SZÁRAZFÖLDI A
VÖRÖSAGYAG KÉPZŐDMÉNYEK BUDAI-HEGYSÉGBEN ifj. Ö T V Ö S
ERVIN
Összefoglalás : A S z é c h e n y i - h e g y e n , a B u d a i - h e g y s é g t ö b b m á s p o n t j á h o z hasonlóan, v a l ó s z í n ű l e g •eocéneleji, u r a l k o d ó a n v ö r ö s és sárga, s z á r a z f ö l d i a g y a g m u t a t k o z o t t új f e l t á r á s o k b a n . E z t a k i f e j l ő d é s t a. B u d a i - h e g y s é g b e n a z i r o d a l o m t é v e s e n b a u x i t n a k , b a u x i t o s a g y a g n a k és b a u x i t e r e d é s ű a g y a g n a k t a r t o t t a . V i z s g á l a t i e r e d m é n y e k s z e r i n t e z e k a k é p z ő d m é n y e k t ú l n y o m ó a n á t h a l m o z o t t településűek, a l l i t o s á s v á n y t b e n n ü k k i m u t a t n i n e m l e h e t e t t , a hasonló k é p z ő d é s ű n e k i s m e r t pilisi s z á r a z f ö l d i a g y a g o k k a l e l l e n t é t b e n . V a l ó s z í n ű s í t h e t ő , h o g y a z i s m e r t e t e t t k é p z ő d m é n y e k e g y része n e m is b a u x i t e r e d é s ű .
A B u d a i - h e g y s é g b ő l és annak k ö z v e t l e n k ö r n y e z e t é b ő l számos i r o d a l m i közlés •említ az eocén rétegsor f e k v ő j é b ő l „ b a u x i t " és „ b a u x i t o s a g y a g " kifejlődést [2, 3, 4, 6 ] . M i n d e z e n k é p z ő d m é n y e k a k a r b o n á t o s kőzetaljzaton, a triász alaphegység karsztos •felszínén települnek. U g y a n í g y települ az az eocén eredetűnek t a r t h a t ó szárazföldi a g y a g is, a m e l y e t 1957 t a v a s z á n csatornázási feltárások a Széchenyi-hegyen ( E ö t v ö s ú t ) , az „ Ú t t ö r ő v a s ú t " bevágására merőleges s z e l v é n y b e n t á r t a k fel, m i n t e g y 50 m hosszban. A z általában 2 m m é l y á r o k b a n föltárt t a r k a a g y a g szürkésfehér, lila, sárga, v ö r ö s színű kifejlődései szabálytalan egymásmellettiségben m u t a t k o z t a k . Szemcseösszetételében i g e n finomszemű p e l i t a n y a g és durvábbszemű, általában •0,1 m m - n é l n a g y o b b szemcseátmérőjű t ö r m e l é k a n y a g együttesen jelentkezik. A z a g y a g r é s z l e g m e l l e t t m u t a t k o z ó t ö r m e l é k a n y a g átmérője a kavics —tömb nagyságrendet is eléri. A járulékos d u r v a szemcsenagyságú anyag k ő z e t t a n i összetételében a triász f e k v ő és az eocén fedőrétegek t ö r m e l é k a n y a g a együttesen m u t a t k o z i k : d o l o m i t , szarukő, -zöldkövesedett andezit, d o l o m i t a n y a g ú alapbreccsiatörmelékkel. A finomszemű részleg s a különféle d u r v a t ö r m e l é k a n y a g e g y ü t t e s jelentkezése a feltárt szelvény a n y a g á n a k u t ó l a g o s áthalmozódását tételezi fel, és legalábbis k é t részből álló üledékképződésre utal, m e l y n e k első szakaszát a finomszemű anyag képződésével, második részét pedig a f e k v ő és k ö z v e t l e n fedőösszlet t ö r m e l é k a n y a g á n a k áthalmozódásos hozzákeveredésével jelle mezhetjük. A t ö r m e l é k a n y a g t ó l mentesített, leiszapolt a g y a g szoros értelemben v e t t a g y a g r é s z l e g e k a r b o n á t m e n t e s . A belőle, s a v ö r ö s a g y a g o s alapanyagú szarukőbreccsia a g y a g j á b ó l , az E ö t v ö s L o r á n d T u d o m á n y e g y e t e m Á s v á n y - K ő z e t t a n i I n t é z e t é b e n , S z ád e c z k y - K a r d o s s E . szíves e n g e d é l y é v e l , tanszéki segítséggel, hőbomlásos ( D T A ) elemzések készültek. N é h á n y D T A elemzés a M . Á l l . F ö l d t a n i I n t é z e t b e n is készült. M i n d e z e k [16] értékelésében F ö l d v á r i n é V o g l M . n y ú j t o t t segít s é g e t . A h ő b o m l á s i elemzések a l e g k ü l ö n b ö z ő b b színű agyagféleségekben is csak "kaolinitet j e l e z t e k ( 1 . á b r a ) . E g y élénkvörös, makroszkóposán törmelékmentes a g y a g m i n t a r ö n t g e n f e l v é t e l e , S z t r ó k a y K . értelmezésében ( I . t á b l á z a t ) , a D T A e r e d m é n y e k k e l e g y b e h a n g z ó m ó d o n , k a o l i n i t a g y a g á s v á n y uralkodó jelenlétét m u t a t t a k i . M e l l e t t e a - F e O ( O H ) - á s v á n y ( g ö t h i t ) m u t a t k o z o t t . Jelenléte m a g y a r á z z a az a g y a g é l é n k v ö r ö s színét. K i s m e n n y i s é g ű k v a r c is észlelhető v o l t , utólagos hozzákeveredésből.
Földtani
222
Közlöny,
LXXXVIII.
kötet, 2. füzet
Színeződésben kifejeződő települési v i s z o n y a i t t e k i n t v e a legkülönbözőbb színű kifejlődési típusok kaotikus egymásmellettisége a j e l l e m z ő . U g y a n e z észlelhető, ha az a n y a g pelites és durva törmelékanyagának v i s z o n y á t tekintjük. A pelites a l a p a n y a g b a m i n t e g y b e l e g y ú r v a m u t a t k o z n a k durva törmelékes elegyrészek, máshol vonszolódásos jelenségek észlelhetők, s a jellemzően hullámos érintkezési felületek rajzát az a n y a g élénk színezése j ó l kiadja.
0C°
100
200
300
400
500
600
700
800
900
1000 С
1. ábra. B u d a i - h e g y s é g i s z á r a z f ö l d i a g y a g m i n t á k D T A - v i z s g á l a t i g ö r b é i n e k f ő b b típusai : 1. S z é c h e n y i h e g y , K á z m é r u t c a . S z a r u k ő b r e c c s i a t ö r m e l é k v ö r ö s a g y a g o s a l a p a n y a g a , 2. B u d a k e s z i , F o d o r szana t ó r i u m t ó l N y - r a l e v ő kis f e l t á r á s t ö r m e l é k k e l k e v e r t v ö r ö s a g y a g j a , 3 . H u n y a d o r o m N y - i o l d a l . T ö r m e l é k k e l k e v e r t v ö r ö s a g y a g , 4. S z é c h e n y i - h e g y E ö t v ö s út. F e h é r a g y a g o s részleg, 5. P o z s o n y i - h e g y . I b o l y á s s z ü r k e a g y a g , 6. H u n y a d o r o m É - i k ő f e j t ő , t ö r m e l é k m e n t e s v ö r ö s a g y a g — H a u p t t y p e n d e r D T A - K u r v e n v o n t e r r e s t r i s c h e n T o n p r o b e n aus d e m B u d a e r G e b i r g e . 1. S z é c h e n y i - B e r g , K á z m é r Gasse. R o t e r t o n i g e r M a t r i x einer H o r n s t e i n b r e k z i e . 2. B u d a k e s z i , r o t e r T o n m i t D e t r i t u s v e r m e n g t , aus d e m k l e i n e n A u f schluss, W v o m S a n a t o r i u m F o d o r . 3. H u n y a d o r o m , W e s t s e i t e . M i t D e t r i t u s v e r m e n g t e r T o n . 4. S z é c h e n y i B e r g , E ö t v ö s S t r a s s e . W e i s s e T o n f r a k t i o n . 5. P o z s o n y i - B e r g , v i o l e t t - g r a u e r T o n . 6. H u n y a d o r o m , n ö r d licher S t e i n b r u c h , r o t e r T o n o h n e D e t r i t u s
A f e k v ő és a fedőösszlet t ö r m e l é k a n y a g á n a k i l y e n f o k ú és m é r v ű összekeveredése a szárazföldi a g y a g g a l , p a r t i , abráziós jelenségként n e m képzelhető el, annál k e v é s bé, m i v e l az a hullámverés, a m e l y az észlelt átmérőjű d u r v a t ö r m e l é k a n y a g m o z g a t á s á h o z szükséges, a pelites a n y a g o t teljesen kiiszapolta v o l n a . A z abráziós a n y a g k e v e r e d é s ellen szól a d u r v a t ö r m e l é k a n y a g feldolgozatlansága, megmunkálatlan felülete. A z észlelt települési m ó d leginkább a jégzavargásos (krioturbációs) alaki jelensé g e k r e e m l é k e z t e t , s a Széchenyi-hegy szárazföldi v ö r ö s a g y a g j á t a feltárt mélységig s z o l i f l u k c i ó s a n á t h a l m o z o t t településűnek k e l l tartanunk. A száraz f ö l d i a g y a g képződésének k o r á t , analógiák alapján, eocénelejinek vehetjük, a feltárás K á z m é r u t c a i részében az a g y a g o s k é p z ő d m é n y e k r e települő 1,5 m vastag löszréteg az utolsó áthalmozás idejét a pleisztocénre r ö g z í t i .
Ötvös
E. :
Szárazföldi
vörösagyag
a
Budai-hegységben
223 I.
Eötvös
úti
és h u n y a d o r m i
E ö t v ÖS út agyag
d :
szárazföldi a g y a g m i n t á k
röntgenvizsgálati
К : G : Kv:
H u n y a d.o r o m sárga a g y a g
táblázat
eredményei
I
d(hkl)
I
d(hkl)
d(nkl)
XX X X
7,3 A 4,46 4,26
X X X
7,2 A 4,4 '4,21
"g X g ke ke
3,89 3,60 3,39 2,73 2,58 2,53
üg X ke g ke ke
3,84 3,57 3,35 2,699 2,557 2,470
ke ke üg
2,371 2,323 2,237
X ig g
2,341 2,306 2,193
üg ig (d)-ig g g üg
2,143 2,000 1,842 1,707 1,678 1,633
К (7,15 A К (4,45) (4,21), K v (4,25), G К (4,17) (3,84) К (3,57) К ( 3 , 3 8 ) , G (3,36) К G (2,70) К ( 2 , 5 6 0 ) , G (2,58) (2,53), К (4,88), К G (2,45) К ( 2 , 3 7 ) , К (2,332) К (2,33), К 2,286) G (2,25), K v (2,23), К 2,190), G (2,19) K v (2,12) К ( 1 , 9 8 ) , K v (1,97) G ( 1 , 8 0 ) , K v 1,82) К (1,704), G (1,72) К (1,682), G (1,68)
g ke g g üg ig ig
1,554 1,498 1,465 1,382 1,349 1,318 1,292
g
1,992
ig g
1,716 1,670
üg (d)-iig ke ig
1,621 1,546 1,490 1,457
üg
1,312
К G К К Kv G G Kv
'
kaolinit göthit kvarc
(1,616) ( 1 , 5 6 ) , К (1,539), ( 1 , 4 8 6 ) , G (1,50) (1,464), G (1,455) (1,375) (1,355) (1,315) 1,299
XX : i g e n erős, X : erős, k e : k ö z e p e s e n erős, g : g y e n g e , i g : i g e n g y e n g e , ü g : diffúz
rendkívül g y e n g e ,
E z z e l kapcsolatban vizsgáltuk a Budai-hegység e g y é b , részben az i r o d a l o m b a n is e m l í t e t t v ö r ö s a g y a g kifejlődéseit is. A B u d a k e s z i - m e d e n c e É - i és K - i oldalán propilitesedett andezittörmeléket t a r t a l m a z ó középső- és felsőeocén transzgreszsziós k o n g l o m e r á t u m m a l szintén összekeveredve észlelhető a v ö r ö s a g y a g . F ő l e g a F о d о r-szanatórium területén és k ö z v e t l e n k ö r n y é k é n m u t a t k o z i k [ 4 ] . A z a g y a g a N y - i n a g y d o l o m i t f e j t ő falának töbreiben, régebben ,,bauxit"-nak minősített k e m é n y e b b , szürkésfehér, sárga és v ö r ö s kifejlődésben észlelhető. A kőzetdarabokban tömegesen t a l á l h a t ó 0,1 m m körüli átmérőjű k a r b o n á t o s törmelékszemcsék a pelitanyag erős áthalmozódására utalnak. A n a g y k ő f e j t ő t ő l D - r e , az új M Á V - s z a n a t ó r i u m m ö g ö t t i feltárá sokban a törmelékes v ö r ö s a g y a g o s összletben talajfolyásos tundrajelenségek igen j e l l e m z ő alaki megnyilvánulásai l á t h a t ó k ( 2 — 3 . á b r a ) . A z ezekből a feltárásokból származó a g y a g m i n t á k D T A - v i z s g á l a t a i , a n a g y m e n n y i s é g ű finomabbszemű allotigén anyag k ö v e t k e z t é b e n kisebb' k a o l i n i t t a r t a l m a t jeleztek. A v ö r ö s a g y a g o s összletre a F о d о r-szan a t ó r i ü m konyhaépülete m e l l e t t i feltárásban középsőeocén világosszürke miliolinás m é s z k ő települ (4—5. á b r a ) . A P o z s o n y i - h e g y N y - i oldalán l e v ő , , Ú t t ö r ő v a s ú t " bevágások v i s z o n y l a g n a g y o b b területen, általában ugyancsak d u r v á b b t ö r m e l é k k e l k e v e r t , t ú l n y o m ó a n v ö r ö s a g y a g o t t á r t a k fel, m e l y valószínűen a triász alaphegység felszínére települ. E m e l l e t t részben törmelékmentes sárga, barnásszürke, sötétszürke, ibolyásszürke képlékeny a g y a g f a j t á k települnek e g y m á s m e l l e t t és felett. F a u n á t ezek sem tartalmaznak. A D T A v i z s g á l a t eredményei szerint a v ö r ö s a g y a g és a t a r k a agyagösszlet sárga a g y a g j a k i s e b b , az ibolyásszürke típus n a g y o b b k a o l i n i t t a r t a l m ú .
224
Földtani
Közlöny,
LXXXVIII.
kötet, 2. füzet
A H u n y a d o r o m É - i oldalán l e v ő , e l h a g y o t t k ő f e j t ő dolomitjának t ö b r e i b e n m u t a t k o z ó , fehéresszürke, sárga, v ö r ö s színű, k e m é n y e b b k ő z e t d a r a b o k b ó l álló pelites .anyagú k é p z ő d m é n y t [ 2 , 3] szintén b a u x i t k é n t í r t á k le. A h á r o m k ü l ö n b ö z ő színű t í p u s .
:2. ábra. B u d a k e s z i M Á V - s z a n a t ó r i u m m ö g ö t t i új feltárás — G e m i s c h v o n r o t e m , T o n u n d g r o b e m D e t r i t u s , m i t c h a r a k t e r i s t i s c h e n S o l i f l u k t i o n s f o r m e n . N e u e r Aufschluss h i n t e r d e m M A V - S a n a t o r i u m B u d a k e s z i
.3. ábra.
B u d a k e s z i M Á V - s z a n a t ó r i u m m ö g ö t t i feltárás. F e l n a g y í t o t t részlet — V e r g r ö s s e r t e P a r t i e v o n Fig.
"ból készült hat D T A - f e l v é t e l m i n d i g e n n a g y kaolinittartalmat állapított meg, i t t is a b a u x i t á s v á n y o k teljes h i á n y á v a l . E z t a röntgenfelvétel megerősítette, m e l y a sárga típusban a kaolinit mellett csupán a - F e O ( O H ) - á s v á n y t (göthitet) m u t a t o t t ki. A H un y a d o r o m N y - i oldalán található v ö r ö s agyagos k é p z ő d m é n y , á t h a l m o z o t t jellege m i a t t , a D T A - v i z s g á l a t szerint, kis kaolinittartalmú.
Ötvös
E. : Szárazföldi
vörösagyag a
Budai-hegységben
225
A csillaghegyi R ó k a h e g y , K - i , n a g y kőfejtőjének legalsó fejtési szintjén a felsőeocén nummuliteszes mészkő alatt főleg d o l o m i t b ó l , triász mészkőből, z ö l d k ö v e s e d e t t a n d e z i t t ö r m e l é k b ő l álló, homokos, márgás k ö t ő a n y a g ú transzgressziós összletben.
4. ábra.
B u d a k e s z i F o d o r - s z a n a t ó r i u m t ó l N y - r a l e v ő k i s e b b feltárás — W i e in F i g . 2., n e u e r A u f s c h l u s s westlich v o m Sanatorium F o d o r
5. ábra.
Budakeszi
F o d o r - s z a n a t ó r i u m t ó l N y - r a l e v ő k i s e b b feltárás. serte P a r t i e v o n F i g . 4.
Felnagyított részlet — Vergrös-
részben rétegesen, részben szabálytalan f o l t o k b a n vöröses színeződés m u t a t k o z i k , m e l y b e m o s o t t és f e l d o l g o z o t t szárazföldi v ö r ö s a g y a g b ó l származik (6—7. á b r a ) . A D T A v i z s g á l a t szerint a v ö r ö s színeződésű m á r g á s . részleg csekély k a o l i n i t e t tartalmaz. A z e m l í t e t t főbb kifejlődéseken k í v ü l a Budai-hegység számos más pontján is m e g t a l á l h a t ó k a .szárazföldi v ö r ö s a g y a g jelentéktelen foszlányai ( V i r á g v ö l g y , M á t y á s hegy, K ő k a p u ) .
5
Földtani Közlöny
226
Földtani
Közlöny,
LXXXVIII.
kötet, 2.
füzet
6. ábra. Rókahegy, K - i kőfejtő, legalsó szint. Felsöeocén transzgressziós összletbe bemosott vörös agyag által színezett kőzettömegek (V) —Steinbruch an der Ostflanke des Rókaberges, unterste Flur. Transgressives Obereozän, rotgefärbt durch eingewachsenem roten Ton
Ö s s z e f o g l a l v a megállapítható, h o g y a Budai-hegység területén és k ö z v e t l e n k ö r n y e z e t é ben l e v ő , m e g v i z s g á l t , eddig bauxitnak és b a u x i tosnak n e v e z e t t eocénalji k é p z ő d m é n y e k csak a g y a g á s v á n y t t a r t a l m a z n a k , b a u x i t á s v á n y t nem. A k é p z ő d m é n y e k t ú l n y o m ó r é s z t m á r a felsőeocén ben, l e g u t ó b b a pleisztocénben h a l m o z ó d t a k át. A z áthalmozódással j á r ó anyagkeveredéssel a k a o linittartalom lecsökkent. A hasonló rétegtani helyzetű, triász alaphegységi t ö b r ö k b e n e l h e l y e z k e d ő P i l i s v ö r ö s v á r k ö r n y é k i tűzálló agyagösszlettel összehasonlítva [ 7 ] , azt találjuk, h o g y jelentős különbségek v a n n a k a k é t terület nagyjából ha sonló jellegű k é p z ő d m é n y e i k ö z ö t t . A pilisi fehér, sárga és v ö r ö s t ö b ö r a g y a g o k A l : S i aránya jóval, nagyobb, mint a hunyadoromi minták A l : Si aránya ( I I . t á b l á z a t ) . V a r j ú G y . a d a t a i szerint a p i l i s v ö r ö s v á r i a g y a g o k n á l a Fe-kioldódásával és a d o l o m i t felszínén v a l ó lerakódásával párhuzamosan az A l és S i kilúgozását is észlelni l e h e t e t t . A v ö r ö s vasas kéregben 11,72% S i 0 mellett 11,31% A l 0 - t m u t a t t a k k i , a m á l l o t t d o l o m i t b a n az A l - t a r t a l o m változatlansága mellett a S i 0 t a r t a l o m 1,6%-ra csökken. Valószínűnek látszik, h o g y ebben az esetben az i d ő k f o l y a m á n az A l - k i l ú g o z ó d á s a Si-énál n a g y o b b méreteket ö l t ö t t , tehát kiindulási anyagként A l - á s v á n y o k b a n gazda g a b b a g y a g k ő z e t e t kell feltételezni. E z t alátámasztja K o b l e n c z V.-nak a P i l i s v ö r ö s v á r k ö r n y é k i tűzálló a g y a g o k o n v é g z e t t D T A - v i z s g á l a t s o r o z a t a [ 7 ] , a m e l y szerint az a g y a g o k főleg kaolinitet t a r t a l m a z n a k , de számos m i n t á b a n diaszpor és b ö h m i t is k i m u t a t ható. A Budai-hegységi n a g y o b b S i 0 - t a r t a l o m annak is lehet k ö v e t k e z m é n y e , h e g y a h e g y s é g a pilisvörösvári medencerészletnél n a g y o b b t e k t o n i k a i m e g m o z g a t o t t s á g e n m e n t keresztül. A z í g y k i e m e l k e d ő h e g y s é g t a g o k o n elhelyezkedő szárazföldi agyagos 2
2
2
2
7. álra. Rókahegy, K-i kőfejtő, legalsó szint. Felpceocén transzgrefszics cEE2lette teirosott vörös agyag által színezett kcíettörnegtk ( V ) . I ' c r f gyíirít icíílet — \ « i i f r £ « t e IbJtíc '"rí Tig. 6.
3
Ötvös
E. : Szárazföldi
vörösagyag
a
Budai-hegységben
227 //.
Hunyadorom [2]
Al O 2
Si0
2
%
2
A1 0
%
s
3
:Si0
2
Pilis
táblázat
[7]
4.
5.
6.
7.
8.
9.
29,68
35,30
49,30
34,50
44,97
44,06
31,37
48,18
39,58
32,08
47,09
30,30
42,14
44,10
27,47
0,7
0,7
1,0
1,0
1,1
1,0
1,0
1,1
1.
2.
35,30
34,03
49,32
0,7
К
k é p z ő d m é n y k ö n n y e b b e n h a l m o z ó d h a t o t t át, és í g y k ö n n y e b b e n is sziallitosodhatott. I l y e n értelemben, V a d á s z E . meghatározását [ 5 ] v é v e alapul, a Budai-hegységben található vörös a g y a g o s k é p z ő d m é n y e k terra rossánák volnának számíthatók ( „ R e s z i l i fikáció, a szilicium és hidrargillit egyesüléséből származó a g y a g á s v á n y o k k a l . A z u t ó b b i f o l y a m a t m e g y v é g b e a b a u x i t mállásából k e l e t k e z ő terra rossában"). A z eredetileg b a u x i t á s v á n y o k a t t a r t a l m a z ó agyagos k é p z ő d m é n y áthalmozása a z o n b a n nem v o n j a m a g a után feltétlenül a k é m i a i és ásványos összetétel lényeges m e g v á l t o z á s á t [ 1 , 7 ] . E z é r t rendkívül valószínűsíthető, h o g y a röntgenvizsgálat szerint is szennyeződésmentesnek bizonyult, eredeti helyzetű h u n y a d o r o m i szárazföldi a g y a g kifejlődés nem bauxiteredésű, eredetileg sem t a r t a l m a z o t t allitos á s v á n y t . E z a k é p z ő d m é n y feltétlenül sokkal kisebb utólagos, reszilifikáló változáson eshetett át, m i n t a Bárdossy G y . által említett, mészkőtörmelékes, allit-ásványokat tartalmazó, nagykovácsi vörös agyagos képződmény [ 1 ] . IRODALOM — LITERATUR 1. B á r d o s s y G у . : C s i g a m a r a d v á n y a n a g y k o v á c s i a g y a g o s b a u x i t b ó l . F ö l d t . K ö z i . 1957. — 2 . G e d e o n T . : Z u g l i g e t i b a u x i t o k e l e m z é s e . F ö l d t . K ö z i . 1934. — 3. P a p p F . : B a u x i t a Z u g l i g e t b ő l . F ö l d . K ö z i . 1934. — 4. S c h a f a r z i k F . — V e n d l A . : Geológiai kirándulások Budapest k ö r n y é k é n . B u d a p e s t . 1929. — 5. V a d á s z E . : B a u x i t f ö l d t a n . B u d a p e s t . 1951. — 6. V a d á s z E . : B a u x i t és terra rossa. F ö l d t . K ö z i . 1956. — 7. V a r j ú G y . : Össfzeoglaló f ö l d t a n i j e l e n t é s és k é s z l e t s z á m í t á s a pilisi t ű z á l l ó a g y a g e l ő f o r d u l á s o k r ó l . K é z i r a t . 1955.
V o r k o m m e n von terrestrischem rotem T o n i m Budaer Gebirge E . Ö T V Ö S jun.
• M a n h a t auf d e m Széchenyiberg und an verschiedenen anderen Punkten i m B u d a e r G e b i r g e i n gewissen neuen Aufschlüssen terrestrische T o n v o r k o m m e n v o n überwiegend roter und gelber F a r b e und v e r m u t l i c h früheozänem A l t e r gefunden. Diese Ausbildung w i r d i n der L i t e r a t u r irrtümlich als B a u x i t angesehen. I n den meisten Aufschlüssen des Gebirges i s t dieser T o n m i t grösstenteils karbonatischem Detritus e x t r e m variabler K o r n g r ö s s e v e r m e n g t . I n den v o n diesem Detritus befreiten P r o b e n ist auf D T - und röntgenanalytischem W e g e ein grosser Prozentsatz v o n K a o l i n i t und a-FeO ( O H ) nach gewiesen worden. D i e detritale Beimengung ist das Ergebnis mehrfacher Umhäufung. D i e l e t z t e und zugleich wichtigste Umhäuf ung ist durch Solifluktion i m Pleistozän v o r sich gegangen. D e r kennzeichnende Formenschatz dieses Prozesses ist aus den b e i g e g e b e nen L i c h t b i l d e r n ersichtlich. D i e untersuchten T o n p r o b e n enthalten, i m Gegensatz zu den stratigraphisch gleichwertigen, nahegelegenen feuerfesten Tonablagerungen des Piliser Gebirges, über h a u p t k e i n e allitischen Mineralien. D i e Unterschiede i m Grad der Resilifizierung k ö n n e n m i t der tektonisch intensiver b e w e g t e n , emporgehobenen L a g e des Budaer Gebirges, erklärt werden. Sollen d i e genannten roten und ähnlich gefärbten terrestrischen T o n t y p e n aus B a u x i t entstanden sein, so können sie als T e r r a rossa i m Sinne v o n Professor E . V a d á s z angesprochen werden. D i e U m h ä u f ung muss j e d o c h nicht zwangsläufig eine chemische und mineralogische A b ä n d e r u n g der allitischen Mineralien i m T o n v e r b a n d mitführen, sodass das untersuchte Material einiger Aufschlüsse w o h l auch ursprünglich frei v o n allitischen Mineralien war. 5*
