Kisbíró 2066
Szár és Újbarok önkormányzatának lapja XIII. évfolyam • 2. szám • 2009 február Több százezer a fiókban
Jó hangulatú születésnapi koncertet adott a 20 éves Szári Nemzetiségi Népdalkör
2009. évi költségvetés – Szár
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési törvénye és az ágazati jogszabályi változások ismeretében a képviselőtestület február 12-én elfogadta a település költségvetését. A Kisbíró decemberi számában már beszámoltunk arról, hogy a testület 2008. december 4-én megalkotta a 2009. évre vonatkozó költségvetési koncepcióját, amely tartalmazza az irányelveket, és a fejlesztési célokat. Az alábbiakban a lényegesebb bevételek, kiadások alakulását, a tervezett beruházásokat tekintjük át. (folytatás a 2. oldalon)
Egyházközségi beszámoló
A tavalyi év igen mozgalmasra sikerült az egyházközségben. Az év elején természetesen a templom felújítási kérdése volt a legfontosabb. Néhány alapkérdést kellett eldönteni. Pl.: Hogyan is kell ezt végezni, miből lesz rá fedezet és ki-kivel bonyolítsa le. Ezzel párhuzamo-
Romokban hever a közbiztonság. Nagy vihart okozott a Cozma-gyilkosság, de bűncselekményért nem kell a történelmi városba mennünk. Súlyos testi sértés kísérlete miatt indult eljárás egy hetvenéves szolnoki férfi ellen, aki légpuskával rálőtt és könnyebben megsebesített egy fiatal fiút, mert az többedmagával növendék akácfákat vágott ki és lopott el a telkéről. A fiúk kővel dobálták az idős embert, mire előkerült a légpuska. Ha Száron nem is ilyen súlyos a helyzet, ide is betévednek átutazótolvajok. (folytatás a 6. oldalon)
san persze a szokásos feladatokat is végezni kellett, mint a zárszámadás és azt új költségvetés elkészítése. József atya kezdeményezésére egy soron kívüli választással megújult a képviselő-testület, újraválasztottuk a tisztségviselőket. (folytatás a 3. oldalon)
Nyitott ajtóval – nem csak ajtónyitással
2009. január 1-jétől Szöllősiné Németh Beáta tölti be a művelődési ház vezetői posztját. Eddigi tapasztalatairól és terveiről folytattunk beszélgetést. – Hogyan értesült a lehetőségről? – A férjem édesanyja, aki szári, hívta fel a figyelmemet az álláslehetőségre. Úgy gondoltam, megpróbálom, és beadtam a pályázatomat. (folytatás a 7. oldalon)
Nagy sikerrel zajlott a 11. Táncgála (képriportunk a 4. oldalon)
Kisbíró • XIII. évfolyam • 2. szám • 2009. február Önkormányzati hírek
A 2009. évi költségvetés – Szár I. BEVÉTELEK: l.) Normatív állami hozzájárulások és támogatások Az állami normatívák összegei jelentős mértékben csökkennek, elsősorban az oktatási ágazatban, valamint a körjegyzőség támogatásánál. A 2009. évben összesen 86 055 000 Ft (2008. évben: 94 177 000 Ft). Az önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó (helyben maradó, jövedelemkülönbség mérséklésére) 2009. évben 51 799 000 Ft (2008. évi 51 298 000 Ft). Szár Község Önkormányzatának központi költségvetési kapcsolatokból számított összes bevételei összesen 137 854 000 Ft. (2008. évben 146 648 000Ft).
2.) Adóbevételek A korábbiakban során a helyi adó rendszerének változtatásáról döntött a képviselő-testület: a) magánszemélyek kommunális adója 2009. január 1. napjától 4 000,- Ft/ingatlan. b) iparűzési adó adómentes sávját eltörölték de a gazdasági válság várható hatásai miatt a tervezett bevétel összegét csökkentette a testület a tavalyihoz képest. Ezek alapján a helyi adóbevételek várható összege 21 875 000 Ft. 3.) Működési bevételek Jelentős összegű lekötés eredménye-
képpen 2 400 000 Ft kamatbevétellel számolhatunk, míg az önkormányzat záró pénzkészlete 61 861 000 Ft. 4.) Felhalmozási bevételek A 2009. évben 8-10 építési telek értékesítésével számol. A 2009. évi telekértékesítés bevételének becsült előirányzata 58.000 000 Ft. Emellett várhatóan a fennmaradó 3 pincefalui telek értékesítésére is sor kerül. Ezek árát megemelte a képviselőtestület 500 000-ről 800 000 Ft-ra. A község összes tervezett bevétele: 363. 411 000 Ft.
II. KIADÁSOK A főbb kiadási tételek a következők: A: A körjegyzőség működésére 39 139 000 Ft jut (2008-ban 41 703 000 Ft) B) Működési kiadások (személyi juttatások, járulékok, dologi kiadások) 254 285 000 Ft Ebben szerepel pl a Szári ÁMK személyi juttatásai a járulékokkal: 110 881 000 Ft összegben. A civil szervezetek támogatása a költségvetési bevételi főösszegének 0,9 %-a (2 870 000 Ft). 5). Felhalmozási kiadások • „Napközi-otthon” Új óvodaépület létesítése Száron: 33.500 000 Ft. A tényleges beruházás megkezdésének várható időpontja 2009. július-augusztus hónapja. A projekt összköltségvetése
186 millió forint. A támogatás összege 150 millió forint. • Egészségház, szolgáltatások infrastruktúra felújítása 17 000 000 Ft. • Rákóczi Ferenc utca felújításához, járdaépítéshez szükséges önerő: 17 000 000 Ft. • Petőfi – Ér utcai közötti telkek vízellátása 7 507 000 Ft. • Körjegyzőség tetőszerkezet felújítása, számítógépes rendszer kialakítása 10 000 000 Ft. 6.) Hitelek A Sportcsarnok építésére felvett hitel 2009. évi törlesztőrészlete 12 000 000 Ft A Somogyi Béla – Ér utca felújításához felvett hitel összege 11 738 000 Ft.
Felhívás
Vi l l ám k érdés
Újbarok Német Kisebbségi Önkormányzata szeretne egy kiadványt készíteni régi fotókból. Kérjük, hogy akinek vannak ilyen fényképei, juttassa el a kisebbségi önkormányzat valamelyik tagjának. (Földházi Antalné, Turán Krisztina, Taksz Judit, Pats Krisztina, Metzgerné Speier Katalin) A képeket számítógépre másolás után visszaadjuk tulajdonosának.
Kisbíró: A Volán-járatok nincsenek a vasúti menetrendhez igazítva Száron. Lehet-e ezen változtatni? A Vértes Volán telefonos ügyfélszolgálata: Ezt már több utas jelezte felénk. Egyelőre annyit tudok nyilatkozni, hogy mi mindent megteszünk az ügy érdekében. Minden év decemberében tájékoztatjuk a MÁV-ot a mi menetrendünkről, de ez rendszerint süket fülekre talál a vasúttársaságnál. Ez ebben az évben sem volt másként…
Köszönjük
2
A törlesztést 2010. évben kell megkezdeni. A törlesztés éves összege 721 000 Ft/év. Az összes kiadás 365 267 000 Ft. A kiadások tehát némileg meghaladják a bevételeket, de a fent említett fejlesztéseket átütemezni, ill. csak részben megvalósítani vagy nem lehet, vagy értelmetlen. A korábbi évek ésszerű gazdálkodása, a bevételek alakulása alapján úgy döntött a képviselőtestület, hogy a falu fejlődése érdekében egy beruházásról sem mond le, a hiány év közben pótolható. NJ
Tájékoztató a 2009. első félévi adó befizetéséről Tisztelt Szári és Újbarki lakosok! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a 2009. első félévi adók (helyi adók, gépjárműadók) befizetési határideje 2009. március 30. napja. Az értesítéseket az érintett adózók legkésőbb 2009. február 27. napjáig kézhez kapják. Körjegyzőség
XIII. évfolyam • 2. szám • 2009. február •
Kisbíró
EGYHÁZKÖZSÉGI BESZÁMOLÓ Ezt követően megindult a hivatalos procedúra a felújítás terveztetésére, és engedélyeztetésére, aminek még a mai napig sincs vége. Nagy örömet jelentett mindannyiunknak az az összefogás, és támogatás, amivel a falubeliek segítik a templom megújulását imával, munkával, jó tanáccsal, és adományokkal. Biztosan mondhatom, hogy világosan kiderült, hogy van igény a templomra, az egyház jelenlétére a falu életében és nem csak a hívők részéről. Sajnos Húsvétkor érkezett a hír, hogy volt plébánosunk Cézár atya életének 83. évében elhunyt. Pécsi temetésére sokan elmentünk, hálát adni azért a példaértékű életért, amiből mi is részesülhettünk, amíg Száron dolgozott. Ezt követően került sor az elsőáldozásra, amikor 10 fiatal részesült az életadó szentségben. Majd megjelent az egyházközség újságjának első száma, a Hírharang, ami sokakban elismerést váltott ki, hiszen igen kevés egyházközségnek van ehhez hasonló rendszeres újságja. Ezúton is köszönöm a szerkesztőknek a kitartó munkát. Remek hangulatú bált szervezett a Karitász a templom javára. Búcsúkor ünnepeltük József atya pappá szentelésének 40 éves évfordulóját, egy palást ajándékozásával köszöntöttük. Az egész közösség pedig német nyelvű misén vehetett részt. Mindeközben zajlott a plébánia épületének rendbetétele. Közben sok apró, kedves esemény zajlott: zarándoklatok, szalonna és kürtöskalácssütés, Íjászverseny, Unser Bildschirm felvétele.
Nagy meglepetésünkre megtudtuk, hogy József atyát Bodajkra helyezik, hozzánk pedig új plébános érkezik Ambrózy Tamás atya személyében, aki augusztus 1-jétől szolgál minket. Az ezt követő időszak a költözésről, a hivatal átadásáról, és az ismerkedésről szólt. Augusztusban a templom a Romhányi napoknak adott otthont, ősszel pedig már a bérmálkozásra készültünk, idén 9 szári fiatal kötelezte el magát a helyi katolikus egyházban a tudatos felnőtt keresztény életre. Tamás atya új lendülete sok újdonságot is hozott: ministránsfoglalkozásokat, ifjúsági és felnőtt bibliaórákat, új miserendet, ügyvitelt. Felsorolni is hosszú lenne a sok változatos programot, ami még történt, sok-sok társadalmi munka, két betegágy beszerzése, öregek napja, 25 és 50 éves házasok ünnepe, a körzet lelkinapja, új kórus alakulása, pályázatok bonyolítása, Karitász adományok szétosztása, plébániai könyvtár rendezgetése, pásztorjáték betanítása, közösségi szoba felújítása, az egyházközség honlapjának és alapítványának elindítása, könyvek árusítása… Összességében idén 5 egyházi esküvő, 17 temetés, 11 keresztelés, 10 elsőáldozó, 13 bérmálkozó volt, ezen kívül egy fő kapott megbízatást lelkipásztori feladatok elvégzésére. A plébánia anyai helyzetéről majd a zárszámadást követően tudok beszámolni. Röviden annyit, hogy több millió forint adomány gyűlt össze, amit elkülönítettünk a templom
felújítására, és a biztosítótól is érkezett 4 millió forint előleg, amiből a kármentesítést és az állagmegóvást tudtuk finanszírozni. Közben a plébánia saját vagyonából is milliós nagyságrendben költött tervekre, engedélyekre. A következő év tervei között szerepel a jogerős engedély megszerzése, aztán a kivitelezési munkák megkezdése a templom felújításhoz. Ehhez ismét sok helyi segítségre lesz szükség. A közösségi terem adott, lehetőség van programokat szervezni. Szeretnénk idén is tovább vinni a meglévő hitéleti és kulturális programokat. A pincesori hajdani mezőkeresztet szeretnénk visszaállítani és a Kálvária-dombot rendezettebbé tenni, mivel közeledik a 150 éves évfordulója. Visszatekintve az elmúlt 1 évre úgy látom minden nehézség és változások sora közt az egyház, bár lélekszámban fogyóban van, és súlyos feladatok előtt áll, azért mégis élő, tevékeny és egyre inkább élni akaró képet nyújt, amely meghatározó, közösségépítő erőként lehet jelen a falu mindennapi életében. Köszönjük mindenkinek a támogatását, minden imát, áldozatot, munkát, adományt, bátorítást és tevékeny szolgálatot, amivel hozzájárult a helyi egyház életéhez. Végezetül egy bátorító idézet a következő évre: „Ne félj te kisded nyáj, atyátok úgy látta jónak, hogy nektek adja országát!” Szent Lukács evangéliuma, 12 fejezet 32. Németh Norbert
Körkérdés: Hogyan érinti Önt a gazdasági világválság? Fehérné Nerhoft Mária könyvtáros A férjem munkanélküli lett, így az ő keresete kiesik. Én is munkanélküli voltam, de már sikerült elhelyezkednem. Igaz, nem a képzettségemnek megfelelő a munka, ehhez képest egy csomagolóüzemben dolgozom Tatabányán. A kiadásainkat csökkenteni kellett, most csak ennivalóra és a rezsire költünk.Meg a hitelünket fizetjük, mert az is van.
Taksz Róbert alkalmi munkás) A gazdasági válság mindenütt jelen van, talán a választásokkal történik majd valami érdemleges változás. Az építőiparban biztosan csökkenni fog a beruházások száma. Az emberek kevesebb hitelt fognak felvenni, mert nem akarnak még jobban eladósodni. Karosszéria-lakatos az eredeti szakmám, lehet, újból öreg autókat kell javítanom.
Vindics Miklósné Művelődési ház gondnok Nagyon megérezzük, hogy ros�szabb a gazdasági helyzet. Gázzal fűteni már nem is tudunk, fával tüzelünk. Vásárláskor kétszer is meggondolom, mit veszek meg, le kell mondani olyan dolgokról, amit ezelőtt nyugodtan a kosárba tehettem.
Hollósy Zsolt szerelő Most építkeztünk, és költöztünk az új házba. Hitelt kellett felvennünk, mert a mai világban másképp ez nem megy, legalábbis az átlagos keresetű embereknek. A válság miatt a törlesztőrészletek emelkednek, és ezt persze mi is megérezzük. Reménykedjünk, hogy a forint visszanyeri az értékét, és nem lesz még rosszabb a helyzet.
3
Kisbíró • XIII. évfolyam • 2. szám • 2009. február A sportcsarnok szombat este zsúfolásig megtelt a Saarer Tanzgruppe XI. Táncbemutatójára érkezőkkel. Németországból a Möckenlohe-i Zenei Egyesület is jelen volt, sőt zenélt is. Fellépett a Pilisvörösvári Táncegyüttes is, a legtöbben persze a száriak voltak. Schweininger Péter megnyitó beszéde után kiosztották az Év Táncosa-díjat, amelyet most Ordasi Rebeka, és Mecséri Dávid kaptak. A tánc a legkisebbek produkciójával kezdődött, utána a kicsit nagyobbak jöttek, majd a 2. számú csoport leánytánca, a Kalocsai Csárdás következett. A 3. számú csoportot a pilisvörösváriak követték. A táncosaik felnőttek, a műsoruk kiváló volt, akárcsak a 2. és az 1. számú csoport előadása, amelyeket végig vastaps kísért. Az estéért köszönet a szervezőknek, és Schweininger Józsefné Marikának, a tánccsoport alapítójának, fiának, Schweininger Péternek, aki már több csoportot is vezet, és Wenczl József koreográfusnak. Végül álljon itt azon fiatal táncosok neve, akik tíz éve döntöttek a tánc mellett. Horváth Imola, Huszár Tímea, Czencz Mónika, Kőszegi Patricia, és Kőszegi Virgínia, Dalanics Vanessa, Bálint Ágnes, Freész Nóra, Hrubos Szandra, Grósz Kitti, Gaál Dóra, Sátori Roxána, Horváth Petra, Grátczer Ferenc, Kovács Sándor, Mayer László, Czencz János, Szabó Krisztián, Fenyvesi Szabolcs és Schweininger Ádám.
4
XIII. évfolyam • 2. szám • 2009. február •
Kisbíró
ra: A Vértes lova é f z gjai Civil s
Beszélgetés Tóth Tihamérral a „Vértes” Történelmi Hagyományőrző Ifjúsági Egyesület elnökével. – A kérdés kézenfekvő: Honnan jött az indíttatás az effajta a középkori hagyományok őrzéséhez? – Már ifjú koromban szerettem a történelmet és a fegyvereket. Aztán egy időre eltávolodtam ettől, és a motor lett a nagy szerelem. Javítottam a gépeket és motoros táskákat készítettem bőrből. Lényegében ebből éltem. Egy napon aztán megkérdezte egy barátom, hogy tudok-e lovas táskát csinálni. Elvállaltam és megtetszett. Nemcsak a lovas táska, hanem a lovászat és annak kultúrája is. Így jutottam el újra a magyar történelem tanulmányozásához. Elkezdtem várjátékokra járni, és beléptem a töki huszáregyüttesbe. – Innen pedig gondolom jött minden magától. – Persze! Szárra költöztünk, itt lovakat tartunk, és elvégeztem a hitoktatói képzést. – Miért fontos ez? – Mert a hitoktatás során nyertem tapasztalatot a gyerekekkel való jó bánásmód, a nevelői munka területén, hiszen a bicskei Szent László Általános Iskolában rögtön állást kaptam. Itt szerveztem meg az első apródcsapatot, amely mára a Csákvári Általános Iskola gyermekeivel alkot
közös alakulatot. Ehhez tartozik a „Vértes” Egyesület is, amely 2007 nyarán alakult. – Miért volt feltétlen szükség az egyesületi formára? – Muszáj volt valami keretet találni az egésznek. Gyerekek jártak már hozzám előtte is, de mégiscsak jobban hangzik az, hogy a „Vértes” Egyesület várja a vállalkozó kedvű gyerekeket, mint, hogy Tóth Tihamér. – Hány tagja van az egyesületnek? – A bicskei és csákvári gyerekekkel együtt olyan 30–35 fiatalunk van, ebből 3 fő szári. – Vannak lányok is a csapatban? – Nem jellemző, de a nyári táborunkban volt két-három igen aktív lány is. – Mivel foglalkoztok konkrétan? – Íjászattal, vívással és egyéb harcművészeti- ill. kézműves-oktatással. Készítünk népművészeti használati tárgyakat, szervezünk rendhagyó történelem és testnevelés órákat, diáknapokat és óvodai rendezvényeket. Bemutatjuk a középkori magyarság viseletét, amelyet a kovácsmunkákon kívül én készítek bőrből. Ez egyfajta reklám is nekem és a szakmámnak. – Jó lenne, ha mindenki ennyit dolgozna a saját reklámjáért! A finanszírozás csak így, saját zsebből megy? – Lényegében igen. A szári önkormányzattól kaptunk 80 000 forint támogatást a tavalyi évre, de ezen-
kívül nincs más forrásunk. Ennek ellenére öt ifjút fel tudunk öltöztetni teljes középkori viseletbe, amelynek értéke közel félmillió forint. Így manapság már tudunk némi fellépti díjat kérni azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívnak bennünket. Persze helyi rendezvényeken díjmentesen veszünk részt. – Hány fellépésetek van egy évben? – 2008-ban több, mint negyven szereplésünk volt. Ezek között találhatunk várjátékokat, felvonulásokat, lovagi táborokat és más alkalmi rendezvényeket. – Érződik az egyesület tevékenységében egyfajta mögöttes cél. – Igen. Az erkölcsi cél a gyerekek jó irányba való nevelése, a helyes történelemszemlélet, a magyar tárgyi kultúra továbbadása. Fontos, hogy a fiatalok jó közösségben nőjenek fel, mert eljön az az idő, amikor a barátaikra jobban hallgatnak, mint a szüleikre. Ezért azt gondolom, fontos, hogy kisgyermekkorban a szülő alakítsa ki a gyermekei baráti társaságát, és ráirányítsa egy olyan útra, amely egy életre meghatározza jellemét.
5
Kisbíró • XIII. évfolyam • 2. szám • 2009. február Több százezer a fiókban – Ugattak a kutyák. Éjfél már elmúlt, éppen elaludtam volna. Kinéztem. Egy gyereket láttam az ablak alatt. Kimentem. „Hát te, mit keresel itt?” „Eltévedtem.” „Hol laksz?” „Ott, fönn.” „Nem vagy idevalósi. Még nem láttalak. Eridj haza!” Fél óra múlva megint ugattak a kutyák. Kinéztem újra, megint a gyerek. Felöltöztem, ismét kiléptem, de most ötven méterrel hátrébb, ott áll az apja is. „Bántja a fiamat?! Hozzá ne nyúljon. Feljelentem az ombudsmannál!” - kiabálta, de akkor már jött a kocsmáros is, hogy ezek akartak az előbb betörni hozzá. Kihívtuk a rendőröket. Ki is jöttek, megmotozták őket, fogókat találtak náluk, szerszámokat. „Ne bántsák, mert maguk járnak rosszul” - figyelmeztettek bennünket, majd beültették az apját és a fiát a rendőrautóba. Néhány héttel később a felsőgallai színesfémtelepnél találkoztam velük. Akkor is rájuk hívtam a rendőröket, de mire kiértek, elszaladtak – meséli egy Száron élő, neve elhallgatást azért kérő férfi, mert nem bízik a rendőri védelemben. – Ha nincs tettenérés, tehetetlenek vagyunk. Ez némi kudarcélmény, de nem vagyok elkeseredve – mondja egy Szárt és körzetét jól ismerő rendőr. – Előbb-utóbb úgyis kézre kerülnek a tolvajok. A statisztika szerint 20 százalékkal nőtt a betörések száma 2007-hez képest a faluban. A betörők – a rendőr szerint – a negyven év alatti korosztályból kerülnek ki, és hogy nappal van-e, vagy éjszaka, mindegy nekik, bár mostanában valóban nem sikerült tetten érni senkit. – Sajnálom azokat az emberek, akiket megrövidítenek, de néha dühös is vagyok. Miért kell nyitva hagyni ajtót, ablakot, és egy élet alatt összegyűjtött több százezer forintot otthon tartani? – teszi fel a költői kérdést a körzeti megbízott. – Természetesen van összefüggés a betörések és a szociális helyzet vagyis a munkanélküliség között – mondja Dr. Bazsó László a Bicskei Rendőrkapitányság vezetője. – Bár a megélhetési bűnözés inkább szabálysértésnek minősül, hiszen értéke húszezer forint alatt van. A télen főképp a kis értékű falopások szaporodtak meg Bicskén és környékén. Az etnikumról mindössze annyit jegyez meg a rendőrkapitány, hogyha valaki gonosz, az nem azért az, mert cigányember, és ha valaki jó, nem azért jó, mert magyar, hanem mert úgy szocializálódott.
Az embereknek két típusa van – véli Koltayné Ulrich Tímea is, a szári önkormányzat szociális és gyámügyi ügyintézője. Néhányan tudják, hogy melyek a lehetőségeik, a többségnek azonban halvány fogalma van csupán a gyermekvédelmi támogatásokról, a rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményről, a felnőtteket illető rendkívüli segélyről. Pedig léteznek állami támogatások is, ilyen például a lakásfenntartási támogatás, vagy a közgyógyellátás. Száron a lakosság 25-30 százaléka fordult már meg az irodában, ahol Koltayné Ulrich Tímea beszél „Az út a munkához” programról mint az állam reménykeltő vállalkozásáról. „Eddig, ha elvesztetted a munkádat, bementél a munkaügyi központba, ahol jó esetben munkanélküli járadékot kaptál egy ideig. Ha utána mégsem tudtál elhelyezkedni, rendszeres szociális segélyre voltál jogosult (28 500 forintra), amit akkor is megkaptál, ha nem volt szükség rád az önkormányzatnál. Az új program lényege az, hogy csak akkor kapod meg a rendelkezésre állási támogatásra keresztelt pénzösszeget, ha tanulsz vagy ha dolgozol..” Hogy milyen munkák lesznek, még nem tudni, az önkormányzatok április közepéig kaptak haladékot, hogy összeállítsák a munkakörök listáját. Száron a decemberi adatokat szerint huszonhatan munkanélküliek. – Rosszabbra számítunk, hiszen a környéken egyre több cég zár be. Tény, hogy az októberben Magyarországra is begyűrűzött gazdasági válság, a növekvő adósságok és a folyamatosan romló forint tovább rontotta az amúgy sem rózsás helyzetet: 2008 utolsó negyedévében összesen 3400 cég került felszámolás alá, ami 16 százaléka az összesen 21 ezer csődeljárásnak. Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e, hogy a szegény emberek lopnak, Koltainé nemmel felel. Szerinte a szegények legtöbbje becsületes. Az ország több területén megerősítik a rendőri jelenlét, mivel attól tartanak, hogy az emberek annyira nem bíznak az igazságszolgáltatásban, hogy maguk raknak rendet. Valamit tenni kell az adófizetők pénzéből fenntartott rendőrségnek, még akkor is, ha régóta tudjuk, hogy az erőszak erőszakot szül. Talán az emberek lelkében is kellene történni valaminek, bár az lelkészi feladat lenne. Konkoly E.
Tonhal a vasútállomáson Egyik táncpróbán elhatároztuk, hogy összeszedjük a szemetet. Szombat délután a vasútnál találkoztunk. Körülbelül húszan gyűltünk ös�sze. Péter több csapatot szervezett, kaptunk egy területet, gumikesztyűt és gereblyét, majd kezdődött a munka. Ránk az aluljáró jutott. Amikor már jócskán benne voltunk a munkában, Cinti mérgesen megszólalt:
6
– Ez azért durva, nem mondom, én szívesen összeszedem ezt a csomó mindent, de azért a felnőttekben is lehetne annyi, hogy a szemetet a kukába rakják! Nem hiszem, hogy ezt mind csak a tinik csinálták! (Hát ez igaz.) Annyi szemét volt, hogy úgy kezdődött, 30 perc alatt összeszedjük. Ehelyett 2 és fél órát dolgoztunk. Nagyon durva dolgokat találtunk...
Tampont, sok-sok menetjegyet, zsepit meg tonhalat, üvegeket stb. Amikor már a vége felé voltunk, akkor egyszer csak Stoki megszólalt: – Egyébként szerintetek ez egy hét múlva nem ugyanilyen lesz?! Nem tudom, remélem nem…
Kovács Kata
XIII. évfolyam • 2. szám • 2009. február •
Kisbíró
Nyitott ajtóval – nem csak ajtónyitással
– Milyen végzettséggel, tapasztalatokkal felvértezve vállalta a megméretést? – 2005-ben az esztergomi Vitéz János Katolikus Tanítóképzőn végeztem kommunikáció – művelődésszervező szakon, ezeken belül szakterületem a nyomtatott sajtó és az andragógia volt. A diploma megszerzése után tatabányán az Anyakönyvi Hivatalban a rendezvényszervezéssel foglalkoztam: az esküvők lebonyolítása volt a feladatom. A Puskin Művelődési Házban gazdasági ügyintézőként, rendezvényszervezéssel foglalkoztam. A feladataim közé tartozott az intézményben zajló események összehangolása, az amatőr csoportok munkájának összefogása, segítése. – Tagja is volt netán valamelyiknek? – A Rozmaring Néptáncegyüttesben táncoltam hosszú évekig, szerveztem ügyeit, jártunk sokfelé a világban. – Volt egyéb munkahelye is? – A Síkvölgyi Mentálhigiéniás Intézetben dolgoztam foglalkoztatási koordinátorként. Az itt dolgozók, csökkent munkaképességűek, rehabilitáltak munkavégzését koordináltam, emellett szerveztem egyéb foglalkozásaikat. – Ez év elejétől pedig már nálunk tevékenykedik. Hogyan összegezné első tapasztalatait? – Számomra is nagy öröm, hogy felújított nagyterem fogadott, a régit csak képen láttam. Azt érzem, hogy érdemes az újat kezdeményezni, folyamatosan tapasztalom a segítőkészséget. – Beszéljünk a konkrét tervekről! A 2009-es helyi költségvetésben bő 3 millió forintot kapott az intézmény.
Mire kívánja fordítani ezt az összeget? – Folytatni kívánom a felújítást. A folyosót kifestetem, erre már árajánlatokat is kértem. Tervezem, hogy a színpadhoz összehúzható függönyt szereltetek fel, már erről is érdeklődtem. A klubszobában festetni kell, valamint a padlót felújítani. Beköttetjük a házba az internetet és a kábeltévét. Az ajtók mázolása, a dekoráció megújítása is a terveim közt szerepel. – Mit tervez a könyvtár „újraélesztése” érdekében? – Szeretném elérni, hogy látogatott legyen a könyvtár. Ehhez először is mindenképpen otthonosabbá kell tenni. Most mintha múzeum lenne. Átláthatóbbá, hozzáférhetővé kell tenni a gyűjteményt. Amíg polcrendszert nem sikerül beszerezni, addig az üvegajtókat lehetne levenni. A kályha helyett egy mobil kandalló beállítását is szeretném. Napilapokat, folyóiratokat fogok megrendelni. Olyan könyveket fogok beszerezni, amelyekre szükség lehet az iskolában, a mindennapi ismeretszerzésben. Szeretném, ha kialakulna az a vélekedés, hogy jó kikapcsolódási lehetőség a könyvtár. – Milyen további tervei vannak a kultúrház programkínálatát illetően? – A nyári szünetben foglalkoztató táborokat indítunk: kézműves, történelmi íjász és színjátszó foglalkozásokat. Márciustól egyébként színjátszó csoport indítását szervezem, amellyel kapcsolatban plakát és szórólap ké-
szül. Ebben az évben van Radnóti Miklós születésének 100. évfordulója, amelyhez kapcsolódóan különböző programokat tervezek: előadást, vetélkedőket. Már szervezzük a március 15-ei ünnepséget (lásd a meghívót lapunk 7. oldalán). Indul majd íjászszakkör, míg a könyvtárban író-olvasó találkozót készülök rendezni. Tervezem egy felnőtteknek szóló, hagyományőrző kézműves kör létrehozását. Szeretnék különböző pályázatokat is benyújtani, ami jobban elősegítheti a tervek megvalósulását. Örülök az Önkormányzat pénzügyi és erkölcsi támogatásának. – Sok kulturális programot szerveznek a helyi civil szervezetek. Miként képzeli el a velük való együttműködést? – Utaltam rá, hogy az előző munkahelyemen is az volt az egyik feladatom, hogy összehangoljam az ottani szervezetek munkáját, segítsem rendezvényeiket. Száron is hasonló a szándékom. A hagyományos helyi programok szervezésben szívesen segítek, tehát nem csak az ajtónyitogató kívánok lenni. – Tatabányáról eljárva dolgozik Száron. Mikor található nyitva az intézmény? – Naponta 10-től nyitom a házat. Ha csoportok próbálnak, tartanak rendezvényt, akkor velük a program végéig maradok. Szeretnék mindenképpen egy állandó nyitva tartási rendet is kialakítani. – Sok sikert kívánok! Köszönöm a beszélgetést. NJ
2009. március 15-én az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezünk. 14.00 – A Művelődési Házban történelmi játszóház; huszártoborzás: lópatkolás, kardkitartás, karikás ostorozás, krumplivágás, szablyavívás. 15.45 – Felvonulás a Művelődési Háztól a Szabadtéri Színpadig 16.00 – Ünnepség a Szabadtéri Színpadnál Ünnepi beszédet mond: Garán Éva polgármester asszony Közreműködnek: Fúvószenekar Romhányi György Ált. Iskola Szári Csillag Mazsorett Csoport „Vértes” Egyesület lovas bandériuma
SZÍNJÁTSZÓ CSOPORT INDUL! Ha kedvet érzel a színészmesterséghez, ha szereted a verseket, a táncot, a zenét, a mesét, a filmet, a színdarabokat, köztünk a helyed! Szeretettel várlak
minden csütörtökön 17.30 órától
a Művelődési Ház Nagytermében!
Íjásztanfolyam!
2009. március 2-tól minden hétfőn 18 órától a Művelődési Házban Vezeti: Tóth Tihamér, a „Vértes” Történelmi Hagyományőrző Ifjúsági Egyesület vezetője Érdeklődni: személyesen vagy telefonon a Művelődési Házban
7
Kisbíró • XIII. évfolyam • 2. szám • 2009. február Boldog születésnapot! Fehér Sándorné Forgács Sándorné Freész István Freész József Haász Jánosné Hóbor Lajosné Hoffer Istvánné Juhász Józsefné Klébert Teréz Kocsner Antalné Koltay László Kútvölgyi Istvánné Mészáros Gézáné Metykó Lászlóné Nemes Lászlóné Nemes László Pitt Sebestyénné Rácz János Schmidt Ferenc Schüll Józsefné Szabó László Sziklai Józsefné Török Károly Várszegi Károly Pitt Sebestyénné, Mári néni február 9-én ünnepelte 83. születésnapját. Épp Sopronban volt ezen a napon, ahol 3 hetet töltött egy szanatóriumban, hogy – ahogy ő mondja – kijavítsák. Már többször is járt ott, mindig nehezen indul neki az útnak, de végül mindig nagyon jól érzi magát, és tényleg használnak a kapott kezelések. Mári néni édesapja, Tölcsvári József vasutas volt. Annak idején még csak néhány ember járt el a faluból a vasKiadja: Szár és Újbarok önkormányzata Felelős kiadó: Szabó Gábor Szerkeszti: May Katalin, Metzgerné Speier Katalin, Nagy János, Schweininger Péter Cím: Polgármesteri Hivatal 2066 Szár, Rákóczi út 68. Telefon: 22/591-031 Készül: 750 példányban Terjeszti: az önkormányzat Olvasható a www.saar-ujb.hu címen is. ISSN 1789-8242 Lapzárta: minden hónap 15-én, megjelenés minden hónap 25. körül. Kérjük a Kisbíróba szánt cikkeket floppyn (esetleg olvasható kézírással) a szerkesztőknek vagy a polgármesteri hivatalban adják le. A szerkesztók fenntartják a rövidítés jogát. A lapban leírt vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját.
8
Hogy tetszik lenni?
úthoz dolgozni, ami biztos munkát és jövedelmet jelentett. Édesanyja, mint a falusi asszonyok általában, nem járt dolgozni, otthon volt a családdal, a háztáji gazdasággal. Földjeik is voltak a környéken, állatokat tartottak, akadt munka bőven. Igen szép kort, 96 évet élt, és élete utolsó percéig tevékeny volt. Mári néninek egy lánytestvére van, Boris, ő is Újbarkon lakik. A 6 elemi és az azt követő „ismétlő” osztály után (heti egy nap tanítás egy tanéven keresztül) hamar dolgozni kezdett. Akkor kezdődött a bauxitbánya működése a falu határában. Munkásokra volt szükség, a fiatalok kihasználták a lehetőséget. Iparvágányt építettek, csillékkel szállították a bauxitot a vagonokhoz. Felvettek fiatalokat, akik párban (általában egy fiú és egy lány) egy nagy fúrót tekertek a földbe, hogy mintát vegyenek, hol milyen minőségű a bauxit, hol érdemes az ércet fejteni. Mári néni nem volt még 16 éves, mikor erre a munkára jelentkezett. Először nem is akarták alkalmazni. – Akkor még nem kérték annyira a papírokat. Mi meg hazudtunk! Azt mondtam, elmúltam 18, így aztán mégis felvettek. Bizony nehéz munka volt a fúró tekerése, de mi fel se vettük, sokat hülyéskedtünk, jól elment az idő – mondja nevetve. Később aztán könnyebb feladatot kapott. Bekerült az óbarki irodába. Biciklivel járt át, olyan – ahogy ő mondja: – „ürítsd ki, borítsd ki, menj ide, menj oda” munkát végzett. Például papírokat, iratokat kellett vinnie Bicskére, a bányába, persze mindenhová biciklivel. Egyszer Kövesi néni szólt neki, hogy a munkahelyén nyugdíjba megy valaki, lenne felvétel, menjen oda dolgozni. Így lett ő is vasutas Ferencvárosban, és onnan is ment nyugdíjba. Férjet nem ment messzire választani, hiszen Sebő bácsi is újbarki volt, dolgozott a bauxitbányában, majd Tatabányán a mészégetőben. Ott azonban nem bírta a mérges gázokat, és ő is a vasúthoz került. 1947-ben mondták ki a boldogító igent, és 34 évig éltek együtt. Két gyermekük született. Marika tavaly szeptember óta nyugdíjas, Sebő vállalkozó. Mári néninek 4 unokája van, sőt már 2 dédunokával is megajándékozták őt. Sajnos párja elég
fiatalon és hirtelen hunyt el agyvérzésben. Egy este rosszul lett, és a mentőben a kórház felé meghalt. De azért nincs egyedül. Szinte naponta jönnek hozzá a gyerekek vagy unokák. Mári néni szívesen emlékszik vissza fiatal korára. – Minden olyan vidám volt, persze fiatalon a gondokat is könnyebbnek érezzük. Jó kis mulatságok voltak! Már nem is tudom, hogy melyik háznál két testvér gyakran harmonikázott, mi ös�szegyűltünk, és a porban táncoltunk. Nem kellett szép táncparkett. Nem volt még tv sem, a téli estéken összejártunk, tollat fosztottunk. Megbeszéltük, mikor csináljuk az enyémet, a másikét. Ott aztán beszélgettünk, viccelődtünk. Nagyon jó volt. Én elégedett vagyok az életemmel – mondja. Mári néni mindig jókedvű, mosolygós. Jóban van az emberekkel, ma is szívesen eljár a nyugdíjasklubba. Beszélgetnek, énekelnek, felidézik a régi dolgokat, tréfálkoznak az emlékekkel. A családjáról szeret a legjobban beszélni, nem szereti a rosszindulatú pletykálkodást. A tél kicsit nehezebben telik, akkor mindenki még jobban behúzódik a házba. Nyáron sokat van kint, tevékenykedik a ház körül. Szerencsére elég jó az egészsége, Sebő fia gyakran mondja is: „Tudom anyu, te akkor vagy a legjobban, ha kapanyél van a kezedben!” Még sok örömöt, továbbra is jó egészséget kívánok Mári néni! msk
