SZAPOLYAI JÁNOS ÉS PERÉNYI PÉTER

SZAPOLYAI JÁNOS ÉS PERÉNYI PÉTER PUSKÁR ANETT

A Mohácsot követő zűrzavaros időszak szereplőinek megítélése bonyolult, csaknem lehetetlen feladatnak tűnik. Talán ez adhat magyarázatot arra, hogy miért nem született igazán színvonalas tudományos biográfia a kor több kulcsfontosságú alakjáról, így Szapolyai Jánosról és Perényi Péterről sem.

A kezdetek Szapolyaihoz hasonlóan Perényi Péter is főnemesi családból származik: 1502-ben született Báthory Magdolna és Perényi Imre házasságából. 1 Apja Abaúj vármegye örökös főispánja, majd az ország nádora lett, aki tevékenyen részt vett a HabsburgJagelló házassági szerződés létrejöttében, s szolgálatai fejében német-római szent birodalmi hercegi címet is nyert. A család az ország legnagyobb birtokosává vált a Délvidéken Valpó, valamint a baranyai Siklós, a hevesi Debrő és a borsodi Ónod megszerzésével. Perényi Imre nádor 1519-ben bekövetkezett halála után Péter lépett örökébe mint temesi és abaúji ispán, s ekkor került először közelebbi kapcsolatba Szapolyaival. A h o g y Brodarics íija, Perényi nemcsak a temesi várat, hanem a királyság alsó-magyarországi részét is védte, s ami 1526-27-ben m é g inkább a figyelem középpontjába állítja, „ugyanő őrizte a királyság koronáját, m e l y atyja halála után nála maradt, Zápolya János szepesi gróffal egyetemben." 2 Hatalmas vagyona ellenére még alig játszik szerepet a közéletben, bár 1522-ben testvérével együtt benne van abban a szövetségben, melyet Homonnay Ferenc és társai Budán kötnek, hogy egymás becsületét mind a király előtt, mind máshol megoltalmazzák. Ezt az ellenzéki konföderációt augusztus 22-én azok az urak hozták létre, akiket a Szapolyaival szövetkezett főnemesi kormányzat nem részesített a hatalomban: a Perényi fivérek mellett például Várday Ferenc erdélyi püspök, Bánffy

1

NAGY 1987-88, 226-233. A Perényiek családfáját többen is módosították. Doby kutatásai szerint például Perényi nagyapja nem lehetett Perényi István, mivel Imre eszerint legalább 82 esztendős korában halt volna meg. Doby következtetése, Perényi Imre nádor az említett István testvérének, Jánosnak szintén István nevet fiától származik. DOBY 1890-2.

2

BRODARICS 1 9 8 3 , 10.

Antal nádor hogy viselő

296

Puškár Anett

Zsigmond, Pálóczy Antal, R o z g o n y i István lettek tagjai. 3 Amikor a Csehországból hazatért II. Lajos király 1523. április 24-re országgyűlést hívott össze, az augusztusi konföderáció támadást indított Báthory István ellen, akit a király 1522 elején, indulásakor helytartójának is kinevezett. Azt követelték az uralkodótótól, fossza meg Báthoryt a nádori méltóságtól. A vádpontok e g y i k e az volt, h o g y a nádor állandó összeköttetésben, sőt titkos egyetértésben állott a törökkel, házában állandóan török követek tartózkodtak. A szövetkezettek elérték céljukat: a király letette Báthoryt a nádorságból, sőt a temesi ispánságtól is megfosztotta, s helyére D r á g f f y Jánost nevezte ki. 4 (Sikerük azonban nem volt tartós: 1524-ben Báthory visszakapta korábban viselt méltóságát. 5 )

Szapolyai oldalán Tudjuk, h o g y Perényi Péter j e l e n volt Mohácsnál. T e m e s v á r kapitányaként lovasokat is hozott magával, és ő vezette a balszámyat. 6 E g y török leírás szerint a magyar sereg e z e n része, „bal szárnyon l e v ő nagy csapata, m e l y az anatóliai hadosztályt támadta volt meg, rettenthetetlen vitézséggel harcolt" 7 Perényi n e v e c í m e i v e l együtt szerepel Nádasdy T a m á s 1526-ban kelt lajstromán, amely azon főurakat, papokat, királyi és királynéi tanácsosokat sorolja fel, akik a mohácsi v é s z után életben maradtak. 8 A csata után - m í g mostohája, K a n i z s a y Dorottya a csatatéren maradt halottakat saját k ö l t s é g é n temettette 9 - , hősünk elfoglalta az elesett P á l ó c z y özvegyétől Patak várát, 10 ( a m e l y később konfliktust is eredményezett a főúr és Szapolyai János között), ráadásul elkövetett m é g e g y törvénytelen tettet: Jaksics Márkot, a gazdag tiszántúli birtokost homályos eredetű viszály miatt elfogatta, és csak súlyos váltságdíj ellenében engedte szabadon. 1 1 Szapolyai tokaji várába sietett, ahová október 14-re gyűlést hívott ö s s z e . A tanácskozás legfőbb kérdésével kapcsolatban: h o g y mit tegyenek az ország m e g mentése érdekében, a rendeknek egyöntetűen az v o l t a véleménye, h o g y addig n e m lehet részleges gyűlésen é r v é n y e s végzéseket hozni, a m í g az országnak nincs feje,

3 4

SZABÓ 1909, 57., szövetséglevelük uo. 181-184. ZAY 1993,22.

5 6

SZABÓ 1 9 0 9 , 7 0 . ISTVÁNFFY 1 6 8 5 , Lib. VIII. 5 2 . ; BRODARÍCS 1 9 8 3 , 4 4 . ; SZERÉMI 1979, 120.

7 8

9

THURY 1984,43. Kemálpasezáde leírása ETE I. 287. számú irat, 296.: „Magnifico Petro Pereny comiti Abavyvariensi et Themesiensi ac partium inferiorum Capitaneo Generali etc." ISTVÁNFFY 1 6 8 5 , Lib. VIII. 8 8 .

10

SZERÉMI 1 9 7 9 , 195.

11

BARTA 1 9 7 7 , 6 7 4 .

Szapolyai János és Perényi Péter

297

vagyis felvetődött a királyválasztás problémája. 1 2 A j e l e n l é v ő k e g y része hajlandó lett volna Szapolyait haladéktalanul megválasztani, végül azonban csak a királyválasztó országgyűlés időpontját tűzték ki november 5-re Székesfehérvárra. Perényi Péter természetesen részt vett a tokaji tanácskozáson, a m e g h í v ó l e v é l záradékában olvashatjuk is nevét. 1 3 Temesi ispánként azon rendeletben is szerepel, m e l y b e n Bártfa szabad királyi városnak meghagyják, h o g y a tokaji gyűlésen a végvárak javítása céljából kivetett adót f i z e s s e m e g . 1 4 Jelen van a székesfehérvári királyválasztáson, és a november 11 -i koronázáson is k o m o l y szerep jut rá, mint koronaőrre. Várday Pállal együtt tartják Szapolyai feje fölé a koronát, melyet Perényi Péter ekkor már három é v e n e m látott, mert Szapolyai elrejtette előle. Szerémi leírása alapján már a szertartás után azzal szomorította el János királyt, h o g y kijelentette: addig n e m ül ebédhez, amíg kezébe n e m kapja a koronát. A z e l b e s z é l ő ekkor állítólag üzenni akart az uralkodónak, ne adja a „lator, érettség nélkül való és állhatatlan" Perényinek a koronát, de Pöstyéni Gergely, Batthyány Ferenc é s mások megnyugtatták a királyt. 15 Szapolyai pedig nemcsak a királyi fejdíszt és Abaúj mellett Baranyát bízta a koronaőrre, aki Kosztka Péter után a felső-magyarországi főkapitányi címet is viselte, hanem az erdélyi vajdaságot is, amely tisztség birtokosa eddig ő m a g a volt. Perényi temesi ispáni tisztét viszont Török Bálint „örökölte", az ő utóda pedig - Ferdinándhoz való 1527. évi átállását követően - Czibak Imre lett. 1 6 Perényi címei mellett természetesen megtarthatta Sárospatak várát is. 1 7 Szerémi e g y különös történetet fűz hozzá leírásához. A király e g y díszes és aranyozott zászlót akart Perényi Péternek ajándékozni, azonban csoda történt: hirtelen o l y nagy szél támadt, h o g y a lobogót tizenkét katona s e m bírta kivinni a prépost palotájából; e z p e d i g csakis a főúr árulásának baljós előjele lehetett. 1 8 Aleander pápai követ naplójából tizenhárom évvel később kiderül, állítólag Várday Pál is figyelmeztette a királyt: nagy hibát követett el, h o g y a fiatal, elbizakodott Perényire ily nagy tisztségeket ruházott. 19 A szertartás után a főúr azonnal Füzérre vitte, és biztonságba helyezte a koronát. 2 0 Kiemelt fontosságát koronaőri tiszte mellett birtokai is biztosították; Frangepán Kristóffal együtt ugyanis n e m csupán s z e m é l y ü k b e n szánta őket a főúri réteg h ű s é g e zálogául János, hanem az általuk hordozott területi hatalom hordozóiként is. A nyughatatlanabb Perényit a király közvetve m é g ellenőrizhette is, hiszen 12

M O E 1 5 2 6 - 3 6 , 6.

13

E T E I . 279. sz. irat, 289.

14

MOE

15

SZERÉMI 1 9 7 9 , 1 3 8 .

1526-36,8.

16

BETHLEN 2 0 0 0 , 3 9 .

17

DÉTSHY 1 9 8 9 , 6.

18

SZERÉMI 1 9 7 9 , 1 3 9 .

19

ETE III. 340. sz. irat, 323.

20

SZERÉMI 1 9 7 9 , 1 4 0 .

298

Puškár Anett

saját vajdai s z e m é l y z e t e szolgált tovább annak helyi kormányhivatalaiban. 2 1 Szapolyai János és a főúr viszonyát azonban egyre feszültebbé tette, h o g y korábban a „király úr saját akaratából" intézkedés született a nagy étvágyú Perényi hatalmaskodásai ellen. 2 2 A P á l ó c z y - ö r ö k s é g feletti vita is problémát jelentett kettejük kapcsolatában. János e g y e z s é g e t próbált kötni P á l ó c z y Katalinnal, h o g y í g y növelje birtokait, Perényi Péter viszont szintén erre pályázott, ahogyan a ruszkai Dobók, Csaholyak, Ráskayak is, és az erőszaktól s e m riadt vissza, gondoljunk csak a már említett Patakra. 23 Hősünk n e m csak Sátoraljaújhelyét és Sárospatakot vette birtokba fegyverrel, és fogatta el Ráskay Magdolnát, P á l ó c z y ö z v e g y é t , hanem ugyanígy erővel lépett fel Tárczay M i k l ó s családjával s z e m b e n is, aki szintén Mohácsnál esett el. Ö z v e g y e , B á n f f y Dorottya és a gyermek Tárczay György n e m tudták megakadályozni, hogy katonái elfoglalják Céke várát. A kárvallottak pert indítottak a fékezhetetlen fiatal báró ellen, melynek vizsgálatát János király bíróságai m e g is kezdték, s eltiltották a birtokok népét a Perényiéknek való e n g e d e l m e s s é g t ő l . 2 4 Természetesen n e m feledkezhetünk m e g arról sem, h o g y Perényi Péter milyen fontos családi kapcsolatokkal rendelkezett, m e l y e k ekkor m é g János király oldalát erősítették. Apja e g y k o r szintén Szapolyai s z ö v e t s é g e s e volt a belpolitikai küzdelmekben. Édesanyja, Báthory Magdolna révén Báthory István nádort és annak főispán öccseit, Andrást és Györgyöt nagybátyjaiként tisztelhette. Felesége, Thurzó Margit, Thurzó Elek leánya révén e bárói családdal is rokonságban állt. 25 Jelentőségét országos viszonylatban már az is jelzi, hogy az 1526. december 17-én P o z s o n y b a n királlyá választott Ferdinánd 1527. január 15-én m a g a írt a főúrnak h o s s z ú levelet, m e l y b e n büntetlenséget ígért neki, s táborába hívta. 2 6 Perényi 1527 márciusában m é g m e g j e l e n i k Szapolyai budai országgyűlésén, nevét adja az ors z á g g y ű l é s Ferdinándhoz írt március 24-i leveléhez; m e l y b e n az áll: remélik ugyan, h o g y fellép a törökök ellen, de leszögezik: egyöntetűen választották és törvényesen koronázták Szapolyait királyukká. 2 7 Ferdinánd sereget gyűjt, Szapolyai diplomatákat küld szét, Perényi p e d i g dönt az átállásról.

Ferdinánd pártján Habsburg Ferdinánd április 11 -én kelt levelében arra kérte a főurat, addig ne vall-

21

BARTA 1 9 7 7 , 6 5 9 .

22

BARTA 1 9 7 7 , 6 4 8 . l á b j e g y z e t b e n

23

BARTA 1 9 7 7 , 6 7 0 .

24

BARTA 1 9 7 7 , 6 7 4 .

25

BARTA 1 9 7 7 , 6 4 1 .

26

TÁRCZY 1 9 3 0 , 7.

27

M O E 1526-36, 125-128.

Szapolyai János és Perényi Péter

299

jon színt, m í g ő haddal n e m j ö n az országba, 2 8 és fennmaradt április 15-i obligációjában Perényi erdélyi vajdává való kinevezését is elrendelte. 2 9 János már gyanakodott hősünkre, ,hívatta Pétert, vonakodott eljönni...", 3 0 s „hogy végre megtudta, h o g y Perényi Péter [ . . . ] n e m akar megjelenni, átengedte magát szokása szerint a búsulásnak" 31 A főúr m é g harcolt az időközben János királytól elpártolt C s e m i Jován ellen, Szapolyai ugyanis megparancsolta neki, h o g y erdélyiekből és magyarokból álló katonaságot f e g y v e r e z z e n fel, de végül [a szőlősi csatában] hatalmas vereséget szenvedve megfutamodott. 3 2 Szerémi szerint gőgjének méltó büntetéseként „megcsúfolva és m e g v e r v e [ . . . ] hazasietett Füzérvárra" 3 3 Laski már október 18-án ezt ítja Kolozsvárról: „Senki s e m szenved oly sok árulástól, becsapástól és cserbenhagyástól, mint amennyiben hűtlen alattvalói ezt a Felséget részeltetik. A két első, Péter és Pál apostol ugyanis, vagyishát Perényi Péter erdélyi vajda és Pál esztergomi érsek elhagyta urát, és o l y sok és nagy javadalom elfogadása után a Sátántól lépre csalva mindkettő Ferdinándot követi" 3 4 Hősünk döntésében - a korban n e m éppen szokatlanul - elsősorban anyagi érdekek játszottak közre (bár Perényi Péter már hónapokkal Ferdinánd júliusban kezdődő hadműveletei előtt tárgyalt és döntött is), de azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, h o g y ú g y tűnt, a Ferdinánd elől hátráló Szapolyaihoz fűzött remények n e m váltak be, í g y döntésében a gyakorlatiasságnak is jelentős szerep juthatott. Pártváltoztatásában biztosan szerepet játszott az e l ő b b említett Várday Pál. Fennmaradt ugyanis I. Ferdinánd e g y 1527 augusztusából származó promissioja az esztergomi érsekségre, m e l y e t akkor ígér Várdaynak, ha n e m c s a k ő m a g a tér Ferdinánd hűségére, hanem Perényi Pétert, Frangepán Kristófot és másokat is erre biztat, és Perényit a korona átadására is rábírja. 35 Valószínű, h o g y Perényi útját Ferdinándhoz már a kezdetektől egyengette Thurzó Elek és Báthory István is. Nádasdy Tamás is ekkor csillogtatta m e g először politikai tehetségét, hiszen főurunk mellett olyan jelentős személyiségeket is pártváltoztatásra bírt, mint Török Bálint vagy Móré László, 3 6 ráadásul olyannyira titokban, h o g y Szapolyai kétségei csak akkor oszlottak el v é g l e g , amikor Perényi november 3-ra, Ferdinánd koronázására Székesfehérvárra vitte a koronát. A koronázási j e l v é n y e k e t v i v ő urak között

28

TÁRCZY 1 9 3 0 , 8.

29

BUZÁSI 1 9 7 9 , 7 7 .

30

SZERÉMI 1 9 7 9 , 1 4 3 .

31

SZERÉMI 1 9 7 9 , 1 4 4 .

32

ZERMEGH 1 7 6 6 , 2 . T. L i b . 1. 3 8 7 .

33

SZERÉMI 1 9 7 9 , 1 5 9 .

34

SZTÁRAY 1 9 8 5 , 1 0 5 .

35

BUZÁSI 1 9 7 9 , 7 4 .

36

BESSENYEI 1 9 9 8 , 12.

300

Puškár Anett

is ott látjuk, ő viszi a kormánypálcát. 3 7 Ferdinánd az őt királlyá választó gyűlésen betöltötte az ország legfőbb hivatalait. Perényit ígérete szerint megerősítette korábbi tisztségeiben, 3 8 és a főúr, aki Bethlen Farkas szavaival azért , j o h a n t oda, h o g y Sárospatak feletti jogát minél szilárdabbá tegye, és ezt immár a másik király is megerősítse", 3 9 e célját is elérte: Ferdinánd a koronázás másnapján neki adományozta Sárospatak várát és tartozékait, melyekre már 1526. november 11-én János királytól is adománylevelet szerzett. 4 0 A Lengyelországba menekült Szapolyai és a török e s e t l e g e s szövetségéről hallva Ferdinánd 1528. január 21-re Budára országgyűlést hirdetett, m e l y e n Perényi Péter is részt vett. 4 1 A főúrnak március 11 -én a marosvásárhelyi g y ű l é s e n adták át az erdélyi vajdai tisztet. 4 2 Március 20-ra Ágotára hívta ö s s z e a három nemzetet, 4 3 s az áprilisi tordai gyűlése után Ferdinánd megbízásából részleges gyűlést hirdetett Baráthelyre június 14-re, 44 majd július 12-re Enyedre is. 4 5 A magyar és székely n e m e s s é g nagy része azonban hamarosan visszatért János király pártjára, 46 s így Erdélyt és a Délvidéket sikertelenül próbálták Ferdinánd pártján tartani, aki távozott az országból, és n e m folytatott önálló politikát bátyjától, V. Károlytól várva segítséget. Szapolyai küldötte, Laski viszont eredményeket ért el a szultánnál, aki s z e m é l y e s e n kívánt találkozni a Lengyelországból 1528 novemberében hazatérő Jánossal. Perényi a felszólítás ellenére sem csatlakozott Szapolyaihoz, s amikor az szövetséget kötött a szultánnal ( 1 5 2 9 . augusztus 18.), Siklóson tartózkodott. Mivel azt a hírt kapta, h o g y az egyik sereg épp vára f e l é tart, Sárospatakra akart menekülni, de Kajdacs k ö z e l é b e n „mind feleségivei, gyermekivel" Szerecsen János elfogta, és a koronával együtt János királynak adta, aki „továbbajándékozta" őt a szultánnak. 4 7 Szulejmán megújíttatta v e l e hűségesküjét Szapolyai felé, majd a szintén elfogott Várday Pál esztergomi érsekkel együtt Budán átadta János királynak. 4 8 Perényinek a töröknél m e g l e p ő e n j ó bánásmódban volt része: „mind a császár, mind p e d i g Ibrahim pasa fölötte n a g y és csodálatra

37 38 39 40

41 42 43 44 45 46 47

48

MOE1526-36, 143. ETE I. 343. sz. irat, 342. BETHLEN 2 0 0 0 , 4 3 . DÉTSHY 1 9 8 9 , 7 .

MOE MOE MOE MOE MOE MOE

1526-36, 189. 1526-36,217. 1526-36,217. 1526-36, 226. 1526-36, 229-232. 1526-36, 220.

I S T V Á N F F Y 1 6 8 5 , L i b . X . 11.

TÁRCZY 1930, 12. idézi KATONA: História Critica Regnum Hungáriáé 1747.

Szapolyai János és Perényi Péter

301

méltó irgalommal viseltetett iránta, mert e g y hajszála s e m görbült m e g , ú g y engedték el, és minden várát, birtokát és ősi jószágát, bárhogy is tett rájuk szert, visszakapta" 4 9 A főúr m é g s e m csatlakozott újra Szapolyaihoz, aki bebizonyította u g y a n jóindulatát, amikor bántatlanul szabadon bocsátotta, Perényi büszkeségét azonban valószínűleg sértette e z az „ajándékozás" A történetet többé-kevésbé e g y f o r m á n visszhangozzák történetíróink, Forgách szerint viszont Keserű Mihály nádor volt az, aki Perényit fogságba ejtette. Történetének e z a része téves, k e m é n y és keserű ítélete a főúr magatartásáról azonban elgondolkodtató: „[Várday és Perényi] ugyanabban az időben, az árulásnak ugyanazzal gyalázatos bűnével árulták el és tették tönkre hazánkat, és m í g Szulejmánt a nagylelkűség híréhez segítették, János kegyességét veszélyes, sőt szánandó érdemnek mutatták be. [ . . . ] Ha az emberek és nem inkább az ország elvesztésére született undok szörnyetegek - minden, tulajdonképpen az ő javukra s z o l g á l ó meggondolást n e m utasítottak volna el, akkor m é g mindig elviselhető helyzetbe juthattunk volna vissza, és valamilyen hazánk mégiscsak maradhatott volna, ha a v é g z e t rendeléséből az eszeveszettség ösztökélésére a polgári hálátlanság megtestesítői, ezek a mindenkinél förtelmesebb halandók n e m őijöngenek a v é g s ő pusztulásig." 5 0

A hatalomra törve Hősünk várakozó álláspontra helyezkedett, de ezt a két évet s e m töltötte tétlenül: ekkor bonyolította le mostohájával, Kanizsay Dorottyával f ü g g ő b e n maradt anyagi ügyeit. 5 1 F i g y e l e m m e l kísérte a politikai helyzet változását, és 1530-ban újra f e l v e tette e g y a két párt közötti olyan tanácskozás gondolatát, m e l y b e n az ország m e g mentéséről tanácskoznának, s m e l y e t m é g Várday javasolt 1529-ben. 5 2 1531. március 6-án Babolcsán, Báthory G y ö r g y várkastélyában mindkét párt e l ő k e l ő urai közül többen is találkoztak, ahol Perényi kijelentette: van e g y m ó d még a haza megmentésére, d e ezt csak az ország ö s s z e s rendeinek gyűlésén fogja feltárni. Március 19-re Bélavárra ezért gyűlést hirdettek, 5 3 melynek meghívóját a főúr e l s ő helyen írta alá. 5 4 A kijelölt napra a j e l e n l é v ő urak és n e m e s e k száma megközelítette a százat. Mindkét uralkodót felelőssé tették az ország állapotáért, és arra a kérdésre keresték a választ, h o g y a n vessenek v é g e t a pártviszályoknak s álljanak ellen a töröknek. 5 5 Perényi fölállt, és elmesélte, h o g y a n került Szapolyai, majd a szultán fogságába, s h o g y a n tanácsolta neki Ibrahim nagyvezér, h o g y bírja 49

ETEI. 500. sz. irat, 497-499.

50

FORGÁCH 1 9 8 2 , 3 1 9 - 3 2 0 .

51

TÁRCZY 1 9 3 0 , 14.

52

MOE

1526-36,312.

53

MOE

1526-36,313.

54

MOE

1526-36,315.

55

MOE

1526-36,315.

302

Puškár Anett

rá a rendeket az egyesülésre, és hogy János királynak engedelmeskedjenek, így a török többé nem árt az országnak. 56 Feltűnést keltett, hogy a szultánt beszédében „legkegyelmesebb urának" („Dominum suum clementissimum"), a nagyvezért pedig „kegyes urának" („Dominum suum gratiosum") nevezte. Ráadásul míg a gyűlésen Szapolyai mellett szólalt fel, bizalmasan hívei tudomására hozta, hogy ismeri a módját, hogyan szabaduljon meg tőle. 57 Nyíltan még nem léphetett fel, s a jelenlévők sem érezték magukat felhatalmazva ilyen komoly döntés meghozására, így május 18-ra Veszprémbe „egyetemes országgyűlést" hívtak össze. 5 8 Ennek megtartását mindkét uralkodó igyekezett meghiúsítani, hiszen lehetségesnek tűnt, hogy az országlakosok mindkettejük mellőzésével egy harmadik személy mögött sorakoznak fel. „A veszprémi gyűlésen mindenki egy királyt akart választani, vagy Ferdinándot vagy Szapolyai Jánost vagy Perényi Pétert...A többség pedig Perényi Péter híve volt" 59 - így reméltek békét a törökkel. Ferdinándot az egri püspök is figyelmeztette: „Sokan azon mesterkednek, hogy a török Perényi Péternek adományozza Magyarországot, János pedig elégedjék meg Erdéllyel" 60 Mindkét király eltiltotta híveit a gyűléstől, s (akárcsak Török Bálint és Bakics Pál) maga Perényi Péter is távolmaradt. 61 Perényi ráadásul Ibrahim pártfogását is elvesztette, mivel Gritti ellene hangolta a nagyvezért, s a számára küldött ajándékok sem jutottak el hozzá; a még Bélavárról útnak indított Bornemissza Pétert ugyanis portyázó török csapatok kirabolták. 62 A részgyűlések kudarcát látva Perényi Péter állítólag követséget menesztett Szulejmánhoz, melynek az volt a célja: vigye keresztül, hogy a szultán vegye ki Szapolyai és Ferdinánd fennhatósága alól is; oltalmazza őt, s ennek fejében teljes hűséget fogad a töröknek. 63 Elindult egy másik követség is, melyben János király és Perényi is küldött egy-egy megbízottat, hogy a közöttük fennálló ellentéteket a szultán simítsa el. 6 4 Ettől kezdve a főurat újra Szapolyai pártján találjuk, visszavonul az egyesítő törekvésektől. (Az 1531-32-es zákányi, kenesei és berenhidai gyűlések határozat nélkül oszlottak fel. 6 5 )

56

MOE 1526-36,316. MOE 1526-36,317. 58 BESSENYEI 1994/a, 48. 65. sz. irat (BEREGI Péter levele DOBÓ Ferencnek OL M. Kamara A. publ. (el42) Fasc. 20. N. 56. 1531. ápr. 26. Buda) 59 MOE 1526-36, 317. WAGNER: Analecta Scepusii pars II. 162. alapján. 60 MOE 1526-36, 320. 61 MOE 1526-36, 325. 62 MOE 1526-36,315. 63 ZERMEGH 1766, 2.T. 403-404. 64 TÁRCZY 1930, 21. ÓVÁRI : A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságának oklevélmásolatai II. 44. alapján 65 MOE 1526-36, 352. és 366. 57

Szapolyai János és Perényi Péter

303

Perényi 1531 nyarán loretói zarándoklatra indult, 66 utazásának n e m elhanyagolható célja azonban, h o g y tárgyaljon a V e l e n c e i Köztársasággal. A főúr ki kívánta puhatolni, vajon számíthatnak-e segítségre János királlyal é s L o d o v i c o Grittivel szemben, előkészítve azok esetleges megbuktatását, azonban n e m járt sikerrel. 6 7 1532 júniusának v é g é n a szultán a S z e r é m s é g b e érkezett, s a Dunántúlon át B é c s ellen akart vonulni. Perényi Mohács közelében, Beremend falu melletti táborában kereste fel Szulejmánt. Látogatásának céljáról július 15-én í g y ír Nádasdy Tamásnak: „ . . . Elébük m e g y ü n k , amiből hisszük, számos találgatás születik majd, kiváltképpen olyan, h o g y magunknak valamilyen kormánypálcát járnánk ki elébük járulva. D e ezeknek a találgatásoknak uraságod legkevésbé se higgyen. Mert Isten a tanúnk, h o g y a Királyi Felséggel, l e g k e g y e l m e s e b b urunkkal s z e m b e n semmit sem forralunk, és n e m akarunk kieszközölni. Csupáncsak azon fáradozunk, h o g y ennek a megnyomorított földnek szolgálhassunk és hasznára lehessünk." 6 8 Magasztos célok, de k ö z b e s z ó l a valóság: Perényit elfogják, 6 9 rabláncra fűzik, ahogy Tinódi íija: „Hitit, fogadását császár elfelejté,// A z n e m e s úrfiat n a g y fogságba veté" 7 0 - s Belgrádba szállítja. 7 1 N e m akaija átengedni Siklóst és Valpót, de idősebb fiát, a hétéves Ferencet kénytelen kezesként a törökhöz küldeni. 7 2 A gyermeket Szulej-mán Grittinek adja át, Konstantinápolyba vitetik, s csak tíz é v múlva, 1542-ben sikerül kalandos m ó d o n hazaszöknie. 7 3 „Vagyonának és birtokainak megcsonkításával és fiának elszakadásával fájón büntetett Perényi megújította a Jánosnak tett, és korábban sokszor felfüggesztett esküt, és Szapolyai haláláig mindkét fél irányában m e g is tartotta" - íija Istvánffy Miklós. 7 4 A következő évben, amikor a szultán Ferdinándnak adta volna azokat a területeket, amelyeket birtokában tartott, és a felosztás miatt Szapolyai a Dunántúlra vonult, természetesen Perényi is elkísérte. 7 5 A felosztás n e m valósult m e g , de Ferdinánd céljául tűzte ki a főbb Szapolyai-pártiak megnyerését. Ferdinánd és Johann Katzianer levélváltásából kiderül: Perényi Péter k e g y e l m e t kért és kapott is a királytól, szándékában állt „Gritti k e z e közül" Esztergomba szökni. 7 6 ( A főúr ebben az időben már Patakot tekintette állandó tartózkodási helyének, építkezéseket foly66

ETE II. 182. sz. irat, 210.

67

SZTÁRAY 1 9 8 5 , 10.

68

SZTÁRAY 1985, 1 0 5 - 1 0 6 .

69

ZERMEGH 1766 2. T. Lib. II. 406-407.

70

FERENCZI 1 9 0 4 , 2 9 .

71

SZTÁRAY 1 9 8 5 , 1 8 9 .

72

ETE III. 340. sz. irat, 323.

73

SZTÁRAY 1 9 8 5 , 3 6 .

74

ISTVÁNFFY 1685. Lib. Xi. 118., fordította TÉGLÁSY Imre

75

ETE II. 251 sz. irat, 284.

76

SZTÁRAY 1985, 1 0 8 - 1 0 9 .

304

Puškár Anett

tátott, 1534-ben Kassa város tanácsától kér hozzáértő embereket a város megerősítéséhez. 7 7 ) M é g megpróbálta kihasználni a két király közötti háborút, de a szikszói gyűlésen, ahol a felvidéki rendek 1536 augusztusában összeültek, sikertelenül próbálták m e g az ország kapitányának kikiáltani. 7 8 1536-ra azonban János király kom o l y a n felkarolta a béke eszményét, Ferdinánd pedig mindent megtett, hogy Perényi Pétert é s Bebek Ferencet a maga oldalára állítsa. Thurzó Elek hozzá írott levelében már 1536 decemberében azt írta Ferdinándnak, h o g y Perényi örömmel pártjára térne, ha cserébe D i ó s g y ő r t megkapná. Egyik embere B é c s b e n járt a tárgyalások végett, s Ferdinánd kérte is húgát, Mária királynét, akié a birtok volt, h o g y engedje át neki a kastélyt, hiszen a főúrral való e g y e z k e d é s e és a Felvidék nyugalma ezen múlik. Ferdinánd király azonban elkésett: Kassa Szapolyai János pártjára állt. H o g y mi is történt? A többi János-párti főúr már n e m csupán azzal okozott fejtörést Ferdinánd királynak, h o g y birtokaikon sem az összeírást n e m engedélyezték, s e m adót n e m voltak hajlandóak fizetni. 7 9 „A december kilencedike előtti napon, Borbála napján Kassa városát hihetetlen szerencse érte. Magyarország felső részein ennek a városnak volt a l e g n a g y o b b hatalma, és az ö s s z e s magyarországi királyi város között a legerősebb és legjobban erődített volt, háromszoros fal és hármas árok vette körbe. [ . . . ] A király [ti. János] jól tudta, h o g y ennek a királyi városnak igen n a g y jelentősége van, de lehetetlen katonai erővel legyőzni, pedig ezen áll, h o g y az ország feletti hatalmat szabadon gyakorolhassa [ . . . ] Tervébe beavat e g y b i z o n y o s Esthery G y ö r g y deákot, e g y nem k e v é s b é bátor, mint eszes embert, aki ebben a dologban többször is önként ajánlkozott a királynak; Perényi Péter egyik kiváló familiárisának tartották ugyanis, aki m i n d e n gyanú nélkül járt be a városba, s a polgárok a legnagyobb b i z a l o m m a l viseltettek iránta, s jóllehet nem viselt hivatalt, m é g i s időnként alkalmazták a szenátusban, és n e m haboztak v e l e a titkos ügyeket is megbeszélni." A z ö s s z e e s k ü v ő k terve a z o n alapult, h o g y mindent „hirtelen és csendben" hajtanak végre. „ N e m többen, mint ezren voltak a lovasok, g y a l o g o s katona is majdnem ugyannyi. K é t s é g s e m férhetett hozzá, h o g y ezt a kicsinyke csapatot a város minden baj nélkül saját maga is megsemmisíthette volna, ha m e g lett volna neki e n g e d v e a g y ü l e k e z é s szabadsága." A csapat megrémül ugyan, de n e m soká haboznak, „Kállai János [ . . . ] a bátorság tüzétől felhevülten, kardját kirántva a városra rohan, s u g y a n e z t teszi az ö s s z e s többi is, n e m csekély bátorsággal és h ő s i e s s é g g e l m e g e r ő s ö d v e a kapukra törnek hihetetlen támadással [ . . . ] . Megszállván a várost, egyhangúan János király nevét kiáltották, s az óriási dobpergés és kürtszó közepette a polgároknak arra s e m hagytak lehetőséget, h o g y

77 78 79

ETE1I. 331. MOE 1526-36, 595. és 602. BESSENYEI 1994/a, 71-72. 102. sz„ 84. 119. sz„ 103. 142. sz. irat.

Szapolyai János és Perényi Péter

305

felismerjék, mi e z a dolog, s hogy összegyűljenek. í g y a várost előbb foglalták el, mintsem a polgárok elgondolhatták volna, h o g y a n történhetett m e g . " 8 0 A Kassán történtek csak m é g fontosabbá tették Perényi megnyerését, 8 1 egykorú iratok ugyanis a főurat okolták a város elvesztéséért, azt hitték, ő irányítja az eseményeket. Gerendy Miklós - igaz, fél é v v e l később - azt írta Ferdinándnak, hogy Szapolyai Bártfát és Epeijest ígérte Perényinek Kassáért. Bár Perényi Péter ekkor semleges helyet próbált m e g elfoglalni a két ellenkirály között - sőt összeköttetésbe lépett a francia királlyal és Szulejmánnal, h o g y ha Szapolyai valóban m e g e g y e z i k Ferdinánddal, ő lehessen Magyarország királya, 8 2 - Ferdinánd nem bízott m e g benne, s gyanúját ékesen bizonyítja 1536. december 13-i levele, m e l y ben Varkocs G y ö r g y ö t arra utasítja, próbáljon m e g Kassa e l v e s z t é s é v e l kapcsolatban a s z o m s z é d városokban mindent megtudni, különösen azt, h o g y Perényivel összefügg-e az ügy. Varkocs jelentésében csak arról tudja tájékoztatni a királyt, hogy az egész országrészen közbeszéd tárgya, h o g y a főúr Kassa elvesztésének oka. 8 3 (Perényi Péter valószínűleg említett familiárisa révén keveredett az ügybe, sokan Fráter G y ö r g y mesterkedését gyanították a háttérben.) A m i n d i g óvatos Lőcse a katasztrófát annak tulajdonította, h o g y a praktikák már régóta folytak a város körül, mert ott szabadon járhatott bárki, „akár Jánospárti, akár Perényi híve, akár Bebek embere volt" Kétségbeejtőnek találták, h o g y a kassaiak vigyázatlansága miatt az egész Felvidék pajzsa és szíve az ellen kezére jutott. 8 4 Érdekes anekdota is fennmaradt az e s e m é n y e k k e l kapcsolatban. A m i k o r Ferdinánd k ö v e t e Kassa e l f o g lalása miatt panaszt tett a szultánnál, az a k ö v e t k e z ő kérdést intézte hozzá: hol fekszik Kassa, Magyar- v a g y Németországban? Magyarországban, hangzott a válasz. Akkor - felelte a szultán - uradnak n i n c s mit panaszkodni, mert én e z országot János gondjaira bíztam. 8 5 Bármekkora sikert is könyvelhetett el ezzel Szapolyai, hamarosan kudarc is érte. , A m e n n y i r e örült annak, h o g y K a s s a az ő fennhatósága alá került, annyira aggasztotta, miképpen tartsa azt meg. Ezért mind Moldvából, m i n d Erdélyből rendes hadsereg módjára csapatokat toborozván, a váradi püspök [ti. Fráter György], Perényi Péter és B e b e k Ferenc vezetése alatt azokat Epeijes f e l é küldte. Amikor ezek V e l s látókörébe érkeztek, és ő látta, h o g y gyengébb, mint azok, n e m mozdult ki táborából, és minden összecsapási szándékukat kikerülte. Csatározásokra m é g i s mindennap sor került, m i v e l azonban e z e k b e n V e l s hívei erősebbeknek bizonyultak, János csapatai kezdtek hátrálni. Ezt é s z r e v é v e Vels teljes erejével kitört tábo-

80

VERANCSICS Memória Rerum 4 7 ^ 9 .

81

KÁROLYI 1 8 7 8 , 6 9 9 .

82

M O E 1 5 2 6 - 3 6 , 5 9 4 - 5 9 5 . é s SZTÁRAY 1 9 8 5 , 1 1 2 - 1 1 3 .

83

KÁROLYI 1 8 7 8 , 6 1 5 .

84

KÁROLYI 1 8 7 8 , 6 1 6 .

85

KÁROLYI 1 8 7 8 , 8 0 6 .

306

Puškár Anett

rából, és János híveit szétszórta" 8 6 Ferdinánd megbízásából Thurzó, Laski és Serédy továbbra is együtt munkálkodtak a főúr megnyerésén, melyért a király akár arra is hajlandó, h o g y kisebb fiát, Gábort 1537-ben a váradi püspöki székbe e m e l j e . 8 7 Szabályszerű, bár fel nem használt iratban a király a kancellári méltóságot is ráruházta (1537. január 16.), s másnap hasonló levél készült az erdélyi vajdaságáról is. 8 8

A békekötő Perényi Péter azonban Szapolyai pártján maradt, fia kiszabadításán munkálkodott, bár bekapcsolódott a két király közötti béketárgyalásokba. A Ferdinándot képviselő W e s e lundi érsek nem örült annak, h o g y Fráter G y ö r g y és Perényi aktív részese az alkudozásnak, mert „ezek csak rosszban törik fejőket" 89 Ferdinánd u g y a n m é g remélte, h o g y Thurzó által majd hatni f o g Perényi Péterre, ő azonban e g é s z e n kibékült János királlyal. A z is elterjedt, h o g y Szapolyai m a g a hitegette a nagyravág y ó főurat: magtalan halála esetén Szent István koronája az ő fejére kerül majd, 9 0 s állítólag erre Fráter György m e g is esküdött volna neki. Valószínűleg döntését megint a z a - kortársak szerint legendásan számító és ö n z ő természetéből eredő m e g f o n t o l á s befolyásolta, h o g y a számára pillanatnyilag erősebbnek tűnő Szapolyai János mellet jobban érvényesülnek majd az érdekei. Főurunk Thurzó Eleknek 1537 augusztusában írt levelében viszont azt olvashatjuk: „Iija uraságtok, h o g y sok mindent terjesztenek rólam. D e bár mennyit is teljesszenek, azt h i g g y e m e g uraságtok, h o g y l e g k e g y e l m e s e b b uramnak és Királyomnak híven akarok szolgálni, é s nemzetemet s e m m i áron s e m akarom cserbenhagyni. A két f e j e d e l e m m e g e g y e z é s é t ú g y áhítom, h o g y ezért az áldott e g y e z s é g é r t e g y ingben, mezítláb minden j ó s z á g o m a t , amit Isten adott nekem, odahagynám, Isten e n g e m ú g y szeressen"91 „Ferdinánd szeptember v é g é n Fels generálist erős, mindenféle hadiszerrel igen jól felszerelt sereggel Felső-Magyarországra küldte. O útközben Perényi Sáros nevű várát - aknákat ásva é s k é n e s tüzet téve alája - elfoglalta, a védőket irgalmatlanul lekaszabolta, néhányat elfogott, é s hűségeskü alatt azzal a feltétellel bocsátotta el, h o g y Ferdinánd ellen s o h a s e m fognak fegyvert. A várba pedig őrséget hel y e z v e el, táborát Epeijes f e l é vonultatta, és azt megerősíttette" 92 86

BETHLEN 2 0 0 0 , 1 0 5 .

87

ETE III. 142. sz. írat, 122.

88

KÁROLYI 1 8 7 8 , 7 0 0 .

89

KÁROLYI 1 8 7 8 , 7 9 4 .

90

KÁROLYI 1 8 7 8 , 8 0 7 - 8 0 9 .

91

SZTÁRAY 1 9 8 5 . 1 1 7 .

92

BETHLEN 2 0 0 0 , 1 0 5 . , ISTVÁNFFY 1 6 8 5 . L i b . XII. 1 3 4 .

Szapolyai János és Perényi Péter

307

E n a g y o b b bosszúság ellenére Perényi élénk l e v e l e z é s b e n állott Thurzóval és Laskival is a béke ügyét illetőleg, aki állítólag m e g is esküdtette, h o g y Fráter Györggyel együtt a békére hajlanak. 9 3 M e g b e s z é l é s e k folytak Rozgonyban, ahol Fráter G y ö r g y é s Perényi unszolására először az e g y h ó n a p o s fegyverszünetről tárgyaltak, m e l y n a g y o n komoly lépést jelentett a béke felé, majd kitűzték a k ö v e t kező tárgyalás időpontját és helyszínét. Felvetődött Epeijes, Tokaj és Próna is, mivel azonban folyamatos érintkezésben kellett maradniuk a két uralkodóval, m á sik helyet választottak: 1537 d e c e m b e r é b e n Perényi, Fráter György, Várday, Brodarics, Szapolyai, Wese érsek é s V e l s pedig Ferdinánd képviseletében Sárospatakon találkozott. 9 4 A z e g y hétig tartó tárgyalásokon csupán a fegyverszünet meghosszabbításában tudtak m e g e g y e z n i , 9 5 W e s e k é s ő b b személyesen utazott Nagyváradra, ennek eredménye lett a váradi szerződés. Ennek X X I . pontja konkrétan megnevezi a f ő urat: „Mindkét f e j e d e l e m valamennyi alattvalójának - senki, m é g idegen sem k é p e z v é n kivételt, bármilyen rangú is - ö s s z e s javait, mind az egyháziakat, mind a világiakat, amelyeket a néhai fenséges Lajos király halálától a mostani időkig, a fejedelmek közötti e l l e n s é g e s k e d é s következtében erőszakkal elfoglaltak, és e javakat e g y i k vagy másik f e j e d e l e m eddig bárkinek is adományozott v a g y adott el, anélkül h o g y [a birtokosok] ellenálltak volna, a b é k e k ö t é s kihirdetése után ténylegesen azoknak kell békésen visszaszolgáltatni, akiknek a tulajdona volt. A sárospataki várról p e d i g Perényi Péterrel az ország által [ti. a rendek az országgyűlés közvetítésével] kell egyezségre lépni, a többször említett f e n s é g e s [német-]római király úr előjogának sérelme és m e g s é r t é s e nélkül" 9 6 Ú g y gondolták, a megállapodást n e m hozzák nyilvánosságra, de amikor híre jött, h o g y a törökök harcra készülődnek, félő volt, h o g y Szapolyai ellen támadnak. A körülmények szükségessé tették, h o g y 1538 nyarán Kolozsvárra hirdessen gyűlést az erdélyi rendeknek, m e l y r e Perényi is meghívást kapott. 97 János király reményei a f e g y v e r e s ellenállásra meghiúsultak: Ferdinánd n e m küldött elég e m bert segítségére, s ezért elhatározta, h o g y megvásárolja a békét. 1538. szeptember 18-án Kolozsvárott a rendek ö s s z e g y ű l t e k , és támogatásukról biztosították Szapolyait. Egyúttal felkérték a királyt, h o g y Perényi Péter (az ígéretek ellenére még mindig) f o g s á g b a n levő fiának szabadonbocsátását is eszközölje ki a szultánnál. 98 Szulejmán 1539-ben végül csak Moldvába tört be, s ekkor adta - a váradi

93

KÁROLYI 1 8 7 8 , 8 2 0 .

94

KÁROLYI 1 8 7 8 , 8 2 3 .

95

ETEIII. 218. sz. irat, 2 0 4 - 2 0 5 .

96

BETHLEN 2 0 0 0 , 116.

97

M O E 1537—45, 45.

98

M O E 1537—45, 5 0 .

308

Puškár Anett

béke támogatásával haragját k i v í v ó - Perényiröl állítólag a következő (nem éppen hízelgő) jellemzést: „A világ teremtése óta nem volt és n i n c s is nagyobb áruló a földön. Kétszer árult el engem, elárulta János királyt, elárulta a németek királyát, elárulta saját fiát, saját vérét, aki a markomban van." Szulejmán különös magyarázatot ad Perényi Ferenc fogságára is: „Én azért vettem a k e z e m b e Perényi Péter fiát, mert láttam, h o g y János király utód híjával van, és azt akartam, h o g y János király halála után v a g y Péter m a g a v a g y fia lett volna Magyarország királya. D e látom, h o g y ennek az árulónak a vére n e m méltó a királyságra." 9 9 Miután a török v e s z e d e l e m elmúlt, Szapolyai megnősült, menyasszonyát, Izabellát pedig Werbőczy, Brodarics é s Homonnay Drugeth István társaságában Perényi kísérte Magyarországra. 1 0 0 Ekkor történt, h o g y „mialatt a király menyaszszonyával Székesfehérváron m e n y e g z ő j é t tartotta, az azon Ferdinánd nevében j e l e n lévő Serédy Gáspár ura nevében a kancellári méltóságot ígérte neki, ha elpártol Szapolyaitól, felajánlva neki a kancellári hivatalt" 101

Újra Ferdinánd mellett Perényi már 1 5 4 0 tavaszától k o m o l y a n foglalkozott az elszakadás gondolatával, július 3-án p e d i g h o s s z ú levélben kérte Thurzó Eleket, h o g y segítse elő pártváltoztatását, s e g y s z e r s m i n d kéréseit is előadta, melyek j ö v ő j é n e k biztosítását szolgálták. Donációinak megerősítése által garantálni akarta függetlenségét, és azt is kikötötte, h o g y ne háborgassák vallása miatt: „ N e kényszeríttessem, h o g y akár ezt, akár mást higgyek íija - , legyen elég, h o g y Krisztust h i s z e m és Krisztusban hiszek." 102 Ferdinánd 1540 júliusának v é g é n helyben hagyja a z o n kérését, h o g y vallásában ne akadályozzák, ha különben j ó keresztény módjára megtartja, mit az igaz katolikus vallás rendel. 1 0 3 Perényi 1540. augusztus 19-én kelt levelében m e g e l é g e dettségét fejezte ki a király válaszával kapcsolatban, 1 0 4 é s szeptember 7 - e körül újabb fölterjesztést intézett Ferdinándhoz, mely önmagára, saját török fogságban levő fiára, Izabella királynéra é s annak fiára vonatkozó kívánalmait tartalmazza. 105 Feltételei teljesültek, Szapolyai m é g júliusban bekövetkezett halála után pedig esküje sem köti, í g y szeptember 12-én Ferdinándnak fogad hűséget. 1 0 6 (Fráter György ugyan Perényi Pétert szemelte ki a kormányzói tisztre a c s e c s e m ő király felnőttéig, de "SZTÁRAY 1985, 1 1 8 - 1 1 9 . 100

ZERMEGH 1 7 6 6 , 2 . T . Lib. I I 4 1 3 . é s ISTVÁNFFY 1 6 8 5 , Lib. X I I I . 1 4 7 .

101

BETHLEN 2 0 0 0

102

ETEIII. 4 5 7 - 4 6 3 . ETEIII. 470. 481. ETE III. 487. 486. ETE III. 485-487.

103 104 105 106

TÁRCZY 1 9 3 0 , 3 3 .

472. sz. irat sz. irat sz. irat 493. sz. irat

Szapolyai János és Perényi Péter

309

a főúr, aki az ellenpárthoz kívánt csatlakozni, a felajánlott tisztet végül n e m fogadta el. 1 0 7 ) Perényi továbbra is aktív politikai szerepet vállalt: részt vett B u d a „első" sikertelen ostromában, és többen egyenesen őt okolták a város körül kitört harcokért. Székesfehérvár meghódolása egyértelműen neki v o l t köszönhető. 1541 májusában, amikor Ferdinánd serege W i l h e l m Roggendorf vezetésével újra (sikertelen) támadásra indult a vár ellen, a nagy sereg megérkeztéig Perényi Péter vette körül a várat. Török Bálint állítólag júliusban figyelmeztette Perényit, h o g y a közelgő törökök miatt hagyjanak fel Buda ostromával. 1 0 8 Perényi pedig g o n d o s k o dott is „ ö v é i n e k megmentéséről" - ahogyan Bethlen Farkas íija - és Egerbe m e n e kült. 109 Perényi még megjelent a Ferdinánd-párt f ő b b embereinek Tokajban tartott gyűlésén, 1 1 0 1542. február 14-én pedig a Bebek, D r á g f f y , Báthory, Ráskay és H o m o n n a y családokkal s z ö v e t s é g r e lépett, egymásnak védelmet ígértek, a f e l s é g iránti h ű s é g csorbája nélkül. 1 1 1

Végjáték A végzetétől semmilyen s z ö v e t s é g sem menthette m e g : túlságosan n a g y hatalmat és sok ellenséget szerzett m a g á n a k az elmúlt években. 1542. szeptember 11-én kelt jelentésében a velencei követ azt írta, hogy az egri p ü s p ö k mindenképpen rá akarta venni Ferdinándot, hogy legalább 2 0 főurat fejeztessen le, természetesen az ország m e g m e n t é s e érdekében, bár valójában így szerette v o l n a a Perényi által elfoglalt egri p ü s p ö k s é g e t visszaszerezni. 1 1 2 (Érdekes, h o g y Egerben állítólag már 1530-ban „imába foglalták nevét", amikor azért könyörögtek, h o g y Krisztus mentse m e g az egrieket a város ellenségeitől, Szapolyaitól, Perényitől é s Laskitól. 1 1 3 ) 1542. október 5-i l e v e l é b e n Ferdinánd utasította követeit, h o g y Fráter Györgyöt nyugtassák m e g Perényi elfogatása f e l ő l . 1 1 4 1542. október 16-án M e d i c i F o m e s e bíbornoknak már arról írnak, hogy a főurat letartóztatták, és [előbb B é c s , majd B é c s ú j h e l y börtönében] f o g v a tartják. 115 Vallatási j e g y z ő k ö n y v e 3 2 kérdést tartalmaz. Vádolják a törökkel való 107

BESSENYEI 1 9 9 4 / a , X X I V .

108

BESSENYEI 1 9 9 4 / a , X X V I . é s ISTVÁNFFY 1 6 8 5 , Lib. X I V . 1 5 6 .

109

TÁRCZY 1 9 3 0 , 3 6 .

110

M O E 1937—45, 2 8 4 - 2 9 2 .

111

E T E I V . 6.

112

E T E I V . 96.

113

KATONA 1 7 9 7 , 1 . T. 5 4 0 .

114

ETE IV

115

E T E IV. 1 0 3 - 1 0 4 .

99-101.

Puškár Anett

310

cimborálással (ezzel indokolván Buda kudarccal végződött ostromait), azzal, hogy királyságra törekedett, és az említett szövetséget is Ferdinánd-ellenesnek fogják fel. Perényi minden kérdésre m e g f e l e l , 1 1 6 úgy tűnik, a felhozott vádak alaptalanok. Azt, h o g y m é g s e m engedik szabadon, egyrészt irigyeinek, politikai ellenlábasainak köszönheti, másrészt hatalma, vagyona és nagyravágyása miatt potenciális veszélyt jelentett magára Ferdinándra n é z v e is. E l f o g á s a nagyjából egybeesik M a y l á d István és Török Bálint bebörtönzésével, úgy tűnik tehát, a magyar politikai életben többé nincs s z ü k s é g a sok zavart keltő hatalmas urakra. Perényi könyörgése süket fülekre talál, és felesége, a rendek és Thurzó Elek közbenjárása is eredménytelen marad. A főúri f o g o l y e g é s z s é g e egyre romlik, kínozza a k ö s z v é n y , és amikor 1548 elején a bécsújhelyi börtön ajtaja m e g n y í l i k azon feltétellel, h o g y visszaadja Egert (a Ferdinánd spanyol helyőrségétől őrizetlenül hagyott várat Perényi évekkel ezelőtt, 1534-ben foglalta el 1 1 7 ), és fizet 4 0 0 0 0 aranyat, már olyan rossz állapotban van, h o g y nem képes hazatérni: 1548. március 2-án B é c s b e n meghal.

Utószó Perényi Péter életét m e g i s m e r v e hallatlanul i z g a l m a s történet rajzolódik ki előttünk. E g y biztos, a főurat nagystílű, de gátlástalan politizálás jellemezte. Forrásaink alapján ú g y tűnik, a „ k ö z v é l e m é n y " bármilyen negatívumot elhitt a kapzsinak és hataloméhesnek tartott Perényivel kapcsolatban, s a híresztelések ( h o g y csak a számomra legmegdöbbentőbb tettét, fia átadását a töröknek említs e m ) n a g y o n is valós e s e m é n y e k e n alapultak. Természetesen h a z u g s á g o k is keringtek róla, például Szerémi célozgatása arra, h o g y Szapolyai meggyilkolásában részt vett, bár igaz, hogy a király halálhíre feletti örömét egyáltalán nem leplezte. Perényi a „zavarosban halászva" jogtalanul é s erőszakkal elégítette ki „birtokéhségét", v é g s ő célját viszont nem érte el: n e m sikerült m a g á h o z ragadnia a hatalmat, és királlyá koronáztatnia magát. Annak, h o g y sokáig ú g y érezte, álmai valóra válnak, az volt az oka, h o g y a török politikai taktikában fontos szerepet szántak a hozzá hasonló alakoknak. Szem é l y e ugyanis m é g megosztottabbá tette az a m ú g y is részekre szakadt országot, és emiatt s e m valósulhatott m e g a törökökkel s z e m b e n i e g y s é g e s fellépés. Perényi Péter sorsa azonban - mely m é g Szigligeti Edét és Arany Jánost is megihlette - éppen azért tragikus, mert n e m v o l t képes arra, h o g y f e l i s m e i j e , csak része a nagypolitikai játékoknak. Lehet, h o g y anakronisztikus is lenne, ha az utókor ezt is vétkéül róná fel, h i s z e n e z okozta bukását.

116 117

SZTÁRAY 1 9 8 5 , 1 4 1 - 1 6 3 . FORGÁCH 1982, 6 3 - 6 4 .

Szapolyai János és Perényi Péter

311

BIBLIOGRÁFIA BARTA 1977 BARTA Gábor: Konszolidációs kísérlet Magyarországon A mohácsi csatavesztés után. Századok 1977. 4. sz. 635-678. BESSENYEI 1994/a BESSENYEI József: Enyingi Török Bálint. Budapest, 1994. BESSENYEI 1998 BESSENYEI József: Nádasdy Tamás a politikus és államférfi. Tudományos emlékülés, Sárvár, 1998. BETHLEN 2000 BETHLEN Farkas: Erdély története. Fordította: BODOR András, jegyzetekkel ellátta: PÁLFFY Géza BRODARICS 1983 BRODARICS István: Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott csatájáról. Budapest, 1983. BUZÁSI 1979 BUZÁSI János: A birodalmi levéltárak magyar vonatkozású iratai I. Budapest, 1979. DÉTSHY 1989 D É T S H Y Mihály: Sárospatak vára és urai 1526-tól 1616-ig. Sárospatak, 1989. DOBY 1 8 9 0 - 2

DOBY Antal: Egy genealógiai tévedés helyreigazítása. Turul 1890-2. ENGEL 2001 ENGEL Pál: Magyarország világi archontológiája. Középkori magyar genealógia. Arcanum, 2001. ETE I-II-III. B U N Y I T A I - K A R Á C S O N Y I - R A P A I C S : Egyháztörténelmi emlékek a magyarországihitújításkorából. Budapest, 1902-1906. FORGÁCH

1982

FORGÁCH Ferenc: Emlékirat Magyarország állapotáról Ferdinánd, János, Miksa királysága és II. János erdélyi fejedelemsége alatt. Budapest, 1982. MOE 1526-36. és 1537^15. FRAKNÓI Vilmos: Magyar országgyűlési emlékek 1526-36. és 1537-45. Budapest, 1874-75. ISTVÁNFFY 1685 ISTVÁNFFY Miklós: Historiarum De Rebus Hungaricis Liber. Libris XXXIV. 1685.

312

Puškár Anett

KATONA

1797

István: História T. Claudiopoli, 1797. KATONA KÁROLYI

Critica Regum Hungáriáé stirpis Austriacae.

I.

1878

KÁROLYI Árpád: Adalék a nagyváradi béke s az 1536-38. évek történeté-

hez. Századok 1878. NAGY 1 9 8 7 - 8 8

NAGY Iván: Magyarország

családai czímerekkel és nemzékrendi

táblákkal.

Budapest, 1987-88. (I-XII. Pest, 1857-1868 reprintje) SZABÓ 1909 SZABÓ Dezső: A magyar országgyűlések története II. Lajos korában. Budapest, 1909. SZERÉMI 1985 SZERÉMI György: Magyarország romlásáról. Budapest, 1979. SZTÁRAY 1985 SZTÁRAY Mihály: História Perényi Ferenc kiszabadulásáról. Perényi Péter élete és halála. Budapest, 1985. TÁRCZY 1930 T Á R C Z Y Árpád: Perényi Péter magatartása, különös tekintettel pártváltozásaira. Sárospatak, 1930. THURY

1984 THURY

József: Török hadak Magyarországon

1526-1566. Budapest, 1984.

VERANCSICS MEMÓRIA R E R U M

A Magyarországon legutóbbi László király fiának legutóbbi Lajos királynak születése óta esett dolgok emlékezete (Verancsics-évkönyv). Jegyzetekkel ellátta: BESSENYEI József, Budapest 1981. Z A Y 1993 ZAY Ferenc: János király árultatása. In: Régi Magyar Könyvtár, Források 2. Budapest, 1993. ZERMEGH 1766 ZERMEGH, Joannes: Rerum gestarum inter Ferdinandum et Ioannem Hungáriáé reges commentarius ad editionem Amsteladamensem anni MDCLXII. Recognitus. Observationes suas addidit Carolus Andreas Bel. In: S C H W A N D T N E R János: Scriptores Hungaricarum veteres ac genuini 1 3. T. Vindobonae, 1766-68. 2. T.

Szapolyai János és Perényi Péter

313

JÁNOS SZAPOLYAI AND PÉTER PERÉNYI ANETT PUSKÁR

Péter Perényi's relationship with János Szapolyai shows the peculiar circumstances in Hungary after the battle of Mohács. T h e t w o magnates had leading role in the political affairs o f Hungary before M o h á c s , but after the battle the tensions increased between them, because o f their opposite interests. Perényi supported Szapolyai's electing as a king and he b e c a m e the voivode o f Transilvania and he kept the Hungarian crown. Beside this Perényi ordered his estates without allowing the king's rights on his possessions. B e c a u s e o f asserting his o w n interests and the political circumstances there were several sudden conversions in his life. After Szapolyai' fall h e b e c a m e the henchman o f Ferdinand, but he negotiated with the Turks then he c o m m i t t e d himself to Szapolyai. Working with György Fráter he managed the negotiations on armistice b e t w e e n Szapolyai and Ferdinand, finally after Szapolyai's death he went into Ferdinand's service. His ambivalent relationship with the ruler s h o w s that he w a s a l s o dangerous to Ferdinand and Szapolyai too, because o f his political power and i n f l u e n c e on the Hungarian conditions.