1
Számvitel röviden példákkal együtt (számpéldák aktualizálása folyamatban)
2
Tartalom 1. A KÖNYVVITEL FOGALMA, FELADATAI .......................................................................................................... 3 2. BESZÁMOLÓ .............................................................................................................................................................. 5 3. A VÁLLALKOZÁS VAGYONA ................................................................................................................................ 5 4. VAGYONRÉSZEK ÉRTÉKELÉSE ........................................................................................................................... 7 5. A VÁLLALKOZÁS EREDMÉNYESSÉGÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK ................................................ 7 6. AZ ÉRTÉKESÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK ....................................................................................... 8 7. A KÖNYVVITELI MUNKA TERÜLETEI ............................................................................................................. 10 8. A KÖNYVVITELI SZÁMLA.................................................................................................................................... 10 9. A SZÁMLAKERET ................................................................................................................................................... 12 10. AZ EGYES SZÁMLAOSZTÁLYOK TARTALMA ............................................................................................. 12 11. EREDMÉNYKATEGÓRIÁK ................................................................................................................................. 14 12. KÉSZLETEK ............................................................................................................................................................ 15 13. ANYAGOK KÖNYVELÉSE ................................................................................................................................... 15 14. ÁRUK KÖNYVELÉSE ............................................................................................................................................ 16 15. JÖVEDELEM ELSZÁMOLÁS .............................................................................................................................. 18 16. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ............................................................................................................................... 20 17. BERUHÁZÁS SAJÁT PÉNZESZKÖZBŐL IDEGEN KIVITELEZŐVEL ...................................................... 21 18. BERUHÁZÁS IDEGEN KIVITELEZŐVEL, VEGYES PÉNZÜGYI FORRÁSBÓL ...................................... 21 19. BERUHÁZÁS SAJÁT KIVITELEZÉSBEN .......................................................................................................... 22 20. TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS.............................................................................................................. 23 21. TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS ............................................................................................................ 27 22. TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKESÍTÉSE ............................................................................................................. 32 23. A VÁLLALKOZÁS ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KAPCSOLATA .......................................................................... 32 24. BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK .................................................................................................................. 33 25. KÖLTSÉGEKKEL KAPCSOLATOS ELSZÁMOLÁSOK ................................................................................. 36 26. SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK .................................................................................................................... 38 27. A SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK ÉRTÉKESÍTÉSE ................................................................................. 39 28. ÉVES BESZÁMOLÓ EREDMÉNY – KIMUTATÁSA ........................................................................................ 41
3 1. A könyvvitel fogalma, feladatai A könyvvitel a számvitel része Fogalma: Az a rendszeres elszámolás, amely az eszközök és források állományát, ezek változásait értékben, bizonylatok alapján folyamatosan nyilvántartja. Feladatai: - az eszközök és források nyitó és záró állományának meghatározása (leltár, mérleg); - az eszközök és források változásának folyamatos feljegyzése (folyamatos könyvelés) - megfelelő adatok szolgáltatása: a termelési költségek vizsgálatához (önköltségszámítás), a gazdálkodás eredményének megállapításához (eredmény-kimutatás). Formái: - kettős könyvvitel: az eszközök és források változásait együtt vizsgálja és jegyzi fel zárt rendszerben; - egyszeres könyvvitel: pénzforgalmi szemléletű, a pénzügyi realizációs elven alapul, csak a pénzeszközök változásait jegyzi fel (pénztárfőkönyv, naplófőkönyv). Számviteli szabályozás 1. Számviteli Törvény (SZT) 2000. évi C. tv. (100. törvény) 2. Számviteli politika 3. Kötelező szabályzatok 4. Számlarend 1. Számviteli Törvény I. Általános rendelkezések II. Beszámolás és könyvvezetés III. Az éves beszámoló IV. Egyszerűsített éves beszámoló V. Egyszerűsített beszámoló (egyszeres könyvvitel) VI. Összevont (konszolidált) éves beszámoló VII. Sajátos beszámolási kötelezettségek VIII. Számviteli szolgáltatás IX. Nyilvánosságra hozatal és közzététel X. Könyvvizsgálat XI. Könyvvezetés, bizonylatolás XII. Jogkövetkezmények XIII. Országos Számviteli Bizottság XIV. Záró rendelkezések. Mellékletek: 1. A mérleg előírt tagolása („A” ill. „B” változat) 2. Az eredmény-kimutatás előírt tagolása - összköltség eljárással („A” ill. „B” változat) 3. Az eredmény-kimutatás előírt tagolása - forgalmi költség eljárással („A” ill. „B” változat) 4. Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása 5. Az eredmény-levezetés előírt tagolása 6. I. Az összevont (konszolidált) mérleg eltérései II. Az összevont (konszolidált) eredmény-kimutatás eltérései 7. CASH FLOW (pénzáramlás bemutatása) 2. Számviteli politika Minden gazdálkodónak a törvény előírásai, alapelvei alapján ki kell alakítania és írásba kell foglalnia számviteli politikáját. 90 napon belül el kell készíteni, törvénymódosítás esetén a változást 90 napon belül át kell vezetni. A számviteli politikában írásban rögzíteni kell a gazdálkodásra jellemző: - szabályokat, - előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás az értékelés szempontjából: - lényegesnek, - nem lényegesnek, - jelentősnek, nem jelentősnek. Dönteni kell a számviteli politikában arról, hogy: - az 1.sz. mellékletben szereplő „A” vagy „B” változatú mérlegből melyiket készíti, - milyen eredmény-kimutatást készítenek, - hogyan könyvelik a költségeket, ráfordításokat, bevételeket,
4 - az újonnan beszerezett tárgyi eszközök esetében hogyan határozzák meg a hasznos időtartamot, - milyen leírási módot alkalmaznak, - a befektetett eszközök esetében alkalmazzák-e a piaci értéken való értékelést, - miként határozzák meg az egyes eszközfajták bekerülési értékét. 3. Kötelező szabályzatok A vállalkozások számára a következő szabályzatok készítése kötelező: 1. Az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata 2. Az eszközök és források értékelési szabályzata 3. Pénzkezelési szabályzat 4. Önköltség-számítási szabályzat mentesül e szabályzat készítése alól: - az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás - az egyszerűsített éves beszámolót készítő kettős könyvelést vezető vállalkozás - az az éves beszámolót készítő vállalkozás, amelynél: - az ELÁBÉ - val és a közvetített szolgáltatásokkal csökkentett üzleti-évi nettó árbevétel az 1Md Ft-ot nem haladja meg (forgalmi költség eljárású eredmény-kimutatást készítők) - a költségnemek szerinti költségek együttes összege, az 500Mill Ft-ot nem haladja meg (összköltség eljárású eredmény-kimutatást készítők) 4. A számlarend A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások készítik, megalakulásukat követő 90 napon belül. Két fő része van: a) számlatükör, amely tartalmazza az alkalmazandó főkönyvi számlák számát és nevét, b) a számlák vezetésére vonatkozó utasításokat, a számlák közötti kapcsolatokat és a vállalkozás életében jelentkező speciális számlaösszefüggéseket. 5. Számviteli alapelvek
teljesség elve = minden olyan gazdasági eseményt könyvelni kell, amelynek a vállalkozás vagyonára vagy eredményére gyakorolt hatását a számviteli törvény szerint be kell mutatni. valódiság elve = a számvitelben rögzített adatok legyenek megtalálhatók a valóságban, bizonyíthatók és (szakképzett) kívülálló által ellenőrizhetők világosság elve = a könyvvezetés és beszámoló formája legyen áttekinthető, érthető és rendezett következetesség elve = a könyvvezetési módszer és forma biztosítsa az állandóságot és összehasonlíthatóságot folytonosság elve = az egymást követő üzleti évek adatainak következniük kell egymásból összemérés elve = egy adott időszak bevételeit és ráfordításait azonos időszakban kell elszámolni, függetlenül a pénzügyi teljesítés (vagyis kifizetés) időpontjától óvatosság elve = a beszámoló készítésekor a bizonytalan bevételeket nem szabad, a bizonytalan ráfordításokat (egyes feltételek fennállásától függően) kötelező vagy lehetséges elszámolni bruttó elszámolás elve = (néhány speciális esetet kivéve) a bevételeket és a ráfordításokat, illetve a követeléseket és kötelezettségeket nem szabad egymással szemben elszámolni (nettósítani, vagyis csak a különbözetüket jelezni) egyedi értékelés elve = (néhány speciális esetet kivéve) az eszközök és kötelezettségek értékét egyenként kell megállapítani időbeli elhatárolás elve = a több évet érintő gazdasági események hatását a könyvvitelben szét kell bontani a megfelelő időszakokra tartalom elsődlegessége a formával szemben = a könyvelés során nem a gazdasági esemény címkéje (megnevezése) a döntő, hanem a lényege
5 lényegesség elve = az olyan információt kell lényegesnek tekinteni, amely befolyásolja az adatokat felhasználó személy döntését költség-haszon összevetésének elve = arányosság az információ hasznossága és előállításának költsége között
2. BESZÁMOLÓ Beszámolás, beszámoló készítése Minden vállalkozásnak az üzleti évről beszámolót kell készítenie. A beszámoló formáját 4 tényező határozza meg: a) a mérleg főösszege (a vagyon nagysága) b) az éves nettó árbevétel nagysága c) a foglalkoztatottak létszáma d) a könyvvezetés módja A beszámoló lehet: - éves beszámoló - egyszerűsített éves beszámoló - összevont (konszolidált) beszámoló - egyszerűsített beszámoló
kettős könyvvitelt vezető kettős könyvvitelt vezető kettős könyvvitelt vezető egyszeres könyvvitelt vezető
Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás: részvénytársaság, konszolidálásba bevont vállalkozás, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe. (Ez a legrészletesebb) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet Kft., Bt (ha kettős könyvvitelt vezet). A kettős könyvvitelt vezető vállalkozás, ha 2 egymást követő évben a mérleg fordulónapján (dec. 31.) a nagyságot jellemző 3 mutatóérték közül bármely 2 nem haladja meg az alábbi határértékeket: - a mérlegfőösszeg a 150Mill Ft-ot, - az éve nettó árbevétel a 300Mill Ft-ot, - a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 fő-t. Összevont (konszolidált) éves beszámolót és üzleti jelentést is köteles készíteni (a saját éves beszámolóján kívül) az anyavállalat. Határértékek (két egymást követő évben bármely 2) - mérlegfőösszeg: 2,7Md Ft-ot, - éves nettó árbevétel: 4Md Ft-ot, - üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma: 250 fő. (Megjegyzés: az anyavállalathoz tartozó összes vállalat együttes értékei.) Egyszerűsített beszámolót készíthet iskolai szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (KKT,BT) ha e törvény(2000/C.) hatályba lépésekor is egyszerűsített beszámolót készít (2001.01.01.), valamint, ha a vállalkozás tevékenységéből származó nettó árbevétele két egymást követő évben nem haladja meg az 50M Ft-ot. Egyszerűsített beszámoló részei: - egyszerűsített mérleg, - eredmény-levezetés. Kettős könyvvitelt vezető vállalkozások beszámolói: - mérlegből, - eredmény-kimutatásból, - kiegészítő mellékletekből állnak . A fent jelölt kimutatásokon kívül üzleti jelentést is kell készíteniük, de ez nem része a beszámolónak.
3. A vállalkozás vagyona Eszközök: a vagyon megjelenési forma szerinti csoportosításban.
* kiegészítő melléklet: szöveges értékelés + számszerű értékelés tartalmaz Pl.: üzleti terv, cash-flow kimutatás; a törvény vállalkozás típusonként pontosan megjelöli a tartalmát.
6 Források: a vagyon eredet szerinti csoportosításban. E = F aktívák passzívák Eszközök A. Befektetett eszközök: azok a vagyontárgyak, amelyek 1 évnél tovább szolgálják a vállalkozás tevékenységét. I. Immateriális javak (nem anyagi, Pl.: szolgalmi jog – vagyon értékű jog; oktatási program – szellemi termék) II. Tárgyi eszközök - közvetlen részt vesznek a termelésben - közvetve vesznek részt e termelésben III. Befektetett pénzügyi eszközök (szabad pénzeszköz befektetése 1 évnél hosszabb időre) B. Forgóeszközök: alakjuk, formájuk állandóan változik, egy-egy folyamatban átalakulnak Pl.: pénz anyag termék követelés (több) pénz. I. Készletek - vásárolt készlet (anyagok, áruk, göngyölegek…) - saját termelésű készletek (termékek, félkész termékek, állatok…) II. Követelések III. Értékpapírok (rövid átfutású eszköz, átmeneti lekötésű-, eladásra vásárolt részvény, kötvény) IV. Pénzeszközök (bankszámla) számlapénz készpénz számlán kezemben C. Aktív időbeli elhatárolások Források: a vagyontárgyak eredet szerinti csoportosításban. Saját források – ez a vállalkozás sajátja, erre tartozása nincsen D. Saját tőke I. Jegyzett tőke állandó tőkeelem, a cégbíróságon bejegyzett tőke; változását a cégbíróságon be kell jelenteni (tőkeelemzés, tőkeleszállítás) Pl.: KFT min. 3M Ft; Rt. min. 20M Ft. II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke mindig csökkenti a bejegyzett tőkét, ha van akkor mindig negatív előjelű. III. Tőketartalék soha nem lehet negatív előjelű, vagy nincs, vagy pozitív Pl.: ázsió . IV. Eredménytartalék előző évek gazdálkodásának eredménye, - ha negatív akkor veszteség, - ha pozitív akkor nyereség. V. Értékelési tartalék az értékhelyesbítések forrása, összege minden esetben megegyezik az értékhelyesbítések összegével. VI. Lekötött tartalék az osztalékfizetési korlátot jelentő tételeket tartalmazza (amit nem lehet osztalékba kifizetni) VII. Mérleg szerinti eredmény - a tárgyév (mérleggel lezárt év) eredménye (adózás / osztalékfizetés után), - veszteség - + nyereség - a következő év elején (nyitás után) eredménytartalékba kerül E. Céltartalékok törvény szabályozza, hogy mikor kötelező, önállóan képezhető. F. Kötelezettségek /Kölcsönvett források, tartozások/ I. hátrasorolt kötelezettségek II. hosszú lejáratú kötelezettségek III. rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások
ázsió: a névérték és a jegyzett árfolyam közötti különbözet
7 4. Vagyonrészek értékelése Vásárolt eszközök értékelése beszerzési értéken történik az értékelésük, amely tartalmazza a beszerzéssel kapcsolatban felmerülő költségeket, kivétel: az előzetesen felszámított levonható áfa. A beszerzési érték alkotóelemei közül néhány: - vételár + felár – engedmény - szállítási-, rakodási költségek, - alapozás-, szerelés-, üzembe helyezés költsége, - a beszerzéskor fizetett fogyasztási adó, jövedéki adó, - import beszerzés esetén a vámteher… Saját termelésű eszközök értékelése Pl.: szellemi termékek, K+F, alapítás-, átszervezés, beruházás, felújítás, befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek,… Az előállítási költség alkotóelemei: a) a közvetlenül felmerült költségek (Pl.: munkabér), b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban lévő költségek, c) a termékre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolható költségek (Pl.: a gépórák alapján felosztható költség)
5. A vállalkozás eredményességéhez kapcsolódó fogalmak A termeléshez kapcsolódó fogalmak Költség: az eszközfelhasználások pénzben kifejezett értéke, másként: az élő és holtmunka ráfordítás pénzben kifejezett értéke. Pl.: élőmunka ráfordítás: munkabér, Társadalombiztosítás, EHO…; holtmunka ráfordítás: anyagfelhasználás, amortizáció… költség kiadás lesz Kiadás: pénzeszköz csökkenés Költség és kiadás összehasonlítása időbeni eltérést mutathat a) időben egybeesik (költség és kiadás egyszerre Pl.: nyomtatványvásárlás, amit azonnal költségként számolok el) költség + = pénzeszköz -, b) költség megelőzi a kiadást (Pl.: a bérköltség könyvelése minden hónap végén, de a bérfizetés a következő hónap elején), c) kiadás megelőzi a költséget (Pl.: anyagvásárlás ellenértékének kifizetése, amelyet a termelésbe csak később használunk fel, de költségként a felhasználáskor könyveljük), Költségek csoportosítása 1. Megjelenési forma szerint (költségnemek szerint) a) anyag jellegű ráfordítások - anyagköltségek, - igénybevett szolgáltatások költségei Pl.: utazási költség, bérleti díjak, távfűtés… - egyéb szolgáltatások költségei Pl.: hatósági díjak, biztosítási díj, bankköltségek… b) személyi jellegű ráfordítások - bérköltség - személyi jellegű egyéb kifizetések Pl.: betegszabadság díja, végkielégítés, kiküldetési napidíj, jubileumi jutalom, utazási bérlet… - bérjárulékok Pl.: nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, EHO, munkaadói járulék… c) értékcsökkenési leírás Elszámolhatóságuk szerint (a) közvetlen költségek: amelyekről a felmerüléskor megállapítható, hogy melyik terméket, tevékenységet terheli; ekkor a terméket/tevékenységet költségviselőnek nevezzük; (b) közvetett, vagy általános költségek: amelyeket a felmerülés helyén (üzem, vállalati központ…) számolunk el; Pl.: segédanyag-felhasználás, fűtés, világítás költsége…; a felmerülés helyét költséghelynek nevezzük. 3. Összetételük szerint - egyszerű költségek (egyfajta költségnemből állnak) Pl.: anyagköltség - összetett költségek (több költségnemből tevődnek össze, ilyenek az általános vagy közvetett költségek, magukban foglalnak - anyagköltséget, bérköltséget, közterhet, bérjárulékot, értékcsökkenési leírást…) 4. A termelés terjedelméhez való viszonyuk szerint (a költségtervezés szempontjából fontos) - állandó vagy fix költségek jele: FC - nincs összefüggésben a termelés volumenével Pl.: a vezérigazgató fix fizetése 2.
8 - változó költségek jele: VC - a termeléssel arányosan változik (propocionális), Pl.: termelésnövekedés 1% 1% költségnövekedést jelent (Pl.: anyagköltség), - arány felett változó költségek, amelyek a termelés növekedésénél jobban nőnek, - arány alatt változó költségek Pl.: közvetlen bérköltség, közvetett költségek. 6. Az értékesítéshez kapcsolódó fogalmak Ráfordítás: akkor keletkezik, amikor a termék értékesítésre kerül. A költség egyszer ráfordítás lesz, azonban ismerünk olyan ráfordításokat, amelyek sohasem kerülnek/kerültek költségként elszámolásra. Pl.: fizetett kamatok, fizetett kötbérek… A ráfordítások A esetben eredményt csökkentő tételek; fajtái: 1) Az értékesítés közvetlen ráfordításai (az értékesített termékek előállítási költsége) 2) Az értékesítés közvetett ráfordításai (általános költségek, amelyek az előállítási költségbe nem számolhatóak el) 3) Egyéb ráfordítások Pl.: fizetett kötbérek, fizetett késedelmi kamat,… 4) Pénzügyi műveletek ráfordításai (hitelkamatok, kölcsönkamatok) 5) Rendkívüli ráfordítások Pl.: térítés nélkül étadott, vagy más gazdasági társaságba bevitt vagyontárgy (apport) nyilvántartás szerinti értéke 3) ;4); 5) – sohasem költség, csak ráfordítás. Árbevétel Az értékesített termékek, tevékenységek kiszámlázott, elismert áfa nélküli ellenértéke. (Mert áfát árbevételként elszámolni nem lehet) Bevétel Pénzeszköz növekedés (Minden árbevétel egyszer bevétel lesz) Az árbevétel és a bevétel időben eltérhet egymástól: - egybeesik (készpénzes értékesítésnél), - a bevétel megelőzi az árbevételt (ha a vevőtől előleget kapunk), - árbevétel megelőzi a bevételt (ha a terméket leszámlázzuk, és a vevő később fizet). Árbevétel fajtái: (a) értékesítés árbevétele (ÁFA nélküli) termék, anyag, áru értékesítésekor, szolgáltatás kiszámlázásakor (b) egyéb árbevételek: nem közvetlenül a termék értékesítésekor, vagy kártérítés bevétele, kapott kötbér esetén (c) pénzügyi műveletek árbevétele: különböző befektetések után kapott kamatok (osztalék is) (d) rendkívüli árbevételek: más gazdasági társaságba bevitt vagyontárgy, társasági szerződés szerinti értéke. Az eredmény megállapítása eredmény-kimutatással történik. Az eredmény lehet: - nyereség, ha az árbevétel nagyobb, mint a ráfordítás, - veszteség, ha a ráfordítás nagyobb, mint az árbevétel. Az eredmény-kimutatás két formája közül választhat a vállalkozás. 1. összköltség eljárással készített eredmény-kimutatás, 2. forgalmi költség eljárással készített eredmény-kimutatás. Eredménykategóriák: Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (az alaptevékenység eredménye) Pénzügyi műveletek eredménye (nem értékesítésből adódik, hanem pü-i műveletekből) Szokásos vállalkozási eredmény (A és B összevonásából) Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény (C és D összevonásával); kiindulópont az adózás megkezdéséhez, kiszámításához. (Ez az adó a társaság gazdasági eredményéből fizetendő, társasági adó 19% (500 mill ft-ig 10%)) F. Adózott eredmény (A társ. adó után maradt összeg, ez használható fel részesedés, osztalék fizetésére). G. Mérleg szerinti eredmény = saját tőke mérleg szerinti eredményével. A. B. C. D. E.
Leltár és mérleg a vagyon megszámlálása, ellenőrzése; megjelenési forma(eszközök) és eredet szerinti csoportosításban (források) történik. Leltár: olyan kimutatás, amely egy adott fordulónapon a vállalkozás eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait csak értékben tartalmazza (raktárban lehet átadó-átvevő leltár is). A leltár a mérleg alapbizonylata. Mérleg: olyan kimutatás, amely egy adott fordulónapon a vállalkozás vagyonát, eszközök és források csoportosításban 1000Ft-ban tartalmazza.
9 A leltár és a mérleg összehasonlítása Azonosságok mindkettő a vállalkozás vagyonát mutatja, mindkettő fordulónapra készül, a felelős személyek mindkettőt kötelesek aláírni. Különbségek: Leltár Mérleg részletes összevont mennyiség és érték (Ft) érték (e Ft) A gazdasági művelet Azokat a változásokat, eseményeket amelyek a vállalkozás vagyonában változásokat okoznak, gazdasági eseményeknek, gazdasági műveleteknek nevezzük. Pl.: beszerzés, értékesítés, bérfizetés, készpénzfelvétel bankszámláról… I. Egyszerű gazdasági események azok, amelyek a mérlegre gyakorolnak csak hatást (eszközökre és forrásokra): A. Egyoldalú mérlegváltozások: csak az eszközök vagy csak a források összetételében okoznak változást, amennyivel az egyik eszköz/forrás nő, ugyanannyival csökken a másik eszköz/forrás. A vagyon nagysága (a mérleg főösszeg) nem változik. (a) Csak az eszközök összetételében okoznak változást Pl.: 1. készpénzért anyagot vásárolunk anyagkészlet (+) 21-22 - készpénz készlet (-) 381 2. pénzfelvét bankszámláról házipénztárba készpénz készlet (+) 381 - számlapénz (-) 384 3. aktiválás, üzembe helyezés tárgyi eszköz (+) 12-16 - beruházás (-) 16 4. értékpapír vásárlás értékpapír készlet (+) 37 – készpénz készlet (-) 381. Általában tehát eszköz növekedés = eszköz csökkenés aktívák növekedése = aktívák csökkenése E+ = E– (b) Csak a források összetételében okoznak változást Pl.: 1. a szállítókkal szembeni tartozás hitelből való kiegyenlítése szállítókkal szembeni tart.(-) 454 - hiteltartozás (+) 452 2. egymás közötti tartozást váltóval egyenlítjük ki szállítókkal szembeni tart (-) 454 - váltótartozás (+) 457 3. előzetesen felszámított levonható ÁFA adótartozás (-) 466 - szállítókkal szembeni tart.(+) 454 Általános képlet forrás csökkenés = forrás növekedés passzívák csökkenése = passzívák növekedése F= F+ B. Kétoldalú mérlegváltozások: az eszközök és források értékében is okoznak változást, azokat növelik, vagy csökkentik. Ezzel a mérleg főösszegét is növelik, vagy csökkentik. (a) Az eszközök és források értékét növelő gazdasági események Pl.: 1. anyagot vásárolunk, melynek ellenértékét később egyenlítjük ki anyagkészlet (+) 21-22 - szállítókkal szembeni tart. (+) 454 2. a bank jóváírja a folyósított hitelt számlapénz (+) 381 - hiteltartozás (+) 452 3. fizetendő ÁFA könyvelése értékesítéskor vevőkkel szembeni követelés (+) 311- adótartozás (+) 467 Általános képlet eszköz növekedés = forrás növekedés aktívák növekedése = passzívák növekedése E+ = F+ (b) Az eszközök és források értékét csökkentő gazdasági események Pl. 1. bérfizetés bértartozás (-)471 - készpénzkészlet (-) 381 2. szállítókkal szembeni tartozás kiegyenlítése bankszámláról Szállítókkal szembeni tart (-) 454 - számlapénz (-) 381 Általános képlet eszköz csökkenés = forrás csökkenés
10 aktívák csökkenése = passzívák csökkenése E= F– II. Összetett gazdasági események: ide soroljuk azokat a változásokat, amelyek a vállalkozás eredményére hatást gyakorolnak. Az egyik oldalon eszköz, vagy forrás változás áll, a másik oldalon költség, ráfordítás ill. árbevétel változás áll. Pl.: 1. anyagfelhasználás könyvelése költség (+) 51 - anyagkészlet (-) 21-22 = E -, 2. bérköltségek könyvelése költség (+) 54 - bértartozás (+) 471 = F +, 3. bankszámláról fizetett kamat pénzügyi műveletek ráfordítása (+) 87 - számlapénz (-) 381 = E -, 4. számlázás a vevőnek eladási áron vevőkkel szembeni követelés (+) 311 - árbevétel (+) 91-92 = E +. Bizonylat: a gazdasági eseményt igazoló okmány. Pl.: számlák, pénztári bizonylatok, bérszámfejtési jegyzékek, jelenléti ívek… Bizonylati elv: könyvelni csak bizonylatok alapján szabad, betartása a bizonylati fegyelem. Bizonylatok csoportosítása: 1. Keletkezésük helye szerint: - külső bizonylat (Pl.: számla), - belső bizonylat (Pl.: anyagbevételi jegyzék, bevételi-, kiadási bizonylat). 2. Jellegük szerint - elsődleges (első kiállítás eredmény), - másodlagos (feldolgozás eredménye, összesítés). 3. Kezelésük szerint - szigorú számadású bizonylatok (pénzmozgással kapcsolatos), - egyszerű bizonylatok.
7. A könyvviteli munka területei 1. 2. 3.
Idősoros elszámolás: a gazdasági műveleteket / eseményeket keletkezési sorrendben jegyzi fel. Erre a célra szolgál a napló. Számlasoros elszámolás: a gazdasági események vagyonrészekben okozott változások szerinti feljegyzése, könyvviteli számlákon történik. Analitikus nyilvántartás: részletező nyilvántartás, egyedi nyilvántartó lapokon, egyedi kartonokon, folyószámlákon történik (a legfontosabb terület). Pl.: - amikor személyenként bért számfejtünk, ezt nyilvántartó lapon vezetjük, - analitikus nyilvántartó kartonon történik a bútorok nyilvántartása, eladása, itt a mennyiség kap elsődleges szerepet, - folyószámlát vezetünk: külső kapcsolatokról, vevőkről, eladásról, vevővállalatonként, hogy tudjam a beszedési megbízás határidejét, szállítónként,…stb.
8. A könyvviteli számla Olyan kétoldalú kimutatás amelyen, egyik oldalon a növekedéseket, másik oldalon a csökkenéseket jegyezzük fel. Bal oldalát tartozik oldalnak, jobb oldalát pedig követel oldalnak nevezzük. Csoportosítása 1) Eszközszámlák: az eszközöket és az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazzák T Eszközszámla K nyitó érték csökkenések növekedések záró érték 2) Forrásszámlák: a forrásokat és az azokban bekövetkezett változásokat tartja nyilván T Forrásszámla K csökkenés nyitó érték záró érték növekedés
11 3) Költségszámlák: a tevékenység során felmerült költségek feljegyzésére szolgálnak, eszköz jellegű számlák, ami azt jelenti, hogy tartalmuk szerint költségszámlák, könyveléstechnikailag eszköz jellegűek (Megjegyzés: nincs nyitó és záró). T Költségszámla K növekedés csökkenés 4) Eredményszámlák: a vállalkozás eredményét kialakító tételek feljegyzésére szolgálnak. Az összes árbevétel és ráfordítás ezeken lesz feljegyezve. Forrás jellegű számlák, ami azt jelenti, hogy tartalmuk szerint eredményszámlák, könyveléstechnikailag pedig forrás jellegűek. (Megjegyzés: nincs nyitó, záró) T Eredményszámla K csökkenés növekedés Forgalom: a könyvviteli számla egyik oldalára könyvelt tételek összessége. Lehet: T forgalom, ill. K forgalom. Egyenleg: a számla két forgalomösszege közötti különbség. T forgalom – K forgalom T egyenleg, K forgalom – T forgalom K egyenleg jellegét a nagyobb forgalomösszeg határozza meg: - eszközszámlákon T egyenleg a jellemző, - forrásszámlákon a K egyenleg jellemző. A gazdasági műveletek feljegyzése könyvelési tétel alakjában történik. A könyvelési tétel tartalmazza: - a könyvelés keltét (a gazdasági esemény időpontját), - számla száma és neve, amely T oldalára könyvelünk, - számla száma és neve, amely K oldalára könyvelünk, - a gazdasági művelet rövid leírása (szöveg), - a könyvelendő összeg. Példák 1. április 5-én 6M Ft-ért bérleti jogot vásároltunk elemzés: bérleti jog nő = E + számlapénz csökken = E április 5. T 1 vagyon értékű jog K 384 elszámolási betét. neve: bérleti jog vásárlás 6.000.000.2. április 8-án befolyt 500 e Ft értékű követelésünk a vevőtől elemzés: számlapénz nő 381 = E + vevőkkel szembeni követelés csökken 311 = E – április 8. T 384 elszámolási betét K 311 vevők neve : befolyt követelés 500.000.3. április 10-én felvesszük és kifizetjük bértartozásunkat, 1,2M Ft-ot Felvesszük a házipénztárba a pénzt a bankszámláról. elemzés: készpénzkészlet nő = E + számlapénz csökken = E – április 10. T 381 pénztár K 384 elszámolási betét neve: felvét 1.200.000.Kifizetjük a bért elemzés bértartozás csökken 471 = F – készpénzkészlet csökken 381 = E – április 10. T 471 jövedelem-elszámolási számla K 381 pénztár neve: bérfizetés 1.200.000.4. április 15-én anyagot vásárolunk 1M Ft értékben, kiegyenlítése később történik meg, (ÁFÁ - tól eltekintettünk)
12 elemzés:
anyagkészlet nő 21-22 = E + szállítókkal szembeni tartozás nő 454 = F +
április 15. T 21-22 anyagok K 454 szállítók neve: anyagvásárlás / beszerzés 1.000.000.5. április 20-án az anyagvásárlás ellenértékét átutaljuk elemzés: szállítókkal szembeni tartozás csökken 454 = F – számlapénz csökken 381 = E – április 20. T 454 szállítók K 384 elszámolási betét neve : kiegyenlítés / pénzügyi rendezés 1.000.000.9. A számlakeret Számlakeret: a főkönyvi számlák elvileg és logikailag megalapozott csoportosítása. Minden vállalkozásnak el kell készítenie a saját számlarendjét a megalakulást követő 90 napon belül. 2 fő része van: 1. számlatükör, mely tartalmazza a főkönyvi számlák számát és nevét, 2. tartalmazza a számlák vezetésére vonatkozó utasításokat, számlaösszefüggéseket. A decimális számrendszer segítségével épül fel, a számjegyeket 1-9-ig használja: - 9 számlaosztályt tartalmaz (egyjegyű számokkal jelöljük) - minden számlaosztály 9 számlacsoportot tartalmaz (kétjegyű számokkal jelöljük, 11-19; 21-29;…;91-99) - számla: a számlacsoportok 9 számlára bonthatóak (háromjegyű számokkal jelöljük, 111-119;… 191-199) - a számlák alszámlákra tagolhatóak (négyjegyű számmal jelöljük) - az alszámlák részletező számlákra bonthatóak (öt, hat vagy több számjeggyel jelöljük).
10. Az egyes számlaosztályok tartalma 1.
Befektetett eszközök - tartós befektetések, - eszközszámlák, - T egyenleg a jellemző, - kivétel: számlacsoport utolsó 2 számlája (értékcsökkenés), - Pl.: immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása, K egyenlege van, vagy nincs egyenlege, - a számlaosztályban a vagyonelemek összevontan nettó értéken szerepelnek, - nettó érték = bruttó érték – elszámolt értékcsökkenés. Mérlegérték
2.
Készletek - itt találjuk a vásárolt és a saját termelésű készletek kimutatására szolgáló számlákat, - vásárolt készletek: anyagok, kereskedelmi áruk, közvetített szolgáltatások, betétdíjas göngyölegek, - saját termelésű készletek: befejezetlen termelés és félkész termékek, késztermékek, növendék-, hízó- és egyéb állatok, - eszközszámlák, - T egyenleg a jellemző kivétel: A számlacsoport utolsó számlája (értékvesztés) 265. Áruk árrése; K egyenlege van 288. Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete; K egyenlege van árrés = fogyasztói (eladási) ár – beszerzési ár beszerzési ár = fogyasztói (eladási) ár – árrés vásárolt készletek mérlegértéke = tényleges beszerzési ár (értékvesztéssel csökkentve) saját termelésű készletek mérlegértéke = tényleges előállítási költség
3.
Követelések, értékpapírok, pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások - eszközszámlák,
13
-
T egyenleg a jellemző, kivétel: A számlacsoportban az értékvesztés számlák; csak K egyenlegük lehet 363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése T 362. Költségvetési K kiutalási igények igénylés T 363.Költségvetési K kiutalások teljesítése teljesülés A két számla összevont egyenlege = követelés a költségvetéssel szemben
4.
Források - forrás számlák - K egyenleg a jellemző - kivételek: 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése; csak T egyenlege lehet T 463. Költségvetési K befizetési kötelezettségek bevallás K T 464. Költségvetési befizetések teljesítése teljesítés A két számla összevont egyenlege = a költségvetéssel szembeni tartozás 466. Előzetesen felszámított ÁFA; csak T egyenlege lehet; a levonható ÁFÁ-t tartalmazza, amely a költségvetéssel szembeni tartozásunkat csökkenti. 468. ÁFA pénzügyi elszámolása; lehet T vagy K egyenlege, attól függ, hogy milyen pénzmozgás történt. T 468. Általános K forgalmi adó elszámolási számla befizetés visszaigénylés ÁFA tartozás rendezése
ÁFA követelés beérkezése
ha levonható ÁFA > fizetendő ÁFA
ha a fizetendő ÁFA > levonható ÁFA A 49. számlacsoportban technikai számlák1
5.
Költségnemek - költségszámlákat tartalmaz, a költségeket megjelenési formájuk szerinti csoportosításban tartalmazza, - vezetése minden gazdálkodó számára kötelező (kettős könyvvitelt vezetők), - csak T egyenlegük lehet (január 1-jén nincsen költség!), - kivétel: 58. számlacsoport aktivált saját teljesítmények értéke (itt találjuk a hozamszámlákat2) 581. Saját termelésű készletek állományváltozása T 581. Saját termelésű K készletek állományvált. értékesítés termelés < K egyenleg = hozam + , növeli az eredményt > T egyenleg = hozam - , csökkenti az eredményt 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke; csak K egyenlege lehet 59. számlacsoportok, technikai számlák
1
csak a számításokban segítenek, nem maradhat rajtuk egyenleg.
2
hozam = az eredményre gyakorolt hatás
14
6.
Költséghelyek, általános költségek - költségszámlákat tartalmaz, - a közvetett költségeket3 könyveljük a számlaosztályban.
7.
Tevékenységek költségei - költségszámlákat tartalmaz, - a közvetlen költségek könyvelését végezzük ebben a számlaosztályban, - az itt nyitott számlák a költségviselő-számlák. 6.; 7. számlaosztályok használata a vállalkozások számára nem kötelező. Saját elhatározásuk alapján könyvelhetnek a számlaosztályokban, ahonnan főleg a vezetők számára nyújthatunk információkat, Pl.: önköltség alakulása, közvetett költségek változása… stb.
8.
Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások - eredményszámlákat tartalmaz, - eredményt mutatnak, de úgy könyvelünk rá, mint a forrásszámlákra, - csak T egyenlegük lehet, mert az eredményt csökkentő tételeket jegyezzük fel, - Pl.: 81-83. összköltség eljárású ; 81-85. forgalmi költség eljárású.
9.
Értékesítés árbevétele és bevétele - eredményszámlákat tartalmaz, - az eredményt növelő tételeket jegyezzük fel. T EREDMÉNYSZÁMLA. 8. számlaosztály 9. számlaosztály
K
11. Eredménykategóriák Üzemi, üzleti tevékenység eredménye 91-96. K – 81-83., 86. T 58. 91-96. K – 81-86. T Pénzügyi műveletek eredménye 97. K – 87. T Rendkívüli eredmény 98. K – 88. T
összköltség elj. forgalmi költség elj.
Főkönyvi kivonat: a főkönyvi számlák adataiból készített ellenőrző kimutatás, célszerű havonta készíteni, könnyebb megtalálni a hibákat a törvény 1db készítését írja elő kötelezően, a zárást megelőzően december 31-én (a multicégeknél 10 naponta van eredmény-kimutatás, valószínűleg gyakran csinálnak főkönyvi kivonatot is) Rovatai - sorszám, - a főkönyvi számla száma és neve, - forgalom rovatpár (próbamérleg) T forgalom K forgalom - egyenleg rovatpár (nyersmérleg) T egyenleg K egyenleg Egyezőségek: (a) a forgalom rovatok összege meg kell hogy egyezzen – ha ez megegyezik, még nem biztos, hogy nincsen hiba! (b) az egyenleg rovatok összege egymással meg kell egyezzen – vagyonban bekövetkezett változások egyezése összes eszköz = összes forrás a mérlegfőösszeggel (c) a forgalom rovatpár összege a napló(k) összesített forgalmával meg kell egyezzen4 Főkönyvi kivonat, 2000. december 31. Sorszám Számla neve 1. 2.
3
Forgalom Tartozik
Követel
Egyenleg Tartozik
Követel
111. Alapítás átszervezés aktivált értéke …
amelyeket a felmerülés helyén (üzem, vállalati központ,…) számolunk el, Pl.: segédanyag felhasználás, fűtés, világítás… a felmerülés helyét költséghelynek nevezzük 4 naplók- speciális naplók, Pl.: pénztárnapló, banknapló…stb.
15 12. Készletek 1) vásárolt készletek - anyagok - áruk - göngyölegek 2) saját termelésű készletek - befejezetlen termelés és félkész termékek - növendék-, hízó- és egyéb állatok - késztermékek
21-22. számlacsoport 26. számlacsoport 28. számlacsoport. 23. számlacsoport 24. számlacsoport 25. számlacsoport
Anyagok: a termék lényeges alkotóelemei, a tevékenység végzéséhez nélkülözhetetlenek, fontosabb csoportjai a 21-22. számlacsoportban fel vannak sorolva. Elszámolásuknál alkalmazható árak I.
BESZERZÉSI ÁR a készlet növekedését beszerzési áron5 könyveljük, beszerzési áras nyilvántartás esetén a készletcsökkenések elszámolására több eljárás közül választhatunk: (a) átlagos beszerzési ár (általában ha 1 hónapban csak egyszer van felhasználás) (b) csúsztatott-, vagy gördülő átlagár: akkor alkalmazzuk, ha több beszerzés volt az időszak folyamán, ill. többször volt felhasználás is; minden felhasználás előtt ki kell számítanunk az átlagárat, felhasználás után pedig a megmaradt készletet (c) FIFO elv alapján (alagút módszer): a készlet felhasználása a beérkezés sorrendjében történik, így a későbbi beszerzés kerül később felhasználásra. 13. Anyagok könyvelése
Feltételek: - év közben könyveljük a készletmozgást, folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartással, - a beszerzési ár a nyilvántartási ár. 1) Anyagbeszerzés készletnövekedés számla szerinti áron T: 21-22. Anyagok (211. alapanyagok; 221. segédanyagok) K: 454. Szállítók a számlában szereplő előzetesen felszámított ÁFA könyvelése (ált. 27%) T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 454. Szállítók
a beszerzéshez kapcsolódó költségek szállítási-, rakodási költség T: 21-22. Anyagok K: 454. Szállítók szállítási-, rakodási költség ÁFÁ-ja (ált. 27%) T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 454. Szállítók
2) Minőségi kifogás (a) minőségi engedmény a számla szerinti árból: ilyenkor a készlet mennyisége nem változik, csak az értéke csökken; csak akkor könyvelhető, ha a szállító a kifogás jogosságát elismeri, és az engedményt megadja T: 454. Szállítók K: 21-22. Anyagok az engedményre jutó 27%-os ÁFA visszakönyvelhető T: 454. Szállítók K: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó (b) minőségi kifogás miatt visszaküldjük az anyagot, vagy annak egy részét; ebben az esetben a készlet mennyisége és értéke is csökken a visszaküldött anyag számla szerinti értékével T: 454. Szállítók 5
beszerzési ár = fogyasztói (eladási) ár – árrés
16
K: 21-22. Anyagok visszakönyvelt ÁFA T: 454. Szállítók K: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó visszaküldésre jutó szállítási és rakodási költséggel megterhelhetjük a szállítót T: 454. Szállítók K: 21-22. Anyagok a költség 27% ÁFÁ-ja visszakönyvelendő T: 454. Szállítók K: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó
3) Anyagfelhasználás a) csúsztatott átlagáron, b) FIFO - elv alapján T: 511. Felhasznált anyagok költségei K: 21-22. Anyagok 4) Káresemény = egyéb ráfordítás T: 8631. Káreseményekkel kapcsolatos fizetések, fizetendő összegek K: 21-22. Anyagok a káreseményhez kapcsolódó kártérítés munkavállalókkal szemben (felelősség) T: 3612. Előírt tartozások K. 9631. Káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek biztosítóval szemben T: 3685. Biztosítóintézettel szembeni követelések K: 9631. Káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek a biztosító intézettől befolyik a kártérítés összege T: 384. Elszámolási betétszámla K: 3685. Biztosítóintézettel szembeni követelések 5) Térítés nélküli átadás Az átadónál rendkívüli ráfordítás (88-as számlacsoport). Az ÁFÁ-ja is az átadót terheli - rendkívüli ráfordítás fizetendő ÁFA. átadás T: 8891. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke K: 21-22. Anyagok ÁFA terhelés T: 8891. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó Az átvevőnél készlet növekedés és rendkívüli bevétel, legfeljebb piaci értéken. T: 21-22. Anyagok K: 9891. Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke Az eredményt nem módosíthatja, ezért időbeli elhatárolást alkalmazunk T: 9891. Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke K: 48331. Térítés nélkül átvett eszközök passzív időbeli elhatárolása Ezt az időbeli elhatárolást akkor lehet feloldani, ha az anyagot felhasználta, és költségként elszámolta. anyagfelhasználás T: 511. Felhasznált anyagok költségei K: 21-22. Anyagok időbeli elhatárolás feloldása T: 48331. Térítés nélkül átvett eszközök értékének passzív időbeli elhatárolása K: 98. Rendkívüli bevételek (?) 6) Leltárhiány, leltártöbblet könyvelése
14. Áruk könyvelése Az árut a vállalkozás további értékesítés céljából vásárolja. Két fő csoportját különböztetjük meg: nagykereskedelmi áruk, kiskereskedelmi áruk. 1. Nagykereskedelmi áruk
17 Nyilvántartása történhet: a)
beszerzési áron6 (261.), elszámoló áron
Beszerzés könyvelése beszerzési áras nyilvántartással vásárlás T: 261. Áruk beszerzési áron K: 454. Szállítók levonható ÁFA (előzetesen felszámított) T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 454. Szállítók beszerzéssel kapcsolatos költségek T: 261. Áruk beszerzési áron K: 454. Szállítók beszerzéssel kapcsolatos költségek ÁFÁ-ja T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 454. Szállítók
b) minőségi kifogások könyvelése c) áruk értékesítése eladási áron
2.
T: 311. Belföldi követelések (vevők) K: 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele fizetendő ÁFA T: 311. Belföldi követelések (vevők) K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó értékesítés miatti készletcsökkenés ELÁBÉ7 T: 814. Eladott áruk beszerzési értéke (összköltség eljárással) vagy 812. Belföldi értékesítés eladott áruk beszerzési értéke (forgalmi költség eljárással) K: 261. Áruk beszerzési áron Áruk eladási áron, kiskereskedelmi áruk Az áruk számlán (264.) minden készletmozgást eladási áron (fogyasztói áron) könyvelünk. Az eladási árat beszerzési árra az árréssel módosítjuk (mindig csökkentjük) az árrés számlának mindig K egyenlege van. Beszerzés Készletcsökkenés eladási (fogyasztói) áron T: 264. Áruk eladási áron K: 265. Áruk árrése Tartozásnövekedés beszerzési áron T: 265. Áruk árrése K: 454. Szállítók ÁFA a beszerzési ár után T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 454. Szállítók Értékesítés Készpénzes árbevétel könyvelése (ki kell emelni belőle az ÁFÁ-t !) T: 381. Pénztár K: 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele ÁFA kiemelése T: 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó Az értékesítés miatti készletcsökkenés eladási (fogyasztói) áron könyvelendő T: 814. eladott áruk beszerzési értéke; vagy T: 812. belföldi értékesítés eladott áruk beszerzési értéke K: 264. Áruk eladási áron Az értékesítésre jutó árrés8 számítása és könyvelése 265. számla egyenlege · 100 árrés %-a = 264.számla NYK + B – V(értékesítés előtti készlet) értékesítésre jutó árrés =
6
értékesítés eladási áron · árrés %-a 100
262.elszámoló ár 263. árkülönbözet = beszerzési ár eladott áruk beszerzési értéke 8 megjegyzés: speciális fajtája a realizált árrés = áfa nélküli árbevétel – ELÁBÉ 7
18
könyvelése: T: 265. Áruk árrése
T
814.
K
értékesítés eladási áron értékesítésre jutó árrés T egyenleg, ELÁBÉ
K: 814. Eladott áruk beszerzési értéke ; vagy K: 812. Belföldi értékesítés eladott áruk beszerzési értéke
15. Jövedelem elszámolás A béralap alkotóelemei - alapbér vagy törzsbér: amely lehet időbéres kereset, vagy teljesítménybéres kereset; - bérpótlék: az eltérő körülmények között végzett munkáért járó bér Pl.: műszakpótlék, veszélyességi pótlék, nyelvpótlék, túlórapótlék…stb. - kiegészítő fizetés: a fizetett ünnepekre, a fizetett szabadságra járó/számfejtett bér; - prémium: a kitűzött feladatok túlteljesítéséért. Költségként elszámolandó tételek (a munkáltatót terheli) - bérköltség = számfejtett bér = bruttó bér - betegszabadságra járó átlagkereset (15 napi táppénz) - Járulék: - 27% szociális hozzájárulási adó - 1,5 % szakképzési hozzájárulás a bérköltség után
541. 551.;5511 . 563. 564.
Levonások (a dolgozók bérét terhelő levonások) 1. százalékos mértékű levonások - 10% nyugdíjbiztosítási járulék, - 7% egészségbiztosítási járulék - 1,5% munkaerőpiaci alap - 16% SZJA előleg 2. összegszerű levonások - előlegre; - kártérítés saját vállalkozás részére; - tüzelő előleg (utalvány formában); - bírói letiltás9 (gyerektartás, adótartozás); - OTP tartozás; - kártérítés más vállalkozás részére; - szakszervezeti díj. TB juttatások a dolgozó részére - családi pótlék10, iskoláztatási támogatás11 - GYES, GYED - táppénz (15 napon túli betegség idejére járó összeg 2/3 része). Családi adókedvezmény 1-2 gyerek esetén az adóalap csökkenthető gyerekenként 62.500Ft-tal 3 vagy több gyerek esetén az adóalap 206.250 ft-tal csökkenthető gyerekenként. Gazdasági műveletek Az elszámolással kapcsolatos tételek minden esetben 2 hónapot érintenek. A. A hó végén könyvelendők 1. Bérköltségek könyvelése (a) alapbér T: 541. Alkalmazottak munkabére K: 471. Jövedelemelszámolási számla (b) betegszabadságra jutó átlagkereset (15 napi táppénz + 15 napon túli táppénz 1/3 része) T: 551. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések K: 471. Jövedelemelszámolási számla (c) Társadalombiztosítást terhelő táppénz (15 napon túli táppénz 2/3 része)12 9
csak érvényes bírói határozattal érvényesíthető amíg nem iskolás 11 amikor iskolás, de az összeg mindkét esetben = 12 azoknál a vállalkozásoknál, ahol helyben van TB elszámolás 10
19
2.
T: 368. Különféle egyéb követelések K: 471. Jövedelemelszámolási számla (d) családi pótlék, iskoláztatási támogatás, GYES, GYED. 13 T: 368. Különféle egyéb követelések K: 471. Jövedelemelszámolási számla (e) Járulék 27%+1,5% T: 56 Járulékok K: 463. Költségvetési befizetési kötelezettség Munkavállalók bérét terhelő levonások Százalékos formájú levonások (a) nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 473. Társadalombiztosítási kötelezettség (b) SZJA előleg T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 462. Személyi jövedelemadó elszámolása (c) 1,5 % munkaerőpiaci alap T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 463. Költségvetési befizetési kötelezettség Összegszerű levonások (a) előlegre T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 3611. Munkavállalóknak folyósított előlegek (b) előírt tartozásokra – kártérítés, tüzelő T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 3612. Előírt tartozások (c) átutalandó levonások T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 4761. Kártérítés 4762. Bírói letiltás 4763. OTP - elszámolás 4764. Levont szakszervezeti díj
B. Bérfizetés a következő hónap elején A bérfizetés történhet: banki átutalással, házi pénztárból. Kifizetni csak a nettó járandóságot14 szabad. (a) bérfizetés banki átutalással T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 384. Elszámolási betétszámla (b) házi pénztárból való bérfizetéskor15 először a N összeget fel kell venni a bankszámláról a házipénztárba T: 381. Pénztár K: 389. Átvezetési számla (c) a bank terhelési értesítése alapján könyvelhetjük a számlapénz csökkenését T: 389. Átvezetési számla K: 384. Elszámolási betétszámla (d) bérfizetés a pénztárból T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 381. Pénztár (e) itt fordulhat elő a fel nem vett járandóság, amit visszavételezünk a pénztárba T: 381. Pénztár K: 472. Fel nem vett járandóságok (f) a fel nem vett járandóság későbbi kifizetése T: 472. Fel nem vett járandóságok K: 381. Pénztár Pénzügyi rendezés átutalással (a) TB tartozás rendezése T: 473. Társadalombiztosítási kötelezettség 13
azoknál a vállalkozásoknál, ahol helyben van TB elszámolás Nettó járandóság (N járandóság) = B járandóság – összes levonások 15 100 fő alatti létszámnál kifizethető házipénztárból 14
20
K: 384. Elszámolási betétszámla (b) SZJA átutalása T: 462. Személyi jövedelemadó teljesítése K: 384. Elszámolási betétszámla Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése (a) munkaerőpiaci alap átutalása T: 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése K: 384. Elszámolási betétszámla (b) levonások rendezése, átutalása T: 4761. Kártérítés 4762. Bírói letiltás 4763. OTP - elszámolás 4764. Levont szakszervezeti díj K: 384. Elszámolási betétszámla a Társadalombiztosítást terhelő táppénz és családi pótlék visszaigénylése T: 384. Elszámolási betétszámla K: 368. Különféle egyéb követelések
16. Befektetett eszközök Azok a vagyontárgyak, amelyek 1 éve túl szolgálják a vállalkozás tevékenységét, befektetett eszközök. Főbb csoportjai: Immateriális javak Pl.: szellemi termékek Tárgyi eszközök Pl.: ingatlanok, műszaki berendezések, gépek – amelyek közvetlenül részt- vesznek a tevékenységben; egyéb berendezések, felszerelések, gépek, járművek – közvetve vesznek részt a tevékenységben, tenyészállatok, beruházások. Befektetett pénzügyi eszközök Pl.: részesedések, értékpapírok. Nyilvántartásuk az 1. számlaosztályban történik. Az adott könyvviteli számlán a befektetett eszközöket bekerülési értéken (B értéken) tartjuk nyilván. Külön számlán mutatjuk ki az adott eszköz terv szerinti értékcsökkenését, és terven felüli értékcsökkenését. Így a könyvekben az adott eszköz könyv szerinti értéke (N értéke) 2-3 számla összevont egyenlegeként határozható meg. T 123.Épületek
K
B érték (bekerülési érték) K
T 129.Ingatlanok. terv szerinti értékcsökkenése elszámolt értékcsökkenés
K T 128.Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése Visszaírt terven felüli Terven felüli értékcsökkenés értékcsökkenés A Számviteli Törvény lehetőséget ad a vállalkozásoknak, bizonyos eszközcsoportok inflációt követő piaci értékelésére. Ezek az eszközcsoportok: szellemi termékek, vagyoni értékű jogok, aktivált tárgyi eszközök, ingatlanok, egyéb műszaki berendezések, tenyészállatok, részesedések befektetett pénzügyi eszközök. Piaci érték – könyv szerinti érték = értékhelyesbítés könyvvizsgálóval N érték forrása az értékelési ellenőriztetett tartalék Amennyiben piaci értéken akarok értékelni, meg kell szüntetni a terven felüli értékcsökkenést, vissza kell írni mielőtt értékelek. Tárgyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások: Minden tárgyi eszköz beszerzés beruházás. Az elszámolást meghatározó tényezők. 1. A beruházás pénzügyi fedezete (finanszírozása) kizárólag saját pénzeszközből, vegyes pénzügyi forrásból.
21
2.
Kivitelezés / kivitelező szerint idegen kivitelezővel végeztetett (beruházási szállítóval végeztetett) saját vállalkozásban végzett.
17. Beruházás saját pénzeszközből idegen kivitelezővel A beruházással kapcsolatos számlákat, költségeket a 161. Befejezetlen beruházások számlán gyűjtjük össze. A beruházással kapcsolatos ráfordítások közül csak az előzetesen felszámított áfa nem része a bekerülési értéknek (B értéknek). Kivéve: személygépkocsi vásárlása. Bekerülési érték alkotóelemei (abban az esetben, ha van elegendő pénz a beruházásra): vételár, üzembe helyezési költség, szállítási költség, biztosítási díj (csak a beruházással kapcsolatos) szerelési költség, tartalék alkatrészek, alapozási költség, importbeszerzés esetén a vámteher Gazdasági műveletek könyvelése (a beruházás kizárólag fejlesztési pénzből valósult meg) a beruházási szállítók számlái alapján a beruházási ráfordítások könyvelése T: 161. Befejezetlen beruházások K: 455. Beruházási szállítók a számlákban szereplő áfa T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 455. Beruházási szállítók biztosítási díj T: 161. Befejezetlen beruházások K: 4791. Biztosító intézetekkel szembeni kötelezettségek egyéb, pl. hatósági díj T: 161. Befejezetlen beruházások K: 4794. Beszerzési árba beletartozó előírt egyéb kötelezettségek tartozások kiegyenlítése saját pénzeszközből T: 455. Beruházási szállítók 4791. Biztosító intézetekkel szembeni kötelezettségek 4794. Beszerzési árba beletartozó előírt egyéb kötelezettségek K: 384. aktiválás, üzembe helyezés, használatba vétel a beruházás befejezését követően jegyzőkönyv 16 alapján T: megfelelő tárgyi eszköz számla pl. 131. ; 141. K: 161. Befejezetlen beruházások
18. Beruházás idegen kivitelezővel, vegyes pénzügyi forrásból Előfeltétele, hogy a saját pénzeszközt el kell különíteni a számlán. Amíg ez nem történik meg, a bankhoz nem lehet hitelkérelmet benyújtani. Elkülönítés könyvelése17 (saját pénzeszköz elkülönítése átvezetési megbízás alapján) terhelési értesítés alapján T: 389. Átvezetési számla K: 384. Elszámolási betét jóváírási értesítés alapján T: 3853. Beruházási célra elkülönített pénzeszközök K: 389. Átvezetési számla a bekerülési érték alkotóelemei bővülnek az előző beruházáshoz képest, mert itt már vegyes pénzügyi forrásról van szó, az üzembe helyezés előtt felmerült bankgarancia, rendelkezésre tartási jutalék, kezelési költség, hitelkamat is része a B értéknek (bekerülési érték).
16
beruházási ráfordítások könyvelése T: 161. Befejezetlen beruházások K: 455. Beruházási szállítók 4791. Biztosító intézetekkel szembeni kötelezettségek
bizonylat amíg rendelkezésre áll elkülönített pénzeszköz; addig a bankhitel nem használható fel, az elkülönített pénzösszeg csak az adott beruházásra használható fel. 17
22
4794. Beszerzési árba beletartozó előírt egyéb kötelezettségek előzetesen felszámított áfa T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 455. Beruházási szállítók bankgarancia, rendelkezésre tartási jutalék, kezelési költségek könyvelése a hitel folyósítása miatt (a bank leemeli az elszámolási betétszámlánkról) T: 161. Befejezetlen beruházások K: 384. Elszámolási betét a tartozások kiegyenlítése mindig a saját fejlesztési pénzeszköz felhasználására kerül sor először, ezután vesszük igénybe a hitelt T: 455. Beruházási szállítók 4791. Biztosító intézetekkel szembeni kötelezettségek 4794. Beszerzési árba beletartozó előírt egyéb kötelezettségek K: 3853. (és ha ez nem elegendő, akkor vesszük igénybe a hitelt) K: 444. Beruházási és fejlesztési hitelek az üzembe helyezés előtt felmerült kamat is része a beruházásnak, a bankgaranciával egyező módon könyveljük T: 161. Befejezetlen beruházások K: 384. Elszámolási betét aktiválás T: a megfelelő tárgyi eszköz pl. 131. K: 161. Befejezetlen beruházások a hitel törlesztése (két számla közötti művelet, ezért közbeékelem az átvezetési számlát) T: 389. Átvezetési számla K: 384. Elszámolási betét jóváírási értesítés alapkán a hiteltartozás csökken T: 444. Beruházási és fejlesztési hitelek K: 389. Átvezetési számla üzembe helyezés után fizetett kamat (pénzügyi műveletek ráfordítása) T: 8722. Kölcsönök, hitelek egyéb fizetendő kamata K: 384. Elszámolási betét
19. Beruházás saját kivitelezésben A költségeket a vállalkozás viseli, az 5. számlaosztályban úgy könyveli, mintha termelési költségek lennének. A beruházás befejezését követően megállapítjuk az előállítási költséget, ez lesz az aktiválható érték és egyben hozamként eredményt növelő tétel. A beruházás áfája egyben levonható és fizetendő áfa. A. Költségelszámolás anyagfelhasználás T: 511. Felhasznált anyagok költségei K: 21-22. Anyagok bérköltség T: 541. Alkalmazottak munkabére K: 471. Jövedelemelszámolási számla Járulék T: 56. Járulékok K: 463. Költségvetési befizetési kötelezettség értékcsökkenési leírás T: 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás K: feltehetően műszaki berendezés 139. egyéb szolgáltatás T: 52-53. Igénybe vett szolgáltatások-, egyéb szolgáltatások költségei K: 454.18 Szállítók egyéb szolgáltatás áfája T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 454. Szállítók B. Az előállítási költséggel hozamelszámolás a befejezetlen beruházások számlával szemben T: 161. Befejezetlen beruházások K: 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke 18
belföldi szállító, nem pedig beruházási szállító
23
áfa elszámolása T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó
C. Aktiválás T: megfelelő tárgyi eszköz számla K: 161. Befejezetlen beruházások
20. Terv szerinti értékcsökkenés A hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értéket azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket használni fogják. Tervezhető: bruttó értékhez viszonyítva, nettó értékhez viszonyítva teljesítmény alapján abszolút összegre. 100.000Ft alatti egyedi beszerzési értékű tárgyi eszköz egy összegben leírható. Nem számolható el értékcsökkenés: a földterület19, a telek, az erdő után. Nem szabad elszámolni értékcsökkenést: képzőművészeti alkotások, régészeti lelet, kép- és hangarchívum, egyéb gyűjtemény után. Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha a könyv szerinti érték (N érték) tartósan magasabb, mint a piaci érték, a tárgyi eszköz értéke tartósan lecsökkent, mert megrongálódott, feleslegessé vált, megsemmisült, hiányzik,…stb. Leírás a bruttó érték alapján 1) Lineáris leírás Leírási kulcs20=
100 hasznos élettartam
Leírás alapja = bekerülési érték (B érték) – maradványérték PÉLDA bekerülési érték: 2800000 Ft várható hasznos élettartam 5 év 5 év múlva várható piaci érték 800000 Ft Számítsuk ki a tárgyi eszköz21 terv szerinti egy évi értékcsökkenését ! Leírási kulcs22=
100 hasznos élettartam
=
100 5
=20%
Leírás alapja = 2 800 000 – 800 000 = 2 000 000 Ft Egy évi terv szerinti értékcsökkenés = 2 000 000 · 0,2 = 400 000Ft Mindig éves amortizációt számolunk és utána számolhatunk ebből 1 évnél rövidebb időszakra vonatkozó adatokat ! 19
kivéve a bányaművelésre és a vegyi hulladékok tárolására igénybevett földterület százalékban kapom az eredményt 21 2001. január 1. után vásárolt ! 22 százalékban kapom az eredményt 20
24 Pl.: ¼ évi terv szerinti értékcsökkenés = 400 000 : 4 = 100 000Ft Könyvelése: T: 571.Terv szerinti értékcsökkenési leírás K: 1*9. ……………terv szerinti értékcsökkenése 131. Termelő gépek, berendezések, szerszámok gyártóberendezések B érték (bekerülési érték)
139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése elszámolt terv szerinti értékcsökkenése
A két számla összevont egyenlege adja a N (könyv szerinti) értéket. 2) Degresszív leírás évek száma összeg módszer, szorzószámos módszer. Évek száma összeg módszer megoldás menete:
évek száma összeg meghatározása Pl.: 5 éves hasznos élettartamnál 5+4+3+2+1 = 15 egységre jutó B (bekerülési - maradvány) érték megállapítása leírás alapja (B érték) évek száma összeg évenkénti terv szerinti értékcsökkenés megállapítása egységre jutó bruttó érték · a megfelelő szorzószám23 Ennél a módszernél a szorzószámok nem naptári évre, hanem egy évre 24 vonatkoznak pl.: Július 1-jei aktiválás esetén az egyes szorzók tárgyév július 1-jétől a következő év június 30-ig élnek. PÉLDA Az példa számítása évek száma összeg módszerrel a leírás alapja: 2 800 000- 800 000 = 2 000 000 Ft évek száma összeg 5+4+3+2+1 = 15 egységre jutó bruttó érték 2 000 000 = 133 333 Ft 15 1. évi terv szerinti értékcsökkenés 5 · 133 333 2. évi terv szerinti értékcsökkenés 4 · 133 333 3. évi terv szerinti értékcsökkenés 3 · 133 333 4. évi terv szerinti értékcsökkenés 2 · 133 333 5. évi terv szerinti értékcsökkenés 1 · 133 333 A példa megoldása évek száma összeg módszerrel a leírás alapja: 5 020 000 – 20 000 = 5 000 000 Ft évek száma összeg 10+9+8+7+6+5+4+3+2+1 = 55 egységre jutó bruttó érték 5 000 000 = 90 909,09 Ft 55 1. évi terv szerinti értékcsökkenés 23 24
= = = = =
10 · 90 909,09
5 évnél: az első évben 5 a szorzó, második évben 4, a harmadikban 3 … stb. Pl.: 2000. április 1-től 2001. március 31-ig
666 665 Ft 533 332 Ft 399 999 Ft 266 666 Ft 133 333 Ft 1 999 995 Ft
25 2. évi terv szerinti értékcsökkenés 3. évi terv szerinti értékcsökkenés 4. évi terv szerinti értékcsökkenés 5. évi terv szerinti értékcsökkenés
9 · 90 909,09 8 · 90 909,09 7 · 90 909,09 6 · 90 909,09
5. év végi terv szerinti értékcsökkenés = (10+9+8+7+6) · 90 909,09 = 3 636 363,6 ~ 3 636 364 Ft példa A műszaki berendezések, járművek B értéke 53 200 000 Ft 2000. január 1-jén. A berendezést 1997. június 17én aktiválták. Értékcsökkenést a következő negyedévtől számolnak el évek száma összeg módszerrel. Tervezett használati idő 7 év. Mennyi az értékcsökkenés 2000. január 1-jén? a leírás alapja: 53 200 000 Ft évek száma összeg 7+6+5+4+3+2+1 = 28 egységre jutó bruttó érték 53 200 000 = 1 900 000 Ft 28 1. év (1997.07.01-1998.06.30.) 2. év (1998.07.01-1999.06.30.) 3. év (1999.07.01-1999.12.31.)
25
7 · 1 900 000
13 300 000 Ft
6 · 1 900 000
11 400 000 Ft
0,5 · 5 · 1 900 000
4 750 000 Ft
29 450 000 Ft példa Az egyik berendezést 2000. február 24-én értékesítették. B értéke 5 320 000Ft. A 2000. január 1-jéig elszámolt értékcsökkenése 10 egység. Tervezett használati ideje 7 év. Leírása az évek száma összeg módszerrel történik. a leírás alapja: 5 320 000 Ft évek száma összeg 7+6+5+4+3+2+1 = 28 egységre jutó bruttó érték 5 320 000 = 190 000 Ft 28 2000. év január 1-jéig elszámolt értékcsökkenés 190 000 · 10 = 1 900 000 Ft azaz 10 egység: 1. év 7 egység 2.évből 3 egység, a második évből tehát fél év lett elszámolva 26. tehát az I. negyedévi értékcsökkenést nekünk kell kiszámítani: 2000. I. negyedévi értékcsökkenés 6 · 190 000 =285 000 Ft 4 elszámolt összes értékcsökkenés 1 900 000Ft + 285 000 Ft = 2 185 000 Ft Szorzószámos módszer A lineáris leírási kulcsot előre megtervezett szorzószámokkal módosítjuk. A szorzószámok összege = hasznos élettartam. Majd ezekkel a módosított leírási kulcsokkal számítjuk az évi értékcsökkenési leírást. A szorzószámok mindig egy évre vonatkoznak, nem naptári évre. példa szorzószámok: 1,6 ; 1,2 ; 1 ; 0,8 ; 0,4. a leírás alapja 2 800 000 – 800 000 = 2 000 000 Ft a leírási kulcs 100 100 Leírási kulcs27= = =20% hasznos élettartam 5 szorzószámokkal módosított leírási kulcsok 1. év 20·1,6 = 32% 640 000 Ft 2. év 20·1,2 = 24% 480 000 Ft
25
ez csak egy fél év 6/2 = 3 27 százalékban kapom az eredményt 26
26 3. év 4. év 5. év
20·1= 20% 20·0,8 = 16% 20·0,4= 8% 100%
400 000 Ft 320 000 Ft 160 000 Ft 2 000 000 Ft
Teljesítményarányos leírás Olyan tárgyi eszközök leírásában alkalmazható, amely teljesítménye hozzávetőlegesen kalkulálható, számítható. Ismerjük kell a tárgyi eszköz teljesítményét és ezt a teljesítményt természetes mértékegységben ki tudjuk fejezni. Pl.: km, m, … elsősorban gépek, berendezések, járművek. Menete: Megállapítjuk a teljesítmény egységére jutó bruttó értéket B érték (bekerülési érték) várható teljesítmény Éves értékcsökkenési leírás egységre jutó bruttó érték · évenkénti tényleges teljesítmény Példa Egy termelőgép B értéke 800 000 Ft. Tervezett elhasználódási ideje 4 év. Teljesítményarányosan írjuk le, és a tervezett teljesítmény évente: 1800 óra, 2500 óra, 2000 óra, 1700 óra. Határozza meg mennyi a 3. év 1. negyedévében az elszámolandó értékcsökkenési leírás ! Kontírozza a könyvelést is! B érték : 800 000 Ft. Maradványérték : 0 Ft Tervezett elhasználódási idő 4 év Terv telj. évente 1800 óra 2500 óra 2000 óra +1700 óra 8000 óra 800 000 = 100Ft/óra Teljesítés egységére jutó B érték = 8 000 1.év 1800 · 100 180 000 Ft 2.év 2500 · 100 250 000 Ft 3.év 2000 · 100 200 000 Ft 4.év 1700 · 100 170 000 Ft 800 000 Ft Mennyi a 3. év első negyedévében? 200 000 : 4 = 50 000 Ft kontírozása: 571.–139. terv szerinti értékcsökkenés 50 000.Abszolút összegre28 Évente azonos, abszolút összegű leírás. Azonos a lineáris leírással, csak nem leírási kulccsal, hanem abszolút összegben határozzuk meg az értékcsökkenés összegét. Nettó érték alapján A leírás alapja évente változik, a leírási kulcs pedig állandó. Példa B érték: 800 000 Ft Terv használati idő: 4 év N érték alapján írjuk le 60%-os kulccsal Év Leírás alapja Évi értékcsökkenés 1. 800 000 480 000Ft 2. 800 000 – 480 000 = 320 000 192 000Ft 3. 320 000 – 192 000 = 128 000 76 800Ft 4. 128 000 – 76 800 = 51 200 30 720Ft Maradvány érték: 51 200 – 30 720 = 20 480 Ft 28
Ott célszerű alkalmazni, ahol a használati idővel számított leírási kulcs számításnál nem lesz kerek egész szám a leírási kulcs.
27
131. Termelő gépek, berendezések … 800 000 állományváltozása
139. Terv szerinti értékcsökkenés 480 000 192 000 76 800 30 720
480 000 192 000 76 800 30 720
571. Saját termelésű készletek Mennyi a 3. év első negyedévi értékcsökkenés? 76 800 : 4 = 19 200 Ft Terv szerinti leírás, ha a maradványérték még eladható anyagként hasznosítható Példa: Bekerülési érték: 100 000 Ft. Hasznos élettartam: 2 év. Maradványérték: fémhulladék 14 000 Ft. Lineáris leírás. A berendezést saját pénzből vásároljuk. 1. beruházás 161-455. vételár 100 000.2. áfa 27 % 466–455. áfa 27% 25 000.3. kiegyenlítés 455-384. kiegyenlítés 125 000.4. aktiválás 131-161. aktiválás/üzembe helyezés 100 000.5. terv szerinti leírás Leírás alapja: 100 000 – 14 000 = 86 000 Ft 1. év 43 000.571-139. terv szerinti értékcsökkenés 43 000.2. év 43 000.571-139. terv szerinti értékcsökkenés 43 000.6. kivezetés a könyvekből a. az elszámolt tszcs átvezetése 139 – 131. átvezetés 86 000.b. a maradványérték átvezetése a készletek közé 227 – 131. fémhulladék 14 000.Az 100 000 Ft alatti egyedi beszerzési értékű tárgyi eszköz terv szerinti leírása Példa: Vásárolunk egy műszert, amelynek bekerülési értéke 40 000 Ft, számviteli politikánk szerint aktiválás után egy összegben leírjuk. 1. 161-455. vásárlás 40 000.466-455. áfa 27% 10 000.2. 455-384. kiegyenlítés 50 000.3. 131-161. aktiválás 40 000.4. amortizálás egy összegben 5712-131. terv szerinti értékcsökkenés 40 000.-
21. Terven felüli értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenést egyéb ráfordításként kell elszámolni. T: 866(4). Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése K: 1*8. A terven felüli értékcsökkenés visszaírható, amennyiben az az ok, amely azt előidézte, megszűnik. Pl.: a káresemény okozta kárt helyreállítottuk, szél leviszi a tetőt, mi helyreállítjuk. Visszaírása egyéb bevétel.
28
T: 1*8. K: 966(4). Tárgyi eszközök visszaírt terven felüli értékcsökkenése Azoknál a tárgyi eszközöknél, amelyeket piaci értéken kell értékelni, az értékelést megelőzően a terven felüli értékcsökkenést vissza kell írni. Értékhelyesbítés Az aktivált tárgyi eszközök esetében a vállalkozás saját elhatározása alapján élhet a piaci értéken való értékelés lehetőségével. Ez az értékelés inflációkövető. Akkor alkalmazható, ha a tárgyi eszközök piaci értéke mérlegkészítéskor jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket. A mérlegkészítéskori piaci értéket könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell. piaci érték – nettó érték = értékhelyesbítés forrása az értékelési tartalék könyvelése: T: 127, 137, 147, 157 K: 417. Értékelési tartalék példa Irodaépület beszerzési értéke: 30 000 000 Ft halmozott terv szerinti értékcsökkenése: 8 000 000 Ft halmozott terven felüli értékcsökkenése: 2 000 000 Ft nettó értéke: ? A korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés okai megszűntek, jelenlegi piaci értéke: 25 000 000 Ft N érték = B érték – TSZÉCS – TFÉCS = = 30 000 000 – 8 000 000– 2 000 000 = 20 000 000Ft 128–9664. Visszaírás 2 000 000 N érték = B érték – TSZÉCS = 30 000 000 – 8 000 000 = 22 000 000Ft Értékhelyesbítés = Piaci érték - N érték = 25 000 000 – 22 000 000 = 3 000 000Ft ezt számolhatom el 123.
129. 30 000 000
8 000 000
9664.
128.
2 000 000
2 000 000 127. 3 000 000
417. 3 000 000
példa Egy 2,5 éves gép B értéke 3 000 000Ft. Mennyi az értékcsökkenése, ha az értékcsökkenést a) nettó érték alapján számoltuk el 40%-os leírási kulccsal, b) az évek száma összeg módszerrel számoltuk el, a tervezett használati idő 5 év, c) lineárisan írtuk le, 20%-os kulccsal, d) csökkenő kulcsokkal számoljuk el, a szorzószámok: 1,6 1,2 1,0 0,8 0,4. Adatok: B érték: 3 000 000Ft eltelt használati idő: 2,5év a)
N érték alapján, 40%-os leírási kulccsal Év Leírás alapja Évi értékcsökkenés 1. 3 000 000 1 200 000 2. 1 800 000 720 000 3. év 1. féléve 1 080 000 (432 000:2=) 216 000 2 136 000Ft 2,5 évi halmozott értékcsökkenés : 2 136 000Ft b) évek száma összeg módszerrel, tervezett használati idő: 5év évek száma összeg: 5+4+3+2+1=15
29
3 000 000 5
egységre jutó B érték =
= 200 000 Ft
5 · 200 000 4 · 200 000 3 · 200 000 2
1. 2. 3. év fele
1 000 000 800 000 300 000
2,5 évi halmozott: c)
2 100 000 Ft
lineáris leírás 20%-os leírási kulccsal, 5év 3 000 000 · 0,2 3 000 000 · 0,2 3 000 000 · 0,2 2
1. 2. 3. év fele
600 000 600 000 300 000
2,5 évi halmozott: d) csökkenő kulcsokkal
1 500 000 Ft 3 000 000 · 0,2 · 1,6 3 000 000 · 0,2 · 1,2 3 000 000 · 0,2 · 1,0 2
1. 2. 3. év fele
960 000 720 000 300 000
2,5 évi halmozott:
1 980 000 Ft
Egy termelőgép B értéke 1 200 000 Ft. Tervezett elhasználódási ideje 5 év. Számítsa ki a gép értékcsökkenését és N értékét évente, ha: a) lineáris leírása, b) az évek száma összegének módszerével írjuk le, c) csökkenő kulcsokkal számoljuk el, és a szorzószámok: 1,6 1,2 1,0 0,8 0,4. d) teljesítményarányosan írjuk le, a tervezett teljesítmény évente: 3800, 5000, 4100, 3900, 3200 óra. e) N érték alapján írjuk le 40%-os kulccsal. Határozza meg, mennyi a 2.év 3. negyedévben az elszámolandó értékcsökkenési leírás! Kontírozza a könyvelést is! a) lineáris 100 5
leírási kulcs = Év 1. 2. 3. 4. 5.
elszámolt ÉCS 1 200 000 · 0,2 = 240 000 1 200 000 · 0,2 = 240 000 1 200 000 · 0,2 = 240 000 1 200 000 · 0,2 = 240 000 1 200 000 · 0,2 = 240 000
= 20 % N érték 960 000 720 000 480 000 240 000 0
A 2. év 3. negyedévében 240 000 = 60 000 Ft 4 b) az évek száma összeg módszerrel évek száma összeg: 5+4+3+2+1=15 1 200 000 15
egységre jutó B érték = Év 1. 2. 3. 4. 5.
elszámolt ÉCS 400 000 320 000 240 000 160 000 80 000
A 2. év 3. negyedévében
halmozott 400 000 720 000 960 000 1 120 000 1 200 000
= 80 000 Ft
N érték 800 000 480 000 240 000 80 000 0
30
320 000 4 c)
= 80 000 Ft
szorzószámos Év 1. 2. 3. 4. 5.
elszámolt ÉCS 384 000 288 000 240 000 192 000 96 000
halmozott N érték 384 000 672 000 912 000 1 104 000 1 200 000
816 000 528 000 288 000 96 000 0
A 2. év 3. negyedévében 288 000 = 72 000 Ft 4 d) teljesítményarányos leírás 3800 óra 5000 óra 4100 óra 3900 óra 3200 óra 20 000 óra B érték tervezett teljesítmény Év 1. 2. 3. 4. 5.
elszámolt ÉCS 228 000 300 000 246 000 234 000 192 000
1 200 000 20 000
=
= 60 Ft/óra
halmozott N érték 228 000 528 000 774 000 1 008 000 1 200 000
972 000 672 000 426 000 192 000 0
A 2. év 3. negyedévében 300 000 = 75 000 Ft 4 (c) N érték alapján 40%-os kulccsal Év 1. 2. 3. 4. 5.
Leírás alapja ÉCS 1 200 000 720 000 432 000 259 200 155 520 Maradvány érték: 93 312 Ft
480 000 288 000 172 800 103 680 62 208
A 2. év 3. negyedévében 288 000 = 72 000 Ft 4 4. példasor 5. feladata B érték : 8 400 000 Ft Az aktiválást követő negyedév első napján kezdődik az értékcsökkenés. Tervezett aktiválás: 1994. június 5. Tervezett használati idő: 6 év. Mennyi a N értéke 1998. szeptember 30-án? 1994. 1995. 1996.
július 1. dec. 31. teljes év teljes év
6 hónap 12 hónap 12 hónap
2 negyedév 4 negyedév 4 negyedév
31 teljes év január 1. szept. 30.
1997. 1998.
12 hónap 9 hónap
4 negyedév 3 negyedév 17 negyedév
a) bruttó érték alapján lineáris leírással B 8 400 000Ft, abszolút összeget számolunk, mivel a leírási kulcs nem lenne egész 1 évre 8 400 000 = 1 400 000 Ft 6 negyedévre 1 400 000 = 350 000 Ft 4 17 negyedévre 17 · 350 000 = 5 950 000Ft N érték = B érték – elszámolt értékcsökkenés N = 8 400 000 – 5 950 000 = 2 450 000 Ft b) B érték alapján évek száma összeg módszerrel évek száma összeg = 1+2+3+4+5+6=21 8 400 000 21
= 400 000 Ft
Év 1994.07.01-1995.06.30. 1995.07.01-1996.06.30. 1996.07.01-1997.06.30. 1997.07.01-1998.06.30. 1998.07.01-1998.09.30. (1 negyedév)
2 400 000 2 000 000 1 600 000 1 200 000 200 000
halmozott N érték 2 400 000 4 400 000 6 000 000 7 200 000 7 400 000
Ugyanis: az 5. évnek csak a negyed részét számolva 2 · 400 000 = 800 000 800 000 = 200 000 Ft 4 elszámolt értékcsökkenés 7 400 000Ft N = 8 400 000 – 7 400 000 = 1 000 000 Ft c)
N érték alapján 35%-os kulccsal Év 1994. fél éve
Leírás alapja
N 8 400 000
1 470 000
1995
6 930 000
2 425 500
1996
4 504 500
1 576 575
1997
2 927 925
1 024 774
1998. 3 negyedév
1 903 151
499 577 6 996 426
B - elszámolt értékcsökkenés = N 8 400 000 – 6 996 426 = 1 403 574 Ft d) B érték alapján teljesítményarányos leírással kívánt(tervezett) teljesítmény: 21 000 gépóra eddig eltelt : 18 113 gépóra egység: 8 400 000 Ft = 400 Ft/gépóra 21 000 gépóra Elszámolt értékcsökkenés = 18 113 · 400 = 7 245 200 Ft N = 8 400 000 – 7 245 200 = 1 154 800 Ft
5 600 000 4 000 000 2 000 000 1 200 000 1 000 000
32 22. Tárgyi eszközök értékesítése Ha feleslegessé válik a tárgyi eszköz, célszerű értékesíteni. Az értékesítés negyedévének végéig a terv szerinti értékcsökkenést könyvelni kell. Gazdasági műveletek 1. megoldás Bruttó érték kivezetése (leemelése a tárgyi eszköz számláról) T: 861. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K: 121-141. Ingatlanok … Egyéb berendezések Elszámolt összes értékcsökkenés kivezetése T: 129-149. Ingatlanok …. Egyéb berendezése … terv szerinti értékcsökkenése K: 861. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke 2. megoldás Összes elszámolt értékcsökkenés átvezetése a tárgyi eszköz számlára T: 129-149. Ingatlanok … Egyéb berendezések … terv szerinti értékcsökkenése K: 123-141. Épületek … Üzemi gépek, berendezések, felszerelések Nettó érték kivezetése T: 861. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke K: 123-141. Épületek … Üzemi gépek, berendezések, felszerelések Ha olyan eszközt adunk el, amelyet piaci értéken értékeltünk, akkor az értékhelyesbítést is ki kell vezetni. (ÉH forrása az értékesítési tartalék, ezek együtt mozognak) T: 417. Értékesítési tartalék (forrás -) K: 127-147. Ingatlanok … Egyéb berendezések … értékhelyesbítése (eszköz -) Eladási ár T: 311. Vevők (eszköz +) K: 961. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke (árbevétel + = eredmény +) áfa 27% T: 311. Vevők (követelés +) K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó (tartozás +) Befolyt követelés a vevőtől T: 384. Elszámolási betétszámla (számlapénz +) K: 311. Vevők (követelés -)
23. A vállalkozás és a költségvetés kapcsolata Kétirányú kapcsolat 1. Támogatások igénylése az állami költségvetésből. Pl.: exporttámogatás a mezőgazdaságban árkiegészítés a vasúti személyszállításban 2. Különböző adók befizetése az állami költségvetésbe: társasági adó, személyi jövedelemadó, általános forgalmi adó, munkaadói járulék, fogyasztási adó…stb. Támogatások igénylése: havonta, vagy negyedévente az árbevétel alapján T: 362. (követelés +) Társasági adó elszámolása K: 91-92. (árbevétel + = eredmény +) Belföldi értékesítés árbevétele amikor a támogatást megkapjuk T: 384. (számlapénz +) Elszámolási betétszámla K: 363. (követelés -) Költségvetési kiutalási igények teljesítése
362.
363.
igénylés
teljesülés csak a T oldalára
csak a K oldalára könyvelhetek A két számla összevont egyenlege mutatja a költségvetéssel szembeni követelést.
33 24. Befizetési kötelezettségek 1. Társasági adó év közben előleget fizetünk az előző évi nyereség alapján T: 461. (kötelezettség -) Társasági adó elszámolása K: 384. (számlapénz -) Elszámolási betétszámla December 20-ig az előző évben fizetett társasági adó 90%-áig feltöltési kötelezettség terheli a vállalkozást. T: 461. Társasági adó elszámolása K: 384. Elszámolási betétszámla Az éves beszámoló részét képezi az eredmény-kimutatás, amely a mérleg szerinti eredmény levezetését tartalmazza. Ekkor kerül sor az éves eredményt terhelő társasági adó meghatározására is. Menete (az adó meghatározásának menete): + adózás előtti eredmény + adóalapot növelő tételek (pl.: számviteli törvény szerinti értékcsökkenés, értékvesztés) - adóalapot csökkentő tételek (pl.: társasági adó törvény szerinti értékcsökkenés, kapott osztalék) adóalap - 10 % (19%)számított adó az adóalap után - adókedvezmény = fizetendő társasági adó Adófizetési kötelezettség könyvelése T: 891. Társasági adó K: 461. Társasági adó elszámolása 461. Társasági adó elszámolása 384. év közben befizetett adóelőleg
(eredmény -) (kötelezettség +)
az éves eredményt terhelő adó > <
túlfizetés T egyenleg adófizetési kötelezettség (befizetési)
K egyenleg
2. Személyi jövedelemadó Minden bér és munkadíjból, munkáltatót terheli. A munkáltató a számfejtett bér, munkadíj után SZJA előleget köteles levonni. Minden magánszemélyt és annak jövedelmét terheli SZJA. A közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettsége miatt. SZJA előleg levonása T: 471. Jövedelemelszámolás (tartozás -) K: 462. Személyi jövedelemadó elszámolása (tartozás +) Pénzügyi rendezése T: 462. Személyi jövedelemadó elszámolása (tarozás -) K: 384. Elszámolási betétszámla (számlapénz -) 3.
Költségvetési befizetési kötelezettségek pl.: munkaerőpiaci alap, szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás fogyasztási adó, jövedéki adó,…stb.
A. Bevallások a 463. számla K oldalán T: 56. járulék K: 463. Költségvetési befizetési kötelezettség 1,5% munkaerőpiaci alap T: 471. Jövedelemelszámolás K: 463-13. Költségvetési befizetések teljesítése fogyasztási adó, jövedéki adó T: 867. Adók, illetékek, hozzájárulások K: 463 Költségvetési befizetések B. A befizetési kötelezettségek teljesítése T: 464-*.Költségvetési befizetések teljesítése K: 384. Elszámolási betétszámla 463. bevallás
464.
34
teljesítés csak bevallás
csak teljesítés jogcímenként vizsgálva
összevont egyenleg lehet T vagy K. 4. Vám Az importbeszerzések után a beszerzést végző vállalkozás fizeti meg. A beszerzési ár alkotóeleme. beruházásnál T: 161. Befejezetlen beruházás anyagok beszerzésénél K: 465. T: 21-22. Anyagok áruk beszerzésénél T: 26. Kereskedelmi árúk teljesítése T: 465. Vám- és pénzügyőrség elszámolásai számla K: 384. Elszámolási betétszámla 5. A termékeket, tevékenységeket áfa terheli Jellemzői: - általános adó (nem tesz különbséget aszerint, hogy ki állítja elő), - összfázisú forgalmi adó, - hozzáadott értékadó, - fogyasztási értékadó. Áfa kulcsok 27%-os kulcs alá esik (a legtöbb termék ilyen), 18%-os az áfa kulcsa (pl.: tejtermék, liszt) 5%-os kulcs ( gyógyszerek, tankönyvek a közoktatásban) Nem vonható le az áfa (nem lehet visszaigényelni) ha a terméket és szolgáltatást adómentes tevékenységhez használjuk fel, üzemanyagként személygépkocsi üzemeltetésére használjuk fel, személygépkocsi vásárlásakor, személy taxi közlekedés igénybevételénél. Áfa könyvelése a) Előzetesen felszámított áfa levonható és a beérkező számlákban szerepel T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 454. Szállítók 455. Beruházási szállítók b) Importbeszerzés esetén (külföldről történő beszerzés) T: 368. Különféle egyéb követelések K: 465. Vám- és pénzügyőrség elszámolásai számla ez akkor válik levonhatóvá, amikor a VPOP-vel szembeni tartozást rendezzük: 465-384. pénzügyi rendezés 466-368. áfa átvezetése c) Fizetendő áfa: a kimenő számlákban számítjuk fel árú értékesítésekor, ha az leszámlázásra kerül és a vevő később fizet T: 311. Vevők K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó készpénzes értékesítéskor, az árbevételt kell csökkenteni (az árbevételből kell bevallani) T: 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó d) Az áfa pénzügyi rendezése a 468-as számlán történik áfa befizetése T: 468. Általános forgalmi adó elszámolási számla K: 384. Elszámolási betétszámla áfa visszaigénylése T: 384. Elszámolási betétszámla K: 468. Általános forgalmi adó elszámolási számla példa 1) 563 – 463 (12). munkaadói járulék 1 050 000
35 471 – 463 (13). munkavállalói
300 000
2) Áfa tartozás + fizetendő áfa (467 K) - levonható áfa (466 T) - befizetett áfa (468 T) + visszaigényelt áfa
22 700 000 20 800 000 1 000 000 0 900 000
3) 468-384. áfa rendezése 161-463(19). illeték 4) 311-467. 25% áfa 5) 464 (7)-384. fogyasztási adó átutalása 6) 466-454. levonható áfa 7) 464 (13)-384. MUJ átutalása 8) 311-467. fizetendő áfa 9) 362(6)- 91-92. dotáció 10) 464(12)- 384. munkaadói járulék teljesítése 11)
900 000 900 000 500 000 200 000 3 200 000 300 000 5 600 000 2 500 000 1 050 000 466. E.
463. 12.
E
18 750 000 1. 1.
3.
18 750 000
16 500 000 1 050 000 300 000 900 000 18 750 000
6.
20 800 000 3 200 000 24 000 000
24 000 000 24 000 000
467. E
28 800 000
4. 8.
464. E 6. 7. 10.
16 300 000 200 000 300 000 1 050 000 17 850 000
17 850 000
28 800 000 468. E.
17 850 000
2.
1 000 000 900 000 1 900 000
a) A költségvetési befizetési kötelezettség a 463, 464 számlák összevont egyenlege 463 K – 464 T = 18 750 000 – 17 850 000 = 900 000 Ft. b) Áfa tartozás a 466, 467 és 468-as számlák összevont egyenlegeként határozható meg: 467 K 466 T 468 T összevont egyenleg
22 700 000 500 000 5 600 000 28 800 000
28 800 000 24 000 000 1 900 000 2 900 000
Egyéb rövid lejáratú kötelezettség: 9 000 000 + 2 900 000 = 3 800 000 Ft = 3 800 e Ft Egyéb követelés: a 362 T egyenlege: 2 500 000 Ft = 2 500 e Ft 12) Zárás a 492. Zárómérleg számla segítségével. 492 –464. T egyenlegű számlák zárása 466. 468. 463 –492. K egyenlegű számlák zárása 467. Fizetendő általános forgalmi adó
43 750 000 18 750 000 28 800 000
Nyitás a következő év elején, a 491. Nyitómérleg számla segítségével
17 850 000 24 000 000 1 900 000 47 550 000 -
1 900 000 1 900 000
36 464 -491. T egyenlegű számlák nyitása 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó 468. Általános forgalmi adó elszámolási számla 491 –463. K egyenlegű számlák nyitása 467. Fizetendő általános forgalmi adó
17 850 000 24 000 000 1 900 000 47 550 000 -
43 750 000 18 750 000 28 800 000
13) Egyenlegek 463. (előző évi) 13. 18 750 000
E 12.
467.
18 750 000
13.
464. (előző évi) E 12. 17 850 000
13.
12.
28 800 000
1 900 000 24 000 000
13.
28 800 000
468.
17 850 000
12. 13.
466. 12.
28 800 000
24 000 000 13.24 000 000 nyitás utáni rendező tételek a) A 464-es számla T egyenlegének átvezetése a 463-as számlára 463-464. átvezetés 17 850 000 b) Áfa számlák összevezetése a 468-ra 468-466. átvezetés 24 000 000 467-468. átvezetés 28 800 000 c) 468 egyenlege az elmúlt évről fennmaradt áfa-tartozás 2 900 000 Ft A nyitás utáni rendező tételek után a 463-as számla az elmúlt évről fennálló költségvetési tartozást mutatja, a 468-as számla egyenlege pedig az elmúlt évi áfa tartozást tartalmazza.
14) Áfa tartozás kiegyenlítése (múlt évi) 468-384. kiegyenlítés / pénzügyi rendezés
2 900 000
15) Az elmúlt évi költségvetési kiutalási igény megérkezése 384-362. elmúlt évi kvi. kiut. megérkeztek 2 500 000 azért 362., mert a 363-on nincsen semmi, egyébként 363 - lenne év közben Az elmúlt évi költségvetési befizetési kötelezettség teljesítése 463-384. elmúlt évi kvi. kötelezettség teljesítése 900 000 minden más esetben 464., de ez itt az elmúlt évi 16) Elszámolási betét egyenlege 463. (előző évi) E. 15.
200 000 000 2 500 000
2. 5. 7. 10. 14. 15.
202 500 000
900 000 200 000 300 000 1 050 000 2 900 000 900 000 6 250 000
384. Elszámolási betétszámla egyenlege: 196 250 000 Ft.
25. Költségekkel kapcsolatos elszámolások A vállalkozás gazdasági tevékenységével kapcsolatban költségek merülnek fel. A költségeket megjelenési forma (költségnemek) szerinti csoportosításban minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak ki kell mutatnia (törvényi előírás). A költségek költségnemek szerinti könyvelésére az 5. számlaosztály szolgál. Ennek a számlaosztálynak a vezetése minden vállalkozás számára kötelező. Ezen kívül a vállalkozások saját elhatározásuk alapján számviteli politikájukban rögzített módon könyvelhetik a költségeket: költségviselő számlákon (7. számlaosztály) közvetlen költségek költséghely számlákon (6. számlaosztály) közvetett költségek Közvetlen költségek azok az eszközfelhasználások, amelyek a termék, tevékenység előállításával, létrehozásával közvetlenül kapcsolatban vannak. p.: alapanyag felhasználás, szakmunkások bére és ennek közterhei. Közvetett költségek azok a költségek, amelyeknél csak a felmerülés helyét ismerjük, de nem tudjuk megállapítani, hogy mely termék/tevékenységgel kapcsolatosak. pl.: üzemi költségek, központi irányítás költségei. A költségek elszámolása költségnemek szerint
37
a)
b)
c)
Anyag jellegű ráfordítások (51-53.) részei: anyagköltségek (51.) igénybe vett szolgáltatások költségei (52.) egyéb szolgáltatások költségei. (53) Személyi jellegű ráfordítások (54-56.) részei: bérköltség (54.) személyi jellegű egyéb kifizetések (55.) bérjárulékok (56.). Értékcsökkenési leírás (57.) könyvelés T: 51-57. K: 1-4. megfelelő számlája Pl.: 119, 129, 139, 149; 21-22; 381, 384; 463, 454, 471, 473.
Költségviselők szerinti költségelszámolás A vállalkozás döntése alapján könyvelheti a költségeket a 7. számlaosztályban is. Ebben a számlaosztályban csak a termékre tevékenységre (szolgáltatásra) közvetlenül felmerült költségek számolhatók el. Mivel az 5-ös számlaosztályban való könyvelés minden vállalkozás számára kötelező, a 7. számlaosztályban történő elszámolásra két módszer közül választhatnak: 1. Könyvelik a költségeket költségnemenként az 5. számlaosztályba, majd a közvetlen költségeket átvezetik a 7. számlaosztályba, a költségviselő számlákra. a) könyvelés költségnemenként T: 51-57. Anyagköltség … Értékcsökkenési leírás K: 1-4. megfelelő számlája b) közvetlen költségek átvezetése a költségviselő számlákra T: 71-75. Tevékenységek költségei K: 59. Költségnem átvezetési számla 2. Könyvelik a költségeket felmerüléskor elszámolhatóságuk szerint, vagyis a közvetlen költségeket a 7. számlaosztályban, majd pedig költségnemek szerint nyilvántartásba veszik az 5. számlaosztályban. a) könyvelés elszámolhatóságuk szerint T: 71-75. Tevékenységek költségei K: 2-4. megfelelő számlája/számlái b) nyilvántartásba vétel az 5-ös számlaosztályban T: 51-57. Anyagköltség … Értékcsökkenési leírás K: 59. Költségnem ellenszámla A költségviselők szerinti elszámolásnak az önköltség alakulásának vizsgálata, elemzése, az önköltség csökkentése lehetőségeinek vizsgálata miatt van jelentősége. Az önköltség megállapítása kalkulációval történik, a kalkuláció lehet: előkalkuláció: a gyártás megkezdése előtt, utókalkuláció: a gyártás befejezését követően. A kalkulációs séma: 1. közvetlen anyagköltség, 2. saját termelésű félkész termékek felhasználása, 3. bérmunkadíj, 4. közvetlen bérköltség, 5. a közvetlen bérek különféle járulékai, 6. gyártási külön költségek, 7. egyéb közvetlen költségek, egyéb üzemi általános költség, 8. tényleges előállítási költség. Költséghelyenkénti költségelszámolás Költséghely: A közvetett költségek felmerülési helye: lehet üzem, telep, gyáregység, központi irányítás,… Ha a vállalkozás költségviselő költséghely elszámolást választ, akkor a közvetett költségeket a 6-os számlaosztályban könyveli. A közvetett költségek azok az eszközfelhasználások, amelyekről felmerülésük pillanatában nem állapítható meg, hogy mely termék, tevékenység termelésével kapcsolatosak. Költségek könyvelése:
38
1.
5-ös számlaosztályban (összköltség eljárással) T: 51-57. Anyagköltség … Értékcsökkenési leírás K: 1-4. Eszköz - Forrás a közvetett költségek átvezetése T: 6. Költséghelyek, általános költségek K: 59. Költségnem átvezetési számla
2.
6-os számlaosztályban (forgalmi költség eljárással) T: 6. számlaosztály megfelelő számlái K: 1-4. megfelelő számlái nyilvántartásba vétel az 5-ös számlaosztályban T: 51-57. Anyagköltség … Értékcsökkenési leírás K: 59. Költségnem ellenszámla A közvetett költségek felosztható része (lásd kalkulációs séma 7. pont) felosztás után a 7-es számlaosztályba könyvelendő át (csak a 2-es variációhoz) T: 7. számlaosztály megfelelő számlái K: költséghelyek költségeinek átvezetése A fel nem osztható költségek az eredményt csökkentik és a forgalmi költség eljárású eredmény-kimutatás készítése esetén a 85-ös számlacsoportba könyvelendő át T: 85. Értékesítés közvetett költségei K: 691. Költséghelyek költségeinek átvezetése (Ezzel a tétellel a 6-os számlaosztályban nem marad egyenleg)
26. Saját termelésű készletek Befejezetlen termelés a megmunkálás alatt lévő anyag, félkész termék, befejezetlen szolgáltatás. Félkész termékek: a termelési folyamat bizonyos munkaműveletét már elvégezték rajta, de további megmunkálásra szorul. Pl.: fonal, amelyből szövetet szőnek, alkatrészek, amelyeket beépítenek a termékbe. 3. Késztermékek: minden munkaműveletet befejezték a MEO átvette, a késztermék raktár bevételezte. 4. Növendék, hízó- és egyéb állatok (amíg nem ivarérett az állat) Kimutatásuk a 2. készletek számlaosztályban történik tényleges előállítási költségen. Könyvelési tételek a következő feltételek mellett 1. 2.
1. 2. 3. 4.
A termelési költséget költségnemenként könyveljük (5.) Összköltség eljárású eredmény-kimutatást készítünk. A készletekről év közben folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartást vezetünk. Tényleges előállítási költségen könyveljük.
Az elszámolás jellemzője, hogy a készletmozgásokat minden esetben saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben könyvelünk. 1. Nyitó befejezetlen termelés visszavezetése. Az év elején nyitás után. T: 581. Saját termelésű készletek állományváltozása (hozam -) K: 231. Befejezetlen termelés (állomány -) 2. A termelési költségek könyvelése anyagköltség (=anyagfelhasználás) T: 51. Anyagköltség (költség +) K: 471. Jövedelem elszámolási számla (tart +) Személyi jellegű egyéb kifizetések T: 55. Személy jellegű egyéb kifizetések K: 471. Jövedelem elszámolási számla (ha bekerül a bérbe) 381. (ha pénztárból fizetik) Bérjárulékok T: 56. Bérjárulék K: 463-… . Költségvetési befizetési kötelezettség Értékcsökkenési leírás T: 571. Terv szerinti értékcsökkenés K: 119-149. Immateriális … járművek terv szerinti értékcsökkenése Hulladék megtérülés – az elszámolt termelési költséget mindig csökkenti T: 21-22. Anyagok (készlet +) K: 51. Anyagköltség (költség -) Az elkészült termékek raktárra vétele
39 T: 251. Kész termékek (készlet +) K: 581. Saját termelési készletek állományváltozása (hozam +) A záró befejezetlen termelés aktiválása évzárlatkor T: 231. Befejezetlen termelés (állomány +) K: 581. Saját termelési készletek állományváltozása (hozam +) A felmerült tárgyidőszaki termelési költségeket át kell vezetni a 82-83-as számlacsoportba T: 81-83. Anyag személy értékcsökkenési leírás K: 59. Költségnem átvezetési számla Összefüggés nyitó befejezetlen termelés + tárgyidőszaki tényleges termelési költségek
=
581.STKÁV - nyitó befejezetlen termelés, - értékesített termékek tényleges önköltsége
elkészült, raktárra vett termékek tényleges önköltsége + záró befejezetlen termelés
- elkészült, raktárra vett termékek tényleges önköltsége - záró befejezetlen termelés
értékesítési oldal
termelési oldal
TE állomány - = hozam -
< >
KE állomány növekedés = hozam
27. A saját termelésű készletek értékesítése Eladási áron leszámlázzuk a vevőknek T: 311. Vevők (követelés +) K: 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele (árbevétel + eredmény +) Áfa az eladási ár után (27%, 18 %) T: 311. Vevők (követelés +) K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó (tartozás +) Készletcsökkenés az értékesítés miatt tényleges önköltségen T: 581. Saját termelésű készletek állományváltozása (hozam -) K: 251. Késztermékek (készlet -) Minőségi kifogás esetén a, minőségi engedmény az eladási árban T: 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele (árbevétel -) K: 311. Vevők (követelés -) az engedményre jutó áfa visszakönyvelendő T: 467. Fizetendő általános forgalmi adó (tartozás -) K: 311. Vevők (követelés -) b, minőségi kifogás miatt visszaérkezett termékek könyvelése árbevétel csökkenés eladási áron T: 91-92. Belföldi értékesítés árbevétele K: 311. Vevők visszakönyvelt áfa T: 467. Fizetendő általános forgalmi adó K: 311. Vevők visszavételezés a raktárba tényleges önköltségen T: 251. Késztermékek K: 581. Saját termelésű készletek állományváltozása feladat Egy vállalkozás két termékére vonatkozó adatok Nyitó befejezetlen Termék termelés (Ft)
40 1. termék 2. termék
150 000 60 000
Időszak folyamán felmerült költségek (Ft) Anyagköltség Bérköltség TBJ Értékcsökkenési leírás Igénybe vett 1.termék 2 000 000 800 000 312 000 120 000 120 000 2. termék 1 850 000 600 000 234 000 150 000 110 000 3 850 000 1 400 000 546 000 270 000 230 000 TBJ 39% Az igénybevett szolgáltatást a szállítókkal szemben könyvelje el. Raktárra vétel adatai 1. termék 2. termék tényleges közvetlen önköltségen 2 950 000 záró befejezetlen termelés Ft 22 000 mennyiség db 4 000 500 egységönköltség Ft/db
3 352 000 2 944 000
Értékesítés adatai mennyisége db tényleges közvetlen költségen Ft eladási egységár Ft/db áfa %
1. termék 3 800
2. termék 480
1 450 25,0
6 960 25,0
Könyvelje a költségeket, a raktárra vételt és értékesítést mindkét termékre elsődlegesen költségnemenként (5. számlaosztályba) főkönyvi számlavázlaton! Nyitó befejezetlen termelés visszavezetése 581-231. 1. termék 581-232. 2. termék Hiányzó költségadatok 1. termék bérköltség: 2. termék TBJ: bérköltség
150 000 60 000 312 000 / 0,39 = 800 000 600 000 · 0,39 = 234 000 800 000 + 600 000 = 1 400 000
A tárgyidőszaki költségek könyvelése a, 51 - 21-22. anyagköltség b, 54 – 471. bérköltség c, 561 – 463-14. TBJ 546 000 463-15. TBJ d, 571 – 139. értékcsökkenési leírás e, 52 – 454. igénybevett szolgáltatások
3 850 000 1 400 000 308 000 238 000 270 000 230 000
Mellékszámítás a raktárra vételhez, ill. a záró befejezetlen termelés megállapításához Megnevezés Nyitó befejezetlen termelés tárgyidőszaki közvetlen költségek elkészült termékek tényleges önköltsége záró befejezetlen termelés Elkészült mennyiség Önköltség
2. termék
150 000 3 352 000 3 502 000
60 000 2 944 000 3 004 000
3 480 000 22 000 3 502 000
2 950 000 54 000 3 004 000
4 000 3 480 000 / 4000 = 870
Készletre vétel, raktárra vétel 251-581. 1. számú késztermék 252-581. 2. számú késztermék Záró befejezetlen termelés aktiválása
1. termék
500 2 950 000 / 500 = 5900
3 480 000 2 950 000
41
231-581. 1. számú befejezetlen 232-581. 2. számú befejezetlen Termelési költségek átvezetése a 8-as számlaosztályba - anyagköltség átvezetése 811 – 59. 812 – 59. igénybevett szolgáltatások 821 – 59. bérköltségek átvezetése 823 – 59. bérjárulékok átvezetése 83 – 59. értékcsökkenési leírás átvezetése Értékesítés 1.termék Eladási ár 3800db · 1450 Ft/db = 5 510 000 27 % áfa 5 510 000 · 0,25 = 1 377 500 Készletcsökkenés tényleges önköltségen 3800db · 870 Ft/db = 3 306 000 311 – 91. 1.sz. termék eladási ára 311 – 467. 1.sz. termék áfája 581 – 251. 1.sz. termék készletcsökkenése
22 000 54 000
3 850 000 230 000 1 400 000 546 000 270 000 2. termék 480db · 6960 Ft/db = 3 340 800 3 340 800 · 0,25 = 835 200 480db ·5900 Ft/db = 2 832 000 5 510 000 1 377 500 3 306 000
Fedezeti összeg = árbevétel – közvetlen önköltség 2 204 000 = 5 510 000 – 3 306 000 311 – 92. 311 – 467. 581 – 251.
2. sz. termék eladási ára 2. sz. termék áfája 2. sz. termék készletcsökkenése
3 340 000 835 200 2 832 000
Fedezeti összeg: 3 340 800 – 2 832 000 = 508 800 Eredmény megállapítás 581. saját termelésű készletek állományváltozása 1/231. nyitó befejezetlen termelés 150 000 1/232. nyitó befejezetlen termelés 60 000 7/251. értékesítés miatti készletcsökkenés 3 306 000 7/252. értékesítés miatti készletcsökkenés 2 832 000 6 348 000
3/251. készletre vétel 3 480 000 3/252. készletre vétel 2 950 000 4/231. a befejezetlen t. aktiválása 22 000 4/232. a befejezetlen t. aktiválása 54 000 6 506 000 -6 348 000 KE 158 000 hozam + = eredmény +
28. Éves beszámoló eredmény – Kimutatása I. Értékesítés N árbevétele (91-92.) II. Aktivált saját teljesítmény értéke (58) III. Egyéb bevételek (96) IV. Anyagjellegű ráfordítások (81) V. Személyi jellegű ráfordítások (82) VI. Értékcsökkenési leírás (83) VII. Egyéb ráfordítások (86) Üzemi üzleti tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-VI-VII)
(5 510 + 3 341) 8 851 E 158 E (3 850 + 230) 4 080 E (1 400 + 546) 1 946 E 270 E -
Saját termelésű készletek elszámolása a következő feltételek mellett: 1. Költségelszámolás csak költségnemenként, az 5-ös számlaosztályban 2. Eredmény-kimutatás forgalmi költség eljárással 3. Év közben folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartás van 4. Készletértékelés tényleges önköltségen A könyvelési tételek közül az előzőekben tanultakkal azonosan könyvelünk: - a nyitó befejezetlen termelés visszavezetését (581-231), - a tárgyidőszak termelési költségeit (51-57 – 1-4.), - az elkészült termékek raktárra vétele (251 - 581), - a záró befejezetlen termelés aktiválását (231-581), - az értékesített termékek eladási árát és áfáját (311 - 91-92.; 311-467.),
2713 E
42
-
az értékesítés miatti készletcsökkenést
Itt NINCS a termelési költségek átvezetése a 8-as számlacsoportba, hanem e helyett: - az értékesített termékek közvetlen önköltségét vezetjük a 81-82-es számlacsoportba T: 81-82. K: 59. költség átvezetési számla - a közvetett költségeket pedig a 85-ös számlacsoportba vezetjük át T: 85. K: 59. Az értékesítésre elszámolt költségek átvezetése a feladat adatai alapján: 1. sz. termék: 81-59. 3 306 000 2. sz. termék: 82-59. 2 832 000 Közvetett költség a feladatban nincs! Eredmény megállapítás (forgalmi költség eljárású) eredmény-kimutatással (e Ft-ban) 8 851 I. Értékesítés N árbevétele (91-92.) II. Értékesítés közvetlen költségei (81-82.) 6 138 2 713 III. Értékesítés B eredménye (I.-II.) IV. Értékesítés közvetett költségei (85.) V. Egyéb bevételek (96) VI. Egyéb ráfordítások (86.) A. Üzemi, üzlet tevékenység eredménye 2 713 példa Időszak folyamán felmerült költségek Anyagköltség Bérköltség Alfa termék Béta termék összesen
3 000 000 2 500 000 5 500 000
800 000 620 000 1 420 000
Tb járulékok 312 000 241 800 553 800
Écsi leírás 200 000 150 000 350 000
Igénybevett szolgáltatás 120 000 100 000 220 000
TB járulék 39% Az igénybevett szolgáltatásokat a szállítókkal szemben könyvelje! Raktárra vétel adatai: Alfa termék Béta termék Tényleges közvetlen 4 600 000 3 700 000 önköltségen Záró befejezetlen termelés 32 000 11 800 Mennyiség 4 000 2 000 Egységönköltség, Ft/db. 1 150 1850 Értékesítés adatai Alfa termék Béta termék Mennyisége 3 800 1950 Tényleges közvetlen 4 370 000 3 607 500 önköltségen Eladási egységár 2 150 6 900 áfa % 25,0 25,0 Könyvelje főkönyvi számlavázlaton a költségeket, a raktárra - vételt és értékesítést mindkét termékre elsődlegesen költségnemenként (5. számlaosztályba)! Nyitó egyenlegek 231. Alfa befejezetlen 200 000 232. Béta befejezetlen 100 000 Nyitó befejezetlen termelés visszavezetése 581-231. visszavezetés 200 000 581-232. visszavezetés 100 000 Hiányzó költségadatok Alfa TBJ 800 000 · 0,39 = 312 000 ; Nyugdíj járulék 1420 000 · 0,22 = 312 400 Béta bérköltség: 241 800 : 0,39 = 620 000 ; Egészségbiztosítási járulék 1420 000 · 0,17 = 241 400
43 Tárgyidőszaki költség könyvelése 51 - 21-22. anyagköltség 54-471. bérköltség 561 - 463-14. Nyugdíj járulék 561 – 463-15. Egészségbiztosítási járulék 571-139. értékcsökkenési leírás 52-454. igénybevett szolgáltatások Elkészült termékek raktárra vétele Megnevezés Nyitó befejezetlen termelés + tárgyidőszaki költségek
5 500 000 1 420 000 312 400 241 400 350 000
Elkészült termelés tényleges önköltségen + záró befejezetlen termelés
220 000 Alfa termék Béta termék 200 000 100 000 4 432 000 3 611 800 4 632 000 3 711 800 4 600 000 3 700 000 32 000 11 800 4 632 000 3 711 800 4 000 2 000 1 150 1850 4 600 000 3 700 000
Termelt mennyiség önköltség Ft/db 251-581. raktárra vétel 252-581. raktárra vétel Záró befejezetlen termelés aktiválása 231-581. befejezetlen akt. 232-581. befejezetlen akt. Termelési költségek átvezetése a 8. számlaosztályba 811-59. anyagköltség átvezetése 812-59. igénybevett szolgáltatások 821-59. bérköltség átvezetése 823-59. bérjárulék átvezetése 83-59. értékcsökkenés leírás átvezetése Értékesítés Alfa Eladási ár 3800·2150=8 170 000
32 000 11 800 5 500 000 220 000 1 420 000 553 800 350 000 Béta 3 607 500:1 850=1 950db 1 950·6 900=13 455 000
áfa 25% 8 170 000·0,25=2 042 500 13 455 000·0,25=3 363 750 Készletcsökkenés tényleges 3 800·1150 Ft = 4 370 000 3 607 500 önköltségen 311 - 91-92. Alfa eladási ár 8 170 000 311-467. áfa 25% 2 042 500 581-251. készletcsökkenés 4 370 000 311 - 91-92. Béta eladási ár 13 455 000 311-467. áfa 25% 3 363 750 581-252. készletcsökkenés 3 607 500 Alfa Béta 8 170 000 árbevétel 13 455 000 -4 370 000 közvetlen költség -3 607 500 3 800 000 fedezeti összeg 9 847 500 581.STKÁV 231. 251. 200 000 4 600 000 232. 252. 100 000 3 700 000 251. 231. 4 370 000 32 000 252. 232. 3 607 500 11 800 8 277 500 8 343 800 -8 277 500 KE: 66 300 hozam + = eredmény + példa Nyitó egyenlegek 12-14. tárgyi eszközök 129-149. tárgyi eszközök értékcsökkenése 21-22. anyagok
54 000 000 19 200 000 12 000 000
44 251. I. késztermék 252. II. késztermék 384. elszámolási betétszámla
800 000 1 000 000 6 600 000
Költségelszámolás 51 - 21-22. anyagköltség 8 200 000 54 - 471. bérköltség 6 420 000 55 – 471. betegszabadságra járó bér k. 180 000 561 – 463-14. Nyugdíj járulék 6 600 000 után 1 452 000 561 - 463-15. Egészségbiztosítási járulék 6 600 000 után 726 000 571 - 129-149. terv szerinti értékcsökkenés 5 200 000 52 – 384. igénybe vett szolgáltatás 382 000 Hulladék megtérülés felhasznált anyagból 21-22 – 51. hulladék 20 000 Az egyéb költségek között már elszámolt költségekből 60 000Ft a következő évet terheli. Aktív időbeli elhatárolás tárgyév költségeit csökkenti.29 392 – 52. aktív időbeli elhat. 60 000 Elkészült termékek tényleges közvetlen önköltsége I. termék 9 200 000 II. termék 8 600 000 készletre vétel 251 – 581. I. termék 9 200 000 252. – 581. II. termék 8 600 000 Értékesítési adatok Megnevezés I. termék II. termék
Tényleges közvetlen önköltség 9 500 000 8 000 000
eladási ár 311 - 91-92. I. termék 311 – 91-92. II. termék fizetendő áfa 25% 311 – 467. I. termék 311 – 467. II. termék készletcsökkenés tényleges önköltségen 581 – 251. I. termék 581 – 252. II. termék
N eladási ár
áfa 25%
12 800 000 11 000 000 23 800 000
3 200 000 2 750 000 5 950 000
12 800 000 11 000 000 3 200 000 2 750 000 9 500 000 8 000 000
252. II. késztermék E 1 000 000 … zk. 8 600 000 1 600 000 9 600 000 9 600 000 készletcsökkenés tényleges önköltségen : 8 000 000 Ft Az időszak folyamán elszámolt költségből a közvetett költségek összege 4 600 000 Ft. Határozza meg és vegye készletre a záró befejezetlen termelés értékét! Záró befejezetlen termelés megállapítása:
29
nyitó befejezetlen termelés tárgyidőszaki költségek - hulladék - időbeli elhatárolás tárgyidőszaki tényleges költség
22 560 000 20 000 60 000 22 480 000
Tárgyidőszaki tényleges költség
22 480 000
ha itt pl. olyan gazdasági esemény lenne, hogy várható közműszámla x Ft
passzív időbeli elhatárolás
45
közvetlen költségek 17 880 000 elkészült termékek önköltsége 17 800 000 (9 200 000 + 8 600 000) Záró befejezetlen termelés aktiválása 231 – 581. aktiválás
közvetett költségek 4 600 000
befejezetlen záró állomány 80 000
80 000
Tárgyi eszköz értékesítése B 8 640 000 maradványérték: 0 6 évi használat után 680 000 Ft-ért értékesítve tervezett használati idő: 8 év évek száma összeg módszerrel évek száma összeg: 8+7+6+5+4+3+2+1 = 36 egység =
8 640 000 36
= 240 000Ft
Elszámolt értékcsökkenés ( 8+7+6+5+4+3 )·240 000Ft = 7 920 000 Ft N = B - elszámolt értékcsökkenés = 8 640 000 – 7 920 000 = 720 000 Ft bruttó érték kivezetése Nettó norma + gyártási hulladék Bruttó norma (100%) +selejt pótlása Beszerzési norma N norma: A termékbe tisztán bekerülő anyagmennyiség. B norma: Az az összeg/mennyiség, amelyet a gyártáshoz utalványozunk. Folyó készlet: maximális készlet – minimális készlet. Átlagkészlet: minimális készlet + folyókészlet/2 Utánpótlási idő: folyókészlet/napi anyagfelhasználás
