2014.02.06.
Alapítható vállalkozás formái
Számvitel 2
Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. év V. törvény A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik. Közkereseti társaság (Kkt.) Betéti társaság (Bt.) Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) Részvénytársaság (Rt.)
Gazdaságinformatikus alapképzési szak Előadás Előadó:
Szijártó Boglárka 1
Az alakuló társaság vagyona
Előadásunk El adásunk vázlata 1. Gazdasági társaság alapítása 2. A működő vállalkozás számviteli feladatai 2.1. Bevezetés az időbeli elhatárolásokba 2.2. Tárgyi eszközök 2.3. Pénzeszközök, követelések, kötelezettségek 2.4. Az egyes tevékenységhez kapcsolódó folyamatok számviteli kezelése (Kereskedelmi - Szolgáltató - Termelő tevékenység) 2.5. Saját tőke 2.6. Befektetési alternatívák a vállalkozások gyakorlatában (befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok) 2.7. A folyamatokba nem illeszthető gazdasági események a működés során 3. A könyvviteli zárlat munkafázisai és a beszámoló összeállításának folyamata
4
A tagok hozzájárulása: • pénzbeli hozzájárulás (pénzeszköz) • nem pénzbeli hozzájárulás - apport (egyéb eszköz) A vállalkozás vagyonát kettős szempont szerint vizsgáljuk! ESZKÖZÖK = FORRÁSOK
2
1. Gazdasági társaság alapítása Az alapításnál felmerülő kérdések: 1. Milyen társasági formát alapítsunk? 2. Ki(k) legyen(ek) az alapító(k)? 3. Milyen eszközbevitellel alapítsunk? 4. Mi legyen a tevékenységi kör? 5. Hol legyen a székhely és telephely? 6. Hogyan, milyen dokumentummal jöjjön létre a cégre? CÉL: A befektetett vagyon gyarapítása és nyereség elérése! 3
Ezeknek az eszközöknek a forrása alapításkor a 5 jegyzett tőke!
KFT. törzstőkéje A törzstőke minimuma: 3 mFt
RT. részvénytőkéje A részvénytőke minimuma: 20 mFt 5 mFt
Rt-nél a pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke 30%-ánál. A részvény névértéken alul történő kibocsátása semmis. 6
1
2014.02.06.
Alapítás-átszervezés aktivált értéke
Apport Apport lehet vagyoni értékkel rendelkező • dolog, • szellemi alkotáshoz fűződő jog, • egyéb vagyonértékű jog, • elismert vagy bírósági határozaton alapuló követelés.
Alapítás – átszervezés aktivált értékeként mutatható ki az • alapítás-átszervezéssel kapcsolatos, • a tevékenység megkezdésével, indításával, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével összefüggő, • beruházásnak nem minősülő,
Értékelése: • Az alapítók feladata, könyvvizsgáló vagy más szakértő igénybevétele nem kötelező Kft-nél. • Rt. esetében könyvvizsgáló, ill. más szakértő jelentését csatolni kell az alapszabályhoz az apport leírásáról, értékeléséről. (A választott könyvvizsgáló nem lehet!) • Kivétel: nem kell könyvvizsgálói jelentés, ha az apport értéke egy három hónapnál nem régebbi beszámolóval alátámasztotta megállapítható, ill. ha az olyan értékpapírokat jelent, amelyek piaci értéke megállapítható.
• a jövőben várhatóan hasznosuló közvetlen és/vagy számlázott tételek összege, amelyek
költségek
aktiválásáról a vállalkozó dönt. Ha aktiválásra kerülnek ezek a tételek, akkor az osztalékfizetési korlátot jelent! 7
10
A vállalkozás tevékenységi köre
Példa Egy Kft. alapításával kapcsolatban a következő költségek merültek fel:
Pontos meghatározása azért fontos, mert • egyes tevékenységek csak meghatározott társasági formában végezhetők, • egyes tevékenységek folytatásához szakhatósági engedély szükséges, • vannak képesítés meglétéhez kötött tevékenységek, • egyes tevékenységek a minimális tőke nagyságára is hatással vannak.
• Ügyvédi díj 100 EFt + 27 ÁFA • Cégbejegyzési díj 50 Eft, átutalva • Közzétételi díj 30 Eft, átutalva Feladat: 1. Könyvelje idősorosan a gazdasági eseményeket, ha a vállalkozás az alapítással kapcsolatos költségeket: a) aktiválja és 5 év alatt írja le lineáris leírással b) nem aktiválja
(A társasági szerződés dátuma: tárgyév október 1., a bejegyzésre két hónap múlva került sor) 2. Állapítsa meg az eredményhatást mindkét esetben! 8
A cégalapítás írásbeli dokumentuma
11
Megoldás (a költségeket aktiválja) Számlasoros elszámolás 111. Alapítás átszervezés aktivált értéke
• Írásbeli dokumentum szükséges, ami lehet: – közjegyző által készített közokirat, – a Gt. tv-ben lévő - ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett - kitöltött szerződésminta.
119. Alapításátszervezés a. é. écs
454. Szállító
413. Eredménytartalék 384 . Bankbetét
• Formái:
E: 30.000
– Társasági szerződés: két vagy annál több tulajdonosból álló társaság esetén (kivéve: Rt.), – Alapító okirat: egyszemélyes Gt. esetén, – Alapszabály: Rt. esetében 9
466. Visszaigényelhető ÁFA
571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás
414. Lekötött tartalék
Eredményhatás: …………..e FT
12
2
2014.02.06.
Megoldás (a költségeket aktiválja) 1/ ügyvédi díj
T 111 - K 454 Alapítás-átszervezés aktivált értéke
1/ ÁFA
2.1. Bevezetés az időbeli id beli elhatárolásokba
110
Szállító
T 466 - K 454
29,7
Visszaigényelhető ÁFA
2/ cégbejegyzési illeték
T 111 - K 384
80
Elszámolási betétszámla / Bank
3/ közzétételi díj 4/ lekötött tartalék rendezése
T 111 - K 384 20 T 413 - K 414 210
Eredménytartalék
5/ értékcsökkenés (210*0,2*3/12)
Lekötött tartalék
T 571 - K 119 Terv szerinti écs-i leírás
6/ lekötött tartalék feloldása
10,5
Alapítás-átszervezés aktivált é. écs-e
T 414 - K 413
10,5
13
Megoldás (a költségeket nem aktiválja) Számlasoros elszámolás 529. Igénybe vett szolgáltatás
53. Egyéb szolgáltatás
Az időbeli elhatárolások fogalma • Az összemérés és az időbeli elhatárolások elvéből következő, • a megbízható, valós összkép és az eredmény pontosítását célzó elszámolások. 16
BEVÉTELEK - RÁFORDÍTÁSOK (KÖLTSÉGEK) = EREDMÉNY
454. Szállító
Eredményt növelő elszámolások
Eredményt csökkentő elszámolások
Aktív időbeli elhatárolások
Passzív időbeli elhatárolások
384 . Bankbetét E: 30.000 466. Visszaigényelhető ÁFA
Eredményhatás: ……………. e FT
14
Megoldás (a költségeket NEM aktiválja) 1/ ügyvédi díj
T 529 - K 454
1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások
T 466 - K 454 29,7
2/ cégbejegyzési illeték
T 531 - K 384
80
• G. Passzív időbeli elhatárolások
Egyéb szolgáltatás értéke
3./ közzétételi díj
T 531 - K 384
Megjelenése a mérlegben • C. Aktív időbeli elhatárolások
110
Igénybe vett szolgáltatás értéke
1/ ÁFA
17
1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek
20
Eredményhatás= - 210 EFt 15
18
3
2014.02.06.
Aktív időbeli elhatárolások
Általános jellemzők
Eredményt növelő elszámolások
• A visszavezetést a számviteli törvény nem szabályozza. • Állománycsökkenések:
– BEVÉTELT NÖVELŐ aktív időbeli elhatárolások T 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása K 9. Bevétel
– Tárgyévben év közben – Tárgyévet követő évben:
– RÁFORDÍTÁST (költséget) CSÖKKENTŐ aktív időbeli elhatárolások T 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása K 8/5. Ráfordítás/ Költség 19
• Nyitás után, • A gazdasági eseménnyel egyidejűleg, • Év végén, ha azt korábban nem tették meg.
22
Nézzünk egy példát, a könnyebb megértés kedvéért!
Passzív időbeli elhatárolások Eredményt csökkentő elszámolások – BEVÉTELT CSÖKKENTŐ passzív időbeli elhatárolások T 9. Bevétel K 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása – RÁFORDÍTÁST (költséget) NÖVELŐ passzív időbeli elhatárolások T 8/5. Ráfordítás /Költség K 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli 20 elhatárolása
A „Szükségemvanakölcsönre” Kft. kölcsönt kapott tárgyév március 1-jén a „Tudokkölcsönadni” Kt.-től. A kölcsön összege 10.000 E Ft, a kölcsön futamideje 5 év, törlesztés évente egyenlő részletekben, kamat 12%, kamatfizetés törlesztéskor. Feladat: Könyveljük a tárgyi és tárgyévet követő évi gazdasági eseményeket mindkét fél szempontjából! 23
2.2. Tárgyi eszközök
Általános jellemzők • Legalább két időszakot érintenek – egyik időszak az állományba vétel, – a következő időszakban vagy időszakokban megszüntetjük azokat.
• Az elszámolás gyakorisága – év végén (zárlati munkák során) kötelező a képzése – év közben a kapcsolódó esemény elszámolásakor is lehetséges – speciális esetekben év közben, a gazdasági eseménnyel egyidejűleg el kell számolni 21
A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket, tenyészállatokat kell figyelembe venni, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetetten szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Továbbá itt mutatjuk ki a beruházásokat, a beruházásokra adott előlegeket és a tárgyi 24 eszközök értékhelyesbítését.
4
2014.02.06.
Megjelenése a mérlegben A/ Befektetett eszközök II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3.Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 5.Beruházások, felújítások 6.Beruházásokra adott előlegek 7.Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
Állománynövekedések idősoros elszámolása Vásárlás
T 161 Beruházás
Áfa
K 455 / 384 / 381 Beruházási szállító / Bank / Pénztár
T 466 – K 455 / 384 / 381 Visszaigényelhető áfa
Apport átvétel
T 161 – K 479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
Térítés nélküli átvétel
T 161 – K 989 Rendkívüli bevételek
T 989 – K 483
25
Passzív időbeli elhatárolások28
Értékelési feladatok • Bekerüléskor (közvetlen tételek beazonosítása) • Rendeltetésszerű használatba vételkor • Tartós használat során
A bekerülési érték aktiválása = Megszűnik a beruházás, az eszközt használatba vesszük
Terv szerinti értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenés Mérlegérték meghatározása Értékhelyesbítések elszámolása
• Kikerüléskor (könyv szerinti érték meghatározása)
T 131 / 141 -
K 161
Műszaki gépek / Egyéb berendezések
26
29
2. Értékelés a rendeltetésszerű használatba vételkor
3. Értékelés a tartós használat során
• Vásárlás • Saját előállítás (előállítási önköltség) • Apport átvétel (létesítő okirat szerinti érték) • Térítés nélküli átvétel (piaci érték) • Követelés fejében történő átvétel (szerződés szerinti érték) • Csere útján történő beszerzés (csereszerződés szerinti érték)
• Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása (Hasznos élettartam, maradványérték, értékcsökkenés módszere) • Terven felüli értékcsökkenés (piaci értékelés, káresemény) • Értékhelyesbítés (befektetett eszközök egy részénél a mérlegkészítéskor ismert piaci érték és a könyv szerinti érték közötti pozitív különbözet)
Állománynövekedések
27
30
5
2014.02.06.
Nézzük végig a selejtezés elszámolását idősorosan!
Terv szerinti értékcsökkenés T 571 - K 139 / 149 Műszaki gép écs / Egyéb berendezés écs
• Nettó érték elszámolása terven felüli értékcsökkenésként T 866 – K 138
Terven felüli értékcsökkenés T 866 - K 138 / 148 Egyéb ráfordítás
Egyéb ráfordítás
• Összevezetés • Összevezetés
Műszaki gép terven f.écs / Egyéb berendezés terven f. écs
Értékhelyesbítés T 137 / 147 - K 417 Műszaki gép értékhelyesbítése / Egyéb berendezés értékhelyesbítése
Értékelési tartalék
31
Értékesítés A nyilvántartásokból kivezetett tárgyi Apport átadás eszköz könyv szerinti Térítés nélküli átadás értékének Selejtezés meghatározása! Kár, megrongálódás Hiány Csereügylet keretében történő átvétel Állománycsökkenések
Kontroll kérdések: Mennyi az eszköz nettó értéke az összevezetés után? Miért is kell a számlákat összevezetni? 34
Eredménykimutatással való kapcsolat
4. Értékelés „kikerüléskor” • • • • • • •
T 139 – K 131 T 138 – K 131
32
• Terv szerinti értékcsökkenési leírás: költség (571) • Terven felüli értékcsökkenés = selejtezés = kár esemény : egyéb ráfordítás (86) • Értékesített tárgyi eszköz könyv szerinti értéke: egyéb ráfordítás (861) • Értékesített tárgyi eszköz eladási ára: egyéb bevétel (961) • Térítés nélküli átvétel: rendkívüli bevétel (98) • Térítés nélküli átadás: rendkívüli ráfordítás (88) 35
Nézzük végig az értékesítés elszámolását idősorosan! • Bruttó érték kivezetése
T 861 – K 131
2.3. Pénzeszközök, követelések, kötelezettségek
Egyéb ráfordítás
• Terv szerinti écs kivezetése • Terven felüli écs kivezetése • Eladási ár
T 139 – K 861 T 138 – K 861 T 311 – K 961 Vevőkövetelés
• Áfa
Egyéb bevétel
T 311 – K 467 Fizetendő ÁFA
33
36
6
2014.02.06.
Megjelenése a mérlegben
Pénzeszközök
B. Forgó eszközök
A pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzeszközöket és a csekket, továbbá a bankbetéteket foglalja magában. • Tartósan le nem kötöttek! • Különféle pénznemben jelennek meg • Fizetési eszközként felhasználhatóak. 37
Megjelenése a mérlegben
II. Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevő) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések 6. Követelések értékelési különbözete 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési 40 különbözete
Kötelezettségek fogalma A különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, • pénzértékben kifejezett elismert tartozások • amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, • a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, pénznyújtáshoz • valamint a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak.
B. Forgóeszközök IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek
38
Követelések fogalma
41
Csoportosítása
• A különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, • pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek • a vállalkozó által már teljesített, • a másik fél által elfogadott, elismert teljesítéshez kapcsolódnak.
• Hátrasorolt kötelezettségek • Hosszú lejáratú kötelezettségek • Rövid lejáratú kötelezettségek
39
42
7
2014.02.06.
F. Kötelezettségek megjelenése a mérlegben I. I. Hátrasorolt kötelezettségek (43.) 1.Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben (431.) 2.Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben (432.) 3.Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben (433.)
Követelések - Kötelezettségek csökkenési lehetőségei Fizetés Engedmények Azonnal adott, számlahelyesbítéses engedmény Skontó (pénzügyi műveletek bevétele – ráfordítása) Nagyvevői engedmény (egyéb ráfordítás - bevétel)
43
F. Kötelezettségek megjelenése a mérlegben II. II. Hosszú lejáratú kötelezettségek (44.) 1.Hosszú lejáratra kapott kölcsönök (441.) 2.Átváltoztatható kötvények (442.) 3.Tartozások kötvénykibocsátásból (443.) 4.Beruházási és fejlesztési hitelek (444.) 5.Egyéb hosszú lejáratú hitelek (445.) 6.Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben (446.) 7.Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben (447.) 8.Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek (448.-449.)
46
Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek a bekerülés napjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell nyilvántartásba venni (függetlenül a pénzügyi teljesítéstől).
44
F. Kötelezettségek megjelenése a mérlegben III. III. Rövid lejáratú kötelezettségek (45.-47.) 1.Rövid lejáratú kölcsönök (451.) 2.Rövid lejáratú hitelek (452.) 3.Vevőktől kapott előlegek (453.) 4.Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) (454.-455.) 5.Váltótartozások (457.) 6.Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben (458.) 7.Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben (459.) 8.Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (461.-479.)
47
Fontos a pénzeszközök esetében a bekerülési árfolyam átismétlése! 60. § (1) A valutapénztárba bekerülő devizát, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásokba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett ellenértékben kell nyilvántartásba venni.
45
48
8
2014.02.06.
Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek fordulónapi értékelése
Nézzük végig a szállítói tartozás kiegyenlítésének lehetőségeit! Megtörténhet a fizetés a forint vagy devizás pénzeszközből!
1. 2. 3. 4.
T 454 - K 384 / 386 Eladási árfolyam Deviza betétszámla könyv szerinti árfolyama
A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek körének meghatározása, kijelölése. Egyedi árfolyam-különbözetek meghatározása. Összevont árfolyam-különbözet kiszámítása. Átértékelés.
Keletkezett árfolyam különbözet: T454 - K 976 T 876 - K 454 Árfolyamnyereség
Árfolyamveszteség
49
52
Példa
Mi az a könyv szerinti árfolyam?
A vállalkozás külföldi pénzértékre szóló eszközei és kötelezettségei a következők:
A valuta és devizakészletek csökkentő tételeinek elszámolása:
Megnevezés
A felhasznált valuta, deviza könyv szerinti árfolyamán számított forintértéken történik, FIFO módszer vagy súlyozott átlagárfolyam módszer szerint.
Valuta/Deviza összeg EUR
Könyv szerinti árfolyam Ft/EUR
A vevő
200
310
B vevő
100
300
Valutapénztár
50
308
Devizaszámla
500
312
X szállító
300
305
Devizahitel
800
315
A fordulónapi választott árfolyam 307 Ft/EUR 50
53
Megoldás
Nézzük végig a vevőkövetelés kiegyenlítési lehetőségeit!
A fordulónapi választott árfolyam 307 Ft/EUR
Megtörténhet a fizetés a forint vagy devizás pénzeszközre! T 384 / 386 - K 317 Vételi árfolyam
Megnevezés
Külföldi vevőkövetelés
Deviza választott árfolyam
Keletkezett árfolyam különbözet: T 317 - K 976 T 876 - K 317 Árfolyamnyereség
Valuta /Deviza összeg EUR
Könyv szerinti árfolyam Ft/EUR
A vevő
200
310
B vevő
100
300
Valutapénztár
50
308
Devizaszámla
500
312
X szállító
300
305
Devizahitel
800
315
Árfolyam eltérés
Egyedi árfolyamkülönbözet (eredmény-előjelesen)
Árfolyamveszteség 51
54
9
2014.02.06.
A vásárolt készletek évközi analitikus nyilvántartása
Számlasoros elszámolás 317. A vevő
368. Technikai számla
E: 62.000
454. X szállító E: 91.500
317. B vevő
444. Devizahitel E: 252.000
E: 30.000 7.100
7.100
382. Valutapénztár E: 15.400
976. Pénzügyi műveletek bevétele
• Folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartás (A/1) • Folyamatos mennyiségi nyilvántartás (A/2) • Évközben nincs sem mennyiségi, sem értékbeli nyilvántartás (A/3)
386. Devizabetétszámla E: 156.000
55
58
A vásárolt készletek évközi nyilvántartása
Barter ügylet • Ha az exportértékesítés devizában meghatározott ellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatással egyenlítik ki, az importbeszerzés, illetve az exportárbevétel forintértékét az importbeszerzés, illetve az exportértékesítés, az exportszolgáltatás szerződés szerinti devizaértékének az első teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértékén kell meghatározni. • Így az import beszerzés értéke és az exportértékesítés árbevétele forintértékben is azonos lesz.
56
A1 : Évközben folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartás Alkalmazható értékelési eljárások • Tényleges bekerülési értéken FIFO módszerrel • Átlagos beszerzési áron • Elszámoló áron (tervezett ár, fogyasztói ár, betétdíjas ár)
Nem kötelező a tényleges mennyiségi felvétel (leltározás), a leltár elkészíthető a mennyiségi nyilvántartásból.
59
A vásárolt készletek évközi nyilvántartása A2 : Évközben folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet a vállalkozás, de értékbeli nyilvántartást nem.
2.4. Kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó folyamatok számviteli kezelése
Az időszaki készletnövekedéseket azonnal költségként, ráfordításként kell elszámolni. A zárókészlet mennyiségét a nyilvántartásokból is lehet számszerűsíteni, így itt sem kötelező a tényleges mennyiségi felvétel. A zárókészlet értéke FIFO módszerrel határozható meg, az utolsó beszerzési árak visszakeresésével. 57
60
10
2014.02.06.
A vásárolt készletek évközi nyilvántartása
Példa
A3 : Évközben nincs folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartás Az időszaki készletnövekedéseket azonnal költségként, ráfordításként kell elszámolni. A zárókészlet mennyiségét kötelező tételes mennyiségi leltárfelvétellel meghatározni. A zárókészlet értéke FIFO módszerrel határozható meg, az utolsó beszerzési árak visszakeresésével. 61
A vásárolt áruk állományváltozásainak könyvviteli elszámolása
A „Kereskedő” Kft. „KK” típusú kereskedelmi árukészletével kapcsolatosan a következő információkat ismeri: – Nyitó készlet=10 db*100 Ft/db – Beszerzés 1=20 db*(120 Ft/db + 30 Ft ÁFA/db) – 1. időszaki értékesítés=24 db – Beszerzés 2=30 db*(110 Ft/db + 27,5 Ft ÁFA/db) – 2. időszaki értékesítés=28 db – ZK mennyiségi nyilvántartás alapján =10 db + 20 db – 24 db + 30 db – 28 db=8 db – ZK tényleges mennyiségi felvétel alapján=6 db Kiegészítő információ: FIFO!!! Feladat: Könyveljük számlasorosan a gazdasági eseményeket!
64
Megoldás ( A/1 folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás) 261. Áruk
454.Szállítók.
466. Előzetes ÁFA
NY 1 000
Növekedési jogcímek • Beszerzés: készletnövekedés vagy ELÁBÉ, ha nem vezet folyamatos nyilvántartást. • Többletként fellelt: Rendkívüli bevétel • Térítés nélkül, ajándékként, hagyatékból kapott: Rendkívüli bevétel • Értékvesztés visszaírt összege: Egyéb bevétel
62
A vásárolt áruk állományváltozásainak könyvviteli elszámolása
311. Vevők 814. ELÁBÉ
869. Egyéb ráfordítások
467. Fiz ÁFA
•
1. időszaki értékesítés=10 db*100 Ft/db + 14 db*120 Ft/db=2 680 Ft • „Maradt”=6 db*120 Ft/db • 2. időszaki értékesítés=6 db*120 Ft/db + 22 db*110 Ft/db=3 140 Ft • „Maradt”=8 db*110 Ft/db • Hiány=2 db*110 Ft/db=220 Ft • Záró készlet (mérlegérték)=6 db*110 Ft/db=660 Ft
65
Megoldás (A/3 nincs nyilvántartás mennyiségben sem és értékben sem) 261. Áruk
Csökkenési jogcímek • Értékesítés: ELÁBÉ • Térítés nélkül, apportként átadott: Rendkívüli ráfordítás • Leltárhiány: Egyéb ráfordítás • Káresemény, értékvesztés: Egyéb ráfordítás
911. Árbev.
454.Szállítók.
466. Előzetes ÁFA
NY 1 000 311. Vevők 814. ELÁBÉ
•
467. Fiz ÁFA
Időszak vége: A Záró készlet értékét meg kell állapítani!!! • Információforrás: –
63
911. Árbev.
•
1. Kötelező tényleges mennyiségi felvétel – 2. Árvisszakeresés FIFO alapján
Záró készlet (mérlegérték)=6 db*110 Ft/db=660 Ft
66
11
2014.02.06.
Saját termelésű készletek Befejezetlen termelés
2.4. Szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó folyamatok számviteli kezelése
Folyamatos megmunkálás alatt állnak, legalább egy lényeges munkaműveletet már elvégeztek rajta, de a teljes megmunkálási folyamaton nem estek át.
67
Az szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó bevételekkel szemben költségek állnak.
70
Saját termelésű készletek Félkész termékek Olyan saját termelésű készletek, amelyeken már egy teljes megmunkálási folyamatot végrehajtottak, ezért félkész termékként raktárra vehetők, illetve értékesíthetők, azonban készterméknek még nem minősíthetők, mert készültségi fokuk nem éri el a 100%-ot.
Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Bérköltség Bérjárulékok Értékcsökkenési leírás 68
71
Saját termelésű készletek Késztermékek Olyan saját termelésű készletek, amelyen már minden megmunkálási folyamatot végrehajtottak, készültségi fokuk eléri a 100%-ot, és a vonatkozó jogszabályoknak megfelel, ezért késztermékként raktárra vehető és értékesíthető.
2.4. Termelő tevékenységhez kapcsolódó folyamatok számviteli kezelése
69
72
12
2014.02.06.
A termeléshez felhasznált anyagoknál is megjelenik a:
Csoportosítása
• Folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartás (A/1) • Folyamatos mennyiségi nyilvántartás (A/2) • Évközben nincs sem mennyiségi, sem értékbeli nyilvántartás (A/3) Az elszámolás hasonlóképpen történik, mint az áruknál, csak….
A saját tőke részei Állandó tőkerész Jegyzett tőke Tőketartalék
Változó tőkerész Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék MSZE 76
73
2.5. Saját tőke t ke
D/I. Jegyzett tőke
A saját tőke az a tőkerész, • amelyet a vállalkozás a tulajdonosoktól, a tagoktól, a befektetőktől időbeli korlátozás nélkül véglegesen megkapott és azzal a vállalkozás megszűnéséig szabadon rendelkezhet, • a tulajdonosok, a tagok, a befektetők az adózott eredményből a vállalkozásban hagytak, • meghatározott eszközök felértékelése útján képeztek, • jogszabályok a saját tőke elemévé soroltak.
Fogalma: Az a tőkerész, amelyet a tulajdonosok, a tagok, a befektetők a vállalkozás alapításakor, illetve tőkeemeléskor időbeli korlátozás nélkül bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére azért, hogy abban tagsági jogot, tulajdonosi részesedést szerezzenek, illetve növeljék azt. Állományba vétele: • Cégbírósági bejegyzési kötelezettség esetén Cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg • Egyéb esetben: Rendelkezésre bocsátással egyidejűleg 77
74
D/II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
D) Saját tőke (4. számlaosztály) I.
Jegyzett tőke ebből: Visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék 1. Értékelési tartalék értékhelyesbítésből 2. Értékelési tartalék értékelési különbözetből VII. Mérleg szerinti eredmény
Hol fordulhat elő? • Rt-nél és Kft-nél • Más cégformáknál nem lehetséges Tartalma: • Alapításkor, ill. a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok, a tagok által még be nem fizetett, rendelkezésre nem bocsátott összege, • a jegyzett tőke összegét korrigáló összeg, azaz a működő tőke nagyságát befolyásolja. 75
78
13
2014.02.06.
D/III. Tőketartalék
D/VI. Értékhelyesbítés • A mérlegkészítéshez legközelebb ismert piaci érték és a könyv szerinti érték pozitív különbözete. • Elszámolása lehetőség a befektetett eszközök bizonyos körében, ha a piaci érték jelentősen meghaladja az esetleges terven felüli értékcsökkenés visszaírása utáni könyv szerinti értéket. • A piaci értéket könyvvizsgáló által hitelesíttetni kell. • Forrás oldalon értékelési tartalékként jelenik meg.
A saját tőke állandó eleme, amely a tulajdonosoktól, tagoktól, befektetőktől származik, véglegesen a társaság rendelkezésére áll, de a cégbíróságon nem kerül bejegyzésre. Fontos! A tőketartalék negatív nem lehet! 79
82
D/VII. Mérleg szerinti eredmény
D/IV. Eredménytartalék A saját tőke változó eleme, mely elsősorban a tárgyévet megelőző évek mérleg szerinti eredményének halmozott összege, az előző évek tevékenységének a saját tőkéhez való hozzájárulását mutatja.
A tárgyévi realizált adózott eredményből a tulajdonosok által a vállalkozásban hagyott vagyonrész, mely mutatja az eredmény hozzájárulását a saját tőkéhez.
80
D/V. Lekötött tartalék Fogalma: A lekötött tartalék olyan vagyonrészek saját forrása, amelyet a mérlegkészítéskor nem lehet kivonni a vállalkozásból.
83
Tervezett osztalék Alapja: MŰKÖDŐ TŐKE
Lekötött tartalékot képzünk az Eredménytartalék terhére:
Működő tőke számítása: Jegyzett tőke - Jegyzett, de be nem fizetett tőke
• a visszavásárolt saját részvények, üzletrészek visszavásárlási értékét, • alapítás-átszervezés, kísérleti fejlesztés aktivált értékéből a még le nem írt összeget,
Megjegyzés: A saját részvények, üzletrészek után NEM fizethető osztalék!
T 413 Eredménytartalék - K 414 Lekötött tartalék81
84
14
2014.02.06.
Osztalékfizetési korlát számítása SAJÁT TŐKE -lekötött tartalék -értékelési tartalék -osztalék ( „korrigált” saját tőke)
Beszámoló készítési kötelezettség
JEGYZETT TŐKE
Osztalékfizetési korlát „egyszerűsített” képlete
OSZTALÉK
- Jegyzett, de.. + Tőketartalék + Eredménytartalék + Adózott eredmény
• A beszámoló olyan írásos jelentés, dokumentáció, amelyet a vállalkozók – éves működéséről, – vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről kell elkészíteni.
• A beszámoló valódiságát és megbízhatóságát a leltár és a könyvvezetés támasztja alá.
85
88
Fordulónap és a mérlegkészítés közötti elszámolások • utólag könyvelt tételek („elmaradások”) • a teljesség elvéből következő elszámolások • a mérlegkészítés időszakának típus elszámolásai:
3. A könyvviteli zárlat munkafázisai és a beszámoló összeállításának folyamata
– – – –
időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos elszámolások céltartalékkal kapcsolatos elszámolások leltáreltérések fordulónapra vonatkozó értékeléssel összefüggésben elszámolandó tételek, mint a • • • •
értékvesztés és annak visszaírásai terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírásai értékhelyesbítés és annak visszavezetése külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése
– átsorolásokkal kapcsolatos elszámolások – stb. 86
Hogyan valósul meg a tájékoztatás? Beszámoló készítéssel! „A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles - magyar nyelven készíteni.” 87
89
Következő évben esedékes törlesztő részletek átsorolások a mérlegben Honnan? • Egyéb tartósan adott kölcsönök • Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban • Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban • Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok • Beruházási hitelek • Egyéb hosszú lejáratú hitelek • Hosszú lejáratra kapott kölcsönök • Tartozások kötvénykibocsátásból
Hová? • Egyéb követelések • Követelések kapcsolt vállalkozással szemben • Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben • Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok • Rövid lejáratú hitelek • Rövid lejáratú hitelek • Rövid lejáratra kapott kölcsönök • Rövid lejáratra kapott 90 kölcsönök
15
2014.02.06.
Könyveljünk két átsorolást! (Bár az átsorolásokat nem kötelező könyvelni!)
Átsorolás részesedési viszony miatt
Hová?
Honnan? • Egyéb tartósan adott kölcsönök
• Egyéb követelések
Könyvviteli elszámolás:
T 364.
Rövid lejáratra adott kölcsönök
–
K 193.
Egyéb tartósan adott kölcsönök
Hová?
Honnan? • Beruházási hitelek
• Rövid lejáratú hitelek
T 444. –
Könyvviteli elszámolás:
Beruházási és fejlesztési hitelek
K 452. Rövid lejáratú hitelek
Az adott kölcsönök, a részesedések, a követelések, az értékpapírok, a hosszú lejáratú kötelezettségek és a rövid lejáratú kötelezettségek közötti részesedési viszonyban lévő partnerekkel kapcsolatos tételeket önálló mérlegsorra kell beállítani, függetlenül a főkönyvi elszámolástól.
91
Könyveljünk két átsorolást a részesedési viszony miatt!
Egyéb átsorolások Honnan?
94
Hová?
• Következő évben értékesítésre szánt (vagy már eladott) tartós kapcsolt részesedés • Következő évben értékesítésre szánt (vagy már eladott) tartós egyéb részesedés • Tartós befektetésnek minősített részesedés kapcsolt vállalkozásban • Tartós befektetésnek minősített egyéb részesedés
• Részesedések kapcsolt vállalkozásban
• Hosszú lejáratú bankbetét lekötése a következő évben megszűnik
• Bankbetétek
Tegyük fel, hogy a vállalkozás minden vevőkövetelést és minden szállítói tartozást egy főkönyvi számlán (311. Vevők, illetve 454. Szállítók) könyvel függetlenül a részesedési viszonytól. A fordulónapon az analitikus nyilvántartás alapján – a vevőkövetelésből 2 500 EFt az anyavállalattal kapcsolatos, – a szállítói tartozásból 1 000 EFt egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással kapcsolatos.
• Egyéb részesedések
• Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban • Egyéb tartós részesedések
Könyvviteli elszámolás:
T 321.
–
K 311.
Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
Könyvviteli elszámolás:
T 454. 92
Könyveljünk egy egyéb átsorolást! (Bár az átsorolásokat nem kötelező könyvelni!) Honnan?
K 459.
!!! • Az évközi gazdasági események könyvelését teljessé, ellenőrzötté és megfelelően csoportosítottá kell tenni.
Hová?
• Következő évben értékesítésre szánt (vagy már eladott) tartós egyéb részesedés
–
95 RL köt. egyéb rész. visz. lévő váll. szemben
• Egyéb részesedések
Könyvviteli elszámolás:
T 372. Egyéb részesedések
–
K 172.
Egyéb tartós részesedések
93
96
16
2014.02.06.
A könyvviteli zárlat technikai lépései
Könyvviteli zárlat a 164. § (1) alapján • A könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető összesítő könyvelési munkák (1) és a számlák technikai zárása (2) tartoznak. • Cél: – a főkönyvi könyvelés adatainak teljessé tétele, – az elszámolt (könyvelt) adatok helyességének ellenőrzése, – az adatok megfelelő rendszerezése és összesítése. 97
Könyvviteli zárlat időpontja és gyakorisága
Miután minden gazdasági esemény könyvelése már megtörtént! 1. Főkönyvi kivonat 1 elkészítése (nyomtatása) 2. Eredményszámlák zárása 3. Társasági adó számítása, könyvelése 4. Osztalék megállapítása, könyvelése (esetleges eredménytartalék igénybevételének elszámolása) 5. Mérleg szerinti eredmény elszámolása 6. Eredménykimutatás összeállítása 7. Főkönyvi kivonat 2 elkészítése (nyomtatása) 8. Mérlegszámlák zárása 9. Mérleg összeállítása 10. Kiegészítő melléklet elkészítése 11. Üzleti jelentés készítése
100
Eredményszámlák zárása
• Legalább az üzleti év végén – a beszámoló alátámasztásához, illetve – a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítéséhez kell elvégezni,
• Információigénytől függően a könyvviteli zárlat elvégezhető: – havonta, – negyedévente, – évente, az üzleti év végén.
ÖSSZKÖLTSÉG eredménykimutatás esetén Eredményszámlák: • 51-57. Költségnemek • 581. STKÁV • 582. SEEAÉ • 814. ELÁBÉ, • 815. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke • 86. Egyéb ráfordítások • 87. Pénzügyi műv. ráfordításai, • 88. Rendkívüli ráfordítások • 9. Bevételek 101
98
Főkönyvi kivonat
Fontos megjegyzés
FONTOS! A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként, de legalább a beszámoló elkészítését, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni.
Hol a helyük a költségnemeknek? • Az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva kell, hogy tartalmazza. • A 8. számlaosztály összköltség eljárással készülő eredménykimutatáshoz tartalmazza az anyagjellegű ráfordításokat, a személyi jellegű ráfordításokat és az értékcsökkenési leírást, stb. Megoldás: A 5. Költségnemek számlaosztály számláinak egyenlegét az eredményszámlák zárását megelőzően át kell vezetni a 8. Költségnemek számlosztály megfelelő számláira! 99
102
17
2014.02.06.
„5-ösök átvezetése a 8-asba” az eredményszámlák rendezését megelőzően első lépésben T 811-K 59 T 812-K 59 T 813-K 59 T 821-K 59 T 822-K 59 T 823-K 59 T 83-K 59
Társasági adó könyvelése 1/1 társasági adó elszámolása
T 891.
második lépésben T 59-K 51 T 59-K 52 T 59-K 53 T 59-K 54 T 59-K 55 T 59-K 56 T 59-K 571
Társasági adó
- K 461. Társasági adófizetési kötelezettség
1/2 társasági adó átvezetése
T 493. -
K 891.
Adózott eredmény elszámolási számla
T
461. Társasági adófizetési kötelezettség K 384/ adóelőleg 891/ társasági adó
103
106
Eredmény számlák zárása összköltség eljárás esetén
493. Egyenlege a társasági adó átvezetését követően összköltség ererdménykimutatás esetén
T 493. Adózott eredmény elszámolási számla K 81, 82, 83, 814, 815, 86, 87, 88
T 493. Adózott eredmény elszámolási számla K
9
81, 82, 83, 814, 815, 86, 87, 88
9
581 581 891
582
582 581 581
EGYENLEG: ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY
EGYENLEG: ADÓZOTT EREDMÉNY
104
107
Példa (zárlat-összköltség eredménykimutatás)
Társasági adó megállapítása
•
• Kiindulási pont: a számviteli ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY • ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY • (+) adóalap növelő tételek • (−) adóalap csökkentő tételek = ADÓALAP • ADÓALAP * % = számított adó • Számított adó – adókedvezmények = társasági adó •
• ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY • - társasági adó = ADÓZOTT EREDMÉNY 105
A „ZÁRLAT1” Zrt. főkönyvi számlái – valamennyi gazdasági esemény lekönyvelése után – a következő egyenlegeket mutatják: 193. Egyéb tartósan adott kölcsönök 2.000 eFt 261. Áruk 4.000 eFt 384. Elszámolási betét 1.000 eFt 411. Jegyzett tőke 5.000 eFt Összköltség eljárás esetén: 529. Igénybe vett szolgáltatások értéke 6.000 eFt 869. Egyéb ráfordítások 1.200 eFt 876. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 500 eFt 911. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 7.000 eFt 963. Egyéb bevételek 1.500 eFt 974. Egyéb kapott kamatok 1.200 eFt Feladat: Rendezzük az eredményszámlákat, könyveljük az eredményfelosztással kapcsolatos elszámolásokat, majd zárjuk le a mérlegszámlákat, ha a társasági adó 380 eFt, a jóváhagyott osztalék, részesedés 1.000 eFt! 108
18
2014.02.06.
Megoldás 193. Egyéb kölcsönök
261. Áruk
529. ISZ értéke E: 6.000
E: 1.000
869. Egyéb ráf. E: 1.200
812. ISZ értéke
411. J. tőke
384. Elsz. betét
E: 4.000
E: 2.000
Osztaléktartozás a mérlegben
E: 5.000
876. Pü. műv. e. ráf. 891. Társasági adó
4. Osztaléktartozás
E: 500
963. Egyéb bev.
461. Társ. adó elsz.
974. Egyéb kamat
E: 1.500
E: 1.200 476/479. Egyéb RL kötelezettségek
911. Belf. ért. Nettó áb. E: 7.000
493. Adózott eredmény elsz.
459. RL köt. egyéb rész. Viszonyban lévő váll. szemben
4. Osztaléktartozás
492. Záró mérleg szla.
458. RL köt. kapcsolt váll. szemben 419. MSZE
109
Egyéb követelések és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek mérlegértékének meghatározása
Hogyan alakulhat a tárgyév mérleg szerinti eredménye? adatok millió forintban
1. eset 2. eset 3. eset 4. eset 5. eset Megnevezés F. Adózott eredmény
8
8
-8
-8
8
12
4
0
0
22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés 2 kifizetésre kerülő osztalék!
112
G. Mérleg szerinti eredmény
110
• Egyéb követelésként kell kimutatni a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást, továbbá az utólag kapott engedmény miatti követelés összegét is. • Egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni különösen a munkavállalókkal, a költségvetéssel, az önkormányzatokkal kapcsolatos elszámolásokat, a jogerős határozattal előírt kötelezettségeket, valamint az utólag adott engedmény miatti kötelezettség összegét is.
113
Példa (Egyéb követelések és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek mérlegértékének meghatározása)
Nézzük végig az első eset könyvviteli elszámolását! 413. Eredménytartalék E: 10.000 493. Adózott eredmény elszámolási számla 1) 2 000
E: 8.000
4. Osztaléktartozás 1) 2.000
2) 6.000 419. MSZE 2) 6.000
111
114
19
