Szamosfalviné Törőcsik Ibolya. A minőség értelmezése és jelentősége az intézményi tehetséggondozásban

Szamosfalviné Törőcsik Ibolya

A minőség értelmezése és jelentősége az intézményi tehetséggondozásban Miben rejlik a kiemelkedő teljesítményű munkaerő titka? (Esszé)

2010. december 4.

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ 1.

A minőség általános értelmezése

4.

2.

Oktatás-nevelés minősége, eredményessége, hatékonysága

5.

3.

Intézményi tehetséggondozás több szempontú megközelítése

8.

3.1.

Rövid intézménybemutatás

8.

3.2.

Tehetséggondozó kezdeményezések, innovációk

8.

3.3.

Közoktatási törvény

10.

3.4.

Nemzeti Alaptanterv  Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja  Helyi Nevelési Program  „Gyermekvilág TehetségProgram”

11.

3.5.

Új Magyarország Fejlesztési Terv

12.

3.5.1.

Miért tartja fontosnak az állam az oktatást, mint kiemelt prioritás támogatását?

13.

3.5.2.

Pályázatok intézményekre gyakorolt hatása

16.

3.6.

Önkormányzati Minőségirányítási Program (ÖMIP) és az Intézmény Minőségirányítási Programja (IMIP)

17.

3.7.

SZVÓ Továbbképzési Program Vezetői szemszögből: az emberi teljesítmény jelentőségének felismerése

18.

3.8.

Az intézmény tehetséggondozással összefüggő eredmények Menedzselése

21.

Összegzés

22.

Felhasznált szakirodalom

23.

Mellékletek: 1.sz. melléklet: Az intézmény vezetési struktúrája (SZVÓ) 2.sz. melléklet: Tehetség eseménynaptár 2010/2011. (SZVÓ)

24.


Oldal: 2

BEVEZETŐ

Munkám során első alkalommal 1999-ben találkoztam a közoktatásban új elemként megjelenő minőségbiztosítással egy intézményi képzés keretében. Akkor még többen voltunk azok, akik kicsit szkeptikusan, de várakozással figyelték e téma „begyűrűzését” a közoktatásba. Sokan gondolkodtunk úgy, hogy a minőségbiztosítás egy új „divathullám” és tulajdonképpen előbb-utóbb majd „lecseng” és szakmai munkánk mindennapjait nem fogja jelentősen meghatározni. Ez a feltételezésem, szerencsére nem így alakult. Lehetőségem volt az intézményi minőségfejlesztési folyamatokba mélyebben beletekinteni, sőt ennek kialakításában aktív részt venni. Ugyanakkor megtapasztalni, hogy munkahelyemen az intézmény vezetése mennyire elkötelezett a minőségügy területén is. Azt vettem észre, hogy munkámban egyre gyakrabban alkalmazom a folyamatos fejlesztéshez kapcsolódó minőségügyi logikát (PDCASDCA), változatos minőségügyi technikákat (pl.: ötletbörze, Ishikawa diagram stb.) További ismereteket szereztem a Debreceni Egyetemen mérés-értékelés témakörében. 2002-től minőségügyi vezetőként, 2007-től minőségügyi igazgatóhelyettesként irányítom a Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai-szakmai szolgálattó Intézmény (ezentúl SZVÓ) minőségfejlesztési folyamatait. Eredményeink: - „2004. évi Közoktatási Minőségéért Díj” pályázati anyag - „2007. évi Teljesítménymotivációs Pályázat” – kiemelkedő értékelés - IIASA-SHIBA elismerő oklevél 2009. - „Szolgáltató Város” mintaprojektben való részvételért elismerés Az elmúlt több mint tíz év minőségügyi tapasztalatai és vezetőm Ferenczné Teleky Éva igazgató segítő, támogató iránymutatása, valamint a mindenkori minőségi kör tagjaival való csoportmunka eredménye nagyban segítették minőségügyi elköteleződésemet és hitemet. Ahogyan az országos oktatáspolitika is célkitűzéseiben új és újabb területeket preferál (figyelembe véve a nemzetközi iránymutatást), úgy intézményünkben is e változások és irányvonalak figyelembe vételével alakítottuk ki azokat a stratégiai céljainkat, amelyek segítik intézményi innovációs folyamataink működését. A Szolnok Városi Óvodákban 2008-tól az egyik új szakmai innovációs szál a tehetséggondozás. Miben rejlik a kiemelkedő teljesítményű munkaerő titka? Milyen elvárások fogalmazódhatnak meg egy közoktatási intézmény felé a tehetséggondozásban? Ezek az intézményen belülről és kívülről megfogalmazott elvárások mennyiben befolyásolják az intézmény céljait és szakmai minőségi folyamatait? Ezekre a kérdésekre keresem a választ a probléma „több szempontú” megközelítésével, kifejtésével.


Oldal: 3

Az elmúlt néhány évben egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a világ, a tudományok és az oktatás a „tehetség” kérdésköre felé. Egyre többen ismerik fel, hogy a társadalmi változások felgyorsulásával a régen jól működő megoldások már gyakran nem felelnek meg az újabb és újabb kihívásoknak. Világszerte megnőtt a kereslet az új utat keresők és találók, valamint a csúcsteljesítmények iránt. Ugyanakkor a tehetség, a kiemelkedő alkotóképesség zavaró is lehet másságával, eltérő útjaival. A tehetség nem azonos a viszonylag könnyen azonosítható magas intelligenciával. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a tehetség inkább valamiféle gondolkodási és viselkedési mód, amely alkalmas új utak, új megoldások és új lehetőségek megtalálására. Ahhoz, hogy minél több tehetség tudja képességeit teljesítménybe fordítani, megfelelő környezetre van szükség. Ennek egyik lényeges eleme a tehetséggondozás, ehhez pedig hozzáértő szakemberekre van szükség.

1. Minőség általános értelmezése Mit is tanultunk a minőségbiztosításról? A minőségbiztosítás azoknak az irányelveknek, folyamatoknak és intézkedéseknek a rendszere, amelyeken keresztül valamilyen „egység” (esetünkben pl. tehetséggondozó tevékenységet is végző intézmény) minőségét fenntartjuk és fejlesztjük. A közoktatás intézményei feltétlenül e körbe tartoznak, így felmerül az iskolaminőség vagy intézményminőség kérdése is. Hogyan értelmezzük a minőséget? A minőség fogalmának meghatározása nem könnyű. Mivel a definíció kiválasztása egyben a minőség értékelésének megközelítését is meghatározza, célszerű e fogalmat tüzetesebben „körbejárni”. A sokféle minőségértelmezés közül talán Harvey és Green csoportosítása a legteljesebb. Ebben a minőségbiztosítással foglalkozó szakemberek szerint a következők a legfontosabbak:  A minőség mint „kiválóság”: hagyományos akadémikus értelmezés, mely szerint a cél mindig a legjobbnak lenni. A „jósági skála” meghatározása az értékelés alapja.  A minőség mint „nullhiba”: általában a szabványok szerinti termelésben használatos értelmezés, ahol a szabvány által meghatározott termékspecifikációtól való eltérés selejtnek tekintendő. Itt a legjobb minőség a selejt nélküliség, azaz a cél csak a „nullhiba” elérése lehet (függetlenül attól, hogy a terméknek mi lesz a sorsa, használható-e valamire vagy sem). Az oktatásban és nevelésben nem alkalmazható.  A minőség mint „küszöbérték”: a minőségszempontú küszöbérték meghatározásához mindig bizonyos normákat és kritériumokat kell felállítani. Minden és mindenki, aki e normákat és kritériumokat teljesíti, az a minőség szempontjából megfelelőnek tekintendő. Ilyen értékmérés pl. a felvételi vizsgákon való megfelelés megítélése. Ha a mérésre használt eszközök és módszerek jók, akkor ezen értelmezésben a minőség objektív és egységes. Hibája azonban, hogy ez az értelmezés meglehetősen statikus, nehezen igazítható a változó körülményekhez, így a normák általában lemaradnak a tényleges fejlődéstől. Az alacsonyabb normák viszont nem ösztönöznek az új módszerek elsajátítására, az új lehetőségek és eredmények alkalmazására, azaz a minőség javítására.


Oldal: 4

Sajnos az oktató-nevelő munkában nem ritka az ezen értelmezés szerinti működés, a pedagógusok egy része ilyen felfogásban dolgozik („Amit kell, azt megcsinálom, azon kívül hagyjanak békén!”).  A minőség mint „értéknövelés”: ezen értelmezés szerint valaminek a folyamatos javítása, jobbítása az elérendő cél. Középpontjában az a vélekedés áll, hogy mindig az adott „munkatárgy” és szituáció ismeretében dönthető el a minőség milyensége. A küszöbérték megközelítéssel ellentétben igen nehezen lehet objektíven értékelni. Az értelmezés alapjait a pedagógiában az a vélekedés adhatja, hogy a pedagógus tudja a legjobban, hogy adott időben és helyen miképpen viseli a maximális minőséget. Ez a megközelítés a pedagógusra, illetve a pedagógus közösségre helyezi a felelősséget, s egyben a legnagyobb mérvű autonómiát biztosítja számukra.  A minőség mint a „célnak való megfelelés”: a minőségről szóló szakirodalom egyik legfontosabb tétele, hogy „általános minőség” nem létezik. Csak az a minőség definíció jó, amely pontosan körülhatárolt. Ilyen körülhatárolás, ha azt vizsgáljuk, hogy valami megfelel-e egy adott célnak. (Például az intézményi tehetséggondozó program minőségét aszerint kell megítélni, hogy mire akarjuk általa felkészíteni a tehetséggondozásban résztvevőket.) A minőség ezen értelmezéseinek középpontjában mindig a „megrendelők (vásárlók)” (nevezzük őket általában érdekelteknek) igényei állnak. Az iskolaminőség köznapi értelemben azt jelenti, hogy az abban tevékenykedők (főleg a tanulók és tanárok) jól érzik magukat, és az érdekeltek (tanulók, szülők, fenntartók) elvárásai egyaránt teljesülnek a működése során. A Comenius 2000. Közoktatási Minőségfejlesztési Program szerint az iskolaminőség a közvetlen és közvetett partnerek elégedettségében jelenik meg, a pedagógiai hozzáadott érték elve alapján. E fogalom magyarázatnak is van gyengesége. Azt sugallja ugyanis, hogy „minden mehet” (pl. az oktatásban), aminek meg tudnak fogalmazni valamilyen célt. Ennek kiküszöbölésére a „célnak való megfelelést” ki kell egészíteni a „cél megfelelőségének„ fogalmával. Milyen cél tekintendő megfelelőnek? Nyilvánvalóan az, amelyet az érdekeltek annak tartanak, mert megfelel az igényeiknek, elvárásuknak. Az oktatásban a minőség különböző értelmezései közül leginkább a „célnak való megfelelés” alkalmazható, bár az oktatási rendszer működésében helyenként fellelhetőek a többi definíció bizonyos részelemei is.

2. Oktatás-nevelés minősége, eredményessége, hatékonysága A közoktatás minőségének és eredményességének biztosítása és értékelése valamennyi fejlett országban az oktatáspolitika legfontosabb céljai közé tartozik. E téma oktatáspolitikai súlyát mutatja az a tény, hogy az Európai Unió 2002-ben elfogadott, 2010-ig tartó oktatási programjának három fő prioritása közül első az oktatási és képzési rendszerek minőségének és eredményességének javítása (Európa tanács, 2002.). Erre a területre a kilencvenes évek közepe óta Magyarországon is kiemelt szakmai és politikai figyelem irányul (Jelentés a magyar közoktatásról 2003.). A minőségi oktatás fontos feltétele, hogy maguk az intézmények tisztába legyenek egyrészt a minőség oktatás-nevelésbeli értelmezésével, másrészt képesek legyenek saját tevékenységük minőségszempontú elemzésére.


Oldal: 5

Napjainkban egyre nagyobb számban jelennek meg azok az elemzések, amelyek az oktatás minőségével, eredményességével és hatékonyságával foglalkoznak. Nagy igény mutatkozik e három terület alaposabb feltérképezésére. Ebből adódóan kb. az elmúlt tíz évben a hazai közoktatási intézményekben egyrészt kiépültek a minőségfejlesztési rendszerek, másrészt a teljesítmények mérésének, értékelésének empirikus feldolgozása – az intézmények többségében - évről évre megtörtént. Ezzel párhuzamosan az oktatási intézményekre nagymértékben hatottak piaci elemek, így a vizsgálatok középpontjába a versenyképesség és a tudás hasznosíthatósága állt. Ezek a hatások eredményezték az oktatási rendszerek átláthatóságának, elszámoltathatóságának, és nyitottságának az igényét. A hazai intézményértékelési eljárások mindegyike közös vonásokat mutat abban, hogy az oktatási-nevelési intézmények az értékelést a tanulási folyamatok mellett kiterjesztik a légkör, a szervezeti kultúra, a szervezettség és a partnerek elégedettségének értékelésére is. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy a közoktatási intézmények eredményességeik megállapításához legnagyobb részben a tanulói tudás értékelésének mutatóit használják, amelynek alkalmazott eszköztára viszonylag tágas. A tanulási környezet és a tanítási folyamat értékelésére nagyon szerény eszközök állnak rendelkezésre és gyakorlatuk is szórványosan fordul elő. Ezért hangsúlyozni szeretném, hogy egy oktatási-nevelési intézmény értékelése összetett, ezért több szempontból szükséges minőségét, eredményességét és hatékonyságát vizsgálni. Először is megkülönböztethetünk pedagógiai és működési területeket. Kiemelném most a pedagógiai terület értékelését, amelyben azt kell vizsgálnunk, hogy az intézmény saját stratégiai pedagógiai célkitűzéseit milyen mértékben sikerült teljesítenie. Kiemelten szükséges vizsgálni a pedagógiai, szakmai munka értékelését, amelynek alapja a pedagógusok elméleti tudása, gyakorlati munkavégzése (módszertani megújulás, az információk naprakész begyűjtése stb.), munkához való hozzáállása (innovációs hajlandóság, motiváltság, pontosság stb.), intézményi kommunikáció, intézményért végzett többletmunka (Szolnok Városi Óvodák IMIP, 2008.) A pedagógiai terület értékelésének fontosságát támasztja alá az 1999-ben végzett kutatás (Gallup 1999) szerint a pedagógusok nagy hányada (78%) érzékeli úgy, hogy az értékelés és ellenőrzés visszaszorult a magyar közoktatásban, és ezt a pedagógusok 81%-a, az intézmény felső-és középvezetésének 87%-a negatív hatásúnak látta a magyar közoktatásra nézve. A megkérdezett pedagógusok 59%-a szerint ez kedvezőtlenül hatott a pedagóguspálya társadalmi presztízsére is. Intézményünk 2002/2003 nevelési évben értékelte először a „Vezetők teljesítményének értékelését” – akkoriban semmilyen törvényi kötelezettség nem vonatkozott ennek a mérésértékelésnek az elvégzéséhez, saját értékelési rendszerünket úgy alakítottuk ki, hogy beépítettük a vezetők szisztematikus értékelését. Ebben az értékelési folyamatban megkérdeztük a pedagógus kollégák a vezetők által végzett ellenőrzések gyakoriságának és a visszacsatolás módjának elégedettségéről. Érdekes eredményt kaptunk. Egyrészt igazolódni látszik a Gallup 1999. kutatási eredménye, miszerint a megkérdezett pedagógusok többsége szeretne munkájáról visszajelzést, értékelést kapni (lásd: 1.sz. ábra). Tehát ez az igény nálunk, az intézményben, helyi szinten is jelentkezett. Másrészt ez az igény megalapozta annak szükségességét, hogy 2004-ben bevezessünk egy új szabályozott folyamatot, amely a „Munkatársak értékelése, önértékelése” –t tartalmazta.


Oldal: 6

1.sz. ábra: „Munkatársak értékelése a vezetői teljesítményről (részadat) A kezdetek …

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Szeretném, ha vezetőm munkám minőségéről tájékozottabb lenne

Úgy érzem, hogy közvetett Munkánkat rendszeresen módon történő értékeljük. ellenőrzésével munkámról biztos képet kap. 2002/2003. Átlag

11

A tanulás-tanítás folyamat minőségének értékelésére vonatkozóan szükséges az átlátható minőségértékelés szorgalmazása. Ennek az értékelésnek a fejlesztő és minősítő szerepe egyaránt jelentős. Ez a minőségi oktatás elősegíti a társadalmi integrációt, bátorítja az iskolai, óvodai önértékelést oly módon, hogy egyensúlyt tart fenn a külső és belső értékelés között. Így az érdekeltek, azaz a pedagógusok, az intézményi munkatársak, a tanulók/gyermekek, a vezetés, a szülők, a fenntartó, esetleg a szakértők bekapcsolásával az intézmény külső-belső értékelése megvalósul, annak érdekében, hogy javuljon az intézmény jobbításáért való megosztott felelősség. Összességében megállapítható, hogy ma már a minőségértékelés, a minőségfejlesztés és a minőségirányítás az oktatási-nevelési intézmény működésében egy olyan „kulcsfolyamat”, amely behálózza az egész intézmény pedagógiai és működési folyamatait egyaránt. Ma már nem lehet és nem érdemes a minőségfejlesztést az intézmény többi folyamataitól külön értelmezni és kezelni. Valamennyi intézményi folyamat hat egymásra: „Minden mindennel összefügg és minden rész hat az egészre!”.


Oldal: 7

3. Intézményi tehetséggondozás több szempontú megközelítése 3.1. Rövid intézménybemutatás Intézményünk a Szolnok Városi Óvodák többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, amelynek alapfeladatai: az óvodai nevelés, pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatás. Alapfeladataink megvalósítása 22 tagintézményben valósul meg, amelyben 2354 fő kisgyermek látogatja óvodáinkat, 218 fő pedagógus és 178 fő technikai munkatárs vesz részt a mindennapi munkában. A felsővezetésben 6 fő munkatárs vesz részt (1 fő igazgató, 5 fő igazgatóhelyettes). Az igazgatóhelyettesek különböző szakmai területeket visznek önállóan és hoznak felelős döntéseket ezekben. A középvezetés 24 fő, amely a tagintézmény és szervezeti egységek szintjeinek vezetőit tartalmazza. További két fő szakmai tanácsadóként az óvodai csoportokban segíti a pedagógiai folyamatokat és 2 fő gyermekvédelmi felelős az IPR program és esélyegyenlőség óvodai folyamatait koordinálja (lásd: 1.sz. melléklet). Szolnok városában az óvodai nevelést intézményünk szinte teljes mértékben biztosítja. Az esélyegyenlőség az egyenlő hozzáférés megvalósulásának első alapköve, hogy valamennyi tagintézményünkben az óvodai alaptevékenységekre vonatkozóan azonos értékrenden alapuló nevelési hatások érjék a gyermekeket. Az általunk közösen meghatározott „zsinórmérték” azt a pedagógiai alap minőséget mutatja, amely alatt egyetlen óvodapedagógus kollégánk sem szeretne teljesíteni. A közös szakmai értékrenden felül értékes pedagógiai tartalmak gazdagítják a szolnoki óvodai nevelés minőségét. Tagóvodáink helyi pedagógiai rendszerében az óvodai nevelés egyes területe többlet tartalmakkal valósulhat meg. A felvállalt többlet önmagában is rendszerszerű, megállja a helyét, hiszen célja, alapelvei, feladatai, feltételrendszere, módszerei, a kollégák szakmai hozzáértése, valamint az óvodai– és csoporthagyományok a választott érték körül egységet képviselnek, ebben az értelemben a megvalósulást jelentik az óvodai mindennapokban. Szakmai elvárásunk szakmai felelősségünk okán a tagóvodai többletekkel szemben, hogy a már működő, közös értékrendünkhöz koherensen illeszkedjen, és segítse annak magas szintű megvalósulását saját eszközein keresztül.

3.2. Tehetséggondozó kezdeményezések, innovációk Tehetséggondozással összefüggő tagóvodai többleteket 9 tagintézményünk vállalta fel, néhány már 2004 óta az óvodai mindennapokban rendszeresen szervezi. Ezek a helyi innovációk eltérő minőséggel tudtak megvalósulni az óvodákban. Az intézmény 2008-ban egyértelműen megfogalmazta, hogy szükséges egy olyan intézményi szintű tehetséggondozó program kidolgozása és folyamatos bevezetése, amely azonos közös értékrend alapján azonos elvárásokat fogalmaz meg a tehetséggondozó pedagógiai folyamatra vonatkozóan. A helyi szinten működő „tehetséggyakorlatok” közös elemeinek meghatározása és az országos szintű stratégiai dokumentumokban fellelhető tehetséggondozással összefüggő célok megismerését követően meghatároztuk a közösen egyeztetett és elfogadott értékeket, célokat, alapelveket. Ezt követően egy „tehetség szakmai stáb” – amelynek tagjai az intézmény


Oldal: 8

munkatársai: tehetségfejlesztő szakértő, óvodavezető, tanácsadó és óvodapedagógus készítette el intézményünk „Gyermekvilág TehetségProgramját”. A program célkitűzésekor egyaránt figyelembe vettük a mai közoktatásban irányt mutató országos dokumentumok ajánlásait (pl.: Közoktatási törvény, NAT, Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, Nemzeti tehetségprogram), a fenntartó által intézményünk számra megfogalmazott feladatokat (ÖMIP), az intézményünk érvényes dokumentumainak stratégiai céljait (HOP, IMIP, Továbbképzési Program) és az évek óta működő helyi „jó gyakorlatokat” az óvodákban. Az intézmény vezetésének további fontos feladata a meglévő erőforrásokkal való felelős gazdálkodás, az intézmény menedzselése és az eredmények hatékony kommunikálása. Az intézményi tehetséggondozás több szempontú megközelítése – ahogyan a Szolnok Városi Óvodákban történt – a 2.sz. ábra alapján. 2.sz. ábra: Több szempontú megközelítés (csillagdiagram)

Közoktatási törvény

ÖMIP  IMIP

SZVÓ Helyi Nevelési Program  „Gyermekvilág” TehetségProgram

NAT Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

Intézményi Tehetség-gondozás

SZVÓ Továbbképzési Program Intézmény menedzselése

Nemzeti Tehetségprogram – Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv; Pályázati lehetőségek


Oldal: 9

3.3. Közoktatási törvény Ahhoz, hogy a vezető a jogi megfelelőséget intézményében biztosítani tudja, a hatályos jogszabályok és a közoktatási törvény folyamatos figyelemmel kísérése egyik fontos feladata. Intézményünkben a hatályos közoktatást érintő jogszabályok követésének rendje szabályozott. Minden felső és középvezető a Magyar Közlönyt elektronikus úton megkapja. Jogszabály követése így minden vezető feladata. Heti értekezleten a felsővezetők a területükhöz tartozó jogszabályváltozásokat érintő kérdésekről, helyzetekről tájékoztatják a kollégákat, amennyiben indokolt intézkedést kezdeményeznek. Két fontos dokumentum kapcsolódik az általam bemutatott tehetséggondozáshoz, az egyik a hatályos közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. tv.), a másik a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján már elérhető vitaanyag a törvény új vonásaival kapcsolatosan. Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról fejezet: „10§ (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében.” „A pedagógus jogai és kötelességei III. fejezet 19§ (7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességeit, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva, hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz.” „5. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, illetve kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus vagy más gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével.”

Vitaanyag - a közoktatási törvény új vonásai: „Az új törvény műfaját tekintve is különbözik a hatályostól, mivel kerettörvény, azaz csak a legfontosabb területekkel foglalkozik, a részleteket kormányrendeletek, illetve miniszteri rendeletek fogják szabályozni …” „A tehetséggondozás A nemzet elemi érdeke, hogy képességeiknek megfelelő fejlesztő képzést kapjanak azok a tehetséges gyermekek, akik valamilyen műveltségterületen, valamilyen művészeti, sport, kézműves stb. ágban kimagasló érdeklődést, motivációt, alkotóképességet, gyors előrehaladást, kiemelkedő eredményeket mutatnak az óvodában, általános iskolában, alapfokú művészetoktatási intézményben vagy a középfokú iskolában. A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A Program és az Alap jogszabály szerint, az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt működik. A Nemzeti Tehetség Program kötelező feladatokat jelölhet ki a közoktatási intézmények számára, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is. A közoktatási intézmény feladata a képességek kibontakoztatása, a tehetséges tanulók felismerése, nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése, élve az intézményi és az intézményen kívüli együttműködések lehetőségeivel. A tehetséggondozás a pedagógusok kötelező feladata, amelyet intézményenként szakképzett tehetség-koordináló pedagógus irányít, segít és ellenőriz. A tehetséggondozást a miniszter a tehetséggondozó nemzeti együttműködés támogatásával, szakmai ajánlásokkal, projekt- és versenykiírásokkal segíti.”


Oldal: 10

A készülődő új közoktatási törvény azokat a tehetséggondozással összefüggő feladatokat tartalmazza és írja elő az intézmények számára, amelyeket a Szolnok Városi Óvodák már évek óta sikeresen működtet. Helyi szinten azok az igények, amelyek elsősorban a pedagógusoktól és szülők elvárásaiból fogalmazódtak meg, beépültek az intézményi dokumentumokba és a mindennapi gyakorlatunkba. Azt, hogy sikerült a törvényi változásokat megelőzve a helyi igényekre így reagálnunk, az elsősorban a tudatosan és rendszeresen működtetett minőségfejlesztési tevékenységnek és a vezetőség proaktív gondolkodásának eredménye.

3.4. Nemzeti Alaptanterv  Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja  Helyi Nevelési Program  „Gyermekvilág TehetségProgram” Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja meghatározza a Magyarországon működő óvodák nevelési alapelveit. A nevelőtestület elkészíti saját nevelési programját: vagy átveszi és adaptál egy kész programot, vagy saját programot készít, amelynek meg kell felelnie az Alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban levő óvodai nevelési programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek érdekeinek figyelembe vételével megfogalmaz. Intézményünk saját Helyi Nevelési Programot készített 2008-ban, amelynek mottója: „Nekünk minden gyermek fontos”. 2010-ben jogszabályi változások miatt átdolgoztuk, módosítottuk a programot. A Helyi Nevelési Programunkba beépítésre került a mindennapi tehetséggondozás és elkészült az alprogramként használható, tagintézmények számára önkéntesen vállalható „Gyermekvilág TehetségProgram”. Ez utóbbi a kötelező mindennapi tehetséggondozáson túl további pedagógiai és működési többletfeladatokat fogalmaz meg a tehetséggondozó műhelyek működtetéséhez. Minőségügyi szempontból a „Gyermekvilág TehetségProgramot” is alkalmazó intézmények a többletfeladatokat a következő indokok alapján vállalják fel:  Pedagógiai gyakorlatukban vannak sajátos tehetséggondozó szakmai innovációk, amelyeket az intézményi szinten közösen elfogadott értékek, alapelvek betartásával folyamatosan fejlesztenek.  Gyermeki igények: fontos számukra a gyermekek egyéni ütemének és fejlettségi szintjének megfelelő egyéni fejlesztés. Észreveszik, ha egy gyermek „különleges” vagy „tehetség-ígéretes”.  Önfejlődés, önfejlesztés igénye a nevelőtestületre jellemző. Pedagógiai ismereteikben többletekkel rendelkeznek.  Szülői elégedettséget-és igénymérés eredményét felhasználják saját intézményi működésük jobbításáért, javításáért.  Rendszeresen értékelik saját munkájukat (önértékelés), intézményüket.  Figyelemmel kísérik a közoktatásban bekövetkező változásokat, megfelelő időben nyitnak az új felé.


Oldal: 11

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja: „… kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség eseten megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével.”

„Gyermekvilág TehetségProgram” „… A „mindennapok” tehetséggondozásán túl a speciális területeken kiemelkedő képességű tehetség jeleit mutató gyermekek számára készültek gazdagító programok. A 4 területen megjelenő decentrumok működtetésének követelményrendszerét, módszertani útmutatást és szakmai segítségnyújtást ez a fejezet tartalmazza.” „A decentrumok létrejöttét a már elkezdett jó gyakorlat hívta életre, valamint az óvodákban dolgozó nevelőtestület nyitottsága, intenzív érdeklődése a tehetséges gyermek és gondozásának lehetőségei iránt. A decentrumok 4 területet választottak érdeklődésüknek megfelelően. Egyéni értékeik, programjuk megtartása mellett egymás szakmai munkáját, a jó gyakorlataik továbbfejlesztését, tapasztalatcserét segíti a közös pontok meghatározása, irányelvek meghatározása. A kialakított 4 terület programja lehetőséget biztosít az általános területen dolgozó óvodapedagógus kollégáknak, hogy igényüknek és érdeklődésüknek megfelelően kapcsolódhassanak be oly módon, hogy az elsajátított ismereteket, készségeket, játékokat sikerrel tudják alkalmazni saját óvodai csoportjukban. A kialakított területek további előnye: az érdeklődő óvodák bekapcsolódását megkönnyíti, mentorálással és kidolgozott szakmai anyaggal támogatja a jó gyakorlat átvételét, elsajátítását…”

3.5. Új Magyarország Fejlesztési Terv Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenki számára a TÁMOP 3. prioritása írja elő. Kiemelten kezeli:


Oldal: 12

   

az egész életen át tartó tanulás stratégiájával összhangban a közoktatási rendszer reformjának az előmozdítását, az oktatás eredményességének és hatékonyságának a javítását, a minőségi oktatáshoz történő jobb hozzáférés biztosítása révén el kívánja érni, hogy a közoktatás használható és európai szinten versenyképes tudást, valamint a megszerzett tudás és kompetenciák folyamatos fejlesztését megalapozó és ösztönző alapkészségeket adjon át mindenki számára.

A Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának a Nemzeti Tehetség Alap mellett másik fontos eleme az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretén belül megjelentetett Magyar Géniusz Program. A Kormány közel 700 millió Ft-nak megfelelő EU-s forrást biztosított a Magyar Géniusz Program számára. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 20072013 csak az oktatás fejlesztésére közel 562.567.000 millió euro támogatást kíván nyújtani.

3.5.1. Miért tartja fontosnak az állam az oktatást, mint kiemelt prioritás támogatását? Nem kívánok nagyon visszatekinteni az időben, de mégis néhány fontos előrejelzésre szükségesnek tartom a figyelmet felhívni, azokra, amely az oktatás eredményességének és hatékonyságának javítását vetítik előre. Ezek sorrendben a következők:  PISA vizsgálatok eredményei (2006.)  Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért (2008.)  Szárny és teher (2010.) A PISA vizsgálatok hazánkra vonatkozó eredményei (2006.) A tanulói képességvizsgálatok célja annak felmérése, hogy a közoktatás kereteit hamarosan elhagyó 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek. Éppen ezért nem a tudásszintet vizsgálják, hanem azt, hogy a gyerekek milyen hatékonysággal tudják alkalmazni azt a tudást, amit elsajátítanak az iskolában. Hazánkban 200 középiskola diákja töltötte ki az egyenként félórás tesztet matematikából, szövegértésből és természettudományokból. 3.sz. ábra PISA eredmények (2006.) Területek Természettudomány Matematika Szövegértés

Elért hely 31 országból 13-17. hely 31 országból 18-23. hely 31 országból 17-22. hely

Eredmény minősítése Átlagos teljesítmény Gyenge teljesítmény Átlagos-gyenge teljesítmény

A vizsgálat eredménye szerint legjobban természettudományi területen teljesítettek, ám ez is a középmezőny eléréséhez volt elegendő, leggyengébben matematikából szerepeltek tanulóink, a szövegértés eredményei is aggodalomra ad okot, így hazánk idén is átlagos illetve átlag alatti eredménnyel szerepelt. A 2009-es PIZA felmérés eredménye a napokban fog megjelenni, tudomásom szerint a fordítás már megtörtént, amelyben Csapó Benő is részt vett. A napokban történt


Oldal: 13

nyilatkozatában semmi konkrét elemzést nem közölt, viszont azt ígérte, „lesznek meglepetések”. Bízom benne, hogy a 2006-ban útjára indított EU-s közoktatási pályázatok (pl. TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, nevelés …), amelyeknek célja, hogy a közoktatásban használható és európai viszonylatban is versenyképes tudáshoz juttassa a fiatalokat, eredményessége a PISA felmérés alapján igazolható lesz.

Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért (2008.); Szárny és teher (2010.) Mindkét tanulmány a magyar közoktatás megújításának korlátait és feladatait tárja fel két év eltéréssel. Célom e tanulmányok elemzésével kapcsolatosan, hogy röviden összevessem a két szakértő csoport által felvázolt irányvonalakat (célokat). Mennyire azonosak vagy különbözőek ezek (lásd 4. sz. ábra). 4.sz. ábra Összevetés Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért (2008.) Tanári kar minőségét és ezáltal a tanári szakma társadalmi presztízsét javító intézkedések (legfontosabbak): - Minél több tehetséges fiatal válassza a tanári pályát. - Ehhez a kezdő pedagógusok relatív jövedelmi helyzetének javítása. - A tanárképző helyek a magasabb presztízs kivívására alkalmas tudást közvetítsenek. A tananyagot csupán közvetítő iskola meghaladása: - Cél az alapkészségeket fejlesztő oktatást. - A tanulók közötti teljesítmény-eltéréseket fejlődési fázisbeli különbségeként fogja fel. - Fejlesztést mindenkinél meghatározott kritériumok eléréséig folytatja. Behozhatatlan induló lemaradások megelőzése: - Tanulók közötti különbségekre szegregációval válaszoló gyakorlat meghaladása. - Iskoláskor előtt kialakuló fejlődési hátrányok megelőzésében fontos szerepe van a gyermekgondozási és nevelést elősegítő intézményeknek. - Szülői készségeket fejlesztő programok. - Gyermekszegénységet mérséklő programok. - Iskolában deszegrációs program és oktatásirányítási változás. Iskolai munka és az oktatás fejlesztése megfelelő visszacsatolások alapján történjen: - az egyén, az iskola és az iskolarendszer egésze kaphasson szakszerűen felvett adatokon nyugvó, nehezen manipulálható jelzést a fejlődéséről, illetve munkája minőségéről.

Szárny és teher (2010.) A nevelés és oktatás célja az, hogy a tanuló szilárd értékrenddel bíró iskolai közösségekben, kezdeményezően és sokoldalú segítséget kapva tanuljon, a képességei maximálisan kifejlődjenek, és az egyéniségének megfelelő legtöbb rendszerezett tudást szerezzen: - A nemzet fejlesztési stratégiájának részeként hosszú távú, stabil, kiszámítható, konszenzuson alapuló oktatási stratégia kialakítása. - Az iskolai közösségek és a kulturálisan domináns pedagógusok értékőrző, értékközvetítő, értékteremtő szerepének megerősítése. - A pedagógusjelölteknek a magyar felsőoktatás irigyelt elitjévé válása; annak elérése, hogy húszéves távlatban a magyar iskolákban csak kiváló pedagógusok taníthassanak. - A pedagógusok megbecsültségének, szakmai, emberi fejlődésének segítése. - Az értékekre és a sikerek elismerésére való koncentrálás a hátrányok és kudarcok hangsúlyozása helyett. - Az oktatási intézmények független értékelési rendjének kialakítása. - Az eltérő színvonalon oktató intézmények differenciált támogatása. - Az oktatásfejlesztési alapelvek teljes körű átgondolása. Az oktatási rendszer méltányosságának és integrációjának növelése. - A nemzeti stratégia kiemelt elemeként a szakképzés szerkezetének, pedagógiai tartalmainak, irányítási és finanszírozási rendszerének megújítása. - A felsőoktatásban folyó képzések minőségének növelése; a bolognai rendszer és a kreditrendszer


Oldal: 14

Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért (2008.)

Szárny és teher (2010.) felülvizsgálata; a hallgatói közösségek megerősítése; a felsőoktatás teljes irányítási és finanszírozási rendszerének átgondolása.

Mindkét tanulmány az oktatás jelenlegi buktatóira irányítja a figyelmet nagy hasonlósággal. A pedagógus társadalom presztízsének növelését kiemeltem kezelik, amelyre több megoldást javasolnak. Szeretném kiemelni az egyik ilyen alternatívát a pedagógusképzés kiválasztási rendszerében történő szigorítási igénnyel, miszerint „csak kiváló pedagógusok” illetve „minél több tehetséges fiatal” taníthasson. A szerzők véleménye alapján az oktatási intézmények külső értékelését szükséges azonos értékelési dimenziók alapján megtenni és segíteni, hogy mindez szakszerűen felvett adatokon alapuljon és meghatározza az intézmény fejlesztési stratégiáját. Az oktatási intézmények a Comenius I-II. modell kiépítése óta folyamatosan működtetik intézményi önértékelésüket, szabályozott folyamataikat rendszeresen értékelik és a szükséges korrekciókat beépítik. Teszik ezt azok az intézmények, ahol a vezető a minőségügyi folyamatok elkötelezettje. Nem tartom indokoltnak a meglévő, jól működő rendszerek „szétrombolását” azért, hogy egy új, az oktatáspolitikai döntéshozók részéről legitim egységes minőségirányítási rendszert építsenek ki. Úgy gondolom egy ilyen egységes rendszer kiépítése nagy veszélyt jelent egyrészt az intézmények belső innovációs folyamataira, a minőségfejlesztéssel szívesen foglalkozó pedagógusok motiváltságára, másrészt fennáll az uniformizálódás veszélye. A mentori rendszer kiépítésével és szakszerű működtetésével az eltérő színvonalú intézmények differenciált támogatása nagyszerű lehetőség az intézmények közötti különbségek csökkentésére. Valóban, a mostani helyzetből való kitörés esélyét – némely pontokon – az oktatásügy újjáépítése adhatja. 2009 júniusában személyesen hallgathattam Shoji Shiba professzor Áttöréses fejlesztés irányítása című könyvének bemutatását, amelyet a Kiválóság Közhasznú Egyesület szervezett Budapesten. Könyvében személyes tapasztalatait írja le arról, hogy egy válságban levő szervezet (ebben az esetben az oktatási rendszerre is gondolhatunk) ugrásszerű fejlődést hogyan tud elérni a mai változó társadalmi, gazdasági világban. Elméletének kiinduló pontja az, hogy a társadalom elvesztette stabilitását, ezért ma már nem elegendő, ha a cégek fokozatos fejlesztésekkel, kis lépéseket megtéve haladnak előre, hanem üzleti modelljük radikális megújításával kell új piacokat szerezniük vagy eredményesebbnek, hatékonyabbnak lenniük. Mi lehet a kitörés feltétele? A napjainkban eluralkodó korrupció felszámolása, hiszen ez gazdasági fejlődésünk komoly gátja, a verseny torzítója és a teljesítmény kiiktatója. Rombolja a politika méltóságát, a hatóságok működését és az egész demokráciát, majd a mormaszegést teszi normává. Sajnos a korrupció és az oktatás témája így szorosan összefügg. A korrupció elfogadó, sőt természetesnek tartó közfelfogásban az oktatás sem kap megbecsülést. A bölcsek jelentése nem ágazati szakkérdésként kezeli a korrupciót. Hasonlóképpen az oktatásügyben sem részprogramokat javasol, hanem kimondja, hogy csakis az egész rendszer alapjaitól való újjáépítése hozhat eredményt, ahol is a kulcs a pedagógus személye.


Oldal: 15

3.5.2. Pályázatok intézményekre gyakorolt hatása Az oktatásirányítás kiemelten kezeli a minőségi oktatáshoz történő jobb hozzáférést és a közoktatásban a használható és európai szinten versenyképes tudás biztosítását, amelynek megvalósításához pályázatok kiírásával járul hozzá. Intézményünk az elmúlt 3 nevelési évben az oktatás területére kiírt pályázatokon eredményesen vett részt (lásd 5.sz. ábra). 5.sz. ábra Pályázati eredmények 2008.

2009.

ÉAOP 4.1.1/2F Pitypang óvoda

2010.*

280000000

TÁMOP 3.1.4/08/2 Kompetencia alapú

14000000

Norvég Alap (együttműködő partn, 3 db)

17361000 Humán erőforrás

TÁMOP 5.2.2./08/2 Biztos Kezdet program (együttműködő partner) TÁMOP 3.4.4. Tehetségsegítő hálózat

9144000

TÁMOP 3.1.5. Pedagógusképzés

20000000

OKA-IV. Tehetségsegítő szolg. térségi hálózatának kialakítására

1000000

OKA-II. Tehetséggondozó műhelyek

3200000

SZMJV Önkormányzat által kiírt pályázatok

2650000

5872800

JNKSZM Közoktatási Közalapítvány

1742504

3307467 298000

Izzócsere program ÖSSZESEN:

Összesen:

4392504 303180267 (23180267)

51003000

Pályázatok készítése, megvalósításának koordinálása igazi csapatmunka intézményünkben. Már a pályázatok értelmezése is közös csoportmunkában valósul meg. Ennek folyamata szabályozott. Az intézményi pályázatokat koordináló igazgatóhelyettes a pályázat megjelenését követően tájékoztatja az igazgatót és a felsővezetést, hogy milyen szakmai területet érint a kiírt pályázat.

358 575 771 Ft

Ezt követően a pályázatot érintő területért felelős igazgatóhelyettessel közös pályázatértelmezés kezdődik, majd a pályázati író team és a projektfelelős kiválasztása, a célok meghatározása oly módon, hogy az intézmény pedagógiai és működési céljaihoz megfelelően illeszkedjen. Ezt követi az operatív tervezés, a szakmai anyag elkészítése, amely igazi csapatmunka. A projektfelelős szakmai és gazdasági összefüggéseket egyezteti a pénzügyi vezetővel és formailag kifogástalanul igyekszik határidőre benyújtani a pályázatot. A csoportmunkának intézményünkben nagy hagyománya van, amely rendkívül jól hat intézményünk szervezeti kultúrájára, a nevelőtestületi klímára. Milyen hozadéka van?  A bevontság mértékének növelése segíti a feladatok megvalósításában való aktív részvételt.  A szakmai anyag elkészítése a csoporttagok részéről stratégiákban történő gondolkodást segíti kialakítani, egyfajta globális szemléletmódot.  Megtanulják, hogy folyamataink, tervezett tevékenységeink másokra is hatással vannak (horizontális és vertikális szempontok érvényesülnek).  A tervezett szakmai innovációk milyen hatással vannak korábban kitűzött céljainkkal, azokkal mennyire egyeztethető össze, fenntarthatóságot milyen módon tudjuk biztosítani.  A projektben tervezett tevékenységek milyen többletfeladatokat jelentenek a pedagógiai gyakorlatban résztvevő pedagógusoknak.  A pályázat írásakor a beadásig feladattervet készítünk.  Eredményes pályázat esetén folyamattérképet (lásd 2.sz. melléklet: Tehetség eseménynaptár).


Oldal: 16

„Ha egy szervezetben mindenkit rá tudunk venni, hogy egy irányba evezzen, megszerezhetjük a vezetést bármelyik iparágban, bármely piacon, bármikor, bármilyen versenytárssal szemben.” (Lencioni, 2002.) A csapatmunka a versenyhelyzetek legmeghatározóbb tényezője, egyrészt ereje miatt, másrészt azért, mert ritkaságszámba megy. Általános érvényű megállapítás, hogy a csapatok, mivel közel sem tökéletes emberi lényekből állnak, természetüknél fogva működési zavarokkal küzdenek. Patrick Lencioni Kell egy csapat című könyve valósághű történet egy képzeletbeli szervezetben. Meghatározza a csapatok működési mechanizmusainak rendellenességeit és megoldást javasol ezek leküzdésére (6.sz. ábra). 6.sz. ábra A sikeres együttműködés 5 akadálya

Eredmények elhanyagolása

Status és egó Alacsony színvonal

Számonkérés kerülése

Félreérthetőség

Elkötelezettség hiánya

Mesterséges összhang

Félelem a konfliktusoktól Bizalom hiánya

Sebezhetetlenség

3.6. Önkormányzati Minőségirányítási Minőségirányítási Programja (IMIP)

Program

(ÖMIP)

és

az

Intézmény

A Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (fenntartó) már 2004-ben intézményünk felé megfogalmazott elvárásai között szerepel a tehetséggondozás: „Egyik kiemelt feladat (tehetséggondozás)”.

legyen

a

jövőben

az

átlagtól

eltérő

teljesítményű

gyermekek

segítése

A fenntartó által megfogalmazott elvárásokat lebontottuk, beépítettük az intézmény célrendszerébe. A tehetséggondozás szakmai feladatait megterveztük a Helyi Nevelési Programba és az ellenőrzését valamint a mérés, értékelési rendszerét leszabályoztuk az Intézmény Minőségirányítási programjában. A tehetségazonosítás, tehetséggondozás és nyomon követés folyamatlépéseit meghatároztuk. Eredményesség-és hatékonyságmérés a tehetséggondozásban (IMIP) „Eredményesség felmérése: - Hány fő bölcsödében felkutatott tehetség-ígéret került be tehetséggondozó programjainkba? - Hány fő, hozzánk forduló kistérségben élő bölcsődés, óvodás, iskolás korú gyermek (szülő, családtag,


Oldal: 17

pedagógus, érdeklődő) igényelt és kapott tőlünk mentorálást, szakmai segítségnyújtást? - Iskolába menő tehetséges gyermekeink közül hány főnek sikerült kiemelkedő képességének megfelelő iskolát, tehetséggondozást találnia? - Tehetséggondozásra fordított órák száma, aránya? - A tevékenység eredményességi mutatói (programokban résztvevő tanulók eredményei). - Mely partnereink igényeltek tanácsadást, hány alkalommal, milyen időtartamban? - Szakértő tanárok segítsége: elégedettség, igény. További mutatók: jól használható diagnosztika, tehetséggondozó project tervek elkészültek, továbbfejlesztett innovációk, beépíthető szakmai tanácsok, egyéniés csoportos fejlesztési tervek sikeresek. - SZVO pozitív szakmai megítélésének, elismertségének növekedő értéke a közvetett- közvetlen partnerek körében. Szervezeti kultúra-klíma fejlődése. - NTT tagság elnyerése.” „Hatékonyság felmérése- kitűzött céljaink megvalósulásának mérése: - Közvetlen partnereink elégedettség- és igény mérése (SZVO IMIP tartalmazza). - Gyermekek jól érezték-e magukat a programokban, mi tetszett nekik, mi kevésbé, mit szeretnének a jövőben; szívesen jönnek-e a programokba máskor is? - Szülők elégedettsége, a 9 decentrumban és a továbbképzéseken résztvevő pedagógusok elégedettsége, a hallottak hasznosítása. - Rendezvények, szakmai tapasztalatcserék értékelése; résztvevők száma. - Szülői rendezvények látogatottsága, elégedettség, igény. - Tehetségek számaránya a célként megjelölt területeken; lányok, fiúk aránya. - Új partnerek száma. - Városi- vidéki jelzések számaránya. - Hátrányos helyzetű tehetségesek számaránya a programban. - SNI gyermekek száma a programban. - Programot elhagyók aránya. - Számarány: ki jelölte a programba a gyermeket (óvodapedagógus, szülő, szakszolgálat munkatársa, iskola, bölcsőde, egyéb személy vagy szervezet).”

3.7. SZVÓ Továbbképzési Program Vezetői szemszögből: az emberi teljesítmény jelentőségének felismerése A vállaltok az elkövetkező időkben minden iparágban nehézségekkel fognak szembesülni a tehetségmenedzsment területén. Ennek oka három egyszerre jelentkező hatás: 1. Az egyik az üzleti teljesítőképességre nehezedő egyre nagyobb nyomás a mind magasabb termelékenység elérése az erősödő versenyhelyzet miatt 2. A másik tényező a rendelkezésre álló tehetséges munkaerő méretének csökkenése, a változó demográfiai összetétel és a munkaerő globális szintű hozzáférhetősége mellett. 3. A harmadik a minden szakmunkában idézett jelenség a „baby boom” nemzedékének nyugdíjba vonulása, a születésszám csökkenésével együtt hatva. A vállaltok egyre intenzívebben keresik a gyakorlati megoldásokat ezekre a problémákra. Egyre nagyobb a humán-menedzsmentre ható kihívások, miszerint: Miben rejlik a kiemelkedő teljesítményű munkaerő titka? Azok a vállaltok, amelyek képesek kiépíteni és fenntartani a kiemelkedő teljesítményt nyújtó humán erőforrást, képesek egyben azt is biztosítani, hogy mind a cég, mind pedig a munkavállalók rendelkezzenek a megfelelő eszközökkel és képességekkel ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a gyorsan változó üzleti környezethez, abban jól, sőt sikeresen működjenek. Összességében rendkívül fontos a munkaerő hatékony menedzselése. Mit tehet ezért egy vállalat, szervezet? Fel kell ismernie az emberi teljesítmény jelentőségét! A kiemelkedő teljesítményű munkaerő léte nem egyszerűen termelékenységet, hanem versenyelőnyt jelent!


Oldal: 18

Létezik-e kipróbált vagy bevált technika a kiemelkedő teljesítményű munkaerő kialakítására? Két adatforrásból merítve: világvezető cégek tehetségmenedzsmentjének elemzése + Hewitt kutatásai alapján (Tucker-Gandossy-Verma, 2007.) Ezek az adatok nagyon egyértelmű és világos modellt mutattak. Azok a cégek, vállalatok, szervezetek, amelyek kiváló eredményeket érnek el különös figyelmet fordítanak a munkaerővel kapcsolatos három területre, amely legkritikusabbnak bizonyult a kiemelkedő teljesítmény elérése céljából (7.sz. ábra). (Tucker-Gandossy-Verma, 2007.) 7.sz. ábra Tehetséges munkaerő kialakítása Hogyan teremtsük meg a feltételeket, hogy az emberek kiválóan teljesítsenek?

Felelősség a kiváló eredményekért

- Kihívó teljesítménycélok kitűzése - Teljesítményösztönzés

A jól teljesítők tudják, hogy értékesek

- Nyerteseket építő értékelések és jutalmak - Elismerés és tisztelet kultúrája

Lehetőség a fejlődésre és növekedésre

- Kulcstehetségek fejlesztése - Jövőben kritikus készségek fejlesztése - Növekedési lehetőség minden munkakörben

Az intézmény stratégiai dokumentumai a HOP és az IMIP. A HOP az intézmény helyi nevelési rendszerét mutatja, alapelveket, célt, folyamatokat, feladatokat szabályoz. A minőségirányítási program a célok elérésének eredményességét mutatja a pedagógiai folyamatokba épített mérésekkel, értékelésekkel. Az intézményi működésbe épített PDCA ciklusok jól szolgálják az eredmények kimutatását, a fejlesztésre váró területek meghatározását. A korrekciós folyamatok egyik meghatározó eszköze: a képzés- továbbképzés, a pedagógusok módszertani kultúráját fejlesztő, attitűd váltását megsegítő külső és belső ismeret-és gyakorlat átadó lehetőségek. 8. sz. ábra: SZVÓ nevelőtestület szakmai képzettségének összetétele (2010.) projekt; 6%

egyetemi végzettség ; 1,5%

Difer; 3,5% egyéb az óvodai nevelés tevékenységformáih

mentálhigéné; 10%

oz kapcsolódó;

konfliktuskezelés,

47%

nehezen nevelhetőség; 8,5%

Intézményünk minőségirányítási rendszerében kiemelt szabályozott folyamat az intézmény teljesítmény értékelési rendszere (TÉR). A teljesítményértékelés három fontos értékelési formára épül: az önértékelés, vezető általi értékelés és a szakmai

mozgás; 9% szakvizsga; 14,5%


Oldal: 19

erőforrás térkép (csoport értékelés eredményei). Fejlesztő és minősítő értékelés. A fejlesztésekre két nevelési év áll rendelkezésre,a folyamatos nyomon követés biztosított. A fejlesztési szakaszban kiemelt szerepe van az önképzésnek, képzésnek, továbbképzésnek. Elvárás, hogy a választott területek kapcsolódjanak (ne térjenek el!) az értékelésben megjelölt fejlesztési területekhez. Az éves beiskolázási tervek a források függvényében, azokat figyelembe véve tartalmazzák a külső továbbképzéseket. Célunk a vonatkozó pályázati lehetőségek kihasználása, az elérhető külső források növelése. A belső csoport folyamatokban megvalósítható képzések és „tudás –átadás” tervezése az éves munkatervben történik.

9.sz. ábra: Szakmai értékrendünket formáló pályázataink, külső-belső képzések Pályázat / képzés TÁMOP 3.4.4. Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása

NTP-OKA-IV Tehetségsegítő szolgáltatások térségi hálózatának kialakítása Belső képzés

Belső képzés

Külső képzés

Taralma A projekt célja, hogy intézményünk olyan tehetségponttá váljon a program kapcsán, amely szakmai segítséget képes nyújtani pedagógusoknak, szülőknek, gyermekeknek a tehetségsegítés terén, ugyanakkor a város, a térség intézményei számára is szolgáltat egy jól működő tehetséghálózat részeként. Együttműködések biztosítása, jó gyakorlatok megismerése, tanácsadások, tehetségsegítő szakmai műhely működési rendjének kidolgozása, a pedagógusok kompetenciáinak megerősítése. TehetségProgram iránt érdeklődő térségi óvodák feltérképezése. Térségi tehetséggondozó munkaközösség létrehozása a Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet együttműködésével.

Időszaka 2010. 08. 25 – 2011. 08. 25

Tehetségfejlesztő munkaközösség feladata a 2010/2011. nevelési évben a „Gyermekvilág TehetségProgram” bevezetésének segítése. A kollégák elméleti és gyakorlati felkészítése, „jó gyakorlatok bemutatásával” az egymástól való tanulás lehetőségének felkínálása. Résztvevő kolléga 18 fő.  „Szabad utat a tehetségnek!” – szakmai konferencia. Résztvevő kolléga: 48 fő „Kávéházi kerekasztal” – Beszélgetés a tehetségről a pszichológus, a genetikus, a tehetségfejlesztő-szakértő, a szülő és az óvodapedagógus szemüvegén keresztül. Helyszín: Frei-kávézó. Résztvevő kollégák: 60 fő (kistérségi óvodák is).  Kávéházi Tehetségnap – Dr. gyarmathy Éva beszélget a „tehetségígéretes” gyermekek szüleivel. Résztvevő: 40 fő szülő, 20 fő kolléga

2010. 10. 01. 2010. 06. 01.

Géniusz képzések a tehetséggondozás témakörében: alul teljesítő tehetségek, kreativitás fejlesztése, projektoktatás stb. Résztvevő kollégák Budapesten: 9 fő kolléga Lehozott képzés során Szolnokon, 70 fő kolléga (kistérségi int-ből is)

2010. 09. 01.2010. 11. 20.


2010. 03. 01. 2010. 12. 31.

2010. 08. 26.

2010. 12. 01.

Oldal: 20

3. 8. Az intézmény tehetséggondozással összefüggő eredmények menedzselése Napjainkban elengedhetetlen elvárásként fogalmazódik meg intézményünk közép-és felsővezetése számára, hogy elkötelezett legyen a marketing szemlélet és gondolkodásmód iránt. Marketing struktúránk meghatározó tényezői 1. Az Emberi Tényezők (emberi viselkedés, első benyomások) és a Tárgyi Elemek kiválóan alkamasak arra, hogy partnereink és közvetlen társadalmi környezetünkben élők véleményét formálja intézményünk szolgáltatásának minőségéről. Emberi Tényezők között az alábbiakat tartjuk kiemelten fontosnak:  A nevelőtestület erőforrásai és a nevelőtestület képe alapvetően meghatározza intézményünk imázsát partnereink körében.  A dolgozók munkája, viselkedése, hozzáállása alapvető tényező intézményünk megítélésében. Ezt a Szocializációs Kódex „Regula” szabályozza.  A vezetés nem tévesztheti szem elől a dolgozók megfelelő kiválasztásának szempontjait, majd a folyamatos belső képzését mentális és szakmai szempontból egyaránt. Ezt a Munkatársak Felvételének Rendje és a Továbbképzési Program szabályozza. Ez a humán erőforrás-politika intézményünk arculatát és előnyös megítélését is formálja. Tárgyi elemek között az alábbiakat tartjuk kiemelten fontosnak:  A tagintézmények arculatát jellegzetesen meghatározó külső design (jelképek a homlokzaton, a bejáratnál, az udvaron).  A tagintézmények udvarának és közvetlen környezetének rendezettsége, esztétikuma, megfelelő környezet kialakítása.  Az épület adottságait figyelembe véve a legoptimálisabb térkialakítás.  Tájékoztató jelzések az intézményhasználók és látogatók eligazítására.  Szülők, látogatók tájékoztatására szolgáló „információs sarok” a központi folyosórészen.  Esztétikus és igényes, a gyermekekhez közel álló díszítőelemek, kiegészítők segítségével az óvoda arculatának közvetítése.  Az óvoda belső környezetének higiéniája. Ezek a tárgyi jellemzők, amelyek igényes megválasztása segít abban, hogy intézményünkről megfelelő információk birtokába jusson a közvélemény. 2. A PR tevékenység nagyban hozzájárul intézményünk eredményeinek közzétételéhez.  Rendszeresen megjelelő sajtóvisszhang  A Géniusz portálon megtalálható 6 tagintézményünk legjobb gyakorlata a tehetségek segítésében.  Intézményünk regisztrált tehetségpontként épít hálózatot a hálózatban.  Négy tagintézményünk referenciaintézmény, ebből egy óvoda a tehetséggondozás területén szolgáltatásként terjeszti az érdeklődő intézmények számára „jó gyakorlatait”.  „Tehet s tehetségért” pályázat országos 3. helyezet ért el intézményünk.  Kreativitás és innováció éve 2009. évben 2 óvoda kapta meg a díjat és a logo használatot.  OKA-II- tehetséggondozó műhelyek támogatása pályázaton 7 tagintézményünk eredményesen pályázott (országos szinten közös igazgatású intézményként a SZVÓ nyerte a legtöbb pályázatot).


Oldal: 21



Konferenciák, „Kávéházi kerekasztal” beszélgetések, további EU-s pályázatok stb (lásd. 3.sz. melléklet).

Összegzés Úgy gondolom a mai oktatásban résztvevő valamennyi szereplő (gyermek, szülő, pedagógus, intézményi munkatárs és fenntartó) kíváncsian várja azokat az oktatást érintő változásokat, amelyeket több tényező együttes hatása generált az elmúlt évtizedben. Sokan vagyunk elégedetlenek a mai oktatási eredményekkel, ugyanakkor tisztán látjuk azt is, hogy szakpolitikai döntések szükségesek az átfogó intézkedésekre, esetleg az „áttöréses fejlesztésre”. A tehetséggondozás fontosságát minden jelenleg érvényben lévő és tervezett szakmai anyag kiemelten kezeli. Értem ezalatt a közoktatási intézményekben a gyermekek/tanulók tehetséggondozását, a pedagógusképzésben a kiváló, tehetséges pedagógusok képzését és az intézményekben a kiemelkedő teljesítményű munkaerők támogatását. Az óvodákban, iskolákban a gyermekek komplex személyiségfejlesztését és a tudás átadását csak tehetséges pedagógusok képesek hatékonyan fejleszteni. Már pedig a tehetséges munkaerőre a jövőben is szükség van, hiszen jelenlegi neveltjeink fogják a jövőben a munka-erőpiaci álláslehetőségeket betölteni. Ezért nem mindegy, hogy milyen képességű, tudású felnőttekké vállnak a mai gyermekek. Ebben a mai közoktatásban résztvevő valamennyi szereplő, tehát az egész társadalom közösen felelős. Szükséges ezért a mában olyan döntéseket meghozni, amely segíti a jövőbe vetett hitünk valóra válását. A Szolnok Városi Óvodák a jelenlegi gyorsan változó társadalmi, gazdasági változásokra hatékonyan képes reagálni. Jellemző csapatunkra, hogy a közös célért, együtt, hatékonyan tudunk küzdeni. Azokban a feladatokban, amelyek csapatmunkát igényelnek, abban erősek vagyunk és rendkívül lelkesek. Eredményes teljesítményösztönző rendszerünk működik, amelyben a kiválóan, az átlagosan, a gyengén és az alulteljesítők is egyaránt megismerhetik az egyénre szóló értékelésüket. Folyamatosan van lehetőség a fejlődésre, akár belső, akár külső képzések segítségével. Nálunk, aki fejlődni akar, az előtt nincs akadály! A szervezeti struktúra különböző szintjein tematikus szakmai munkacsoportok „terjesztik” szakmai értékrendünket. A tanácsadói, mentori rendszer kiépítésével a pedagógusok elméleti és gyakorlati kérdéseikre válaszokat, megerősítést kapnak helyben. Szolnok városvezetése kiemelt figyelmet fordít a város oktatási-nevelési intézményeire. Gazdasági és szakmai döntéseivel, minőségirányítási rendszerének folyamatos megújításával segíti és nyomon követi a közszolgáltatás minőségének javítását, valamint a régióban az intézmények versenyképességének megtartását.


Oldal: 22

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

Partick Lencioni: Kell egy csapat – A sikeres együttműködés 5 akadálya. HVG Könyvek, 2002. Csath Magdolna: Versenyképesség-menedzsment. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2010. Elissa Tucker – Robert Gandossy – Nidhi Verma: Gazdálkodj okosan a tehetséggel. HVG Könyvek, 2007. Horváth Zsuzsanna (2004): Az oktatás értékelésének újabb eszközei. Új Pedagógiai Szemle 12.sz. Csapó Benő (2000): A minőségfejlesztés az oktatási rendszer fejlődésének katalizátora. Iskolakultúra 1.sz. Vitaanyag – A törvény új vonásai. www.nefmi.hu Az Európai Közösségek Bizottsága: A XXI. századi kompetenciák fejlesztése: Az iskolákról szóló európai együttműködés menetrendje. Brüsszel, 3.7.2008. Az Európai Közösségek Bizottsága: A bizottság szolgálatainak munkadokumentuma. Milyen legyen a XXI. Század iskolája. Brüsszel, 11.07.2007. Szolnok Városi Óvodák Helyi Nevelési Programja 2010. www.szolnokiovodak.t-online.hu Szolnok Városi Óvodák www.szolnokiovodak.t-online.hu

Intézményi

Minőségirányítási

Programja


2008.

Oldal: 23

1.sz. melléklet: Intézmény vezetési struktúrája (SZVÓ)

Igazgató

Tanügyi igh.

Egységes Pedagógiai Szakszolgálat vezetője

Egységes Pedagógiai Szakszolgálat nevelőközössége.

Szakmai igh.

Minőség ügyi igh

Általános igh.

Üzemeltetési igh

Pedagógiai – szakmai szolgáltatás vezetője

Tagintézmény vezetők (22 fő) Minőségügyi koordinátorok (tagóvodák, szakszolgálat, üzemeltetés 24 fő)

Nevelőtestület (22 tagintézmény munkaközössége) Gazdasági csoport Technikai dolgozók (22 tagintézmény munkaközössége)


Oldal: 24

2.sz. melléklet: Tehetség eseménynaptár 2010/2011. (SZVÓ)


Oldal: 25

Szamosfalviné Törőcsik Ibolya. A minőség értelmezése és jelentősége az intézményi tehetséggondozásban

Recommend Documents