Szamos-Kraszna közi tározó építési munkáinak előrehaladása Hoszták Ferenc, Gulyás János Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság I. Bevezetés Magyarország árvízi veszélyeztetettsége Európában egyedülálló: a veszélyeztetett terület 21 200 km2 az ország területének 22,7 %-a. Az ártér aránya tekintetében egyedül Hollandia fenyegetettsége fogható a miénkhez, ahol a folyók árvizei és a tenger szintje alatt az ország területének 20 %-a fekszik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére és azon belül a Felső-Tisza-vidékre a fentiek kiemelten érvényesek. A megyében a domborzati viszonyok miatt több mint 2000 km2-t, a terület 38 %át veszélyeztetik a folyók árvizei. Ezen a területen 118 település található, ahol közel 200 ezer ember él.
A Tisza tokaji szelvényéhez 49 449 km2 vízgyűjtő tartozik, aminek túlnyomó része (Románia 23 ekm2) és Ukrajna (12 ekm2), valamint Szlovákia (7 ekm2) területén található, zömében a Kárpátok nyugati lejtőin, ahol az árhullámok rendkívül gyorsan kialakulnak, és nagy sebességgel érkeznek a területre. A megye jelentős területét bármikor fenyegethetik árvizek, az árvizek hevessége miatt a védekezési felkészülésre és konkrét végrehajtására nagyon rövid a rendelkezésre álló idő. II. Előzmények Az árvizek előfordulása a folyók vízjárásának természetes sajátossága. Továbbra is számolni kell az árvízszintek emelkedésével, az árhullámok levonulását jellemző hidrológia paraméterek változásával, az újabb és újabb hidrometeorológiai szélsőségek előfordulásának, a vízgyűjtő területeken végzett emberi beavatkozások hatásának és az éghajlat változásából származó következményeknek az eredőjeként. Statisztika szerint nagy árvizek viszonylag ritkán fordulnak elő. Történeti áttekintések szerint 1855-től kezdődően 25 olyan árvíz vonult le a Tiszán és mellékfolyóin, amelyek valamilyen szempontból jelentősnek vagy különlegesnek minősültek. Ezek a maguk idejében a Tisza-völgyi árvízvédelem egyes fejlesztési szakaszainak határkövét jelentették.
1
A Felső-Tiszai 1993. és az 1995. évi karácsonyi árhullámok, amelyek Magyarországon katasztrófát nem okoztak, viszont ráirányították a Kormányzat figyelmét a térség kritikus árvízvédelmi helyzetére. A Felső-Tisza-vidéki árvízvédelmi rendszer fejlesztésére 1996-ban tanulmány készült, mely a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő 541 km hosszú elsőrendű árvízvédelmi töltésből 130 km-t sürgős, további 130 km-t középtávú fejlesztését irányozta elő. Az 1998-2002 közötti sorozatos tiszai árvizek ismét rámutattak arra, hogy árvízvédelmi rendszerünk nem rendelkezik a kor elvárásának megfelelően elegendő tartalékkal, az árvízcsúcsok ugrásszerű emelkedése megkérdőjelezi a jelenleg érvényben lévő árvízi biztonságra történő kiépítés mértékét. A rendkívüli árvizek kialakulásában szerepet játszó tényezők és folyamatok jövőbeni alakulásának bizonytalansága miatt a védvonalak magassági biztonságán túl, kiegészítő „biztonsági szelepek” beépítésére is szükség van az árvédelmi rendszerben. Ezek az árapasztó tározók lehetnek, melyek - a hullámtér vízszállítókapacitásának növelése (helyreállítása) mellett - a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének (VTT) a gerincét jelentik. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének műszaki koncepciója már 2001 augusztusára elkészült. Ezután 2002-ben a koncepciót továbbfejlesztve, egyéb alternatívákat is kidolgozva, további három tanulmány jelent meg: „Az árapasztás lehetőségei a Tisza-völgyben”, „Üzemelési feladatok vizsgálata és tervezési irányelvek kidolgozása” és „Természetközeli állapot rehabilitációjának vizsgálata a Tisza nagyvízi medrében”. Míg az elsőként megjelent koncepció elsősorban tisztán árvízi szempontok megfelelésére készült, a továbbiakat már széles társadalmi egyeztetések előzték meg, melyekkel sokféle szempont együttes érvényesítése volt a cél. 2003 februárjában megszületett a kormánydöntés a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséről, mely a nagyvízi meder vízszállító képességének javítását, valamint az árvíz szabályozott kivezetését, a víz megtartását és újszerű hasznosítását, azaz az ártér reaktiválását egyidejűleg megvalósító árapasztó tározórendszer létrehozását határozta el. 2003 őszén megszületett Kormányhatározat és a 2004. évi LXVII. törvény a Tisza Tivadar környéki, valamint a Szolnok-déli országhatár közötti szakaszán a nagyvízi meder vízszállító képességének növelését és a folyó hullámterének táj- és földhasználat váltását, valamint a lefolyás elősegítését szolgáló beavatkozásokat, továbbá az ártér reaktiválását szabályozott vízkivezetéssel biztosító hat tározó létesítését irányozta elő, ennek egyike a Szamos-Kraszna közi tározó. A megvalósítás érdekében a Szamos-Kraszna közi tározó előzetes környezeti hatástanulmánya 2005 májusában készült el. A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség állásfoglalásában a hatástanulmány átdolgozását írta elő. Ennek értelmében a Natura 2000-es védettség alatt álló Károlyi-erdőt ki kell hagyni a tározótérből, valamint az anyagnyerőhelyek kiválasztásánál az Ópályi melletti gyepes területet szintén figyelmen kívül kell hagyni. Fenti előírások figyelembevételével a terv átdolgozásra került ezt követően a vízjogi létesítési, valamint a környezetvédelmi engedély kiadásra került. III. Tervezési alapadatok A Szamos-Kraszna közi tározó a FETIVIZIG működési területén a 2.58 számú ártéri öblözetben helyezkedik el. Határait nyugatról a Kraszna jobb parti meglévő töltése (07.13. sz.
2
Ágerdőmajor-olcsvai árvízvédelmi fővédvonal), a többi irányból pedig a települések védelmére létesítendő új töltések alkotják. Kelet felől a Szamos bal parti töltése is mintegy 700 m-en a tározó határát képezi.
A tározó az alábbi nyolc település külterületét érinti: Kocsord, Győrtelek, Tunyogmatolcs, Szamoskér, Szamosszeg, Nagydobos, Ópályi és Mátészalka. Az árvízi tározó általános adatai: A vízkivétel helye: Szamos bp. 16+300 tkm (20,52 fkm) MÁSZ (Szamos 20,52 fkm): 115,59 mBf Tározási szint: 112,65 mBf Töltéskorona: 113,65 mBf Térfogat: 126 millió m3
3
51,1 km2 2,5 m 3,2 m
Vízfelület: Átlagos vízmélység: Átlagos töltésmagasság:
A tervezett tározót az Északi-főcsatorna szeli ketté. Területének legnagyobb része – közel 85 %-a – szántó művelési ágban van. Kisebb, a terület tájképi értékét növelő mennyiségben találhatók erdők, cserjés növényzettel fedett területek (4 %), illetve rétek, legelők kb. 10 %-os területi részesedéssel. A vizes élőhelyek területi részesedése 1 % alatti. Más területhasznosítási módok aránya elenyésző, típusonként 1 % alatt van. A Szamos-Kraszna közi tározó megnyitási szelvényénél kialakuló árhullám paramétereit elsősorban a Szamoson érkező árhullámok határozzák meg, nagyobb tiszai vízszintek esetén a tiszai visszaduzzasztás hatása is jelentős lehet. A Szamos-Kraszna közi tározó működése, elhelyezkedésénél fogva, elsősorban a Szamos és a Szamos-torkolat alatti Tisza-szakasz vízszintjeire van jelentős hatással. Az, hogy a mellékfolyó árhulláma milyen mértékben növeli a főfolyó árhullámát döntően az árhullámok tartósságától, méretétől és a tetőzés találkozási pontban mért időbeli eltérésétől függ. A tározó méretezéséhez (a biztonság növelése érdekében) az egyik ágon önmagában MÁSZ + 1 m-es tetőző vízszintet okozó (a másik ág ~1000 m3/s-os maximális hozamú árhullámával találkozó), az észlelteknél nagyobb tartósságú árhullámokat vettek fel. A felső határszelvényében indított modellezési árhullámok a korábban észlelt, valóságos árhullámok alapján készültek, azok esetleges tartósságbeli és csúcsvízhozambeli növelésével. A csengeri szelvényben felvett mértékadó árhullámokat (vízhozam-adatsorokat) mutatja az alábbi ábra.
Szamos - Csenger 3500 1970
3000
1981
Vízhozam (m3/s)
2500
1974 1979
2000
MÁSZ+1 MÁSZ
1500
MÁSZ+0.5
1000 500 0 feletti Felső-Tisza (Tiszabecs-Vásárosnamény) közel 60 km hosszúságú A Szamos-torkolat 5 15 a Szamos20 25 szakaszán valamivel0gyorsabban vonulnak le az10 árhullámok, mint ~51 km magyar szakaszán. Az egydimenziós hidrodinamikai modellel végzett vizsgálatok szerint a MÁSZ-t Idő (nap)
4
30
meghaladó magányos árhullám levonulási ideje a Felső-tiszai ágon 22-35 óra, a szamosi ágon pedig 34-37 óra. A két ág árhullámának tetőzése akkor esik egybe a torkolat alatt (Vásárosnaménynál), ha a tiszabecsi szelvénybe ugyanazon a napon, de megközelítőleg 4-12 órával később érkezik az árhullám, mint a csengeri szelvénybe. Figyelembe véve, hogy az eddig észlelteknél jelentősen nagyobb tartósságú árhullámokkal számoltak, nagy biztonsággal állítható, hogy azok a szamosi és Felső-tiszai árhullámok, melyek 5-7 napnál nagyobb időbeli eltéréssel érkeznek a magyar szakaszra (a tiszabecsi, illetve a csengeri szelvénybe) a Vásárosnamény-Tokaj szakaszon már nem egyesülnek, azaz nem növelik jelentősen egymás vízszintjeit.
Vízszintek alakulása Vásárosnaménynél a Tisza és a Szamos MÁSZ +1m-es árhullámainak különböző eltolódása esetén szinkron
116
Tiszai 3 nappal eltolva
115
Tiszai 5 nappal eltolva
114
Tiszai 7 nappal eltolva
Vízszint (m Bf.)
113 112
Tiszai 10 nappal eltol
MÁSZ
111 110 109 108 107
Az is látható, 106 hogy az önmagukban az egyik ágon MÁSZ + 1 m-es vízszinteket okozó árhullámok tökéletes egybeesése esetén a torkolat alatti több mint21 2,0 m01 06 11 szakaszon a MÁSZ-t 16 rel meghaladó vízszintek alakulnak ki. idő (nap) A további változatok vizsgálatának eredményeiből az alábbiakat érdemes kiemelni: Két, önmagában az egyik ágon MÁSZ-t okozó árhullám tökéletes egybeesése esetén a torkolat alatti szakaszon a MÁSZ-t több mint 1 m-rel meghaladó vízszintek alakulnak ki. (Ezért ezzel az esettel számításainkban nem foglalkozunk.) A Felső-Tiszán MÁSZ-t 1 m-rel meghaladó árhullám érkezése esetén, teljes időbeli egybeesés mellett a Szamoson önmagában csak II. fokot elérő árhullám is elegendő ahhoz, hogy a torkolat alatt a MÁSZ-t elérő vízszintek alakuljanak ki. A Felső-Tiszán MÁSZ-t elérő árhullám érkezése esetén, teljes időbeli egybeesés mellett a Szamoson önmagában legalább III. fokot elérő árhullámnak kell érkeznie ahhoz, hogy a torkolat alatt a MÁSZ-t elérő vízszintek alakuljanak ki. A két ágon önmagukban megközelítőleg MÁSZ - 0,5 m tetőzési szintű árhullám tökéletes időbeli egybeesése okoz MÁSZ-t meghaladó vízszintet Vásárosnaménynál.
5
26
A tározó felkészítését a megnyitásra a vásárosnaményi és a csengeri vízmércére készített előrejelzés alapján kell megkezdeni, illetve a tunyogmatolcsi mérce alapján kell folytatni. Az árhullámok áradó szakaszán a vízállás emelkedés 7-16 cm/órára tehető. IV. A tározó létesítményeinek ismertetése IV.1 Tározó töltései A tározó határait jelentős részben új lokalizációs töltések, valamint a Kraszna jobb parti ~7,8 km-es és a Szamos bal parti ~700 m-es szakasza alkotják. Az új töltés füvesített földmű, 4,0 m koronaszélességű, 1:3-as kétoldali rézsűhajlású és mindkét oldalon 10-10 m széles előtérrel, fenntartási sávval rendelkezik, a mentett oldalon helyenként ehhez kapcsolódó vízelvezető árokkal. A töltés hossza 21 km. A hullámzásnak erősen kitett rézsűfelületek védelmére 80 m szélességben hullámvédő erdősáv létesül. A töltéskoronán teljes hosszban 3 méter szélességű, aszfaltozott üzemi út épül. IV.2 Vízbeeresztő műtárgy Az árapasztásra a Szamos bal parti töltésének 16+300 tkm szelvényében elhelyezkedő műtárgy szolgál. A vízbeeresztő műtárgy 12 nyílású, szabad vízfelszínű, mozgatható elzáró szerkezetekkel szabályozható műtárgy. A műtárgyhoz a tározó felől nagyfelületű energiatörő utófenék csatlakozik. A vízbeeresztő műtárgy 12 db, 8,00 m széles, 112,00 mBf küszöbszintű átfolyó nyílással rendelkezik. Az elválasztó pillérek szélessége: 2,60 m. A műtárgy vízátbocsájtó képessége MÁSZ-1,0 m Szamos vízszintnél kb. 520 m3/s. Az átfolyó nyílások szabályozható elzárását az árvízvédelmi követelményeknek megfelelő kettős acélszerkezetű, nyomott szegmenstáblák biztosítják. A szegmenstáblák mozgatását nyílásonként kétoldali elektromechanikus, Gall-láncos mozgató berendezés végzi. A tájgazdálkodási vízpótlás lehetőségére a műtárgy középső pillérében 2,0 x 2,40 m bel méretű, 109,00 mBf fenékszintű zárt csatorna van beépítve, amelyen keresztül kb. 5,0 m 3/s víz vezethető be a Szamos felől a tározóba. A műtárgy a Szamos folyó bal parti árvízvédelmi töltés 16+114 tkm és 16+590 tkm szelvényei között létesül. A műtárgy építése a meglévő árvízvédelmi töltés mögött, annak védelmében a mentett oldalon történik. A műtárgyon az üzemi közlekedés biztosítására 6,60 m pályaszélességű, két forgalmi sávval kialakított üzemi híd vezet át. A vízbeeresztő műtárgyhoz a tározó felől (az alvízi oldalon) „kaszkád” rendszerű energiatörő medence csatlakozik. A medence alsó lezárását 5,0 m mélységig lemenő vasalt beton résfal biztosítja. Az energiatörő medence a szétnyíló alvíz oldali szárnyfalak közé van beépítve, folyás-irányú hossza: 47,10 m. A medence szintje 111,70 mBf. A medencét a vízátfolyás irányára merőlegesen beépített három végigmenő borda három kisebb szélességű medencére osztja (15,0 m, 10,0 m, 10,0 m széles medencékre). Az energiatörést a három medencén átbukó víz energia vesztése biztosítja. Az utolsó borda után még 10,0 m hosszú fenéklemez csatlakozik. Ezután kb. 13,0 m hosszúságban kőszórás van beépítve. Az energiatörő medence fenéklemeze homokos-kavics ágyazatra épülő 50 cm vastag, felületi betonacél hálóval ellátott betonlemez, „nagy-táblás” kiépítéssel (nagy felületű egységekből) készül. A kb. 0,7 m széles, 0,70-1,05 m-ig változó magasságú végigmenő bordák vasbeton anyagúak. A felvízi szárnyfalak mögötti rézsűs felületek homokos-kavics ágyazatra épített 40 cm vtg. betonba rakott kőburkolatok. Az alvízi oldalon a betonba rakott kőburkolat csak a rézsű alsó
6
felületén készül. A fenéklemezbe a felúszási nyomás csökkentésére nyomáscsökkentő kutakat kell beépíteni. A nyomáscsökkentő kutak Ø 1,0 m kútgyűrűkből készülnek, fordított szűrőzéssel, vízépítési terméskővel kitöltve. IV. 3 Vízleeresztő és beeresztő zsilipes műtárgy A műtárgy a Kraszna jobb parti töltésének 8+000 tkm szelvényében, a meglévő krasznai töltés védelmében egy új, a tározó felé kiépített töltésnyomvonalban helyezkedik el. A műtárgynak jelentős vízhozamot kell az árvízi tározóba át-, ill. onnan visszavezetni. A Kraszna folyó pillanatnyi árvízi vízszintje és a tározó pillanatnyi vízszintje közötti néhány méter szintkülönbség 3-7 m/s-os vízsebességet hozhat létre a műtárgy legszűkebb szakaszán, annak hidraulikailag tervezett jó kialakítása esetén. Mivel a tározó ürítésekor a Kraszna felé nagyságrendben a feltöltésével megegyező vízhozamokat kell a műtárgyba be-, ill. a műtárgyon átvezetni, a műtárgy két végének hidraulikai kialakítása azonos. Egy-egy nyílás átlagos vízszállítása ~30 m3/s-ra tehető. A műtárgy tervezett küszöbszintjei 107,00 mBf. A műtárgy egy középső monolit vasbeton tömbből, ehhez mindkét oldalon csatlakozó energiacsillapító medencéből áll. A tározó felőli medence folytatásában be-, ill. elvezető csatorna épül, melyeknek az energiatörő medencéhez kapcsolódó kezdeti szakasza kővel burkolt. A Kraszna felőli csillapító medence legyezőszerűen kapcsolódik a tervezett kőszórással biztosított Kraszna mederhez. A csillapító medencében két sorban helyezkednek el az energiatörő vasbeton fogak, melyek előtt a medence anyaga vasbeton, míg azt követően betonba rakott terméskő. A középső monolit vasbeton tömb három darab 2,0 x 3,0 m, álló téglalap keresztmetszetű zárt csatornát tartalmaz, melyek a zsiliphornyoktól távolodva 2,0 mről 2,80 m-re szélesednek ki. Ezeket a csatornákat mindkét oldalon (a Kraszna és a tározó felőli oldalon is) az acélszerkezetű, síktáblás zsilipszerkezetek zárják le. A tömb mindkét végén, tehát mind a Kraszna felőli, mind a tározó felőli oldalán, a MÁSZ+1,0 m fölé magasodó pillérek az ideiglenes elzárás hornyainak és a besüllyesztett hágcsónak, valamint a víz jó áramlását biztosító vb. kötényfalaknak adnak helyet. A Kraszna és a tározó felőli oldalon lévő műtárgyfejek tartalmazzák a 120 cm vastag, a végükön ívesen kialakított, függőleges elválasztó pilléreket, amelyeknek a zsilipek beépítési hornyai között maradó, 40 cm vastag magja a zárt vasbeton csatornák függőleges oldalfalainak a meghosszabbítása. A pillérek közötti 2,0 m széles vízvezető nyílás egy részét felül tölcsérszerű vasbeton kötényfal fedi le, amely vízszintes alkotójú hengerfelülettel, áramvonalasan fut be a zárt csatornák födémének síkjába, hogy biztosítsa a nagysebességű vízáram kontrakció mentes és kis veszteséget okozó beáramlását. IV. 4 Vízleeresztő és beeresztő csatorna A vízleeresztő csatorna biztosítja az összeköttetését a vízleeresztő zsilipes műtárgy és a HoltKraszna között. A Holt-Kraszna az öblözet belvízlevezetésében vesz részt, a tározó ürítésekor a medrében összegyülekező vizeket a vízleeresztő csatornán keresztül vezetjük a zsilipes műtárgy felé. A csatornát 1:3-as rézsűhajlással és 6 m fenékszélességgel épül. A csatorna hossza ~45 m. Ha a Krasznán olyan árvízi helyzet áll elő, amely szükségessé teszi a zsilipes műtárgy megnyitását, akkor a tározó töltésekor a csatorna vízbeeresztő funkciót láthat el. Ha a Kraszna vízállásai lehetővé teszik, akkor víz ereszthető be a zsilipek nyitásával a HoltKrasznába, illetve 108,80 mBf környéki vízállás esetén a Gróftagi-csatornán keresztül, kisebb
7
átépítésekkel és vízkormányzással a „korábbi Holt-Krasznába” és azon keresztül a Z5 műtárgy felé – biztosítva ezzel a Károlyi-erdő vízpótlását. IV. 5 Töltést keresztező műtárgyak A létesítendő töltések több, kisebb-nagyobb belvízcsatornát kereszteznek, akadályozva a mögöttes terület víztelenítését. A keresztezéseknél elzáró műtárgyak épülnek szivattyúállással, mobil szivattyúkkal biztosítva az érkező vizeknek szükség szerinti beemelését a tározóba. Ha a tározó nem üzemel, akkor a belvizek a nyitott műtárgyakon keresztül, gravitációsan jutnak be a befogadóba. Az Északi-főcsatornán a töltéskeresztezéseknél a főcsatorna lezárására csak zsilipes műtárgy épül, mivel zárt zsilipállásnál nem szükséges a főcsatorna belvizeinek tározóba való átemelése (Z1, Z2), ugyanis a tározó feletti terület belvizeit a tározó árvízi üzeme idején a kocsordi szivattyútelepen kell a Krasznába emelni. A Kocsordi-főcsatornát az Üzemközi Öntöző Főcsatornával összekötő csatornán szintén nem szükséges szivattyúállást létesíteni (Z3), csakúgy, mint a tározó északi töltésének Károlyi-erdő mellett elhelyezkedő 2 db zsilipjénél (Z4, Z5). A többi keresztező műtárgy mobil szivattyúállással lett kialakítva (S2, S3, S4, S5). IV. 6 Tározótér rendezése A tározó a Kraszna jobb partján a 43. számú Szamos-Kraszna közi belvízrendszer, „Északifőcsatorna, Kocsordi-főcsatorna és K-4” öblözetében, azon belül az Északi-főcsatorna részöblözetében a 07.11. Szamos-Krasznaközi belvízvédelmi szakaszban fekszik. A tározó teljes területe a kizárólagos állami tulajdonban lévő, VIZIG kezelésű Északi főcsatorna vízgyűjtőterületén helyezkedik el. A tározótól délre fekvő Kocsordi belvízöblözet elvileg független az Északi főcsatorna öblözetétől, de jelenleg zsilipes vízkormányzással a két rendszer összeköthető. Míg a Kocsordi rendszer csak a szivattyúzással emelhető be a Krasznába, addig az Északi-főcsatorna kedvező szamosi, ill. tiszai vízállásoknál gravitációsan is levezeti a belvizeket. A két rendszer közötti összeköttetést a Kocsord-Ecsedi csatorna és az Északi főcsatorna 17+843 km szelvényében épült zsilip biztosítja. A zsilip lezárása után megszűnik a vízátvezetés az Északi főcatornába, s a Kocsordi főcsatorna vizeit a Kocsordi szivattyútelep emeli be a Krasznába. A VIZIG kezelésű Északi főcsatorna a befogadója a jobb és bal parti Társulati kezelésű csatornáknak. A társulati kezelésben lévő csatornák közül vannak, amelyek teljes hosszukkal a tározótérben helyezkednek el, és vannak, amelyek csak részben esnek a tervezett tározó területére. A rekonstrukciót a tározó területére eső csatorna szakaszokra irányoztuk elő. Ettől az elvtől eltérünk azon csatornák esetében, amelyek a tározóhoz közel fekvő belterületekről érkező felszíni vizek közvetlen befogadói. Az érintett belterületek vízelvezetésének érdekében a csatornák teljes hosszán előirányozták a rekonstrukciót. A belvízcsatornák között vannak erősen feliszapolódottak, növényzettel sűrűn benőttek, esésviszonyaik, keresztszelvényi méretük az engedélyezettől nagymértékben eltérőek, az átereszek feliszapolódtak, a zsilipszerkezetek felújításra szorulnak. IV. 7 Egyéb építmények A tározó töltésein az árvízvédelmi töltések építésénél előírt töltéstartozékok kerülnek elhelyezésre: A töltés teljes hosszán hekto- és kilométerjelző kövek, a kerékpárút mentett oldali padkájában,
8
a töltést keresztező földutakhoz csatlakozva 1:10-es hajlású, szilárd (aszfaltbeton) burkolatú fel-és lejáró rámpák, (az északi töltés 2+246, 7+476, 7+987 tkm szelvényeiben és a déli töltés 0+705, 1+844, 2+433, 3+280, 4+731, 7+291, 8+213, 8+767, 9+791 tkm szelvényeiben), a töltéskoronán történő közlekedés segítését célzó kitérők (északi töltés 3+350 tkm szelvényében és a déli töltés 13+950, 15+865, 16+675, 17+690, 18+875 tkm szelvényeiben), a töltéskoronán az átvezető utak két oldalán (a földutakhoz csatlakozó rámpákon kívül a 4120. sz. közút keresztezéseinél) sorompók és „Behajtani tilos” táblák. A tározás mentes időszakban biztosítani kell a földtulajdonosoknak, a gazdálkodóknak, az ott lévő egyéb létesítmények kezelőinek lehetőség szerint az időjárási viszonyoktól függetlenül az akadálymentes közlekedést. A közlekedés részben a meglévő földutakon, részben ahol erre szükség van új földutak építésével oldható meg. A tározótöltésen az átjárást a meglévő, a tározóba bevezető földutak keresztezésénél és az új műtárgyaknál épülő rámpák biztosítják. A területen a meglévő földutak átépítésével és új földutak építésével minden földrészlet, minden meglévő csatorna, vadmenekítő domb, anyagnyerőhely, stb. megközelíthető lesz. A tározótöltés vízoldali lábához előirányzott erdősáv mellé, az egész tározót körülfogó új földút épül. IV. 8. Elektromos vezetékek A tározóteret keresztülszeli a Fehérgyarmat-Vásárosnamény 120 kV-os elektromos távvezeték. A távvezeték átépítése a tartóoszlopok kiemelt lemezalapra történő áthelyezésével történik. A Szamoskér-Tunyogmatolcs közötti 22 kV-os vezeték a tározóval való keresztezésnél a 4120 sz. út mellé kerül áthelyezésre. A tározó D-i területeivel érintett 22 kV-os vezetékek a tározón kívülre kerülnek. V. Építési munkák előrehaladása A projekt a „FIDIC sárga könyv szerinti megvalósítása és a kiviteli tervek elkészítése a 191/2009 (IX.15.) Korm. rendeletnek megfelelő tartalommal” történő megvalósítását a KEVÍZ 21 Zrt, a KÖZGÉP Zrt. és a KÖTIVIÉP B Kft. mint közös ajánlattevők végzik. Az árvízszint csökkentő tározó építési munkaterülete 2012. május 24-én a kivitelező szervezetek részére átadásra került. Első munkafolyamatként a kiviteli tervek készítése kezdődött meg. A kiviteli tervek MÉRNÖK általi jóváhagyását követően a munkakezdési engedély kiadása megtörtént, melyet a Vízügyi Igazgatóság tudomásul vett. Jelenleg már 44 építési folyamat rendelkezik munkakezdési engedéllyel, melynek részletezését a következő táblázat rögzíti. sorszám 1. 2. 3. 4.
Létesítmény megnevezése Északi tározótöltés 0+000 – 5+450 tkm közötti szakasz kivitelezési munkái Déli tározótöltés 4+900 – 10+460 tkm közötti szakasz kivitelezési munkái, és az A-2/B, A-5/E, A-6/A, A-6/B, A-7/A jelű anyagnyerő helyek talajmechanikai vizsgálata Vízleeresztő műtárgy. Elzáró és mozgató berendezések. Főelzárás munkáinak elvégzésére. Vízleeresztő műtárgy. Elzáró és mozgató berendezések. Ideiglenes elzárás munkáinak elvégzésére.
9
Munkakezdési engedély kiadva 2012. 09. 03. 2012. 09. 04. 2012. 09. 20. 2012. 09. 20.
5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Vízleeresztő műtárgy. Elzáró és mozgató berendezések. Szegmens főelzárás munkáinak elvégzése. Vízbeeresztő műtárgy. Elzáró és mozgató berendezések. Szegmens főelzárás Mozgató berendezése munkáinak elvégzésére. Vízbeeresztő műtárgy. Elzáró és mozgató berendezések. Ideiglenes elzárás. Vízbeeresztő műtárgy. Elzáró és mozgató berendezések. Tájgazdálkodási nyílás Főelzárás. Vízbeeresztő műtárgy. Elzáró és mozgató berendezések. Tájgazdálkodási nyílás Ideiglenes elzárás. Északi tározótöltés 5+450-10+547 tkm között
2012. 09. 20. 2012. 09. 20. 2012. 09. 20. 2012. 09. 20. 2012. 09. 20. 2012. 09. 21. 2012. 09. 21.
16.
Tározótöltést keresztező műtárgyak. Z1 jelű műtárgy. Töltést keresztező műtárgyak. Z1 jelű zsilip. Elzáró és mozgató berendezései. Tározótöltést keresztező műtárgyak. Z3 jelű műtárgyépítés. Töltést keresztező műtárgyak. Z3 jelű zsilip. Elzáró és mozgató berendezései. Töltést keresztező műtárgyak. S3 jelű zsilip. Elzáró és mozgató berendezései. Vízleeresztő műtárgyépítés. Munkagödör.
17.
Vízleeresztő műtárgyépítés. Alaplemez.
2012. 09. 21.
18.
Vízbeeresztő műtárgy Építés
2012. 11. 20.
19. 20. 21. 22. 23.
Tározó töltést keresztező műtárgyak.Z5 jelű műtárgy építés Töltést keresztező műtárgyak Z4 jelű zsilip elzáró és mozgató berendezései Töltést keresztező műtárgyak Z5 jelű zsilip elzáró és mozgató berendezései Töltést keresztező műtárgyak S2 jelű zsilip elzáró és mozgató berendezései Töltést keresztező zsilip és szivattyúállás S5 jelű zsilip tervlapok
2013. 02. 28. 2013. 02. 28. 2013. 02. 28. 2013. 02. 28. 2013. 02. 28.
24.
Vízbeeresztő műtárgy. Villamos berendezések
2013. 02. 28.
25.
Vízbeeresztő műtárgy. Távjelzés, adatátvitel
2013. 02. 28.
26.
Vízleeresztő műtárgy. Távjelzés, adatátvitel
2013. 02. 28.
27.
Vízleeresztő műtárgy. Villamos berendezések
2013. 02. 28.
28.
Tározótöltést keresztező zsilip és szivattyúállás S4 jelű zsilip építés
2013. 03. 01.
29.
Tározótöltést keresztező zsilip és szivattyúállás S5 jelű zsilip építés
2013. 03. 01.
30.
Vízleeresztő műtárgy. Építés
2013. 03. 01.
30/a.
Tározó töltést keresztező műtárgyak.Z4jelű műtárgy építés
2013. 05. 06.
31.
4120 jelű összekötő út magassági korrekció
2013. 05. 10.
32.
4120 jelű összekötő út magassági korrekcióhoz kapcsolódó terelőút
2013. 05. 10.
33.
Tározó töltést keresztező műtárgyak S2 jelű műtárgy építés
2013. 05. 15.
34.
Tározó töltést keresztező műtárgyak S3 jelű műtárgy építés
2013. 05. 15.
35.
Tározó töltést keresztező műtárgyak Z2 jelű műtárgy építés
2013. 06. 19.
36.
Tározótér rendezés, Belvízcsatornák rekonstrukciója
2013. 07. 18.
37.
120 kV-os távvezeték átépítése
2013. 08. 05.
38.
2013. 11. 18.
40.
Tározó töltés. Kraszna jobb parti töltés résfalazása Létesítmények a tunyogmatolcsi gátőrtelepen. Szabadtéri tároló. Raktárépület Tározótér rendezése. Vadmenekítő dombok és rámpák
41.
Tározótér rendezése. Földutak
2014. 03. 14.
12. 13. 14. 15.
39.
10
2012. 09. 21. 2012. 09. 21. 2012. 09. 21. 2012. 09. 21. 2012. 09. 21.
2013. 11. 18. 2014. 03. 10.
42.
Műtárgyakhoz kapcsolódó új csatornák. Z2, Z3 és S5 jelű csatornák
2014. 04. 07.
43.
Tározótér körüli monitoring kutak
2014. 04. 07.
V. 1 Előkészítő és építési munkák V. 1. 1 Lőszermentesítés Déli tározótöltés 0+000 – 10+460 tkm szelvények között, északi töltés 0+000-10+547 tkm szelvények között, „A7”, „A6”, „A6/B”, „A5/A” „A5/D”, „A2/A”, „A2/C” jelű anyagnyerőhelyek területén, a vízbeeresztő-, vízleeresztő-, Z1, Z2, Z3, Z4, Z5, S2, S3, S4 és S5 jelű műtárgyak területén megtörtént. V. 2. 2 Irtási, gaztalanítási munkák „A7”, „A6”, „A6/B”, „A5/A” jelű anyagnyerőhelyek területén, Déli tározótöltés 0+000 – 10+460 tkm szelvények között, Északi töltés 0+000-10+547 tkm szelvények között megtörtént. V. 2. 3 Bontási munkák: A déli töltésen az öntöző csatorna teljes hosszában elbontásra került, a rajta lévő műtárgyakkal együtt. V. 2. 4 Töltésépítési munkafolyamatok Lehumuszolás Északi töltés: 0+020-10+547 tkm között, Déli töltés: 0+000-10+460 tkm között megtörtént, Agyagfog építése Északi töltés: 0+020-10+547 tkm között, Déli töltés: 0+000-10+460 tkm között megtörtént, Töltésépítés Északi töltés A töltésépítési munkálatok befejeződtek, a beépített földanyag az építés megkezdése óta összesen ~873.900 m3. A töltésrézsűk valamint a fenntartási sávok felületeinek humuszolása szintén befejeződött az 0+050–0+200 tkm, 0+350–0+900 tkm, 1+10010+547 tkm szelvények között. A füvesítés megtörtént. Déli töltés A töltésépítési munkálatok befejeződtek, az építés megkezdése óta összesen ~490.650 m3 földanyag beépítése történt meg. A füvesítés megtörtént a Z2, Z3 műtárgyak környezetének kivételével a teljes szakaszon. Töltéskorona burkolat Északi töltés homokos kavics ágyazat beépítése a 3+700 – 6+200, valamint 4+300 – 8+000 tkm szelvények között a második réteg a Ckt beépítése is megtörtént. Déli töltés homokos kavics ágyazatra a Ckt alapréteg építése a 0+500 – 5+500 tkm szelvények között, valamint már a padka rendezése a 0+600 – 5+500 tkm szelvények között megtörtént. 11
V. 2. 5 Belvízcsatornák rekonstrukciója Az irtási és a kotrási munkálatok befejeződtek a Nyúlszökő csatornán, a Tőgyeske csatornán, a Csombor csatornán, a Csombor oldalágon, a Véd árkon, a Nyáras-dűlői csatorna I. és II. oldalágon, a Pogányháti csatornán a Holt-Krasznán, a Kér-tunyogi, Kértunyogi összekötő csatornán, a Hosszútói öntöző főcsatornán, a Messzenyilasi csatornán, a Nyáras-dűlői csatornán, a Gróftagi csatornán, az Ópályi Kislápi csatornán, az Üzemközi öntöző főcsatornán, az Ócska-Kraszna csatornán, Bivalyfertő csatornán és a Nyáras-dűlői csatornán. Folyamatban van a Gyöngyös csatornán, az Északi főcsatornán, és az Ópályi összekötő csatornán. V. 2. 6 Tájgazdálkodási csatorna építése A Tájgazdálkodási csatorna építése a 0+013 – 0+950 km szelvények között befejeződött. V. 2. 7 Műtárgyépítés Vízleeresztő műtárgy (Kraszna) A műtárgy szerkezetépítési munkálatai, valamint az előfenék és az utófenék lemezének építése befejeződött. A tározó oldali betonba rakott terméskő burkolat építése a mederfenéken és a meder déli rézsűjében befejeződött. Az ideiglenes- és főelzárások (görgős elzáró táblák) beemelése és beállítása megtörtént. A műtárgyhoz csatlakozó töltések építése a MÁSZ szintig, valamint a csatlakozó töltés rámpájának építése befejeződött, beépített földanyag 18.500 m3. A rézsűlépcsők fogadószerkezeteinek és a sejtidom kő burkolat építése folyamatban van. A víztartási próbák sikeresen befejeződtek. A Kraszna jobb part 7+900-8+100 tkm szelvények között funkcióját vesztett árvízvédelmi töltésszakasz elbontása megtörtént. Z1 jelű műtárgy A szerkezetépítési munkák és utókezelésük befejeződött. A mederburkolás a mederfenéken befejeződött. A mederburkolás, a rézsűlépcsők fogadószerkezeteinek építése és a műtárgyhoz csatlakozó töltés építése folyamatban van. Az elzáró szerkezetek tokszerkezeteinek elhelyezése és beállítása befejeződött. Az NA 800 áteresz csöveinek elhelyezése megtörtént az övárok bevezetésénél. Z2 jelű műtárgy A szerkezetépítési munkák befejeződtek. A földvisszatöltés megtörtént a műtárgy vonaláig, a vízépítési burkolatok a vízszintes és a ferde felületen elkészült, a lezáró betongerendák építése folyamatban van. A fő és ideiglenes elzárások tokszerkezeteinek beállítása és másodlagos bebetonozásuk megtörtént. A mozgató berendezések helyszíni elhelyezése megtörtént. A víztartási próbák sikeresen befejeződtek. Z3 jelű műtárgy A szerkezetépítési munkák befejeződtek. A földvisszatöltés megtörtént a műtárgy vonaláig, a vízépítési burkolatok a vízszintes felületen elkészült. A fő és ideiglenes elzárások tokszerkezeteinek beállítása és másodlagos bebetonozásuk megtörtént. A mozgató berendezések helyszíni elhelyezése megtörtént. A víztartási próbák sikeresen befejeződtek.
12
Z4 jelű műtárgy A szerkezetépítési munkák és utókezelésük befejeződött. A csőtagok melletti földvisszatöltés szintén megtörtént. Az elzáró szerkezetek tokszerkezeteinek elhelyezése és beállítása megtörtént. A műtárgyakhoz kapcsolódó töltés építése folyamatban van. Z5 jelű műtárgy A szerkezetépítési munkák és utókezelésük befejeződtek, a műtárgy melletti földvisszatöltés, valamint a csatlakozó csatorna kialakítása megtörtént. Az elzáró szerkezetek tokszerkezeteinek elhelyezése és beállítása megtörtént. A műtárgyakhoz kapcsolódó töltés építése befejeződött. S2 jelű műtárgy A szerkezetépítési munkák és utókezelésük, valamint a vasbeton csövek elhelyezése, a műtárgy melletti földvisszatöltés és töltésépítés megtörtént. A mederburkolási munkák a mederfenéken, valamint a rézsűlépcsők fogadószerkezetei elkészültek. A fő- és ideiglenes elzárások tokszerkezeteinek beállítása és másodlagos bebetonozásuk megtörtént. A főelzárás táblái elhelyezésre kerültek, a víztartási próba sikeres volt. A tározó oldali aknát és a szivattyúállást összekötő acél nyomócső elhelyezése, valamint a szivattyúállás vb lemezének építése, és a beton járda kialakítása megtörtént. S3 jelű műtárgy A szerkezetépítési munkák és utókezelésük, valamint a vasbeton csövek elhelyezése, a műtárgy melletti földvisszatöltés és töltésépítés megtörtént. A mederburkolási munkák a mederfenéken, valamint a rézsűlépcsők fogadószerkezetei elkészültek. A fő- és ideiglenes elzárások tokszerkezeteinek beállítása és másodlagos bebetonozásuk megtörtént. A főelzárás táblái elhelyezésre kerültek. A tározó oldali aknát és a szivattyúállást összekötő acél nyomócső elhelyezése, valamint a szivattyúállás vb lemezének építése, és a beton járda kialakítása megtörtént. S4 jelű műtárgy A szerkezetépítési munkák és utókezelésük, valamint a vasbeton csövek elhelyezése, a műtárgy melletti földvisszatöltés és töltésépítés megtörtént. A mentett oldali mederburkolat elkészült. A fő- és ideiglenes elzárások tokszerkezeteinek beállítása és másodlagos bebetonozásuk, valamint a szivattyúállást és tározó oldali aknát összekötő NA 300 acél nyomócső beépítése megtörtént. A főelzárás táblái elhelyezésre kerültek, a víztartási próba sikeres volt. A rézsűlépcsők fogadószerkezeteinek valamint a szivattyúállás vb lemezének építése, és a beton járda kialakítása megtörtént. S5 jelű műtárgy A szerkezetépítési munkák és utókezelésük, valamint a vasbeton csövek elhelyezése, a műtárgy melletti földvisszatöltés és töltésépítés megtörtént. A mentett oldali mederburkolat elkészült. A fő- és ideiglenes elzárások tokszerkezeteinek beállítása és másodlagos bebetonozásuk, valamint a szivattyúállást és tározó oldali aknát összekötő NA 300 acél nyomócső beépítése megtörtént. A főelzárás táblái elhelyezésre kerültek, a víztartási próba sikeres volt. A rézsűlépcsők fogadószerkezeteinek valamint a szivattyúállás vb lemezének építése, és a beton járda kialakítása megtörtént. Vízbeeresztő műtárgy (Szamos)
13
A vízbeeresztő műtárgy betonszerkezete elkészült, az energiatörő bordák betonozása megtörtént. A betonba rakott terméskő burkolat építése befejeződött. A villamos kapcsolószekrény konténer elhelyezése megtörtént. A vízbeeresztő műtárgyhoz csatlakozó töltések az északi és déli oldalon MASZ szintig elkészült. A műtárgyhoz csatlakozó töltés északi oldalán a hídra felvezető rámpa és rézsűk kialakítása, illetve mentett oldali támfal melletti töltés és szivárgó építése befejeződött. A töltésrézsűk, fenntartási sávok és csatlakozó töltések, a déli oldalon mentett oldali támfal melletti töltés, valamint az északi oldalon mentett oldali támfal melletti töltés vissza humuszolása, füvesítése megtörtént. Üzemi híd pályalemezének betonozása, szigetelése a híd teljes hosszában megtörtént. A monolit szegélyek sóvédelmi munkái a kiegyenlítő lemezek elkészültek. Mentett és az ártéri oldalon É-is és D-i szegélygerendák elkészültek. A betonba rakott terméskőburkolat építése az ártéri oldalon befejeződött. A víztartási próbák a Szamos felőli szegmens és ideiglenes elzárás között valamint a tározótér felöli szegmens és az ideiglenes elzárás között, valamint a tájgazdálkodási tápcsatorna elzáró szerkezeteinek víztartási próbája megtörtént. A műtárgy elektromos energia ellátását biztosító vezeték kiépítése befejeződött. A Szamos bal parti 16+135-16+565 tkm szelvények között funkcióját vesztett árvízvédelmi töltésszakasz elbontása befejezés előtt áll. V. 2. 8 4120. sz. összekötő út magassági korrekciója Az összekötő út magassági korrekciója befejeződött, az átépített út forgalomba helyezése megtörtént. V. 2. 9 Acélszerkezeti elemek gyártása A tározó létesítményeinek acélszerkezeti elemeinek gyártása befejeződött. V. 2. 10 120 kV-os légvezeték átépítése A légvezeték átépítése megtörtént. V. 2. 11 22 kV-os légvezeték átépítése A hálózat áthelyezés megtörtént, bontási munkák vannak hátra. V. 2. 12 Kraszna jobb parti töltés résfalazása A 12,0 m mélységű résfal építése a Kraszna jobb parti töltés 9+740 – 10+350 tkm szelvények között befejeződött. A töltéskorona rendezése, résfal eltakarása megtörtént. V. 2. 13 Tározótér rendezése, vadmenekítő dombok és rámpák A V1 jelű vadmenekítő domb, az R4 jelű vadmenekítő rámpa építése befejeződött, az R1 jelű vadmenekítő rámpa visszahumuszolása folyamatban. A V3 jelű vadmenekítő rámpa építése folyamatban van. V. 2. 14 Tározótér rendezése, földutak MF-3, MF-3-2, TF-8 jelű földút nyomvonalán bozót- és cserjeirtási munkák, a TF-17, TF18, TF-19, TF-20, TF-12 földutak építése van folyamatban. V. 2. 15 Gátőrház szabadtéri tároló és raktárépület Az alapozási munkák befejeződtek, a raktárépület falazása befejeződött. A 0,4 kV légkábel kiváltása, a szabadtéri tároló vasbeton gerendái, a tetőszerkezet és a cserépfedés, külső falak színezése, valamint a vasbeton aljzat vasszerelése elkészült. A belső villanyszerelés, festési munkák befejeződtek.
14
VI. Főbb munka- és anyagmennyiségek ~2.207.000 m3 ~ 3.100 m3 ~ 4.700 m3 ~5.800 m3 ~68.200 m2
Földmunka: Vasbeton: Kőburkolat: Kőszórás: Aszfaltburkolat: Acél zsilipszerkezet: Görgős síktábla: Szegmenstábla: Ideiglenes elzáró tábla: Ideiglenes betétgerenda:
32 db 24 db 18+6 db 5+1 db
VII. Összegzés 2007-től kezdődően milliárdos nagyságrendben lettek előkészítve és valósulnak meg fejlesztések a vízgazdálkodás területén. A vidék biztonsága, továbbá a környezet állapotának megóvása miatt, nélkülözhetetlenek ezek a fejlesztések. Az árapasztó tározó építési munkái 2012. szeptember 3-án a jóváhagyott kiviteli tervek birtokában elkezdődött. A munkaterület a teljes építési szakaszon a kivitelezők részére átadásra került. Az előkészítő munkálatok (régészet, lőszermentesítés, irtási és bontási munkák) befejeződtek. A tározó Északi és Déli töltésének építése egy rövid szakasz kivételével (töltést keresztező műtárgyak) befejeződött, a beépített földmennyiség az időszak végére ~ 1.384.100 m3 . A kivitelező szervezetek közötti kapcsolattartás, az építési ütemterv szükséges aktualizálása biztosított. Az építési munkaterületeket szakfelügyelet keretében téli időszakban kéthetenként, tavaszi-őszi időszakok között hetenként bejárjuk. Az építési munkák készültségi foka meghaladta a 85 %-ot.
Irodalomjegyzék: Szamos-Kraszna közi tározó Műszaki Leírás 2007. Viziterv-Consult Kft. Előterjesztés Igazgatói Tanácsülésre 2012, 2013 FETIVIZIG
15
