Számítástechnika nyugdíjasoknak 2011. Február 9.
A tanfolyam célja A számítógép felépítésének megismerése Az internet alapvetı lehetıségeinek bemutatása Alapos szövegformázási ismeretek megszerzése, gyakorlása Érdekességek megismerése a hétköznapi számítógép
használatról
A számítógép története Az elsı ismert mechanikus számológép,
az abakusz, kb. 5000 éves. Az abakusz a historikusok szerint az elsı számolóeszköz, amelynek ısi formáit szinte minden ókori kultúrában megtalálták. Általában néhány vékony rudat-pálcát tartalmaz, amelyek mindegyikén meghatározott számú, esetleg különbözı színő, csúsztatható korong vagy golyó található.
Régen Most
A számítógép története A mai számítógép kialakulásához
vezetı út következı állomása az úgynevezett Napier-csontok voltak. Ezzel a szorzás mővelete gépiesíthetı,mely a logarléc elıdjének tekinthetı. A logarlécet Edmund Gunter találta fel 1620-ban. (20 éve még középiskolai tananyag volt.)
A számítógép története 1623: Az elsı ismert mechanikus számológép megjelenése,
megalkotója Wilhelm Schickard. Az átvitelt egy tízfogú és egy egyfogú fogaskerék segítségével valósítja meg. E gép mind a négy alapmőveletet el tudta végezni. 1642: Blaise Pascal (1623–1662) egy mechanikus összeadókivonógépet szerkeszt, amelyben a fıszerep szintén a fogaskerekeké volt. A tízes számrendszerre épül, 8 jegyő számokat tud maximálisan kezelni. Olyan nagy népszerőségnek örvendett a korban, hogy elkezdték sorozatban gyártani. E géptípusból mára körülbelül 50 maradt fenn.
A számítógép története 1673: Gottfried Wilhelm Leibniz (1646–1716) tökéletesíti Pascal
gépét, így mind a négy alapmővelet elvégezhetı a géppel. Az összeadás-kivonás szintén fogaskerekek hajtogatásán alapul, a szorzás egy váltótárcsa segítségével valósulhat meg. Leibniz elıször fogalmazza meg azt az elvet, hogy célszerőbb lenne a kettes számrendszerben dolgozni, de a számok hossza miatt ezt nem tudja megvalósítani. 1820 Charles Xavier Thomas de Colmar (1785–1870) francia matematikus a francia hadseregben való szolgálata közben megépítette az elsı kereskedelmi forgalomba került, és széles körben elterjedt mechanikus számológépet. Ez képes volt mind a négy alapmővelet elvégzésére. A gép terjesztése jelentıs üzleti sikert hozott a forgalmazóinak, és egészen az I. világháborús évekig használták.
A számrendszerek A számrendszereket alapvetıen a felhasznált számok,
számjegyek különböztetik meg egymástól. Különbözı számrendszerbeli számok más-más készletet használnak, és ugyanaz a szám más értéket jelölhet. Pl „11” a bináris háromnak, vagy a decimális tizenegynek, vagy a hexadecimális tizenhétnek felel meg.
A számrendszerek Bináris (kettes) számrendszer Felhasznált számjegyek: 0,1 Mivel digitális áramkörökben a számrendszerek közül a
kettest a legegyszerőbb megvalósítani, a modern számítógépekben és gyakorlatilag bármely olyan elektronikus eszközben, amely valamilyen számításokat végez, szinte kivétel nélkül ezt használják.
A számrendszerek A legelsı írott emlékeket a pálcikák használatáról a Sumér
birodalom romjai között találták, agyagtáblákba karcolták, amelyeket késıbb kiégettek. A sumérok a kissé különleges, 60-as alapú számrendszert használták az asztronómiai és egyéb számításaiknál. A rendszer maradványait könnyen felismerhetjük a mai idı- (órák, percek) és a szögmérésben (szögpercek). A közép-amerikai maja kultúra egy 20 vagy 18 alapú számrendszert használt, ismerték már a helyi értékeket és a nulla fogalmát. Nagyon pontos asztronómiai számításokat végeztek, különösen az év hosszával és a Vénusz pályájával kapcsolatban.
A számrendszerek Az Inka Birodalom kiterjedt gazdaságirányítási rendszert
mőködtetett kipu, ahol pálcikák helyett színes fonalakra kötött csomókat használtak. A csomók és színek használata a spanyol hódítók a 16. században történt megjelenésével feledésbe merült, ennek ellenére egy kipuhoz hasonló, egyszerő jelzésrendszer még ma is használatos az Andok területén. A 2-es alapú bináris rendszert már a 17. században Gottfried Leibniz ismertette, aki Kínában hallott róla, de általános használata a 20. században, a számítógépek megjelenésével terjedt el. Manapság a 10-es alapú számrendszer a legelterjedtebben használt számrendszer. Feltehetıen a rendszer elterjedtségének az az oka, hogy az embereknek tíz ujjuk van (kezükön).
Kempelen Farkas beszélőgépe 1769-ben a magyar Kempelen Farkas billentyőzetvezérléső
hangszintetizátort kezdett építeni, amit 1782-ben mutatott be elıször. Ez a gép ugyan nem volt programozható, de megmutatta, hogy olyan komplex feladatokat is lehet gépileg szimulálni, mint az emberi hang képzése.
Több mint 100 évig senki sem tudott Kempelenénél jobb
hangszintetizátort építeni.
A számítógép története Az elsı számológép feltalálásától több mint 300 évet kellett
várni arra, hogy a mechanikus gépeket felváltsák az elektronikus eszközök. 1936-ban megalkották az elsı programozható elektromechanikus számológépet, a Z1-et.
A számítógép generációi Elsı generációs számítógépek: 1943-tól… Második generációs számítógépek: 1958-tól… Harmadik generációs számítógépek: 1960-as évek
közepétıl… Negyedik generációs számítógépek: 1974-tıl… Ötödik generációs számítógépek: 1991-tıl napjainkig Bıvebben:
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_sz%C3%A1m%C3 %ADt%C3%B3g%C3%A9p_t%C3%B6rt%C3%A9nete
Magyarok a számítógép történetében Neumann Jánost a modern számítógép atyjának tekinthetjük Kemény János megalkotta a BASIC-nyelvet Szilárd Leó vezette be az információ elemi kvantumát
(igen/nem), amit ma a bit néven ismerünk.
A számítógép részei Beviteli eszközök Billentyőzet Egér …
Kimeneti eszközök Monitor Hangszóró Nyomtató …
Billentyűzet A számítógépes billentyőzet vagy egyszerően billentyőzet
(idegen szóval klaviatúra) az írógép mintájára kialakított számítógépes beviteli eszköz. A billentyőzet az írott szöveg bevitelére szolgál, valamint befolyásolható vele a számítógép mőködése. Gombokon feliratok, adott esetben egy gomb – több felirat (billentyőkombinációk) A gombok száma a szabványos 101 gombostól a 104 gomboson keresztül egészen a nagymérető, programozható, 130 gombos kiszerelésekig változhat.
Billentyűzet Kis/nagy bető váltás
Szóköz
Kis/nagy bető váltás lenyomásig, másodfunkciók pl.: :,?,_,(), %,+
Bevitel, parancs vége
Másodfunkciók, fıleg betőkön, bal alsó sarokban,pl.: @,$
Fontosabb billentyűkombinációk
Általánosan Ctrl + A = teljes rész kijelölése Ctrl + Alt + Del = Feladatkezelı, kijelentkezés, stb
Fájlok
Ctrl + egér fölfelé görgetése = nagyítás Ctrl + egér lefelé görgetése = kicsinyítés
Szövegszerkesztés
Shift + bető = nagybető Caps Lock = minden nagy bető Num Lock = számok elérése numerikus billentyőkön Page Up = ugrás fel egy oldallal Page Down = ugrás le egy oldallal Ctrl + C = másolás Ctrl + V = beillesztés Ctrl + X = kivágás Shift + kurzor billentyő valamelyik irányba = kijelölés karakterenként Ctrl + F = keresés Ctrl + B = félkövér Ctrl + I = dılt Ctrl + U = aláhúzás
Egér Kézi adatbeviteli eszköz. Fıleg grafikus felhasználói
programok kezelésére használatos. Jellemzı hiba, hogy miután nagy nehezen beállítjuk az egeret a kívánt pozícióba, elengedjük, majd csak az után nyomjuk meg a kívánt (többnyire bal) gombot. Az elengedés során természetesen az egérmutató annak rendje és módja szerint el is mászik a helyérıl. Ezt elkerülendı mindig a hüvelykujjunkkal és a kisujjunkkal fogjuk az egér két oldalát, míg a középsı 3 ujjunkat tartsuk a többi gombon. tenyerünket nyugodtan rátehetjük az egér többi részére.
Az egér helyes fogása Mutatóujj a bal gombon
Hüvelykujj az egér bal oldalán
Középsıujj a görgın (vagy a jobb gombon)
Győrősujj a jobb gombon
Kisujj az egér jobb szélén
Köszönöm a figyelmet! Gyakoroljuk be amit ma tanultunk!
