Szám: Felelős terület: PSÁMK Társulás Móra Ferenc Ált. Isk Szelevény Hatályos: április 25 Készítette: Kiss István Jóváhagyta:

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT __________________________________________________________

Szám: Hatályos:.

Felelős terület: 2012. április 25

Készítette:

PSÁMK Társulás Móra Ferenc Ált. Isk Szelevény Kiss István

Jóváhagyta:

1/22


Verzió

Dátum

Változás leírása

1

2009.március

Tűzvédelmi Szabályzat készítése

2

2012.április 25

Jogszabályváltozásokból átvezetése

eredő

Készítette Kiss István változások

Kiss István

FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK 

A tűz (tűzeset): az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz;



Alapterület: a gépek és a berendezések esetében ezek függőleges vetülete által meghatározott terület. Szabadtéri tárolóknál a raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület. Helyiségeknél, épületeknél és a létesítményeknél a nettó alapterület;



Alkalmi zenés, táncos rendezvény: egy alkalommal legfeljebb tíz egymást követő napon megtartott rendezvény



Állandó tűzterhelés: a beépített éghető anyagok és épületszerkezetek tömegéből származó tűzterhelési érték.



Beépített tűzoltó berendezés: az építményekben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott önműködő berendezés.



Beépített tűzvédelmi berendezés: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, valamint a tűzeset során keletkező hőnek, füstnek és égésgázoknak az elvezetésére kialakított, helyhez kötött berendezés.



Épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja;



Helyiség: minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légtér;



Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség: amelynek tervezett rendeltetésszerű használata általában folyamatosan két órát meghaladó időigényű, vagy amelyben a használatok közötti szünet időtartama a két órát nem éri el. (pl. lakószoba, nevelőoktató helyiség, étterem)

2/22




Kiürítés: a tűz által veszélyeztetett helyiségben, tűzszakaszban, épületben lévő személyek eltávozása (eltávolítása).



Kiürítési időtartam: a kiürítésre számításba vett időtartam.



Kiürítési terv: a kiürítés számítást és az épület szintenkénti alaprajzán feltüntetett menekülési útvonalakat tartalmazó dokumentáció.



Kiürítési útvonal: a kiürítésre számításba vett útvonal, mely a veszélyeztetett helyiség, helyiségcsoport elhagyásának útvonalából (kiürítés első szakasza), valamint a veszélyeztetett tűzszakasz, építmény elhagyásának (kiürítés második szakasza) útvonalából áll.



Közösségi épület: kereskedelmi, oktatási, művelődési, kulturális, társadalmi, igazgatási, vendéglátási, sport és egyéb szórakozási célú szolgáltatási, vallási, szociális és egészségügyi célú épület;



Közösségi épület: minden olyan épület, amely nem minősül lakó-, tárolási-, ipari-, mezőgazdasági épületnek.



Közvetlen tűz- vagy robbanásveszély: az égés feltételei közül egy kivételével mindegyik adott, és várható, hogy a hiányzó égési feltétel bármelyik pillanatban létrejöhet, ezáltal nem kívánt tűz vagy robbanás következhet be.



Létesítmény: egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége;



Menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a kijárat, vészkijárat helyét, és az épületen belül, vagy a szabadtéren - a közlekedési (kijárati) úton - annak irányát mutatja.



Menekülési útvonal: a veszélyeztetett tűzszakasz elhagyásának útvonala (kiürítés második szakasza)



Mértékadó tűzszakasz: szabadtéren vagy a létesítményben a legtöbb oltóvizet igénylő tűzszakasz alapterülete;



Műtárgy: az épületnek nem minősülő építmény;



Ponyvaszerkezetű építmény: Olyan állandó jellegű, legalább 9 hónapig fennálló alapozással rendelkező, szerkezetileg önálló közösségi építmény, amely a környező külső tértől csak húzófeszültségre igénybe vehető külső térelhatároló szerkezettel egészben elválasztott teret alkot és ezzel a használat feltételeit biztosítja



Rendszeres zenés, táncos rendezvény: gyakorisággal megtartott rendezvény

hetente több alkalommal, heti vagy havi



Szabadtér: a helyiségnek nem minősülő térség, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek;



Szállásépület: kizárólag vagy részben -egyidőben legalább 20 ember elhelyezését biztosító- átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységet,valamint közös használatú mellék- és egyéb helyiséget tartalmazó épület.



Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség

3/22




Tűz elleni védekezés (a továbbiakban: tűzvédelem): a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása;



Tűzmegelőzés: a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység;



Tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása;



Tűzoltó-technikai eszköz, felszerelés: az épületekben, építményekben telepített, a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére és a tűzkár csökkentésére, valamint a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, illetőleg a tűzoltóság által a tűzoltáshoz, műszaki mentéshez használatos felszerelések;



Tűztávolság: az építmények, illetve a szabadtéren tárolt anyagok függőleges vetületei, illetőleg az épületek homlokzati kontúrjai közötti legkisebb távolság;



Tűzvédelmi jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezését jelzi. Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, vagy nyílt lánggal, továbbá gyújtóforrásként számításba vehető izzással, parázslással, szikrázással jár





Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár;



Tűzvizsgálat: a tűzoltóságnak azon szakmai tevékenysége, amely a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányul;



Tűzszakasz: az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek, illetve a jogszabályban nemzeti szabványban előírt tűztávolságok választanak el;



Veszélyességi övezet: a helyiségben vagy a szabadtéren lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze.



Világító jel: átlátszó vagy áttetsző anyagból készült, belülről vagy kívülről megvilágított, vagy fénykibocsátó anyagból készült (utánvilágító) biztonsági jelet hordozó eszköz.

4/22


A vonatkozó rendeletek, jogszabályok az alábbiak:  1996. XXXI. Tűzvédelmi Törvény,  23/2011.(III.08.) Korm. rendelet, Zenés táncos rendezvények biztonságosabbá tételéről  30/1996. (XII.06.) BM rendelet, tűzvédelmi szabályzat készítéséről  28/2011.(IX..6.)BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról  10/2008.(X.30.) ÖM rendelet A tűzvédelmi képesítési követelményekről.  39/2011.(XI.15.) BM rendelet, a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenység szabályai  12/2007.(IV.25.) ÖTM rendelete a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról.  143/2004.(XII.22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról  239/2011.(XI.18.) Korm. rend. Az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságokra, valamint a hivatásos tűzoltóság, önkormányzati tűzoltóság és önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához való hozzájárulásra vonatkozó szabályokról  259/2011.(XII.7.) Korm.rend. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról, és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról.  45/2011.(XII.7.)Bm. rendelet A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól.  47/2011.(XII.15.) Bm. rendelet A tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól  48/2011.(XII.15.) Bm. rendelet Az önkormányzati tűzoltóság legkisebb létszámáról, létesítményei és felszerelései minimális mennyiségéről, minőségéről és a szolgálat ellátásáról

NEMZETI SZABVÁNYOK MSZ MSZ

1042:2009 9901-2:2009

MSZ MSZ

6291:2009 15633-2:1992

MSZE MSZE

595-1:2009 595-3:2009

MSZE

595-5:2009

MSZE MSZE

595-6:2009 595-7:2009

MSZE MSZ

595.8:2009 9790:1985

Jelzőtábla tűzoltó vízforrásokhoz Olajtüzeléshez tartozó tároló és kiszolgáló létesítmények, Berendezések műszaki és biztonsági követelményei 2 rész Olajmelegítő és továbbító rendszerek Gázpalackok szállítása, tárolása és kezelése. Tűzveszélyes folyadékok tároló és kiszolgáló létesítményei berendezései. Általános előírások, tárolási módok és eszközök. Építmények tűzvédelme 1.rész. Fogalom meghatározások Építmények tűzvédelme 3.rész. Épületszerkezetek Tűzállósági követelményei Építmények tűzvédelme 5.rész. Tűzszakaszolás, tűzterjedés elleni védelem Építmények tűzvédelme 6.rész. Kiürítés Építmények tűzvédelme 7.rész. A számított tűzterhelés és a mértékadó tűzidőtartam meghatározása. Építmények tűzvédelme 8.rész. Hú és füst elleni védelem Éghető folyadékok és olvadékok tűzveszélyességi Csoportosítása.

5/22


TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT A PS ÁMK. Társulás Móra Ferenc Általános Iskola tűzvédelmével összefüggő feladatait a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996.évi XXXI.törvény , valamint a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996.(XII.6.)BM. rendeletben foglaltak alapján a következők szerint határozom meg: I.

Tűzvédelmi Szabályzat célja, feladata A szabályzat a „PS ÁMK. Társulás Móra Ferenc Általános Iskola alapvető tűzvédelmi szabálya, amely a jogszabályok keretei között az általános iskola sajátosságainak figyelembevételével határozza meg a tűzvédelmi tevékenység valamennyi fontos kérdését. Ezek alapján a Szabályzat tartalmazza: a./ tűzvédelmi szervezeti, működési és eljárási szabályokat b./ használati, magatartási viszonyokat, hatásköröket c./ a megelőző és mentő tűzvédelmi szabályokat, azok végrehajtásának módját d./ a vezetők és dolgozók tűzvédelmi feladatait, ellenőrzési kötelezettségüket e./ továbbá mindazokat a követelményeket, amelyeket a tűzvédelemről szóló jogszabályok ide utalnak, valamint azokat a követelményeket, amelyeket a jogszabály ugyan nem utal kifejezetten a tűzvédelmi szabályzatba, de szabályozásuk az intézmény sajátosságai miatt szükséges és indokolt.

II.

A Tűzvédelmi Szabályzat hatálya a./ A Szabályzatban meghatározott előírás, feladat, magatartási szabály, (beosztásra való tekintet nélkül ) kötelező érvényű és hatálya vonatkozásában kiterjed: -

b./

az intézményhez tartozó valamennyi létesítmény, épület, helyiség telephelyére, továbbá a szállításra és tárolásra az intézménynél ideiglenesen vagy állandó jelleggel foglalkoztatott dolgozóra, még akkor is, ha az intézmény telephelyén kívül végzi a munkát. valamint az intézmény területén bármilyen céllal tartózkodó vagy tevékenységet végző /szállító, javító, karbantartó, szolgáltatást igénybevevő, ellenőrző, szerződésben lévő más vállalkozás, vállalat stb./ személyére. A szabályzatban foglaltak nem megfelelő végrehajtása, vagy be nem tartása a hatóság részéről helyszíni bírság kiszabását, szabálysértési vagy büntető eljárást, az intézmény részéről pedig fegyelmi és kártérítési eljárást von maga után.

1. TŰZVÉDELMI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE

Igazgató

Tűzvédelmi felelős

Tagintézmény vezető

Dolgozók, tanulók

6/22


1/a. AZ IGAZGATÓ FELADATAI: 

Az Igazgató egyszemélyben felelős az irányítása alá tartozó létesítmény mindenkori tűzvédelmi helyzetéért, valamint a tűzvédelmi szabályzat, előírások maradéktalan betartásáért, betartatásáért.



A létesítmény üzemeltetésével, működtetésével összhangban gondoskodik a jogszabályokban és a kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körrel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről.



Biztosítja állandó és alkalmi munkavállalói részére a tűzvédelmi oktatást, esetleges továbbképzést, továbbá gondoskodik arról, hogy azok munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket foglalkoztatásuk előtt elsajátítsák, tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék.



Biztosítja a tűzvédelmi ellenőrzések lehetőségét.



A tűzvédelmi szabályokat megszegő munkavállalókkal, vállalkozókkal szemben különböző intézkedéseket foganatosít /pl. felfüggeszti ill. felmondja munkájukat/ illetve súlyosabb esetben szabálysértési eljárást kezdeményez.



Irányítási területén minden olyan változást /pl.épületátalakítást /, amely a létesítmény tűzvédelmi helyzetére kihatással van, ezen tűzvédelmi szabályzatban rögzíti, új szabályokat ír elő, a változás mértékének megfelelően a Tűzoltóság felé bejelenti azt, illetve a szükséges hatósági engedélyeket beszerzi.

1/b. Tagintézmény-vezető

-

Feladatait, jogait és kötelességeit a hatályos jogszabályok alapján a helyi adottságoknak megfelelően az Igazgató határozza meg

-

Szakmailag felelős a PS ÁMK. Társulás Móra Ferenc Általános tűzvédelmi helyzetéért, folyamatos ellenőrzéséért, a szabályok, utasítások maradéktalan betartásáért, betartatásáért, a szükséges tűzvédelmi eszközök beszereztetéséért, működőképességükért, továbbá valamennyi tűzvédelmi feladat megszervezéséért és végrehajtásáért.

1/c. Tűzvédelmi felelős: 

Összefogja és irányítja a tűz elleni védekezést, a tűzoltóság megérkezéséig



Valamennyi tűzvédelmet érintő kérdésben, amely intézkedési jogkörét meghaladja, tájékoztatja a PS ÁMK. Társulás Móra Ferenc Általános Iskola Igazgatóját.



Szervezi az oktatásokat, előkészíti az ehhez szükséges okmányokat.



Feladatát képezi a tűzoltó eszközök ellenőrzésének és javításának szervezése, bonyolítása.



A létesítmény egész területére vonatkozóan kiadja a tűzveszélyes munkavégzési engedélyeket, illetve külső cégek, vállalkozások tűzveszélyes munkavégzési engedélyeit ellenőrzi, továbbá szükség szerint kiegészíti.

7/22


-

Feladata az újbelépő dolgozók általános tűzvédelmi ismeretek témakörben való oktatása, valamint az éves ismétlődő oktatások megtartása.

-

A helyi fejlesztések, beruházások előkészítése és megvalósítása során elősegíti a tűzvédelmi szabályok, előírások érvényre juttatását.

-

Javaslatot tesz az igazgató felé a szükséges tárgyi eszközök, felszerelések stb. beszerzésére, szempontokat javasol az éves költségvetési terv összeállításához.

-

Feladata az ellenőrzések során tapasztalt hiányosságok megszüntetésére a javaslattétel, szükség szerint felelősségrevonás kezdeményezése.

-

Részt vesz a felügyeleti valamint a tűzvédelmi hatóság által tartott ellenőrzéseken, szemléken.

-

Nyilvántartja a létesítmények tűzvédelmi felszereléseit, eszközeit,

-

Javaslatot tesz a szükséges szakkönyvek, szabványok stb. beszerzésére.

-

Közvetlen tűz- vagy robbanásveszély esetén saját hatáskörben intézkedik annak megszüntetéséről, indokolt esetben beszünteti a tűzveszélyt jelentő munkavégzést.

2.

MUNKAVÁLLALÓK KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI



Minden dolgozó köteles a tűzvédelmi előírásokat megismerni, azokat betartani.



A tűzesetek megelőzése érdekében a munkahelyen biztonságos munka végzésére alkalmas állapotban -pihenten, alkohol és gyógyszer kábító hatásától mentesen- megjelenni.



Munkakörének betöltéséhez szükséges, illetve azzal kapcsolatos tűzvédelmi oktatáson és szakvizsgán részt venni.



Munkavégzés során a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat betartani.



A dohányzási tilalmat, szabályozást betartani.



A rendelkezésre bocsátott eszközöket, gépeket, berendezéseket, egyéb eszközöket és anyagokat munkakezdés előtt a kezelési utasításnak megfelelően megvizsgálni, azokat rendeltetésszerűen használni.



Munkahelyén rendet, tisztaságot tartani és minden olyan körülményt megszüntetni, amely tüzet okozhat.



A munkahelyén a készenlétbe helyezett tűzoltó készülékeket, felszereléseket, eszközöket az utasításban foglaltak szerint használni.

8/22


3.

ANYAGI – PÉNZÜGYI ELLÁTÁS RENDJE

Tűzvédelmi feladatok pénzügyi finanszírozásának rendje:

a./ Új eszközök, berendezések, kiegészítő eszközök vásárlása, beszerzése: Beszerzésért felelős: a tagintézmény vezetője Pénzügyi fedezetet biztosítja: fenntartó b/ Meglévő eszközök, berendezések javítási, ellenőrzési költségei: -

Tűzoltó készülékek, berendezések időszakos ellenőrzése, felülvizsgálata, javítása: Ellenőrzés megszervezéséért felelős: a tagintézmény vezetője Pénzügyi fedezetet biztosítja: fenntartó

-

Egyéb felülvizsgálatok (elektromos, villámvédelmi stb.) Ellenőrzés megszervezéséért felelős: a tagintézmény vezetője Pénzügyi fedezetet biztosítja: fenntartó

c./ Kis értékű eszköz, anyag beszerzés: (pl.: tűo.táblák, stb) Beszerzésért felelős: a tagintézmény vezetője Pénzügyi fedezetet biztosítja: fenntartó d./ Nyomtatványok, tűzvédelmi kiadványok, szakirodalom költségei: Beszerzésért felelős: a tagintézmény vezetője Pénzügyi fedezetet biztosítja: fenntartó

e./ Előre nem látható kiadások: Pénzügyi fedezetet biztosítja: Igazgató, a tagintézmény vezetője, fenntartó 4.

OKTATÁSOK RENDJE

A PS ÁMK. Társulás Móra Ferenc Általános Iskola Igazgatója biztosítja, hogy valamennyi dolgozó tevékenységi körével kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket, tűz esetén végzendő feladatokat -munkába állítás előtt majd ismételt rendszeres oktatás keretében- elsajátítsa, és meghatározott időn belül a részére előírt tűzvédelmi alap vagy szakvizsgát letegye. Az a dolgozó, aki a munkaköréhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel nem rendelkezik, annak megszerzéséig az adott munkakörben csak felügyelet mellett foglalkoztatható. Minden dolgozót munkába állítása előtt általános és speciális elméleti, továbbá gyakorlati oktatásban kell részesíteni. Az általános elméleti oktatás a tűzvédelmi felelős, a munkahelyre vonatkozó gyakorlati oktatás pedig a létesítmény vezetőjének a feladata.

9/22


a. Alapoktatás Az oktatásban részt vesznek:  Az újonnan felvett dolgozók munkába lépés előtt  Idegen vállalatok dolgozói, akik építési, szerelési vagy egyéb munkavégzés céljából a létesítmény területén dolgoznak és itt-tartózkodásuk előreláthatólag egy hétnél tovább tart.  Azon dolgozók, akik létesítményen belül más munkakörbe kerülnek át  Hat hónapnál hosszabb távollét után ismét munkába lépnek  Tűzvédelmi szabálytalanság miatt a munkától korábban eltiltottak voltak Az oktatást meg kell ismételni, ha a munkahelyen tűzvédelmi szempontból jelentős technológiai változás, átalakítás, bővítés történik, továbbá ha azt a tűzvédelmi hatóság, a felügyeleti szerv vagy a polgármester elrendeli /pl. tűzeset után/ Az általános elméleti oktatás során a dolgozókat a következőkre kell kioktatni:           

A tűzvédelem jogi szabályozására, a tűzvédelemre vonatkozó legfőbb törvények és utasítások ismertetésére A dolgozók jogszabályból eredő, a tűzvédelemmel összefüggő állampolgári kötelezettségeire A tűzvédelmi szabályzatban elrendeltekre A tűzjelzés szempontjaira, módjaira és az ebből eredő feladatokra Az általános megelőzés rendelkezéseire Dohányzási tilalom szabályainak megtartására Egyéb tiltó és tájékoztató táblák ismertetésére Tűz esetén követendő magatartási szabályokra A tűzvédelmi eszközök, berendezések ismertetésére és azok használatára Egyéb speciális előírásokra /ami épp akkor aktuális, pl.:egy tűzeset / A tűzvédelmi szabályok megsértésének, megszegésének jogkövetkezményeire

A gyakorlati oktatás során a dolgozókat a következőkre kell kioktatni     

A munkahely és munkafolyamat sajátosságaira és tűzveszélyességére A tűzjelzés módjára, lehetőségére, a riasztása jelére A tűzoltó felszerelések, készülékek elhelyezési helyeikre Kijáratok, vészkijáratok helyeire A munkahelyen tartható tűzveszélyes folyadékok, gázpalackok . egyéb tűzveszélyes anyagok tárolási rendjére, előírásaira és helyeire, a tárolható mennyiségre

A gyakorlati oktatás során az anyag elsajátításáról meg kell győződni és ezt az oktatási naplóban kell igazolni. b. Ismétlődő oktatás A dolgozókat évente kell ismétlődő tűzvédelmi oktatásban részesíteni. Az oktatást naplóban kell dokumentálni. Ennek úgy is eleget lehet tenni, hogy a dolgozók rendelkezésére bocsátott tansegédlet elsajátításáról, valamint a kézi tűzoltó eszközök kezelésének ismeretéről a dolgozó írásban nyilatkozik.

10/22


c. Tűzvédelmi szakvizsga A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996.évi XXXI.törvény. 22.§.(2) bekezdése alapján és a 45/2011.(XII.7.) Bm rendeletben meghatározott foglalkozási ágakban, munkakörökben csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy dolgozhat. A szakvizsgáztatás megszervezése és lebonyolítása a munkáltató feladata. Ezen feladat megszervezéséért és bonyolításáért a tűzvédelmi vállalkozó a felelős. Az iskola nem rendelkezik olyan beosztású és munkakörben foglalkoztatott dolgozóval, aki részére a szakvizsga letétele szükséges lenne. 5. TŰZVÉDELMI ELLENŐRZÉS, SZEMLE, FELÜLVIZSGÁLAT RENDJE. A tűzvédelmi ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy e tevékenység végzésének feltételei megfelelnek-e a vonatkozó tűzvédelmi jogszabályoknak, szabályzatoknak és szabványoknak. Az ellenőrzés magába foglalja:  

Rendszeres és célellenőrzést A tűzvédelmi vagy e célt szolgáló gép stb. időszakos felülvizsgálatát.

Rendszeres tűzvédelmi ellenőrzés 

A tűzvédelmi felelős részére előírt időben /megbízási szerződés szerint / a számára biztosított hatáskörben végzi.

Tűzvédelmi célellenőrzés 

A tűzvédelmi felelős, az igazgató végzi



Az igazgató végzi ha tűzeset történt, vagy ha erre az illetékes felügyeleti szervtől, hatóságtól felhívást kaptak.



Az igazgatónak soron kívüli ellenőrzés végrehajtására kell köteleznie és felelőségre vonni azt a dolgozót, akinek a területén a tűzvédelmi helyzet erősen megromlott, a különböző ellenőrzések súlyos hiányosságokat állapítottak meg.

A tűzvédelmi helyzetre kiható változások és jelentésük rendje: Tűzvédelmi helyzetre kiható változásnak minősül: 

A helyiség használatbavétele, bővítése, használatának megváltozása, közlekedési út megváltozása.



A tevékenység ideiglenes, vagy végleges megszűnése



Tűzveszélyes gép, berendezés, tevékenység stb. felállítása, alkalmazása, megszüntetése



Raktározás, tárolás mennyiségi vagy a tűzvédelmi szabályzatban elrendeltek megváltoztatása

A tűzvédelmi helyzetre kiható változtatásra az érdekelt dolgozó köteles engedélyt kérni az igazgatótól.

11/22


Az igazgató intézkedni köteles 

A tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén az I.fokú tűzvédelmi hatóság felé történő bejelentésről /a bevezetés előtt 15 nappal/



A változásnak megfelelő tűzveszélyességi osztálybasorolásról, a tűzvédelmi szabályzat módosításáról vagy kiegészítéséről



A tűzriadó terv szükség szerinti korrekciójáról.

A tűzvédelmi vagy e cél szolgáló gép, berendezés, tűzoltóeszköz, helyiségek felülvizsgálatának rendje. 

A létesítmény területén a tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér tűzveszélyességi osztályba sorolásának megváltoztatását teszi szükségessé a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a tűzvédelmi hatóságnál be kell jelenteni. (1996.évi XXXI.törvény 20.§.(1) ) Felelős: Igazgató, tagintézmény-vezető



A 28/2011.(IX.6.) Bm rendelet 213.§.(2) bekezdésének a./ b./ pontbeli előírásainak megfelelően a helyiségekben és szabadtéren „A-B” besorolás esetén 3 évenként, „C” és „D” besorolás esetén 6 évenként el kell végeztetni a villamos berendezések felülvizsgálatát. Felelős: tagintézmény-vezető



A norma szerinti villámvédelmi berendezés (2011.okt.06. után épített) esetében a 28/2011.(IX.6.) Bm rendelet 226.§.(2) a./ b./ pontbeli előírásainak megfelelően el kell végezni az épületek, szabad tároló területek villámvédelmi felülvizsgálatát LPS I és LPS II osztály, („A”„B” tűzveszélyességi osztály) esetén 3 évenként, egyéb esetben („C” és „D” tűzveszélyességi osztály ) esetén 6 évenként. Felelős: tagintézmény-vezető



A nem norma szerinti villámvédelmi berendezés (2011.okt.06. előtt épített) esetében a 28/2011.(IX.6.) Bm rendelet 228.§.(2) a./ b./ pontbeli előírásainak megfelelően el kell végezni az egyéb építmények, szabad tároló területek villámvédelmi felülvizsgálatát „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztály esetén 6 évenként, egyéb esetben 3 évenként. Felelős: tagintézmény-vezető



A tűzoltó készülékeket évenként ellenőriztetni, 5 és 15 év után középkarbantartást illetve 10 év után teljes karbantartást kell elvégeztetni. (28/2011.(IX.6.) Bm rendelet 1.sz.melléklet.) Felelős: tagintézmény-vezető



A tűzoltó készülékeket negyedévente szemrevételezéssel és a mellékelt nyomtatvány kitöltésével kell ellenőrizni: (28/2011.(IX.6.) Bm.rendelet 13.§.(1).) Felelős: tagintézmény-vezető

12/22


6. TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK a./ Általános rendelkezések 

Ezen szabályzatban foglalt megelőző tűzvédelmi szabályokat minden személy köteles betartani, külön felhívás nélkül. Ez vonatkozik azon személyekre is, akik nem az intézmény alkalmazásában állnak. Időszakosan vagy átmenetileg tartózkodnak itt. E szabályok megsértése esetén az elkövető ellen személyi felelősségrevonást, súlyosabb esetben szabálysértési eljárást kezdeményezek.



A tűzveszélyre figyelmeztető továbbá a megelőző tűzvédelem és a tűzoltóság céljait szolgáló jelzőtáblákat és feliratokat minden dolgozó köteles figyelembe venni, valamint ezen jelzéseknek megfelelően cselekedni.



Kézi tűzoltó készülékeket, a közmű nyitó és záró, a villamos berendezések kapcsolóit eltorlaszolni, a belső közlekedési utakat, ajtókat és a kiürítési utakat leszűkíteni még átmenetileg se szabad.



Az „A-C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmények munkahelyein öltözőszekrényt elhelyezni nem szabad. Olajos, zsíros munkaruha csak fém szekrényben helyezhető el.



Az „A-C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek bejáratánál a tűzveszélyességi osztályba sorolás és a szükséges magatartásra figyelmeztető táblát kell elhelyezni, kifüggeszteni.



A munkahelyen /tevékenység, tanítás befejezése után/ ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok betartását és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni.



Elektromos berendezések csak felügyelet mellett üzemeltethetők.



A tevékenység befejezése valamint a tanítás után gondoskodni kell az épületek helyiségek, üzemek, üzemrészek teljes áramtalanításáról, az itt lévő elektromos berendezések feszültségmentesítéséről.

b. Dohányzás A nemdohányzók érdekében hozott rendelet, valamint a tűzvédelmi szabályok betartása miatt a PS ÁMK. Társulás Móra Ferenc Általános Iskolában a dohányzást az alábbiak szerint szabályozom: 

Az iskola egész területén tilos a dohányzás.

A dohányzási korlátozás ellenőrzése: A PS ÁMK. Társulás Móra Ferenc Általános Iskola épületeiben tűzvédelmi szempontból rendelkezésre jogosult személyek (Igazgató. Tagintézmény-vezető, Tűzvédelmi felelős) a dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértőt a jogsértés haladéktalan befejezésére köteles felhívni. A felhívás eredménytelensége, illetve a tilalmat, korlátozást szándékosan több ízben megsértőt fegyelmi vagy szabálysértési eljárásra lehet (kell) javasolni.

13/22


c. Raktározás, tárolás 

Éghető anyagot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon szabad.



Egy helyiségben 300 kg feletti mennyiségű „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt - ha a vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkeznek - nem tárolható.



Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot kiszerelni, csomagolni csak nemzeti szabványban meghatározottak szerint , ennek hiányában olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és a hatékony szellőztetés biztosított.



Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagok, amelynek egymásra való hatása hőt fejleszt, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt nem tárolhatók.



Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni, illetőleg felhasználni nem szabad.



Raktárban az éghető anyagú födém, tetőszerkezet és a raktározott éghető anyag között legalább 1 m tűztávolságot kell biztosítani.



Tűzveszélyes folyadékot csak hibátlan állapotú, zárt palackban, hordóban vagy kannában szabad szállítani, tárolni. Festékanyag zárt edényben megfelelő elválasztással egymásra rakva is tárolható.



Az üres, de ki nem tisztított tűzveszélyes folyadékot tároló edényekre ugyanazon tűzvédelmi előírások érvényesek, mint a teli edényekre.

d. Közlekedési utak, kijáratok, vészkijáratok 

Az épületek belső közlekedési útjait úgy kell kialakítani, hogy tűz vagy robbanás esetén az ott tartózkodók akadálytalanul biztonságos térbe juthassanak.



Ajtóbejáratot, folyosót, lépcsőházat, lépcsőt, belső és külső közlekedési utat, kijáratot, vészkijáratot, vészlétrát teljes szélességében szabadon kell tartani, raktározás céljára felhasználni még átmenetileg sem szabad. A téli időszakban a szabadban lévő utakról a havat le kell takarítani.



Az intézmények működése alatt a kijárati ajtókat, vészkijáratokat kulccsal vagy retesszel nem szabad lezárni.



Minden vészkijáratot, az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben a kijáratokat, utat, folyosót a szabványnak megfelelő felirattal kell ellátni. Ezeket a helyeket, helyiségeket szürkülettől a munka befejezéséig meg kell világítani.



A kijáratoknál /a kiürítési útvonal ajtóinál/ szélfogó függönyt csak úgy szabad elhelyezni, hogy az a kijáratot ne szűkítse. A függöny alsó szélének a padlótól legalább 10 cm-re kell lennie.

14/22


e. Tüzelő és fűtőberendezések 

A tüzelő, fűtő és hőfejlesztő berendezéseket csak a gyártó, illetőleg a forgalombahozó által kiadott használati utasításban foglaltak szerint szabad üzemeltetni.



A tüzelő, fűtő és hőfejlesztő berendezés valamint az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel járó üzemeltetés mellett se haladja meg a 60 C°-ot.



A szabványosított villamos főzőlapot használat közben nem éghető alátétre helyezve vagy falba épített tartó vaskereten rögzítve és éghető anyagtól legalább 50 cm távolságra kell elhelyezni. Hősugárzónál a sugárzás irányában 1 méter, egyéb irányban legalább 80 cm távolságot kell megtartani.



Az égéstermék elvezetővel rendelkező tüzelő és fűtőberendezés csak a teljesítményének megfelelő, illetőleg arra méretezett kéményhez csatlakoztatható.



Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, illetőleg használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást.



Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni.



A tüzelő és fűtőberendezés felügyeletét csak a berendezés működését ismerő és arra alkalmas személyre szabad bízni.

f./ Kémény, füstcsatorna és füstelvezetés 

Olyan kéményt nem szabad használni, amelynek falába éghető anyagú épületszerkezet van beépítve, amelynek műszaki állapota nem megfelelő, amelynél a jogszabály illetve nemzeti szabvány szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végezték el.



A kémény használaton kívüli bekötő és tisztító nyílását nem éghető anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani.



A koromzsák és a tisztító ajtót állandóan zárt állapotban kell tartani.



Füstelvezetésre csak jól összeillesztett, nem éghető anyagú, az égéstermék legmagasabb hőmérsékletén is megfelelő szilárdságú füstcsövet szabad használni.



A füstcsövet 1,5 méterenként, de legalább egy helyen fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni, és a kéménybe jól illesztetten /hézagmentesen/ kell csatlakoztatni. A füstcső és a rögzítőbilincs a környezetére gyújtási veszélyt nem jelenthet.

g./ Szellőztetés, elszívó berendezés, csatornázás 

A szennyezett levegő kivezetési helyét úgy kell kialakítani, hogy az a környezetét veszélyeztesse.



Tűz vagy robbanásveszélyes gázt, gőzt vagy folyadékot tartalmazó szennyvizet a közcsatornába, vagy szikkasztóba bevezetni nem szabad.

15/22

ne


7.

GÉPI BERENDEZÉSEK TŰZVÉDELMI SZABÁLYAI

a. Világító berendezés és világító eszköz 

Világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen. A világító berendezéseken éghető, díszítő anyagot elhelyezni tilos.



Az intézmény területén lévő világító berendezés rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell. Ideiglenes /provizórikus/ világítási rendszer alkalmazása tilos



A biztonsági és irányfény világítást állandóan üzemképes állapotban kell tartani.



Kézi világítás céljára csak elemes vagy akkumulátoros lámpa használható.

b./ Villamos berendezés, villámvédelem 

A villamos berendezés létesítésénél az MSZ 1600. szabvány előírásainak megfelelően kell a szereléseket elvégezni, különös tekintettel a szabványnak a különböző tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekre vonatkozó előírásaira. Villamos berendezést csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni.



A felügyelet nélkül folyamatosan üzemelő villamos berendezéshez, továbbá a térvilágításhoz, a biztonsági berendezéshez és világításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell építeni.



A villamos berendezés, fogyasztókészülék és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, hogy az az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen.



A villamos berendezést meg kell tisztítani minden olyan szennyeződéstől, amely a berendezés hőátadási viszonyait károsan befolyásolja, vagy amelytől önmaga is meggyulladhat.



A csoportosan elhelyezett villamos berendezés /kapcsolók, biztosítékok/ rendeltetését továbbá a kapcsolók ki-be kapcsolt helyzetét „ki-be” felirattal meg kell jelölni.



A villamos berendezés javítását csak szakképzett személy végezheti.



Csak megfelelő értékű biztosítékot szabad alkalmazni. A biztosítékokat átkötni /patkolni/ szigorúan tilos. A kiolvadt biztosítékot minden esetben újjal kell pótolni.



Az „A” –„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, építményben robbanást nem okozó, „C”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, építményben a környezetére gyújtási veszélyt nem jelentő világítás használható.



A villamos berendezést, ha jogszabály illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik: az „A-B” létesítményeket 3 évenként, „C”-„D”-„E” tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítményeket 6 évenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni



A villámvédelmi berendezések esetében a felülvizsgálatok elvégzése és a hiányosságok kijavítása és pótlása a villamos berendezések felülvizsgálatának időintervallumaival megegyezik.

16/22


8. KULTURÁLIS (ZENÉS, MŰSOROS ) RENDEZVÉNYEK TŰZVÉDELME Kulturális rendezvényeket, előadásokat, zenés műsoros rendezvényeket csak e célra alkalmas, a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő létesítményekben, helyiségekben szabad tartani az alábbiak betartása mellett: 

Minden egyes rendezvény lebonyolításáért felelős személyt kell kijelölni, aki felelős a rendezvény megkezdésétől és teljes befejezéséig terjedő időszak alatti valamennyi „munkafázis” tűzvédelmi helyzetéért, a tűzvédelmi szabályok betartásáért, betartatásáért és megvalósulásáért.



A közönség jelenlétében tartott minden előadáson és próbán jelen kell lennie egy megfelelő tűzvédelmi ismeretekkel rendelkező, a villamos berendezések használatában járatos személynek.



A rendezvény befejeztével a nézők, a fellépők és műszaki jellegű munkatársak (dolgozók) eltávozása után a létesítmény vezetője által kijelölt személy vagy személyek kötelesek átvizsgálni a nézőtéri és színpadi részt, valamint az azokhoz kapcsolódó és az előadás alatt használt egyéb helyiségeket. Ennek során kötelesek megszüntetni a tüzet okozható minden tényezőt, rendellenességet.



Rendezvények alkalmával a nézőtéren a közönség részére beállított székek számát a különböző díszletek berendezései és egyéb tárgyak (pl. emelvény, vetítőgép stb. ) által elfoglalt terület, valamint a kiürítésre szolgáló, illetve a kijáratokhoz vezető útvonalak legalább 1.4 méteres szélességben való biztosítására szükséges terület leszámításával kell meghatározni. Az így fennmaradó terület tekinthető a nézőtéri résznek, amelynek kb 0,5 m2-ként 1 db szék helyezhető el az alábbiak szerint: -

A székeket elhelyezni az egy oldalról megközelíthető minden üléssorban megszakítás nélkül legfeljebb 21 db-t lehet, a két oldalról megközelíthető üléssorok között egy-egy sorban legfeljebb 42 ülőhelyet lehet létesíteni.

-

A közönség közlekedésére szolgáló kijárati ajtók zárait teljesen ki kell oldani (nyitni), és azokat mindaddig, amíg a közönség a létesítményből nem távozik el, semmilyen módon nem szabad bezárni. Többszárnyú ajtónál a bezárás tilalma valamennyi ajtózárra vonatkozik. 

A létesítmény nézőtéri részénél a közönség közlekedését szolgáló ajtóknál jól látható és legalább utánvilágítós kivitelű „KIJÁRAT” feliratú táblát kell elhelyezni.



A nézőtéri kijáratoknál csak úgy szabad elhelyezni függönyöket, hogy a behúzott függöny ne takarja el az ajtó feletti irányfény világítást vagy feliratot.



Tilos a dohányzás a nézőtéri és a ruhatári részen, színpadon, továbbá minden olyan helyen és helyiségben, ahol a dohányzás tűzvédelmi vagy egyéb (pl. egészségvédelmi) okokból tiltva van. A rendezvények alkalmával a közönség részére dohányzóhelyet kell biztosítani. Zárt helyiségben kialakított dohányzó légcseréjét vagy műszaki megoldással, vagy legalább óránként ötszörös légcserével kell biztosítani.



A rendezvények alatt a tűzoltó készülékek számát a rendezvényre igénybevett terület figyelembevételével minden megkezdett 200 m 2/ db mennyiségnek megfelelően kell meghatározni és elhelyezni úgy, hogy adott esetben minden készülék azonnal hozzáférhető és kezelhető legyen.



Büfé létesítése esetén az asztalokat és székeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy közöttük a kijárat, illetve a menekülés irányában legalább 1 méter széles út maradjon szabadon. A büfé levegőjének mesterséges légcseréje legalább kétszeres legyen óránként.

17/22


9.

ALKALOMSZERŰ TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉG

A létesítmény területén a fenntartó állományába tartozó karbantartók, illetve külső vállalkozók végezhetnek alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet (hegesztést) az alábbi feltételekkel: A tűzveszélyes tevékenység esetében az iskola képviselőjének, ( gondnoknak ) kérnie kell a tűzveszélyes munkavégzési engedélyt, esetleg a helyi sajátosságoknak megfelelően ki kell egészíteni. Az engedélynek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző/k/ nevét, a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. A tűzveszélyes tevékenységet tilos addig elkezdeni, míg az esetleges tűzveszélyes körülményt nem szüntették meg.

10.

TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK, FELSZERELÉSEK



A tűzoltó készüléket, eszközt, felszerelést és anyagot jól láthatóan, könnyen hozzáférhető állapotban - a kijárat, illetőleg a veszélyeztetett hely közelében - kell elhelyezni és állandóan használható, üzemképes állapotban tartani. Azokat helyükről eltávolítani, vagy rendeltetésétől eltérő célra használni tilos.



A tűzoltó készülékeket típustól függően évente illetve félévente ellenőriztetni, 5 illetve 10 évente nyomáspróbáztatni kell.



A tűzoltó készülékeket falra, tartóoszlopra felfüggeszteni max. 1,35 m magasságig lehetséges.



A tűzoltó készülék felett jól látható helyen el kell helyezni legalább 2 – 2,5 méter magasságban legalább utánvilágítós kivitelű tűzoltó készülék emblémát ábrázoló piktogrammot.



A tűzoltáskor működésképtelen tűzoltó készülékről az OKF (Hatósági Tűzoltóság) felé bejelentést kell tenni. a ./ Kézi tűzoltó készülékek. 

Létesítményekben, helyiségekben legalább 1-1 db, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni. - Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségnél minden megkezdett 50 m2 alapterület után - A „C” tűzveszélyességi osztályba tarozó helyiségnél minden megkezdett 200 m2 alapterület után - A „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségnél minden megkezdett 600 m2 alapterület után - Az „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségnél szükség szerint kell elhelyezni 1 db tűzoltó készüléket.

18/22


11. TŰZJELZÉS, TŰZOLTÁS a./ Tűzjelzés Az a dolgozó vagy személy, aki a tartózkodási területén illetve annak a közelében tüzet észlel, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni. Tűzjelzés módja:

 105  A tűzjelzésnek tartalmaznia kell: A tűz pontos helye Milyen anyag ég Mi van még veszélyeztetve Emberélet veszélybe került-e vagy sem Ha igen: hívni kell a mentőket

 104  A tűzjelző neve és telefonszáma

A tűzesetet akkor is jelenteni kell, ha azt a keletkezés pillanatában eloltották, és ahhoz tűzoltó készüléket vettek igénybe. Az aki tűzesetet észlel és ezt az illetékes tűzrendészeti hatóságnak /mihelyt teheti/ nem jelenti, úgyszintén aki nem tesz eleget a hatóság azon felhívásának, hogy a tűz oltásában személyesen közreműködjön, tűz esetén a tűzoltóság vezetőjének az intézkedését nem hajtja végre, vagy a tűzoltás eredményessége érdekében a szükséges felvilágosítást nem adja meg, tűzrendészeti szabálysértést követ el és ellene a vonatkozó rendelet értelmében szabálysértési eljárás indítható. A tűzjelzés céljára felhasználható telefonokat állandóan használható állapotban kell tartani, és gondoskodni kell zavartalan megközelítésükről. A telefonok mellett ki kell függeszteni az Önkormányzati Tűzoltóság hívószámát a mentők és a rendőrség hívószámaival egyetemben. b./ Tűzoltás A dolgozók a tűzoltásban, a műszaki mentésben /ellenszolgáltatás nélkül/ egészségi, fizikai állapotuk alapján elvárható személyes részvétellel közreműködni.

életkoruk, kötelesek

A tűzoltás helyszínén a tűzoltás vezető utasításait mindenki köteles végrehajtani. A tűzoltás vezető a tűz által veszélyeztetett és a tűz oltásához szükséges területen minden tevékenységet korlátozhat, megtilthat, elrendelheti az illetéktelen vagy veszélyeztetett személyek valamint anyagi javak eltávolítását, a terület kiürítését.

19/22


12. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 

Ezen tűzvédelmi szabályzat betartása és betartatása minden vezető és minden dolgozó számára kötelező, melyeknek elmulasztása esetén fegyelmi felelősségre vonást fogok alkalmazni.



A szabályzatot a dolgozókkal oktatás formájában kell megismertetni, figyelembe véve az egyes területekre vonatkozó részeket is. Határidő: hatálybalépést követően 15 nap Az egyes területekre, helyiségekre vonatkozó egyedi tűzvédelmi szabályzatokat is ismertetni kell a dolgozókkal, valamint a munkaterület jól látható helyén ki kell függeszteni.

 

A létesítmények területén bevezetendő új technológiai eljárások alkalmával a tűzvédelemmel kapcsolatos szabványokat és utasításokat figyelembe kell venni és a technológiai folyamat beindításánál érvényesíteni kell.



Minden dolgozó köteles a tűzvédelemmel kapcsolatos szabályoknak, előírásoknak, utasításoknak érvényt szerezni elsősorban az emberi élet védelme, valamint a nagy értékű berendezések védelme, biztonságának megóvása érdekében.

Szelevényt, 2012. április 25 Kurendáné Tóth Emma Tagintézmény-vezető

20/22


1. sz. melléklet: Megbízólevél Tűzvédelmi Megbízottaknak

……………………. BALASSAGYARMAT _________________________________________________________________________________________

Megbízólevél ________________________________________ részére. A Tűzvédelmi Szabályzat _____________ pontjában foglaltak alapján megbízom a _________________________ munkahely területén a TŰZVÉDELMI MEGBÍZOTT feladatainak ellátásával. Ezen tevékenység során: 1. 2.

3.

4.

5. 6. 7.

Működési területén figyelemmel kíséri, segíti a tűzvédelmi szabályok, előírások megtartását, hiányosság vagy mulasztás esetén a megszüntetésre intézkedik, illetve intézkedést kezdeményez. Figyelemmel kíséri a kijáratok, vészkijáratok és az ezekhez vezető menekülési útvonalak használhatóságát - a menekülési útvonal nincs-e leszűkítve, eltorlaszolva a kijáratok, vészkijáratok nincsenek-e eltorlaszolva, azonnali nyithatóságuk biztosított - a menekülési útvonalon van-e éghető anyagtárolás, stb. Gondoskodik területén a tűzvédelmi berendezések és eszközök (tűzoltó készülékek, tűzcsapok, tűzjelző eszközök, stb.) használhatóságuk biztosításáról, nincsenek-e eltorlaszolva, nem rongálódottak, nem hiányoznak-e, rendelkeznek-e érvényes ellenőrzési címkével. Elősegíti, hogy a dolgozók a tűzvédelmi szabályokat megismerjék, meggyőződik az elsajátításról, e feladatával összefüggésben - a tűzvédelmi felelőssel együttműködve - részt vesz a tűz esetén teendő feladatok meghatározásában, a dolgozókkal történő ismertetésben. Ellenőrzi a tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységek (pl. hegesztés) engedéllyel történő és a műszaki feltételeknek megfelelő végzését. Részt vesz a területén tartott tűzvédelmi szemléken, végrehajtja a számára ott meghatározott feladatokat A napi munka befejezésekor a Tűzvédelmi Szabályzat előírásai alapján gondoskodik a tűzvédelmi használati szabályok megtartásának ellenőrzéséről, szabálytalanságok megszüntetéséről. (Helyiségek, gépek áramtalanítása, gázvezetékek elzárása, tűzvédelmi eszközök hozzáférhető állapotban vannak-e, a tűzveszélyes hulladékokat eltávolították-e, stb.)

Szelevény, 2012. ___________. ____.

……………. Igazgató

21/22


__________________________________________________________________________________________

JEGYZŐKÖNYV Tűzoltó készülék használatról K Dátum

é

s

z

ü

Hely

l

t

Jelen vannak NÉV Beosztás

Felhasznált tűzoltó készülék típusa: ………………………………

Nyilvántartási száma:………………..

Tűzoltó készülék felhasználásának helye:………………………………………………………………………….. Készüléket használó neve:…………………………………………

Munkaköre:…………………………..

Tűzeset leírása:……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… Keletkezett kár leírása:……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………

Szükséges volt-e a

Tűzoltóság riasztása

IGEN

NEM

Utólagos intézkedések: - Tűz környezetének utólagos ellenőrzése, figyelése - Környezet letakarítása Felelős:………………………………. -

Tűzeset kivizsgálása, a tűzeset megállapított (lehetséges) oka:………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………...

-

További hasonló tűzeset keletkezésének megakadályozására tett intézkedések:……………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… k.m.f ……………………………….

……………………………..

………………………………..

22/22

Szám: Felelős terület: PSÁMK Társulás Móra Ferenc Ált. Isk Szelevény Hatályos: április 25 Készítette: Kiss István Jóváhagyta:

Recommend Documents