Szakmai program. ~Befogadó otthon és befogadás~

Szakmai program ~Befogadó otthon és befogadás~

Elkészítéséről gondoskodott: Kiss-Rigó László Megyés püspök

Tartalomjegyzék Bevezető ................................................................................................................................... 3 A befogadó otthon adatai ......................................................................................................... 5 Bemutatkozás ........................................................................................................................... 7 A befogadó otthon célja, feladatai ............................................................................................ 8 Nevelési alapelvek .................................................................................................................. 11 A befogadó otthonba kerülő eltérő szükségletű gyermekek ellátása ..................................... 12 A gyermek fogadása – a bekerülési krízis kezelése ............................................................... 14 Gondozás, nevelés elemei – A befogadó otthonban eltöltött idő strukturálása ...................... 18 A gyermekek elbocsátása és az előgondozás – a kikerülési krízis kezelése .......................... 25 A befogadó otthon értékelési rendszere ................................................................................. 28 A befogadó otthon kapcsolatrendszere – a krízis-profil rendszere ........................................ 30 Jogszabályok, melyekre a gyermekvédelmi gondoskodás során különös figyelemmel kell lenni a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató munkatársainak ...................................... 32 A személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónál ........................................................................ 34 Szakmaetika – A befogadó otthon munkarendje, a szakemberek feladatai ........................... 35 A befogadó otthonban dolgozó kollégák együttműködése, mentálhigiénés védelme ............ 40 A befogadó otthon adminisztrációs feladatai ......................................................................... 41 A szakmai program perspektívái, továbbfejlesztési lehetőségei ............................................ 42 A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató minőségbiztosítási rendszerének bemutatása . 43

2

Bevezető Jelen Szakmai program a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Egységes szakmai programhálójának részét képezi. Ezen programháló egységességét biztosítja a módszerspecifikus (KÁSZPEM ®) szemléletmód, melynek fókuszában a családból kiemelt gyermek, a vele való foglalkozás támogató-segítőgyógyító attitűdjének implementációja – amelyet a módszerspecifikus csoport munkatársai végeznek- és a rendszerszemléletű gondolkodás (a gyermekvédelem egységes rendszerként való kezelése) áll, valamint az, hogy a dokumentum team-munkában, az egyes szakellátási területeken tevékenykedő munkatársak részvételével került megalkotásra. Az Egységes szakmai programháló alapján kerültek kidolgozásra a Profilizált szakmai programok, amelynek során az egyes gyermekotthonok, lakásotthonok meglévő illetve predesztinálható, külső és belső erőforrásaik alapján saját arculatra formálták, konkrét tartalommal töltötték meg az alapdokumentumban leírt elveket, tevékenyégi protokollokat. Az Egységes szakmai programháló felépítése, részei: Az Egységes szakmai programháló felépítése: - Befogadó otthon, befogadás szakmai programja - Nevelőszülői hálózat szakmai programja - Gyermek- és lakásotthonok egységes szakmai programhálója - Profilizált szakmai programok: 

1. sz. Gyermekotthon - Lakásotthonok (Szegvár, Csanádpalota, Csanádpalota)



2. sz. Gyermekotthon - Lakásotthon (Hódmezővásárhely)



2. sz. Gyermekotthon – Fiú speciális gyermekotthon (Hódmezővásárhely)



Dr. Foltán József Lakásotthon (Szeged-Tápé)



Faragó Béla Gyermekotthon I.– Lakásotthon (Kecskemét-Katonatelep)



Faragó Béla Gyermekotthon I.– Lány speciális gyermekotthon (KecskemétKatonatelep)



Faragó Béla Gyermekotthon II. Regionális Módszertani Gyermekotthon – Lakásotthon (Kecskemét-Hetényegyháza)



Faragó Béla Gyermekotthon II. Regionális Módszertani Gyermekotthon – Fiú Speciális Gyermekotthon (Kecskemét)



Faragó Béla

Gyermekotthon II. Regionális Módszertani

Gyermekotthon

–

Utógondozói otthon (Kecskemét-Hetényegyháza) 3



Bácsalmási Gyermekotthon (Bácsalmás)



Kunfehértói Gyermekotthon (Kunfehértó)



Haynald Gyermekotthon – Lakásotthonok (Hajós)



Haynald Gyermekotthon – Fiú speciális gyermekotthon (Hajós)



Napsugár Gyermekotthon – Különleges gyermekotthon (Kecskemét)

- Utógondozói csoport szakmai programja - Minőségbiztosítási csoport szakmai programja.

A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Egységes szakmai programhálójának kidolgozásakor fontos szempont volt a jogszabályi harmonizáció, így annak megfelelően minden szakellátási terület szakmai programja az alábbi egységeket tartalmazza: - a szolgáltató neve, címe (kiegészítve az egységek organigramjával, szervezeti felépítésével) - a szolgáltatás célja, feladata, alapelvei (szenzitív pedagogikoterápiás rendszer alapján) - a célcsoport sajtosságainak bemutatása (az ÁGOTA® országos kutatás reprezentatív1 adatainak felhasználásával- lábjegyzetben kerül kifejtésre) - a szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja - a feladatellátás szakmai tartalma, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja - a szolgáltatást nyújtók feladatai (szakmaetika), folyamatos szakmai felkészültségének biztosítása

(KÁSZPEM®

implementáció,

siker-értekezletek,

jó

gyakorlatok,

belső

továbbképzések formájában) - érdek- és jogvédelem (mind a gyermekek, fiatalok, mind a munkatársak tekintetében)

1

A kutatás reprezentativitását a szisztematikus véletlen mintavételi eljárás biztosította, melynek révén Csongrád megyéből 81 vizsgálati személy került be a vizsgálatba ( a mintavétel visszatükrözte az állami gondoskodásban élő gyermekek területi megoszlását). A kutatás során a gyermekek jellemzői és az ezekkel összefüggő környezeti szempontok 172 téma mentén kerültek felmérésre és elemzésre, személyes lekérdezésen alapuló kérdőíves vizsgálattal, fókuszcsoportos vizsgálattal, szociometriai vizsgálattal és diagnosztikus klienscsoportok módszerével.

4

A szolgáltató neve, székhelye, telephelye

Befogadó otthon címe:

6767 Ópusztaszer, Komócsin Z.u.1.

Telefonszáma:

20/230-7052

Elérhetőségi cím:

Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Befogadó Otthon 6767 Ópusztaszer, Komócsin Z.u.1.

Férőhely száma:

12 fő

Fenntartó

Szeged-Csanádi Egyházmegye, Székhelye: 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2. Képviseli: Kiss-Rigó László Megyés püspök

Helyettes fenntartói képviselet:

Kothencz János Szeged-Csanádi Egyházmegye Gyermek- és ifjúságvédelmi főigazgató

Működtető:

Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Székhelye: 6726 Szeged Bal fasor 6. Képviseli: Kothencz János igazgató

Felügyeletet ellátó:

Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal

A szolgáltató neve, székhelye, telephelye

Szervezeti felépítés

Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Igazgatója Módszerspecifikus, krízis és integrációs csoport

Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Csongrád megyei igazgató

Gyermekotthoni hálózat vezető

Befogadó otthon vezetője

gyermekfelügyelők

családgondozó

pszichológus

fejlesztő pedagógus

nevelő

6

Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja – A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja

Bemutatkozunk

Befogadó otthonunk 12 fő befogadására alkalmas családi ház, tájvédelmi környezetben helyezkedik el. Ellátási területe Csongrád megye. A befogadó otthonhoz kb. 500m –re található sportpálya, főként a foci rajongóknak kedvez. Itt található Ópusztaszer községben a Nemzeti Történeti Emlékpark ami lehetőséget nyújt ahhoz, hogy közelebbről megismerhetjük őseink történetét. Szemléletesen illusztrálja a Feszti Körkép a honfoglaló elődeink Kárpát-medencébe vonulását. Azok, akik a lovaglást kedvelik, azt is kipróbálhatják. Kiváló kirándulási lehetőséget nyújt a közelben lévő erdő és erdei pihenő. Ópusztaszerhez 6 km-re található Kistelek, ahol művészeti oktatás keretein belül lehetőség van tánc, zene, színművészet, kerámia oktatásra is. Kisteleken több sportolásra is van lehetőség ilyen pl.: küzdősport, foci, kézilabda, úszás, falmászás, tollaslabda, atlétika. Az általános iskolás gyermekeknek a helyi általános iskolában van lehetőségük tanulni. Idősebb gyermekeknek pedig tömegközlekedéssel jól megközelíthető a Kisteleki Szakközép Iskola és Gimnázium. A befogadó otthon nagy udvarán található egy pagoda és egy szalonna sütöde, ahol kellemes , nyugodt estéket lehet eltöltetni. Külön számítógép van biztosítva a fiúknak és a lányoknak. Van külön kondi termünk és egy pin-pong asztalunk. Rendelkezünk egy házi könyvtárral, ahol az olvasni vágyók kedvük szerint művelődhetnek. Itt igazán gyermekközpontú, gyermekszerető felnőttek fogadják, nevelik csemetéinket.

7


A befogadó otthon célja, feladatai A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény előírásainak értelmében a befogadó otthon gondozási, nevelési alapdokumentuma a nevelés célját, alapelveit és módszereit tartalmazó szakmai program. A törvény szellemisége értelmében minden szükséges segítséget meg kell adni ahhoz, hogy a szülők gyermekeiket saját családjukban nevelhessék, hogy meg tudják oldani a gyermekneveléssel kapcsolatos problémáikat, melynek eredményeként egyre kevesebb gyermek kerülne a szakellátás rendszerébe. Hazánkban egyre több olyan családot számlálunk, ahol a gyermekek veszélyeztetett körülmények között élnek. Anyagilag ellehetetlenülő családba születtek, a munkanélküliség gazdasági vonzata mellett megjelennek a mentális problémák is, mint a depresszió, az alkoholizmus, az agresszió, a bűnözés stb. A reprezentatív2 (lábjegyzetben kerül kifejtésre) ÁGOTA®- országos kutatás3 adatai alapján a legtöbb esetben a hatóság (33,7%), a szülők (30,7), illetve maga a gyermek (az esetek 12,2%-ban) kezdeményezi az állami gondoskodásba vételt. A bekerülési okok előfordulási rátáját az alábbi táblázat szemlélteti: Ok

Százalék

A szülői kötelezettségek elmulasztása

44,9

Anyagiak (szegénység)

20,6

A gondozott magatartási problémái

13,1

A szülővel történtek

10,0

Más ok

11,5

Az utóbbi években megnövekedett a szexuális, a fizikai ill. a pszichikai abúzust elszenvedett fiatalok száma, és egyre több a magatartási, beilleszkedési problémákkal küzdő gyermek. Szakemberek működnek közre a problémák feltárásában, segítségükkel igyekszünk képessé tenni őket sérelmeik feldolgozására.

2

A kutatás reprezentativitását a szisztematikus véletlen mintavételi eljárás biztosította, melynek révén Csongrád megyéből 81 vizsgálati személy került be a vizsgálatba (a mintavétel visszatükrözte az állami gondoskodásban élő gyermekek területi megoszlását). A kutatás során a gyermekek jellemzői és az ezekkel összefüggő környezeti szempontok 172 téma mentén kerültek felmérésre és elemzésre, személyes lekérdezésen alapuló kérdőíves vizsgálattal, fókuszcsoportos vizsgálattal, szociometriai vizsgálattal és diagnosztikus klienscsoportok módszerével. 3 Kothencz J., 2009, Róluk…értük…I. Családból kiemelt gyermekek és fiatalok („állami gondoskodásban élők”) társadalmi sajátosságai (szociológiai jellemzői) napjainkban, ÁGOTA Alapítvány, Szeged

8


A törvényben meghatározott gyermeki jogok megvalósulásának érdekében – különös tekintettel a vérszerinti családba történő visszatérés, ennek hiányában családot pótló elhelyezés szorgalmazásával – tervezzük meg a befogadó otthon mindennapi gondozási-, nevelési feladatait. A befogadó otthonban folyó pedagógiai és szociális munka elsődleges célja, hogy ideiglenes és kríziskezelő, terápiás jelleggel megfelelő gondozást, nevelést biztosítson azoknak a gyermekeknek, akik valamely oknál fogva védelemre, támogatásra szorulnak. Ennek érdekében teljes körű ellátást biztosít arra az időszakra, míg „végleges” gondozási helyükről az illetékes gyámhivatal nem határoz. Elhelyezésük, továbbá étkeztetésük minden esetben igényüknek, szükségletüknek megfelelően történik. Biztosítja továbbá –bekerülést megelőző szakértői vélemény, vagy szakvélemény alapjánkülönleges és a vélhetően speciális szükségletű gyermekek, fiatalok integrált elhelyezését, nevelését, gondozását. A tartósan beteg illetve fogyatékos gyermekek számára biztosítjuk a szükségleteiknek megfelelő orvosi ellátást, továbbá terápián, gyógykezelésen való rendszeres részvételt. Speciális szükséglet észlelése, feltételezhetősége esetén pedig kiemelt figyelmet fordítunk a másodlagos prevencióra, a tünetek, problémák súlyosbodásának megelőzésére. A befogadó otthon céljai: 

Szakemberek segítségével az átélt krízishelyzetekből illetve abúzusokból származó traumák gyorsabb, könnyebb feldolgozásának lehetőségét biztosítani.



Életkornak,

iskolatípusnak

megfelelően

az

iskoláztatás,

felzárkóztatás

tehetséggondozást egyénre szabott biztosítása és támogatása. 

A beutaló határozatok előírásainak, a gyermekek érdekeinek, akaratának figyelembe vételével a vér szerinti szülői kapcsolattartás kereteinek, lehetőségeinek megteremtése.



A gyermekek érdeklődésének, tehetségének megfelelő szabadidős tevékenység szervezése.



Az átmeneti vagy tartós nevelésbe került gyermekek számára kijelölt gondozási hely zökkenőmentes elfogadásának elősegítése.



A másság iránti tolerancia fejlesztése a gyermek és a közösség szintjén.



Személyes példamutatással, helyes életvezetési tanácsokkal az elfogadott társadalmi normák belsővé tételének támogatása.

9


A befogadó otthon feladatai: 

Megszakítás nélküli munkarend szervezésével teljes körű ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek számára.



Befogadja azokat a gyermekeket, akik otthonukból, illetve gondozási helyükről engedély nélkül eltávoztak.



Befogadja azokat a 18 év alatti gyerekeket, akik maguk kérik életükre súlyosan veszélyeztető életkörülmények miatt szakellátásban történő elhelyezésüket.



Szakemberek segítségével előmozdítja a gyerekeket ért traumákból fakadó negatív élmények feldolgozását.



Lehetőséget

teremt

a

vérszerinti

családdal

történő

szeretetteljes

kapcsolat

kialakításához, ápolásához. 

Előgondozással felkészíti a gyermeket a leendő gondozási helyre történő minél zökkenő mentesebb beilleszkedésre.

A befogadó otthonnal kapcsolatos és szükséges információk a Szolgáltató honlapján elérhetők, amelyet folyamatosan fejlesztünk és aktualizálunk. Ezen túlmenően a tájékoztatás további módjai a következők: - személyes tájékoztatás és információnyújtás, mind a bekerülő gyermek, mind családjuk számára - a gyermekek és a kapcsolattartásra jogosult személyek számára faliújságon helyezzük ki a legfontosabb információkat,

programokat, továbbá az Életrendet, a Házirendet, a

gyermekjogi képviselő elérhetőségét, az otthon értékelési rendszerét, - az intézmények közötti együttműködés jegyében a szakszolgálat, gyámhivatalok, hatóságok, civil szervezetek, támogatók meghívása esetkonferenciák, tájékoztatás, közös programok szervezése céljából.

10


Nevelési alapelvek Nevelési elvek alapját a szenzitív pedagogikoterápiás rendszer során alkalmazott irányelvek adják: -

a gyermeket megerősítjük abban, hogy képes a fejlődésre, ehhez hitet adni,

-

a gyermek egyéniségét pozitív irányban erősítjük meg: a jót erősítjük meg benne, a kevésbé jót jóra fordítjuk

-

teret kell adni a gyermeknek érzelmei, elvárásai kifejezésére: ehhez természetes eszköz lehet a zene, rajz, mozgás, humor

-

tiszteljük a gyermeket, méltóságát teljes mértékben tiszteletben tartjuk és elvárjuk, hogy ő is tiszteljen bennünket és önmagát is,

-

esélyegyenlőséget biztosítjuk,

-

biztonságos, stabil, következetes emocionális környezetet teremtünk, amely a folyamatos oltalom-támogatás melletti önálló cselekvés elősegítését jelenti

-

alternatívákat nyújtunk a gyermek számára a hit, a vallás, az etnikai identitás, a jövöbeni lehetőségek, az esélyek terén és segítségével

-

a gyermek szocializációját közösségben való neveléssel biztosítjuk, úgy, hogy lehetővé tesszük számára azt is, hogy magában –de nem magányosan- lehessen

-

személyes példamutatás elvével megismertetjük a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni és átadni mindazt a jót, amit másoktól kapott.

További nevelési alapelvek, amelyeket a befogadó otthon munkatársai mindennapos tevékenységük, hivatásuk során szem előtt tartanak: -

az otthonosság megteremtésének elve,

-

az egyéni különbözőség figyelembevételének elve,

-

a demokratizmus elve,

-

a nyitottság elve,

-

a kötelező és szabadon választott tevékenységek egységének elve,

-

az irányított önnevelés elve

-

a tanulás és a szabadidő egységének elve,

-

a tevékenység központúság elve,

-

fizikai-, az alkotó tevékenység elve,

-

a játék, a tanulás és a munka integrációjának elve,

-

elemi-, és erkölcsi fejlődés egységének és egyenértékűségének elve. 11

Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja– A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja

A befogadó otthonba kerülő eltérő szükségletű gyermekek ellátása Azon gyermekek, fiatalok, akik különleges szükséglettel bírnak, azaz a befogadó otthonba kerüléskor már tanulási képességvizsgáló által kiállított szakértői véleménnyel rendelkeznek, vagy valamely tartós betegségben szenvednek, egyénre szabott gondozást, nevelést igényelnek a gyermekvédelmi rendszerbe kerülésüktől fogva. A gondozási hely feladata a különleges szükségletek kielégítése, a fejlesztés érdekében: -

A fogyatékos gyermek/fiatal számára a képességeinek leginkább megfelelő fejlesztési formát és helyet – a megfelelő oktatási intézményt- kell megtalálni a befogadó otthon környeztében.

-

Az otthon pszichológusa, fejlesztő pedagógusa hivatott segíteni a gondozási helyet a gyermek/fiatal egyéni fejlesztésében, gondozásában, a családba, vagy az új gondozási helyre történő beilleszkedésben.

-

Az otthonban zajló fejlesztés biztosításával törekedni kell a másodlagos pszichológiai, pszichiátriai problémák megakadályozására (pld: depresszió, extrém visszahúzódás, élni akarás megtagadása).

-

A

fejlesztés

céljait

gyógypedagógiai-

minden

esetben

orvosi-pszichológiai

a

fejleszthetőséget

komplex

vizsgálat

megfogalmazó diagnózisára,

javaslataira kell építeni. -

Tartós betegség esetén fokozott figyelmet kell fordítani az egészségügyi-orvosi ellátás elérhetőségére, szükség esetén a helyi egészségügyi ellátórendszer bevonásával.

Befogadó otthonba is kerülhet valószínűsíthetően speciális szükségletű gyermek – családból, szökésben lévő- , akiknek az ellátásában ezen gondozási helyen ideiglenes jellegéből fakadóan az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: -

Pszichológus és szükség esetén pszichiáter bevonásával másodlagos preventív tevékenység a tünetek további súlyosbodásának elkerülése érdekében.

-

Mivel beilleszkedésük speciális szükségletükből fakadóan nehezített, fokozott figyelmet kell fordítani a kortárskapcsolatok optimalizálásra, adott esetben egy már

bent

lakó

gyermek

gyermek-mentorként

segítheti

őket,

kortárs-

referenciaszeméllyé válva számukra. Ez akkor valósítható meg, amennyiben az otthon vezetője a kollégákkal együtt kiemelt figyelmet fordít a gyermek-mentor

12

Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei Az ellátás igénybevételének módja– A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja

kiválasztására, hogy annak személyisége az elfogadást-befogadást, a nyitottságot, a toleranciát és az empátiát sugallja. -

Amennyiben a speciális szükséglet kialakulásának hátterében a vér szerinti család áll, a kapcsolattartás az ő esetükben lehetőleg végig kontrollált legyen, a gyermek érdekeit és méltóságát teljes mértékben szem előtt tartva. A befogadó otthon a kapcsolattartásra –annak korlátozására vagy megszüntetésére- vonatkozóan javaslatot tesz a gyámhivatal felé, ha a gyermek érdekeit ez kifejezetten károsan befolyásolja, vagy viselkedésére, speciális szükségletére súlyosbító hatással bírna.

A speciális szükséglet megállapítása a megyei gyermekvédelmi szakértői bizottság feladata, a disszociális tüneteket mutató, pszichoaktív szerrel élő és súlyos neurotikus és pszichotikus zavarokban szenvedő gyermekek ellátása – a speciális szükséglet megállapítását követőenspeciális gyermekotthonban történik.

13

A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme

A gyermekek fogadása – a bekerülési krízis kezelése A gyermekek többsége rossz szociális környezetből, elhanyagolt állapotban (betegség, élősködők, fertőzések), aluliskolázott családokból, sok esetben bántalmazás nyomaival a testükön érkeznek a befogadó otthonba. Az utóbbi években egyre több a serdülőkori problémák miatt beutalt fiatal, mivel a szülők nem tudják kezelni a gyermek önállósulási törekvéseiből fakadó magatartásproblémákat (pl. iskolai hiányzások, csavargás, alkohol, drog). Növekvő tendenciát mutatnak azok, akik maguk kérik szakellátásban történő elhelyezésüket megromlott és elviselhetetlen családi légkörre hivatkozva. A fentieket összefoglalva azt állapíthatjuk meg, hogy a gyermekek többsége súlyos mentális problémákkal, feldolgozatlan sérelmekkel, túlfűtve dühvel és haraggal, megbántottan, kétségbeesetten érkezik a befogadó otthonba. Legtöbbjüknek ezen túlmenően negatív, félelem teli, elrettentő képzetük van a befogadó otthonról, amely fokozza szorongásukat és pszichés ellenállásukat az intézménnyel szemben. Ezek fényében és tudatában a gyermek bekerülésekor a kollégák egyik legfontosabb feladata, hogy bizalmat ébresszenek a gyermekekben, elfogadó-befogadó biztonságot nyújtó légkört teremtsenek, ahol a gyermek elmondhatja sérelmeit, aggodalmait, és megértésre talál. Ezen partneri-kliensközpontú-támogató viselkedés adhatja az alapját a bekerülési, illetve a további krízishelyzetek megfelelő intervenciójának. A gyermek érdemeitől és teljesítményétől függetlenül kell, hogy megtapasztalja saját elfogadhatóságát. A bekerülési krízis kezelésének legfontosabb feladatai, formái és ezek céljai: 1. A bekerülő gyermeket a többi gyermekkel együtt fogadja – már az otthon bejáratánála szolgálatban lévő nevelő, gyermekfelügyelő. Tervezett bekerülés esetén lehetőleg az összes bent lakó társa várja őt, akut helyzetben pedig az aktuálisan bent tartózkodó gyermekek. Célja, hogy a bekerülő gyermek azonnal érezhesse, hogy egy közösség tagja, ahol befogadásra, elfogadásra találhat, átélhesse azt, hogy helyzetével, problémájával nincs egyedül, a kortárs-sorstárs csoport hatása indirekt módon elindítva a gyermekben a pozitív identifikációs folyamatot. A fogadás megszervezése elsődlegesen az otthon vezetőjének feladata.

14


2. A bemutatkozást követően a gyermekek közösen végigvezetik az otthonon a bekerülő társukat, megmutatva a helyiségeket és leendő szobáját, ágyát, személyes terét is. 3. Az életrendet, a legfontosabb közösségi szabályokat (programok, a szabadidő eltöltésének módjai, kötelező és választható foglalkozások, csoportok ideje), az otthon szokásait és hagyományait a szolgálatban lévő nevelő, gyermekfelügyelő egy már bent lakó, normakövető gyermekkel együtt mutatja be- ez az autentikus kortárs segítői jelenlét rendkívüli fontossággal bír a bekerülő gyermekben a megnyugvás, a biztonságérzet, az elfogadhatóság érzésének kialakulásában. 4. Ezután a felnőtt kolléga kétszemélyes helyzetben, a gyermek reakcióit, válaszait, kérdéseit értő figyelemmel követve tájékoztatja őt az alábbiakról: - Kimenőre az a bekerülést követő első 3 napban csak az otthonban dolgozó felnőtt kíséretében mehet (ennek célja főként az adaptációs időszak zavartalanságának biztosítása, illetve, hogy az otthon szakemberei megismerhessék, megvizsgálhassák a gyermeket), 4. napon 2 óra hosszára mehet kimenőre egyedül, majd az első hét végéig 4 órás kimenőt kap naponta. Ezt követően a kimenő, eltávozás ideje nem kerül korlátozásra. A kimenők, eltávozások időtartama, módja természetesen a gyermek

érdekének,

életkorának,

egyéni

szükségleteinek,

igényeinek

és

kapcsolattartásának teljes mértékű figyelembe vételével kell történjen. - Tájékozatni

kell

a

gyermeket

az

esetleges

engedély

nélküli

eltávozás

következményeiről (pl. körözés kiadása) - A gyermek vagyontárgyait kérésre elzárja a kolléga a gyermek benntartózkodásának idejére. - A gyermek a saját telefonját a befogadó otthon életrendjének megfelelően (pl. ébredéstől lefekvésig) használhatja. - A kolléga szóban bemutatja az otthonban dolgozó szakembereket, megadja a gyermeknek elérhetőségük idejét, helyét (kiemelten a családgondozót, orvost, pszichológust, fejlesztő pedagógust) –ezt le is írja a gyermeknek. - Amennyiben a gyermek kísérővel érkezett, ezt követően átveszi tőle a gyermek beutaló határozatát, továbbá azokat a dokumentumokat, amelyek még rendelkezésre állnak (pl.: TAJ kártya, lakcímnyilvántartó kártya, személyi igazolvány stb.), melyekről iratjegyzék készül. A gyermek ruházatáról, személyes tárgyairól, iskolai felszereléséről leltár készül. Ezzel egyidejűleg tájékoztatást kap arról, hogy lehetősége van saját ruházatát használni, melyet szükség esetén az otthon kiegészít. A kolléga igyekszik a lehető legtöbb információt begyűjteni a kísérőtől, mint pl.: a 15


beutalás okai, körülményei, a vérszerinti család státusza, a beutalás utáni várható reakciói, a gyermek egészségi állapota stb. A megszerzett tapasztalatokat, a megérkezett javaslatokat bejegyzi az eseménynaplóba. A bekerülő gyermek számára a kapcsolattartás –amennyiben érdekeivel, és igényeivel nem ellentétes- esszenciális szerepet tölthet be a krízis akut kezelésében, átmenetet képezve bekerülést megelőző és a jelenlegi élethelyzete között, az optimális emocionális hátteret biztosító, rendszeres kapcsolattartás pedig segítheti a leválás folyamatát. Ugyanakkor fontos szempont, hogy a leválással együtt kezeljük a beilleszkedés krízisét is, megteremtve a gyermekben a pszichés biztonságérzet kialakulását. Ennek érdekében a bekerülést követő első 3 napban a kapcsolattartás diszkréten, a gyermek méltóságát tiszteletben tartva, az intimitásbiztonság egyensúlyát megteremtve kontrollált legyen, azaz annak idejére az otthonban dolgozó kolléga jelenlétéről, szükség esetén beavatkozásáról biztosítva a gyermeket a kapcsolattartás helyszínének közelében tartózkodjon. A kapcsolattartás ezen formája lehetővé teszi, hogy a kolléga a gyermek és a család közötti érzelmi viszonyokról, reaktív működési módjáról is képet kaphat, amely későbbiekben alapját képezi a kapcsolattartásra vonatkozó javaslatnak. A kapcsolattartás formájáról, annak lehetőségeiről – személyes, telefonos, levelezés, interneten keresztül - a gyermeket bekerülésekor tájékoztatni kell. A rövid adaptációs időszakot követően a kapcsolattartás a gyermek érdekeinek, illetve a gyámhivatal határozatának megfelelően történik. A bekerülési krízis gyógyításának, a biztonságérzet kialakításának fontos eszköze, a mentorrendszer működtetése révén válik igazán a gyermek részesévé annak a folyamatnak, ami a beilleszkedést, az ön- és társelfogadást serkentheti, optimalizálhatja. A mentorrá válás folyamata:  Amint a gyermek bekerül, a befogadó otthon vezetője a lehető leghamarabb kijelöli a mentort,  Mentor lehet nevelő, gyermekfelügyelő beosztásban dolgozó munkatárs  Egy kollégának maximálisan 3 mentorált gyermeke lehet és adott esetben egy munkamegbeszélésen, vagy akár önként is jelentkezhet valaki mentornak, ha nincs meg a 3 mentoráltja  A mentor kiemelt szerepet játszik a befogadás, az adaptáció, az otthonban töltött idő strukturálásának és az új gondozási helyre való kerülés folyamatában

16


 A kapcsolatokat (családi, befogadó otthonon kívüli intézmények) segíti a gyerek igényeinek figyelembevételével. A mentor szerepe a gyermek befogadó otthonban való tartózkodása alatt:  alapvető kötődési mintát biztosít a gyermek számára  referenciaszemélyként jelenik meg a gyermek életében  személyes törődés révén a meglévő és új traumák feldolgozását elősegíti  nyílt, őszinte kommunikációval bizalmi beszélgetéseket folytat  fontosabb életeseményeknél szerepet vállal, támaszt nyújt, támogat  a gyermek képességeit felfedezi, felderíti, azok kiaknázására motiválja  a befogadó otthon elhagyásakor a gyermek sorsát lehetőség és igény szerint utánköveti. A mentor feladatai, tevékenysége:  A mentor és a gyermek közötti kapcsolat kiépítése szempontjából fontosak a közös programok, mint az orvoshoz való elkísérés, közös vásárlás, hivatalos ügyek intézése, szülői értekezleteken való részvétel  A mentor és mentoráltjai (2-3 gyermek) együtt saját, egyénileg szervezett élményprogramokon vehetnek részt, illetve befogadó otthoni közös élményprogramon a mentor különös figyelmet fordít saját mentoráltjaira, velük együtt éli át a számukra fontos élményeket  A mentor Mentori naplót vezet amelyben – feljegyzi a gyermek legfontosabb adatait, feltérképezi mentoráltja erősségeit, fejlesztendő területeit. A mentor havonta lejegyezi a naplóban, hogy mely területeken lát fejlődést a gyermek képességeiben, készségeiben, helyzetkezelésében, kommunikációjában, kapcsolataiban.  Különleges szükségletű gyermek mentora folyamatosan konzultál a befogadó otthon pszichológusával és fejlesztő pedagógusával annak érdekében, hogy a mindennapi tevékenységeken keresztül a gyermek beilleszkedése a közösségbe minél optimálisabb lehessen, valamint a szükség szerinti fejlesztéseket megkaphassa. A gyermekeket a kezdettől fogva fel kell készíteni arra, hogy ez csupán átmeneti gondozási hely, ahol legideálisabb esetben maximum harminc napot tölthetnek.

17


Gondozás, nevelés elemei- A befogadó otthonban eltöltött idő strukturálása A gondozás, nevelés célja, hogy a gyermek testileg, értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg korának és képességeinek megfelelően fejlődjék, személyisége a lehető legteljesebb módon kibontakozzék, és képessé váljon vérszerinti családjába történő visszailleszkedésre, ennek hiányában nevelőszülői illetve örökbefogadó családba, gyermekotthonba való beilleszkedésre, vagy önálló életre. A mindennapi élet szervezésekor célunk az, hogy a gyermek számára a bentlét krízisét gyógyítsuk és ezáltal – bár maximum 30 napot töltenek bent – ideiglenességében is biztonságot nyújtó ellátást biztosítson a befogadó otthon. Ennek elemeit a következőkben részletezzük. - Egyéni krízisintervenció és tanácsadás A befogadó otthon pszichológusa lehetőséget biztosít az egyéni, négyszemközti tanácsadásra, egyrészt a gyermek igényei, másrészt a szakember (pszichiáter, családgondozó, szociális munkás, nevelő) javaslata alapján. Ezért is fontos, hogy a gyermek bekerülésekor már megismerkedjen azokkal a személyekkel, akik problémájában hatékony segítséget tudnak nyújtani és kialakuljon az a bizalmi légkör, amelyben ezt kéri is. A romaügyi referens egyéni és igény szerint csoportos konzultáció, tanácsadás formájában segítheti a roma gyermeket etnikai identitástudatának fejlesztésében, sok esetben annak elfogadásában. A gyermekkel folytatott beszélgetések alapján segítséget nyújthat a nevelőknek a gyermek viselkedésének megértéséhez, szokásainak, hagyományainak megismeréséhez. A pszichológus rendszeres jelenléte az otthonban pedig lehetővé teszi a gyermek számára a krízisintervenciós tanácsadást, melynek menete a következőkben foglalható össze. 

Anamnézis felvétele, lehetőség szerint a család, illetve a bekerült gyermek előző gondozási helyén élők bevonásával



A gyermekkel történő exploráció a problémára, krízishelyzet megélésére és feldolgozására vonatkozóan, az egyéni igények feltérképezésére.



Diagnosztikus eljárások alkalmazása, egyrészt a tanácsadás további menetének, másrészt a gyermek jelen környezetbe való beilleszkedésének elősegítése és 18


megtervezése céljából. Mivel ezen pszichodiagnosztikai módszerek alapját képezik a később bemutatásra kerülő krízisprofilnak, és az első interjú, valamint a vizsgálatok eredményei alapján készült pszichológusi vélemény megküldésre kerül a Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság részére, így az alkalmazott teszteket a szakértői bizottság pszichológusával való egyeztetésre sor került – az átfedések, illetve ismétlődés elkerülése végett. Az befogadó otthon pszichológusa által alkalmazott diagnosztikus eljárások nem teljes körű személyiségvizsgálatok, hanem a gyermek aktuális pszichés állapotának felmérését és ezáltal a krízisintervenció irányának meghatározását célozzák – az első interjún túl elsősorban projektív teszteket alkalmaz: C.A.T., P.F.T, illetve szükség szerint teljesítményteszteket: figyelem, emlékezet, gondolkodási- és tanulási alapképességek felméréséhez. 

Tanácsadási módszer tervezése és megvalósítása. A tapasztalat alapján adekvát alkalmazási területek és technikák a következők: krízisintervenció, kognitív viselkedésterápia, rövid dinamikus terápiák.



A tanácsadás sikerességének felmérése, a szükséges változtatások megtervezése és végrehajtása.



Szükség, illetve igény esetén a terápiába bevonható a család is, hisz a gyermek leginkább tünethordozó, és személyiségfejlődésének optimalizáláshoz elengedhetetlen a közvetlen környezet viszonylagos „egészsége”.



A gyermek kikerülésekor az új gondozási hely pszichológusával történő kollegiális kapcsolatfelvétel és esetátadás formájában biztosított a gyermek tanácsadásának folyamatossága.

- Tematikus csoportfoglalkozások A befogadó otthonba kerülő gyermekek túltraumatizáltak, vagy éppen aktuálisan súlyos krízisként élik meg a családból történő kiemelést. Az akut beavatkozást –egyéni krízisintervenció- követően a traumák, nehéz élet helyezetek, a kötődések-leválások, valamint a bizonytalanság és kiszolgáltatottság érzésének, létállapotának gyógyításában hatékony lehet a tematikus csoport foglalkozások - megközelítése nem terápiás, hanem terápiás jellegű - melyben való részvétel során a csoportdinamikai hatások révén megtapasztalhatja elfogadhatóságát, illetve azzal is szembesülhet, hogy nincs egyedül, egy sorsközösség tagja, ami indirekt módon csökkentheti szorongását, bizalmatlanságát és segítheti a biztonságérzet kialakulását. A gyermekek életkori változatosságát tekintve két korcsoportban tervezzük a csoportfoglalkozásokat, nevezetesen 12-15 éves és 15-18 19


éveseknek (pubertásnál fiatalabb gyermekek esetén tematizált csoportfoglalkozások bevezetését nem tartjuk indokoltnak, az önreflektív készség életkorilag alacsonyabb szintje miatt).

A krízisintervenciót és az önreflektív készség fejlesztését is célzó

tematikus, terápiás jellegű csoportfoglalkozások esetében egyrészt a bentlét ideiglenes jellegéből adódóan, másrészt a bekerülési és kikerülési krízis időszakának pszichés leképeződését alapul véve az alábbi tematizálást javasolt követni:

Alkalom 1.

2.

3.

4.

5.

Tematika Ismerkedési fázis: ráhangolódás:ismerkedés, kedvező légkör kialakítás, feszültségek csökkentése .A KÁSZPEM® rövid bemutatása.  Bemutatkozás  Élénk, könnyed játék  Csoport indítás. A csoport szabályok felállítása.  A bizalom kiépítését, közösségépítést célzó játék Bizalom támpillér:  Klasszikus bizalom játékok  Élénk, könnyed játék  Csoport tagok közti bizalom erősítését, illetve annak megélését célzó játék. Bizalom támpillér:  Könnyed élénk játék  A bizalom problémakörének tematikus játékai  Feedback  Bizalom harang  Bizalom bölcső Kiszolgáltatottság / Önrendelkezés támpillér  Könnyed élénk játék  A ráhagyatkozás érzésének megtapasztalása.  Feedback  Nyugtass meg engem Jövőkép támpillér  Könnyed élénk játék  Futás a jövőbe  Reflektorfényben: megerősítés, önbizalom erősítése

- Preventív-egészségcentrikus programok A bekerülő gyermekek esetében a tanácsadáson és fejlesztésen túl nagy hangsúlyt kell fektetni az esetleges és további deviáns magatartásmódok elkerülésére, és társadalmilag elfogadott, helyes és követendő minták nyújtására. A gyermekek új ismeretekre való nyitottságának kihasználásával megelőzhetővé válnak a serdülőkorban kialakuló szenvedélybetegségek, a kábítószer- és alkoholfüggőség, valamint elkerülhető a korai és meggondolatlan szexuális élet negatív következményei. 20


Az életkori sajátosságoknak megfelelő egészségcentrikus nevelés, az elterelés módjai, formái a következők: 

Tájékozató, ismeretterjesztő előadások (meghívott előadókkal, ennek érdekében szorosan együttműködve a város szakembereivel -drogambulancia)



Kötetlen és nyílt beszélgetések, teadélutánok szervezése, lehetőleg mind lányok, mind fiúk részvételével, ahol lehetőség van egymás véleményének, attitűdjének, hiedelmeinek és tévhiteinek megismerésére és tudatosítására 

A barátság és a kortárskapcsolatok jelentőségéről.



A szexualitással kapcsolatos attitűdök, a korai szexuális élet következményei, a felelősségteljes párkapcsolat témájáról.



Korosztályonkénti vetélkedők szervezése, ahol a devianciákkal kapcsolatos ismeretek összegyűjtése és megoldási módok aktív keresése mellett átélnék a csoportok közötti versengés és kooperáció élményét, ezáltal indirekt módon fejlesztve szociális készségeiket.



Egyéni és csapatjátékra egyaránt lehetőséget adó sportolási lehetőségek rendszeres szervezése, amely az egészséges életmódra nevelés és a mozgáskultúra fejlesztése mellett optimális feszültség-levezetést és -kanalizációt is biztosít a gyermek számára.

- Kulturális- és élményprogramok szervezése eseti jelleggel a helyi sajátosságok és a fenntartó által biztosított lehetőségek alapján, amelyek célja

a gyermek kulturális

érzékenységének növelésén túl a pozitív élményekhez juttatás, valamint az alapvető szocializációs szabályok elsajátítása, azok gyakorlása. Ilyen programok lehetnek: 

Múzeum



Könyvtár



Színház, kisebbeknek bábszínház



Mozi



Tömegközlekedés, biciklis közlekedés és szabályai



Strandolási lehetőség



Közös vásárlás nevelővel



Közös ügyintézés nevelővel



Élménypark



Állatkert, vadaspark stb.

21


- Sport- és játéktevékenységek szervezése a gyermekek életkorának, fejlettségének, és érdeklődésének megfelelően. A sport a rekreáción túl a feszültség levezetés, indulatkiélés egyik lehetősége. Továbbá különleges szükségletű gyermekek számára indirekt fejlesztési módként is megjelenik. Esetükben a választott sporttevékenység meg kell feleljen képességeiknek, hiszen célunk a sikerélményhez juttatás és ezen sikerélmény átvitele más, akár tanulási képességekre. A gyermekek többsége jól érzi magát más gyermekek között, egymástól sokat tanulnak, gyakran utánozzák egymást. A tanulásban akadályozott gyermek számára előnyös lehet, ha a nála gyorsabban, könnyebben fejlődő gyermekek között lehet, mert viselkedése, beszéde változhat. A közös tanulás és a közös játék fejlesztő hatású lehet. Az ügyesebbek és jobb képességűek egy életre megtanulhatják, hogy az emberek közötti különbségek nem akadályozzák a kapcsolatot és az együttműködést. A gyengébben teljesítő gyermekek pedig átélhetik azt a biztonságérzetet, amit társaik segítsége jelent, és ez nem ritkán jobb teljesítményekre is ösztönzi őket. Így minden gyermekben kialakulhat a reális önértékelés és egymás teljesítményeinek pontosabb megítélése. A közös játék szervezésekor előnyben

részesítjük

a

nagymozgásos

játékokat,

sorversenyeket,

illetve

a

közös

alkotótevékenységeket. A különleges szükségletű gyermekek számára biztosított habilitációs és rehabilitációs tevékenységek részletes leírásának irányelveit a 2/2005. (III. 1.) OM-rendelet (hatályos 2005. június 15-től) szabályozza. A rendeletből kiemeljük a habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljait és feladatait, valamint a habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezőket. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai, feladatai: – Az értelmi fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása – Meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében – Különféle funkciók egyensúlyának kialakítása – Szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása – Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők: – A fogyatékosság típusa, súlyossága – A fogyatékosság kialakulásának ideje

22


– A sajátos nevelési igényű gyermek (életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglevő ismeretei) – A társadalmi integráció kívánalmai, lehetséges egyéni életút, továbbtanulás-pályaválasztás, életvitel4 - ez a befogadó otthonban kevesebb jelentőséggel bír, hiszen a gyermekek elhelyezése jogszabályban meghatározottak szerint 30 napig tart. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységek megvalósítása befogadó otthonban: 

Együttműködés a fejlesztő intézményekkel – amennyiben a gyermek már bekerülésekor rendelkezik tanulási képességvizsgáló bizottság szakértői véleménnyel, az abban szereplő fejlesztést biztosító intézménnyel való kooperáció a gyermek ideiglenes elhelyezése során is a lehetőségek szerint meg kell valósuljon.



Mindennapi tevékenységek során a meglévő képességekre építve - amit képes megtenni, azt segítjük – pl. kenyér megkenése



Kreatív tevékenységekbe való bevonás, pl. dekoráció, kézműves tevékenységek, szoba dekorálása



Praktikus tudás és ismeretek gyakorlása, elsajátítása



Kertrendezés, udvari tevékenységekbe való bevonás.

- Ünnepek, hagyományok A befogadó otthonban élő gyermekek –és kollégák- számára is fontos az egyéni, történelmi és tradicionális (egyházi) ünnepek közös átélése, megtartása. A gyermek születésnapja, a húsvét, a karácsony megünneplésére a befogadó otthon életrendje alapján kerül sor. Biztosítani kell továbbá a más kulturális-szubkulturális közegből érkező gyermek hagyományainak, ünnepeinek az adott szokás szerinti megtartását, amely alapját képezi az etnikai hovatartozás érzése, az etnikai identitás kialakulásának. A romaügyi referens ezen alkalmakkor autentikus tanácsaival, részvételével segíti az otthon dolgozóit esemény szervezésében, lebonyolításában. - Napi életgyakorlat A befogadó otthon mindennapi élete, tevékenységei napi életgyakorlatként foglalhatók össze. Ennek egyik fontos eleme a Házirend és ezen belül az Életrend megalkotása. Az Életrend, amely a gyermekek számára a kiszámítható, napi tevékenységek kereteit tartalmazza, közös team-munka eredményeként születik meg, amelyben a gyermekek maguk is aktívan részt vesznek, nem csupán tudomásul veszik azt. Az Életrend megalkotásakor, illetve

4

In: Ari P., Szekeres Á., 2007, Útmutató tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók együttneveléséhez. Dokumentációs útmutató, SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., Budapest

23


módosításakor –gyermekcsoport változásakor, iskolaidőszakban, illetve nyári szünetben, új tevékenységek, lehetőségek bevezetésekor- a munkatársak összeállítják az Életrend vázát: a napi tevékenységek sorrendjét, időigényét, az értékelési rendszert. Ezt követően a gyermekek közösen megbeszélik, véleményezik, kiegészítik azt, majd egy otthongyűlés keretében konszenzusos döntési folyamat révén kialakítják az Életrend végleges formáját, amelyet a gyermekek aláírnak. A Házirend ezen túlmenően tartalmazza a jogszabályban meghatározott jogokat és kötelezettségeket, a gyermekek és munkatársak közötti együttműködés kereteit és elvárt módját, így valódi szerződésként a munkatársak és a gyermekönkormányzat képviselőjének egyetértésével határozattal lép életbe. A mindennapokba szervesen beépülnek a közös étkezések, amelyek a praktikus készségek (előkészítés, főzés, háztartási tevékenységek) fejlesztésén túl erősíti a gyermekekben a biztonság és a közösség élményét is. Az étkezésekre, szükség szerinti diétára vonatkozó jogszabályi előírásokat a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet, valamint a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv által előírtak tartalmazzák. A napi életgyakorlat része az egészséges szemléletmód kialakítása révén a személyes higiénén túl szükség szerinti orvosi-egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel, mint fogászat, szemészet, nőgyógyászat, illetve a védőnői szolgálattal való kooperatív kapcsolat működtetése mind a preventív tájékoztatás, mind a szükséges egészségügyi, vagy korrektív szolgáltatások (pl. gyógytorna) igénybevételének céljából. A szűrővizsgálatok tapasztalatait, következményeit az egyéni elhelyezési terv kialakítása során figyelembe kell vennünk. Ezeken túlmenő egészségügyi beavatkozásra, annak szükségességekor, a törvényes képviseletet gyakorló személy, szülő beleegyezésével, közreműködésével kerülhet sor. A gyermekek önszerveződésének elősegítését és érdek- és jogérvényesítését a befogadó otthon mindennapi életgyakorlatába építjük be. Ennek egyik formája a Gyermekönkormányzat működtetése, ami a befogadó otthonban –aktuálisan, ideiglenesen- élő gyermekek képviselője mellett a gyermek- és lakásotthonban élő növendékeket, a nevelőszülőnél nevelkedőket és utógondozottakat is magában foglalja. A tagokat a gyermekek maguk közül választják ki és javaslataik, ötleteik, érdekeik képviseletének ellátásán túl programok szervezését, és az önszerveződés sikerességének megélését is segíti a működése. A befogadó otthonban lévő Panasz/ötlet ládába a gyermekek névtelenül írhatják le kéréseiket, észrevételeiket, ötleteiket. Felbontására és a megfogalmazottak átbeszélésre, megválaszolására otthongyűlés keretében kerül sor. A gyermekek jogaiknak érvényesítése érdekében a gyermekjogi képviselőhöz is fordulhatnak, akinek az elérhetősége mindenki számára hozzáférhető kell legyen.

24


A gyermekek elbocsátása és az előgondozás – a kikerülési krízis kezelése

Munkánk utolsó fázisa a gyermekek humánus, emberséges, szeretetteljes elbocsátása. Legideálisabb esetben a gyermek a vérszerinti családjához távozik, e lehetőség hiányában nevelőszülőkhöz, lakásotthonba vagy gyermekotthonba. Kiemelkedően fontos feladatunk a gyermekeket és a családot felkészíteni az esetleges új gondozási hely elfogadására, motiválni őket a konfliktusmentes beilleszkedésre. Ennek leghatékonyabb formája az előgondozás a családba, átmeneti vagy tartós nevelésbe: -

A gyermek sorsa, lehetőségei, jövője a bekerüléstől kezdve körvonalazódik, ennek nyitottságát és a gyermek választási lehetőségét, az ő igényeinek legteljesebb figyelembe vételét folyamatosan hangsúlyozni kell számára.

-

Az ideiglenes elhelyezés alatti családba történő hazagondozáskor, családba fogadáskor, vagy harmadik személyhez kerüléskor figyelmet kell fordítani az otthon szakembereinek is a folyamatos családgondozásra, a gyermek bekerülését kiváltó okok megszüntetésére, illetve szükség esetén családterapeuta bevonására is lehetőséget kell biztosítani.

-

A

Gyermekvédelmi

Szakértői

Bizottság

javaslatát

követően

előgondozási

megbeszélést hív össze a befogadó otthon vezetője, amelyen a gyermeken kívül részt vesznek jelen és jövendő életének referenciaszemélyei: befogadó otthon munkatársa, vezetője, a család (hazagondozás esetén), a leendő gondozási hely szakmai vezetője és nevelője

(lakásotthoni

elhelyezéskor),

leendő

nevelőszülők

és

„testvérek”

(nevelőszülőnél történő elhelyezéskor). -

Lakásotthoni elhelyezés javaslatakor: Amennyiben lehetőség van arra, hogy több lakásotthonba is kerülhetne a gyermek, minden feltételt biztosítani kell számára, hogy választhasson

–természetesen

a

megfelelő

szakmai

szempontok

(gyermek

személyisége, igényei, kapcsolattartása, a lakásotthon lehetőségei, az ott lévő gyermekközösség sajátosságai stb.) maximális figyelembevételével a lehető legoptimálisabb gondozási helyekre fókuszálva. Az előgondozási megbeszélésen megvalósítható, hogy a gyermek megismerkedjen a számára fontossá váló személyekkel, kérdéseire értő figyelmet és megfelelő válaszokat kaphat. Hasznos lehet megkérni a gyermek számára új gondozási helyről érkezőket, hogy hozzanak fényképeket a gyermek- vagy lakásotthonról, amelyet a gyermek meg is kap. Ezt 25


követi a gyermek számára a leendő gondozási helyre történő kilátogatás, fontos referenciaszemély, vagy a szülők kíséretében. Ott a lakásotthon vezetője, és leendő mentora várja, akik körbevezetik, kérdéseire válaszolnak. -

Egyéni elhelyezési terv készítése az alábbi szempontok figyelembevételével, a Szakszolgálat munkatársaival szoros együttműködésben valósítható meg: a gyermek lakóhelyének,

oktatási

intézményének

megközelíthetősége;

testvéri,

családi

kapcsolatai; az elhelyezés oka és várható időtartama; a gyermek neme, életkora, személyiségjegyei és pszichés jellemzői, szükségletei, fejlesztési igénye; nemzetiségi, vallási, kulturális identitása; a leendő gyermek- vagy lakásotthon profilja, tevékenységi köre; valamint az ott élő gyermekközösség sajátosságai. A terv készítésekor felhasználásra kerülnek a befogadó otthon munkatársai (családgondozó, pszichológus, fejlesztő pedagógus, nevelő) által készített vélemények is. -

Az elhelyezési értekezleten így a gyermek már megfelelő tájékozottsággal, saját tapasztalatokkal vehet részt, és nem érzi azt, hogy a döntés a feje fölött történiktörtént, hanem Ő maga is aktív részeseként éli meg a folyamatot. A befogadó otthon munkája az elhelyezési tanácskozáson, értekezleten csúcsosodik ki. Itt számolunk be a gyermekkel kapcsolatos tapasztalatainkról, a gondozás során felmerült problémákról, a gyermek és családja közötti kapcsolat alakulásáról. Az elhelyezési tanácskozást követően a gyermek a gyámhivatalok által meghozott határozat beérkezéséig marad a befogadó otthonban.

-

Az értekezlet után a befogadó otthonba látogat a gyermek- vagy lakásotthon nevelője, a gyermek leendő mentora, a pszichológus és a családgondozó, ezáltal hidat képezve a gyermek számára is a két intézmény között, megkönnyítve számára az új gondozási helyre kerülés tényét.

-

Az adaptációs megbeszélésre a leendő gondozási helyen kerül sor, mintegy az előgondozási folyamat zárásaként, amire a gyermeket a befogadó otthon vezetője, nevelője, mentora, pszichológus, családgondozója kíséri el. A megbeszélés célja a gyermek beilleszkedésének minél zökkenő mentesebb biztosítása, ennek érdekében a volt gondozási hely szakemberei –a gyermek jelenléte nélkül, de az Etika szabályainak megfelelően őt tájékoztatva- „bemutatják” a gyermeket az új gondozási helynek, hangsúlyt fektetve az átélt élményeire, fejlődésére, kapcsolataira, kapcsolattartására vonatkozó tapasztalataikat, ugyanakkor megbeszélik az általuk érzékelt problémákat, ezek kezelési lehetőségeit, azokat a jó gyakorlatokat, amelyek hatékonyak voltak a

26


gyermek viselkedésének optimalizálásában (mivel lehet motiválni, melyek a problémájának gyökerei, milyen ellátásra lenne-van szüksége a gyermeknek)

-

Nevelőszülőhöz kerülés javaslatakor kiemelt figyelmet kell fordítani a barátkozás fokozatosságára : ismerkedés a befogadó otthonban – közös séta, vásárlás a nevelőszülővel – ellátogatás a nevelőszülő otthonába – ottalvás megszervezése. A barátkozás során a visszatérő gyermekkel a befogadó otthon munkatársa beszélje át a történteket, a gyermek érzéseit, elfogadásának alakulását.

Az előgondozás folyamata

Befogadó Otthon

Gyermek

Leendő gondozási hely

Lehetőségek, jövőkép Előgondozási megbeszélés Megszervezése, támogató Kérdések, reflexiók, Bemutatkozás– fényképek részvétel (vezető, nevelő) döntés-előkészítés Kilátogatás, ismerkedés, döntés Egyéni elhelyezési terv - Elhelyezési értekezlet (Szakszolgálattal együttműködve)

Adaptációs megbeszélés

Leválásátgondozás-átszokás

Ellátogatás a volt gondozási helyre

A gyermek kikerülésekor lehetőséget kell biztosítani az utánkövetésre, a családdal – alapellátás szakembereivel, az új gondozási hely szakembereivel, illetve a nevelőszülővel – nevelőszülői hálózat vezetőjével, nevelőszülői tanácsadóval való együttműködés keretében. A rövid távú utánkövetés célja a gyermek új környezetbe való beilleszkedésének elősegítése, a leválás folyamatosságának biztosítása. Megvalósulása a gyermek környezetével való kapcsolattartáson alapul, amikor a befogadó otthon szakemberei igény szerint konzultációs lehetőséget nyújtanak az új környezet, vagy hazagondozás esetén a vér szerinti család számára.

27


A befogadó otthon értékelési rendszere A fordított zsetonrendszer –szakmai ajánlás A befogadó otthonban szakmai ajánlásként megfogalmazható értékelési mód célja, hogy a gyermekek szenzitívebbé váljanak magára az értékelésre, miközben a feltétel nélküli elfogadás és a teljesítménytől függetlenül szerethetőség érzését erősítjük bennük. Tiltás helyett motiválás, büntetés helyett bizalom- ezek az alapvető fogalmai a pedagógiai szempontból egységes értékelési és viselkedés-szabályozó rendszernek, amely a fordított zsetonrendszer metodikáján alapul. Bizalom: A módszer lényege, hogy minden gyermeknek minden nap bizalmat szavaznak a felnőttek, amelyet „tárgyiasítva” egy-egy korong, vagy zseton jelent, amit minden reggel megkapnak gyermekeink. Ezt a zsetont a nap folyamán csak elveszíteni lehet- tenni tehát alapvetően semmit nem kellett érte- méghozzá a - munkatársakkal és gyermekekkel közösen kialakított - szabályok megszegése esetén. Motiváció: A zsetonok megtartása és gyűjtögetése már önmagában motiváló lehet, de megtartott zsetonokat –számuktól függően- kisebb, nagyobb ajándékokra be lehet váltani. Normakövetés: A szabályok esszenciális elemei a programnak, hiszen ezek ismerete és betartása teszi lehetővé a zsetonok megtartását. A közösen kialakított szabályok interiorizálttá, belsővé válnak, elősegítik a szocializációs folyamat optimalizálását. Egységesség: A betartandó szabályok listája, a zsetonok elvételének szabályai egységesek, ez lehetővé teszi, hogy minden munkatárs azonos módon alkalmazhassa a rendszert. A fordított zsetonrendszer bevezetésének lépései: 1. A rendszer ismertetése a munkatársakkal, team-megbeszélés keretén belül, kérdések tisztázása, a rendszer alapvető kereteinek és a bevezetés menetének meghatározása 2. A gyermekkel együtt történő megbeszélés keretében -

a rendszer lényegének ismertetése a gyermekekkel, annak tudatosítása, hogy a cél a bizalom érzetének megtapasztalása és elfogadása, valamint a motiválás, a viselkedési alternatívák nyújtása

-

a szabályok alkotása konszenzusos döntési folyamat eredményeképpen A szabályok kialakításának szempontjai: korosztálynak és az adott gyermek- vagy lakásotthon

sajátosságainak

megfelelőek;

közösen

kerülnek

kialakításra;

kellőképpen általánosak; az alapvető szocializációs és közösségi normákra

28


vonatkoznak;

a

tiltást

kerülni

kell,

azaz

viselkedési

alternatívaként

fogalmazódjanak meg a szabályok. -

a zseton-megtartás lehetőségeinek megbeszélése (elvétel előtti figyelmeztetések száma)

-

a zseton-beváltás lehetőségeinek megbeszélése : közösen meghatározni egy zseton-mennyiséget, ami beváltható ; minden gyermeknek lehet egyéni jutalmazása, azaz kit mi motiválna, mire váltaná be a zsetonját –továbbá érdemes megkérni a gyermekeket egy közös lista készítésére, a beváltható jutalmakra vonatkozóan ; lehetőség van arra, hogy kevesebb zsetonért kisebb jutalmakat, többért nagyobb jutalmakat (amennyiben nem váltja be és többet összegyűjt – ezzel neveljük a késleltetésre, takarékosságra stb. valami számára értékesebb ajándékot is) kaphat ; a beváltható „ajándék” nem feltétlenül kell tárgyi eszköz, játék legyen, hanem lehet akár kétszemélyes program (mozi, pizzázás stb…)

3. Szabálytábla készítése közösen, a gyermekekkel: -

szabályok rajzos-képes formában is megjelenhetnek rajta,

-

és minden gyermek számára érthetőnek és egyértelműnek kell lennie.

4. A zseton-megtartás -

Minden gyermeknek van személyes táblája, ahová a zsetont kiteheti-felteheti. Ezen túlmenően a munkatársak is vezetnek „nyilvántartást” a zsetonokról, azok megtartásáról, számáról

-

Zseton minden reggel mindenkinek jár – bizalom érzetének erősítése a gyermekben.

-

Zsetont csak elveszíteni lehet, amennyiben a gyermek 3-szori figyelmezetés ellenére sem fejez be egy szabályszegő viselkedést. Fontos, hogy a zseton elvesztéséről műszakváltáskor beszámoljanak egymásnak a kollégák, ennek okáról, körülményéről, a gyermekre gyakorolt hatásáról, ezzel is erősítve a munkatársak közötti egységességet az értékelés rendszerében és metodikájában.

-

A megtartott zsetonokat be lehet váltani az előzőekben ismertetett otthongyűlésen megbeszéltek alapján.

29


A befogadó otthon kapcsolatrendszere – a krízis-profil rendszere Krízis-profil protokollja tartalmazza az intézményes ellátási formába (befogadó otthonba) került gyermekek sorsának, esetének minél hatékonyabb, rövidebb időn belüli rendezésének folyamatát, amely az ellátásban résztvevő és azt segítő szervezetek magas szintű együttműködésén alapszik. Működtetésének célja, hogy a gyermekek a szükségleteiknek megfelelően a lehető legkevesebb időt – jogszabályi meghatározottság alapján maximum 30 napot- töltsenek a befogadó otthonban. Ennek érdekében a befogadó otthonba került, krízishelyzetben lévő gyermek a beutalással egy időben egy ún. sürgősségi kódot kap. A sürgősségi kód a lehetőség szerinti gyorsított ügyintézést, esetkezelést jelent az alábbi szerveknél, szervezeteknél a gyermek érdekében, a jogszabályi kereteken belül:

-

Szakszolgálat szakértői bizottsága –javaslat soron kívüli elkészítése (ennek alapját adhatja a befogadó otthon gyermekorvosa, családgondozója, pszichológusa és nevelője által adott feljegyzés, vélemény, amelyet a bekerüléstől számított 5 munkanapon belül eljuttatnak a bizottság tagjaihoz.)

-

Szakszolgálat elhelyezési csoportja – elhelyezési javaslat alapján - soron kívül elhelyezési értekezletet hív össze

-

Gyámhivatal – kapcsolattartásra, elhelyezésre vonatkozó határozatok gyorsított elkészítése, eljuttatása a befogadó otthonba

-

Hatóságok (rendőrség) –gyors ügyintézés, együttműködési szerződés alapján

-

Drogambulancia –soron kívüli vizsgálat, javaslat, beutalás, együttműködési szerződés alapján

-

Egészségügyi ellátórendszer tagjai –soron kívüli szűrő- és egyéb vizsgálatok, terápiás kezelések, együttműködési szerződés alapján.

A krízis-profil zökkenőmentes működéséhez a befogadó otthon munkatársainak egymással, valamint a szakellátás további szegmenseinek képviselőivel (gyermek- és lakásotthonok, nevelőszülői hálózat, társintézmények) való nagyfokú együttműködése és az esetekben való naprakészsége szükséges.

30


A befogadó otthon a hatékony szakmai tevékenység érdekében szoros kapcsolatot tart fenn a Szolgáltatón belül -

A gyermek- és lakásotthonok otthon vezetőjével, munkatársaival (előgondozás folyamatában),

-

A nevelőszülői hálózat munkatársaival (gondozási hely váltásakor)

-

Utógondozói csoport vezetőjével, munkatársaival

-

Szaktanácsadói szolgálat igazgatójával,

-

Módszerspecifikus csoport vezetőjével és munkatársaival

-

Pszichológus hálózat igazgatójával, munkatársaival

-

Gyermekönkormányzat felnőtt koordinátorával, munkatársával

A Szolgáltatón kívül kooperatív kapcsolatot épít ki és tart fenn -

A szakszolgálat szakmai egységeivel,

-

Az illetékes alapellátás szakembereivel,

-

Gyámhivatalokkal,

-

Hatóságokkal,

-

Közoktatási intézményekkel,

-

Egészségügyi ellátórendszer tagjaival (háziorvos, védőnő, szükségleteknek megfelelő szakellátási intézmények)

-

Kulturális intézmények vezetőivel,

-

Sportegyesületekkel,

-

Egyházakkal,

-

Civil szervezetekkel, támogatókkal,

-

Továbbá a gyermekek, fiatalok személyes szükségleteinek megfelelő, fejlődésétfejlesztését biztosító, szolgáló intézményekkel, szervezetekkel

31


Jogszabályok, melyekre a gyermekvédelmi gondoskodás során különös figyelemmel kell lenni a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató munkatársainak 

Magyarország Alaptörvénye (2012. január 1-jén lép hatályba)



1949. évi XX. Törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya



1952. évi IV. Törvény a házasságról, a családról és a gyámságról



1959. IV. Törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről



1990. évi IV. Törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról



2011. évi C. Törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról



1991. évi LXIV. Törvény a Gyermek jogairól szóló,New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről



2009. évi CLX. Törvény a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv megerősítéséről és kihirdetéséről



2009. évi CLXI. Törvény a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv megerősítéséről és kihirdetéséről



1993. évi III. Törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról



1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról



1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról



1998. évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról



149/1997. (IX. 10.) Korm. Rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról



235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról



15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi

intézmények,

valamint

személyek

szakmai

feladatairól

és

működésük feltételeiről

32




29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról



259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről



133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról



261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről



331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről



4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról



30/2011. (VI. 7.) NEFMI rendelet a 2011/2012. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási tárgyú jogszabályok módosításáról



58/2011. (X.21.) NEFMI rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi

intézmények,

valamint

személyek

szakmai

feladatairól

és

működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításáról

33


A személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónál Alapvető feladat, hogy a személyes gondoskodást végző

személyek, kollégák

a

kötelezettségeik mellett a jogaikról is megfelelő tájékoztatásban részesüljenek. Jogaik ismerete nélkül jogaik védelme is nehezen megvalósítható, tekintettel arra, hogy ismeret hiányában az esetleges jogsértést fel sem ismernék. Az ismeretszerzés lehetséges formái különösen: a) a jogszabályokhoz történő internetes hozzáférés lehetővé tétele. b) vezetőségi értekezleteken tájékoztatók meghallgatása. c) vezetőkkel való személyes megbeszélés. d) a munkavállalót megillető jogokról tájékoztatás a gazdasági igazgató közreműködésével. e) jogi referens ( jogtanácsos) általi tájékoztatás jogszabályok változásairól. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató biztosítja az Munka Törvénykönyve alapján a munkavállalókat megillető jogok gyakorlását, így különösen a munkavállalók részvételi jogának gyakorlását. A munka és tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását szerződés alapján vállalkozó közreműködésével biztosítja a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató, amely lehetővé teszi, hogy a munkavállalók a feladatot ellátó szakemberekhez forduljanak. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137.§

2. k) pontja alapján

közfeladatot ellátó személy többek között a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e tevékenysége gyakorlása során. Ezen szabályozás tartalmát Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató az épületeiben jól látható helyen kifüggeszti. A személyes gondoskodást végző személyek, munkavállalók - a jogszabályokban szabályozott különböző hatóságokon, egyéb intézményeken túl -

jogaik védelmével

kapcsolatosan a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatón belül fordulhatnak: 

közvetlen feletteshez,



a megyei igazgatóhoz,



az igazgatóhoz. 34

A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái

Szakmaetika A befogadó otthon munkarendje, a szakemberek feladatai A befogadó otthonban a dolgozók munkájukat 8 illetve 12 órás munkaidőben, folyamatos munkarendben látják el. Az adott műszakban a dolgozó ellátja a beosztásának megfelelő teendőket, lehetőség és szükség szerint segíti munkatársait, rögzíti az adminisztrációs feladatait. A munkaidő végeztével, műszak átadásakor az események írásban történt rögzítésén túl szóban is köteles tájékoztatni váltótársát a műszakban történtekről. A szolgálat átadásakor a következő szempontoknak kell figyelembe venni: -

az otthon létszáma, kik vannak kimenőre engedve, mikor kell vissza érkezniük,

-

távozott-e valaki engedély nélkül, történt-e intézkedés,

-

érkezett-e új gyerek, mit tudunk a bekerülés okáról, vérszerinti családról,

-

van-e beteg gyermek, vizsgálta-e orvos,

-

milyen konkrét gondozási feladatok vannak folyamatban,

-

volt-e rendkívüli esemény (lopás, rongálás stb.),

-

milyen a gyermekek hangulata, kire kell kiemelten figyelni,

-

étkezéssel kapcsolatos teendők, a maradék készételek meddig fogyaszthatók,

-

van-e az otthonban technikai hiba, milyen intézkedésre van szükség.

-

az ügyelet átadása az otthon bejárásával zárul.

A szakemberek konkrét feladatai a befogadó otthon krízis-profil rendszerében - Gyermekotthoni hálózat vezető A gyermekotthon otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek és az utógondozói ellátottak (nagykorúak) számára. Segíti, támogatja a családi környezetbe történő hazagondozást, a családi kapcsolatok ápolását. Biztosítja a gyermekek számára az egészségügyi ellátást. Biztosítja, hogy a gyermekek hozzájussanak a számukra legmegfelelőbb oktatáshoz. Együttműködik a családdal, a gyermekjóléti szolgálattal, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, valamint az illetékes gyámhivatallal. Az otthont nyújtó ellátás keretében a gyermekek aktuális állapotának, szükségleteinek megfelelően elkészíti az egyéni gondozási-nevelési tervet.


- Otthonvezető Feladata, hogy a ház életét összefogja, a közös munkát koordinálja, példát mutasson, mind a munkavégzés minőségében, mind pedig személyével. Az Otthonban folyó minden munkafolyamat felelőse. Jogszabályszerűen szervezi és elkészíti az otthonban dolgozók munkaidő beosztását – a szakmai vezetővel egyeztetve. Aktívan részt vesz a gyermekek tanóráztatásában, tanításában, az iskolai fogadó órákon tájékozódik a gyermekek iskolai előmeneteleiről. Részt vesz az intézmény vezetői értekezletein és esetmegbeszélésein. Fölveszi, kezeli, és dokumentálja a gyermekek zsebpénzét, annak ésszerű beosztásához megfelelő segítséget nyújt. Felvezeti a gyermekek zsebpénz ellátmányát kartonjaikra, és igény szerint ezt a részükre kiadja. Mivel mindenkinek joga van saját elgondolása szerint ezt az összeget felhasználni, ezért jó szándékú és tanító hatású javaslatot tesz az összeg alkalmankénti felhasználására és a megtakarítás előnyeire. Nagyon fontos, hogy megfelelő empátiával, toleranciával, megértéssel párosuljon a szakmai tudása. A kimagasló odafigyelés szinte elengedhetetlen feltétele a munkavégzésének. Gazdálkodási feladatok ellátása: a havi ellátmány kezelése, szigorú számadású kötelezettséggel, és mindezek rendszeres könyvelési feladataival. A helyes pénzbeosztást végzi, a feladatba a gyerekeket is bevonja, így tanítva őket a szükséges gazdálkodásra. Minden hónap elején leül a gyerekekkel, és közösen megbeszélik, hogy mennyiből tudunk gazdálkodni, mire van adott hónapban szükségünk, milyen állandó és kötelező kiadásaink vannak, és hol tudunk esetleg valamennyit spórolni. - Nevelő Feladata a beutalt gyermekek iskolai dokumentációinak haladéktalan beszerzése, a gyerekek megfelelő tanintézménybe történő beíratása. Ha szükséges, kíséri a gyerekeket az iskolába. Az Otthon foglalkozásaihoz, valamint az iskolás gyermekek részére biztosítja a megfelelő taneszközöket, felszerelést, szükség szerint ellenőrzi, pótolja azokat. Aktívan részt vesz a gyermekek tanóráztatásában, tanításában, felzárkóztatásában. Kapcsolatot tartva az iskolákkal, tájékozódik a gyermekek előmeneteléről. Felelős az iskolai térítési díjak befizetéséért. Szervezi az Otthonban elhelyezett gyermekek szabadidős programjait, a város és a lakókörnyezet kulturális életét figyelemmel kísérve. A gyerekekről érkezésük után 5 nappal - illetve szükség szerint- segítséget nyújt a pedagógiai jellemzés készítésében, mely alapját képezi a Szakértői Bizottság elhelyezésre vonatkozó javaslatának, illetve az Elhelyezési terv elkészítésének . Feladata az Otthon dekorálása a kollégák és a gyerekek

36


bevonásával. Előkészíti és részt vesz a gyermek fogadásában és segíti a gyermek beilleszkedését. - Gyermekfelügyelő Megszervezi és végzi a gyermek életkorának, állapotának megfelelő napi tevékenységeket. Közreműködik a gyermek számára otthont nyújtó intézmény, nevelési/gondozási munkájához kapcsolódó dokumentációs feladat ellátásában. Közreműködik a gyermekek befogadásával kapcsolatos feladatok elvégzésében. Megbízás alapján az intézmény működésével kapcsolatosan feladatokat végez, részt vesz a gyermek önálló életvitelre való felkészítésében. Végzi a gyermek napközbeni ellátó intézménybe való felvételével kapcsolatos teendőket. Ellenőrzési, szervezési és dokumentációs feladatokat lát el. Részt vesz a gyermek fogadásában és annak előkészítésében. Segíti a gyermeket a beilleszkedésben, a reszocializációs esélyek növelésében. Részt vesz az ügyeleti feladatok ellátásában és krízishelyzetben intézkedik. Részt vesz a környezet kialakításában és annak rendben tartásában. - Gyermekorvos A bekerülő gyermeket lehetőség szerint nagyon rövid időn belül megvizsgálja, előírja az akut szűrővizsgálatokat, megállapítja a további vizsgálatok szükségességét, tájékoztatja a befogadó otthonban dolgozókat a gyermek egészségügyi ellátásával kapcsolatos teendőikről (gyógyszerek, érzékenység), szükség esetén azonnali ellátást nyújt, 5 napon belül

a

gyermekkel kapcsolatos feljegyzéseit átadja a befogadó otthon vezetőjének, aki megosztja azt a Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság gyermekorvosával. - Családgondozó Előkészíti és részt vesz a gyermek fogadásában, beilleszkedésének megkönnyítésében. Feladata a legfontosabb szociális és mentális problémák elsődleges kezelése, továbbá a gyermek sorsának figyelemmel kisérése. Személyes kapcsolat kialakítására törekszik, illetve felkészíti erre a Befogadó Otthon munkatársait. Tevékenyen részt vesz a Befogadó Otthon csoportfoglalkozásain. Szükséges esetekben a nevelőtanári munka végzésére is beosztható. A gyermek érkezése után 5 nappal családgondozói véleményt ír, melyet a befogadó otthon vezetője részére átad. Ezen a vélemény a gyermekvédelmi Szakértői Bizottság szociális munkásával való egyeztetés és együttműködés keretében továbbításra kerül a megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottsághoz, illetve felhasználásra kerül az Elhelyezési terv elkészítésekor. Feladata a családgondozási, mentális tennivalók feltárása, az e tennivalókkal 37


kapcsolatos feladatok végrehajtásának tervezése, szervezése és végrehajtása. Tevékenysége központjában az érkező gyermek áll, de figyelme kiterjed még a beutalás körülményeire, a család és a baráti környezet hatásainak feltárására, a gyermeknek az iskolával, a lakóhelyi környezettel kialakított kapcsolataira, a gyermekjóléti alapellátás intézményeinek és az egészségügyi

intézményrendszernek

a

gyermekkel

kapcsolatos

tevékenységeire

(véleményei, jelentése, adatlapjai beszerzése) is. - Pszichológus Bekerülési krízis kezelésében való részvétel, bekerülést követően a gyermek vizsgálata, 5 napon belül pszichológiai feljegyzés-vélemény készítése, amelyet átad a Pszichológus hálózat igazgatójának, aki eljuttatja a Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság pszichológusához. A vélemény felhasználásra kerül az elhelyezési terv megalkotásakor. A gyermek folyamatos tájékoztatása a vele kapcsolatos információkról, szükség szerinti krízisintervenció

- egyéni

tanácsadás , kliens-csoportok vezetése: beilleszkedés-

konfliktuskezelés- agressziókezelés- jövőkép tematikájában. A gyermek kapcsolattartására vonatkozó javaslatban való részvétel, együttműködve a befogadó otthon vezetőjével és a gyermekotthoni hálózat vezetőjével. Esetmegbeszélések, esetkonferenciák szervezése a befogadó otthon munkatársainak. Előgondozásban való részvétel (nevelőszülői hálózat vezetőjével, lakásotthonok szakmai vezetőivel való együttműködés; leendő nevelőszülő tájékoztatása, a barátkozás, ismerkedés facilitálása; a leendő lakásotthoni referens személyekkel való kapcsolat kiépítése-leendő mentor, gyermek „átadása” kollégának), utánkövetés (lakásotthoni kollégával, illetve a nevelőszülői tanácsadókkal együttműködve). - Fejlesztő pedagógus Megismeri azokat a körülményeket, okokat, melyek a fejlődési lemaradásokat, defektusokat okozhatják, illetve ezek kezelésének módját, lehetőségeit; ismeri a hatékony fegyelmezés eszközeit, melyek megfelelő, következetes alkalmazása során a gyerekek képessé válnak az otthonban elvárt szabályok betartására; közös tanulás, tanulószoba keretében a gyermekek felzárkóztatása, képességeiknek megfelelő szintű ismeretek elsajátíttatása; segíti a gyerekeket a reális én-kép és önismeret kialakításában a teljesítmény és igényszint optimalizálásával

38


- Romaügyi referens: Tevékenységével elősegíti a gyermekek roma etnikai identitástudatának kialakítását, fejlesztését. Aktívan részt vesz a roma hagyományok ápolásában, hagyományok megőrzésében, tradicionális ünnepek, alkalmak szervezésében és ebben támogatást nyújt szakmai észrevételekkel, tanácsokkal a munkatársaknak. Roma kulturális, hagyományőrző élményprogramok szervezését, koordinálását, megvalósítását végzi.

A szakellátási

rendszerbe kerülő roma gyermekek számára szakmai kompetenciájának megfelelő krízis- és konfliktuskezelés, a lakásotthonba, vagy nevelőszülőkhöz kerülő gyermekek számára a beilleszkedés elősegítése, az előgondozási folyamatban való igény szerinti részvétel tartozik tevékenységi köréhez. Elősegíti a bekerülő roma gyermekek vér szerinti családjával való kapcsolattartást, és a hazagondozást. Belső továbbképzéseket tart a munkatársaknak romaügyi kérdésekkel, romológiával kapcsolatosan. Együttműködést, munkakapcsolatot épít és tart fenn a szakszolgálattal, gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás intézményeivel,

hatóságokkal,

szervezetekkel,

nevelőszülői

hálózatokkal,

gyermekotthonokkal, utógondozói csoportokkal a hatékony romaügyi tevékenység érdekében. A szakellátáson belüli szervezeti egységek munkatársaival együttműködik, segíti munkájukat, szükség szerint részt vesz a munkaértekezleteken. Legalább havi, de igény szerint gyakoribb rendszerességgel ellátogat a gyermek- és lakásotthonokba, valamint heti rendszerességgel konzultál a nevelőszülői hálózat és az utógondozói csoport vezetőivel.

39


A befogadó otthonban dolgozó kollégák együttműködése, mentálhigiénés védelme A befogadó otthonban dolgozó kollégák szakmai fejlődése, mentálhigiénés egészségvédelme és a közöttük megvalósuló napi kooperáció preventív jelleggel hat a kiégés ellen, ezáltal csökkenti a fluktuáció mértékét. Ezért alapvető, hogy a munkatársaknak lehetőséget biztosítva a ventillációra, a problémák és a sikerek megbeszélésére, hangsúlyozva a személyes fejlődésfejlesztés fontosságát különböző fórumok szintjén valósuljon meg az együttműködés. Ennek lehetséges formái: -

rendszeres team-megbeszélések az aktuális problémák megbeszélésére, az esetleges konfliktusok megoldására. Ennek keretében kapnak tájékoztatást a dolgozók az Intézmény

egészében

folyó

munkáról,

személyi

változásokról,

előirányzat

feladatokról. -

esetmegbeszélés, szupervízió megtartása igény és szükség szerint, de legalább havi egy alkalommal

-

csapatépítő délutánok-estek a kollégák részvételével a munkatársi team kohéziójának erősítésére, ventillációs lehetőséget biztosítva

-

siker-esetértekezlet során olyan gyermekek eseteinek megbeszélése, átbeszélése, amelyeket a team sikerként élt át

-

jó

gyakorlatok

tanulságainak

összegyűjtése

tematikusan

pl.

hatékony

konfliktuskezelések, megfelelő kommunikációs stratégiák -

belső továbbképzések szervezése: KÁSZPEM® implementáció munkatársak számára 200 órás alaptanfolyam keretében, valamint további, a munkatársakat érdeklő-érintő témákban pl. romológia, drogprevenció, érzelmi kötődés, agressziókezelés

-

új kolléga érkezése, beilleszkedésének segítése mentorálás révén, amikor az új kollégát egy régi, ugyanolyan munkakörben dolgozó munkatárs segíti abban, hogy megismerje az otthon szokásait, szabályait, a szolgálattal kapcsolatos feladatokat, támogatja beilleszkedését a munkatársi és gyermek közösségbe.

40


A befogadó otthon adminisztrációs feladatai A befogadó otthoni dokumentáció kezelése során irányadó: a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvény rendelkezései, külön szabályozza a 235/1997.(XII.17) Kormányrendelet. Minden munkatárs kötelessége, hogy betartsa ezeket a jogszabályi előírásokat. Az intézkedések a nyilvántartási rendszer dokumentumaiban, vagy feljegyzés formájában rögzítettek. Ez a nyilvántartási rendszer segít a bekerülő gyermek hátterének, bekerülési körülményeinek megismerésében, továbbá láthatóvá, követhetővé teszi, hogy a gondozást végző intézmény mennyiben tesz eleget a gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos feladatoknak, egyben egy kapcsolati forma, kommunikációs mód is. A szakmai dokumentáció használható kitöltéséhez szükség van az alap- és szakellátás gyermekvédelmi szakembereinek, szülők, nevelőszülők, segítő szakemberek együttműködésére. A befogadó otthon munkatársainak további dokumentációs feladatai: 

személyi lap: tartalmazza a gyermek adatait, beutaló szervet, távozás helyét, idejét



gondozási lap: (egészségügyi törzslap) mely a körzeti orvos által végzett vizsgálati eredményeket tartalmazza



eseménynapló: naponta rögzíti a befogadó otthonban tartózkodó gyermekek-, műszakonként a dolgozók nevét, a nap folyamán történt eseményeket.



jelenléti ív: a dolgozó havonkénti munkabeosztását írja le



zsebpénzkarton: szigorú számadású pénzügyi nyomtatvány, melynek segítségével napra készen nyomon követhető az ellátott gyermekek zsebpénzmozgása



létszámos füzet: a gyermekek érkezésének, távozásának idejét rögzíti



ellátmány: havonta az intézmény vezetése által meghatározott összeg áll rendelkezésre a befogadó otthon számára a kötelező étkezések finanszírozására (kivéve ebéd), melynek felhasználását számlával igazolja



étlap: a napi ételeket tartalmazza heti bontásban



gondozási napok száma: a gyermeklétszám alakulása havi bontásban



szökések nyilvántartása



beosztás

41


A szakmai program perspektívái, továbbfejlesztési lehetőségei A gyermekvédelem hazánkban az utóbbi évtizedekben jelentős változásokon ment és megy keresztül. A változások legfőbb erénye, hogy új lehetőségek tárulnak az értő, a gyermekvédelmet hivatásként megélő kollégák elé. Egy ilyen folyamatnak lehetünk most is tanúi, sőt megélői azáltal, hogy a „feladatcentrikusság” helyett gyermekközpontúság, az „ügyek” helyett esetkezelés, a „munkavégzés” helyett szakmaiság kerül a fókuszba a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató hitvallásában, elkötelezettségében. A szolgáltatás az által válik valóban támogató szolgáltatássá, hogy maga a gyermek és az ő esete, élettörténete, lehetőségei határozzák meg a mellette álló, vele foglalkozó kollégák mindennapi tevékenységét. Ez az új attitűd kell, hogy nem csupán ismereti, hanem érzelmi és viselkedéses szinten is átjárja hivatásunkat. Ehhez nyújt szakmailag országos szinten is elismert támogató tevékenységet az ÁGOTA® Alapítvány, az általa működtetett Szaktanácsadói Szolgálat, és a KÁSZPEM® rendszere, melynek elemei és szellemisége jelen szakmai program részét is képezik (terápiás jellegű csoport foglalkozások, nevelési elvek). A szakmai program megvalósítása és a KÁSZPEM® rendszerének elsajátítása révén a kollégák nem csak érteni, hanem érezni is fogják hivatásuk esszenciáját, hitelesen közvetíteni a gyermek számára érdemeitől és teljesítményétől független elfogadhatóság megtapasztalását. A szakmai program perspektívái között kell megemlíteni a tervezetten évente történő, hosszú távú, longitudinális monitoring vizsgálatot, amelyet a Szolgáltató teljes ellátási körében végzünk el, külső és belső szakemberek bevonásával, a minőségbiztosítási rendszer komponenseként - amelyet részletesen az 1. sz. mellékletben mutatunk be. Ezáltal válik a szakmai program az igények, a külső és belső erőforrások, mint lehetőségek és az elvárások összeegyeztetése révén dinamikusan változtatható alapdokumentummá.

42

1. sz. melléklet - A Minőségbiztosítási rendszer bemutatása

A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató minőségbiztosítási rendszerének bemutatása A minőségbiztosítási rendszer 2 alapvető pillérből áll össze: egy évente ismétlődő kérdőíves vizsgálatból és a monitoring munkából. A két pillér a szakmai programok mentén kapcsolható össze. Az első pillér egy longitudinális vizsgálat, amely hosszabb időn át figyeli meg ugyanazon jelenséget – jelen esetben a jelenség a szakmai programok megvalósulása a gyakorlatban, erről való megbizonyosodás. A vizsgálat ezen belül keresztmetszeti, ugyanis a kutatás keresztmetszetet vesz a jelenségről egy adott időben. A longitudinális vizsgálaton belül megkülönböztettünk trend,- kohorsz,- és panelvizsgálatokat. A három altípus közül a kohorszba kategorizálható be az évente megismétlődő vizsgálat. A kohorszvizsgálatok speciális alpopulációkat (kohorszokat) tanulmányoznak, és megnézik, idővel hogyan változnak5. A kohorsz többnyire életkor szerinti csoport, mint például „a hetvenes években születettek”, de másféle csoportosítást is lehet alkalmazni. A vizsgálaton belül az alpopulációk a szakellátási típusok: befogadó otthon; gyermek,lakásotthon; nevelőszülői hálózat valamint az utógondozói ellátás. A szakellátási területeken belül gyermek és munkatársi kérdőívek is készülnek, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindkét aspektusból meg legyenek vizsgálva a szakmai programok. Nem a teljes populációt (összes gyermek, összes szakdolgozó) kérdőíveztetjük, hanem csak egy mintát. Azonban, hogy a kapott adatokkal tudjunk dolgozni, elemezhessük azokat, ennek a mintának reprezentatívnak kell lennie. Vagyis tudjuk kik a válaszadók, illetve hogy milyen körből kerültek ki, vagy hogy célzottan őket választották ki a kérdések megválaszolására. A monitoring eljárás célja egy folyamat közben mérni az elvégzett tevékenység haladását, sikerességét. Három szintet különböztetünk meg, amelyek a következők: 1. Értékelés (evaluation): a folyamat elejét és végét hasonlítjuk össze, hogy honnan hova jutottunk. A záró állapothoz vezető utat nem figyeljük és nem értékeljük. A folyamat közben változtatásra nincs lehetőség. Ezt egy „külsős” szereplő is végezheti, pl. egy ellenőr. 2. Monitoring: a folyamatot (fejlesztést, projektet, munkát) végig követjük akár elejétől a végéig, akár csak egy-egy időszakát, meghatározott szempontok szerint. Nem 5

Babbie, E., 2004, A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó, Budapest

43

1. sz. melléklet - A Minőségbiztosítási rendszer bemutatása figyelünk minden lehetséges tényezőt, csak párat, amit fontosnak tartunk az adott időszakban. A monitoring lehetőséget ad arra, hogy menet közben változtathassunk bármin, ami beavatkozást igényel. Ezt a folyamatban részt vevő szereplők egy csoportja végzi. 3. „Szoros folyamatellenőrzés” (steering): a folyamat minden lehetséges elemét, tényezőjét kontroll alatt tartjuk, minden fókuszra odafigyelünk, és értékeljük. Pl. laboratóriumi kísérletekben alkalmazzák. Ezt általában a vezetőség, középvezetés végzi. A longitudinális vizsgálat menete Több mintavételi eljárás létezik, köztük az egyik a szisztematikus mintavétel. Ennél a mintavételnél a teljes felsorolás minden k-adik elemét válogatjuk be (szisztematikusan) a mintába. Amennyiben a listán 10,000 név van és 1,000 elemű listára van szükség, akkor minden 10. elemet veszünk bele ebbe a listába. Az első elemet, ami a mintába kerül véletlen módon választjuk ki. Egy véletlen szám választása történik 1 és 10 között, az ilyen sorszámú elem kerül a mintába, majd ezt követően minden tízedik (véletlen kezdőpontú szisztematikus mintavétel). A mintavételi intervallum-azaz a populáció elemszáma/minta elemszáma- a szabályos távolságot jelenti a válogatott elemek között. A kiválasztási arány – azaz minta elemszáma/populáció elemszáma- pedig a mintába bekerülő elemek aránya, a fenti példában ez 1/10. A kutatás kérdőíveken keresztüli felmérése kérdezőbiztosok segítségével fog történni ahelyett, hogy arra kérnénk a válaszadókat, hogy olvassák el, és töltsék ki önállóan a kérdőívet. A kérdezőbiztosok szóban teszik fel a kérdéseket a mintába szereplő személyeknek, s feljegyzik a válaszokat, mindez személyesen fog megtörténni. Ezen vizsgálat lebonyolításához több kérdezőbiztosra lesz szükség. Megyénként 10-10-10 kérdezőbiztos fogja felvenni a kérdőíveket. A kérdezőbiztosoknak a szakellátásban lévő szakdolgozónak kell lenniük. A kérdezőbiztosoknak szerepe nagyon fontos a kutatás szempontjából, éppen ezért a kutatási vizsgálat megkezdését megelőzi egy képzés, tréning, ami felkészíti őket erre a feladatra, mindezt a csoportvezető bonyolítja le. Az alábbi szabályokkal kell tisztában lenniük a kérdezőbiztosoknak: 

Megjelenés és viselkedés



Kérdőív alapos ismerete

44

1. sz. melléklet - A Minőségbiztosítási rendszer bemutatása 

Kérdőív szövegének alapos ismerete



Válaszok pontos lejegyzése



Pontosító kérdések

A kutatás eredményessége, hatékonysága érdekében a kérdezőbiztosokat időközönként ellenőrizni kell, hogy valójában kimennek az adott helyszínre az adott illetőhöz felvenni a kérdőívet. Az ellenőrzésnek többféle módja lehet, mint például:

A



személyesen



telefonon. kérdezőbiztosok

a

kitöltött

kérdőíveket

visszajutatják

a

minőségbiztosítási

csoportvezetőnek, akinek a feladata az adatbevitel és adatelemzés egy statisztikai program segítségével (SPSS). Mind a mintavételt, mind pedig az összefüggés, és mélyelemzéseket egy külső szakember végzi el. Nagyon fontos, hogy a kutatás egyáltalán, vagy legalábbis a lehető legkisebb mértékben torzítson. Éppen ezért a kérdezőbiztosok a saját megyéjükben nem vehetnek fel kérdőívet. Ennek megszervezése és lebonyolítása is a minőségbiztosítási csoportvezető feladata. A kutatásról 2-3 évente fog úgynevezett kutatási jelentés készülni, amely nem gyorsjelentés.

A monitoring menete A) Előkészítés 1. Meghatározzuk a folyamat letéteményeseit: kiket érint az adott projekt. Egy gyermekotthoni szakmai program esetében ez lehet pl. a gyerekek, a nevelők, a szakmai vezetőség, a programot megalkotók köre, a fenntartó, a helyi iskola, helyi védőnő vagy orvos, helyi rendőrség, a vérszerinti családok, a gyermekeket segítő külső szakemberek. 2. Minden egyes letéteményesi körből, amit fontosnak tartunk, felkérünk 1-1 képviselőt. Ezekből a letéteményes képviselőkből áll össze a Monitoring team. 3. A projekt vezetése ismerteti a letéteményesek képviselőivel, hogy miről is szól a jelenlegi projekt, mi a célja, mik a keretei. 4. Minden képviselő ismerteti a saját csapatával is, hogy mi a jelenlegi projekt célja (pl. egy új szakmai program bevezetése egy lakásotthonban), mik a keretei. 5. Minden egyes letéteményesi csoport meghatároz pár célt, amit szeretne elérni a projekttel a saját csoportja szemszögéből (pl. a gyerekek szeretnének többet beszélgetni a nevelőkkel, az iskola szeretné, hogy kevesebbet hiányozzanak a

45

1. sz. melléklet - A Minőségbiztosítási rendszer bemutatása gyerekek igazolatlanul, a rendőrök szeretnék, hogy kevesebb ügyük legyen a lakásotthonnal) 6. Összeül a monitoring team és a vezetőség, és megbeszélik, hogy mely cél fér bele a projekt menetébe. Ha alapvetően nem lehetetlen, akkor érdemes beletenni a célok közé. Így állnak össze a fő célok. Kötött projektek esetében, mint a pályázatok vagy törvény által előírt változtatások, kizárólag az előírt lehetőségek keretében történhet a célok meghatározása.

B) Monitoring 1. A fő célok alapján a monitoring team elkészíti a monitoring tervet, melynek részei: a. Fő cél: a projekt átfogó céljai b. A fő célhoz tartozó pár fókusz: olyan kisebb szempontok, alcélok, amiket a következő időszakban figyelni szeretnénk. Nem kell mindent egyszerre megvalósítani, és nem is kell mindent figyelni sem. c. Mérőeszköz meghatározása: hogyan mérjük vagy vizsgáljuk, hogy az adott fókusz területén történt-e változás. Ez lehet kérdőív, teszt, interjú, megfigyelés, személyes elbeszélgetés, stb. Lényeg, hogy valóban olyan adatot kapjunk, ami alapján fejlődést/visszaesést lehet megállapítani. Nem kell bonyolult, sok adminisztrációval járó eszköz, sem olyan, amit mérési szakember készít. Sokszor elég egy alapos beszélgetés a letéteményesekkel, vagy pl. megszámolni, hogy mennyi újságcikk jelent meg adott időszakban. d. Sikerindikátor meghatározása: meghatározzuk, hogy mi az a szint, amikortól azt mondjuk, hogy az adott fókusz területén sikeresen elértük a célunkat. 2. A letéteményesek megismertetik a saját csoportjukkal az előttük álló időszak monitoring tervét. 3. Elkezdődik a projekt megvalósítása. Addig a monitoring teamnek nincs dolga, nem ellenőriz, nem avatkozik be. 4. Bizonyos idő eltelte után, amit a monitoring team meghatározott (pl. a projektidőszak negyede, vagy két havonta, vagy egy nagyobb feladat lezárulta után), a team összegyűlik a monitoring vizsgálat lefolytatására. 5. A mérőeszközök segítségével megnézik, milyen eredmények születtek. 6. A teamtagok célonként és fókuszonként összegyűjtik, hogy adott fókusz területén milyen változás történt az elmúlt időszakban a mérések alapján.

46

1. sz. melléklet - A Minőségbiztosítási rendszer bemutatása 7. Értékelik, hogy a fókusz területén elért változások megütik-e a sikerindikátor által megadott szintet. Ehhez nagyon egyszerű jelzéseket használunk, mint például: a. Közlekedési lámpa jelek: zöld=a sikerindikátor által meghatározott szintet teljesítettük, sárga=a folyamat nem volt kellően eredményes, vagy stagnál az adott fókusz területén, piros=a folyamat nem ért el fejlődést vagy épp visszaesést mutat. b. Smileyk: , ,  c. Iskolai jelek: 5*, 5, 4, 3, 2, 1 vagy piros pont , zöld pont , fekete pont 8. Eldöntik, hogy az adott fókusszal mit tesznek: a. megtartják és tovább dolgoznak rajta változatlan formában b. megtartják, csak változtatják a mérőeszközt vagy sikerindikátort c. nem tartják meg, meg teljesült vagy abszolút teljesíthetetlen d. nem tartják meg, mert teljesült, de később még vissza lehet térni rá a projekt jövőbeni szakaszaiban, ha szükséges 9. Meghatározzák a következő időszak monitoring tervét a. Fő cél: megtarthatják az eddigi fő célokat, amit figyeltek, de kihagyhatnak vagy be is vehetnek újakat. Fontos, hogy csak azokból lehet válogatni, amit eredetileg a letéteményesek beletettek a projektbe. Átírni nem szabad a fő célokat. Az is lehet, hogy 10 célból csak kettőt, de hatot is figyelhetnek. b. A fő célokhoz ismét kijelölnek egy-két fókuszt. Nem kell túl sokat, nem szabad átcsúszni steeringbe. Az a vezetőség feladata. c. Mérőeszköz meghatározása fókuszonként. Lehet új mérőeszközt is megadni, de a régit is használni. d. Sikerindikátor

meghatározása:

korábbról

megtartott

fókusz

esetén

a

sikerindikátort lehet emelni vagy csökkenteni. Innentől kezdve a folyamat addig ismétlődik, amíg a projekt tart, vagy, amíg szükség van monitorozásra. Fontos, hogy a monitorozás NEM ellenőrzés, nem számonkérés, nem célja a pellengérre állítás. Támogató folyamatként kell működnie, ami az adott munka sikeres megvalósítását segíti.

47

1. sz. melléklet - A Minőségbiztosítási rendszer bemutatása A monitoring abban segít, hogy  ne csak a projekt végén döbbenjünk rá, hogy valamit sokkal jobban is csinálhattunk volna  meglássuk, ha sikereket érünk el  meglássuk, ha valahol javítani kell a munkánkon  megláthassuk, ha valamilyen téren túl magasra vagy túl alacsonyra tettük a mércét  a folyamatra visszatekintve később is tanulhassunk a munkánkból

A minőségbiztosítási csoport tagjai A minőségbiztosítás rendszerét a minőségbiztosítási csoport vezetője koordinálja. Tagjai: - Kérdezőbiztosok (longitudinális vizsgálat, kérdőíves felmérés) - 30 fő ( a kérdezőbiztos abban az intézményben nem folytathat lekérdezést, amelyben dolgozik, részben ezzel is biztosítható a torzításmentesség) - Monitoring team (monitoring tevékenység) - 10 fő 

Befogadó otthon munkatársa



Gyermek,- lakásotthon 3 munkatársa



Nevelőszülői hálózat 2 munkatársa



Utógondozói munkatárs



Utógondozott



Gyermek,- lakásotthoni ellátott



Minőségbiztosítási csoportvezető

48

Szakmai program. ~Befogadó otthon és befogadás~

Recommend Documents