26.09.2012
A szakképzett munkaerő, mint gazdasági tényező A kereslet és kínálat alakulására vonatkozó álláspontok
4. Szakmai konferencia Oslip, 2012. június 19.
Cornelia Krajasits ÖIR-Projekthaus GmbH
Álláspontok – A szakképzett munkaerő, mint gazdasági tényező
A megfelelő potenciállal rendelkező szakképzett munkavállalók jelenléte fontos gazdasági előny a vállalkozások számára. Olyan időkben, amikor hiányzik az utánpótlás, a vidéki térségek fokozott versenyben állnak az agglomerációkkal a szakképzett munkavállalókért.
Amennyiben a cégek nem találnak elegendő szakképzett munkavállalót, úgy ez számukra a növekedés és a beruházások akadályává válik. További következményként csökken az adott ország gazdasági növekedése. A megfelelően képzett munkavállalók hiánya így már nem csak egyes cégeket érint, hanem az egész gazdasági térség problémájává válik.
1
26.09.2012
Álláspontok – A szakképzett munkaerő, mint gazdasági tényező
Felső-Ausztria országos és nemzetközi összehasonlításban is kedvező gazdasági és munkaerő-piaci helyzete több tényezőre vezethető vissza. Ezek elsősorban a következők:
a munkavállalók magas képzettsége és nagyfokú motiváltsága a gazdasági struktúra ágazatok tekintetében „egészséges" keveréke a vállalkozások mérete olyan, hogy sok az innovatív, rugalmas, és ezáltal versenyképes cég
a vállalkozások innovatívak és rugalmasak
Forrás: TMG- Oberösterreich
Álláspontok – A szakképzett munkaerő, mint gazdasági tényező
Az európai piacok jövőbeni legfontosabb tényezőiként a következőket nevesítik: képzett munkavállalók (71 %), szakmunkások rendelkezésre állása (65 %), ……. valamint a szinvonalas képzés (64 %) .
A megkérdezettek 86%-a egyetért azzal, hogy Ausztria egy jövőbeli gazdasági térséggel szemben támasztott követelményeknek már ma is teljes mértékben illetve majdnem teljesen megfelel.
Forrás: "Zukunft des Wirtschaftsstandortes Europa" (Európa mint gazdasági térség jövője), készítette: Kreutzer Fischer & Partner, az ABA megbízásából
2
26.09.2012
A szakképzett munkaerő, mint gazdasági tényező
demográfia az iskolai végzettség és szakképzettség a munkahelyek vonzereje regionális szempontok
Demográfia
ÖROK- Előrejelzés a lakosságés a foglalkoztatottak számára nézve 2009 – 2030 Foglalkoztatottak 2009 4.084.399 2030 4.100.498 2009-2030
+0,4%
Az idősebb munkavállalók aránya 19,8%-ról (2009) 26,6 %-ra nő (2030) 15-34 évesek 35-49 évesek 50 év fölöttiek
- 6,1% - 9,7 % +34,5 %
3
26.09.2012
Demográfia Ausztria: kistérségi prognózis 2010-2030: 15-34 éves, gazdaságilag aktív személyek számának változása (piros: nő, kék: csökken)
Demográfia Ausztria: kisrégiós prognózis 2010-2030-ig: az 50 évesnél idősebb, gazdaságilag aktív személyek számának növekedése
4
26.09.2012
Demográfia Ausztria: kisrégiós prognózis 2010-2030-ig: gazdaságilag aktív személyek összlétszámának változása (piros: nő, kék: csökken)
1. tézis
Az előrejelzett demográfiai folyamatokból a szakképzett munkaerő mennyiségével kapcsolatos probléma egész Ausztria vonatkozásában nem vezethető le. A korstruktúra eltolódására való tekintettel a minőségi változások azok, amelyek különös figyelmet érdemelnek. A demográfiai folyamatok alapján főként a vidéki, nem városias régiókban várható munkaerőhiány.
5
26.09.2012
1. tézis – a cselekvés irányai
generáció-menedzsment szakképzési stratégiák regionális gazdasági és fejlesztési politika
Képzettségi szint
A 25 és 65 év közötti lakosság legmagasabb (iskolai) végzettsége
1981 általános iskola
46,0
2001 %-ban 26,2
2009
duális szakmunkásképzés, szakiskola
42,2
52,5
52,3
szakközépiskola gimnázium
3,2 4,0
6,2 4,7
8,0 5,6
felsőfokú végzettség
4,5
10,5
14,6
19,5
Forrás: Statistik Austria
6
26.09.2012
Képzettségi szint A 25-64 éves lakosság képzettségi szinte, járások szerint: minimum szakközépiskolai és gimnáziumi végzettségűek százalékos aránya
Képzettségi szint
Szakmunkástanulók és képzést nyújtó cégek
szakmunkások (fő) szakmunkások képzésével foglalkozó cégek (db)
2001
2011
2001-2011
123.762
128.078
3,5
40.152
36.440
-9,2
Forrás: WKO szakmunkásokra vonatkozó statisztikai adatok
7
26.09.2012
Képzettségi szint
A szakmunkástanulók aránya a szakmunkásképzéssel is foglalkozó cégek személyi állományában - 2011 építőipar/bányászat
16,4%
szállásadás és vendéglátóipar
12,1%
mező- és erdőgazdaság
11,8%
A szakmunkástanulók aránya csökken a szakmunkásképzéssel is foglalkozó cégek személyi állományán belül.
Forrás: AMS
A munkahelyek vonzereje
Szakképzett munkavállalók jelentős hiánya idegenforgalom, szállásadás és vendéglátóipar építőipar, faipar adminisztratív terület, irodai munkahelyek egészségügy, szociális terület, ápolás a műszaki pályákon nagyobb a szakadék a kereslet és a kínálat között, mint a gazdasági pályákon
8
26.09.2012
2. tézis a szakmunkásképzést vállaló cégek számának további csökkenése várható, a szakképzett munkavállalók aránya azonban növekedni fog a személyi állományban – a korábbi dolgozók helyére lépők révén a fiatalok és a szülők nem értékelik elég magasra a szakmunkásstátuszt – ebben javulás belátható időn belül nem várható a vállalkozások szempontjából problémát jelent a munkaerőtoborzásnál a hiányos alapképzés és a gyakorlatias iskolai képzés hiánya tisztázatlan a „szakképzett munkaerő“ fogalom pontos tartalma, ami nehezíti a szakmunkáshiány csökkentésére irányuló stratégiák kidolgozását
2. tézis – cselekvési irányok Stratégiai megközelítések a szakmunkások integrált (nem egyedi cégben zajló) képzésének forszírozása, a (regionális) klaszterstratégiák részeként bizonyos szakmák és az ezekben végzendő feladatok rangjának növelése oktatáspolitikai intézkedések nem csak a szakmai, hanem a szociális és kommunikációs kompetenciák növelése, a „kulturális szaktudás“ kiaknázása érdekében szerepklisék feltörése – a nők műszaki pályákon való elhelyezkedését segítő kezdeményezések erősítése
9
26.09.2012
Regionális szempontok A szakképzett munkaerő iránti kereslet regionális/térségi összefüggésben az alábbiaktól függ: regionális gazdasági struktúra (ágazatok), a vállalkozások sűrűsége és a regionális fejlődési perspektívák a régió földrajzi fekvése (város/városkörnyék, vidéki térség, határtérség), népsűrűsége a munkahelyek elérhetősége a lakhatás, szabadidő, képzés, társadalmi kapcsolatok, stb. körében fennálló lehetőségek … régión belüli és azon átnyúló hálózatok, valamint a vállalkozások/ oktatási intézmények közötti együttműködés
Regionális szempontok - példa A 30 év alatti nők számának változása (%) országon belüli vándorlás által (2002-2008) (piros: növekedés, kék: csökkenés)
10
26.09.2012
Regionális szempontok - példa A 30 év alatti férfiak számának változása (%) országon belüli vándorlás által (2002-2008) (piros: növekedés, kék: csökkenés)
3. tézis
a regionális mobilitás mind a közép- és felsőfokú végzettségű munkavállalók (karrier, fejlődési lehetőségek miatt), mint pedig az alacsony képzettségű (leginkább külföldi) munkavállalók körében (magasabb jövedelem miatt) nőtt. a jó munkahelyi légkör, a karrierlehetőségek, a képzési kínálat, a munka és a család összeegyeztethetősége, stb. megkönnyítik a szakképzett munkavállalók toborzását és megtartását a munkahelyek vonzereje szempontjából nem csak a konkrét céges körülmények számítanak, hanem a regionális életminőség kérdése is
11
26.09.2012
3. tézis – cselekvési irányok
a regionális vállalkozások imázsának ápolása - „vállalkozás-branding“ „vállalkozás-marketing“ a régiót nem csak a beruházók irányába, hanem a munkavállalók felé is „el kell adni“, pozícionálni kell, mint gazdasági térség, amint vonzó munkahelyekkel rendelkező régió az önkormányzatok közötti együttműködés erősítése és kiterjesztése a közös regionális gazdasági térség fejlesztése és annak „eladása“ tekintetében
Nagyon köszönöm a figyelmet! Cornelia Krajasits
12
