SZAKMAI JAVASLAT AZ ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGYEI ÉS BUDAPESTI FEJEZETEIRE 2012
Készült a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából Tervezéskoordinációs Államtitkárság - Területfejlesztési Tervezési Főosztály
Készítette a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) Szakértők: Dr. Péti Márton, Kígyóssy Gábor, Dr. Czene Zsolt, Jakab Csaba, Borbély Mátyás, Jaschitzné Cserni Tímea, Hoffmann Csilla, Jusztin Valéria, Kelenné Török Lívia, Tafferner Bálint, Szabó Balázs
Tartalom Tartalom ..................................................................................................................... 3 Háttér .......................................................................................................................... 4 Módszertani segédlet az OTK megyei és budapesti fejezeteinek elkészítéséhez ...... 5 Bács-Kiskun megye .................................................................................................... 8 Baranya megye .......................................................................................................... 9 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ................................................................................. 10 Békés megye ............................................................................................................ 11 Budapest .................................................................................................................. 12 Csongrád megye ...................................................................................................... 13 Fejér megye.............................................................................................................. 14 Győr-Moson-Sopron megye ..................................................................................... 15 Hajdú-Bihar megye ................................................................................................... 16 Heves megye ............................................................................................................ 17 Jász-Nagykun-Szolnok megye ................................................................................. 18 Komárom-Esztergom megye .................................................................................... 19 Nógrád megye .......................................................................................................... 20 Pest megye............................................................................................................... 21 Somogy megye ......................................................................................................... 22 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye .............................................................................. 23 Tolna megye ............................................................................................................. 24 Vas megye................................................................................................................ 25 Veszprém megye ...................................................................................................... 26 Zala megye ............................................................................................................... 27
Háttér
A Nemzetgazdasági Minisztérium Tervezéskoordinációs Államtitkársága szakmai felügyeletével, a minisztériumok, a megyei önkormányzatok és Budapest Főváros Önkormányzata együttműködésével, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (a továbbiakban: NTH) gondozásában folyamatban van az új Országos Fejlesztési Koncepció és az új Országos Területfejlesztési Koncepció (a továbbiakban: OTK) kidolgozása.
Az új OTK-ban egy külön fejezet foglalná össze a megyék és Budapest fejlesztési elképzeléseit. A megyék és Budapest egy oldalas anyagait 2012. július 15-ig várjuk. A koordináció formai és tartalmi elvárásainak megfelelő egy oldalas megyei és budapesti anyagokat tartalmazni fogja az OTK szeptemberi társadalmi egyeztetési változata.
A megyék és Budapest munkájának segítése érdekében az NTH szakemberei minden megyére és Budapestre is összeállítottak egy első fejlesztési változatot, melyben a javasolt fejlesztési irányok a megyék és Budapest által beküldött dokumentumokon alapulnak (kivéve a sárgával jelzettek esetén). A következő fejezet tartalmazza azt a módszertant, ami alapján az egy oldalak készültek. Fontos hangsúlyozni, hogy a most megküldött szöveg – bár a NTH szakemberei a beküldött megyei és budapesti anyagok alapján készítették el – csak mintául szolgál, és szakmai ajánlásokat tartalmaz. Az OTK-ban szereplő végleges egy oldal terjedelmű megyei és budapesti anyagokat a megyék és Budapest készíti el, a NTH koordinálásával. Változtatásukra az OTK tervezés során – előreláthatólag 2012. év október végéig – még lesz lehetőségük a megyéknek és Budapestnek.
Módszertani segédlet az OTK megyei és budapesti fejezeteinek elkészítéséhez
1. A tervezés körülményei Mivel a területfejlesztési politikának hosszú távon a megyék és Budapest önálló, önmaguk által irányított és felelős fejlődését kell szorgalmaznia, arra kell törekedni, hogy az új OTK megyei és budapesti fejezetébe ne a megyék és Budapest számára központilag meghatározott fejlesztési célok, hanem a megyékben és Budapesten, a megyék és Budapest felelős képviselői által az országos terület- és területfejlesztési politikával összhangban kialakított fejlesztési célok beépítése történjen meg. Ez a fejezet az NTH koordinálásával, de a megyék és Budapest aktív közreműködésével készülhet el. A jelenlegi munkaváltozatok készítése során ezért alapvetően a megyei és budapesti adatszolgáltatásokból, az érvényes, illetve a készítés alatt álló megyei és budapesti stratégiai fejlesztési dokumentumokból indultunk ki, azonban az új szempontok és új körülmények alapján a későbbiekben módosításokra kerülhet sor. A végleges változatok kialakítása során további egyeztetési, véleményezési lehetőség lesz biztosítva a megyék és Budapest számára.
2. A tervezés időtávja, formai követelményei: Tervezési időtáv: A fejlesztési irányok, célkitűzések a 2014-2020-as időtávra vonatkozzanak. Terjedelem: Az anyag teljes terjedelme megyénként és Budapest esetében maximum 1 oldal legyen. Formátum: Arial 12-es betűméret, 1,5-es sortáv, 2,5 cm-es margó.
3. A megyei és budapesti fejezet felépítése: Az OTK megyei és budapesti fejezetei két tematikai egységből állnak:
1. Pozícionálás1 A megye és Budapest helyzetének rövid, a lényeget kiemelő, értékelő jellegű leírása. Nemcsak negatívumok, hátrányok, hanem olyan pozitívumok vagy potenciált jelentő adottságok, amelyekre a fejlesztést, mint belső erőforrásokra alapozni lehet. A leírás a pozitív elemek, értékek kiemelésével kezdődjön és a negatív tényezőkkel záruljon. Nagyon rövid leírás készüljön, sűrített mondanivalóval, az alábbi sorrendben és tartalommal: A
megye/Budapest
elhelyezkedése,
fejlődését
meghatározó
földrajzi,
térszerkezeti jellemzői, természeti adottságai, természeti erőforrásai. Legfontosabb gazdasági, társadalmi és környezeti jellemvonások, lehetőség szerint negatívumok és pozitívumok egyaránt. Nem elsősorban statisztikai leírás (csak a nagyon kiugró adatok kiemelése), csak a magyarországi átlagtól eltérő markáns dolgokat emeljük ki. Például: képzettség, munkanélküliség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, markáns gazdasági szerkezet (GDPben, vagy foglalkoztatottakban az ipar vagy a mezőgazdaság magas vagy csekély aránya), egészségügyi helyzet vagy egyéb, a megyére/Budapestre jellemző jellegzetesség. Ha van olyan társadalmi csoport, amely speciális fejlesztési feladatot jelent a megye vagy Budapest egészében vagy egyes, nevesített térségeiben, településein, például a romák életkörülményei vagy az általuk lakott térségek foglalkoztatási viszonyaira társadalmi mutató vagy egyedül élő idősek a tanyákon, írjuk le. Nemzeti kisebbségek markáns jelenlétét mindig említsük pozitívumként (leginkább Baranya, Békés, Csongrád). Terjedelme maximum fél oldal. 2. Fejlesztési irányok Mivel az OTK alapvetően koncepcionális jellegű dokumentum, a megyei és budapesti fejezet sem terjedhet ki operatív célokra, konkrét intézkedések megfogalmazására. Az OTK-ba a jelenlegi, illetve az elkészítés alatt lévő budapesti,
1
A megyei és budapesti térképeken a 2011. január 1-én érvényes lakónépességi adatok lettek feltüntetve.
megyei stratégiáknak csak egy szűkebb metszetét, főként stratégiai céljaikat és főbb fejlesztési prioritásaikat lehet beépíteni. Az OTK-ban szereplő rövid budapesti és megyei anyagokba
elsődlegesen a megyék és Budapest sajátosságaira
szükséges fókuszálni. Az alapvető cél a megyéket és Budapestet tekintve egy olyan sajátos (megyék esetében más megyéktől elkülönülő), határozott fejlődési irány, vagyis stratégia megfogalmazása, amely az adott térben sajátos beavatkozásokat igényel a különböző ágazati programokhoz, vagy akár az országos fejlesztési/területfejlesztési politikához képest. A megyei és budapesti szinten kijelölhető céloknak azzal együtt, hogy sajátos fejlesztési igényeket jelenítenek meg, illeszkedniük kell az országos terület- és területfejlesztési politikának az OTK-ba kerülő jövőképéhez és átfogó céljaihoz és e célok megyénkénti és budapesti elérési stratégiáját kell kijelölniük. (Pl. a fenntartható területi fejlődés mást jelent egy tanyás térségekkel jellemezhető alföldi megyében, mint Pest megyében). Felsorolásszerű
leírás
szükséges.
Kevés
számú
stratégiai
célt
indokolt
megfogalmazni és ezeket szükséges részcélokra kibontani, lehetőség szerint területi preferenciákat is meghatározva. Rövid, felsorolásszerű leírást, de ne általános megfogalmazást adjunk (pl. humán erőforrás fejlesztése), hanem lehetőleg minél célirányosabb, konkrétabb megfogalmazást, az alábbi tartalommal és sorrendben: általános célok gazdaságfejlesztési célok, irányok, társadalmi tényezőkre irányuló fejlesztési célok, környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási célkitűzések, területi célok a megye/Budapest sajátos térségeire, összhangban az OTK és a Nemzeti Vidékstratégia területi céljaival. Itt szerepeljenek a közlekedésfejlesztési célok, a turizmussal kapcsolatos térségi célok, városokra vonatkozó speciális célok, ezzel záruljon a blokk. Terjedelme maximum fél oldal.
Bács-Kiskun megye POZICIONÁLÁS Bács-Kiskun az ország legnagyobb területű, a Duna-Tisza köze
kétharmadát
elfoglaló
megyéje.
Jellemzőek
az
óriásfalvak, jelentős a tanyasi lakosság száma. Országon belül infrastrukturális elmaradottság, határ menti és belső területein ezzel párosuló periférikus helyzet jellemzi. A gazdasági szerkezetátalakítás során sikeres volt a kis nyersanyag- és energiaigényű, de magas munkakultúrára és hozzáadott értékre alapozó, tudásigényes ipar megtelepedése. Az alacsony külföldi működő tőke betelepülés és kevés számú ipari park ellenére itt a legmagasabb a vállalkozói aktivitás. Mezőgazdaságát a tradicionális és piacképes ágazatok sikeres fejlesztése jellemzi. Negatív demográfiai tendenciák: a fogyó népesség és elöregedés nagyarányú elvándorlással, növekvő munkanélküliséggel párosul. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A megye rendkívül gyenge népességmegtartó képességének javítása, az életkörülmények és életkilátások javításával, munkahely-teremtéssel. Komplex gazdaságfejlesztés alkalmazása, különös tekintettel a korszerű vertikumú mező- és élelmiszergazdaságra, vállalkozói övezetekre, valamint új, versenyképes, tudásalapú termelő és szolgáltató ágazatok befogadására. Minőségi környezet kialakítása a települési infrastruktúra fejlesztése, nagyobb arányú megújuló energia használat és vízgazdálkodás révén. Humán erőforrás és közösségfejlesztés a foglalkoztatási programok bővítése, hagyományőrzés, oktatás fejlesztése által. Térségi kohézió megteremtése a megye európai gazdasági és társadalmi térbe való szorosabb integrációjával, valamint a megyén belüli és a határon átnyúló közlekedési kapcsolatok fejlesztésével. A
területfejlesztési
intézményrendszer
intézményrendszer
kiépítése
és
a
újjászervezése
technikai
a
megyei
segítségnyújtás
program
megvalósítása során. Kecskemét kiemelkedően jó közlekedés-földrajzi adottságainak, valamint nagy múltú mezőgazdasági hagyományainak kihasználásával széleskörű bel- és külpiac-orientált logisztikai hálózat fejlesztése, a helyi gazdálkodás ösztönzése.
Baranya megye POZICIONÁLÁS A megye északi része hegyes, dombos vidék, hatalmas, egybefüggő erdőségekkel, míg déli és keleti részén síkság található. Pécs a Dunántúl legnagyobb
városa,
régióközpont,
országos
szerepkörökkel rendelkezik, vonzása a régió- és országhatáron
is
túlmutat,
ami
elsősorban
felsőoktatási és kulturális szerepkörében teljesedik ki. A települések kétharmada apró- vagy törpefalu. Természeti erőforrásait a tájképi értékekben gazdag tájai, a sűrűn erdősült középhegységi felszínek, a mecseki karsztos formakincs alkotják. A Villányi-hegység lejtőivel összeforrt a szőlőkultúra, az ország legnevesebb borvidékeinek egyike. A térség komoly agrárfejlesztési potenciállal rendelkezik. Az évtizedeken át jelentős, visszaszorulóban lévő bányászat helyét a könnyűipar vette át. A déli és nyugati térségek leszakadnak az északi és keleti
részektől
a
gazdasági,
foglalkoztatási
mutatók
alapján.
A
megye
népességfogyása az elmúlt tíz évben az országos érték kétszerese. Az Ormánság és a Zselic aprófalvainak többségét a népesség elöregedése és az elvándorlás sújtja. A csökkenő lakosságú Pécs környékén egy szuburbanizációs zóna figyelhető meg. A megyében a legmagasabb a nemzetiségiek aránya (14%, 2001): jelentős a horvát, német és a roma kisebbség. A németek ma legnagyobb számban itt élnek Magyarországon. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A megyén belüli és megyéből történő elvándorlási folyamat megállítása, a hátrányos helyzetű lakónépesség élethelyzetének javítása. A versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása érdekében az integrált élelmiszergazdaság fejlesztése, a technológiai műszaki innováció támogatása, kihasználva a Pécsi Tudományegyetemben rejlő lehetőségeket. A mohácsi híd megépítésével egy országos déli körgyűrű létrehozása. A turisztikai potenciál erősítése Pécsett a kulturális turizmus, a megyében az öko, gyógy- és borturizmus bázisán (Harkány, Szigetvár, Villány stb.) Pécs regionális szerepkörének erősítése mellett a megye másodlagos gazdasági tengelyének (Komló, Szigetvár, Mohács) fellendítése.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye POZICIONÁLÁS Borsod-Abaúj-Zemplén
megye
területét
és
népességét tekintve is Magyarország második legnagyobb megyéje. Rendkívül változatos természeti
adottságok
jellemzik.
Ipar,
erdőgazdálkodás és turizmus területén jelentős potenciálokkal rendelkezik. A rendszerváltást követően
leépülő
nehézipar
eredményeképpen
rengeteg
problémával
kell
megküzdenie. Lakossága az utóbbi 5 évben az országos átlagot jóval meghaladó mértékben csökkent, ebben kulcsszerepet játszott az – elsősorban fiatalokat érintő – elvándorlás. A munkanélküliség évről-évre emelkedik, 2010-ben a munkanélküliségi ráta a második legmagasabb volt az országban, és a foglalkoztatás is jelentősen elmarad az országos átlagtól. A megyében kiemelkedően magas a roma lakosság aránya, az általuk magas arányban lakott térségekben (pl. Cserehát) a fenti problémák hatványozottabban jelentkeznek. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK Bányászat és nehézipar fejlesztése 21. századi technológiákkal. A szén és energia
stratégiába
illeszkedő
komplex
gazdaságfejlesztési
rendszer
felépítésének támogatása (bányanyitások, tisztaszén-technológia energetikai fejlesztése, lakossági kazánprogram kialakítása). A meglévő gazdasági potenciál kiaknázása. A megyében lévő jelentős számú ipari parkok kihasználtságának javítása betelepülő vállalkozások bevonzásával. Tokaj és térségének (Sárospatak, Szerencs) komplex fejlesztése (borászat, turizmus, vendéglátás, mezőgazdaság). Cserehát program végrehajtása. Az egykor Kassa élelmiszerbázisát biztosító területek fejlesztése (kertészet, zöldség- és gyümölcstermesztés, feldolgozás). A határon átnyúló, történelmileg is gazdasági egységként működő területekre vonatkozó gazdasági kapcsolatok eddig előkészített elemeinek megerősítése (pl. Kassa-Miskolc tengely). Ipari- és gyártóközpontok kiemelése és célzottan kiemelt befektetési területként történő kezelése (Miskolc, Tiszaújváros, Ózd).
Békés megye POZICIONÁLÁS A
Dél-Alföldön
található,
Romániával
határos
megyében relatíve egyenletesen elterülő közép- és kisvárosok dominálnak, a településhálózat központi eleme a lakosság 40%-át tömörítő Békéscsaba-BékésGyula
település-együttes.
Jelentős
természeti
értékekkel, turisztikai vonzerővel rendelkezik. A megye kulturális örökségét színesíti a szlovák és román nemzetiség jelenléte. A kiemelkedően jó agráradottságok miatt jelentős mezőgazdasága elsősorban gabonatermesztéséről és feldolgozásáról, és bizonyos állatfajták tenyésztéséről ismert. Kül- és belföldi tőkevonzó képessége egyaránt alacsony, egy főre jutó GDP-t tekintve a második legrosszabb helyzetű. A rendszerváltás óta a megye munkaerő megtartó képessége folyamatosan romlik, a munkaképes korú lakosság egyre növekvő számban hagyja el a térséget, ezért mára az ország legöregebb korszerkezetű
megyéje
lett.
Az
utóbbi
években
jelentősen
csökkent
a
foglalkoztatottak aránya, amelyhez növekvő munkanélküliségi mutatók társultak. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK Társadalmi megújulás támogatása és az életminőség javítása a szakképzés átalakításával,
a
közfoglalkoztatás
hatékonyságának
növelésével,
a
civil
együttműködések erősítésével és a helyi kulturális értékek megőrzésével. Környezeti fenntarthatóság segítése az épített és természeti környezet védelme, a környezetbarát hulladékgazdálkodás, újrahasznosítás fejlesztése és a megújuló energiákra épülő termelés és fogyasztás támogatása által. Az infrastruktúra fejlesztése a megközelíthetőség és a logisztikai feltételek javításával. Hungarikumok támogatása, valamint az öko-, horgász-, vadász-, kerékpár- és egészségturizmus fejlesztése. Határon átnyúló együttműködések segítése a gazdaságfejlesztés támogatásával, együttműködési programok szervezésével és helyi termékekre épülő piac beindításával. Békéscsaba fejlesztése, különös tekintettel az élelmiszertermelésre és – feldolgozásra, valamint a gasztroturizmusra.
Budapest POZICIONÁLÁS Budapest az Európai Unió nyolcadik legnépesebb városa. Funkciói, szolgáltatásai és kiterjedése alapján az ország egyetlen „nemzetközi városa”, metropolisza, funkcionális várostérségével európai léptékben is kiemelkedő városi súlypont. A főváros hosszú ideje társadalmi, gazdasági túlsúllyal küzd, népessége az ország egészének egyötöde. Népességmegtartó és -vonzó erejének növekedése kiemelkedően magas az országos átlaghoz viszonyítva, ugyanakkor térszerkezetén belül nagy társadalmi-gazdasági eltérések mutatkoznak. Budapest és agglomerációja az ország gazdaságilag legfejlettebb térsége, gazdaságirányítási, innovációs és tudásközpontja. A főváros kiemelkedő épített, természeti és kulturális vonzerővel bíró turisztikai desztináció. A metropolisz versenyképessége alapvetően befolyásolja az ország teljesítőképességét. Budapest és funkcionális várostérsége egyre inkább szervesül egymással, melynek intenzívebbé válásához alapvető a további hálózatosodás és az ehhez szükséges infrastruktúrák létesítése. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK Nemzetközi piaci folyosók csomóponti helyzetéből származó földrajzi előnyök kihasználása (pl. makro-regionális logisztikai funkció kiépítése). A térszerkezeti jelentőségű kiegyenlített kapcsolat és központrendszerre törekvő város és várostérség megteremtése. Lakóinak
élhető
környezetet
biztosító,
kompakt
városmodell
(idő
és
helytakarékos) kialakítása. Minőségi, ember központú, alkotó közeg megteremtése által, érték és tudásalapú, kreatív gazdasági központ szerep erősítése, Budapest gazdasági önállóságának újraépítése. Versenyképes, fenntartható, a várostérséget integráló közforgalmú közlekedés biztosítása. A város épített és természeti értékeinek hatékonyabb védelme, magas színvonalú új értékek létrehozása és az egyedi városkarakter népszerűsítése, turisztikai és kulturális kínálatának innovatív továbbfejlesztése.
Csongrád megye POZICIONÁLÁS A Dél-alföldi régióban elhelyezkedő, hármas határzónával rendelkező megye az ország „délkeleti kapuja” a Balkán félsziget országai és
a
közel-keleti
térség
felé.
Határmentiségéből kifolyólag azonban viseli a perifériára szorultság hátrányait is az országon belül. A homokhátsági területen elszórtan jelenlévő tanyás térségek mellett magas szintű városodottság jellemzi. Itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, amely kedvez a napenergia, mint megújuló erőforrás hasznosításának. A megye területén található termálvízkincs jelentős potenciált hordoz mind mezőgazdasági, mind turisztikai hasznosítás terén. Az ipar térszerkezete erősen koncentrált, a jelentős ipari vállalkozások lényegében csak a megyeszékhelyen és a nagyobb városokban vannak jelen. A feldolgozóipar komoly termelési
hagyományokkal
rendelkezik,
főként
a
mezőgazdaságra
épülő
ágazatokban. Jelentős az egyetemi potenciál, kimagasló a K+F aránya, amely szinte csak Szegedre koncentrálódik. A kulturális sokszínűséget erősíti a jelentős szerb és német
nemzeti
kisebbségek
munkanélküliségi
mutatók
az
jelenléte.
Míg
országosnál
a
jövedelmi
kedvezőbbek,
viszonyok addig
a
és
a
megye
népességfogyása országos átlag körül mozog. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A hármashatár kihasználásával határon átnyúló együttműködések kialakítása (kiemelten
Szeged-Szabadka,
Szeged-Arad/Temesvár)
fejlesztése
a
magyar-szerb,
magyar-magyar,
és
ipari
magyar-román
parkok
kapcsolatok
erősítése, a vállalkozásfejlesztés és befektetés-ösztönzés jegyében. A mezőgazdasági hagyományok újjáélesztése, a termelés korszerűsítése. A megye termálvízkincsére alapozott egészségturizmus fejlesztése, valamint a kulturális és kongresszusi turizmus serkentése. A megye kelet-nyugati közlekedésének, külső elérhetőségi viszonyainak javításán túlmenően a transz-európai közlekedési hálózatban betöltött szerep kiteljesítése. Az egyetemi potenciál kiaknázása során a megye tudományos jövőjének megalapozása (élettudományok, biotechnológia).
Fejér megye POZICIONÁLÁS Alacsonyabb településszámú (108), kevésbé kisfalvas szerkezetű, a Mezőföld és a Dunántúli-középhegység határán
elhelyezkedő
megye,
melyet
fontos
közlekedési folyosók szelnek át. A multinacionális vállalatok
jelenléte,
a
modern
feldolgozóipari
technológia, a piacgazdaságba való beilleszkedés pozitív hatású, de a hazai KKV-k kapcsolódása nem teljes körű, illetve a megye déli részén ezek nem jelentkeznek. A gazdasági válság felerősítette az építő- és járműipar visszaesését, az agrárgazdaság és feldolgozóipar egyoldalú szerkezetét, az ipari központokban és vonzáskörzetükben nőtt a munkanélküliség. A visszaesést követően „emelkedve süllyedő” a többi megyével; az országos átlaghoz közelít az egy főre jutó GDP tekintetében. Jövedelem összehasonlításban a központi régiótól és a nyugatmagyarországi megyéktől továbbra is elmarad, foglalkoztatási mutatója relatív fejlettségéhez képest drámaian alacsony (2011. 4. n.év 52,6%, országos: 50,2%). FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A Győr-Tatabánya-Komárom-Mór-Székesfehérvár-(Bp.)-Dunaújváros-Paks-Kecskemét ipari/logisztikai központok közötti közlekedési nagyklaszter kialakulása. Termőföld és ivóvízkincs védelem, Séd-Gaja-Nádor-rendszer revitalizációja. Egészséges energiamix kialakítása hosszú távú megyei energiamérleg alapján. Hálózatosodó helyi gazdaságra és együttműködésre építkező gazdaság-, társadalomfejlesztés, a piacokon versenyképes szereplők támogatása, intenzív fejlesztések a K+F sikereit kiaknázó növekedés és a fenntarthatóság érdekében. A két megyei jogú város felsőfokú oktatása színvonalának, ill. bázisai megtartása. Integrált megyei turisztikai fejlesztések, a Nemzeti Emlékhely méltó kialakítása. A közép-magyarországi kórház és fekvőbeteg ellátó rendszerhez kapcsolódás minőségi megvalósítása, a területi szak- és járóbeteg-ellátás teljessé válása. A nehéz helyzetű dél-mezőföldi, illetve társadalmi integrációs kihívásokkal küzdő települések komplex szemléletű, tágabb környezetükbe beágyazó fejlesztése. Székesfehérvár hagyományait gondozó, helyzeti energiáit kihasználó, a közeli főváros mellett önálló gazdaságszervező központtá váló megyeszékhely.
Győr-Moson-Sopron megye POZÍCIONÁLÁS A megye az ország észak-nyugati felében található, földrajzi fekvése kedvező (Budapest Bécs tengely). Déli sávja belső periféria jellegű. Fejlett nyugat-keleti közlekedési folyosók szelik át. Multimodális rendszerek (RO-LA-Sopron, RO-RO terminál-Gönyű), logisztikai bázisok (Győr-Pér repülőtér) találhatók a megyében. Fontos az értékes természeti örökség, ám például a Szigetköz ökológiai problémája megoldatlan. A Kisalföldön jó termőtalajok és jelentős termál- és gyógyvízkészlet található. A megyében vándorlási többlet mutatható ki, ám az öregedési index magas. Országos és uniós szinten is alacsony a munkanélküliség, országos
átlagnál
kedvezőbb
a
foglalkoztatottsági
szint,
de
jelentkeznek
hiányszakmák. Hazai szinten magas gazdasági fejlettség, az egy főre jutó GDP országos átlag feletti. Magas a külföldi közvetlen tőkebefektetések aránya és az exportrészesedés. Történtek egyetemi, tudás- és kutatóközpont fejlesztések, de a megye K+F kapacitása gyenge. Turisztikai adottságai változatosak: termál-, gyógyvizek, tavak, folyóvizek, természeti értékek, kulturális örökség, rendezvények. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A humán erőforrások diverzifikált fejlesztése: az innovatív, jól képzett emberi erőforrások növelése; egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése. A gazdaság szerkezetének és feltételeinek javítása: helyi gazdaságfejlesztés, helyi innovációk támogatása; KKV-k fejlesztése; turizmusfejlesztés, közlekedési kapcsolatok fejlesztése; a mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása. A környezet minőségének javítása: környezet- hulladékgazdálkodási program; természetvédelmi program; alternatív energiaforrások hasznosítási programja. A településhálózat és az infrastrukturális rendszerek adottságainak bővítése. A
és
multi-
interregionális
kapcsolatok
tereinek
erősítése:
szorosabb
együttműködés a nagyvárosi terekben (Bécs-Pozsony-Győr); megyehatárokat átlépő,
ill.
határon
átnyúló
együttműködések
fokozása;
CENTROPE
együttműködés kiterjesztése; a periférikus térségek helyzetének javítása. Győr az egészség, a kultúra, az innováció, illetve az észak-dunántúli hármashatártérség kiemelkedő gazdasági és szolgáltató központjává fejlesztése.
Hajdú-Bihar megye POZICIONÁLÁS Az Észak-Alföldön található, Romániával határos megye területén 61 község és 21 város osztozik, élükön a gyorsan fejlődő régióközpont Debrecennel. DK-i részén alacsony fejlettségű községek sűrűbb hálózata jellemző, ÉNY-on fejlettebb közép- és kisvárosok dominálnak. Kiemelkedően
jó
talajadottságokkal
rendelkezik,
az
agrárszektor hozzáadott értéke magas. Relatíve változatos iparának termelési értéke alacsony, ám az utóbbi évek növekedése – különösen az exportorientált szektorokban – bizakodásra ad okot. A K+F átlag feletti és egyre növekvő arányban van jelen. Itt található az ország legszélesebb spektrumú egyeteme és két regionális jelentőségű kórház is. A térbeli kettősség érzékelhető a periférikus térségek negatív vándorlási egyenlegén, a korai halálozások megyén belüli területi egyenlőtlenségein, valamint az egy főre eső szociális kiadások magas arányán is. A foglalkoztatási ráta tartósan alacsony. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK Az oktatás színvonalának javítása a szakképzés és felsőoktatás piaci igényeknek megfelelő, valamint a közoktatás szociális dimenziójú fejlesztésével. A K+F+I ösztönzése a kis- és középvállalkozók bevonásával. A vállalkozási környezet fejlesztése ipari parkok létrehozásával és a meglévők továbbfejlesztésével, klaszteresedési folyamat erősítésével, valamint az üzleti, logisztikai, közlekedési és szolgáltatási háttér fejlesztésével. A mezőgazdaság versenyképességének erősítése a biotermelés ösztönzésével, az agrármarketing tevékenység fejlesztésével és a helyi termékek támogatásával A centrum és periféria közötti különbségek mérséklése a belső kohézió erősítésével és a határ menti együttműködések segítésével. Vidéki
környezetminőség
javítása
a
megújuló
energiaforrások
arányának
növelésével, helyi energiatermelés és -ellátás ösztönzésével, szociális ellátóhálózat fejlesztésével és otthonteremtési kezdeményezések elősegítésével. Az idegenforgalom fejlesztése komplex programcsomagok kialakításával, illetve a turisztikai infrastruktúra és marketing tevékenység erősítésével. Debrecen fejlesztése, különös tekintettel az egészségiparra.
Heves megye POZICIONÁLÁS Az
Északi-középhegység
és
az
Alföld
határterületén elhelyezkedő megyében a két nagy táj találkozása változatos arculatot és kiemelkedő természeti értékeket eredményez, meghatározva a mezőgazdasági termelés elsősorban zöldség-, gyümölcstermesztésnek és szőlőtermesztésnek kedvező adottságait (egri, mátraaljai borvidékek). A gazdasági fejlődésben meghatározó a főváros közelsége, a kelet-nyugati irányban húzódó M3 autópálya által biztosított jó elérhetőség. Erre és a feldolgozóipari gyártási tapasztalatokra építve települtek meg nagyrészt zöldmezős beruházásokkal a tőkeerős, főleg külföldi tulajdonú vállalkozások, stabilizálva a gazdasági növekedést a Hatvan-Gyöngyös-Eger tengelyen,. Húzóágazatai az energiatermelés, a gép-, feldolgozó- és élelmiszeripar. A természeti, kulturális és épített környezet egyedülálló adottságainak (Mátra, Bükk, Tisza-tó, Eger, jelentős termál és gyógyvíz készlet) köszönhetően kiemelkedő a turizmus jelentősége. Északi, jellemzően aprófalvas Bélapátfalvai és Pétervásárai kistérségeinek népességmegtartó ereje gyenge, ráadásul megyén kívüli szomszéd területek is a hátrányos helyzet negatív hatásaival küszködnek. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK Gazdaság versenyképességének javítása a húzóágazatok fejlesztése mellett a környezetipar meghonosításával, klaszterek kialakulásának ösztönzésével és technológia-intenzív (spin-off) kisvállalkozások támogatásával. Turizmus
súlyának
megőrzése,
növelése
a
termékkínálat
fejlesztésével,
komplexitásának növelésével, a desztináció menedzsment fejlesztésével. Megyén belüli észak-déli, északi területein kelet-nyugati kapcsolatok javítása. A hátrányos helyzetű periferiális kistérségekben a középfokú ellátórendszerek és térségközponti szerepkörök mellett a közlekedési viszonyok javítása, a jelentős arányú roma népesség társadalmi integrációjának segítése. Eger történelmi, borászati és természeti adottságait komplex módon kihasználva minőséget létrehozó és hagyományait gazdagító város.
Jász-Nagykun-Szolnok megye POZICIONÁLÁS Az Észak-alföldi régióban található megye társadalmigazdasági
jellemzői
alapján
sajátos
térszerkezeti
törésvonalon fekszik. Nyugaton erőteljes a főváros vonzása, a tiszántúli részeken jelentős periférikus területek alakultak ki. Fejlődési dinamikája az utóbbi években felgyorsult a kedvező nagytérségi pozíciónak és a részben ma is versenyképes hagyományos iparágaknak (háztartásigép-gyártás, mezőgazdasági
gépgyártás,
vasúti
járműjavítás,
cipőgyártás,
élelmiszeripar)
köszönhetően. Probléma a gyorsforgalmi úthálózat hiánya és a közúthálózat romló állapota. A mezőgazdasági termelés csökkenő volumenű, de javuló minőségű. Népessége erősen fogy. Jellemző a csökkenő foglalkoztatási szám és a növekvő munkanélküliség, ám az országos átlagnál kedvezőbb tendenciákat takar. A bérek elmaradnak az országostól, a foglalkoztatási szerkezet viszonylag stabil. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A megye dinamikus tranzittérséggé válása az észak-déli kapcsolatok javítása, közúti
és
vasúti
közlekedési
infrastruktúra
fejlesztése,
a
differenciált
gazdaságfejlesztés, agrárinnováció és turizmusfejlesztés által. A humánerőforrás átfogó fejlesztése a megye népességmegtartó képessége növelése érdekében, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése és a népesség egészségi állapotának javítása által. A roma közösségek belső potenciáljának és integrációjának erősítése integrált programokkal, a foglalkoztatási lehetőségek bővítésével. A kiváló minőségű környezet megteremtése a környezet állapotának javításával, az infrastrukturális felzárkózás folytatásával párhuzamosan. Kiegyensúlyozódó Tisza-mente megteremtése a térség fejlesztésével és a turizmus átgondolt ösztönzésével. Versenyképes, hárompólusú megye kialakítása a Szolnok nagyvárosi településegyüttes gazdasági centrum hatásának kiterjesztése, a Jászság térségi együttműködéseinek erősítése, valamint Karcag-Kunmadaras és Tiszafüred térségének kiemelt fejlesztése révén a vidékfejlesztés horizontális célkitűzését szem előtt tartva.
Komárom-Esztergom megye POZICIONÁLÁS Az
ország
legkisebb
és
második
legsűrűbben lakott megyéje, változatos tájiföldrajzi
adottságokkal,
középhegységi
területei természeti értékekben gazdagok. Lakosságának kétharmada él városokban, ami a főváros térségével szomszédos fekvésének és a Bécs-Pozsony-Budapest fejlődési tengelyhez kapcsolódásának köszönhető. Gazdasági térszerkezetét a közlekedési folyosók (Duna, M1, 10-es, 81es utak) határozzák meg, koncentrált ipari termelésének 98%-át a feldolgozóipar adja, egy lakosra jutó termelési értéke az országos közel négyszerese. GDP vonatkozásában stabilan a 3. helyen áll, az aktivitási arány is (60,5%) Budapest után a legkedvezőbb. A megye öregszik, de mértéke átlag alatti. Markáns energiaellátó térség szerepe megszűnőben, agrártermék-feldolgozásának leépülése tartós. A hiányszakmák köre növekszik, a foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása romlik. Turisztikai potenciálja jelentős, ám a falusi turizmus veszített népszerűségéből. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK Fejlett, kevésbé környezetterhelő technológiát alkalmazó és szakképzett munkaerőre támaszkodó beruházások, gazdasági- és termékszerkezet-váltás. Növekvő
arányú
K+F+I,
kvaterner
szektor,
személyes
és
gazdasági
szolgáltatások, minőségi turizmus, újjáalakuló mezőgazdasági termékfeldolgozás. Növekvő számú környezetvédelmi beruházások, lakossági környezet-tudatosság, az intenzívebb területhasználatot elbíró területeken, barnamezőkön indulnak ipari, mezőgazdasági, és idegenforgalmi fejlesztések. A táji értékek zöldturisztikai szemléletű fejlesztése és a natúrpark-hálózat bővül. Bécs-Pozsony-Budapest tengelyen elfoglalt helyzete alapján a megye összekötő kapocs szerepe nő, határon átnyúló vonzáskörzeti funkciói bővülnek a hiányzó infrastrukturális beruházások megvalósításával. A megyeszékhely a sikeres gazdasági szerkezetváltás mellett városképének minőségén is folyamatosan javít. Belső területi különbségek (pl. Kisbér) oldása helyi erőforrások kiaknázásával, kistelepülési munkahelyteremtés és az integrált fejlesztési szemlélet bővülése.
Nógrád megye POZICIONÁLÁS Jellemzően
aprófalvas,
hegyvidéki
megye.
kevésbé
Nyugaton
urbanizált, gazdasági,
foglalkoztatási és rekreációs kapcsolatok fűzik a főváros térségéhez, keleti részének társadalma, gazdasága
elmaradottabb.
Természeti
erőforrásai jelentős táji és ökológiai értékeket, valamint erdő- és gyepgazdálkodási lehetőséget hordoznak. A rendszerváltást követő bányabezárás és nehézipari visszaesés ellenére az ipar jelenleg is meghatározó
gazdaságában
(különösen
tűzhelygyártás,
acélgyártás,
sokrétű
üveggyártás), de értékesítési és exportképessége mérsékelt, beszállítói hálózatai bizonytalanok, foglalkoztatottságot gyengén biztosít. Innováció-orientált ágazatai nem jelentősek. Vállalkozás-sűrűsége alacsony. A jövedelmek és az életkörülmények nem érik el, míg a munkanélküliség meghaladja a hazai átlagot. Népességfogyása az elmúlt tíz évben az országos érték két és félszerese. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A megye rendkívül gyenge népességmegtartó képességének javítása, az életkörülmények és életkilátások javításával. A megye élelmiszeripari és ipari termékei számára helyi piacok megteremtése. A fővárosi agglomeráció felé napi ingázást, valamit Észak- és Kelet-Európa és Budapest felé áruszállítást biztosító közúti és vasúti kapcsolatok kialakítása. Munka-intenzív beruházások vonzása a halmozottan hátrányos helyzetű Szécsényi, Salgótarjáni és Bátonyterenyei kistérségbe. Hosszabb tartózkodási időt biztosító turizmus Hollókő, Szécsény, Ipolytarnóc térségében, az aktív-, a kulturális- és az örökségturizmusban. Városok ipari örökségén magas hozzáadott értékű tevékenységek (tudásalapú és high-tech iparágak) és a környezetipar meghonosítása, Balassagyarmat és Salgótarján térszervezésnek erősítése, országhatáron átívelően is.
Pest megye POZICIONÁLÁS Pest megye Magyarország legdinamikusabban fejlődő megyéi
közé
tartozik.
Kapcsolatrendszerét
jelentős
mértékben meghatározza a területének középpontjában elhelyezkedő
gazdasági
erőközpontként
működő,
de
önálló területegységet képező főváros. A megyét az országos átlaghoz viszonyítva nagy népsűrűség, fiatal korstruktúrájú
népesség
és
folyamatosan
növekvő
lakosságszám jellemzi. A népességnövekedés a főváros határától távolodva csökken és társadalmi összetétele is változik. A kisvárosokkal sűrűn átszőtt megye szerkezete egyedülálló, a nemzetiségi és vallási örökség multikulturalizmusa szerves és élő. Kedvező a felsőoktatás jelenléte és közelsége. Igazodva az ország centrális gazdaságához és közlekedéséhez, a megyében kialakult kereskedelmi, logisztikai gyűrű (M0) kiugróan magas kereskedelemi részarányt generál a gazdaságon belül. Jelentős továbbá a kulturális ipar, egyes kreatív ipari tevékenységek, a turizmus és a feldolgozóipar aránya. A megyének nincs jól körülírt gazdasági és társadalmi profilja, erősségei csak akkor bírnak megkülönböztető erővel, ha azt jól kiépült fizikai infrastruktúra és megfelelő szolgáltatói környezet támogatja. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A jelenlegi koordinálatlan, spontán térbeli fejlődést felváltó tudatos, tervezett térszerkezet kialakítása. A megye jól körülírható gazdasági, turisztikai profiljának kialakítása és főváros elszívó hatásának csökkentése érdekében a több lábon álló, helyi gazdaság ösztönzése, helyi, minőségi munkaerő piac élénkítése. A verseny hatékonyságának növelése érdekében az innovációs ráfordítások növelése, a gazdaság átláthatóbbá tétele, az értékláncok, klaszterek hatékonyabb működésének elősegítése. A megyét a fővárossal és az ország többi részével összekapcsoló tömegközlekedés fejlesztése. Az elmaradott fizikai infrastruktúrával rendelkező, döntően délkeleti területek felzárkóztatása, szolgáltatásfejlesztés.
Somogy megye POZICIONÁLÁS Az ország legritkábban lakott megyéje.
A
városok
többsége gyenge központi funkcióval rendelkezik. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén agglomerálódó térség
van
kialakulóban.
Jellemzőek
az
elszigetelt
aprófalvas térségek. A megye bruttó hozzáadott értékének előállításában
évek
óta
csökkenő
szerepe
van
a
mezőgazdaságnak, az ipar teljesítményében jelentős a feldolgozóipar részesedése és domináns szerepe van a szolgáltatásoknak (szálláshely szolgáltatás, vendéglátás). A Balaton-parti települések minden szempontból fejlettebbek a többi településnél, ugyanakkor a három balatoni megye közül Somogy a legfejletlenebb. Az ország negyedik legerdősültebb megyéje, kedvező adottságokkal rendelkezik a szőlő- és gyümölcstermesztéshez is. A legértékesebb természeti adottságok: erdők, felszíni vizek, termálvízkincs és védett természeti területek. A megye elmarad az országos átlagtól a demográfiai mutatók, iskolai végzettség, átlagjövedelem, munkanélküliség tekintetében. Jelentős számú roma lakosság él a megye nyugati, társadalmi-gazdasági szempontból leszakadó, nehezen elérhető térségeiben. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK Munkahelyteremtés és vállalkozásélénkítés a vidéki népesség megtartásáért. A hagyományokon és természeti adottságokon alapuló mezőgazdasági fejlesztés, jó minőségű agrártermékek előállítása, helyi feldolgozása értékesítése, többcélú erdőgazdálkodás, összehangolva a vadgazdálkodással és a turizmussal. A Dráva és az országhatár átjárhatóságának növelése, a közlekedési kapcsolatok javítása Horvátország felé. Turizmus minőségi, főleg természeti kincseinkre alapozott fejlesztése (termálvíz, Dráva, Balaton). A balatoni háttértelepülések bevonása a Balaton part turisztikai termékkínálatába. A termálvízkészlet további hasznosítása /a fürdők összehangolt, gazdaságos fejlesztése: Marcali, Nagyatád, Barcs, Igal és Csokonyavisonta/. A városok centrumszerepének és együttműködésük erősítése, Kaposvárott az agrárinnováció támogatása.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye POZICIONÁLÁS Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az ország északkeleti részén helyezkedik el, az ukrán, román, szlovák határ mentén. Az alapvetően alföldi
jellegű
megye
természeti-táji
igen
adottságokkal
változatos bír.
Településhálózatára jellemző az aprófalvas és
tanyás
térségek
magas
aránya.
Geopolitikai helyzetéből adódóan meghatározóak a határ menti együttműködési kapcsolatok, a közlekedési infrastruktúra jól kiépült, határ menti területei ugyanakkor a szomszéd országokba átnyúló összefüggő perifériát alkotnak. Gazdaságának szerkezetét a kisvállalkozások magas aránya, illetve a kevéssé technológia intenzív, ezért alacsony jövedelemtermelő képességű iparágak jellemzik. Nagyon fontos szerepet
tölt be
a mezőgazdaság (elsősorban
a
gyümölcstermesztés). A
munkanélküliségi ráta itt a legmagasabb, a foglalkoztatás pedig a második legalacsonyabb. Jellemző az elvándorlás, a vállalkozások megszűnése és a forráshiányos önkormányzatok magas száma és a roma népesség magas aránya. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK Kis-és és középvállalkozások megerősítése, a feldolgozószektor fejlesztése. Az
energiahatékonyság,
az
energiaforrások
racionális
felhasználásának
támogatása, új és megújuló energiaforrások alkalmazásának előmozdítása, energiadiverzifikáció támogatása, a megye adottságaihoz igazodva az új és a megújuló energia hasznosíthatóságának elősegítése. A falusi önellátó gazdálkodásra épülő életforma támogatása. A megyében megtermelt hungarikumok hagyományos feldolgozása, értékesítése és elterjesztése. Tanyás és aprófalvas térségek fejlesztése. A kedvező geopolitikai helyzetben rejlő potenciál jobb kihasználása, határon átnyúló együttműködések ösztönzése (pl. Nyíregyháza-Szatmárnémeti). Nyíregyháza kapu szerepének erősítése, logisztikai szolgáltatások fejlesztése.
Tolna megye POZICIONÁLÁS Második legkisebb népességű megye. Szekszárd az ország
legkisebb
megyeszékhelye,
nagyvárosok
nincsenek. Erőteljes agrárjellege rányomja bélyegét a települések
arculatára
és
szerkezetére.
mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar
A
szinte
teljesen hiányzik, van azonban a megyének egy jól képzett mezőgazdasági szakembergárdája. Paks - ahol az ország egyetlen atomerőműve működik és a villamos energia szükséglet 40%-át termeli - stratégiai szerepet játszik a gazdasági életben, termelése pozitív irányban torzítja a megye gazdasági mutatóit. Az egy főre jutó termelés és export a textiliparban, a bőrgyártásban és –feldolgozásban, a lábbeli-gyártásban az utóbbi években meghaladta az országos átlagot. Turisztikai szempontból a fő vonzerőt a Duna, az erdők, a népművészet és a Szekszárdi-dombság történelmi borvidéke jelentik. A német nemzetiségű lakosság aránya a második legnagyobb az országban. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK Innovatív környezeti ipar és energetika lehetőségeinek megteremtése működő tudásbázisokkal, a műszaki felsőfokú képzés visszaállítása a megyében. Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok által termelt hozzáadott érték növelése (élelmiszeripar, textil- és bőripar). A turizmus jelenlévő ágazatainak erősítése (termál- és gyógyturizmus: Dombóvár, Hőgyész, Tamási, Tengelic, vadászturizmus: Gemenc, Gyulaj, tájjellegű és kulturális turizmus: Sárköz, szekszárdi fesztiválok, vízi turizmus: Fadd-Dombori, horgászturizmus: Duna és horgásztavak, borturizmus). A
vidékies
térségekben
mezőgazdasági
termékek
a
gazdaság
stabilizálása,
a
helyben
feldolgozása,
értékesítése
(Bonyhád,
termelt Tamási,
Dombóvár). Szekszárd, mint megyei fejlesztési pólus központi és idegenforgalmi funkcióinak megerősítése, valamint a megye városainak képessé tétele az innováció befogadására.
Vas megye POZICIONÁLÁS A megye földrajzi elhelyezkedése kiváló, ennek révén számos osztrák és szlovén kapcsolata van. A 12 város közül Szombathely megyei jogú, emellett erősen aprófalvas térségek jellemzik. Jelentősek a térségi különbségek. Hiányoznak az É-D irányú közlekedési tengely elemei, ellenben sűrű a vasúti infrastruktúra. Az átlagos iskolázottság, a diplomások aránya és az idegen nyelvek ismerete alapján a népesség jól képzett. A munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala összehangolatlan. Súlyos hátrány a K+F és az egyetemi képzés hiánya. A foglalkoztatási mutatók 2009 óta romlanak. Gazdaságában a szakképzett munkaerőt igénylő ágazatok jelentősek, húzóágazat az ipar, feldolgozóipar. A szolgáltató szektor erősödik. Vas megye a második a külföldi tőkebefektetések országos részesedése terén. Kiváló turisztikai adottságok: termál- és gyógyvíz, természeti értékek, kulturális örökség, folyók, tavak, rendezvények, kerékpárút-hálózat. Területileg kiegyensúlyozott az egészségügyi alapellátás intézményrendszere. Komoly potenciál a megújuló energiaforrások terén. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK Területi kohézió erősítése, belső periférikus, vidékies térségek felzárkóztatása. Térségi versenyképesség javítása, helyi gazdaságfejlesztés, helyi termékek. Észak-Dél, Nyugat-Kelet nemzetközi közlekedési tengelyek megvalósítása. A megújuló energiaforrások széles körben történő fenntartható hasznosítása. A felsőoktatás képzési struktúrájának átalakítása, a K+F helyek növelése. Innovatív gazdaság kialakítása, magas hozzáadott értékű ágazatok támogatása, külföldi vállalatok lokális beágyazódása és a megyei beszállítói háttér fokozása. A kereskedelmi és marketing célú összefogások növelése a mezőgazdaságban. Közcélú fejlesztések programalapú tervezése és megvalósítása. Turisztikai értékek minőségi javítása, a jövedelemtermelő képesség javítása. Megye-marketing kialakítása, megye brand felépítése. Termelő típusú gazdaságfejlesztés támogatása a meglévő kapacitásokra építve, pl. Harmadik Járműipari és Mechatronikai Centrum: Szentgotthárd, Szombathely. Javítani Szombathely regionális/térségi foglalkoztatási és szolgáltatási szerepét.
Veszprém megye POZICIONÁLÁS A
Dunántúl
közepén
elhelyezkedő
megye
„magterülete” társadalmi-gazdasági oldalról a KNy irányú 8. sz. főút menti térség; az átlagosnál fejlettebb
a
Balaton
part
és
háttérterülete;
problémákkal leginkább terhelt a Bakony és a Marcal-medence, a 8-as számú főúttól északra fekvő
terület.
Lakosságának
62%-a
városlakó,
de
jellemzően
aprófalvas
településszerkezetű. Jelentős német és szlovák nemzetiségű népcsoportok élnek a megyében.
A
szakterületeken
veszprémi
Pannon
dunántúli
szinten
Egyetem jelentős.
felsőoktatási Termőhelyi
potenciálja
adottságai
egyes
gyengék,
erdősültsége az országos átlagot jóval meghaladó. A nehézipar helyét a feldolgozóipar vette át, a versenyképes jármű- és gépipar, de a vegyipar is korszerűsödött. Kereskedelme, logisztikai, turisztikai szolgáltatásai folyamatosan fejlődnek, mégis egy főre jutó GDP-je tartósan a magyarországi átlag alatti, a megyék középmezőnyétől is távolodik. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A 8-as főút által kijelölt fő közlekedési tengely elmaradt fejlesztési ütemeinek befejezése és közvetlen térsége rácsatlakozásának biztosítása. A helyi gazdaság jelenlegi teljesítő képességének, a hozzáadott értéknek emelése, új perspektivikus ágazatok és a „tudásalapú ipar” megerősödése. A megyében élők szaktudásának, képzettségi színvonalának növelése, a tudományos kutatás és fejlesztés feltételeinek, intézményeinek fejlesztése. Az ipari zónák rehabilitációjának folytatása, a turizmus és koncentrált ipari tevékenységek környezetterhelésének minimalizálása. A megye táji, természeti és műemléki értékeinek megőrzése, tematikus összekapcsolása, fenntartható hasznosítása. A balatoni turisztikai körzet, mint rekreációs térség szolgáltatás- és minőségi kínálatának a szezonalitást oldó fejlesztése, koordinálása. A városok térségszervező szerepköreinek élénkítése, kooperálás; az aprófalvas és perifériális térségek komplex fejlesztése a népességmegtartás érdekében. A megyeszékhely a hagyomány, a kultúra és az innovatív tudás városa.
Zala megye POZICIONÁLÁS Magyarország
délnyugati
részén
fekszik
a
dombos, erdős Zala megye. Területén jelentős földgáz-,
kőolaj
lényegesek
a
készletek megújuló
találhatók,
illetve
energiaforrások,
a
termálvíz. Komoly nemzetközi kapcsolatokat ápol a
szlovén,
horvát
és
osztrák
határmenti
térségekkel. Zala megyét déli területeitől eltekintve kedvezőtlen infrastrukturális feltételek jellemzik a Balti és Balkáni térség közti közúti teherszállításban betöltött tranzitszerepe ellenére. A lakónépesség csökken, és főként a kistelepüléseken jellemző az elvándorlás és az öregedő társadalom. A magasabb szakképzettségeknek megfelelő munkahelyek hiánya, ill. a relatív alacsony bérek miatt jelentős a külföldre vándorlás, emiatt is munkaerőhiány jelentkezik egyes ágazatokban. A megye gazdasági teljesítménye alacsony és a belpiaci értékesítés jellemző. Jelentős ágazat az elektronikai ipar, a fa- és bútoripar, a turizmus (Balaton, egészségturizmus). Zala megye utolsó a K+F terén hazánkban, melynek fő oka, hogy a megyében nincs önálló egyetemi központ, kutató-, fejlesztőés tudásbázis. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK Szakképzés, felnőttképzés, felsőoktatás hatékonyságának javítása; életminőség javítása; munkahelyteremtés ösztönzése. Területi kohézió erősítése: fejletlenebb és aprófalvas kistérségek felzárkóztatása. A meglevő vasúti infrastruktúra korszerűsítése, a hiányzó gyorsforgalmi utak (M9) kiépítése és logisztikai központok fejlesztése. Megújuló energiaforrások szélesebb körben történő fenntartható hasznosítása. Észak-déli gazdasági, innovációs, közlekedési és megújuló energiatengely. Klaszter programok folytatása, hatékonyságuk javítása, újak indítása. Határon átnyúló együttműködések bővítése a horvát és szlovén határszakaszon. Nagyvárosok gazdasági specializációinak, együttműködéseknek kiépítése. Kialakítani a régió, a megye településhálózatát javító speciális pólusokat, így a Szombathely-Zalaegerszeg intelligens európai ikerváros pólust és a Nagykanizsa pólusközpontú agro-ökoenergetikai felzárkóztató tengely menti fejlett térséget.
