Toldi Ildikó 2010 1852-06.2. Értelmezze az alábbi esetet, és a készítsen listát a felajánlható segítségnyújtási lehetőségekről! H. Géza 46 éves. Tanyán nőtt fel 6 testvérével együtt, legkisebb gyerekként. Mindig szegénységben éltek, abból, ami éppen megtermett. Iskolába a legközelebbi 800 lelkes településre járt; nem volt jó tanuló, de nem is érdekelte a tanulás. Nem szeretett iskolába se járni, mert származása miatt gyakran volt a csúfolódás középpontjában. Testvérei közül hárman még gyermekkorukban meghaltak, két nővére családot alapított, és a közeli városba költözött. Mindketten a kereskedelemben dolgoznak. Miután az idős szülők meghaltak, eladták a tanyát, a háziállatokat, és Géza is a városban próbált szerencsét. Szakképzettsége nem volt, ezért alkalmi munkákból tartotta fenn magát és garzonlakását. Kezdetben, ha elfogyott a pénze, nővérei kisegítették. Azonban a problémák, a pénztelenség egyre gyakoribbá váltak. Idővel a lakás is ráment az adósság törlesztésére. Nővérei megszakították vele a kapcsolatot. Ezután Géza haveroknál, alkalmi ismerősöknél húzta meg magát, akik kihasználták: amíg alkalmi munkából szerzett pénze tartott, megtűrték, együtt alkoholizáltak, végül mindig az utcán találta magát. Négy éve hajléktalan. Súlyos sérülésekkel, alkoholmérgezés állapotában szállították kórházba. Információtartalom vázlata: - A tanyasi életből származó hátrányok - A városi és a tanyasi életmód összehasonlítása - Az iskolázatlanság hátrányai - A szegénység fogalma - A szegénység szubkultúrájának jellemzői - A család szerepe az értékek és a normák átörökítésben - A függőségek kialakulásának egyéni és társadalmi okai - A hajléktalanok életmódjának veszélyei - A felajánlható segítségnyújtási lehetőségek
Típus
Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint
Az információtartalom vázlata alapján
B
A társadalmi struktúrát leíró elméletek
A tanyasi életből származó hátrányok A városi és a tanyasi életmód összehasonlítása Az iskolázatlanság hátrányai
B
Az életmód, az értékek és a normák átörökítésének összefüggései
B
A szegénység jellemzői, okai
B B B
A társadalom ártó-védő hatásának jellemzői A társadalmi integrációt veszélyeztető jelenségek A szociális alap- és szakellátás formái és intézményei
A család szerepe az értékek és a normák átörökítésben A szegénység fogalma A szegénység szubkultúrájának jellemzői A függőségek kialakulásának egyéni és társadalmi okai A hajléktalanok életmódjának veszélyei A felajánlható segítségnyújtási lehetőségek
Pontszámo k Max Elér . t 10 10 10 10 5 10 10 5 10
1
Toldi Ildikó 2010 A tanyasi életből származó hátrányok, a városi és a tanyasi életmód összehasonlítása: A különböző kategóriájú települések életkörülményei közötti különbségek lényeges társadalmi egyenlőtlenségeket jelentenek. Az egyenlőtlenségek legjellemzőbb megjelenési formái a területi, települési, etnikai, oktatási, foglalkozási és jövedelmi egyenlőtlenségek. Nem mindegy, hogy hol élünk. Az egyenlőtlenségek legjellemzőbb megjelenési formái a területi, települési, etnikai, oktatási, foglalkoztatási és jövedelemi egyenlőtlenségek, azonban az egy-egy területen kialakuló egyenlőtlenségek gyakran összekapcsolódnak, egymásra hatással vannak, felerősíthetik egymást. Az egyenlőtlenség lényeges tényezője az egyén lakóhelye, hiszen a kedvező feltételekkel rendelkező településen nagyobb a kínálat a munkahelyek oldaláról, így a magasabb jövedelem szerzés területén is nagyobb lehetőségek vannak. Jobbak a szolgáltatások ellátásai, stb., így az azonos társadalmi rétegbe tartozók között is nagyobb különbséget találunk aszerint, hogy hol lakik. Az 1990-es évek változásai-politikai, gazdasági, társadalmi - felerősítették az ország területi szétszakadását, egy előnyösebb helyzetű nyugati és egy hátrányosabb helyzetű keleti régióra.
2
Toldi Ildikó 2010
A munkanélküliek aránya például 1996-ban Budapesten 6%, Vas megyében7%, GyőrMoson-Sopron megyében 8%, ugyanakkor Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 21%, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 19% és Nógrád megyében18% volt.
A különböző településtípusok más-más életminőséget kínálnak lakóinak. Az elmúlt tíz évben a magyar községek jelentős változásokon mentek keresztül a közszolgáltatások (pl. az út-, víz-, telefonhálózatok) kiépülése révén. Ugyanakkor a rendszerváltozás gazdasági hatásai a falvakban, aprófalvakban élők társadalmi
3
Toldi Ildikó 2010 helyzetét igen kedvezőtlenül befolyásolták. A helyi (ipari és mezőgazdasági) munkalehetőségek csökkenése vagy megszűnése a tartós munkanélküliség kialakulásához, a fiatalok elköltözése a falvak elöregedéséhez vezetett. Összességében elmondható, hogy falun élni ma is hátrányosabb helyzetet jelent, mint városban lakni. Az iskolázatlanság hátrányai: Az iskola a tudás megszerzésének színhelye. A modern társadalomban az intézményesített iskola azon túl, hogy alapismereteket, információkat vagy konkrét szakmához szükséges tudást nyújt a diákok számára, rejtett módon a felnőtt életre is felkészít. Az iskola „kicsiben” leképzi a társadalmat. Itt is találkozhatunk a jogok és kötelességek, a jutalmazás és a büntetés rendszerével. Az osztálytermek elrendezése, az igazgató – tanárok – diákok közti viszony alá-fölérendeltséget (hierarchia), a „külső” világot „utánozza”. Az iskola szabályozott rendje (órarend, tanrend, stb.) hivatalossága intézményi jelleget kölcsönöz működésének. Az iskola elsődleges feladata az esélyegyenlőség megteremtése a tudás átadásán keresztül. Feladata továbbá az intézményrendszer elsajátítása abból a célból, hogy önálló és döntésképes polgárokat neveljen. A kutatások azonban azt bizonyítják, hogy az egységes iskolai oktatás kiegyenlítheti, de el nem tüntetheti a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ugyanis az, hogy „ ki hová születik”, milyen családból származik, nagy mértékben befolyásolja azt, hogy milyen típusú iskolában tanul, milyen pályát választ, kap-e (szellemi, anyagi) ösztönzést a továbbtanuláshoz. A lakosság kb. 4-5 százaléka az általános iskola 8 osztályát sem végzi el. Szinte esélyük sincs arra, hogy a szakképzetlen rétegből felemelkedjenek, azon belül is a legrosszabbul fizetett és legnehezebb munkával járó munkaköröket töltik be. Igen nagy arányban szegények ( vagyis a létminimumnál kisebb jövedelemből élnek), az országos arányszámuknál sokkal nagyobb arányban szerepelnek a deviáns viselkedésűek, különösen a börtönbüntetésre ítéltek, az alkoholisták és újabban a fiatal kábítószer-fogyasztók (szipozók) között. A szegénység fogalma A hagyományos fajtájú hátrányos helyzet megjelölésére és inkább az alacsony jövedelem és ebből adódó egyéb hátrányok mint például a nem megfelelő táplálkozás, rossz lakásviszonyok stb. megjelölésére szokták használni. - Létminimum: az a pénzösszeg, amely biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos alapvető szükségletek igény szerinti kielégítését. KSH: a létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke 2006-ban havonta 60 128 Ft volt. A létminimum értékét aktív és nyugdíjas háztartásokra, azon belül háztartástípusokra is kiszámítottuk. 2006-ban a tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 2,90 x 60 128 Ft = 174 371 Ft volt havonta, míg az egytagú nyugdíjas háztartásoké 54 115 Ft. - Szegénységi küszöb: az a jövedelem határ, ami alatt valakit vagy valakiket már szegénynek tartunk. - Abszolút szegénység: ha az egyén vagy a család helyzete azon a létminimum alatt marad, ami az egészséges élet biztosításához szükséges. Azokról van szó, akik olyan 4
Toldi Ildikó 2010 alacsony szinten tudják kielégíteni alapvető szükségleteiket, hogy komoly károkat okoz személyiségükben és szellemi-, fizikai egészségükben. Abszolút értékhez kötik, létminimum alatt van a szegénységi küszöb. - Relatív szegénység: az egyén vagy a család erősen elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól. A relatív szegénység nem mindig tudatosul, azaz lehet valaki a társadalom vagy a helyi közösség közmegegyezése szerint szegény, anélkül, hogy ezt önmagáról gondolná. - Munkanélküliség: pontosan nem tudjuk számukat, ezek becsült adatok, underclass réteg nincs benne, tehát a valós munkanélküliség mindig magasabb a munkanélküliek számánál. - Depriváció: valamitől való megfosztottság. Pszichológiában a gyerekek szülői szeretettől való megfosztottságának jellemzésére használják. Szociálpolitikában a hátrányos társadalmi helyzet jelölésére szolgál. A deprivált személy vagy család nélkülöz valamit, ami az adott társadalomban a nagy többség rendelkezésre áll, vagy amit mindenki számára elérendő átlagnak tartanak. Depriváció: hátrányos helyzet A szegénység szubkultúrájának jellemzői: A szegénységről, mint szubkultúráról csak akkor beszélhetünk, ha előtte definiáljuk a megközelítés szempontjait. Többféle szegénységről is beszélhetünk: - Abszolút szegénységről - Relatív szegénységről, amikor egy adott társadalom normatív szintjéhez viszonyítunk - Objektív, relatív deprivációról. (depriváció = megfosztás valamitől, hátrányos társadalmi helyzet) Deprivált szegénység a modern társadalmakban fordul elő. Vannak, akik 6 szobás lakásban laknak, vannak, akik 2 szobásban, ők az előbbiekhez képest Deprivált szegénységben vannak. Vannak, akik jó vizet isznak, vannak, aki arzénosat, ők is hátrányos helyzetben vannak. Objektivitás alatt azt értjük, hogy valaki a dolgokhoz. Javakhoz milyen mértékben jut hozzá, az objektív mintához képest. Pl.: Magyarországon objektív jövedelmi szegény az, aki az átlagkereset 50%-a alatt keres. - Szubkulturális szegénység. A hosszú távon szegénységben élő emberek kifejlesztenek egy sajátos életstílust, vagyis létrehozzák a maguk szubkultúráját. De!!! Nem mindenki gazdag, vagy nem szegény, aki nem ilyen szubkultúrában él. Nem minden szegény kerül bele ezekbe a szubkultúrákba, hiszen vannak, akik csak átmeneti szegénységben, pénzzavarban vannak, de ez még nem ok arra, hogy azonnal felvegyék a szegénykultúrát. Az ilyen szubkultúrák a modern, ipari kapitalizmusban, pénzhatalmi rendszerű társadalmakban alakulnak ki. Oscar Luis, amerikai antropológus, 1958-61 között végez felméréseket, a második világháború után az amerikai szegénységről. Elsősorban Latin-Amerikai szegénynegyedeket tanulmányoz, ahol nagy szubkultúrák alakultak ki. Térben elhelyezve, megállapítja, hogy ezek a szegénynegyedek a nagyvárosok szélén terülnek el. Hatalmas „putri telepek” jönnek létre, ahol nagy zsúfoltságban élnek az emberek. A zsúfoltság miatt nincs az életükben semmilyen polgári intimitás, 5
Toldi Ildikó 2010 elvonultság. Nagyon nyitottan élnek, mindenki mindent lát és megtapasztal. A gyerekek sincsenek elkülönülve, sem a szüleiktől, sem más emberektől, ezért gyorsan megtanulják, hozzászoknak, beilleszkednek ebbe a szubkultúrába, és később tovább viszik azt. Bárki beleszólhat bármibe, mindenki hall mindent. Totális nyilvánosság alakul ki. Bármikor, bárhova bemehetnek, vagy kijöhetnek az emberek, ezért az odafigyelés, az intimitás is elsorvad. Az intim helyzetek is nyilvánosak. (sex → a szomszéd drukkol, és tapsol…, WC → közlik veled, ha büdöset kakáltál…, verekedés → ne verd má’ az asszonyt szomszéd…, gyerekek → korán kezdenek cigizni és alkoholt fogyasztani, mert ezt látják és nincsenek felügyelet alatt.) Az emberek nincsenek benne a társadalom intézményes szférájában. Az intézmények közül csak a büntetés-végrehajtás, és néha – főleg akkor, ha a külső érdekek így követelik – az egészségügy éri el őket. A jövedelmek szerzése bizonytalan, a klasszikus férj, férfi szerep sem alakul ki emiatt, mert a férfi nem családfenntartó. Alacsony a házasságkötések száma, nem alakulnak ki a családi és magántulajdonok. A nők váltogatják a pasikat, a születő gyerekeket is ők nevelik fel. Az érzelmek – a kontroll nélküli érzelmek – nagyon intenzíven jelennek meg. (düh, szeretet, harag, öröm, mulatozás) Vadul élik meg a dühöt, és duhaj módon az örömöt, nincsenek kontrolálva ezek az érzelmek. (Elias) A szegénység szubkultúrájában csak a jelen dimenziója él, nincs jövő és múlt kép. Máról holnapra élnek, nem képesek a jutalmat elhalasztani. Az „elhalasztott jutalom elvének” elvetése, nem tesznek félre, nem gyűjtögetnek. Amit most lehet, azt most is akarják megtenni. Azonnali kielégülésre törekszenek, ha be lehet rúgni, akkor nagyon be kell rúgni. Tehetetlennek érzik magukat, nem gondolják, hogy bármit is tehetnének helyzetük megváltoztatásáért. (defektív, depresszív viselkedés) fölöslegesnek érzik magukat, szereptelenek, céltalanok, hiányzik belőlük a tudatosság. A szegénység, mint szubkultúra tehát nem definiálható konkrétan, hanem ezekből a felsorolt elemekből áll össze. Nincsenek közösségek, szervezettség, strukturáltság, mint ahogyan azt más szubkultúráknál megfigyelhetjük. Nincs saját intézményes szervezetük. (vallás, vezetőség) (Indiában például a vallás révén a kasztrendszer kijelöli az egyén társadalmi helyzetét, tehát születhet eleve szegénynek, de ez a vallás szervezettségének köszönhető) A szegénység ilyen közösségekben való „szervezett szervezetlensége” valamilyen életstílust, életvitelt alakít ki, amelynek segítségével mégis élhetővé válik az élet. Oscar Luis-t a 60-as években sokan élesen bírálták, mert valószínűleg félreértették az álláspontját. Véleménye szerint, a szegények értékrendszerét, világszemléletét kell átformálni először, nem pedig a konkrét anyagi segítségre fektetni a hangsúlyt. A 60-as években azonban kialakult egy radikális irányzat az Egyesült Államokban, A „War of powerty”, (háború a szegénység ellen) melyet a politika is támogatott, és hatalmas pénzeket ölnek a szegénység elleni küzdelembe. Azért támadják Oscar Luist, mert szerintük ő csak elméleti síkon közelíti meg a problémát, dumál erről-arról, de nem tesz semmit, sőt, úgy tűnt számukra, hogy Oscar magukat a szegényeket teszi felelőssé a helyzetükért. Nem vették figyelembe Oscarnak azt az állítását, hogy a szegényeknek nem az oldja meg a helyzetét, ha időnként valaki ingyen kaját oszt nekik, meg mikulásra csokit kapnak. 6
Toldi Ildikó 2010 Oscar Luis szerint a következő módokon lehet a problémát oldani. Az érték és eszmerendszer átalakításával. Missziók, a vallás segítségével, szektákkal, mert kell a szellemi átalakulás, a hit valamiben, a célok kitűzése, hiszen anélkü,l nem lehet kimozdítani a szegényeket a depresszióból. Valódi értékteremtéssel, a társadalmi helyzetük átalakításával. Új társadalmi, oktatási politikára van ehhez szükség. Meg kell oldani a lakáshoz juttatást, munkalehetőséget kell biztosítani, be kell illeszteni a szegényeket a társadalom intézményeibe. Oscar Luis szerint ennek a két eszközrendszernek a kombinációjával lehet tenni valamit a szegények érdekében. A család szerepe az értékek és a normák átörökítésben Az emberi társadalmak intézményei közül legfontosabb a család (intézmények: oktatási rendszer, gazdasági rendszer, kormányzat, politikai intézmények, vallás). Minden általunk ismert társadalomban létezett család. A családok a társadalom számára létfontosságú feladatokat látnak el. A családi rendszer fogalma azon a felismerésen alapul, hogy a viselkedésformák szerveződése egy időtengely mentén képzelhető el. Bármely családban a mindennapi élet szerveződése az adott család fennállásának tartama szerint épül fel, és magába foglalja mindazt, amit a család az előző generáció sémáiból megtanult. Család funkciói: - Pszichoszociális (közösségi-érzelmi) - Szellemi-kulturális - Szocializációs - Gondozó-ellátó - Gazdasági (termelő-fogyasztó) - Reprodukciós - Közéleti-politikai Szocializáció alatt azt a folyamatot kell érteni, melyben az egyén megtanulja, elsajátítja, belső értékévé teszi azokat az ismereteket, normákat, értékeket, magatartási szabályokat, szokásokat, melynek birtokában meg tud felelni és tevékenyen tud élni az adott társadalomban, azaz a szocializáció az a folyamat, mely során az egyén a megszületett biológiai lényből a társadalom tagjává válok. A szocializációban a családnak van elsődleges, kiemelkedő szerepe. A folyamat egész életen át tart, mely nem csak a család keretei között zajlik. A családot körülvevő különböző közösségek, intézmények is részesei ennek a folyamatnak. A modern társadalmakban a szocializáció jelentős része a családon kívül más társadalmi rendszerekbe került át, mint például az ismeretátadás, a tudás közvetítése az oktatási rendszerbe. Azonban számos olyan érték és norma van, amely átadása a családon kívüli közegek nem alkalmasak, mint például a szolidaritás, a szülő- gyermek kölcsönös tisztelete stb. A függőségek kialakulásának egyéni és társadalmi okai: Az alkoholizmus egyéni, családi, társadalmi okai 1. Egyéni: - hajlamosító tényezők lehetnek biológiai, genetikai okok melyek nem nyertek alátámasztást
7
Toldi Ildikó 2010 az ivást a feszültségek, stressz átmeneti enyhítésének igénye motiválja, a feszültség fő területe: házasság, család, férfi – nő kapcsolat, munkahelyi problémák, életpálya megtörése, karrierrel kapcsolatos. 2. Családi, szocializáció zavarai: - vannak olyan elméletek, hogy a férfi alkoholizmusa esetén különleges szerepe van az anya-fiú kapcsolat valamilyen torzulásának - Anyabánásmódja, gyermekkor családi légköre, modell követés, kínálgatás, helytelen nevelési módszer – következetlenség, szeretetlen légkör, szülők elvesztése. - Iskola rossz légköre, kudarcok, teljesítmény csökkenés, kortársi, baráti csoportok kedvezőtlen hatása. - Munkahelyi kedvezőtlen hatások. Ingázás, elfogadó magatartás a munkatársaktól. Vannak olyan foglalkozási csoportok, nehéz munkát végzők, pincérek, vagy szurkolók a győzelem ünneplése a vereség elsiratása, mikro kulturális hatások. Az egyén és a család szintjén három féle ok hatását valószínűsítik: - Gyermekkori szocializációs zavarok alapozzák meg a személyiségnek a gyengeségeit ennek következtében az ember - Felnőtt korában nem képes bizonyos feszültségeket elviselni és megoldani - Ezért a mértéktelen italozással próbál a feszültségektől átmenetileg megszabadulni, ez azonban az alkohol fiziológiai hatása következtében kialakítja a függőséget és ezzel az alkoholizmust, amely egy önmagát erősítő folyamatot indít el. 3. Az alkoholizmus össztársadalmi okai: Durkheim fejtette ki 1897 – Anómia elmélet a társadalomban a hirtelen és nagy változások következtében - területi, társadalmi mobilitás és ez életmód és gondolkodásmód változással jár együtt - családi problémák következtében megnőtt a válások száma, mely a pszichés megterhelés mellett anyagi nehézséggel és lakásproblémával is együtt jár. - Nők munkába állása a családi kapcsolatok lazulását eredményezte - Házastársak közötti társadalmi előre lépés is lehet a konfliktus oka - Időskorúak, és krónikus betegek izolációja - Munkanélküliség következtében marginizálódás - Pályakezdő munkanélküliek céltalansága - Nőknél GYES-betegség Az anómiás helyzetekben az emberek egy része valamilyen deviáns viselkedésbe kezd. Az alkoholizmus társadalmilag káros következményei - halandóság a 40-54 éves korcsoportban, főként férfiaknál - krónikus betegségek, alkoholos pszichózis - ittasság által okozott közlekedési balesetek, üzemi balesetek - öngyilkosság - bűnözés - család nyomora, megbomlása, átlagosnál alacsonyabb gyereklétszám, magasabb állami gondozásba vétel - társadalmi süllyedés, marginizálódás Testi tünetek: - idegrendszeri károsodás, remegés, polyneuritis, látóideg-sorvadás, mozgászavarok - gyomor-bélnyálkahártya hurut, tápanyag és vitamin felszívódási zavar - máj zsírosan elfajul, helyét kötőszövet foglalja el, májchirózis -
8
Toldi Ildikó 2010 - szívizom zsírosan elfajul, megnagyobbodik, keringési elégtelenség - potencia zavar Tehát a testi leromlást, a krónikus betegségek kialakulása követi, csökken a fertőzésekkel szembeni ellenállás és csökken a teherbíró képessége is. Pszichés tünetek: szorongás, depresszió, neurózis, pszichózis, lelki sivárság, izoláció, hallucináció, öngyilkosság. Az alkoholos személyiségzavar tartós bűntudatos állapotot idéz elő, hazugságokkal igyekszik önbecsülésének látszatát fenntartani, üldözöttnek érzi magát, képtelen tartós munkavégzésre, ellenséges, agresszív. Az agy károsodása demenciához vezet. Delírium tremens. Alkoholos paranoia: féltékenység, téveszmék Szociális következményei: a család, munkahely elvesztése, kiközösítés, alkoholos identitás megerősítése, marginizálódás. Kezelése: - Acut intoxicatio: légzésbénulást, schockot, görcsöt, comát, halált okoz, főként ha sedatívummal használja - Hallucináció: megvonásos tünetek, vegetatív izgalmi jelek, elektrolit háztartás felbomlása, görcsök, delírium tremens. Orvos pszichiáter támogató magatartása, aktuális probléma feltárás. Fontos a család támogató szerepe, bevonni anonim alkoholisták klubjába, kerülni kell a döntési helyzeteket, az egyedüllétet, kondicionáló terápia, gyógyszeres terápia. A hajléktalanok életmódjának veszélyei: A kirekesztettség egyik legszélsőségesebb formája a hajléktalanság. Magyarországon jelenleg 1.5 – 2 millió főre tehető a hajléktalanok száma. Ebbe beletartoznak a „Fedél nélküliek”, akik utcán élnek, az „Effektív hajléktalanok”, akik hajléktalanszállókon húzzák meg magukat és azok a „Lakástalanok” is, akik lakás hiányában különböző intézményekben, kollégiumokban vagy barátoknál, ismerősöknél élik mindennapjaikat. Hajléktalanok: Olyan emberek, akiknek nincs hol aludniuk, ezért vagy ingyenes menedékhelyen maradnak, vagy nem lakóhelynek szánt köztereken alszanak. Nappali melegedő: A hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget. Feladata az utcai szociális munka keretében az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetének, életkörülményeinek a figyelemmel kísérése, szükség esetén ellátása. A hajléktalanság kialakulásának okai Napjainkban a hajléktalanságot újratermelő társadalmi jelenségek, (az elszegényedés, a munkanélküliség, a lakhatási nehézségek, a lakásvesztés az alkohol és a drogfogyasztás miatt megjelenő viselkedészavarok) felerősödtek. Ezek a családi konfliktusok közvetlen kiváltó okaiként jelentkezve gyakran hajléktalansághoz vezetnek. A hajléktalan emberek között igen nagy számban vannak, az állami gondozásból kikerült, a rövidebb-hosszabb börtönbüntetésből szabadult, elvált, alkoholbeteggé lett emberek. Ők nem egy esetben a megfelelő segítség hiánya, a szociális intézményrendszer diszfunkcionális működése miatt váltak hajléktalanná. Nagy számban tett hajléktalanná embereket számos munkásszálló megszűnése. Több szerző utal arra, hogy a hajléktalanság soktényezős folyamatok eredőjeként beálló állapot. A makro-társadalmi, gazdasági folyamatok bár jelentős szerepet töltenek be egyes marginális helyzetű csoportok hajléktalanná válásában, nem
9
Toldi Ildikó 2010 egyedüli okozói a hajléktalanságnak, a jelenség magyarázata legalább annyira személyiségfejlődésben is keresendő. A hajléktalansággal az emberi kapcsolatok szempontjából foglalkozó elméleteket és kutatások -elsősorban az angolszász irodalmakra támaszkodva- megfogalmazták, hogy a hajléktalanság nemcsak a fedél, a hajlék hiányát jelenti, hanem a kapcsolati háló eltűnését is, annak a a kapcsolati hálónak az eltűnését, amely biztonságot nyújt, hozzájárul az egészség, a jólét megőrzéséhez, erőforrást jelent, átsegít a válsághelyzeten. A fenti megközelítések felhívják a figyelmet arra, hogy a hajléktalanügynek nemcsak a társadalmi struktúra működéséből, az intézményi diszfunkciókból származó problémák kezelésével kell foglalkoznia. A társadalmi integráció, a kirekesztődés enyhítése érdekében a személyiségfejlődés, a szocializációs zavarok és az emberi kapcsolatok újraépítésével is foglalkoznia kell. A hajléktalanság ismételt megjelenésének társadalmi háttere: A rendszerváltás körüli időszak sajátos szociálpolitikai gondjaként, de csak részben annak következményeként kapott ismét nyilvánosságot a hajléktalanság. A tudatosulás kényszerítői azok a tömegdemonstrációk voltak, amelyek a budapesti tereken és pályaudvarokon folytak 1989 telén. A hajléktalan emberek ezen jelenléttüntetései voltak az első szociálpolitikai reagálások kiváltói. 1989 telén a Blaha Lujza téren demonstráló hajléktalan emberek számára egy csepeli tornateremben megnyílt az első kvázi menhely. 1990. januárjában Budaörsön egy volt katonai objektumban jött létre első jelentős hajléktalanszálló. A hajléktalanság mint társadalmi probléma: -eü. Kockázat -nem fizet adót -társadalmi kockázat -bűnözés - járványveszély A hajléktalanoknál jelentkező pszichés jelenségek: A szociális izoláció A hajléktalanok jelentős részének ijesztő mértékben hiányzik az életéből mindenféle emberi kapcsolat, különös tekintettel a nem hajléktalanokkal való érintkezésre. Ez általában egy folyamat eredménye, de a volt állami gondozottak esetében, akiknek ma talán a legnagyobb az esélyük a hajléktalanná válásra, ez még sokkal mélyebb gyökerű jelenség. A munka funkciói: - pénzkereset - önmegvalósítás eszköze, egyfajta aktivitási szintet biztosít - segít a célok, tervek megvalósításában - fejleszti a szociális készségeket - időkeretet ad a mindennapoknak - a foglalkozás által kijelölt szerep része - személyes identitásunknak Munkanélküliség hatásai:
10
Toldi Ildikó 2010
Élettani következmények: gyakori alvászavar, nő a vérnyomás és a testtömeg index, gyakoribbá válnak a pszichoszomatikus tünetek, nő az adrenalin és a koleszterin szint Testi egészség szintjén: gyakori mozgásszervi elváltozások, balesetek szívinfarktus, emelt kockázat a korai halálozás, krónikus betegségek, rokkantság viszonylatában Pszichés következmények szintjén: depresszió, megnő az öngyilkossági késztetés veszélye, dohányzás, alkoholfogyasztás, nyugtatók, altatók szedése a feleslegesség érzése aláássa az önbecsülést, visszahúzódást, szociális izolációt eredményez A hajléktalanok betegségei 3 csoportba oszthatók: 1. Mentális zavarok/pszichés problémák: 30-40%-ban fordulnak elő mentális zavarok, 70-80% a klinikailag értelmezhető depresszió kb. 40% körükben az öngyilkossági veszélyeztetettség, a patológiás mértékű szorongás 40% előfordul pánikbetegség, insomnia, tremor, zsibbadás 2. Addikciók: alkoholfogyasztás /szorongás oldásának eszköze/ dohányzás drog /inkább a fiatal korosztályban/ 3. Testi betegségek: felső légúti tünetek és fertőzések, asthma, krónikus köhögés, légszomj magasvérnyomás, szívinfarktus, szívritmus zavarok, perifériás érbetegségek, érelzáródás dentális problémák, fogfájás epilepszia mozgásszervi betegségek gyomorfekély, gyomorégés, krónikus hasmenés traumák, sérülések: égések, fejsérülés, végtagtörés bőrbetegségek laboratóriumi eltérések: magas vérsüllyedés, pozitív májfunkciós próbák TBC, húgyúti fertőzések
A felajánlható segítségnyújtási lehetőségek: utcai szociális munka (nyilvántartásba vétel), FIZIKAI SEGÍTSÉG, CIPŐ, RUHA, ÉLELEM, TAJ kártya intézése Nappali ellátás ( melegedő) Rehabilitáció elindítása ( szenvedélybeteg otthon) Ha már rendeződött a sorsa, és rendelkezi címmel, munkahellyel: Természetben nyújtott szociális ellátások: átmeneti segély, rendszeres szociális segély, támogatott albérlet.
11
