SZAKMAI BESZÁMOLÓ
a Veresegyházi MÉTA Tájkutató Mőhely 2007. évi tevékenyégérıl
MTA ÖBKI MÉTA
Tavirózsa Környezet- és Természetvédı Egyesület 2007. november
Bevezetés A Tavirózsa Egyesület a Magyar Környezeti Nevelési Egyesülettel együttmőködve 2007. március 1-jén indította el a Veresegyházi MÉTA Mőhelyt. A Tavirózsa Egyesület és a Fabríczius József Általános Iskola között már évek óta folyik környezeti nevelés terén együttmőködés, melyet ez a munka tovább erısített. A Mőhely célja a helyi diákoknak a MÉTA Adatbázis bemutatása volt, mely tantermi és terepi foglalkozásokból állt. Ezzel a résztvevı gyerekeknek lehetıségük nyílt a környezı táj, és a különbözı élıhelyek állapotának, értékeinek megismerésére. A MÉTA Mőhely tevékenységének és eredményeinek bemutatása A Mőhely munkájában Tatár Sándor, mőhelyvezetı, 16 hatodikos diák, és Csordás Éva, biológia tanárnı vett részt a Fabríczius József Általános Iskolából. A diákok egy része az Egyesület által 2002ben alapított Ivacsi Természetvédı Csapat (ITCS) tagjai. A Mőhely kapcsán új jelentkezık voltak, így az ITCS létszáma tovább nıtt. 1. foglalkozás: 2007. március 1. - Ismerkedés a MÉTA-val 1. A MÉTA Program és a MÉTA Mőhely tervezett tevékenységének bemutatása 2. Ismerkedés a MÉTA Adatbázissal és a MÉTA Fotótárral az Interneten 3. Az ÉlıTáj Adatbázis bemutatása
2. foglalkozás: 2007. április 19. - Veresegyház és térsége természetes élıhelyei 1. Élıhelyek kiterjedésének, elhelyezkedésének és kapcsolatának vizsgálata mőholdtérkép (8381.4 kvadrát) segítségével (Veresegyház, Szada, Mogyoród) 2. Észak-amerikai inváziós fajok és elıfordulásuk Veresegyházon és térségében 3. Veresegyház két helyi védelemre érdemes élıhelyének jellemzése (Orchideásrét, Reveteki-homokpuszta)
3. foglalkozás: 2007. május 24. – Terepi akció az Orchideás-réten 1. „Sivatag és oázis” a Pamut-tó partján: ismerkedés terepen az Orchideás-rét és a szomszédos száraz homoki gyep élıvilágával 2. Fenyımentesítési akció 4. Az Orchideás-rétet és a homoki gyepet veszélyeztetı tényezık megbeszélése 3. Medúza a Pamut-tóban?! – egy behurcolt édesvízi faj bemutatása
1
4. foglalkozás: 2007. szeptember 18. - Látogatás az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetében (Vácrátót) 1. A kutatóintézet rövid bemutatása 2. Személyes találkozó Molnár Zsolttal, a MÉTA Program vezetıjével 3. Látogatás a Berkenye Házban
5. foglalkozás: 2007. szeptember 18. - Kirándulás A Veresegyházi Tavak Tanösvényen 1. Állomás: A tavakat a Szıdrákosi-patak táplálja, mely Mogyoródon ered, és Vác alatt (Szıdligetnél) ömlik a Dunába 2. Állomás: A Malom-tó úszószigetei A tavat a középkorban hozták létre (halászat, rákászat, nádvágás, malom mőködtetése)
Az úszólápos területeket (nádas úszószigeteket) régen ingoványnak is nevezték, ide menekült a magyarság egy része a törökök elıl Az úszólápok lebegését a vízbe merült tızeg és a mocsári, lápi növények üreges szára teszi lehetıvé Láttunk tıkésrécéket („vadkacsákat”) és a puhafás ligeterdı fáit (fekete és fehér nyár, fehér főz)
2
3. Állomás: Kapásra várva Fotókon és tájékoztató táblán megnéztük a vizek: - gyakori és ritka halfajait (ponty, csuka, vágó csík stb.), - kipusztul halait (lápi póc, réti csík) Láttunk vidra által kitaposott ösvényeket 4. Állomás: A természetes víztisztító Megvizsgáltuk, hogy a hínáros víz tisztább, és élıvilága gazdagabb, mint az algás vízé (Malom-tó) Megbeszéltük, hogy a Malom-tóban az ázsiai eredető, horgászok által betelepített amurok ették ki a hínárt 5. Állomás: Emlékhely a nádas mélyén Ez az állomás a Malom-tó 9 kipusztult védett növényének állít emléket A kipusztulás fı oka a vízszennyezés és a vízrendezések (kotrások stb.) Vezetınk az úszóláp mélyébıl bottal „felcsalogatta” a baktériumok által termelt gázokat, melyet gyufával meggyújtott (régen a magától meggyulladó mocsárgázt „lidércfénynek” nevezték)
6. Állomás: Csírázó remény -
Ismerkedés az ıshonos keményfákkal a Malom-tó partján: akár 1000 évig is élı kocsányos tölgy, az enyves éger áltoboz termése stb.
7. Állomás: Tótörténet
Egészen az 1950-es évekig malom állt a tó gátján A strand 1928-ban nyitotta meg kapuit Az 1930-as években vízilabda- és úszóversenyeket is rendeztek A Malom-tó 1985 óta védett Az utóbbi másfél évtizedben a vízminıség romlása miatt a strandélet visszaesett
Minden foglalkozáshoz készítettünk fotókkal illusztrált anyagokat, melyben összefoglaltuk az aznapi tevékenységünk lényegét. További részletek a Mőhellyel kapcsolatosan ezekben olvashatók!
3
A Mőhellyel kapcsolatosan megvalósított további tevékenységek: 1. Cikkek megjelentetése a Veresi Piactérben a programvezetı és az egyik résztvevı diák által: Tatár Sándor: Tájkutatók akcióban. A Tavirózsa Egyesület hírei. 2007. május Gombos Dalma: Kirándulás a Pamut-tónál. 2007. november 2. A bizottsági tagok tájékoztatása a MÉTA Mőhelyrıl Veresegyház Város Önkormányzata Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottságának ülésén (2007. november 30.) 3. A Mőhelyben részt vett gyerekek aláírásával levél megküldése Veresegyház város polgármesterének az értékes természeti területek helyi védetté nyilvánításának javaslatával. (2007. november) 4. Interjú adása a helyi Tavirózsa Közösségi Rádióban (2007. december) 5. Találkozó a Szentlırinci MÉTA Tájkutató Mőhely tagjaival (TIT Stúdió Székháza, Budapest, 2007. december 1.): A Veresegyházi MÉTA Tájkutató Mőhely tevékenységének bemutatása a mőhelyvezetı és egy hetedikes diáklány által.
A Tavirózsa Egyesület ezúton köszöni meg az MKNE, illetve közvetve az Ökotárs Alapítvány együttmőködését, támogatását!
4