Szakmai állásfoglalás Pszichopedagógia tudomány és gyakorlat

Szakmai állásfoglalás Pszichopedagógia tudomány és gyakorlat

Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete Pszichopedagógiai Szakosztálya

1. Bevezetés 2. A pszichopedagógia fogalma, céljai, célcsoportjai 3. A pszichopedagógus tevékenysége 4. Történeti előzmények, képzési előzmények 5. Képzés és továbbképzés 6. Kompetenciák, szakmaterületek, elhelyezkedés 7. A pszichopedagógia aktuális problémái, jövőképe, feladatai

Írta és szerkesztette: Dr. Eigner Bernadett PhD szakosztályvezető Elfogadta a Szakosztály 2014. június 20-án Szegeden, a MAGYE XLII. Országos Szakmai Konferenciáján

Vezetőségi tagok: Egri Tímea, Reményi Tamás Szakmai konzultációs team: Csányi Andrea, Domszky András, Egri Tímea, Gráf Rózsa, Reményi Tamás, Szarka Attila Észrevételezte: Gereben Ferencné PhD elnök, MAGYE

Kiadja: Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete Pszichopedagógiai Szakosztálya www.magye-1972.hu

2014 Minden jog fenntartva!

összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály

oldal 1

1. BEVEZETÉS

A Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete Pszichopedagógiai Szakosztálya időszerűnek és szükségesnek ítéli meg egy, a pszichopedagógia tudományára és gyakorlatára vonatkozó, korszerű szakmai állásfoglalás kibocsátását. Ennek több indoka és előzménye is van. Volentics Anna (1993) ismert jegyzete, az Ismeretek a pszichopedagógia köréből c. kiadvány óta nem készült semmilyen összefoglaló a pszichopedagógia tudományágról és gyakorlatról. Azóta pedig eltelt néhány évtized, és nagyon sok minden megváltozott a társadalmi-gazdasági életben, a szakmai világban, a képzésben, a gyakorlati munkában. A kezdetek óta töretlenül nagy az érdeklődés a pszichopedagógiai szakma iránt, ez az érdeklődés az utóbbi időben csak egyre nőtt, miközben alapvetések nincsenek megfelelő módon tisztázva, sok a félreértés a területre vonatkozóan, sok a homályos, vagy kritikus pont. Sok változás következett be a pszichopedagógiai szakma hangsúlyaiban, populációkban, megjelentek hasonló tartalmú képzések, tisztázatlanok vagy félreérthetőek több esetben a kompetenciahatárok, valamint a képzésben is egyetemi, kari, szakirány szintű változások következtek be, alkalmazkodási szándékkal a gyakorlat, tudomány, társadalmi igények felé. Változnak az ágazati törvények, rendeletek, szabályozók. Mivel a pszichopedagógia komplex tudomány és gyakorlat, több ágazat változásai is érintik szakmai szerepét, identitását, tartalmait. Az utóbbi időben igen sok, és több nagy horderejű változás következett be törvényi, rendeleti szinten, kiemelten a köznevelés területén, de a gyermekvédelemben és az egészségügyben is, melyekhez alkalmazkodni szükséges, megismerni azok tartalmát, megtalálni a megfelelő helyet a pszichopedagógia számára. Sajnos, több esetben is aggasztó jelenségeket tapasztaltunk jogszabályi szinteken; sok a téves, pontatlan, hiányos meghatározás a pszichopedagógiára, pszichopedagógusokra vonatkozóan a köznevelési törvényben és rendeleteiben, nem kellően ismert a tudástartalom és kompetencia, nincs megfelelően meghatározva a pszichopedagógus feladatköre, szakmai tevékenysége. A gyermekvédelemből – a kezdeti gyermekvédelmi indíttatás ellenére – sajnos, egyre jobban kiszorul a pszichopedagógus szakma, csökkennek területek, munkakörök, lehetőségek, nincsenek specifikusan kidolgozott szakmai módszertani anyagok. Az egészségügyben is új lehetőségeket kellene nyitni, ami fokozott szakmai munkát igényelne. Egyre több a hasonló célokat, tartalmakat felvonultató képzés, ezért égetően sürgős a szakmai identitásunkkal és önmeghatározásunkkal foglalkozni. Nő az érdeklődés, a célcsoportok köre (pl. pszichoszociális fogyatékosság), bővülnek az ellátandó populációk, amelyek sok fogalmi, rendszertani, képzési, továbbképzési és egyéb kérdéseket is felvetnek. Még Dr. Volentics Anna tanszékvezetői idejében elindult kezdeményezésére egy szakmaimódszertani megújulási folyamat, új, aktualizált tartalmakra, fogalmakra, képzési anyagokra, bővülő célcsoportokra irányulóan (ő a súlyos viselkedészavarok, személyiségzavarok, devianciák felé történő erőteljesebb elmozdulást szorgalmazta). Eigner Bernadettet bízta meg a szakmai módszertani feladatokkal, munkaanyagok elkészítésével. Ezek el is készültek, de Anna halála megakadályozta a további tervek megvalósulását. A tanszéken sok újító tevékenység kezdődött el 2009-ben, erről a képzéstörténeti részben lehet még olvasni. összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály

oldal 2

A Pszichopedagógiai Szakosztályon belül már két éve megkezdődött egy közös szakmai gondolkodás az aktuális szakmai feladatokról, megújulásról, előkészítő anyagok készültek el, majd tavaly kezdeményeztük a Pszichopedagógiai Tanszékkel is az együttműködést, közös gondolkodást. Ez nem valósult még meg, de bízunk a jövőbeni munkában. A MAGYE 41. konferenciáján Dr. Eigner Bernadett emlékezett meg a pszichopedagógus képzés 40 éves múltjáról, a plenáris ülés keretében, Pszichopedagógia negyven éve - múlt, jelen, jövő c. előadásával, illetve a konferencia szakosztályi programja keretében A pszichopedagógia történeti és aktuális kérdései c. előadásával, illetve az egész szakosztályi programot ennek a témának szántuk, bemutatva a pszichopedagógia mai arcát, komplexitását, kérdésfelvetéseit. A Pszichopedagógiai Szakosztály szakmai programjára igen sok érdeklődő kolléga volt kíváncsi. Igyekeztünk a programot úgy összeállítani, hogy komplexen mutassuk be a pszichopedagógia aktuális kérdéseit, tekintettel arra is, hogy a pszichopedagógus képzés idén negyven éves. Az előadások áttekintést adtak múltról, jelenről, a pszichopedagógia sokszínűségét, széles módszerés eszköztárát, több terepét bemutatva. Dr. Kiss László (szakszolgálati és fogyatékosságügyi közoktatási referens, EMMI Oktatási Államtitkárság Közoktatás Irányítási Főosztály részéről A pszichopedagógia helye a jelenlegi köznevelés rendszerében c. előadásában a pszichopedagógiát érintő jogtörténeti áttekintést kaptunk, hallhattunk a képzési, kimeneti követelményekben foglaltak alapján a pszichopedagógusok elhelyezkedéséről, betölthető munkakörökről a köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei alapján, és az előadó aktuális kérdéseket, javaslatokat is felvetett. Herr Nikoletta (fejlesztő (pszicho)pedagógus, külső óraadó, ELTE BGGYK Pszichopedagógiai Tanszék) „A pszichopedagógusok helye és kompetenciái a közoktatás rendszerében Az új Nemzeti Köznevelési Törvény adta lehetőségek és korlátok…” című előadásában igyekezett rendszerezni és tisztázni az új terminológiai változásokat, és áttekinteni a szakmánk törvény adta lehetőségeit. Különleges bánásmódot igénylő népességcsoport/ok; szakmai kompetenciák; munkakörök; átfedések más munkakörökkel; gyermekvédelem. Kereki Judit, Vargáné dr. Molnár Márta (ELTE BGGYK Általános Gyógypedagógiai, és Pszichopedagógiai Tanszék) A pszichopedagógus szerepe a gyermekegészségügyi ellátásban c. előadásukban hangsúlyozták, hogy az egészségügyben egyre fontosabbá válik az interdiszciplináris team munka. Milyen szerepe lehet ebben az átalakuló rendszerben a pszichopedagógusnak? A pszichopedagógusok a szakellátásban jórészt gyermekés ifjúságpszichiátriai, neurológiai osztályokon végeznek. A krónikus beteg gyermekek komplex gondozásában betöltött szerepük azonban 40 éve, a szakalapítástól fogva várat magára. A szakosztályvezető előadásában kiemelte, hogy a pszichopedagógiai képzés negyven éves múltra tekint vissza, de gyökereit ennél régebbi korokban találjuk. Mi a pszichopedagógia történeti öröksége, szemléleti kiindulópontja? Mi az, amit a képzés létrehozásakor célul tűztek ki a képzés indításának kezdeményezői? Mennyire érvényesek ezek a célkitűzések még ma is? Hogyan változott időközben a pszichopedagógia fogalma, alakultak tartalmai, koncepciói, célcsoportjai, területei, tevékenységi körei és kompetenciái? Mi a helye és a szerepe a szakmai palettán? Hogyan tudja érvényesíteni szakmai és létérdekeit? Milyen válaszokat tud adni a mai társadalmi helyzetben a kor kihívásaira? Milyen szerepet játszik a többi szakmával való együttműködésben? Melyek a hiányok, a kritikus pontok, a megoldatlan kérdések? Milyen teendői lehetnek a mai pszichopedagógusoknak mint egyéneknek, és mint szakmai közösségnek? Hogyan indulhatnánk el egy szilárd jelen-, és egy biztató jövőkép irányába? Az előadás mindezekről a kérdésekről egy további gondolkodást, együtt dolgozást indító felvetésekkel igyekezett képet adni.


oldal 3

Az előadások mellett „kerekasztal” formában is beszélgettünk a hallgatóságot is bevonva aktuális kérdésekről, problémákról, egy szakmai együtt-gondolkodásra is felhívva a kollégákat, az ELTE BGGYK Pszichopedagógiai Tanszékének munkatársaival, és dr. Kiss László minisztériumi közoktatási referens részvételével. A program végén a szakosztályvezető bejelentette egy pszichopedagógiai szakmai állásfoglalás készítésére irányuló szakosztályi szakmai műhelymunka elindítását, melyben felkért szakértők dolgoznak majd együtt, képviselve a pszichopedagógia fő területeit, szakmai érdekeit. Ez a munka kezdődött meg és folytatódott az idei évben, melynek eredményeként megszületett a jelen szakmai állásfoglalás vitaanyaga. A változások, szakmai kihívások, az aktuális társadalmi, szakmai, szakmapolitikai helyzet miatt a Szakosztály fontosnak tartja a pszichopedagógia elméleti és gyakorlati kérdéseinek megtárgyalását, széles szakmai körben való megvitatását. Fontosnak tartotta egy összefoglaló szakmai állásfoglalás készítését és elfogadását a Szakosztály által, mely alapját jelenti a további szakmai érdekképviseleti, szakmai munkának, állásfoglalásoknak, javaslatoknak. Ezért előterjesztette az Állásfoglalást, mint vitaanyagot, megvitatásra és elfogadásra a MAGYE XLII. Országos Szakmai Konferenciáján. A vitaanyagot a szakosztályi ülés elfogadta. Jelen állásfoglalást nyilvánossá tesszük, folyamatosan várjuk a kollégák észrevételeit, javaslatait, az aktuális kiegészítéseket. A szakmai anyag évente felülvizsgálatra kerül, az összegyűjtött hozzászólásokat évente megvitatjuk, az elfogadott változtatásokkal módosítjuk a szakmai anyagot.


oldal 4

2. A PSZICHOPEDAGÓGIA FOGALMA Az adottságaikhoz és/vagy élethelyzetükhöz, életkorukhoz képest alulteljesítő, a szűkebb-tágabb társadalmi környezetükben alkalmazkodási zavarokat mutató gyermekeket, fiatalokat és felnőtteket magába foglaló népességcsoport száma a hazai és a külföldi tapasztalatok szerint is növekvő tendenciát mutat. Elnevezések az idők során: Századfordulón Neurotikus, pszichopata, pszichotikus, erkölcsi fogyatékos, akarati-érzelmi fogyatékos 1945-1960-as évek Gyógypedagógia határterülete (probléma negligálása) 1968-1980-as évek Érzelmi-akarati fogyatékos, vagy klinikai kórképek (neurotikus, antiszociális, pszichopata…) szerint Vagy beilleszkedési zavar, vagy nehezen nevelhető/inadaptált 1980-as évektől Teljesítmény-és viselkedészavar v. viselkedés-és teljesítményzavar 2010 Érzelmi-és viselkedészavarok (emotional and behavioral disorders) Teljesítményzavarok Alkalmazkodási/beilleszkedési zavarok Nemzetközi kitekintés: Seriously emotionally disturbed (SED), azaz Súlyos emocionális/érzelmi zavar legfontosabb jellemzői (IDEA (the Individuals with Disabilities Education Act) tanulási képesség zavarai, mely nem magyarázható intellektuális, szenzoros, illetve egészségügyi faktorokkal kortársakkal, pedagógusokkal való kielégítő társas kapcsolatok kiépítésére és megtartására való képtelenség vagy gyengeség nem megfelelő viselkedés vagy érzelmi megnyilvánulások normális körülmények között általánosan és tartósan fennálló boldogtalanság, lehangoltság érzése vagy depresszió tendencia a fizikai tünetek kifejlesztésére, mely társul személyes vagy iskolai problémákkal Fő szempontok: Krónikusság (hosszú ideig tartó) Súlyosság (jelentős fokú) Nehézségek az iskolában (ellenséges érzelmek, teljesítményproblémák) Emotional and behavioral disorders (EBD) as a disability – Érzelmi és viselkedésu zavarok mint fogyatékosság fő jellemzői (National Mental Health and Special Education Coalition, Council for Children with Behavioral Disorders) Az EBD jellemzői: olyan viselkedési és emocionális válaszok az iskolai programok során, amelyek annyira különböznek az életkor, a kulturális és etnikai normáktól, hogy jelentősen befolyásolják az iskolai teljesítményt. Ide tartoznak: akadémikus, szociális, szakmai és személyes készségeknek, kompetenciáknak kifejezése és fejlődése. összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály

oldal 5

1. Ez a fogyatékosság (disability) a, több, mint átmeneti, elvárható válasz egy környezeti stresszteli eseményre b, következetesen megfigyelhető, több mint egy szituációban, amelyek közül legalább egy az iskolához köthető, c, a gyerek állapotából kifolyólag az általános oktatási intervenciók nem elegendők. 2. Az ilyen zavarok előfordulhatnak más fogyatékosságokkal együtt. 3. Ebbe a kategóriába tartozhatnak olyan gyerekek, akiknek skizofréniájuk, érzelmi-hangulati zavaraik, szorongásos zavaraik, vagy egyéb tartós pszichikai, magatartási, alkalmazkodási rendellenességeik vannak, amelyek hatnak az iskolai teljesítményekre Az érzelmi sérülés hatásai lehetnek: externalizáló zavarok – acting out o agresszió o dac, ellenszegülés, ellenállás o rendbontás o harc, lázadás, verekedés internalizáló zavarok – visszavonulás o izoláció o önkárosítás o depresszió o szorongás akadémikus képességek o képességzavarok o a feladatok elkezdésének problémái o nehézségek a figyelem fenntartásával o problémák a feladatmegoldásokkal interakciók másokkal o coping stratégiák o szociális jelzések értelmezése Kitekintés a német nyelvterületre Verhaltensstörungen – magatartási zavar fő jellemzői: Meghatározás: 1950, Párizsi Pszichiátriai Világkongresszus Gyűjtőfogalom: hibás, zavart viselkedés – a „nevelési nehézség” pedagógiai fogalmától a pszichiátriai szindrómákig, a pszichopátiától a súlyos elhanyagolásig és a bűnözésig Definíció: Olyan viselkedés, mely jelentősén eltér a társadalom, vagy egy közösség, csoport formális/informális normáitól. Fejlődési vagy krízis által okozott, szituatív vagy személyiségtől függő Elméletek: orvosi, pszichodinamikus (analitikus), tanulási, szociálpszichológiai, társadalomkritikai, ökológiai-rendszerelvű A viselkedészavarok pedagógiája olyan gyerekekkel és fiatalokkal foglalkozik, akik az érzelmi-szociális fejlődésükben jelentősen korlátozottak, és a további fejlődésük súlyosan veszélyeztetett. (Ahrbeck, 2011) Myschker meghatározása (2009): Azok a gyermekek és fiatalok tartoznak a viselkedészavart mutatók körébe, akik az adott kultúrspecifikus elvárásoktól, normáktól eltérő, maladaptív magatartást mutatnak, melyet organikus és/vagy környezeti okok határoznak meg. Többszörös meghatározottsága miatt jellemző a fejlődési, tanulási és munkaképesség érintettsége, a környezettel való interakciók eseményeiben nyilvánul meg, a gyakoriság és a súlyossági fok befolyásolja. Különleges összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály

oldal 6

pedagógiai-terápiás segítség nélkül nem, vagy csak korlátozottan tudnának haladni. Fejlesztési terület: emocionális és szociális fejlődés, melyet igen sok különböző faktor befolyásol. Fejlesztési területek: tanulási korlátok értelmi fejlődés érzelmi-szociális fejlődés A magyar definíciót az utóbbi években Eigner Bernadett igyekezett megfogalmazni, figyelembe véve a hazai szakmai változásokat és a nemzetközi aktualitásokat: A pszichopedagógia a bio-pszicho-szociális ártalmak következtében kialakult idegrendszeri-, illetve érzelmi- és személyiségfejlődésben jelentkező pszichés sérülés miatt érzelmi-, viselkedésés teljesítményzavarokkal, beilleszkedési/alkalmazkodási nehézségekkel küzdő gyermekek, fiatalok, ifjú felnőttek és családjuk körére irányuló multidiszciplináris gyógypedagógiai (nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás és rehabilitációs) tevékenység (Eigner, 2010). A pszichopedagógiai szemlélet A pszichopedagógia az egyént szűkebb környezetével együtt, mint pszichológiai, biológiai és szociális egységet szemléli, az egyén pszichopedagógiai profiljának megismerésével, a teljesítmények, képességek és funkciók, valamint az ezek működését meghatározó belső és külső feltételek figyelembe vételével, holisztikus szemlélettel tárja fel a problémát, a teljes klinikai pszichopedagógiai képet. Megközelítése ökológiai-rendszerelvű alapokon nyugvó komplex: pedagógiai, pszichológiai, kóroki, szociális szempontú megközelítésével a személyiség egészét igyekszik megközelíteni, közvetlen környezetével együttes rendszerként. Dinamikus megközelítést alkalmaz: a viselkedéses tünetek hátterében rejtőző lelki jelenségek, dinamikusan változó tudattalan folyamatok megismerését fontosnak tartja. Feltárja az ok-okozati összefüggéseket, az egyes jelenségek egymásra hatásainak hálóját, fejlődésirányokat, az intrapszichés és interperszonális dinamikát. Fejlődési szemlélete szerint a gyermekkori problémák egy vagy több fejlődési területen jelentkeznek (kognitív, biológiai, fizikai, érzelmi, viselkedési, szociális, pszichés), az adott korosztálytól való eltérésből erednek. A fejlődés aktív, dinamikus folyamat – longitudinális. Hasonló fejlődési problémák különböző klinikai zavarokhoz vezethetnek. Különböző fejlődési problémák vezethetnek azonos zavarokhoz. Fejlődési folyamatok és kudarcok kölcsönhatásba kerülhetnek. Fejlődési folyamatok és környezet függenek egymástól. Az alkalmazkodóképesség szerepe fontos a fejlődésben. Jellegzetességek: ártalmak sokfélesége és kombinációi, tünetek sokfélesége és kombinációi, reverzibilitás, tünetváltás. Célcsoportok: a pszichés fejlődés zavara miatt érzelmi-, viselkedés és/vagy teljesítmény/tanulási zavarokkal küzdő gyermekek, serdülők, fiatalok, felnőttek és családjaik. Populációk, tevékenységek és intézmények a különböző területeken: Korai életkorban populációk: pszichés fejlődési elmaradásokkal, zavarokkal, problémákkal küzdő gyermekek és családjaik tevékenységek: korai felismerés, szűrés, vizsgálatok, korai intervenció, módszerspecifikus terápiák és fejlesztő tevékenységek intézmények: a korai fejlesztés intézményeiben, pedagógiai szakszolgálatokban, bölcsődékben, korai fejlesztő központokban, egymikben, civil szervezetek szolgálataiban, szülészeti, neonatológiai, koraszülött, gyermekosztályokon összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály

oldal 7

Egészségügyben populációk: beteg, krónikusan beteg, pszichoszomatikus tünetekkel, betegségekkel küzdő, mentális és viselkedészavarokkal, szenvedélybetegségekkel, pszichoszociális fogyatékossággal küzdő gyermekek, serdülők, fiatalok és családjaik tevékenységek: szűrés, diagnosztikus vizsgálatok, egészségpromóció, krízisintervenció, ápolás, nevelés-oktatás, fejlesztés, terápia, rehabilitáció eszközeivel intézmények: kórházi, gyermekkórházi, neurológiai, pszichiátriai ambulancián vagy osztályon ápolás, nevelés-oktatás, fejlesztés, terápia, rehabilitáció eszközeivel

Köznevelésben: populációk: a sajátos nevelési igényű gyermekek, ezen belül az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek, tanulók - valamennyi zavar tekintetében, gyógypedagógus munkakörben, pszichopedagógia szakirány végzettséggel a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók – fejlesztő pedagógus munkakörben, pszichopedagógus szakirány végzettséggel (mások mellett) a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű a veszélyeztetett gyermekek és családjaik szenvedélybeteg, deviáns viselkedést mutató gyermekek, tanulók közösségi problémák körébe került gyermekek, kisebb-nagyobb, formális vagy informális közösségek, bántalmazó és bántalmazott gyermekek kiemelten tehetséges gyermek, tanuló tevékenységek: felismerés, szűrés, diagnosztikai vizsgálatok, a kiemelt figyelem (sni, btmn, hh, hhh) igényéből eredő hátrány csökkentése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitációs foglalkoztatás, fejlesztő foglalkoztatás, terápiás ellátás, kommunikációs és szociális készségfejlesztő, önismereti tréningek, konfliktuskezelés, konzultáció szülőkkel, szakemberekkel, szabadidős programok szervezése speciális célcsoportoknak, gyermekvédelmi tevékenység, kríziskezelés stb. intézmények: óvodában, iskolában, egységes gyógypedagógiai módszertani intézményben, pedagógiai szakmai és szakszolgálatokban (a korai fejlesztés, szakértői bizottsági tevékenység, nevelési tanácsadás területein)

Szociális és gyermekvédelmi területeken populációk: a speciális szükségletű gyermekek, serdülők, fiatalok és családjaik, a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, deviáns magatartású gyermekek, serdülők, fiatalok tevékenységek: felismerés, szűrés, diagnosztikai vizsgálatok, foglalkozások, terápiák, nevelés, fejlesztés, bűnmegelőzés, reszocializáció, kriminálpedagógiai módszerek intézmények: szociális ellátásban, a gyermekvédelmi alap-, ill. szakszolgáltatásokban, civil szervezetek szolgálataiban,


oldal 8

Pszichopedagógiai tipológia:

▪

▪

▪ ▪ ▪

▪ ▪ ▪

érzelmi- és viselkedészavarok1 ▪ externalizáló zavarok ▪ internalizáló zavarok ▪ kevert zavarok ▪ szocializációs zavarok, pszichogén funkciózavarok ▪ hangulatzavarok ▪ neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform zavarok ▪ pszichotikus zavarok teljesítményzavarok ▪ fejlődési zavarok ▪ mentális retardáció ▪ tanulási zavarok, részképesség-zavarok ▪ egyéb teljesítményzavarok személyiségzavarok, személyiségfejlődési zavarok pszichoszociális fogyatékosság szociális-szocializációs problémák ▪ hátrányos helyzet ▪ veszélyeztetettség ▪ devianciák tehetség, kreativitás életvezetési problémák, krízisek, traumák, stresszek közösségi problémák (bántalmazás, kirekesztés, konfliktusok)

1

kövér betűvel kiemelve: elsődlegesen a pszichopedagógia illetékességi körébe tartozó populációk (teljes körű kompetenciával), a többinél a hangsúly a teammunkán és a részleges kompetencián van, aláhúzással: új terület


oldal 9

A pszichopedagógia rendszere:

Világkép

Az ember a természet része

Emberkép

Autonóm és autotelikus személyiség

Tudományok

Gyógypedagógia és határtudományai: pszichológia, pedagógia, biológia, orvostudomány, szociológia, pszichiátria

Társadalmi aspektus

Esélyegyenlőség, integráció

Fejlődéskoncepció

Life span, tranzakció; mozgó rizikó

Pedagógiai célok

Prevenció, intervenció: nevelés, fejlesztés, terápia

Pszichológiai bázis

Pszichodinamikus, humanisztikus affektív és kognitív pszichológiai, neuropszichológiai, személyiséglélektani ismeretek

Egyén és közösség

Integráció és differenciáció, szocializáció

Eszközök

Komplex eszközrendszer

Színterek

Pedagógiai, egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi, klinikai, igazságügyi , büntetésvégrehajtási, kulturális

Módszerek

Segítő kapcsolat, teammunka , klinikai pszichopedagógiai módszer-és eszköztár


oldal 10

3. TEVÉKENYSÉGEK

A pszichopedagógia fő feladata: pszichés fejlődési zavarok, nevelési problémák, szociokulturális hátrányok feltérképezése és kezelése komplex tudástartalmak birtokában. Fő célok: a zavarok kialakulásának megelőzése, problémák felismerése, kezelése, ártalmak csökkentése, tünetek javítása, életminőség javítása, személyiség fejlesztése, társas beilleszkedés, közösség fejlesztése, rehabilitáció, reszocializáció. Ehhez fontos a pszichés fejlődés folyamatainak, törvényszerűségeinek, zavarainak megismerése, a társas beilleszkedés folyamatának, zavarainak megismerése. Így sikeres lehet a pszichés fejlődési zavarok és a társas beilleszkedés nehézségeinek, zavarainak kezelése, beavatkozás a személyiség és társas kapcsolatainak fejlesztésébe – intervenció, illetve a problémák, nehézségek, zavarok megelőzése – a prevenció. Szakmaterületek: klinikai (diagnosztikus és terápiás) nevelési, fejlesztési, oktatási - korrekciós-kompenzációs, tanulásmódszertani (tanulási és teljesítményzavarok) egészségpromóciós, krízisintervenciós (re)habilitációs gyermekvédelmi kriminálpedagógiai, reszocializációs

oktatást

segítő-

A személyiségfejlődési zavar tünetei már kisgyermekkorban jelentkezhetnek enyhébb tanulásimagatartási problémák tüneti formájában. Az időben nyújtott szakmai segítség képes akár a folyamatot megállítani (reverzibilitás), és a tüneteit megszüntetni, de legalábbis enyhíteni. Az elmaradó segítségnyújtás abba az irányba hat, hogy a tünetek állandósulnak, súlyosabb személyiségfejlődési zavart vagy mentális kórképeket eredményeznek, illetve nehezen nevelhetőség vagy inadaptáció alakulhat ki. A gyógyító pedagógiai szempontokat szem előtt tartva a következő tünetek, tünet-együttesek megléte mellett indikált a pszichopedagógiai tevékenységformák igénybevétele (Volentics, 1993): ● kognitív funkciózavarok (pl. a figyelem, emlékezet zavara) ● a szociális fejlődés zavarai (pl. a kapcsolatteremtő készség zavara, az agresszió szocializálatlan levezetési módja) ● vegetatív tünet-együttes és funkciózavarok (pl. csökkent terhelhetőség, alvászavarok) ● motoros funkciózavarok (pl. hiperaktivitás, mozgáskoordinációs zavarok) A pszichopedagógiai tudástartalom és tevékenység keretében megismerhetők a viselkedés- és teljesítményzavarok kialakulásának ok-okozati összefüggései, tüneti megnyilvánulásai, a viselkedés- és teljesítményzavarok diagnosztikájának, kezelésének, terápiájának módszerei, eljárásai. A pszichopedagógia tapasztalati tudománya a viselkedést és a teljesítményt a pszichológiai, a genetikai, az idegrendszeri elemekkel, és az ezeket formáló környezeti hatásokkal összefüggésben elemzi. Komplex tudástartalmak: fejlődés – nevelés – szociális körülmények fejlődés (normálfejlődés, atipikus fejlődés – fejlődéslélektan, személyiséglélektan, pszichiátria, pszichopatológia, neurobiológia, neuropszichológia) nevelés (neveléslélektan, családi és intézményes nevelés, szocializáció) összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály

oldal 11

szociokulturális háttér (hátrányos helyzet, veszélyeztetettség, devianciák, szociológia) A pszichopedagógus szakmai műveltségének a pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai, kórtani, szociológiai ismeretek is integráns részét képezik, s ezeket az ismereteket kiképzése során megszerzi. A korszerű képzési tartalmak lehetővé teszik a pszichopedagógusok számára is a szakterületükre vonatkozó (pszicho)diagnosztikai, a tanácsadói, terápiás, rehabilitációs megközelítésű gyógypedagógiai-pszichológiai módszerek, eljárások ismeretét és kreatív felhasználását. A pszichopedagógiai diagnosztikus és terápiás tevékenység fő területei: a személyiség és az intraperszonális dinamika (konfliktusok, megküzdési stratégiák, védekező mechanizmusok) kognitív funkciók (végrehajtó és gátló funkciók, figyelem, koncentráció, orientáció, receptív és expresszív beszéd, érzékelés, észlelés, motorium, vizuomotoros organizáció, tanulás, emlékezet) affektív funkciók (emóciók, érzelmek, hangulatok, kötődés, empátia, érzelmi intelligencia, érzelmi zavarok) ismeretek: a gyermek tanult, szerzett ismereteinek köre, tudásszintje (utánzáson, megértésen, aktív beszéden alapuló ismeretek, olvasás, írás- helyesírás, számolási készség, általános tájékozottság) adaptív viselkedés (önállóság, társas kapcsolatok, beilleszkedés, önkontroll, interakciók, játék, szabadidő szervezése) megismerése és fejlesztése Az érzelmi-és viselkedési, a teljesítményzavarok, beilleszkedési zavarok kezelésében a szükséglet-orientált megközelítést (Volentics, 1996b) alkalmazza a pszichopedagógia: a viselkedészavar a speciális szükségletek jelzése. Négy csoportot különböztet meg: nevelésioktatási, egészségügyi, mentálhigiénés és szociális szükségletek. Egyidejűleg több szükséglet is lehet. A problémaprofil egy speciális tünetleltár, kezelési szempontú megközelítésben. Komoly felelősség hárul a környezetre, az elsődlegesen, másodlagosan szocializáló közegre, illetve a segítségnyújtásban szerepet játszó szakemberekre, akik a fejlesztés-korrekció-terápia irányait meghatározzák. A diagnosztikus munka folyamatjellegű, és mindig tartalmaz valamilyen terápiás hatást is, és megfordítva, a terápia előre haladtával egyre újabb diagnosztikus információk keletkeznek. Diagnosztikában felhasznált fő eszközök: exploráció, anamnézis, interjú, megfigyelés, szűrővizsgálatok, környezettanulmány, státusz, klinikai pszichopedagógiai szakvélemény; tesztek: kompetencia körön belüli személyiségvizsgálatok, projektív eljárások, pszichológiai képességmérő tesztek, klinikai pszichodiagnosztikai eljárások, pedagógiai, gyógypedagógiai teljesítmény- és részképességmérő eljárások, fejlődési és intelligencia vizsgálatok, szociális tesztek, felmérések Terápiák: primer prevenció (megelőzés), szekundér prevenció (pszichopedagógiai intervenció), tercier prevenció (rehabilitáció), szocioterápiák, pedagógiai, művészeti terápiák, gyógypedagógiai terápiák és fejlesztő módszerek, pszichopedagógiai specifikus terápiák A gyógypedagógiában a pedagógiai eszközökkel megvalósuló gyógyítói hatékonyság gondolata igen szoros összefüggést mutat a pszichoterápiás eljárásokkal. A pszichoterápia alkalmazását legérzékenyebben a viselkedési, és magatartási feltűnőséget mutató gyermekek gyógypedagógiája, a pszichopedagógia fogadta. (Lányiné, 2004)


oldal 12

4. TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK, KÉPZÉSI ELŐZMÉNYEK A pszichopedagógia a gyógypedagógia önállóvá vált ága. 1973-tól választható szakként készít fel az ép értelmű, de személyiségfejlődésében sérülést szenvedett, a szűkebb-tágabb társadalmi környezetében jellemzően beilleszkedési zavarral küzdő populáció gyógyító nevelésére. Történeti előzmények, kapcsolódási pontok A pszichopedagógia történeti gyökerei neveléstörténeti, gyermekvédelmi, gyógypedagógiai lélektani, kísérleti pedagógiai, neveléslélektani (gyermektanulmány), kriminálpedagógiai, pszichopatológiai, pszichiátriai, klinikai pszichológiai előzményekre vezethetők vissza. A pszichopedagógia gyermekfelfogása a gyermek tiszteletére, megismerésére, megértésére és védelmezésére helyezi a hangsúlyt. Történeti előzményei a humanisták eszmerendszereiben (Erasmus), Morus Tamás gyermekcentrikus, gyengéd és szeretetteljes felfogásában, a pietisták nevelési mozgalmában, a gyermek eredendő jóságának felfedezése Rousseau nézeteiben, a filantropisták szemléletében és gyakorlatában, valamint a századforduló gyermektanulmányi és reformpedagógiai törekvéseiben, elsősorban Claparčde elméleti és gyakorlati munkásságában, részben pedig a hazai gyógypedagógiában lelhetők fel (Vértes O., Kármán, Ranschburg, Szondi). 1899-ben létrejött a Psychophysikai Laboratorium, Ranschburg Pál vezetésével, majd 1902-1929 között, mint Állami Gyógypedagógiai Pszichológiai Laboratórium működött, gyógypedagógia és pszichológia szoros integrációjában, alapfeladatának tekintve az abnormális értelmi és erkölcsi fejlődés törvényszerűségeinek feltárását. A tudományos megismerés szándéka indította el útjára a múlt század elején a rendszerszemléletű, egységes gyógypedagógiát. A gyógypedagógiát már a kezdetektől komplex tudományként és gyakorlatként művelték a neves elődök. A rendszerszemlélet a kezdetektől jellemezte a gyógypedagógia tudományát, és jellemzi ma is, mint komplex megközelítési módszer (Gordosné, 2004). A fogyatékos személyek vizsgálatát már a kezdetektől interdiszciplináris (pedagógiai, orvostudományi, antropológiai, pszichológiai, nyelvtudományi, szociológiai) szempontok szerint, rendszerben gondolkodva végezték. A magyar gyógypedagógia tudománymodellje a szűkebb és tágabb értelemben vett gyógypedagógia tudományrendszerének fokozatos kiépülésével alakult és teljesedett ki (Gordosné, 2004). A tágabb értelemben vett gyógypedagógia a gyógypedagógiai segítséget igénylőkkel összefüggő teljes jelenségkört kutatja: a sérülések, zavarok, eltérések kóreredetét, patológiáját, a megzavart fejlődésmenetet, személyiségfejlődést, pszichés funkciókat, társas környezetet, emberi kapcsolatokat, életkilátásokat. A tágabb értelemben vett gyógypedagógia tehát komplex tudomány. Klasszikus „össztudomány”, mai definíciója is ezt az összetettséget hangsúlyozza. A hangsúly a gyógyító nevelés felől az átfogóbb, gyógypedagógiai tevékenységre kerül napjainkban, gyógypedagógiai: nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás és rehabilitációs tevékenység (Gordosné, 2004). Mindezeket a modern pszichopedagógia ma is sajátjának tekinti. Szondi, a ranschburgi alapokra épülő komplex esetfeltáró rendszerét az ún. „karózással”, az egyénnek nyújtandó szociális támasz hangsúlyozásával látta szükségesnek kiegészíteni. A „teljes személyiség” és az átvitt értelemben használt gyógyítás, a gyógyító nevelés szerepének hangsúlyozása valójában megegyezik avval a szemlélettel, amely a bio – pszicho - szociális tényezők kölcsönhatásában szemléli a fogyatékos személyt és életlehetőségeit (Gereben, 2008). Witmer, Wundt tanítványa vezette az 1896-ban megnyílt első Klinikai Pszichológiai Intézetet. A fejlődési zavarokat, fogyatékosságokat korrigáló, segítő, újranevelő területen kezdett szakmásodni a klinikai pszichológia (magatartási zavarok, képességzavarok, viselkedészavarok), melynek szemléletére, tudományára a pszichopedagógia is támaszkodik. Fontos szerepet összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály

oldal 13

játszanak a pszichopedagógia tudományában: pszichoanalitikus, pszichodinamikus irányzatok, fejlődéselméletek, korai fejlődés – Piaget, Stern, diagnosztika fejlődése: kognitív, affektív funkciók, személyiség, viselkedés, egyén és közösség – Mérei, Moreno, pszichoterápiák humanisztikus irányzat, személyközi kommunikáció – Berne, Gordon. A pszichopedagógia célcsoportjait régebben terminológiai sokféleség jellemezte: ideges, neurotikus, pszichopatha (Vértes O., 1930, 1940), erkölcsi fogyatékos, erkölcsükben veszélyeztetett gyermekek, lelki rendellenességek, lelki abnormitások, pseudodebilis, környezetkárosított, nehezen nevelhető, magatartási zavarokkal küzdő, érzelmi-akarati fogyatékos, érzelmi-akarati sérült, inadaptált, disszociális, antiszociális gyermek, serdülő, fiatal. A korábbi meghatározások szerint „érzelmi-akarati sérülés” (érzelmi élet labilitása, érzelmi funkciók sérülése, szocializáció hibái) tünetei: Beilleszkedési Alkalmazkodási Viselkedés Teljesítmény zavarok Jellemzője: reverzibilitás (harmonikus személyiségfejlődés visszaállíthatósága), ok-okozati összefüggések sokrétűsége, prevenció hatékonysága. (Volentics,1993) A századfordulótól az 1920-as évekig terjedő időszakot a hazai pszichopedagógiai törekvések kialakulása jellemezte. Modellértékű kísérlet volt a Vértes- féle Ideges gyermekek nép-és középiskolája, melyben a neurotikus és pszichopátiás gyermekek gyógyító nevelése folyt (Vértes O., 1912). Kármán Elemér, hazánk első kriminálpedagógusa vezetésével 1915-ben megalakult az I. Kriminálpedagógiai Intézet, melynek személete, munkássága ma is haladónak tekinthető. Éltes Mátyás az „erkölcsükben veszélyeztetett gyermekek iskolái”-nak létrehozását szorgalmazta. Dr. Tóth Zoltán (1933) és Vértes O. József (1930, 1940) elméleti munkáikban a pszichés sérülést szenvedett gyermekek és fiatalok helyét is próbálták megtalálni a gyógypedagógia egészében. A Tanácsköztársaság bukását követően Vértes és Kármán intézetét „szocialista jellegűnek” minősítették és bezárták. A későbbi, elsősorban Schnell János nevéhez fűződő próbálkozásokat a területi mentálhigiénés gondozás rendszerének kialakítására pedig egyrészt ugyancsak politikai okok, másrészt anyagi gondok lehetetlenítették el. A 30-as évektől alakuló nevelési tanácsadók közül nagy jelentőségű a Liebermann Lucy (1964) által vezetett intézmény. György Júlia (1997) munkássága nagy jelentőségű a bűnöző és nehezen nevelhető gyermekekkel kapcsolatban. 1945 után uralkodóvá vált az a nézet, hogy a szocialista társadalomban nem lesznek neurotikus, antiszociális, pszichotikus gyermekek és fiatalok, így nincs szükség a speciális tudományok területére sem. Így az 1950-es években a gyógypedagógiát az organikus eredetű károsodásokkal való foglalkozásra igyekeztek korlátozni. „A teljesítmény-és viselkedészavarokat a „Viselkedés és az érzelmi-hangulati élet rendszerint gyermekkorban vagy serdülőkorban jelentkező zavarai” címen a DSM-IV-TR a BNO-ból kiemelten tárgyalja...” (Gordosné, 2004a, 115.o.) Volentics (2000): Speciális szükségletű gyermekek (viselkedés- és teljesítményzavarok): o tanulási nehézségekkel küzdők (fogyatékos, gyenge képességű, részképességzavarokkal küzdő + másodlagos tünetként viselkedészavarok jelenhetnek meg) o alkalmazkodási képesség zavarával küzdők • személyiségfejlődés problémái: neurotikus, antiszociális, pszichotikus • szocializációs hiányokkal, eltérésekkel küzdő, hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek


oldal 14

Rózsáné (2000): A pszichopedagógia a gyógypedagógia azon ága, mely a különböző okok miatt súlyos érzelmi sérülések következményeként viselkedési és teljesítményzavarokat mutató gyermekekkel foglalkozik. A pszichopedagógus szakembert a felsorolásban a pszichiátria kézikönyve a következőképpen írja le: gyógypedagógiai alapképzettség, a nevelési korrekcióhoz szükséges pszichológiai hangsúllyal (Füredi-Németh-Tariska, 2007., 516. oldal). Képzési előzmények 1900-1945 Az egységes gyógypedagógus képzésen belül 1945- 1960 Gyógypedagógia csak és kizárólag az orvosilag diagnosztizált, klasszikus területre 1968/69: Nevelőotthoni tanár képzés 1973: pszichopedagógia szak 1975: önálló tanszék Bárczi Gusztáv és Illyésné Kozmutza Flóra a gyógypedagógia kompetencia körét mindig szélesen, a pszichopedagógia népességét is felölelve értelmezték. 1946-ban a GYTF szervezeti szabályzatában a gyógypedagógiai tanárok munkakörét így írja le(Szabályzat, 1946 1.§, idézi Gordosné, 2000): …6. erkölcsi fogyatékosok (bűnözők), nehezen nevelhetők, erkölcsileg veszélyeztetettek), 7. egyéb lelki rendellenességben szenvedők (idegesek, pszichopaták, jellemváltozásban szenvedők) Intézmények: erkölcsi fogyatékosok intézetei, testi, lelki fogyatékosok tanulmányozására alkalmas egyéb intézetek (idegklinikák, javító-nevelő int.). Minisztériumi jelentés 1955-ből (Vincze Antalné): A gyógypedagógiai nevelés helyzete és feladatai „Külön elbírálást igényelnek a nehezen nevelhetők, érzelmi és akarati fogyatékos gyermekek, mert ezek nem számíthatók gyógypedagógiai alanyoknak, de oktatásügyünk súlyos kérdését adják, mert ezekből kerülnek ki a bűnöző gyermekek, valamint az iskolai fegyelmezetlenség okozói.” Környezeti hatások okozta fejlődési zavar kifejezés szerepel itt. 1967. évi előterjesztésben jelent meg egy Javaslat a gyógypedagógus-képzési palettáról hiányzó, a „magatartásukban zavart” gyermekek speciális nevelőinek képzésére. 1968-ban fél siker: Az eredeti javaslattól eltérő 2 éves, levelezős posztgraduális képzés: nevelőotthoni tanár-képzés. Későbbi profilváltás nehézségei, terminológiai, szakmai, szemléleti elágazások, problémák jelentkeznek. Az 1968/69. tanévben keresztféléves kiegészítő képzési forma indul: a gyermekvédelem területén valamilyen pedagógusi diplomával már rendelkező dolgozók részére nevelőotthoni tanárképzés levelező tagozaton, kétéves képzési idővel. Ennek előzménye, hogy Illyés Gyuláné és Gordosné Szabó Anna előkészítenek egy tervezetet a Gyógypedagógiai Főiskolán a „nehezen nevelhető” gyermekekkel foglalkozó pedagógusok képzésének megindításához. Ez sok vitát kavart. (Gordosné, 2000) A problémák változatlan továbbélése azonban – főleg a nevelőotthoni és onnan kikerülő gyermekek körében – elindította a pszichopedagógia újraéledését. 1969-ben a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán a posztgraduális, kétéves nevelőtanár szak (nevelőotthoni nevelés) bevezetésével, amely 1973-ban négyéves képzési idejű pszichopedagógiai szakká fejlődött, ahol a pszichopedagógiát már a gyógypedagógia önálló ágaként művelik. összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály

oldal 15

A szak alapítását szorgalmazó szakemberek: Illyés Gyuláné, Murányi-Kovács Endréné és Gordosné Szabó Anna voltak. A pszichopedagógia elnevezés hosszas gondolkodás eredménye. Akkor sok környező országban a gyógypedagógia gyűjtőfogalmát fedte le ez az elnevezés, de más országokban (Szlovákia, Szovjetúnió) az érzelmileg sérült, nehezen nevelhető népességet jelöli. Murányi – Kovács Endréné, a Pszichopedagógiai Tanszék első vezetője fejlődéspszichológiai alapokra helyezte az inadaptált gyermekek és fiatalok megértését, a megismerés kulcsa szerinte: egyéni biográfia, az érzelmi tényezők és interperszonális kapcsolatok döntőek a fejlődésben. Kiemelte az intézményi diszfunkciók szerepét, a címkézés veszélyét a deviáns karrier alakulásában. Pedagógiai, szociológiai és pszichológiai tudás és kultúra szerepét hangsúlyozta. A nevelésre alkalmatlan családok gyermekei, árvák, elhagyott gyermekek intézményes nevelési gyakorlatából, a nevelési tanácsadók működési tapasztalataiból, szülőknek és pedagógusoknak szóló korszerű előadások, cikkek felkutatásából, és pszichológiai és pedagógiai vizsgálatok, tudományos publikációkból indult ki. Murányiné gyógyító-nevelésről, pszichopedagógiai terápiás eljárásokról beszélt. (Volentics, 1996b, Gordosné, 2000) A szak a történelmi hagyományok hármasságát mind a mai napig őrzi: a teljesítmény- és viselkedészavarok mindhárom vonulatával (neurotikus – antiszociális - pszichotikus fejlődésirány) foglalkozik, tevékenységfajtáinak/módszereinek hangsúlyát a fejlesztésre – oktatásra - gondozásra helyezve. Volentics Anna több mint harminc éves (1978-2009) szakmai munkásságának, korszerű szemléletének köszönhetően nyerte el a pszichopedagógia mai arcát. Volentics Anna szakmai munkássága alapvetően a pszichopedagógia és a gyermekvédelem fejlesztését szolgálta. Kiemelten foglalkozott az antiszociális fiatalok reszocializációjával, a pszichotikus, a szenvedélybeteg gyermekek, fiatalok, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók terápiájával, gyógyító-nevelésével. A szak indulásakor meghatározott definíció: A pszichopedagógia szak a bio-pszicho-szociális okok következtében normálistól eltérő személyiségstruktúrával rendelkező, személyiségfejlődésükben sérült, neurotikus, pszichopátiás és disszociális magatartású gyermekek és serdülők gyógyító-nevelésére készít fel. (1973. évi meghatározás, Murányiné) Gordosné (1975) a gyógypedagógia új, önálló ágának írta le a pszichopedagógiát, az érzelmiakarati fogyatékos gyermekek nevelésére felkészítő tudományágnak tartotta. Az érzelmi-akarati funkciók kiemelése mint fő tünet vitatott kérdése volt a pszichopedagógiának. Murányiné (1970) „megzavart személyiségfejlődésű” gyermekekről beszél. Volentics Anna (1993) kiemeli: a zavarok fő jellemzője a túlnyomórészt beilleszkedési, alkalmazkodási, viselkedés- és teljesítményzavarokkal megjelenő érzelmi-akarati funkciók részleges vagy súlyos mértékű károsodása. Később Volentics Anna így fogalmaz: A pszichopedagógia szak a bio-pszichoszociális okok következtében kialakuló viselkedészavarokkal küzdő, inadaptált gyermekek és serdülők gyógyító nevelésére készít fel. (Volentics A., 2001) Pszichopedagógus: a teljesítményés viselkedészavarokkal küzdő gyermekek és fiatalok gyógyító nevelésével foglalkozó gyógypedagógus. Főbb alkalmazási helyeik a szak indulásakor: a gyermek- és ifjúságvédelem bentlakásos intézményei és a problémamegelőzés ambuláns, területi intézményei. A szak azokban az időkben jött létre, amikor a humán szolgáltató/szociális segítő szféra intézményrendszere még teljesen hiányzott Magyarországon. Ezért tömeges szükségletek maradtak kielégítetlenül, illetve áramlottak az egészségügyi vagy igazságügyi, büntető szférába. (Domszky, 1995) Ezért a „nem fogyatékos gyermekeken segítő szakember” karaktere sikeres lehetett. A humán problémák kapcsolódó intézményei gyakran hiányoztak még, a pszichopedagógus pedig szembesült azzal, hogy az alkalmazkodási, viselkedési problémák hátterében rendkívül bonyolult helyzet áll, okai igen sokrétűek, kezelésük komplex módon lenne összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály

oldal 16

csak lehetséges, nemcsak a gyermekkel, hanem családjával, intézményeivel kapcsolatos feladatok ellátásával. A szakma nehezen körülhatárolható, mindig is kicsit kilógott a sorból, ezért útkeresése folyamatosnak mondható. Régi probléma a státuszok, munkakörök tisztázatlansága, körülhatárolatlansága is. A pszichopedagógia „bevezető szakként” is jól funkcionál, mivel igen sok itt végzett szakember érzi úgy, hogy bővítenie szükséges tudását további képzésekkel, akár gyermekvédelmi, akár szociális, akár pedagógiai vagy pszichológiai képzésekkel. Az 1992-es reformtanterv előtt a képzésben több tantervi reform zajlott le, először szociálpedagógiaipszichológiai, azután szociálpedagógiai-gyógypedagógiai, majd gyógypedagógiai jellegűek. A pszichopedagógia szakképzési célja a pszichoszociális (!) fejlődésükben zavart gyermekek és fiatalok gyógyító nevelése. (Domszky, 1995.) B. Aczél Anna 1981-83 között vezette a tanszéket, ezt követően Volentics Anna lett a vezető, haláláig, 2009-ig. 2009-2011 között a megbízott tanszékvezető Eigner Bernadett, majd 2011-től Vargáné Molnár Márta lett. Fontos állomását jelentik a képzésnek az 1988-ban elkészített pályatükrök, melyben zavarokat okoztak a tervezett szociálisszakember-képzési változatokkal való átfedések, ütközések. Volentics Anna a pszichopedagógus, a szociálpedagógus és a gyermekvédelmi szociális szervező pályatükreit készítette el. Felmerült, hogy amennyiben a szociális képzések beindulnak, a pszichopedagógus pályatükre módosításokra szorulna. Egyidejűleg el is készültek a módosított tantervi irányelvek a szakra vonatkozóan. (Gordosné, 2000) Itt már felvetődött, hogy a pszichopedagógus az általános iskolai fejlesztő pedagógusi munkakört elláthassa. Az 1990-es években a gyógypedagógia öndefiniálásának új kihívásai kerültek napirendre. Ezt a Pedagógiai Lexikon szócikkei fémjelzik, melynek munkálataiban Volentics Anna is részt vett a pszichopedagógiát érintő fogalmak meghatározásával. 1990-től beindult a négyéves, egyszakos gyógypedagógus képzés. Sok vita volt az egyes képzésekben végzett szakemberek kompetenciáiról. Volentics Anna öndefiniálási munkája fontos állomás volt. 1992-ben a Főiskola kísérleti reformtantervet vezet be. Az 1998-ban akkreditált főiskolai és egyetemi szintű gyógypedagógus alapképzésben a képzési tartalmak populáció- és tevékenység-specifikusak (tanár, terapeuta). A gyógypedagógus szaktudomány ismeretei a komplex embertudomány. Képzési célok főiskolai és egyetemi szintű képzési formák. Egyes munkakörökben, mint pl. a logopédus, illetve a pszichopedagógua, egyéni vagy kiscsoportos formákban végzi munkáját. Valamennyi szak feljogosított a szaknak megfelelő fogyatékos népességet ellátó alapfokú iskolák 1-6. osztályában való tanításra, valamennyi művelődési területen. A későbbiekben a gyógypedagógus-képzés fokozatos átállítása történik az egyetemi szintű képzésre. 1999-ben a főiskola szervezet egységei körében a Pszichopedagógiai Tanszéknek a következő kihelyezett csoportjai voltak, mely a szakirány, szakma jellegére is rámutat, és igen korszerűnek, egyúttal példának tekinthető: gyermekvédelmi, diagnosztikai és fejlesztésmódszertani, krízisintervenciós, preventológiai, kriminálpedagógiai. Szó volt önálló Pszichopedagógiai Intézet létrehozásáról is. A Kar 1999. december 31-ig önálló főiskolaként működött. A gyógypedagógus-képzés tartalma és szerkezete a közoktatási, a szociális és az egészségügyi ellátás változásaihoz valamint a tudomány fejlődéséhez alkalmazkodva többször átalakult. A „kimenőben” lévő kreditszerkezetű képzésben a kar hét szakon (a szakokon belül tanári és terapeuta szakágakon) a gyógypedagógia valamennyi szakterületére képzett/képez szakembereket, egyetemi szintű, nyolc féléves (240 összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály

oldal 17

kredites) alapképzésben, nappali és esti tagozatos képzési formákban: Értelmileg akadályozottak pedagógiája, Hallássérültek pedagógiája, Látássérültek pedagógiája, Logopédia, Pszichopedagógia, Szomatopedagógia és Tanulásban akadályozottak pedagógiája szakokon. A felsőoktatás Bologna-rendszerű átalakításához igazodva a gyógypedagógus-képzés is fokozatosan átállt a többciklusú, alap- és mesterképzésből álló képzésre. A többszintű képzés bevezetése 2006-tól felmenő rendszerben történik. A gyógypedagógia szakos alapképzés (BA) nyolc féléves (7+1 félév, 240 kredit), a tanulmányok nappali vagy levelező tagozaton végezhetők, a hallgatók közoktatási és klinikai kompetenciákra készülnek fel. A többciklusú képzés rendszerében – az akkreditációt követően – a Gyógypedagógia mesterszak terapeuta és a társadalmi integrációs szakirányokon, a Gyógypedagógus tanár, illetve a Gyógypedagógia-tanár képzés az ELTE tanári mesterszakán belüli szakirányként végezhető el. Az alapképzések mellett szakirányú továbbképzési szakokon is folyik képzés. A Gyógypedagógiai Továbbképző Központ képzési kínálatában akkreditált pedagógus-továbbképző tanfolyamok, valamint regisztrált (OKJ) szakképzések is szerepelnek. http://www.barczi.elte.hu/a-karrol/tortenet-kuldetesnyilatkozat Kari képzésfejlesztés keretében (2010-2011) történt változtatások a pszichopedagógiai szakirányt illetően:  Új tanterv (Elfogadta a Kari Tanács 2011. június 15-én), újból kétszakos a képzés, de lehet egy szakot is választani.  Új definíció, korszerű fogalomhasználat  Tananyagok rendszerezése, átfedések megszüntetése  Új egyszakos tantárgyak, blokkok  Új SZV kurzuskínálat  Diagnosztikus és terápiás eszköztár  Új, korszerűsített tananyag-tartalmak  Főtárgyak: érzelmi-szociális fejlődés / kognitív fejlődés  Új záróvizsga tételsor  Új gyakorlati és terepgyakorlati útmutatók Főtárgyak tartalmai: Pszichopedagógiai nevelés és fejlesztés I-IV I. Kognitív fejlődés és zavarai, korai intervenció II. Tanulási és fejlődési zavarok III. Iskolai teljesítmény-és viselkedészavarok IV. Speciális szükséglet, devianciák Pszichopedagógiai diagnosztika és terápia I-IV I. Korai érzelmi-szociális fejődés és zavarai II. Érzelmi-és viselkedészavarok III. Személyiségfejlődés és zavarai IV. Mentális kórképek, egészségügy 2013-ban a pszichopedagógia szak alapításának 40. évfordulóját ünnepeltük. A MAGYE 41. konferenciáján Dr. Eigner Bernadett emlékezett meg erről a plenáris ülés keretében, Pszichopedagógia negyven éve - múlt, jelen, jövő c. előadásával, illetve a konferencia szakosztályi programja keretében A pszichopedagógia történeti és aktuális kérdései c. előadásával, illetve az egész szakosztályi programmal. összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály

oldal 18

Ugyancsak 2013-ban az ELTE BGGYK Pszichopedagógiai Tanszék szervezésében, a Magyar Tudomány Ünnepén sor került a PSZICHOPEDAGÓGIA 40 éves a pszichopedagógus képzés c. rendezvényre, melyen Vargáné dr. Molnár Márta mb. tanszékvezető tartott előadást A pszichopedagógia 40 éve és (újra)értelmezése címmel. Kiemelte, hogy az 1973-as képzés új kapukat nyitott meg a gyermekvédelem, az egészségügy, a közoktatás területein. Az utóbbi évek folyamatos változásokat, bővüléseket hoztak a pszichopedagógiai tevékenységek tekintetében. Kitekint az aktuális képzési tartalmakra, főbb kompetenciákra. Fő fejlődési célként jelöli meg a bizonyítékokon alapuló ellátást a jövőképben. Ezen kívül a pszichopedagógia sokszínű világát, terepeit jól bemutató előadásokra került sor a következő szimpóziumokban: a koragyermekkori intervenció multidiszciplináris megközelítése, Magatartás-és viselkedészavarok a köznevelés rendszerében, speciális szükségletű gyermekek és fiatalok a gyermekvédelem rendszerében. Sor került a Volentics Anna terem átadására is, dr. Eigner Bernadett Tartalom, értelem, szív – Volentics Anna múltban, jelenben és jövőben című teremavató beszédével. A kari átalakulások folyamatban vannak, melyben intézetekbe szerveződnek az addigi tanszékek, új képzési kimenetek is várhatóak, de ez már a jelen…


oldal 19

5. KÉPZÉS

Pszichopedagógus képzés az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán folyik. A képzés fő felelőse a Pszichopedagógiai Tanszék. A szakirány a nehezen kezelhető, személyiségviselkedés- és teljesítményzavarokkal küzdő gyermekek, fiatalok, felnőttek oktatására, gyógyító nevelésére, gondozására, társadalmi beilleszkedésük elősegítésére készít fel (www.barczi.elte.hu). Pszichopedagógus: a teljesítmény- és viselkedészavarokkal küzdő gyermekek és fiatalok gyógyító nevelésével foglalkozó gyógypedagógus. Önálló képzésük 1973-ban jött létre a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán a pszichopedagógia szak létrehozásával. Főbb alkalmazási helyeik a kezdetekben: a gyermek- és ifjúságvédelem bentlakásos intézményei és a problémamegelőzés ambuláns, területi intézményei. (Volentics Anna, 2001) A Pszichopedagógiai Tanszék a viselkedés- és teljesítményzavarokkal küzdő gyermekek, fiatalok és ifjú felnőttek gyógyító-nevelésére készít fel. Ennek keretében megismertetik a viselkedés- és teljesítményzavarok kialakulásának ok-okozati összefüggéseit, az alkalmazkodási képesség zavarának tüneti megnyilvánulásait, az inadaptálódás folyamatjellegét és a reverzibilitás kérdését, a szakterülethez tartozó fejlesztő diagnózis és fejlesztő program készítését, valamint a viselkedésés teljesítményzavarok kezelésének, korrekciójának, terápiájának módszereit, eljárásait. ALAPKÉPZÉS Az alapképzési szak megnevezése: gyógypedagógia. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA), szakképzettség: e) gyógypedagógus, pszichopedagógia szakirányon, a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Special Needs Educator and Therapist (Behavioural Disorders). Pszichopedagógia A szakirány a nehezen kezelhető, személyiség-viselkedés- és teljesítményzavarokkal küzdő gyermekek, fiatalok, felnőttek oktatására, gyógyító nevelésére, gondozására, társadalmi beilleszkedésük elősegítésére készít fel. http://www.barczi.elte.hu/letoltesek/felveteli/Gyogypedagogia_alapkepzes_BA_2012.pdf A szakon végzettek rendelkeznek a szakterületüknek megfelelő gyógypedagógiai tevékenységek végzéséhez szükséges kommunikációs, szociális és kreatív képességekkel, készségekkel; valamint együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, felelősségtudattal, önismerettel. A gyógypedagógusok a pszichopedagógia szakirányon képesek, illetve alkalmasak (15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről) a beilleszkedési, viselkedés- és/vagy teljesítményzavarok felismerésére, diagnosztizálására, fejlesztési terv készítésére és megvalósítására, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel és intézményekkel; összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály

oldal 20

a nehezen nevelhető, inadaptált, személyiségzavarokkal küzdő gyermekek, fiatalkorúak, felnőttek gyógyító nevelésére, oktatására, gondozására, az eredményes szocializáció elősegítésére az egészségügyi, szociális, korai fejlesztési, valamint a közoktatási intézményekben; anamnesztikus adatok elemzésére, a viselkedés és/vagy teljesítményzavarokat előidéző okok, tünetek fejleszthetőség szempontjából történő értékelésére, valamint tanácsadásra és fejlesztésre az okok, illetve a tünetek megszüntetése, enyhítése érdekében.

A BA képzés végeztével az alábbi mesterképzési szakokon van lehetőség továbbtanulásra: o gyógypedagógia mesterképzési szak, gyógypedagógiai terápia szakirány, o interkulturális pszichológia és pedagógia mesterképzési szak, o neveléstudományi mesterképzési szak, o kisebbségpolitika mesterképzési szak, o komplex rehabilitáció mesterképzési szak, o kriminológia mesterképzési szak.

GYÓGYPEDAGÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA, szakképzettség: okleveles gyógypedagógus (MA in Special Education) választható szakirányok: Jelenlegi: gyógypedagógiai terápia szakirány (MA in Special Education Therapy); Tervezett: fogyatékos emberek társadalmi integrációja szakirány (MA in Special Education (Social Inclusion) gyógypedagógia tanár Doktori képzés A PhD képzésre a Neveléstudományi Doktori Iskola – azon belül a Gyógypedagógia Doktori Program ad részben lehetőséget, továbbá más egyetemeken működő doktori iskolákban is folytathatók a tanulmányok. Továbbtanulási lehetőségek Továbbtanulásra különböző tanfolyamok, szakirányú továbbképzések elvégzésével van még lehetőség. Az ELTE BGGYK Továbbképző Intézete hirdet alapszakokat szakirányú továbbképzésben, gyógypedagógia szakvizsgát, illetve szakirányú továbbképzéseket, tanfolyamokat. Információk: www.barczi.elte.hu


oldal 21

6. KOMPETENCIÁK, SZAKTERÜLETEK Felelősségvállalás, tevékenységek, nézetek és attitűdök, tudás, képességek. Főbb kompetenciák: pszichopedagógiai diagnosztikai és terápiás eljárások alkalmazása szabadidős programok tervezése, szervezése kommunikációs fejlesztés, tréningek ismerete, levezetése iskolai, intézményi szereplők közti kapcsolattartás képessége pedagógiai-pszichológiai-gyógypedagógiai dokumentumok értékelése, elemzése, összeállítása környezettanulmány, esettanulmány készítése, esetelemzés, problémamegoldás pszichopedagógiai szakvélemény készítése prevenciós és intervenciós programok, foglalkozások tervezése, szervezése, lebonyolítása sajátos nevelési igényű gyermekek foglalkoztatása, rehabilitációs ellátása beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek komplex ellátása hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, speciális szükségletű gyermekek ellátása tanulók képesség és más szempontok szerinti csoportba sorolása, differenciált, korszerű fejlesztése, felzárkóztatása, kompenzáció, korrekció, megerősítés gyógypedagógiai, pszichopedagógiai fejlesztések, innovációk, fejlesztő projektek támogatása, célok operacionalizálása, folyamatok szabályozása. együttműködés és tevékenységszervezés, tevékenység teamben, egyes szervezeti kultúra sajátosságok felismerése, kezelése. A pszichopedagógia szak mindig nagyon népszerű volt, amióta csak képzés létezik. A pszichopedagógus képzés során a hallgatók széles körű tájékozottságra tesznek szert az emberi természetre és viselkedésre vonatkozó ismeretanyagból, a tipikus és atipikus fejlődésről, a személyiségfejlődésről és annak zavarairól, korszerű szemléletet, interdiszciplináris tudáson alapuló komplex módszertant és eszköztárat kapnak a kezükbe. A pszichopedagógus szaktevékenysége széleskörű alkalmazásra találhat minden olyan területen, szervezetben, intézményben, létesítményben, ahol nevelés, képzés, fejlesztés, egészségmegőrzés, újranevelés, korrekció, gyógyítás, rehabilitációs tevékenység folyik, és ennek során a szakemberek humán intervenciókat használnak fel a munkájukban. Mivel a pszichopedagógus felkészült és alkalmas kompetenciáinak megfelelően a humán intervenciók körében használatos működés-, adaptációs-, képesség- és viselkedéselemző vizsgálatok elvégzésére és kiértékelésére, valamint atipikus fejlődés esetén korszerű terápiák és fejlesztő eljárások alkalmazására, ezért a szakterület iránti kereslet jelentősnek mondható. A pszichopedagógia szakon, szakirányon szerzett szakterületi ismeretetek több területre adhatnak képesítést: Felkészítenek a tanulási teljesítményzavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók speciális tüneteinek kezelésére (teljesítményromlás, olvasási, számolási és írászavarok, értelmi képességek – figyelem, emlékezet, koncentráció, általános gondolkodási készséggyengesége, tanulási motiváció és tanulási technikák nehézségei), a tanulók felzárkóztatására (közoktatási, köznevelési terület)


oldal 22

Felkészítenek a tágabb értelemben vett iskolai és területi gyermekvédelemre, így a szakember jártas a veszélyeztetett gyermekek és családok felismerésének és felkutatásának, valamint ellátásának eljárásaiban (szociális és gyermekvédelmi terület) Felkészítenek az érzelmi és viselkedészavarok felismerésére, megelőzésére és kezelésére, a tünetek csökkentésére (agresszivitás, gátoltság, szorongás, érzelmi labilitás, kapcsolati zavar) – klinikai, egészségügyi terület, civil szféra. A szakon képzettek magas szintű szaktudományi és gyógypedagógiai elméleti és gyakorlati tudással rendelkeznek. Képesek a nehezen nevelhető és inadaptált gyermekek és fiatalkorúak szocializációjának elősegítésére, a beilleszkedési, viselkedési és teljesítményzavarok felismerésére, diagnosztizálására, csökkentésére a köznevelési intézményekben és egyéb nevelési színtereken. Nevelési színterek: bölcsődék, kórházak, egészségügyi gyermekotthonok, gyermekideggondozók, neuropszichiátriai szakrendelők, sérülésspecifikus bentlakásos intézetek, nevelőintézetek, javítóintézetek, gyermekjóléti szolgálatok, gyermek- és ifjúságvédő intézetek, nevelőszülői tanácsadó hálózat, gyermekotthonok, szociális intézmények, rehabilitációs foglalkoztatók, játék- és művelődési házak, szabadidőközpontok. Az új, egységes képzésben a tanári és terapeuta tudástartalmakra minden hallgatót felkészítenek (különleges bánásmódot igénylő tanulók rehabilitációs és/vagy fejlesztő foglalkoztatására, tanulásszervezésre, gyermekvédelmi, közösségfejlesztő feladatokra, szabadidős, kollégiumi és egészséges életmódra nevelésre, óvodában, integrált iskolában tanulók fejlesztésére, tanulásuk segítésére, terápiájára, a gyógypedagógiai szakszolgáltatásban korai fejlesztő, tanulást segítő és terápiás- tanácsadó munkára). A végzett pszichopedagógusok a főbb területeken általában team munkában dolgoznak együtt kompetenciájuk szerint a többi szakemberrel: orvossal, védőnővel, pszichológussal, pedagógussal, szociális munkással és más rokon területek képviselőivel. Elhelyezkedésük többféle státuszban és munkakörben lehetséges, néhány példa: gyógypedagógus, pszichopedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichológiai tanácsadó, családgondozó, módszertani szaktanácsadó, nevelő, stb.

Munkakörök az egyes területeken:

Egészségügy 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról

Kórház – több osztályon is: fejlődésneurológia és neuroterápia, fül-orr-gégészet, audiológia gyógypedagógus munkakör A gyógyító team tagja lehet a pszichopedagógus egészségügyi intézményekben, pl. az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben, ahol pszichopedagógus státusz is van. összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály

oldal 23

Pszichiátriai, neurológiai osztályok gyógypedagógus munkakör Az epilepszia egészségügyi minisztériumi protokoll (2010) szerint a pszichopedagógus munkájáról (példa): 2.2.Intézményi feltételek (Ajánlás 5 → B) 2.2.2. Regionális Epilepszia Centrum a. Epilepszia specialista (ESP). b. Munkakapcsolat pszichiáter, klinikai szakpszichológus, neuropszichológus, gyógypedagógus (pszichopedagógus, logopédus), neuroradiológus, klinikai neurofiziológus, labor és gyermekneurológus szakemberekkel. …

Gyermek- és ifjúságpszichiátriai gondozó, rehabilitáció pszichopedagógus, gyógypedagógus munkakör Drogambulancia: gyógy-pszichopedagógus munkakör Addiktológiai gondozó: pszichopedagógus munkakör Gyermekkórházak, gyermekosztályok gyógypedagógus munkakör Újszülött és koraszülött osztályok gyógypedagógus munkakör Szülészetek: ? Közalkalmazott egészségügyi intézményekben „illetmény-növekedésre jogosító szak/szakmai képesítés: többletképesítés: látás-, hallás-, értelmi és mozgássérült, szakirányú pszychopedagógusi végzettség”

Köznevelési státuszok 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet A pedagógiai szakszolgálati intézmények működésérõl

óvodai munkakörök gyógypedagógus fejlesztő pedagógus pszichopedagógus (a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszámában, a fenntartó döntésének függvényében)


oldal 24

iskolai munkakörök gyógypedagógus fejlesztő pedagógus pszichopedagógus (a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszámában, a fenntartó döntésének függvényében) pszichopedagógus (ha a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszáma eléri az iskola, kollégium létszámának legalább 25%-át) pedagógiai szakszolgálatok: gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus ▪

korai fejlesztés o gyógypedagógus

▪

fejlesztő nevelés o gyógypedagógus

▪

szakértői bizottsági tevékenység o gyógypedagógus

▪

nevelési tanácsadás o gyógypedagógus, pszichopedagógia szakirány o fejlesztő pedagógus, pszichopedagógia szakirány

Szociális státuszok: 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 1993. évi III. törvény a szociális ellátásokról

Fogyatékos személyek ellátása támogató szolgálat: vezető, gyógypedagógus nappali ellátás: terápiás munkatárs: gyógypedagógus, pszichopedagógus rehab.intézmény, rehab. célú lakóotthon: vezető: gyógypedagógus pedagógus: pszichopedagógus fejlesztő pedagógus: pszichopedagógus ápoló-gondozó otthon, átmeneti intézet, ápoló-gondozó célú lakóotthon vezető: gyógypedagógus pedagógus: pszichopedagógus fejlesztő pedagógus: pszichopedagógus összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály

oldal 25

Pszichiátriai ellátás közösségi ellátás: nincs pszichiátriai betegek nappali ellátása: terápiás segítő: pszichopedagógus pszichiátriai betegek ápoló-gondozó otthona, átmeneti intézete, lakóotthona: mentálhigiénés munkatárs: pszichopedagógus Szenvedélybeteg ellátás közösségi ellátás: nincs szenvedélybetegek nappali ellátása: terápiás segítő: pszichopedagógus szenvedélybetegek ápoló-gondozó otthona, átmeneti intézete, lakóotthona: mentálhigiénés munkatárs: pszichopedagógus

Gyermekvédelmi státuszok 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről (és 2. számú melléklete)

alapellátások: vezető: pszichopedagógus Gyermekjóléti szolgáltatás: vezető: pszichopedagógus pszichológiai tanácsadó: pszichopedagógus családgondozó: pszichopedagógus gyógypedagógiai, fejlesztő pedagógiai tanácsadó: pszichopedagógus Bölcsőde: gyógypedagógus Alternatív napközbeni ellátások pszichopedagógus Gyermekek átmeneti otthona családgondozó: pszichopedagógus pszichológiai tanácsadó: pszichopedagógus Családok átmeneti otthona családgondozó: pszichopedagógus pszichológiai tanácsadó: pszichopedagógus


oldal 26

szakellátások Nevelőszülői hálózat: nincs Gyermekotthon vezető gyógypedagógus Területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezető gyógypedagógus Megyei gyermekvédelmi szakértői bizottság szakértői vezető: gyógypedagógus

Igazságügyi státuszok: bűnmegelőzés fiatalkorúak intézményei, javítóintézetek intézményvezető, -helyettes: gyógypedagógus, pszichopedagógus gyógypedagógus munkakör: gyógypedagógus, pszichopedagógus börtönök : nevelő, gyógypedagógus (?)

Köztisztviselői terület (Horváth P. összefoglalójából)

gyámügyi és gyermekvédelmi igazgatási feladat: o főiskolai szintű gyógypedagógus o pszichopedagógus szociális igazgatási feladat: o főiskolai szintű gyógypedagógus gyógyszerellátási és kábítószerekkel kapcsolatos szakmai felügyeleti és irányítási feladatkör o főiskolai szintű gyógypedagógus összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály

oldal 27

közegészségügyi-járványügyi és egészségvédelmi feladatkör o főiskolai szintű gyógypedagógus pályaalkalmassági vizsgálat feladatkör: o főiskolai szintű gyógypedagógus szociálpolitikai, rehabilitációs és gyermekvédelmi feladatkör: o főiskolai szintű gyógypedagógus

Kulturális területen státuszok: szabadidő szervező játszóház-vezető játékmester

Civil szervezeteknél betölthető munkahelyek: vezetés gyógypedagógus pszichopedagógus egyéb


oldal 28

Összefoglaló táblázat az elhelyezkedési lehetőségekről szakmaterület

részleg, osztály

státusz, munkakör

egészségügy

gyermekosztály többféle osztály, részleg

pszichopedagógus gyógypedagógus

nevelés, oktatás

iskola , óvoda szakszolgálat

szociális terület

fogyatékos személyek ellátása pszichiátriai ellátás szenvedélybetegek ellátása

fejlesztő pedagógus gyógypedagógus pszichopedagógus gyógypedagógus pedagógus fejlesztő pedagógus mentálhigiénés munkatárs terápiás segítő

gyermekvédelem

alapellátások gyermekjóléti szolgálat, bölcsőde, alternatív napközbeni ellátások, gyermekek átmeneti otthona, családok á.o. szakellátások gyermekotthon, TEGYESZ, gyermekvédelmi szakértői bizottság javítóintézetek fiatalkorúak börtöne

igazságügyi terület köztisztviselői terület

igazgatási, vizsgálati, védelmi feladatkörök

kulturális

szabadidős, kulturális intézmények

civil szervezetek

változó

pszichológiai tanácsadó családgondozó gyógypedagógus gyógypedagógiai, fejlesztő pedagógiai tanácsadó pszichopedagógus nevelő gyógypedagógus pszichopedagógus gyógypedagógus pszichopedagógus szabadidő szervező játékmester animátor gyógypedagógus pszichopedagógus gyógypedagógus pszichopedagógus


oldal 29

7. A PSZICHOPEDAGÓGIA AKTUÁLIS PROBLÉMÁI, JÖVŐKÉPE, FELADATAI

FOGALOM, TUDOMÁNYTERÜLET, POPULÁCIÓK KÉPZÉS KOMPETENCIÁK, SZAKMATERÜLETEK, ESZKÖZÖK SZAKMAI ÉRDEKKÉPVISELET MARKETING SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK nagy múltú szakmai háttérbe tagozódás (gyógypedagógia) az interdiszciplinaritásból fakadó előnyök és többlet-, valamint komplexebb tudás és szemlélet oktatók oktatási tapasztalatai a pszichopedagógia védjegye: jól csengő, ígéretes neve gyökerek: több, mint 40 éve indult a szak több „veszélyes” időszakot átvészelt már stabilitás szakmai tapasztalatok, szakmai szemlélet a szakma elismert képviselői a szak népszerűsége, hallgatói érdeklődés sokszínűség, sokoldalú elhelyezkedési lehetőségek komplex módszer-és eszköztár

VESZÉLYEK képzésben: oktatók alulfizetettsége, anyagi érdekeltség hiányosságai oktatói túlterheltség, létszámcsökkentések a pénzügyi források esetlegessége infrastrukturális fejlesztés nehézkes tervezhetősége hallgatók további elbizonytalanodása magas hallgatói létszám a tanszék gyógypedagógiai tevékenységre gyakorolt fejlesztési lehetőségeinek elmaradása szakmai területen: széleskörű szakmai kapcsolatok, együttműködések hiánya a társszakmákkal – további elszigetelődés versenytársak térnyerése a tárcaközi koordináció hiánya

GYENGESÉGEK saját identitás markáns megfogalmazásának hiánya a humán erőforrás problémái: kevés stabil oktató, nagy fluktuáció oktatási segédanyagok hiánya (könyvek, jegyzetek…), kevés szakirodalom módszertani kidolgozottság gyengesége, egyenetlensége más szakmáktól való megkülönböztetés hiánya saját kutató és gyakorló intézet ambulancia, saját szakmai szervezet hiánya, tömegbázis hiánya külső-belső elszigeteltség átfedések a kompetenciákban, ezek tisztázatlansága célcsoportok (hallgatók) bizonytalansága közös célok, küldetésfilozófia, stratégia, fő-és részterületek meghatározásának, tervezésének hiánya hiányos információáramlás más gyógypedagógiai területekkel, más szakmákkal közös projektek hiánya együttműködések hiánya a karon belül korlátozott párbeszéd az egyes szakterületek között

LEHETŐSÉGEK nagy múltú, erős egyetem, stabilitás célcsoportok megőrzése, bővítése hallgatók motiválása, jobb szolgáltatások: színvonalasabb oktatás, jobb szervezés, jobb tájékoztatás, oktatási segédanyagok, tananyagok átláthatósága, hallgatók bevonása fejlesztésekbe, kutatásokba szakmai erősségeink megmutatása jó belső kapcsolatok kiépítése széleskörű szakmai együttműködések kiépítése hazai és nemzetközi projektekben részvétel, kutatások indítása, eredmények bemutatása hatékony lobbi, szakmai érdekképviselet tartalmas szakanyagok, „termékfejlesztés”: MA szakirány, szakirányú továbbképzések, módszerspecifikus képzések javuló hírnév, ismertség világos terület-meghatározás fehér foltok megtalálása és „területfoglalások” új módszerek kidolgozása eszköz-és módszertár összeállítása, szakmai állásfoglalás, irányelvek, kompetencia körök megjelentetése


oldal 30

FOGALOM, TUDOMÁNYTERÜLET, POPULÁCIÓK – problémák, feladatok A pszichopedagógia fogalmának, tudományterületének, célcsoportjainak meghatározása a szak alapításakor, indításakor megtörtént, majd egy későbbi, Dr. Volentics Anna által írt pszichopedagógiai jegyzetben is, de sajnos, a 90-es évektől kezdve nem történt meg ezeken a területeken a korszerűsítés és az egyértelmű szakmai állásfoglalás, nem készült semmilyen írott anyag, mely a pszichopedagógia tudományterületét bemutatta volna. Ennek a nagy hiánynak a betöltésére született a jelen szakosztályi állásfoglalás. További teendők: Részletes szakmai leírás készítése, kiadvány formájában Etikai kódex Célcsoportok pontos meghatározása, törvényi, szakmai elnevezések Fontos lenne a közelmúltban megjelent pszichoszociális fogyatékosság kérdését napirendre tűzni, megvitatni és meghatározni a pszichopedagógia szerepét, lehetőségeit. Fontos lenne a viselkedészavar, teljesítményzavar pontos, korszerű definíciójára, a viselkedészavar-magatartászavar közötti különbségek megfogalmazására. Fontos újból megvitatni, hogy a pszichopedagógia tudománya és gyakorlata az ép értelműség mentén határolódik-e le, illetve az életkori kérdéseket. Szakirodalom gyűjtemény, könyvtár o tanszéki oktatók és munkatársak publikációi o pszichopedagógiai tárgyú írások, pszichopedagógus szerzők o háttéranyagok elektronikus könyvtára Tudomány, saját kutatások o tanszéki és tanszékközi kutatások, fejlesztések bővítése, kutatási feltételek kialakítása o kutatásokra támaszkodó projektek kidolgozása o kutatási eredmények publikálása o együttműködések kialakítása Szakmai megjelenések o publikációk, konferencia-előadások o szakmai tagságok, funkciók o szakmai kapcsolatok, együttműködések o saját kiadványok, saját konferenciák, rendszeres szakmai napok szervezése o jegyzetek készítése oktatási és tudományos célokra KÉPZÉS– problémák, feladatok Az ELTE BGGYK képzési struktúrája jelenleg átalakulás, megújulás alatt van, még nem tudjuk pontosan, hogyan érinti ez a pszichopedagógiát. A jelenlegi – a pszichopedagógiát érintő - képzés legnagyobb hiányossága, hogy nincs lépcsőzetesen felépítve, nincsenek egymásra épülő képzési szintek, illetve hiányzik a differenciálódás lehetősége is – hiszen a pszichopedagógia igen sokszínű és sokrétű terület. Jó lenne nagyobb átjárást biztosítani más képzésekkel is. Hasznos lenne a BA szintre épülő saját mesterképzés kidolgozása is, illetve a felvétel lehetőségének biztosítása a pedagógia mellett a pszichológia mesterképzési szakra is. Fontos lenne a specializálódás, módszerspecifikus képzések indítása is. Az MA közös terapeuta alapozó szakaszában jelenleg nem szerepel még utalás sem a pszichopedagógiára, holott állásfoglalásunk szerint a pszichopedagógiai tudásnak minden más terapeuta tudásába is bele kellene épülnie (HA, LÁ, TA, ÉA, SZO, LO, AU). Minden összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály

oldal 31

fogyatékossággal küzdő gyermeknek, felnőttnek vannak - ugyanúgy mint fogyatékossággal nem élő embereknek, tipikusan fejlődő személyeknek vagy speciális formában - pszichés problémái, beilleszkedési, magatartási, teljesítmény zavarai. Ez pedig a pszichopedagógia kompetencia körébe tartozik, tehát ezzel kapcsolatban szükséges lenne a kooperáció a szűkebb értelemben vett gyógypedagógiai területekkel. Ennek létjogosultsága nyilvánvaló, még akkor is, ha jelenleg korlátokat szabhatnak a pszichopedagógiai szakanyagok, kutatások és módszertanok hiányosságai és a szakmai jelenlét erőtlensége, valamint az, hogy ennek nincs hagyománya. Az első lépéseket ezek ellenére meg kell tennünk, s párhuzamosan dolgozni az említett hiányosságokon. Véleményünk és javaslatunk szerint hosszú távon érdemes lenne egy lépcsőzetes, egymásra épülő képzési és kompetencia rendszerben és más szakmákkal való átjárhatóságban gondolkodni. Ez konkrétan a következő lenne: Javaslat a BA SZINT korszerűsítésére: pszichopedagógus, alapvetően tanácsadói kompetenciákkal (ez esetleg elnevezésben s megjelenhet, pl. pszichopedagógus konzulens/konzultáns/tanácsadó) Kompetenciája (lelkileg) egészséges vagy enyhe beilleszkedési zavarokkal küzdő, valamint fogyatékos gyermekek, fiatalok, szülők (lelki) segítése egyéni, csoportos tanácsadással, fejlesztő foglalkozással. Módszerbeli kompetenciája alapvetően prevenció, egészségpromóció, enyhe problémák esetén tanácsadás, rövid terápiák, dominánsan pedagógiai, gyógypedagógiai terápiák, azok közül is elsősorban a képességfejlesztő jellegűek. Diagnosztikában is hasonlóan. MA SZINT: pszichopedagógus terapeuta, alapvetően klinikai kompetenciákkal (elnevezésben esetleg klinikai pszichopedagógus, bár lehet, hogy az elnevezést érdemes megtartani esetleges későbbi képzés, szakvizsga számára, illetve a klinikai gyógypedagógia keretében, a többi szakiránnyal párhuzamosan) Kompetenciái: különböző (súlyosabb vagy tartós) lelki és viselkedési problémákkal küzdő gyermekek, fiatalok, szülők segítése tanácsadással, fejlesztéssel, terápiával. Fő célcsoportok diagnosztikai besorolás szerint: szorongás, depresszió, személyiségzavarok, tanulási nehézségek, magatartászavarok, mentális zavarok, devianciák, pszichoszexuális problémák, krízisek, pszichoszomatikus megbetegedések, funkciózavarok. Módszerbeli kompetenciái tesztek felvétele (intelligencia, teljesítmény, képesség, kognitív funkciók, személyiségvizsgáló és projektív tesztek), mentálhigiénés (főként megelőzés) és közösségi pszichopedagógiai (pl. kórház, gyermekotthon, nevelő intézmények) tevékenység és terápiák végzése: pedagógiai, gyógypedagógiai és pszichoterápiák. Pszichoterápiák közül alap- és gyermekpszichoterápia (dinamikus, humanisztikus, viselkedés és kognitív megközelítések), valamint csoportterápiák közül elsősorban pszichodráma és gyermek-pszichodráma. Klinikai pszichopedagógiai vélemény készítésére kompetens, szemléletbeli komplexitással dolgozik, integrálja a pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai tudást). TOVÁBBKÉPZÉSI SZINTEKRE, FORMÁKRA JAVASLATOK: SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK o Klinikai gyógypedagógus, szakpszichopedagógus terapeuta (gyakorlattal, szupervízióval) o Gyermekvédelmi szakpszichopedagógus o Közösségi pszichopedagógus o Rehabilitációs pszichopedagógus o Egészségügyi… o … összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály

oldal 32

DOKTORI ISKOLA o Gyógypedagógiai o Pedagógiai o Pszichológiai MÁS EGYETEM ÁLTAL SZERVEZETT POSZTDIPLOMÁS KÉPZÉSEK Fontos az átjárhatóság, az itt szerzett tudás elismerése a felvételnél. Képzési szintek és tartalmak -javaslatképzési szint

BA ALAPKÉPZÉS

képzés megnevezése gyógypedagógus, pszichopedagógia szakirányon / Special Needs Educator and Therapist (Emotional, Behavioural and Learning Disorders) jelenleg van

tartalom

terep

ÉRZELMI-ÉS VISELKEDÉSZAVAROK GYERMEKKORBAN TELJESÍTMÉNYZAVAROK - tanulási zavarok, részképesség-zavarok SZOCIÁLIS-SZOCIALIZÁCIÓS PROBLÉMÁK ÉLETVEZETÉSI PROBLÉMÁK, KRÍZISEK, TRAUMÁK, STRESSZEK KÖZÖSSÉGI FELADATOK ÉS PROBLÉMÁK

KÖZNEVELÉS: óvoda, iskola: SNI egyéb pszichés fejlődési zavarai, BTMN, HH, HHH egyéni és közösségi problémák szakszolgálatok: korai fejlesztés szakértői tevékenység nevelési tanácsadás GYERMEKVÉDELEM: speciális szükségletű gyermekek alap-és szakellátások

MA MESTERKÉPZÉS

gyógypedagógia

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS (SZIR)

klinikai gyógypedagógus szakpszichopedagógus

SZIR

tervezett

gyermekvédelmi szakpszichopedagógus tervezett

gyógypedagógiai terápia szakirány (JELENLEGI, pszichopedagógiai tartalmakkal) önálló pszichopedagógia mesterképzés indítása klinikai gyógypedagógiai szemlélet és tudás, komplex esetkezelés, diagnosztika, terápia specializációk: a, gyermek klinikai és mentálhigiénés b, egészségügyi tartalmak: MENTÁLIS ÉS VISELKEDÉSZAVAROK FEJLŐDÉSI ZAVAROK SZEMÉLYISÉGZAVAROK, SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSI ZAVAROK DEVIANCIÁK, FÜGGŐSÉGEK SZOCIALIZÁCIÓ PROBLÉMÁI KRÍZISEK MENTÁLIS ÉS VISELKEDÉSZAVAROK ÉRZELMI-ÉS VISELKEDÉSZAVAROK GYERMEKKORBAN TELJESÍTMÉNYZAVAROK SZOCIÁLIS-SZOCIALIZÁCIÓS PROBLÉMÁK

KÖZNEVELÉSBEN: szakszolgálatok, diagnosztikai és terápiás intézmények, korai fejlesztés EGÉSZSÉGÜGY – gyermekkórház, pszichiátria

szociális-és gyermekvédelmi intézmények, szolgálatok, bűnmegelőzés, büntetésvégrehajtás


oldal 33

pedagógus gyógypedagógus

SZAKVIZSGA

MÓDSZERSPECIFIKUS KÉPZÉSEK

különféle formában és szervezésben

DOKTORI KÉPZÉS

gyógypedagógiai – pszichopedagógiai témák

ÉLETVEZETÉSI PROBLÉMÁK, KRÍZISEK, TRAUMÁK, STRESSZEK KÖZÖSSÉGI PROBLÉMÁK DEVIANCIÁK, FÜGGŐSÉGEK BÁNTALMAZÁS, ABÚZUS ? pszichopedagógus lsd. fentebbi, a szakirányú továbbképzéseknél megjelenített tartalmak

viselkedésterápia játékterápia agressziókezelés szenzoros integrációs terápia tánc-és mozgásterápia művészeti terápiák … érzelmi-és viselkedészavarok témái

KÖZNEVELÉS: óvoda, iskola: SNI egyéb pszichés fejlődési zavarai, BTMN, HH, HHH egyéni és közösségi problémák szakszolgálatok: korai fejlesztés szakértői tevékenység nevelési tanácsadás GYERMEKVÉDELEM: speciális szükségletű gyermekek alap-és szakellátások minden terepre

minden terep

KOMPETENCIÁK, SZAKMATERÜLETEK, ESZKÖZÖK– problémák, feladatok Sajnos, jelenleg az információhiány, illetve a téves, egymásnak ellentmondó, nem megfelelő információk jellemzőek mind szakmán belül, mind a gyógypedagógiai, mind a társszakmák viszonylatában. Ez azért is lehetséges, mert igen kevés a pszichopedagógiáról az írásos információ, a publikáció, a kiadvány, a szakmai állásfoglalás, a kompetencia-leírások, szakmai irányelvek, szabályozó anyagok száma, ezen kívül pedig a törvényi és rendeleti megjelenése a szakmának szintén hiányos, félreérthető és kaotikus, nem egyértelműek a kompetenciák, tevékenységi területek, határok. Ezért szükség van mind szakmai, mind törvényi, rendeleti szintre ható szakmai érdekképviseleti, javaslati munkára, lobbira is a területeinken. Feladatok: Más szakmákkal való együttműködés kérdései Kompetenciánkat, elismertségünket, együttműködési hatékonyságunkat a kellően részletes és elmélyült tudásanyag biztosítja, valamint a gyakorlati életképesség is. Team munkában kell tudnia dolgozni a pszichopedagógusnak a pedagógussal, orvossal, pszichológussal, pszichiáterrel, szociális és egészségügyi szakemberekkel. A BA szinten egyenrangú a BA pedagógussal, összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály

oldal 34

szociális szakemberrel, pszichológussal (viselkedéselemző) és segítői, asszisztensi, segédmunkatársi szerepet tölthet be az egyetemi végzettségű orvos, pszichiáter mellett. MA szinten önálló tevékenységi körök végzésére kompetens szakemberként a teamben végezhet a többiekkel egyenrangú esetvezetést, illetve részfeladatokat komplex esetnél. Lehet konzulense vagy egyenrangú munkatársa a többi szakembernek. Fontos, hogy legyen önálló diagnosztikai és terápiás jogosultsága a képzésben meghatározott kompetencia határain belül. A kompetenciák leírását a többi szakma számára is hozzáférhetővé kell tenni publikációkban, tájékoztatókban, interneten. Szakmai irányelvek, standardok, protokollok kidolgozása (az egyes vizsgálati, terápiás eljárásokat, illetve zavarok kezelését tekintve, pl. sni gyermek pszichopedagógiai ellátásának protokollja) Pszichopedagógiai diagnosztikus és terápiás eszköztár létrehozása o alapfogalmak meghatározása  korrekció, kompenzáció, felzárkóztatás, fejlesztés, terápia, reszocializáció, habilitáció, rehabilitáció  pedagógiai, pszichológiai, művészeti, szocio-terápiák és eljárások o terápiás repertoár, kompetencia-szint meghatározásokkal o saját, specifikus pszichopedagógiai módszerek összegyűjtése

SZAKMAI ÉRDEKKÉPVISELET– problémák, feladatok Jelenleg kevés, illetve esetleges információval rendelkeznek mind a törvényhozók, mind a szakmai vezetők a pszichopedagógia lényegéről, a pszichopedagógus tudásáról, kompetenciájáról, szakterületeiről, módszerspecifikus ismereteiről. Hiányosan és több esetben nem előnyösen jelenik meg a pszichopedagógia az egyes törvényi, rendeleti anyagokban, illetve az évek során hátrányunkra módosulnak ennek hatására az elhelyezkedési lehetőségek. Ez különösen érinti a gyermekvédelmi területet, mely azért is aggasztó, mert a pszichopedagógiának gyermekvédelmi gyökerei vannak. Egyre csökkenő számban találunk pszichopedagógus státuszokat ezen a területen, ezért ezt a témát alaposabban is körbejárjuk. Gyermekvédelem A gyermekvédelem kérdéseinek számtalan megközelítése létezik, de mindegyikhez érzelmek tapadnak, hiszen kiszolgáltatott gyermekekről van szó (Domszky, 2006). A gyermekvédelmi ellátások és intézmények (itt nem részletezhetően számos okból végbemenő) folyamatos átalakulásából, differenciálódó struktúrájából, ennek következtében pedig az új ellátások és intézménytípusok megjelenéséből, valamint az egyes gyermekvédelmi intézmények összetett feladatrendszeréből adódó jellegzetesség, hogy az erre vonatkozó jogszabály minden vezetői beosztásban és intézményi munkakörben többféle képesítési követelményt enged meg. Közéjük tartozik a pszichopedagógus képesítés is. A jogszabály életbelépésekor, 1998-ban még jóval több munkakörnél sorolták föl a pszichopedagógust, azóta a jogszabály módosítások sorozatában a pszichopedagógus említése folyamatosan csökken. összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály

oldal 35

A különböző képesítésekkel megszerezhető tudások tartalmazzák a közös gyermekvédelmi tudásalapot, és az adott szakra jellemző sajátos többlettudást. Ez a pszichopedagógusok gyermekvédelmi felkészítésében alapvetően háromféle megközelítést jelent: a közös tudásalap naprakész, aktuális állapotának közvetítését (főbb elemei: a gyermekvédelmi problémák értelmezése, a gyermekvédelem fogalma, a gyermekvédelem, mint társadalmi intézmény, szervezeti rendszer, a gyermekvédelem jogi szabályozása, módszerei), ezt hozzá kell kapcsolni a pszichopedagógus képzés egészéhez, utalva a pszichopedagógus képzés során elsajátítandó tudásokra, és megmutatva, hogy azokból mit, hol és hogyan lehet a gyermekvédelmi problémamegoldásban hasznosítani (természetesen nem kizárólagos igénnyel, annak tudatában, hogy a végzett pszichopedagógusok nem csak a gyermekvédelem területén fognak elhelyezkedni), valamint be kell mutatni a gyermekvédelmi szakma tapasztalati alapú módszertani építkezésének sajátosságait is, ehhez a három tantárgy-formáló elemhez kapcsolódik a gyermekvédelmi munkakörök sajátosságainak a megismertetése is, ami azonban hangsúlyt nem annyira a tantárgy oktatása, inkább a szakmai gyakorlatokra való felkészítés és a gyakorlatok keretében kap. A képesítés megszerzését előkészítő felkészítés szerepe akkor változik meg, amikor a végzett pszichopedagógus valamilyen gyermekvédelmi munkakörben helyezkedik el. Innen kezdve a munkakör válik a fő rendező elvvé. S, mivel pszichopedagógus munkakör (az alternatív napközbeni ellátásokat kivéve) nincs nevesítve a gyermekvédelmi törvény hatálya alá tartozó ellátó rendszerben, a pszichopedagógus képesítésű dolgozó munkáját elsősorban a munkaköri feladatainak teljesítése alapján értékelik, ami a pszichopedagógiai felkészültsége szempontjából összességében többnyire irreleváns. Ekkor ugyanis a pszichopedagógus, bár építheti a munkáját a gyermek- és ifjúságvédelem tantárgy keretében és a szakmai gyakorlatok során megszerzett, valamint a képzés egészében elsajátított tudására, de a munkakörében, elsősorban a munkaköri előírása követelményeinek kell megfelelnie az intézményi szakmai program megvalósítása során. Ezek a munkakörök viszont számos egyéb (eltérő tartalmú) képesítéssel is elláthatók, s a munkaköri követelmények így, mindegyik képesítés hátrányára csereszabatosak. Röviden fogalmazva: a pszichopedagógus sem tudja megmutatni teljesen, hogy mit tud. Ennek következtében pszichopedagógusok ugyan dolgoznak a gyermekvédelemben, de a pszichopedagógiai tudás nemigen tud kibontakozni és általánosan érvényesülni a gyermekvédelem intézményeiben. Erről a szomorú állapotról tanúskodik A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú mellékletében az is, hogy a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodás egyes formáiban vezetői beosztásban hol engedi meg a rendelet pszichopedagógus alkalmazását és hol nem számol a pszichopedagógussal: Az alapellátásokban magasabb vezető/vezető beosztásban pszichopedagógus csak a gyermekjóléti szolgáltatásnál szerepel a megengedett képesítések között. Nem szerepel a helyettes szülői hálózatnál, a gyermekek átmeneti otthonánál és a családok átmeneti otthonánál – pedig a pszichopedagógus ezekben az ellátásokban is kompetens. A szakellátásokban magasabb vezető/vezető beosztásban pszichopedagógus egyáltalán nem szerepel, pedig a nevelőszülői hálózat, a gyermekotthon, a különleges, speciális gyermekotthon, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, a megyei gyermekvédelmi szakértői bizottság éppen azok összeállította: dr. Eigner Bernadett, MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztály

oldal 36

az intézmények, melyek munkatársai képzésére a pszichopedagógia szak annak idején létrejött. A pszichopedagógusok, képesítésük alapján, ezeken a területeken ma is kompetensek. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú mellékletében, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodás egyes formáiban alkalmazott dolgozói munkakörök képesítési felsorolásában: Az alapellátásokban gyermekjóléti szolgáltatásnál családgondozóként és pszichológiai tanácsadóként, az alternatív napközbeni ellátásban pszichopedagógusként, gyermekek átmeneti otthonában családgondozóként, pszichológiai tanácsadóként, családok átmeneti otthonában családgondozóként és pszichológiai tanácsadóként szerepelnek. A szakellátásokban egyáltalán nem szerepelnek. Pedig a nevelőszülői hálózatban nevelőszülői tanácsadóként, gyermekotthonban nevelőként, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál például örökbefogadási tanácsadóként vagy gyermekvédelmi gyámként (utóbbi munkakörben ráképzéssel) kompetensek lennének. A gyakorlatban ezt a méltatlan állapotot kicsit enyhíti, hogy a gyógypedagógus a felsorolt munkakörök közül többnél elfogadott képesítésként szerepel, így a pszichopedagógusok, bár nem a saját szűkebb szakterületük megjelenítésével esetleg el tudnak helyezkedni. (Ezt a fejezetet Domszky András írta.)

Köznevelés A köznevelési törvényben és rendeleteiben hiányosan, néhol következetlenül jelenik meg a pszichopedagógus, ezen kívül nem jelenítődik meg sehol az a komplex tudás, amelyet a mindennapos munka során a pszichopedagógusok használnak az óvodában, iskolában, illetve a pedagógiai szakszolgálatban. Jelenleg mind a pedagógus munkakörök, mind a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak körében megjelenik a pszichopedagógus, de van, ahol nincs képzettségi előírás hozzárendelve, illetve egyéb problémák is megjelennek. A pszichopedagógusnak különleges, komplex szerepe van az iskolában (Eigner, 2011).

Egészségügy Az egészségügyben a „gyógypedagógus” jelenik meg elsősorban a gyermekpszichiátria, pszichiátria területén, ahol beteglétszámtól függően kötelezően alkalmazandó gyógypedagógus. A többi lehetőség csak opcionális, koraszülött osztály, gyermekosztály, krónikus betegeket, gerinc betegeket kezelő osztályok esetében. Fontos kérdés a státuszok számának növelése, hiszen inkább a csökkenést tapasztaljuk. Az ambuláns ellátásban is számos helyen lehetne jelen a pszichopedagógus: gyermek endokrinológia, diabetesz szakrendelés, allergiológia, ortopédia. A krónikus beteg gyerekek iskolai integrációja és a pedagógusok felkészítése szintén tartozhatna a pszichopedagógia kompetenciakörébe. A korai fejlesztésnek is vannak területei, ahol a mi szakmai tudásunknak is nagy jelentősége lehet. Fontos lenne még a szülészeteken, illetve a házi gyermekorvosi rendelőkben alkalmazni a pszichopedagógust, a korai fejlődési, kapcsolati eltérések, nehézségek felismerése, megelőzése és kezelése érdekében. (Ezt a fejezetet Gráf Rózsa írta.)


oldal 37

Feladatok: az egyes területeket (köznevelés, szociális és gyermekvédelem,egészségügy)részletesen bemutató szakmai anyagok készítése szakmai érdekképviseleti tevékenység folytatása az illetékes minisztériumokban, állásfoglalások, javaslatok megfogalmazása és beterjesztése szakmai anyagok, összefoglalók, ismertetők készítése, az illetékesek több fórumon történő rendszeres tájékoztatása publikációk

MARKETING

Ahhoz, hogy kellő elismertségre tehessünk szert, sokkal több helyen meg kellene szólalnunk, illetve publikálni, kutatni, kutatási eredményeket ismertetni, és gondot fordítani a népszerű ismeretterjesztésre is. Hiányzik a saját kutatási, módszertani és gyakorló intézmény, mely az összes többi gyógypedagógiai szakirány esetén létezik. A pszichopedagógiai módszertani intézmény megteremtése mellett fontosak lennének a belső, külső publikációk, az erőteljesebb, határozott és szélesebb körű információáramlás. Esetleg szakmai rendezvények szervezése, egyéb közösségi szakmai erősítés: a MAGYE Pszichopedagógiai Szakosztályának folyamatos aktivizálása, más társaságokon belüli szekciók alakítása, aktivizálása (pl. Pedagógiai Társaságon vagy a Pszichológiai Társaságon belül pszichopedagógiai szekció, saját folyóirat. A szakmán belüli és kívüli információáramlás érdekében a MAGYE honlap szakosztályi felületének aktív használata mellett érdemes lenne saját weblapot üzemeltetni, mely interaktív formában teremtené meg a folyamatos szakmai párbeszédet a kollégák között. Ez a weblap megfelelő források birtokában indítható lenne a www.pszichopedagogia.hu webcímen. Jelenleg még látható a pár éve készített http://pszichoped.elte.hu weblap is, melyet aktívan használva szintén sok információt, anyagot oszthatnánk meg, tehetnénk közzé. Ehhez szükséges lenne egy aktívára, specifikus segítőkre a szakosztályi tagság köréből. A hazai kapcsolatok mellett a nemzetköziek építése, csak akkor, ha már a hazaiakban megtaláltuk a helyünket, stabilizálódott a szerepünk és a helyzetünk, ha kellően szoros és együttműködésben építő szakmai kapcsolatokat tudtunk kiépíteni. Feladatok: saját honlapunk, felületünk gondozása, aktualizálása folyamatosan publikációk gyűjtése, megjelentetése tematikus pszichopedagógiai különszám a Gyógypedagógiai Szemlében hírlevél


oldal 38

Irodalmak Ahrbeck,B. (2011): Wozu ist die Verhaltensgestörtenpädagogik da? In: Sonderpädagogische Förderung 56. Jg., H.4, 343 - 360 Domszky András (2006): Gondolatkísérlet egy intellektuális gyermekvédelem-elmélet megalapozásához. Fejlesztő Pedagógia, Bp., 1.sz. Domszky András (1995): Kik is azok a pszichopedagógusok? Család, Gyermek, Ifjúság, 4. http://issuu.com/csagyi/docs/csagyi_1995_3-4/17 Eigner Bernadett (2011): Pszichopedagógia az iskolában – A pszichopedagógia válaszai az iskolai konfliktusok, erőszak, bántalmazás, kirekesztés, viselkedés - és teljesítményzavarok visszaszorítására Fejlesztő Pedagógia, 22. évf., 5-6.sz. Eigner B. (2010) Szakbemutatás összefoglaló. Pszichopedagógia. Tanszéki anyag, ELTE BGGYK Pszichopedagógiai Tanszék, Budapest Füredi János-Németh Attila-Tariska Péter szerk. (2007) A pszichiátria rövidített kézikönyve Medicina Kiadó, Bp. Gereben Ferencné (2008): Gyógypedagógia a változó világban. A XXXVI. Miskolcon rendezett OSZK plenáris ülésén elhangzott előadás Gyógypedagógiai Szemle 2008/3. http://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=21&jaid=169 Gordosné Szabó Anna (2000): A magyar gyógypedagógus-képzés története ELTE BGGYFK Bp. Gordosné Szabó Anna (2004a): Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Gordosné Szabó Anna szerk. (2004b).: Gyógyító pedagógia. Nevelés és terápia. Medicina Kiadó, Bp., 2004b. György Júlia emlékkönyv (1997) szerk. Horányi Györgyné Fővárosi Pedagógiai Intézet, Bp. Horváth Péter (2010): A „gyógypedagógus” iránti kereslet a jogszabályok tükrében Előadás az ELTE BGGYK képzésfejlesztési tanácskozásán Illyés Sándor szerk. (2000): Gyógypedagógiai Alapismeretek. ELTE BGGYFK, Bp. Lányiné Engelmayer Ágnes (2004): Gyógypedagógia és terápia. In: Gordosné Szabó Anna szerk.: Gyógyító pedagógia. Nevelés és terápia. Medicina Kiadó, Bp. Liebermann Lucy (1964): A nevelési tanácsadás problémái hazánkban. Magyar Pszichológiai Szemle, 1964/4. Murányi-Kovács Endréné (1970): Az intézetben nevelkedő, nem hospitalizált gyermekek és serdülők emocionális fejlődése. Pszichológiai Tanulmányok, XIII. kötet, Bp. Myschker, N. (2009). Verhaltensstörungen bei Kindern und Jugendlichen. Erscheinungsformen, Ursachen, hilfreiche Maßnahmen. Stuttgart: Kohlhammer.


oldal 39

Rózsáné Czigány Enikő (2004): Pszichopedagógiai foglalkoztatás az egészségügyben. In: Gordosné Szabó Anna szerk.: Gyógyító pedagógia. Nevelés és terápia. Medicina Kiadó, Bp. Tóth Zoltán (1933): Általános gyógypedagógia. Gyógypedagógiai Társaság kiadása, Bp. Vértes O. József (1940): A gyógyító nevelés rendszere. Kókai Lajos kiadása, Bp. Vértes O. József (1830): Hisztériás gyermekek. Kókai Lajos kiadása, Bp. Vértes O. József (1912): Ideges gyermekek tanítása. Stark Ferenc kiadása, Bp. Volentics Anna (2001): Lexikonszócikkek. In: Gyógypedagógiai lexikon. szerk. Mesterházi Zsuzsa ELTE BGGYFK, Bp.2001. Volentics Anna (1993): Ismeretek a pszichopedagógia köréből. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Volentics Anna (1996a): Gyermekvédelem és reszocializáció Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Volentics Anna szerk. (1996b): Dr. Murányi-Kovács Endréné tiszteletére. BGGYTKF, Bp. Volentics Anna (2000): Nehezen nevelhető, inadaptált gyermekek a közoktatás és a gyermekvédelem intézményeiben. In: Illyés Sándor szerk. Gyógypedagógiai Alapismeretek. ELTE BGGYFK, Bp. Az epilepsziás rohamok és epilepszia felismeréséről, kezeléséről és a betegek gondozásáról (1. módosított változat) Készítette: a Magyar Epilepszia Liga vezetősége a Csecsemő- és Gyermekgyógyászai-,i, a Geriátriai, valamint a Neurológiai Szakmai Kollégiummal egyeztetve Egészségügyi Közlöny 2008. évi 3. számában, 2008. február 21-én megjelent megjelent Irányelvek módosítása. Megjelent az Egészségügyi Közlöny 2010. évi 11. szám CD mellékletében 2010. május 25.) BNO-10 Zsebkönyv, DSM-IV meghatározásokkal Animula, Budapest, 1995 DSM-IV diagnosztikai kritériumai zsebkönyv Animula, Budapest, 1997


oldal 40

Törvények, rendeletek IDEA (the Individuals with Disabilities Education Act) Szövetségi törvény, USA 1990 átdolgozva 1997 és 2004 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve

egészségügy 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról 2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről

köznevelés 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet A pedagógiai szakszolgálati intézmények működésérõl 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Minisztériumi állásfoglalás: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/agyogypedagogusi-alkalmazas-feltetelei

gyermekvédelem 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről (és 2. számú melléklete)

szociális 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 1993. évi III. törvény a szociális ellátásokról


oldal 41

Szakmai állásfoglalás Pszichopedagógia tudomány és gyakorlat

Recommend Documents