FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY
SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK
A VERSENYZŐ JELE:
KÉMIA FELADATOK TÉTEL
Rendelkezésre álló idő: 30 perc Elérhető pontszám: 20 pont
2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ INTÉZET
KÉMIA FELADAT
A VERSENYZŐ JELE:
TÉTEL
1. Írd a halmaz megfelelő helyére az anyagokhoz tartozó számot!
4 pont
ELEMEK
GÁZOK
FOLYADÉKOK
VEGYÜLETEK
1. Oxigén 3. Vas 5. Desztillált víz 7. Hidrogén-klorid 9. Levegő 11. Bróm
2. Nátrium-klorid 4. Nitrogén 6. Kén 8. Ammónia 10. Tengervíz 12. Metán
2. Írd a megfelelő két betűt a folyamatok mellé! Folyamat A hidrogén vízzé ég el A víz felforr A víz megfagy A nátrium klórral egyesül A higany-oxid hevítésekor oxigén fejlődik A jód szublimál A jég megolvad A nátrium-hidroxid oldódik Az ammónium-hidroxid oldódik A víz hidrogénre és oxigénre bomlik
5 pont Betűjelek
A – exoterm folyamat, B – endoterm folyamat, C – kémiai változás, D – fizikai változás
2
KÉMIA FELADAT
A VERSENYZŐ JELE:
TÉTEL
3. 1300cm3 0,5 mol/dm3 koncentrációjú kénsav oldatot hány cm3 1,5 mol/dm3-es koncentrációjú nátrium-hidroxid oldat közömbösít? 3 pont
3
KÉMIA FELADAT
A VERSENYZŐ JELE:
TÉTEL
4. 2000 g etilalkohol elégetéséhez hány dm3 standard állapotú oxigén szükséges? Az égés során milyen anyagok keletkeznek? Add meg a keletkezett termékek mennyiségét grammban! 3 pont
5. A butilalkohol és az ecetsav reakciójával keletkező vegyület császárkörte illatú anyag. 2 pont a) Írd le a reakció egyenletét! b) Nevezd meg a keletkező vegyületet! c) Mi a neve az ilyen típusú folyamatoknak?
4
KÉMIA FELADAT
A VERSENYZŐ JELE:
TÉTEL
6. Saját tudásod és a szöveg alapján válaszolj a kérdésekre!
3 pont
AZ IVOVÍZ Honnan nyerjük az ivóvizet? Egyik legnagyobb kincsünk az ivóvíz. Nélküle ugyanúgy elképzelhetetlen az élet, mint levegő nélkül. Az ivóvizet a föld alatti forrásokból és a folyók mellett elhelyezkedő parti szűrésű kutakból nyerjük. A két vízzáró réteg között elhelyezkedő vizet rétegvíznek nevezzük. A talaj felszíne közelében a vízzáró réteg fölött a talajvizet találjuk. A talajvizet szennyezi a mezőgazdaság, a műtrágya fölösleg, beszivárog a talaj mélyébe, ugyanígy a növényvédőszer-maradványok is ide juthatnak. A talajvízből táplálkozó kutak vize ma már ivásra nem használható a talaj szennyezettsége miatt. A vízzáró réteg alatt lévő források hátránya az Alföld egyes területein (pl. Békés megyében) az, hogy arzént tartalmaznak. A folyók mellett elhelyezkedő városok nagy részét parti szűrésű kutak látják el vízzel, ilyenek találhatók pl. a Szentendrei szigeten, melyeknek vizét a Gellért-hegyen lévő víztározóba szivattyúzzák. A mészkőhegységekben előforduló karsztvíz nagy kincs, amely szintén segíthet az ivóvíz ellátásban. A bányászat a karsztvíz készlet mennyiségét csökkenti. Ivóvízkincsünk napról-napra fogy, mivel egyre inkább szennyezzük. Bár Föld felszínének 65%-át víz borítja, a tengerek vize sós, nem iható, az édesvizű tavak és folyók vizének nagy része pedig szennyezett. Mit tartalmaz az ivóvíz? Az ivóvíz minőségét az ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat) ellenőrzi. Az ivóvíz szabvány rögzíti le, hogy milyen szennyezőket milyen mértékben tartalmazhat. Az oldott anyagok származhatnak a kőzetből, ahol a forrás ered, és kerülhetnek a vízbe emberi tevékenység folytán. A mészkő- és dolomit hegységekben fakadó források kemény vizet adnak. A vízkeménységet okozó kalcium- és magnézium sók nem mérgezők, de vízkövesedést, mosószereknél többletfogyasztást okoznak. A nehézfémek, nitrátok, a növényvédőszer-maradványok és baktériumok emberi tevékenység következtében jutnak be az ivóvízbe. Ezek viszont egészségkárosítók. A nitrát és a nitrit műtrágyázáskor került a talajba, innen az ivóvízbe. A vörösvérsejteket hasonlóképpen alkalmatlanná teszi az oxigénszállításra, mint a szénmonoxid. Forralással, egyszerű kémiai módszerekkel nem távolítható el. Ha a víz nagyobb mennyiségben tartalmazza, akkor ivásra nem alkalmas. Mivel a vízben vannak baktériumok is, ezért fertőtlenítőszereket kell adagolni hozzá, pl. klórt. Hazánkban – egyes ipari üzemeket kivéve – minden célra ivóvizet használunk. Gondoljuk meg, mennyivel kevesebb ivóvízre lenne szükség, ha két különböző vezetékkel rendelkeznénk, és csak az étkezéshez használnánk az ivóvizet. Olvasmány Kék-kór Este még semmi baja nem volt, törölgeti a szemét H.-né. Éjfél után kezdett a gyerek elkékülni, és nehezen vette a levegőt. Három órakor felzörgettem az orvost, azt mondta, tüdőgyulladása van a gyereknek, hívni kell a mentőt. Öt óra volt, amikor a kórházba érkeztünk. Tőlem a gyereket elkapták, majd kis idő múlva jöttek mondani, hogy meghalt. Mikor hazavergődtem, már a másik gyerek is bekékült. Nála jöttek rá, hogy a víztől van a baj. Innen Németiből hány gyereket vitt el a víz? Hármat… (Idézet: Balog I. Egy korty halál c. riportkönyvéből.)
5
KÉMIA FELADAT
A VERSENYZŐ JELE:
TÉTEL
Kérdések: a) Mit nevezünk rétegvíznek?
b) Miért nem alkalmasak ivásra talajvízből táplálkozó kutak?
c) Mi a kémiailag tiszta víz összegképlete, szerkezeti képlete?
d) Milyen kötés van a vízmolekulákban?
e) Milyen kötés van a vízmolekulák között?
f) A vízmolekulák közötti kötés kialakulása okozza a víz néhány különleges tulajdonságát. Melyek ezek a tulajdonságok, és a földi élet szempontjából miért fontosak? Soroljál fel ezek közül legalább kettőt!
6
