Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Szerszámgépek Tanszéke
Szakdolgozat Web felületen elérhető karbantartó szoftver fejlesztése
Készítette: Takács Máté G-4BMR 2015
MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Szak: Mechatronikai mérnöki
Robert Bosch Mechatronikai
alapszak
Tanszék
Szakirány: Gépészeti
3515 Miskolc-Egyetemváros
mechatronika Szakdolgozat Szám: RBMT-2014-15-2-SZ16. Takács Máté részére G4BMR tanulóköri mechatronikai mérnök jelölt (Neptun kód: JOOHC9) A tervezés tárgyköre: Gyártóeszköz karbantartás A feladat címe:Web felületen elérhető karbantartó szoftver fejlesztése A FELADAT RÉSZLETEZÉSE: Tanulmányozza a gyártóeszközök karbantartásával kapcsolatos munkafolyamatokat, különös tekintettel a karbantartási folyamatnak a minőségbiztosítással összefüggő dokumentálására. Tárja fel a piacon található karbantartást támogató szoftvereket, és elemezze azokat a gyártóeszközök elsősorban szerszámgépek - területén történő alkalmazhatóság szempontjából. Tanulmányozza a „felhő” alapú szoftvertechnológiákat és vizsgálja meg ezek alkalmazhatóságát a karbantartás támogató program továbbfejlesztésére. A megismert tapasztalatok alapján dolgozzon ki egy karbantartási tevékenységeket támogató, Web felületen elérhető szoftver koncepcióját. Készítse el a program rendszertervét és a program tesztelhető prototípusát. Visual Basic fejlesztői környezetben, és egy működő berendezéseken mutassa be.
KONZULENS
Dr. Hegedüs György
TANSZÉKI KONZULENS:
ME Szerszámgépek Tanszéke Dr. Szabó Tamás
A szakdolgozat kiadásának időpontja:
ME, Robert Bosch Mechatronikai Tanszék 2015. március 11.
A szakdolgozat beadásának határideje:
2015. május 18. Dr. Szabó Tamás tanszékvezető, egyetemi docens Robert Bosch Mechatronikai Tanszék
1
Tartalom 1.
Bevezetés ....................................................................................................................... 4
2.
Karbantartási módszerek és jellemzőik ..................................................................... 5
2.1
Hagyományos karbantartási módszerek ................................................................ 6
2.1.1 Hibáig valóüzemelés ............................................................................................. 6 2.1.2 Tervszerű megelőző karbantartás (TMK) .......................................................... 6 2.1.3 Diagnosztikai karbantartás .................................................................................. 7 2.2
Modern karbantartási módszerek .......................................................................... 8
2.2.1 RCM – Reliability – Centered – Maintenance (Megbízhatóság központú karbantartás).................................................................................................................... 8 2.2.2 TPM – Total Productive Maintenance .............................................................. 10 2.2.3 CMMS – Computerised Maintenance Management System .......................... 10 2.3
Probléma megoldási módszerek ............................................................................ 11
2.3.1 Az 5 miért módszere ........................................................................................... 11 2.3.2 5S – Seiri, Seiton, Seiso, Seiketsu, Shitsuke ..................................................... 12 2.4
Tervszerű Megelőző Karbantartás ....................................................................... 13
2.5
Az autonóm karbantartás kialakítás .................................................................... 14 Cloud Computing, avagy a felhőalapú számítástechnika ....................................... 15
3.
3.1. Felhőalapú szolgáltatás három fő típusa .............................................................. 17 3.1.1 Szoftverszolgáltatás – SaaS ................................................................................ 17 3.1.2 Platformszolgáltatás – PaaS ............................................................................... 17 3.1.3 Infrastrukturális szolgáltatás – IaaS ................................................................. 17 3.2
Mi is az a felhő? ...................................................................................................... 18
3.3
Felhő típusok, hozzáférhetőség alapján ................................................................ 20
3.4
Tévhitek a felhőalkalmazásról ............................................................................... 21
3.5
Felhőszolgáltatások ismertetése............................................................................. 23
3.6
Felhőalkalmazás tulajdonságai ............................................................................. 25 2
Karbantartási szoftverek ........................................................................................... 28
4. 4.1
ExpertALERT......................................................................................................... 28
4.2
TMK......................................................................................................................... 29
4.3
Directline ................................................................................................................. 30 A tervezett rendszer bemutatása .............................................................................. 31
5. 5.1
A tervezett rendszer folyamatábrája .................................................................... 35 A tervezett rendszer továbbfejlesztése ..................................................................... 36
6. 6.1
Rendszergazda, alkalmazott belépés..................................................................... 36
6.1.1 Rendszergazda főmenü ...................................................................................... 36 6.1.1.1 Berendezések.................................................................................................... 37 6.1.1.2 Mérések ............................................................................................................ 38 6.1.1.3 Feladat hozzáadása ......................................................................................... 38 6.1.1.4 Személyzet nyilvántartása .............................................................................. 39 6.1.1.5 Partnercégek nyilvántartása .......................................................................... 39 6.1.1.6 Kimutatások, diagramok ................................................................................ 39 6.2
Dolgozói belépés ...................................................................................................... 42
6.2.1 Dolgozói főmenü .................................................................................................. 42 6.2.1.1 Végrehajtandó karbantartások ...................................................................... 43 6.2.1.2 Elintézendő javítások ...................................................................................... 44 6.2.1.3 Meghibásodások jelentése .............................................................................. 44 7.
Összefoglalás ............................................................................................................... 45
8.
Summary ..................................................................................................................... 46
9.
Irodalomjegyzék ......................................................................................................... 47
3
1.
Bevezetés
Az informatikai eszközöknek, mint minden használatban lévő berendezésnek, bizonyos időközönként szükségük van karbantartásra, hogy a lehető legeredményesebben szolgálják ki a különféle igényeket. A hardver elemekhez hasonlóan, a szoftvereknek is szükségük van szervízelésre. Használatuk során a felhasználói programok, illetve az operációs rendszerek egyre több szükségtelen adatot generálnak (pl. ideiglenes internet fájlok) melyek mennyisége a rendszer sebességének csökkenését okozza. Napjainkban a folyamatos fejlődés érdekében a cégek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a karbantartás fontosságára. A különböző vállalatok különböző saját, vagy átvett szoftveres rendszereket alkalmaznak a szerszámgépek minőségellenőrzése, minőségbiztosítására. A karbantartás legalább annyira fontos szerepet tölt be a szervezetek életében, mint a marketing, a fejlesztés, vagy éppen a termelés. Tehát nem meglepő módon a szervízelési költségeikre fordítják a legnagyobb figyelmet. Projektfeladatomban feltárom a piacon található karbantartást támogató szoftvereket, ismertetem
a
felhő
alapú szolgáltatásokat,
illetve a szervízelési
módszereket.
Szakdolgozatomban a webes felületen elérhető program rendszertervét, prototípusát, illetve azt mutatom be Visual Basic környezetben, és egy működő berendezésen.
4
Karbantartási módszerek és jellemzőik
2.
A karbantartási eljárás a termelési folyamat zavartalan működéséért felelős, ugyanakkor nélkülözhetetlen szerepe van a termelési folyamathoz való kapcsolatát tekintve, és azzal egyöntetű folyamatrendszert alkot. Tulajdonképpen a karbantartás a technikai eszközök javításának, kiszolgálásának és használatának összetett folyamata. A német DIN 31051 szabvány szerint a karbantartás definíciója: "A fenntartás, karbantartás intézkedések összessége a névleges állapot megóvására és újbóli előállítására, valamint a tényleges állapot megállapítására és értékelésére." A karbantartási rendszerek történeti kialakulása és a fejlődést generáló tényezők:
Időszakos javítás (hibajavító tevékenység)
Ütemezett javítási módszerek (Planned Maintenance)
Előrejelző karbantartási rendszer (Predictive Maintenance)
Beavatkozó karbantartási rendszer (Proactive Maintenance)
Megbízhatóság alapú rendszerek (Reliability Centered Maintenance)
Kezelők által vezetett megbízhatóság (Operator Driven Reliability)
Teljes körű termelési karbantartás (Total Production Maintenance)
5
2.1 Hagyományos karbantartási módszerek
1. ábra - Hagyományos karbantartási módszerek
2.1.1 Hibáig valóüzemelés Az 50-es évekig, a hibáig üzemelés volt a legkézenfekvőbb karbantartási stratégia, ugyanis a gépkiesésnek nem tulajdonítottak nagy jelentőséget. Sokkal inkább fontos szempont volt, hogy a javítandó gépet a rajta dolgozó munkás helyre tudja hozni, illetve egyszerű munkagépeket használjanak és mindezt olcsó munkaerő tegye.
2.1.2 Tervszerű megelőző karbantartás (TMK) Az 1960-as évekre előtérbe került a gépek meghibásodásának tervszerű megelőzése, ennek eredményeként alakult ki a Tervszerű Megelőző Karbantartás (TMK), melynek célja a megbízhatóság és a tervezhetőség volt. Emelkedett a munkaerő ára. A berendezések kezelése több szakértelmet igényelt, ebből kifolyólag a javítási/karbantartási munkálatok költsége is megnőtt. Mindezen szempontok magukban hordozták a termelékenység hatékonyabbá válását.
6
2.1.3 Diagnosztikai karbantartás Az 1970-es években a változékony gazdasági feltételek nyomást gyakoroltak a mérnökökre, egy újabb, hatékonyabb karbantartási módszerkifejlesztésére, ez a diagnosztikára épülő karbantartási rendszer.
A rendszer előnyei:
A merevcikluson alapuló karbantartási rendszer sok esetben nem biztosít elfogadható alkatrész kihasználást, és biztonságot sem nyújt
Vállalati költségcsökkentés
Raktárkészlet csökkenés
Automatizálás folyamatos fejlődése
Környezetvédelmi elvárásoknak való megfelelés
Javítások növekvő költségének csökkenése
A rendszerek hiányosságai: 1. Emberi tényezők elhanyagolása 2. Karbantartási információk áramlásának figyelmen kívül hagyása 3. Elsődlegesen műszaki szempontból elemez, csak másodlagos a felhasználók igényeinek, szükségleteinek figyelembe vétele 4. Nem játszanak, fontos szerepet a vállalati stratégiában 5. Valamennyi rendszer csak részmegoldásokat kínál a problémára
7
2.2 Modern karbantartási módszerek Az
elmúlt
évtizedek folyamán a
gazdasági
változásoknak voltak hatásaik
a
termékszerkezetekben. Ez egyben a napjaink legújabb termelő-berendezések és ez általuk korszerűbb karbantartási rendszerek iránti igényt is növelte. Az addig jól működő technika mellett szükségessé vált korszerű karbantartási rendszerek kialakítása is. Ezek célja a hagyományos rendszerek hibáinak minimálisra való csökkentése, a hatékonyságuk és megbízhatóságuk növelése.
RCM
TPM
CMMS
2.2.1 RCM
–
Reliability
–
Centered
–
Maintenance
(Megbízhatóság központú karbantartás) Az RCM a megbízhatóság alapú, vagy más néven a Megbízhatóság Központú Karbantartás. Az RCM - elemzés logikai rendszerműveletekkel törekszik meghatározni a termelést, biztonságot, és a veszély („megbízhatatlanság”) elhárítási technikáját. Az RCM célja egy olyan tervezett karbantartási program kialakítása, amelynek mind a maximális biztonság, mind a minimális anyagi befektetés fontos szempontja. Legfőképpen a legsúlyosabb meghibásodások következményeinek kiküszöbölésére a legalkalmatosabb az RCM - et használni.
8
2. ábra - RCM jellemzői
Fontosabb jellemzői:
Nem az számít az eszköz állapotát illetően, hogy mire tervezték gyárilag az alkatrészeket, berendezéseket hanem, hogy mi az a funkció, amit elvárunk tőle, vagyis a hangsúly a funkcióra terelődik
A régebbi rendszereknél az volt a cél, hogy a hibákat megakadályozzuk, napjainkban a problémák eredményeit igyekszünk eliminálni
A hiba eredője sokkal fontosabb, mint a technikai sajátossága. Az állapot elemzést arra alkalmazzuk, hogy csökkentsük, esetleg teljesen kiküszöböljük a hibák következményeit
Az RCM szerint a három karbantartási alaptaktika mellett egyre fontosabb szerepet kap a negyedik elem a hibakeresés. Azt a feladatot, amely a funkcionális adottságot átvizsgálja „hibakeresési feladatnak” nevezzük. Hibakeresést a rejtett, vagy felderítetlen hibák esetén alkalmazunk és azokra a hibákra, amely a védelmi eszközökhöz kapcsolódnak. A korábbi ösztönös rendszer kialakítás helyett műszakilag megalapozott, nyomon követhető és dokumentált, szisztematikus rendszerkialakítást tesz lehetővé
9
2.2.2 TPM – Total Productive Maintenance A TPM olyan közel 50 éves szervizelési és termelési rendszer, amely a berendezés általános eredményének növelésére, valamint a kényszerleállás és a probléma nélküli termelés biztosítása fókuszál. Az egyik legfontosabb alaptétele a szüntelen belső fejlődés biztosítása. Főbb szempontjai még a produktivitás javításának fejlesztése, az eljárások megbízhatóbbá, és kevésbé veszteségessé tételének révén. Eszközeivel (műszaki, vezetési és szervezési) igyekszik a termelékenységet minél nagyobb hatásfokon tartani. A TPM 3 részből áll: JIT (Just In Time), 5S módszer, valamint OEE.
JIT alapelve, hogy hogyan lehetne folytonosan tökéletesíteni a termelési rendszert, hogyan osszuk meg a berendezések, munkaerő energiáit a lehető legoptimálisabban valamint a raktárban lévő felhalmozott árukészlet minél minimálisabb legyen, azáltal elérve, hogy csak akkor gyártunk, amikor kell, illetve szükséges.
Az 5S módszer 5 szóból áll: Sort, Stabilize, Shine, Standardise, Sustain.
2.2.3 CMMS – Computerised Maintenance Management System A CMMS rendszerrel ellátott számítógépes adatbázis magában foglalja az adott szervezet karbantartási munkáit, valamint az ahhoz kapcsolódó információkat. A naprakész adatokkal ténylegesen a karbantartási vezetők segítségére vannak. Mielőtt a szoftvert használjuk, a karbantartást el kell végezni, mert ha mégsem akkor hibás, illetve valótlan adatokat kapunk. A CMMS céljai között említhetjük a pontos esemény nyilvántartását, a folyamatok automatizálását, a szerződések szem előtt tartását, a szervízelési rendszer egységesítését, valamint az energiafelhasználás csökkentését. Minél kidolgozottabb egyegy rendszer, annál több elvárásnak, igénynek tud megfelelni.
10
2.3 Probléma megoldási módszerek Az összes újító folyamatban vagy munkaszervezet életében az előrelépés, a modernizáció egyik fontos eleme a problémák felismerése, kezelése, megoldása. Néhány ismertebb példa:
5 miért módszer
5S
2.3.1 Az 5 miért módszere A kifinomult technika lényege, hogy egymást követően ötször fel kell tenni a „Miért?” kérdést. Természetesen a tényleges baj megoldása nem könnyebb, mint más művelet során, de ezzel ellentétben eredményesebb és termelékenyebb is. Természetesen néha kevesebbszer, néha sajnos többször kell feltenni a kérdést. A feleletet pedig figyelmesen és precízen kell megállapítani, így lehet eljutni a felszíni forrástól a probléma gyökeréhez. Egy példa az 5 miért módszer alkalmazására:
Az egyik gyártmány fülsértő zajt ad ki a tesztelés folyamán. Miért?
Mert a vázszerkezetében elengedett az egyik hegesztés. Miért?
Mert a hegesztőmunkás nem kellő odafigyeléssel végezte a munkáját. Miért?
Mert nem szabadult meg a salakanyagtól ellenőrzés céljából. Miért?
Mert a rendszeres túlóra és a feszített tempó figyelmetlenséghez vezetett. Miért?
Ebből a példából jól észrevehető, hogy habár elengedhetetlen minden szinten beavatkozni, egyikkel sem lehet hosszú távon megoldani a problémát. Helyre lehet hozni a hibás terméket, lehet figyelmeztetni a kimerült hegesztő munkást, akár egy nap szabadságot is lehet biztosítani a részére, de az igazi eredményt akkor érünk el, ha a probléma gyökerét kezelik, és tehermentesítik a rendszert. Az 5 miértet ezért intézkedéseknek, azok értékelésének és siker esetén szabványosításnak kell követnie.
11
2.3.2 5S – Seiri, Seiton, Seiso, Seiketsu, Shitsuke Az „lean”- t olyan módszer, amelyet vállalatok, cégek alkalmaznak a rendezett kialakításának érdekében. Előfordul, hogy „rend és tisztaság”- ként használják, miközben a módszer ennél lényegesen többet jelent. Olyan viselkedés kultúrát jelent ami javítja a műveletek áttekinthetőségét, támogatja a rendezettség megszilárdítását és a folyamatokkal kapcsolatos problémák feltárását és megoldását. Nem könnyű elismertetni, elfogadtatni a cégeken belül a módszer fontosságát, de az 5S bizonyítottan fejleszti az alkalmazottak tulajdonosi szemléletét. A veszteségek hatékony eliminálásának módszere a karbantartási folyamatokban is: 5S
3. ábra Az 5S körforgása
12
1. Szortírozás - A feladatok rendezése, meghatározása. Felesleges munkafázisok csökkentése 2. Rendrakás - Munkahelyeken szükséges szerszámok, dokumentumok rendezetten a helyükön. (Árnyéktábla, jelölések, felfestések) 3. Tisztítás - Egyfajta ellenőrzés ahol rendellenességeket lehet detektálni. Ilyenek pl. az időközi inspekciók. (3 havi EMS, 2 havi robot) 4. Szabványosítás
-
Minden
egyes
berendezésen
történő
szabványosított
munkavégzéshez szabványosított műveleti sor, szerszámlista és normaidő szükséges. 5. Fenntartás - Folyamatos fejlesztés a javaslattételi rendszeren keresztül. (Módszer, folyamat, dokumentálási és dokumentum rendszer
2.4 Tervszerű Megelőző Karbantartás A program célja, a szervízelési folyamatok végrehajtása, amelyek megingathatatlan gyártási folyamatot biztosítanak. Azon kívül az előállítási folyamatok minőségét és termelékenységét fokozza és a karbantartási kiadást csökkentő eljárásokat is magában foglalja. Lépések: 1. A szervízelési folyamatok elsődleges felállítása 2. A gyengepontok kiküszöbölése, csökkentése 3. Információs rendszer alkotása 4. A tervezett karbantartás kezdete 5. A karbantartási teljesítmény fokozása 6. Javító karbantartás 7. Tervezett karbantartási program
13
Karbantartás megelőzés 7 lépése Már a beszerzésnél, vásárlásnál figyelembe kell venni a karbantartási, a hozzáférhetőségi, és a kezelhetőségét a berendezésnek. Fontos cél a korai hiba felismerése, és kiküszöbölése. Elengedhetetlen kelléke ennek a feltételnek a munkaerő által megszerzett szakmai tapasztalat. 1. Termékfejlesztés 2. Berendezés koncepció 3. Berendezési konstrukció 4. Gyártás 5. Próbaindítás 6. Installáció 7. Üzemelés
2.5 Az autonóm karbantartás kialakítás Azt jelenti, hogy a termelésben dolgozók önállóan végrehajtják a karbantartás egyes részeit. A bonyolultabb karbantartási és javítási beavatkozások elvégzése a karbantartók feladata. Célja: 1. A berendezés működési módjának megértése 2. A karbantartási intézkedések hatékony elosztása Ha a termelésben résztvevőket bevonják a karbantartásba, akkor összekötik a gyártásban lévő tapasztalataikat a berendezések működéseinek ismereteivel. A gépkezelők felelősek lesznek berendezésükért és a folyamatos minőségért.
Kialakítás 7 lépése 1. Alaptisztítás egy első ellenőrzéssel 2. A szennyező források elleni intézkedések és a hozzáférhetőségek javítása 3. Az ideiglenes normák megállapítása 4. Az egész termelő berendezés ellenőrzése és gondozása 5. Az autonóm karbantartás kezdete 6. A munkahely megszervezése, és javítása 7. Autonóm karbantartás 14
3. Cloud Computing, avagy a felhőalapú számítástechnika A felhőalapú számítástechnika (Cloud Computing) egy olyan számítástechnikai gyűjtő fogalom, melyet rengeteg lehetőség szerint lehet értelmezni. Ez azt jelenti, hogy olyan fájlokkal és programokkal dolgozunk, melyek fizikailag az interneten találhatóak meg, valahol a „felhőben”– egy, vagy több központi szerveren –, saját gépünkön csak ún. kliens alkalmazásokként
futnak,
melyek
ugyanúgy
tudnak
kapcsolatot
teremteni,
az
üzemeltetővel, és ha a szolgáltatást valamilyen módon megfizetjük (adataink kiadásával, vagy pénzzel), akkor használhatjuk. A rendszereken kívül melyek reklámokon alapulnak, egyre több pénzt fizethetünk, a szaporodó szolgáltatások igénybevételére, azaz zsebünkbe is bele kell nyúlni magánszféránk és személyes adataink átadása mellett. Az átlagos felhasználó is napi szinten kerül kapcsolatba felhővel ( ezt számítási felhőnek nevezzük ), pl.:
online, szövegszerkesztők, levelezők, , címjegyzékek, virtuális szerverek és még
számtalan példát lehetne felsorolni. Ez azt jelenti, hogy már egy közvetítő közegtől, egy harmadik féltől is függ az érintett adatok sorsa, és a kérdés már nem az, hogy mennyire bízhatunk a szolgáltatóban, hanem a kétségek, hogy bárki illetéktelen hozzáférhet, visszaélhet illetve, hogy az adatok mindig elérhetőek-e (kábelszakadás, elemi kár, szolgáltatási feltételek módosítása…). Arra is gondot kell fordítani, hogy a toborzási időszak lejártával, az ingyenes szolgáltatási feltételek a felhasználók számára előnytelenül megváltozhatnak, vagy éppen az apró betűs részek is okozhatnak kellemetlen meglepetést. A 2010-es évekre a felhasználók érdeklődése a mobilitás irányába látszik elmozdulni az asztali számítógépek felől. A mobil netezésre szánt szerkezetek palettája egyre növekszik, de sok tekintetben többségük csökkentett élményt tud biztosítani, mégis a gyengébb teljesítményük következtében, mint egy katalizáló tényezőként kell elkönyvelni a trend életképességében. A Cloud Computing rohamos térhódításáért, az eszközi megközelítés csak csekély mértékben befolyásolja, talán néhány helyen a megfelelő sávszélesség hiánya és elhúzódó kielégítő megoldása. A szélesebb mértékű sikeresség az egyre agresszívebben kibontakozó, racionalitástól mentes marketinges hadviselés eredményeként valósulhat meg. Nagy valószínűséggel az Internet mai arculata átrajzolódik és az eddig derivált társadalmi egyenlőtlenségeket tovább növeli. A vállalati igények kielégítéséhez a gazdasági szektor informatikai vezetőinek, valamint céges felső vezetőinek többsége a felhőszolgáltatásokat még nem látja elég megbízhatónak, kockázatmentesnek. Olyan fenntartások merülnek fel, hogy a Cloud Computing piacon, ami miatt máshol is 15
felvásárlásokra, fúziókra lehet számítani, melyek a felhasználó cégek számára aggodalmat szülnek. Az információ kihelyezése internet-alapú felhőbe eléggé aggályos nagyon sok vállalat és ügynökség vélekedése szerint. Utóbbi években az Internet jelentette a legnagyobb támadási, visszaélési felületet az IT ágazatok számára. A szoftver felhasználók között egyre jobban felvetődik a zárt forrású megoldásokkal szembeni bizalmatlanság. Ennek ellenére a világvezető szoftver- és hardver gyártói, profitjuk növelése érdekében nagyon sok pénzt és energiát ölnek az ágazatba és annak népszerűsítésére, és néhány példát látva a mohóságukban elkövetett hibák botrányba fulladó bakik is kirobbannak, tehát a terület jövőjének következményeinek alakulása beláthatatlan. A témát nagyon sok oldalról lehet megközelíteni, akár jó, akár rossz oldalról is, de ezt túlnyomó részt felnagyítva, megteszik a reklámok. Nagyon keményen lehet bírálni is, mint ahogy az FSF (Free Software Foundation) alapítója, Richard Stallman egyenesen őrültségnek nevezi a web-alapú programok használatát. Más vélemények szerint az egész egyszerűen egy gazdaságpolitikai ködösítésnek gondolják. Mindenesetre figyelemre méltó a nagy óriás cégek termékeinek (Amazon Web Services, Google App Engine, Windows Azure) árnyékában a helyi közepes és kis vállalkozások sorsa, bár van köztük, akiket eddig is elkerült a minőségi szolgáltatás fogalma. Az egyéni felhasználókat, mivel a gazdasági szereplőkkel ellentétben sokkal kevesebb mérlegelhető kritériummal kell szembenézniük, sokkal könnyebb átszoktatni a webes alkalmazások használatára. A jelenség szépen folyamatosan növekszik, világszerte beszivárog, elősegítve az olykor káros globalizációs folyamatokat. Több területen, többféle módon lehet alkalmazni a technológiát – egy része már több éve jelen van, és további ötleteket szül – pl.: oktatás, hírszolgáltatás, kapcsolatteremtés. Akik a napi életüket, vagy jövőjüket érintő szolgáltatásokat nem tudják megfizetni, lemaradnak és az információ hiánya miatt kiszolgáltatott periférikus helyzetekbe kerülnek, szemben másokkal, akik valamilyen szegmensét valóban előnyösen használhatják ki, költségeket takaríthatnak meg, profitot termelhetnek. A felhő alkalmazások eszköztől függetlenül jelentősen le vannak maradva az asztali gépekre írt programok tudásához mérten, és ha az aktuális helyzethez képest, a későbbiekben bármilyen irányban fejlődés tapasztalható, akkor is felbukkanhatnak kompatibilitási problémák. Gyorsaságuk a kapcsolat minőségétől függ, és a mobilitásról beszélve plusz anyagi ráfordítást jelent több kapcsolati alternatíva (nincs mindenhol vezetékes hálózat), melyek nem mindig egyenértékűek. Persze vannak olyan területek is, ahol elhamarkodott
16
lenne ekkora drámaiság, hiszen a mindennapok hozzászoktattak egyes történések rugalmasabb kezeléséhez.
3.1. Felhőalapú szolgáltatás három fő típusa Különféle felhő alapú szolgáltatást különíthetünk el, a következőkben a szolgáltatásuk szerint különböztethetőek meg:
Szoftverszolgáltatás – SaaS
Platformszolgáltatás – PaaS
Infrastrukturális szolgáltatás – IaaS
3.1.1 Szoftverszolgáltatás – SaaS A SaaS rövidítés angol szóból származik: „Software as a Service” ami annyit jelent, hogy a szoftver és az ahhoz kapcsolódó adatok központilag vannak tárolva, amelyhez a felhasználó egy web böngészőn keresztül érhet el
3.1.2 Platformszolgáltatás – PaaS Platform as a Service, az az olyan számítástechnikai modell, amely felhasználásra kínál egy felületet és egymásra épülő szolgáltatásokat. A felhasználói a szolgáltató segítségével készít egy alkalmazást, illetve annak szoftver ellenőrzése és telepítése is a kezében van.
3.1.3 Infrastrukturális szolgáltatás – IaaS Az Iaas (Infrastucture as a Service) a legalacsonyabb szintű szolgáltatási modell. Az szolgáltatók számítógépeket biztosítanak, ezek lehetnek tényleges fizikai szerverek, vagy (többnyire) virtuális számítógépek. A szolgáltatók nagyszámú szerver áll rendelkezésükre., amelyeken futtatva úgynevezett hypervisorokkal nagy mennyiségű virtuális gépet tudnak munkára bírni, ami biztosítja, hogy az ügyfelek igényeinek megfelelően méretezzék a 17
kívánt alkalmazásokat. Az infrastruktúraszolgáltató kínálhat extra funkciókat is, mint például operációs rendszerek választását, tűzfalat, esetleg IP-címet.
3.2 Mi is az a felhő? A felhő (cloud) informatikai értelemben nem más, mint maga az internet vagy egy kommunikációs hálózat. Vagyis a felhőalapú számítástechnika az internet (cégek esetében belső intranet hálózat) alkalmazásával nyújtott szolgáltatásokat jelenti. Ezt úgy kell elképzelni, hogy amikor Cloud szolgáltatást vesz igénybe az ügyfél a szolgáltatójának erőforrásait működteti, miközben az adatai részben, vagy egészben, távoli szervereken kerülnek elmentésre.
A múlt A cloud computing korántsem újdonság. 1960-tól is foglalkoztak a tudósok a gondolattal, azonban a technológia és az internetes kommunikáció fejletlensége akadályozta azt, hogy a felhőalapú megoldások elindulhassanak útjukra.
A felhőalapú számítástechnika előnyei a) Méretezhetőség Az informatika méretezhetősége mindig ugyanazokat a kérdéseket veti fel: Vajon megfelelő lesz-e a rendelkezésre álló erőforrás? Mi történik, ha ugrásszerűen megnagyobbodik a forgalmunk? Mit kezdjünk a rendelkezésre álló hardverekkel, ha kedvezőtlenebbre fordulnak a piaci körülmények? Ezekkel a kérdésekkel nem szükséges foglalkozni a cloud computing világában, mert a szolgáltatások alkalmazkodóak. b) Erőforrások felszabadítása A felhőalapú szolgáltatások egyrészt segítenek felszabadítani az informatikai infrastruktúrák hardvereire rakódó terheket, és lehetővé teszik azt, hogy az erőforrásokat más, üzletileg fontos célokra lehessen átcsoportosítani. Másrészt jelentős mennyiségű emberi erőforrást takarítanak meg, hiszen számos tevékenység elvégzését a szolgáltatók vállalják.
18
c) Nagy rendelkezésre állás A cloud computing szolgáltatások mögött meghúzódó cégek folyamatosan jelentős fejlesztéseket
és
beruházásokat
eszközölnek,
annak
érdekében,
hogy
a
szolgáltatásaikat világszerte megfelelő minőségben tudják nyújtani. A legtöbb cég a ,világ
különböző
pontjain
elhelyezett,
komoly
méretű
adatközpontokkal
rendelkezik, amelyek nagy rendelkezésre állást biztosítanak. d) Folyamatos támogatás Az esetlegesen felmerülő technikai problémák esetén az ügyfelek az év minden napjának, minden órájában hívhatják a szolgáltatók támogatási központjait, és segítséget kérhetnek a rendellenességek minél gyorsabb megszüntetése érdekében.
Milyen költségeket takaríthat meg?
Szerverköltség
Licenc díjak
Energiaköltség
Szakképzett informatikai munkaerő bére
Informatikusok folyamatos képzési költsége
Alkalmazások frissítésével járó költségek
A megfelelő kihasználás A vállalattámogató számítástechnikai rendszer terhelése időben változó lesz, ha a működése szezonális. Ha az általános igények kiszolgálására kalibráljuk a rendszert, csúcsidőben a feldolgozás komótos lesz, fokozódik a válaszidő, ami elégedetlen ügyfeleket és frusztrált dolgozókat eredményez. Ha megfelelő számú kiszolgálót állítunk munkába azért, hogy a rendszer a maximális terhelést is elbírja, az idő egy részében az eszközök állásideje nő. Tehát ha aratásnál júniustól-augusztusig használjuk a kombájnokat, az év fennmaradó részében kihasználatlanul maradnak.
19
A saját rendszer átka Ma a vállalatok jobbára önálló informatikai infrastruktúrát és szervezetet (azaz autót és sofőrt) üzemeltetnek. Ezt angolul "on-premises" modellnek nevezik, ez alatt a kifejezés alatt a gyakorlatban a következőket értjük:
Saját informatikai központ (egy vagy több speciálisan berendezett, légkondicionált, számítógépterem) birtoklása, bérlése, karbantartása és őrzése
Hardvereszközök
(kiszolgálók,
adattároló
egységek,
hálózati
eszközök,
szünetmentes tápegységek) birtoklása, felügyelete és karbantartása
Szoftverek (operációs rendszerek, kiszolgáló és rendszerfelügyeleti programok, üzleti programok) birtoklása és/vagy bérlése, felügyelete és karbantartása
Üzemeltető
és
támogató
személyzet
(rendszergazdák,
szervizmérnökök,
ügyfélszolgálati munkatársak) alkalmazása
Energia- és távközlési díjak fizetése
3.3 Felhő típusok, hozzáférhetőség alapján Attól függően, hogy a felhő alapú megoldásokat nyújtó szolgáltató milyen metódussal osztja szét a felhasználók között az erőforrásait, hogy teljes felületet kínál-e, éppenséggel csak egy adott szoftvert, vagy csak tárhelyet, megkülönböztethetünk:
Privát felhőt
Publikus felhőt
Számítási felhőt
A három típus rövid ismertetése:
Privát felhő azt jelenti, hogy a szolgáltatást biztosító erőforrások kizárólag a felhasználó részére van dedikálva, nem kell osztoznia azok teljesítményén másokkal.
A publikus felhő esetében, mint mondjuk a Microsoft Live Messenger-e, meghatározott számú szerver szolgál ki egy dinamikusan váltózó felhasználói terhelést. Mindezt térítésmentesen.
20
A számítási felhőről akkor beszélünk, ha a szolgáltatás jellege is adott nyilvánvalóan, tehát, hogy pontosan mit is használunk, de ekkor kiemelten fontos a szolgáltatás sebessége. Érthetőbben fogalmazva számítási kapacitást veszünk. Ilyenkor a szolgáltató garantál egy rövid válasz időt, egy adott számítás elvégzésére vállal határidőt. Ezeknek a feltételeknek a teljesülése érdekében a szolgáltató akár dinamikusan meg is növelheti az erőforrások számát, tehát ha szükséges, akár több száz vagy több ezer új szervert is üzembe állít, amik csak nekünk számolnak.
3.4 Tévhitek a felhőalkalmazásról Évek óta ismert fogalom a vállalatvezetők körében a felhő informatika, ennek ellenére számtalan tévhit terjed róla. A rendszer bevezetése hatékonyabbá tesz bármely szervezetet, azonban a különböző szolgáltatási típusokkal szemben még nagy a bizonytalanság. A Navigator Informatika Zrt. segítségével rámutatok a hibás állításokra, és vonzóbbá szeretném tenni a szervezetek számára a felhőalapú informatikát, előnyeit még jobban közérthetővé tenni.
1. tévhit: A felhőalapú szolgáltatások alkalmazása nem minden vállalat számára kifizetődő A felhőalapú informatikai megoldások szinte bármilyen méretű és típusú vállalat számára előnyösek, csupán a szervezethez illő szolgáltatási típust kell megfelelően kiválasztani. Az első és legfontosabb feladat mindig az adott vállalat igényeinek a felmérése. A Navigator szakértelme szerint: az induló cégeknek, illetve a kis- és középvállalkozásoknak a hosztolt nyilvános felhő a legalkalmasabb, nagyvállalatoknál pedig a privát felhő bevezetése a leginkább hatékony megoldás a fejlesztés kivitelezéséhez. A tervezés során az is fontos lépés, hogy az informatikai környezet mely részét érdemes felhőalapon alkalmazni. A nagyvállalatok a legjobb megoldásként azt szokták alkalmazni, amikor a szolgáltató az együttműködési szolgáltatásoktól – például levelezés, közös dokumentumtár, CRM, dokumentum menedzsment – az üzleti alkalmazásokig, mindent felhő alapon valósít meg.
21
2. tévhit: A felhőalapú informatika nem biztonságos A vállalatok által működtetett széttagolt és sérülékeny, helyi informatikai rendszerekkel ellentétben a felhőalapú architektúrák központosítottak, és a folyamatok nagy hányada automatizált, ami leredukálja az ember okozta hiba valószínűségét és a rendszer veszélyeztetettségét. A szolgáltatók a lehető legjobb és legmodernebb biztonsági megoldásokat igyekeznek alkalmazni a meghibásodások és a támadások megelőzésére, mivel a több szerver együttes, egy helyen történő üzemeltetése magas szintű rendelkezésre állást és biztonsági intézkedéseket kíván. A szigorú titkosítási módszerek hatékonysága miatt a felhőben az esetlegesen egymás mellé kerülő versenytársak adatai is maximális biztonságban lehetnek, továbbá az alkalmazottak mobileszközeikről is veszélytelenül elérhetik az információkat. A szolgáltató pedig garantálja a nap 24 órájában való rendelkezésre állást.
3. tévhit: A vállalat nem tudja ellenőrizni a felhőben tárolt adatokat A felhőalapú megoldásokat, - a fejlesztéseknek köszönhetően - a hagyományos, vastagkliens- megoldásoknál magasabb információbiztonsági szint és rugalmasság jellemezi, és az új típusú rendszerekben az adatok pontos földrajzi elhelyezkedésénél sokkal fontosabb azok védelme és a kapcsolódó szolgáltatások. A szolgáltatónál megbízott szakértők professzionális karbantartási állapotot biztosítanak a felhasználóknak, így a felhőben tárolt információk a lehető legnagyobb biztonságban vannak. Az automatizált biztonsági megoldások leegyszerűsítik a megfelelőségi rendelkezések betartását. Ha egy vállalkozás tapasztalt, kiváló ajánlásokkal rendelkező szolgáltatót választ, és igényeit jelzi a szolgáltatói szerződésben, a vállalati adatok maradéktalanul biztonságban lesznek. A felhőalapú rendszer ezáltal a jogi és adatvédelmi szabályoknak megfelelni igyekvő, - leginkább pénzügyi, illetve jogi profilú - vállalatok számára is megfelelő megoldást jelent.
4. tévhit: A felhőalapú számítástechnika költségesebb, mint a hagyományos A felhőalapú informatika bevezetésével, a fizikai eszközökkel kapcsolatos költségek és problémák leredukálódnak, valamint akár több évre determinálhatóak az informatikai 22
beruházások. A felhőalapú megoldások miatt a teljes költség 20-30 százalékot biztosan csökken az integrációjától függően, a vállalatoknak viszont nem kell invesztálniuk a hardverek állandó cseréjébe, valamint biztosítaniuk a privát szerverek fenntartásával kapcsolatos speciális körülményeket, és fizetni az ezzel járó kiadásokat. A maximális hatásfok elérése érdekében az aktuális igényeknek megfelelően a felhőalapú informatikai megoldások szimplán bővíthetők, vagy szűkíthetők, így a szervezetek pontosan azért fizetnek, amit használnak.
5. tévhit: A vállalati alkalmazottaknak időigényes megtanulni az új rendszer használatát Kétségkívül igaz - habár nem mérhető össze az azonnal érezhető előnyökkel, amelyek mellett eltörpül - hogy némi átképzéssel jár a felhőalapú informatikára történő áttérés. A Navigator Zrt. tapasztalatai szerint, azonban ez csekély kellemetlenséget okoz.
3.5 Felhőszolgáltatások ismertetése Google Drive A Google Drive jelenleg Androidon, Mac-en, és Windows-on érhető el. Támogatja webes felületen megnyitható fájlokat, így már nem csak a klasszikus dokumentumokat tudja a felhasználó böngészni. A DropBox-szal ellentétben nem rendelkezik a „Media Streaming” – gel. Ez azt jelenti, hogy nem lehet a felhőben tárolt mp3 fájlokat lejátszani, csak külön letöltve van rá lehetőség. Az adatvédelmet nagymértékben komolyan vevő felhasználók sem lesznek elégedettek, hisz nincs jelszavas titkosítási lehetőség a fájlokon. Google Drive speciális funkciói közé tartozik a GMail- és Google Docs-integráció, a csoportosan használható és szerkeszthető dokumentumok támogatása, valamint fájlok és teljes mappák megosztása.
23
Microsoft SkyDrive A Skydrive hasonlít a Google Drive-hoz, mert hasonlóan össze van kötve a Microsoft saját webes dokumentumszerkesztő alkalmazásával, így egy komplett irodaként használható a megoldás. Van Media Streaming, és akár több mappa is szinkronizálható, ami a többi felsorolt alkalmazások nem képesek. Publikusan is megoszthatóak egyedi linkek segítségével a fájlok, mely megint fontos előny, a Google webes termékével szemben. Jelszavas fájlvédelem itt sincs.
Dropbox 2007-ben alapították. A DropBox az első, széleskörűen elterjedt és használt felhőszolgáltatás, amely mind a mai napig nagy népszerűségnek örvend. A Dropbox rendelkezik Mac, Windows és - egyedülálló módon - Linux operációs rendszerekre telepíthető alkalmazással, valamint iOS-, Android- és BlackBerry-alkalmazással. A Dropbox
kiadott
egy
-
számos
programozási
nyelven
elérhető
-
fejlesztői
szoftvercsomagot, amely lehetőséget biztosít, hogy bárki saját Java, Python, Ruby vagy Objective-C nyelvű alkalmazásaihoz adhat teljes körű Dropbox-támogatást. Rendelkezik Media Streaming, funkcióval vagyis a felhőben tárolt multimédiás állományokat lehetőség van lejátszani az arra alkalmas készülékeken. A kliens szinte ugyan az, mint a Drive esetében is - egy extra mappa tárolja adatainkat, ami folyamatosan szinkronizál a felhőben lévő tárhelyünkkel. Ami még nem elhanyagolható, hogy van rá mód publikus linkeket készíteni a fájlokhoz, így az is letöltheti azt, akinek egyébként nincs Dropbox accountja erre egyelőre nincs lehetőség a Google Drive-ban.
iCloud A 2011-ben kiadott szolgáltatás (korábban „MobileMe”) az Apple saját internetes tárolószolgáltatása, ami főleg a Mac OS X és iOS felhasználóknak szól. A szolgáltatás nem támogatja bármilyen fájltípus feltöltését: csak a Pages, Numbers és Keynotes alkalmazásokkal készített dokumentumok tárolhatók az almás felhőben, illetve az iOSeszközök biztonsági mentését is automatikusan megoldja a szolgáltatás. Ezen túl egyre több külső alkalmazás is képes már az adatait a felhőben tárolni. 24
Box Legfőképpen az üzleti szférában használt szolgáltatás. Alkalmazások elérhetőek Windows, Mac, Android, BlackBerry, WebOS és iOS platformokra. Fájlok és mappák megosztása, valamint a közösen szerkeszthető dokumentumok natívan támogatottak. A legfőbb előnye, hogy a munkafolyamatba nagyon könnyen integrálható az API-jának hála, ám ez az általános felhasználóknak nem számít. Az viszont sokkal inkább, hogy jelszavas védelemmel is lehet operálni a feltöltött mappákat illetően, ám Media Streaming funkció sajnos nincs. Publikus fájlmegosztásra viszont van lehetőség.
3.6 Felhőalkalmazás tulajdonságai A felhőmegoldások előnyei A technológiai alapok jóvoltából akár a publikus, akár a privát felhő átlag fölötti hatékonyságot és kihasználtságot kínál, amely rugalmasan kibővíthető. Nem csak a borsos áru hardvereszközök beszerzésén takarékoskodhat a felhasználó, de az üzemeltetési ráfordításokon is rengeteg pénzt megspórolhat, mivel a havidíjas szolgáltatások esetén szoftver-telepítésre, annak karbantartására és frissítése nem szükségszerű, az az üzemeltető gondja. Továbbá, a felhőből használt szolgáltatások egyidejűleg magas rendelkezésre állást és szolgáltatási szintet is biztosítanak a felhasználóiknak, így költséges invesztálás nélkül használhatunk magas színvonalú programokat vagy tárolhatunk akár nagy mennyiségű adatot is a partner cég szerverein.
25
A felhő-szolgáltatások általános jellemzői:
Költséghatékony
Megtervezhető
Rugalmas
Megbízható
Egyszerű
Biztonságos
Jogtiszta
Bárhonnan elérhető
Előnyei:
Teljes körű kiszabadulás az infrastrukturális közegből
Akárhonnan kényelmesen elérhető szolgáltatások
Az informatikai rendszereket többé nem a maximális leterheltség szerint kell kiépíteni, hanem az adott igényekhez lehet rugalmasan igazítani
A magas egyszeri befektetési költségek (licence, szerver vas, stb.) operatív költségekké formálódnak így könnyen kiszámíthatóvá vállnak, havonta/évente kell őket fizetni
Nem kell aggódni, ha a számítógépünk tönkremegy adataink, leveleink, biztonságban lesznek
Nem kell többé a biztonsági mentéssel bajlódni, mert a szolgáltató garantálja az adatbiztonságot
26
Hátrányai:
Legnagyobb előnye sokaknak véleménye szerint egyben hátrány is, hiszen itt nincs az adat a kezünkben, nem tudjuk megfogni a szervert, ahol tároljuk a számunkra nélkülözhetetlen adatokat
Egyetlen felhasználónév/jelszó párossal hozzáférhetőek a céges adatok, így ha az valaki számára elérhető lesz, gyakorlatilag az adott felhasználó jogosultságával megtekinthető az összes adat
A hátrányok csökkentésére természetesen találhatóak védelmi megoldások, mint a jelszavak
megváltoztatása
elengedhetetlen
jelleggel
havonta, VPN kapcsolat
használata és még sok egyéb. Összegezve azonban a felhőre való áttérés lényegi kérdése az, hogy a felhasználók mennyire bíznak meg egy szolgáltatóban, mint például a Google, Microsoft.
27
4. Karbantartási szoftverek Az alábbi szoftverek azért kerülnek bemutatásra, mert jól felügyelhetőek velük a gépparkok, támogatják a megelőző karbantartási tevékenységeket, ezáltal megkönnyítik a költségek csökkentéséhez vezető utat. Használatukkal maximalizálható a gyártási volumen, az egyes hibákból következő állásidők pedig minimalizálhatók. Grafikusan, jól áttekinthetően szervezhetőek a karbantartási műveletek.
ExpertALERT
Directline
TMK
4.1 ExpertALERT Napjainkban az ExpertALERT a legfejlettebb karbantartási szoftver a piacon. Az alkalmazás a DLI Engineering által kifejlesztett, az automatizált rezgésdiagnosztikai programok legújabb generációja. A rezgés diagnosztikai rendszer a rendkívül sok egyedi diagnosztikai szabály alkalmazásával képes a hibák azonosítására, valamint a rezgésgyorsulás mérésének gyors megjelenítésére, és ezek közlésére a felhasználóval. Az adatbázis bővíthető a felhasználó kívánsága szerint. A diagnosztikai jelentés használható az
eredmények
és
a
gépek
rajzainak interaktív megjelenítésére, a diagnózis
magyarázatára. Az egyes hibák nagyságát is meghatározza (kismértékű, közepes, súlyos és extrém). A felhasználó trendet állíthat fel az információk segítségével és meghatározhatja, hogy a vizsgált forgógép állapota milyen gyorsan változik az idő függvényében, ami elárulja, hogy milyen karbantartást igényel. Teljesítményére jellemző, hogy mindezt több száz gép esetén is elvégzi rövid idő alatt. Így rengeteg emberi munkát helyettesítve, és nem utolsó sorban időt spórolva, megakadályozza a termeléskiesést.
28
Az ExpertALERTTM néhány tulajdonsága:
Gyors és könnyű a rendszer beállítás
Karbantartási javaslatokat ad a javítás sürgősségének meghatározásával
Néhány másodperc alatt érhetők el az adatok a felhasználóknak
Professzionális és rugalmas jelentés-generálás
Analízis a csapágyhibák meghatározása érdekében
4.2 TMK A program a magyar Palsoft ég fejlesztése. Eszközkarbantartás tervezési és ellenőrző szoftver, a minőségbiztosítás elengedhetetlen eszköze. Elsősorban a nagyobb, saját TMKval rendelkező vállalatok számára kifizetődő a program alkalmazása. Feladatai: a hibajelentések, karbantartási utasítások listázása, nyilvántartása, illetve kezelése. Új hibabejelentőt elsősorban a termelés területén, a gépkezelő, illetve a műszakvezető hozhat létre a termeléskövető modulban. Az adott géphez kapcsoló, aktív hibabejelentők a bejelentéskor
is
elérhetőek;
így
egyrészt
elkerülhető,
hogy
ugyanarról
a
meghibásodásról minden műszak külön lapot indítson, illetve a gépen dolgozó kolléga láthatja, ha a géppel kapcsolatban valamilyen probléma, esetleg korlátozás áll fenn.
A
hibabejelentő lapot a karbantartásért felelős dolgozó fogadja. A javítással, karbantartással kapcsolatos adatokat (beépített, cserélt alkatrészek, a munkát végző személyek), valamint a meghibásodással és az elhárítással kapcsolatos információkat (hiba lehetséges oka, javítás módja) szintén a lapra rögzíti. A javítás, karbantartás végeztével a lapot "visszaküldi" a bejelentő területre, ahol azt vagy a gépkezelő, vagy a terület vezetője hagyja jóvá. A programban a használat közben képződő tudásbázis segítségével a későbbi hibaelhárítási munka is egyszerűsödhet. Az adott gépen történt azonos típusú hibák lekérdezésével azonnal elérhető lehet a probléma megoldása. A programból több, a karbantartással kapcsolatos időszakos jelentés is készíthető (például: a hibák száma gépenként vagy típusonként, kieső és javításra fordított idők, stb.)
29
4.3 Directline A Megamation cég fejlesztette ki a szoftvert. A program maga könnyen tanulható, kezelhető, és felhasználóbarát. A hagyományos karbantartási funkciókon túl, jól nyomon követhető vele az anyagraktár állapota, és könnyen dokumentálható a tartalék-alkatrészek rendelési procedúrája. Az egyes segédletek, adatok könnyen hozzáférhetőek. Igények szerint további modulokkal bővíthető, amelyek nem igényelnek extra befektetést. A szoftver további előnye - versenytársaihoz képest - a "Directline Mobile" fejlesztés, amely a legtöbb mobil rendszert támogatja. Karbantartási munkálatoknál a mobilitás nagy előnyt jelent. A Directline alkalmazásához nem szükséges nagymértékű beruházás, ugyanis havi előfizetésű szolgáltatásként applikálható. Így ezen megállapodás alapján folyamatosan megkapja a felhasználó a szükséges funkciókat, információkat, ami a hatékony karbantartás szervezéséhez elengedhetetlen. A fejlesztés a figyelembevételével
felhasználói
igények
zajlik, amely ezen keresletek változásával, és új technológiák
felmerülésével együtt fejlődik.
30
5. A tervezett rendszer bemutatása A fejezeten belül a program kezelésének, funkcióinak, és a funkciók egymáshoz kapcsolódásának bemutatása következik. A program elindulásakor automatikusan párbeszéd ablak kéri fel az adott felhasználót Felhasználónevének és Jelszavának megadására. Amennyiben mindkét mező helyesen van kitöltve, az adott Felhasználónévnek megfelelő szintű menüpontok válnak elérhetővé. A Felhasználónévhez kizárólag betűket lehet írni, jelszónak betű és szám beírása is engedélyezett.
4. ábra - Belépési ablak
Amennyiben nem rendelkezünk Felhasználónévvel, lehetőségünk van azt módosítani, ha az előbbi párbeszédablakban, ha a Felhasználónév hozzáadására kattintunk. Az ablakban lehetőségünk van új felhasználónevet adni, jelszóval együtt.
5. ábra - Új felhasználó hozzáadása
A felhasználóváltással mindez meg is valósul, az adatokat a program lementette. Ezután újra a Belépés ugrik fel, és beléphetünk a megadott Felhasználónévvel, és jelszóval. 31
Amennyiben rossz adatokat írtunk be, a program nem engedi belépni az adott személyt. Ha minden rendben található, a következő felbukkanó ablak a Főmenü:
6. ábra - A főmenü
Gépállásrögzítés – Ebben a menüpontban rögzíthető a gép neve, száma, gépállásának időtartama, meghibásodásának oka, és további intézkedések feltűntetése is van mód, valamint keresés funkcióra is nyílik lehetőség.
Hiba jelentése – Erre kattintva alkalom nyílik e-mail küldése az előre beállított címre, megadott szöveggel, így a rendszergazda orvosolni tudja a felmerülő problémát.
Kapcsolat – E-mail írható egy megadott címre, a programon keresztül
Felhasználóváltás – Visszaléphető ezen funkcióra kattintva a belépés menüpontra, és más ügyfél adataival érhetjük el újra a programot
Hiba jelentése – A hivatkozásra kattintva előre beállított üzenet küldhető, egy előre megadott e-mail címre
32
Gépállásrögzítés
7. ábra - Gép állásrögzítés
A Gépállás rögzítés menüpontban a gépek állásideje dokumentálható. A Gép neve csak betűket tartalmazhat, a száma, időtartama csak számokat, a meghibásodás oka, további intézkedés szövegdobozába kizárólag betűket írhatunk. Ha ezen feltételek nem teljesülnek, a program erre figyelmeztet. Miután a megadott feltételeket teljesülnek, a mentés gombra kattintva elmenti a táblázat az adatokat. Új adatsor hozzáadására a hozzáadás gombra kell kattintani, ha a törlésben természetesen a törlés gomb segít A következő, előző gombokkal a táblázaton belül lehetséges a mozgás. A könnyebb keresés érdekében az adott fejlécre kattintva az adott oszlopot növekvő, illetve csökkenő sorrendbe tudja rakni az adatokat
33
Kapcsolat
8. ábra - Kapcsolat
34
5.1
A tervezett rendszer folyamatábrája
9. ábra - Folyamatábra
35
6. A tervezett rendszer továbbfejlesztése Ezen cím alatt olyan ötleteket, fejlesztéseket, műveleteket fogok prezentálni, amelyekkel a tervezett programom még szélesebb körben tudná ellátni a feladatát. A program két részből áll rendszergazda, és dolgozói felületből.
6.1 Rendszergazda, alkalmazott belépés Rendszergazdaként természetesen több funkciót, műveletet érhet el a felhasználó. A rendszergazda jelszavának megadása után, egy felirat jelenik meg a képernyőn ellenőrzés céljából, hogy éppen mely felhasználó nyitotta meg illetve használja a programot. Amennyiben nem rendszergazdaként, hanem alkalmazottként lép be, a program szintén megjelenítené az adott dolgozó beosztását is.
6.1.1 Rendszergazda főmenü Az 5.1-es fejezetben bemutatott funkciókon kívül, az alábbi műveletek segítenék a rendszergazda munkáját:
Berendezéseken berendezések-en belül találhatók az adott cég által üzemeltetett
gépek, gépegységek, amelyeken a karbantartási műveletek történnek. Itt van lehetőség azok részletes adatainak megtekintésére és módosítására, illetve új berendezések hozzáadására. Megtekinthetjük, hogy az aktuális géphez milyen időszerű illetve már elvégzett karbantartási illetve javítási műveletek tartoznak.
Mérések: A mérések funkciója lehetővé teszi az alkalmazottak által az egyes
berendezéseken végzett különböző mérési és leolvasási műveletek értékeinek megtekintésére. A méréseken belül van lehetőségünk az alkalmazottak által az egyes berendezéseken végzett különböző mérési és leolvasási műveletek értékeinek megtekintésére
Feladat menüponton belül vihető be új elvégzendő karbantartást, illetve itt
meghibásodás esetén történik a hiba részleteinek dokumentálása. Mindez egy belső adatbázison keresztül, mely tárolja az alkalmazottak illetve a partnercégek adatait, 36
lehetőség van mind a karbantartási, mind a javítási műveletekhez felelős személyt, illetve céget hozzárendelni.
A Személyzet és a Partnercégek-en belül tekinthetjük meg az imént említett
adatbázisok tartalmát, illetve itt van lehetőségünk új alkalmazottak és partnercégek felvételére.
A Karbantartások menüpontban tekinthetők meg tetszőleges szűrési beállítások
szerint a gépeken elvégzendő műveletek, illetve azok részletei. Szintén itt van lehetőségünk az egyes karbantartásokhoz munkalapot generálni.
Kimutatások, diagramok - A kimutatások menüpont megfelelően tudja ellátni a
karbantartási és javítási műveletek alapján diagramok illetve számszerű kimutatások készítését, mely alapján meghatározható a gépkihasználtság, illetve jobban kielemezető melyek a leggyakrabban előforduló típushibák. Van rá mód egyes gépekre szűrve illetve, az összes gépet figyelembe véve ezek elkészítésére
6.1.1.1
Berendezések
A menüponton belül vannak eltárolva az adott cég által használt gépek, gépegységek. Ezen belül van lista, részletek, műveletek, meghibásodások fül.
Lista A listán szereplő adatok tartalmazzák a gépegység adott kódnevét, illetve számát, a megnevezését, típusát, illetve mely helységben található. A kódnév, illetve szám leggyakrabban az adott gép gyártási száma, de cégtől függően ez természetesen változhat. A megnevezés fülről azt olvashatjuk le, hogy mi a gép, gépegység neve, illetve típusszáma. A helység alapján meghatározható hol található az adott gép. A felsoroltakra kattintva tetszés szerint rendezhetőek az oszlopok. Például: A201 – E400 – 1500 Eszterga - Eszterga típus - A3. Lehetőség van új berendezés hozzáadására. Meg kell adni az előzőekben ismertetett adatokat.
37
Részletek Amit az előző fülön kijelöltünk gépet, azt itt részletesebben tekinthetünk meg. Látható mely gyártó mikor gyártotta, és helyezte üzembe. Megadható, hogy a berendezés hány műszakban, hány órában van munkára fogva, esetleg hány fő kell a gép feladatának ellátására. A beazonosítás érdekében a szoftver fényképet tárol a gépegységekről. Természetesen új kép is hozzáadható, esetleges cserére is van mód.
Műveletek Itt vehető szemügyre az időszerű, és a már elvégzett karbantartások. Karbantartásnak is generál a szoftver egy kódot a beazonosítás érdekében, amely tartalmazza a már elvégzett, vagy elvégezendő feladatot, a prioritás mértékét, illetve a felelős személyt, vagy céget. Például: 01-DONE-PRIO2-Kovács Zoltán. Az elvégzett karbantartásokhoz van lehetőség beírni, hogy hány órát vett igénybe a művelet elvégzése.
6.1.1.2
Mérések
A mérés is rendkívül fontos a karbantartás témakörében, így ez a menüpont is fontos. A funkciója az, hogy az adott elvégezendő, vagy már elvégzett vizsgálatot, vizsgálatokat ismertesse, tárolja. A menüpont oszlopai a következők: mérés megnevezése, karbantartási művelet kódja, elvégezve, felelős személy, a mért érték, illetve annak mértékegysége. Például: Hidraulikai olaj szintjének mérése - A01 - 2015.03.27. - Dudás Bence - 20 centiliter. Mint minden ilyen oszlopot a fejlécre kattintva sorba rendezhető tetszés szerint.
6.1.1.3
Feladat hozzáadása
Ezen menüponton belül adható meg a szoftverbe és oszthatunk ki új karbantartási feladatokat, illetve rendszergazdaként itt van mód egyes berendezések hibáinak alkalmazására. A rendszer először választási lehetőséget kínál, hogy karbantartási műveletet, vagy meghibásodást kíván a felhasználó elvégezni.
Karbantartási művelet bevitele Első lépésként a programban tárolt berendezések közül választhatunk ki egyet, amelyeket természetesen adatbázisban tárol. E lépést követően a művelet részletezése következik, amelyet 38
annak prioritása, művelet kódja, munkavédelmi követelményének bevitele következik. Beállítható, hogy a feladatot mely személy, cég végzi el, illetve a feladat végrehajtása üzemen kívül történjen-e. Megadható, hogy a feladat elvégzése után, a karbantartásnak milyen sűrűnek kell lennie (naponta, kétnaponta, havonta, évente).
Meghibásodás bevitele A Karbantartási műveletekhez hasonlóan az első felugró ablakban, az adatbázisban szereplő berendezések listájából kell kiválasztani a feladat bevitelére alkalmasat. Ezt követően a hiba leírásét, prioritását, észlelésének időpontját, elvégzésének dátumát és a javítást végző személyt, céget kell beállítani.
6.1.1.4
Személyzet nyilvántartása
A rendszert használó cégek, és alkalmazottainak nyilvántartására szolgál az említett funkció. Ez tartalmazza a cég nevét, annak alkalmazottjának névsorát, beosztását, felhasználónevét, jelszavát. További bővítés lehet, az adott személy tevékenységeinek a leírása ez megkönnyíti a feladat kiosztás előtti tájékozódást a rendszergazdának. Lehetőség van rá új dolgozót felvenni, a már említett paraméterek begépelésével.
6.1.1.5
Partnercégek nyilvántartása
Az előző pontban felvázolt séma szerint adható meg a partnercégek adatait. Ezek a következőek lesznek: cég neve, székhelye, címe, nemzetisége, telefonszáma. weblap-, és email címe. Ezeket is lehet tetszés szerint rendezni, a fejlécre való kattintással. Új partnercég felvételére van lehetőség a már említett paraméterek megadásával.
6.1.1.6
Kimutatások, diagramok
A szoftver segítségével az elvégzett karbantartási és javítási műveletek mintájára eltérő adatelemzés készítését végezhetjük el ebben a menüpontban. Ezek alapján rálátás nyílik egyes szerkezet termelékenységére, kihasználtságára, illetve kielemezhető könnyebben vizualizálható, hogy mely típushibák jelentkeznek leggyakrabban az üzem területén 39
található gépeken. A karbantartási feladatok ezek alapján nagyobb hatásfokkal elvégezhetőek, ami az állásidők csökkenéséhez és emiatt a termelékenység növekedésnek indulhat. A program automatikusan egy új ablakot nyit meg, melyben meg kell határozni, hogy milyen kimutatást szeretne a felhasználó megjeleníteni. Például Gép állás idők összehasonlítása, gép kihasználtság, géphatásfok, ezeknek összehasonlítása, valamint meghibásodások.
Állásidők A funkció segítségével megjeleníthető, hogy egy kijelölt berendezésen, szabadon választott időintervallumon belül mennyi időbe telt a karbantartási illetve javítási műveletekre, amelyek a gép üzemelésének szünetelésével és ez által a termelékenység csökkenésével jártak. A későbbiekben ezen információk alapján jobban szervezhetővé válik a karbantartási műveletek kiosztása. Az állásidők ablakában legördülő menüből lehet kiválasztani a berendezést, illetve a vizsgálandó időtartalom (egy két, kettő hét, egy hónap, egy év). Ezután a program elkészíti előzetesen sablonként a kiválasztandó diagram típusát (kör, sáv, vonal, pont) és a felhasználó kiválaszthatja a neki legmegfelelőbbet. Beállítható a diagramok típusánál továbbá még, hogy térbeli legyen-e, robbantott ábrával lehet szemléltetni a kördiagramot. Lehetőség van a két tengely elnevezésére, szerkesztésére. Külön színeket alkalmazható az ábrákhoz, a könnyebb érthetőség érdekében. A bemutatott értékeket természetesen a program a korábban meghatározott meghibásodások, és karbantartási műveleteket beviteli adatok alapján készíti.
Gépkihasználtság, hatásfok Ezen kimutatás segítséget nyújt egy kiválasztott berendezés kiválasztott időszakon belüli teljesítmény-mutatójának számítására és annak grafikus megjelenítésére. A számításhoz az alapot a berendezés üzemórái adják. A szoftver szem előtt tartja, hogy a berendezés hány műszakban, és műszakonként hány órát dolgozik. A teljesítmény-mutató akkor számít teljesnek, 100%-osnak ha a gépen működés alatt nem történt az üzem megszakítását igénylő javítási vagy karbantartási feladat. A műszakok és a műszak órái, illetve a hónapok száma alapján az aktív üzemórák számítása egy előre meghatározott képlet szerint történik
40
𝑇𝑎𝑘𝑡í𝑣 = 𝑀 ∗ 𝑇𝑚 ∗ 𝑁 ∗ 𝐻 𝑇𝑎𝑘𝑡í𝑣 - üzemben töltött órák száma M - műszakok száma 𝑇𝑚 - műszak óráinak száma N - napok az adott hónapban H - kiválasztott hónapok száma A kapott érték felel meg a teljes, azaz a 100%-os kihasználtságnak. A hatásfok mértékére az alábbi képlet szerint számolja ki a program:
𝐾% = 100 ∗
𝑇𝑎𝑘𝑡í𝑣 − (𝑇𝑘 + 𝑇𝑗 ) 𝑇𝑎𝑘𝑡í𝑣
𝐾% - százalékos gépkihasználtság 𝑇𝑎𝑘𝑡í𝑣 - üzemben töltött órák száma 𝑇𝑘 - karbantartásra fordított órák száma 𝑇𝑗 − javítási órák száma Az állásidők prezentálásához hasonlóan itt is ki kell választani azt berendezést, amelyet elemezni kíván a felhasználó, ezután az időtartamot majd ezt követően készíti el a program a diagramot és végzi el a számításokat. Kiválasztandó diagram típusa (kör, sáv, vonal, pont) és a felhasználó kiválaszthatja a neki legmegfelelőbbet. Beállítható a diagramok típusánál továbbá még, hogy térbeli legyen-e, robbantott ábrával lehet szemléltetni a kördiagramot. Lehetőség van a két tengely elnevezésére, szerkesztésére. Külön színeket alkalmazható az ábrákhoz, a könnyebb érthetőség érdekében. Van rá mód, hogy megjelenítse a jelölt diagram típuson a gépkihasználtságot százalékos arányban az előzőekben említett képlettel.
Kihasználtság összehasonlítása A gépkihasználtság, hatásfok menüponthoz hasonlóan itt is egy ablakban kell kiválasztani a két összehasonlítandó berendezést. A következő ablakban meghatározható a vizsgált időtartam (egy hét, két hét, egy hónap, hat hónap, egy év). Beállítható a diagramok típusánál, hogy kör,
41
sáv, vonal, pont legyen az összehasonlító ábrázolás. A könnyebb tájékozódás érdekében választhatóak a két összehasonlítandó berendezés szemléltetett adatainak színeit.
Meghibásodások A műveletek pont alatt lévő elvégzett meghibásodások adatbázisa szolgáltatja az adatokat. A statisztikát egy berendezés kiválasztásával kezdődik. A rendszer egy rangsort állít fel a visszatérő meghibásodások előfordulása alapján. Így jól értelmezhetővé válik, hogy melyek azok a típushiba, amik időről időre felvetődnek, ez alapján a karbantartás vezető dönthet, hogy érdemes-e azt időről időre javítani, vagy pedig gazdaságosabb egy új berendezés beszerzése. A diagram megjelenése előtt, ki kell választani azt a paramétert, hogy mely az az érték, amely a legminimálisabb hibajelenség előfordulás. Ezután a program elkészíti előzetesen sablonként a kiválasztandó diagram típusát (kör, sáv, vonal, pont) és a felhasználó kiválaszthatja a neki legmegfelelőbbet. Beállítható a diagramok típusánál továbbá még, hogy térbeli legyen-e, robbantott ábrával lehet szemléltetni a kördiagramot. Lehetőség van a két tengely elnevezésére, szerkesztésére. Külön színeket alkalmazható az ábrákhoz, a könnyebb érthetőség érdekében.
6.2 Dolgozói belépés Dolgozóként bejelentkezett felhasználóként is meg kell adni belépés előtt egy felhasználónevet illetve jelszót. Amennyiben nem rendelkezik ezekkel a programot használó személy, a program lehetősége kínál a tetszőlegesen megadott felhasználónév mellé egy generált jelszóval, amelyet első belépésnél kötelező megváltoztatni. A rendszergazda a dolgozók jelszavait, illetve annak megváltoztatásáról is értesül. A sikeres belépés után, egy felirat jelenik meg a képernyőn ellenőrzés céljából, hogy éppen mely felhasználó nyitotta meg illetve használja a programot. Látható a személy beosztása is, illetve a belépés ideje is.
6.2.1 Dolgozói főmenü Ebben a felületben lényegesen kevesebb funkció érhető el, mint a rendszergazdáéban. A főmenüben az alábbi pontok érhetőek el:
42
Végrehajtandó karbantartások - itt látható az adott felhasználó nevéhez a rendszergazda által rendelt esedékes karbantartási folyamatok, továbbá készíthető jelentés elvégzett feladatokról
Elintézendő javítások: hasonlóan az előzőhöz itt is a megbízott dolgozói javítási műveleteket kezelhetjük
Meghibásodások jelentése: amennyiben a belépett személy valamelyik berendezésen rendellenességet, hibát észlel, itt készíthet arról feljegyzést, amiről a rendszergazda a legközelebbi bejelentkezésekor értesül
A főmenüben található egy kis üzenet doboz, amely azt a célt szolgálja, hogy jelzi ha a felhasználónak elvégezendő feladata van.
6.2.1.1
Végrehajtandó karbantartások
Az alkalmazott itt tekintheti meg a rendszergazda által neki kijelölt karbantartási feladatokat és készíthet jelentést azok elvégzése esetén. Az ablakban látható a művelet megnevezése, művelet részletes leírása, a művelet kódja, munkavédelmi előírások, illetve a berendezés neve és képe, hogy a karbantartás üzeme kívül történjen. Természetesen ezeket mind a rendszergazda állította be a saját felületén, ezekbe a felhasználó nem írhat. Lehetőség rendezni a feladatokat, időrendi sorrendben és prioritás szerint. Szűrés is igénybe vehető, mégpedig úgy, hogy a kiválasztott időpontra szűkíti le a rendszer a végrehajtandó feladatokat (adott nap, egy hét, két hét, négy hét).
Jelentés A gombra kattintva a megnyíló ablakban láthatóak a művelet megnevezése, a berendezés neve, amelyek ki vannak töltve, mert előtte a felhasználó kiválasztotta mely feladatokat végzi el. A végrehajtott karbantartás időtartamát beírható, illetve megjegyzési lehetőség is adva van. Mérési feladat esetén ezek kitöltendő mezők bővülnek azzal, hogy mennyit mért a megbízott személy illetve annak mértékegységével.
43
6.2.1.2
Elintézendő javítások
Az aktív felhasználó itt kezelheti a rá kiosztott javítási műveleteket és itt készíthet azok elvégzése esetén jelentést róluk. Az elintézendő helyreállás menetéül szolgáló ablakban a javítás megnevezését, továbbá, hogy az üzemen kívül végezendő-e vagy sem, annak elvégezendő időpontját, berendezés nevét, meghibásodásának ideje látható. Jelentés menete Nem sokban különbözik ez az ablak a végrehajtandó karbantartásétól. Látható a művelet megnevezése, a berendezés, illetve gépegység neve, amelyek ki vannak töltve, mert előtte a felhasználó kiválasztotta mely feladatokat végzi el. A végrehajtott javítás időtartama beírható, illetve megjegyzési lehetőség is adva van.
6.2.1.3
Meghibásodások jelentése
Amennyiben egy alkalmazott hibát vagy rendellenességet észlel valamely berendezésen, itt van alkalom arra azt jelezni a rendszergazdának, aki ez alapján osztja ki a dolgozók közül annak, akit a legalkalmasabbnak ítél meg. A funkciót aktiválva, a megjelenő ablakban kiválasztható mely gépen következett be a meghibásodás, amelyet orvosolni kíván a dolgozó. Meg kell adni a gépegységet, a meghibásodott gép nevét, annak helyét tehát, hogy mely üzemrészben található, mikor lett észlelve probléma, és annak leírását, továbbá javaslat is írható. A beírt adatok bekerülnek egy adatbázisba és a rendszergazda értesül, amint bejelentkezik a problémáról.
44
7.
Összefoglalás
Szakdolgozatomban bemutattam, és ismertettem a karbantartás feladatokat, a hagyományos és modern karbantartási rendszereket. Betekintést nyújtottam általánosságban a felhőalkalmazásokra, csoportosítottam őket különböző szempontok alapján, ezeket különkülön pár mondatban el is magyaráztam. Sorra vettem az alkalmazás előnyeit, hátrányait, jellemzőit, tévhiteit. Modern karbantartási szoftvereket külön-külön kiemeltem, és részletesen ismertettem konkrét példákat a programokra. Tanulmányozásuk során kielemeztem az azok által nyújtott funkciókat és különböző nézetek szerint értékeltem őket, így szerzett tapasztalatok alapul szolgáltak a tervezett rendszernek. A későbbi továbbfejlesztés
érdekében
még
további
elérhető
extra
funkciókról
is
írok
szakdolgozatomban. Visual Basic 2010 Express fejlesztői környezetben készítettem, majd megalkottam a program tesztelhető verzióját. A szoftver segítségével teljes képet kapunk egy adott létesítmény területén alkalmazott szerszámgépek karbantartási feladatairól, azok minél könnyebb megoldásairól. A program megírásánál az elsődleges szempont az egyszerűség, és az átláthatóság volt. A kibővített szoftver még nagyobb segítséget nyújt funkciók elérésében, hiszen statisztikai eredményeket, diagramok támogatásával érthetőbb prezentálni az eredményeket.
45
8.
Summary
In my thesis I present, and describe maintenance tasks, traditional and new systems. explain cloud programming in general, particularly advantages, and disadvantages. through a few examples. Through this new maintenance system I have learned what functions I need to use and code into my own software. I built my programme in Visual Basic 2010 Express, and creat test version. With the software we can see how many maintenance taks in a machine tool company. The enhaced version can help to make diagrams, statistics to present the datas in easily, and understandable way.
46
9. Irodalomjegyzék [1] www.intermatrix.hu/clouds - 2015-05-14 [2] www.palsoft.hu [3] www.howtostartprogramming.com [4]
Szilágyi
Norbert:
Szerszámgépek
karbantartását
támogató
programrendszer
kidolgozása, Diplomaterv, Miskolci Egyetem, 2011 [5] Juhász Tibor – Kiss Zsolt: Programozási ismeretek (Műszaki Könyvkiadó, 2011) [6] Farkas Csaba - A programozás alapjai Visual Basic .NET-ben - Jedlik Oktatási Stúdió Bt., 2009 [7] Fóti Marcell - Turóczy Attila - Adatkezelés otthon és a felhőben- A Microsoft SQL Server 2012 és a Microsoft SQL Azure alkalmazása - Jedlik Oktatási Stúdió KFT, 2012 [8] Thearon Willis, Bryan Newsome - Beginning Visual Basic 2010
47
