Szakdolgozat Sári Bence Ábel
Matera című dokumentumfilm munkanaplója
Eszterházy Károly Főiskola, Eger
Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Mozgóképkultúra tanszék Mozgóképkultúra és médiaismeret szak 2015
Konzulens: Dr. Tóth Tibor
1
Tartalomjegyzék:
1. Témaválasztás
3.
1.1 Matera városának rövid ismertetője
4.
2. A film műfaja
5.
3. Az ötlettől a megvalósításig
6.
3.1 A forgatókönyv, szinopszis
6.
3.2 A film technikai koncepciója
6.
3.3 Az előkészületek
7.
3.3.1.Az utazás megszervezése
7.
3.3.2. A forgatás időpontja
7.
3.4. A forgatás menete
8.
3.5. Utómunka
10.
3.5.1. Szín és kontraszt beállítása
11.
3.5.2. Feliratozás
11.
3.5.2. Hang utómunkája
11.
3.5.3. Felhasznált hangok listája
12.
4. Technikai vonatkozások
12.
4.1.A technikai stáb
12.
4.2. A technikai eszközök
13.
4.2.1. Technikai eszközök listája 4.3.Felhasznált szoftverek
14. 15.
4.3.1. Felhasznált szoftverek listája
15.
5. Összegző gondolatok
16.
6. Felhasznált irodalom
18.
7. Jogi nyilatkozat
19.
2
1. Témaválasztás 2012 nyarán volt szerencsém ellátogatni Dél-Olaszországba, Matera városába. Életem egyik legmeghatározóbb élménye volt ez a kiruccanás. Soha előtte nem jártam ennyire magával ragadó helyen, mint ez a város. Ezért elhatároztam, hogy visszatérek, és készítek egy útifilmet a város mindennapjairól, múltjáról és jelenéről. Azért esett erre a témára a választásom, mert a városban sétálva szembetűnt, hogy mennyire egybefolyik a múlt és a jelen. Lenyűgözőnek találtam, hogy egyik pillanatban a szűk utcákban bolyongva az ókorban érzi magát az ember, majd mikor beül egy kávézóba, és rendel magának és hallgatja a rádiót, visszacsöppen a jelenbe.
Matera látképe
3
1.1 Matera városának rövid ismertetője
Matera város Olaszország Basilicata régiójában, Matera megyében, a Gravina di Matera partján fekszik. A város színültig van látnivalóval. Legfőbb nevezetessége a Sassi di Matera, a történelmi központot alkotó barlanglakásokból álló negyedek komplexuma,
amely 1993 óta
az UNESCO Világörökségének részét
képezi.
A
komplexumot a történelmi központ (olasz nevén Cività) valamint a Sasso Caveoso és a Sasso Barisano alkotja. A már az őskorban lakott barlanglabirintusokban még a 20. század 50-es éveiben is éltek emberek áram és víz nélkül, rettenetes higiéniai körülmények
között.
Ez
volt Olaszország egyik
legnagyobb nyomornegyede.
Lakosainak a város modern városnegyedeibe való áttelepítése után a barlangváros állapota leromlott, mígnem a 80-as években az olasz kormány programot indított megmentésére. Matera az észak-dél irányban folyó Gravina di Matera szurdokvölgyének meredek, nyugati partján épült fel. A régi város központja a Piazza Duomo (Dóm-tér), ami egyben a Cività városrész központja is. Ettől északra található a Sasso Barisano, amelynek központja a Piazza San Pietro Barisano, délre pedig a Sasso Caveoso, amelynek központja a Piazza San Pietro Caveoso. A sassikat girbe-gurba, labirintusszerű kis utcák és lépcsősorok szelik át. Mindössze néhány utca alkalmas autós közlekedésre. A Sasso Barisano főutcája a Via Fiorentini, ami egy korábbi patak befedésével jött létre. A Civitàt kelet-nyugat irányban a Via Duomo szeli át, a Sasso Caveosót pedig a Via Buozzi, amely szintén egy patak befedésével jött létre. A szurdokvölgy meredek lejtőjén a Via Madonna delle Virtù halad végig, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a völgyre illetve a szemben fekvő part kezdetleges barlanglakásaira. A középkori város nyugati határát a Via Ridola - Via del Croce Via San Bagio tengely alkotja, amely mentén a mai város három legfontosabb tere található: Piazza Pascoli, Piazza San Francesco, Piazza Vittorio Veneto. Ez utóbbi a városi közlekedés csomópontja is. A modern Matera a sassiktól nyugatra és északra terül el.1 1
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Matera
4
Matera tartománya
2. A film műfaja A film műfaja dokumentumfilm, azon belül útifilm, településábrázoló dokumentumfilm, szociográfia, portréfilm.
Az útifilm a használati dokumentumfilmek csoportjába sorolható. A településábrázoló filmek többnyire szociográfiák is. A portréfilm a riportfilmhez hasonlóan az egyik legfontosabb társadalmi tárgyú dokumentumfilm, mely ugyancsak nagyon különböző módon valósulhat meg. A portréfilm nem feltétlenül öleli fel a teljes életrajzot (noha többnyire életútinterjúból
szerkesztik), a memoárban dominál
a szubjektív
visszaemlékező jelleg, vonatkozhat személyre, testületre vagy eseményre.2
2
- http://magyar.film.hu/filmhu/magazin/dokumentumfilm-tipologia-szakma-tanulmany.html
5
3. Az ötlettől a megvalósulásig 3.1. A forgatókönyv, szinopszis Matera egy lenyűgöző város, ami még Olaszországban is meglehetősen ismeretlen. A film egy dokumentumfilm, melynek célja hogy átfogó képet kapjunk a város mindennapjairól, jelenéről és múltjáról. Konkrét forgatókönyvet nem tudtunk készíteni, mivel a film nagyon alacsony költségvetésből készült, illetve szinte az ismeretlenbe utaztunk el. Inkább csak egy átfogó koncepciót terveztünk: Hogyan építsük fel a filmet? Kiket szólaltassunk meg a filmben? Mi legyen a film mondanivalója? Milyen legyen a szerkezete és hogyan valósítsuk meg mindezt?
3.2. A film technikai koncepciója A dokumentumfilm szerkezetét úgy terveztem meg, hogy átfogó képet legyen képes adni a városról, annak történelméről és jelenéről. Fontosnak éreztem, hogy ne csak vágóképek és narrátor segítségével mutassam be a témát, hanem ennél sokkal hitelesebbnek éreztem ha helyi lakosok szemszögén keresztül tudunk meg többet a városról. Így került a filmbe 3 interjú is (a helyi "turinform" tulajdonosa: Pasquale Ortenzo, egy szinte tősgyökeres lakos, aki évtizedek óta Matera-ban él: Senora Maria és egy nemrégiben a városba költöző fiatal építész: Andrea Paoletti). Az interjúkon kívül általános információkat a filmet megszakító feliratokkal terveztem adni. A tervem az volt, hogy a film elején egy átfogó képet kapjunk a városról, a város múltjáról, majd némi betekintést kapjunk a részletekbe. Szerettem volna minél többet megmutatni a hely múltjáról, hogyan éltek itt az emberek 50-100 évvel ezelőtt, és hogyan élnek ma. Mi volt a szerepe a barlanglakásoknak régen, és milyen ott az élet napjainkban. Szerettem volna megszólaltatni a filmben különböző korosztályokat és különböző társadalmi réteghez tartózó embereket is. A film végén terveztem előrevetíteni a város jövőjét, annak lehetséges változatait.
6
3.3. Előkészületek A forgatás helyszíne: (közigazgatásilag comune) Olaszország Basilicata régiójában, Matera megyében, a Gravina di Matera partján fekszik. A város neve Matera.
3.3.1. Az utazás megszervezése Mivel igen kevés pénz állt a rendelkezésünkre, valami nagyon olcsó megoldást szerettünk volna kitalálni a film megvalósítására. A repülőjegyeket jó pár héttel az utazás előtt beszereztük, ezzel sokat faragtunk a költségvetésen. A szállásunkat szerencsére ingyen meg tudtunk oldani. Egy ismerős vállalta, hogy egy héten keresztül elszállásol bennünket. A város megközelíthetősége: A legközelebbi repülőtér Bari városában található. Onnan busszal kellett tovább haladnunk, ami közvetlenül
elvitt
minket
Materaba.
Az Adriai-tenger partja
felől
az
A14-es Bologna-
Taranto autópályáról, Bari Nord kijáratnál letérve, a 99-es főúton lehet elérni. A Tirréntenger felől az A3-as Salerno-Reggio Calabria autópályáról Sicignano degli Alburninálletérve a 407-es úton lehet elérni. A Tarantói-öböl felől a Metapontumtól kiinduló 655-ös főút vezet a városba.3
3.3.2. A forgatás időpontja A forgatás időpontját viszonylag könnyű volt kiválasztani, mert kevés emberhez kellett igazodnunk. A film felvételeit 3 évvel ezelőtt készítettük, és csak most került sor a végleges megvalósításra, utómunkálatokra. A forgatás időpontja: 2012 július 27 – augusztus 4. volt. A rendelkezésre álló egy hét nagyon szűkös volt, jó lett volna még
egy hetet forgatni, de a viszonylag nagy távolság miatt és a szűkös költségvetés miatt erre nem volt lehetőség.
3
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Matera
7
3.4. A forgatás menete Első nap Az első nap az akklimatizálódásról, a várossal való ismerkedésről szólt. Körbesétáltuk szinte az egész belvárost, sokat fényképeztünk, kerestük az esetleges forgatási helyszíneket.
Második nap A második napon elkezdtünk vágóképeket felvenni. Mivel abból sosem elég, ezért jócskán készítettünk vágóképeket. Közben szerveztük a további filmmel kapcsolatos dolgokat. Sikerült a helyi "turinform" tulajdonosával megbeszélni egy interjút. Pasqual nagyon készséges volt. Bele is egyezett, hogy másnap ad egy interjút nekünk, addigra felkészül a témából.
Harmadik nap A harmadik napon igyekeztünk Pasqual-al való interjúra fókuszálni. Reggel 9-re beszéltük meg az időpontot, ezért sietnünk kellett, mert a szálláshelyünktől elég messze volt az irodája. A városban való közlekedést tekintve a legkézenfekvőbb a gyaloglás volt, így minden forgatási nap végére jó pár kilométer a lábunkban volt. Az interjút 2 óra alatt sikerült is felvennünk. Pasquale irodájában is készítettünk vágóképeket. A nap hátralevő részén újabb témák felkeresésével töltöttük, illetve készítettünk további vágóképeket is a városról.
8
Negyedik nap A negyedik napon egy étteremben forgattunk. Meglepő volt a többcsillagos étterem tulajdonosának a közvetlen hozzáállása. Még meg is vendégelt bennünket. Beengedett a konyhába forgatni. A végső verzióba végül csak néhány vágókép került be ezekből a felvételekből, de így is megérte. Ezen a napon sikerült megbeszélnünk egy újabb interjút. Az alany ezúttal egy idős helyi lakos, Senora Maria, aki szintén nagyon kedves és segítőkész volt. Az interjút másnapra beszéltük meg. Mivel ő nem beszélt angolul, mi meg olaszul, ezért szükségünk volt egy segítőre, akit meg is találtunk Andrea Paoletti személyében. Vele duplán jól jártunk mert ő is felajánlotta, hogy szívesen szerepelne a filmünkben, vele is sikerült egy interjút egyeztetni.
Parajdi Szabolcs operatőr ellenőrzi a képbeállítást az étteremben
Ötödik nap Senora Maria interjút délutánra időzítettük, ezért a délelőttöt kihasználva elindultunk a városba újabb vágóképeket készíteni, újabb témát keresni. Ekkor mentünk a Sasso Caveoso-ba, ahol a barlanglakások találhatóak, és itt készítettünk felvételeket a múzeumban is, ahol egy barlanglakás volt korhű bútorokkal, eszközökkel, tárgyakkal
9
berendezve. Senora Maria-val az interjút két három óra alatt vettük fel. A kérdező megint Andrea volt, aki nagy segítség volt számunkra. Az idős hölgy elég jellegzetes dialektusban beszélt, ami később is nehézségeket okozott a film feliratozásánál.
Hatodik nap Az utolsó napot fotózással és vágókép készítéssel töltöttük, illetve előkészítettük a hazafelé való utunkat. Talán ezen a napon vettük fel a legtöbb vágóképet, ami a későbbi utómunkálatok során nagyon hasznosnak bizonyult. A fények is ezen a napon voltak a felvételek szempontjából a legelőnyösebbek.
3.5. Utómunka Az utómunkálatokhoz Adobe Preimere Pro CS6 programot használtam. A munkálatokat a nyersanyagok átválogatásával, szelektálásával kezdtem. Első lépésként kiszórtam a nem megfelelő felvételeket, hogy ezek a későbbiek során ne zavarjanak. Utána kategorizáltam a felvételeket téma szerint. A vágóképeket is külön alkategóriákba soroltam, úgy mint "természeti képek", "vágóképek a városról", vágóképek az emberekről" stb. Az interjúkat természetesen alany szerinti alkategóriákba soroltam. Így hogy rendezve lettek a felvételek meg is kezdhettem a konkrét vágási munkálatokat. Először készítettem egy "folyamatábrát", hogy honnan merre tartson a film. Ez után elkezdtem sorrendbe rakni a felvételeket. Itt az volt a koncepció, hogy meg legyen a film szerkezete, először nem volt szempont a "tökéletes vágás". Így ki is jött nagyjából 15 percnyi anyag. Ezek után elkezdtem megkeresni azt a zeneművet, ami szerintem leginkább felidézi a város hangulatát. Ezt viszonylag hamar meg is találtam. Miles Davis, Beaches Brew című alkotására esett a választásom. Vágásnál fontosnak érzem hogy meg legyen előre a filmhez kapcsolódó zene, mert ez segít a hangulat megteremtésében. A zene kiválasztása után kerestem
10
"zörej hangokat" is. Az utómunkálatok elvégzése körülbelül egy hetembe tellett, mire sikerült elérnem az általam kívánt eredményt. Az eredeti hangfelvételeken itt-ott javítani kellett, szerencsére ebben is volt segítségem, Sári Botond személyében.
3.5.1.Szín és kontraszt beállítása A színek, kontraszt beállítását magam végeztem. Szerencsére a felvételek jól sikerültek, ezért ezzel nem kellett sok időt eltöltenem. 3.5.2. Feliratozás A feliratozás már nehezebb feladatnak bizonyult, ezzel két napot töltöttem. Senora Maria interjú feliratozása volt a legnehezebb. Itt a fordításhoz kellett találnom valakit, aki érti az öreg hölgy dél-olasz dialektusát. Az angol fordításokat magam végeztem. Az utómunkához felhasznált programok a "techikai eszközök" alcím alatt találhatóak. 3.5.2. Hang utómunkája A külső interjúk során a szélfogó mikrofon hiánya miatt keletkezett "búgást" valahogyan orvosolni kellett. Ezért EQ-val le kellett vágni 125Hz alatti tartományt, így a nagy búgás eltűnt, de a hang karaktere igazán nem változott. A mély tartomány eltűnésétől olyan hatás jött létre, mintha egy teremben vettük volna fel a hangot, ezért került rá egy úgynevezett "reverb" effekt, ami újra nagyobb térhatást adott a hangnak valamint egy "limiter" van a hangsávon, ami arra jó, hogy hangosítsa megadott értékkel az egész hangsávot, de meg lehet adni egy db értéket, és a fölé nem engedi a hangerőt, csak azokból a hangokból vág, ami túlmenne rajta. Így a beszédet még hangosítja, de az annál hangosabb szél hangból visszavesz egy kicsit. Az eredmény persze így sem lett tökéletes, de érthető, használhatóbb beszédhangot eredményezett.
11
3.5.3. Felhasznált hangok listája Felhasznált zenei anyagok listája: Miles Davis: Beaches Brew Guido Manusardi: Country Dance Felhasznált "zörejhangok" listája: salamisound-4195836-small-quiet-waves-rippling.mp3 159614__lollosound__venditori-campo-de-fiori-l.wav 141776__thecityrings__grillons-d-italie-ardeche.aiff
4. Technika vonatkozások 4.1.A technikai stáb Alacsony költségvetésű film révén a stáb is nagyon kicsi volt, mindössze kétszemélyes. Ketten készítettünk minden felvételt. A legtöbb felvételt nappali fénynél készítettük, világosításra csak az interjúk alkalmával volt szükség, így ez nem igényelt külön stábtagokat. A hangfelvételeket egy egyszerű mikrofonnal oldottuk meg, így ahhoz sem kellett külön ember. A filmhez a felvételeket nagyjából 50-50%-ban készítettük. A hangosítás az én feladatom volt. Az út megszervezését közösen végeztük. Az utómunkálatokat a vágástól, a színkeverésig mindent magam csináltam, leszámítva a hangmérnöki teendőket.
12
Stábtagok: Forgatás: Sári Bence: rendező, operatőr, hang Parajdi Szabolcs: operatőr Károly Kata: mindenes
Utómunka: Sári Botond: hangmérnök Fogarasi Orsolya: olasz fordítás Gabriele Morinaro: olasz fordítás Kurán Zsuzsa: vágó aszisztens Sári Bence: vágó, színkezelő, rendező
4.2. A technikai eszközök Az eszközpark is a büdzséhez volt méretezve, így azokkal sem voltunk elárasztva, de ennek a hiányát annyira nem is éreztük. Minden felszerelést saját eszköztárból biztosítottunk, ami két kamerából egy állványból, egy led-es videó lámpából, és egy mikrofonból állt. Ennek a szűkös felszerelésnek az is volt az előnye, azon kívül hogy ingyen volt, hogy mivel a városban való közlekedésünk 99%-ban gyalogosan történt, a szűkös eszközpark semmiképp sem akadályozta mobilitásunkat.
13
4.2.1. Technikai eszközök listája
Kamera szett: 1 db Nikon D7000 DSLR fényképezőgép 1 db Canon 550D DSLR fényképezőgép
Objektívek: 1 db Sigma 17-35 f2.8-4 (Nikon) 1 db Canon 17-55 f3,5-5 (Canon)
Világítás: LED-es videólámpa
Továbbá: 1 db Manfroto statív, 2D-s fotófejjel 4 db memóriakártya (kb. 120 perc rögzítésére alkalmas) 1 db Sony sztereó mikrofon
Nikon D7000
Canon 550D
14
4.3.Felhasznált szoftverek Háromféle szoftvert használtunk az utómunkálatok során. A vágáshoz elegendő volt egy hagyományos vágóprogram. Mivel az Adobe Premiere Pro-t már régóta ismerem, ezért esett erre a szoftverre a választásom. A színek beállítását szintén a Premiere Proval készítettem, így nem volt szükség egy külön erre a célra készült szoftver használatára. A filmben látható állóképek feldolgozásához is szükség volt egy jól használható szoftverre. Mivel a Photoshop-ot régóta ismerem, és használom ezért ez sem volt kérdéses hogy mire essen a választásom. A hangok utómunkáját egy külön program segítségével végeztük. A program neve Ableton Live 9.
4.3.1. Felhasznált szoftverek listája
Adobe Premiere Pro CS6 Adobe Photoshop CS6 Ableton Live 9
Adobe Premiere Pro CS6 - MATERA
15
5. Összegző gondolatok
A film elkészítése során rengeteg tapasztatot élmény sikerült begyűjteni, mind a forgatás előkészületei alatt, mind a helyszínen a forgatás közben, valamint sok hasznos és fontos tapasztalattal lettem gazdagabb az utómunkálatok során is. Legfontosabb ilyen tapasztalat az előkészületek fontosságának a felismerése. Viszonylag sok időt töltöttünk így is az egész forgatás megszervezésével, de így utólag sikerült rájönnöm, hogy a jövőben még ennél is nagyobb erőfeszítést igényel még egy ilyen rövid, alacsony költségvetésű film forgatásának az előkészítése is. Fontos tapasztalat még az idő faktor is. A tervezett megvalósuláshoz nagy mértékben hozzá járult volna ha több időt tudunk magával
forgatással eltölteni. Az eltervezett szűk egy hét igencsak
kevésnek bizonyult. A filmnek jót tett volna ha több szereplőt is meg tudunk benne szólaltatni, a megvalósult három helyett. Az alacsony költségvetést így utólag sem érzem hátránynak, úgy gondolom hogy nem ezen múlt a film minősége. Persze lehetett volna jobb hangfelszereléssel dolgozni, talán ennek a hiánya az ami a legjobban zavaró, egy szélfogós mikrofon nagyon hasznos lett volna.
Legközelebb ilyet
mindenképpen biztosítani fogok a forgatáshoz. Ami felmerülhet, hogy ha ennyire szűkös volt a költségvetés, miért ilyen messze mentünk forgatni. Erre az a válaszom, hogy a legfőbb hobbim a fotózás és filmezés mellett az utazás, így ez egy kézenfekvő témának tűnt, valamint az útiköltségen kívül más extra kiadást nem kellett állnunk, révén hogy a szállásunk ingyen biztosítva volt. Az eltervezett elképzeléshez képest a film nem lett annyira erős. Amit én hiányolok az a már említett további szereplők megszólaltatása. Jobb lett volna ha a film kevésbé útifilm. Jobban szerettem volna ha inkább jobban tolódik a szociográfia irányába. Erre ha időnk engedte volna egyébként bőven lett is volna lehetőség. A város tele van jobbnál jobb témával.
16
A továbbiakat tekintve a fent említett hiányosságokra kell majd odafigyelnem, még akkor is ha csak hobbi szinten filmezik az ember. A végeredménnyel azért elégedetlen nem vagyok, révén hogy a film gyakorlatilag nulla költségvetésű, kizárólag a filmezés élménye volt ami hajtott bennünket. A célját elérte. Matera városáról a néző kap egy átfogó képet, kicsit betekinthetünk a város múltjába, láthatjuk a jelenét, kapunk információt a város jövőjéről is. Bepillantást nyerhetünk a lakók mindennapjaiba, a város hétköznapi életéből kapunk egy kis szeletet.
17
6. Felhasznált irodalom: https://hu.wikipedia.org/wiki/Matera
http://magyar.film.hu/filmhu/magazin/dokumentumfilm-tipologia-szakma-tanulmany.html
18
19
