SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉS ÉS ZÁRÓVIZSGÁK ELJÁRÁSI RENDJE, KÖVETELMÉNYEI

SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉS ÉS ZÁRÓVIZSGÁK ELJÁRÁSI RENDJE, KÖVETELMÉNYEI Pénzügy és Számvitel mesterszakokon

(Érvényes a 2015/2016-os tanévtől)

1

SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉS ÉS ZÁRÓVIZSGÁK ELJÁRÁSI RENDJE, KÖVETELMÉNYEI Pénzügy és Számvitel mesterszakokon (Érvényes a 2015/2016-os tanévtől) 1. Eljárás a szakdolgozat írásának megkezdése előtt 1.1. Szakdolgozat témát kell választani A Pénzügy és Számviteli Intézet (továbbiakban Intézet) témalistát tesz közzé az Interneten a PSZK Mesterképzés oldalán, amely kiinduló pontja a témaválasztásnak. A listán szereplő témától eltérő választást a szakfelelősök engedélyezhetik. A témaválasztás lehetséges módjai:  a hallgató a saját érdeklődési területe és lehetősége szerint választ,  a leendő konzulensekkel való beszélgetés során irányítottan keres témát és témavezetőt,  a képzés egyik tantárgyához kapcsolódóan, a tantárgyfelelőssel és/vagy oktatóval egyeztet. 1.2. Konzulenst (témavezetőt) kell választani A hallgató kiválasztja az Intézet által kiadott szakdolgozati témalistából a témát és több megjelölt témavezető esetén a felkérni tervezett témavezető nevét. Konzulenseink között – a képzés színvonalának érdekében – nagyszámú olyan szakember van, akik a BGF-fel nincsenek jogviszonyban. Ezek esetében az Intézet szakdolgozati mentort rendel a folyamatok és a kapcsolattartás zavartalansága érdekében. Egy oktató/konzulens maximum 5 hallgatót vállalhat konzulensként. Az Intézet által megadott témák között van mindkét szak, illetve az egyes szakok által választható témák, ezeket a lista P, SZ jellel jelzi. Az igényeket az intézeti tanszékek ügyintézőinek jelzik e-mail-ben, a Számvitel mesterszakos hallgatók a Számvitel Intézeti Tanszék ügyintézőjének, a Pénzügy mesterszakos hallgatók a Pénzügy Intézeti Tanszék ügyintézőjének. Túljelentkezés esetén a szakfelelősök döntenek (tanulmányi eredmény, választott szakirány, és levelező hallgatók esetében a küldő munkahely igényei) figyelembe vételével. A témaválasztás határidejét a Pénzügy és Számviteli Kar tanévi időrendje tartalmazza, ami elérhető a Kar honlapján. A hallgatók témákhoz és témavezetőkhöz rendeléséről hirdetmény készül, ennek közzétételéről a tanszéki ügyintézők gondoskodnak. Kutatási koncepció elkészítése és leadása a Pénzügy mesterszakos hallgatók esetében: A hallgató felveszi a kapcsolatot a témavezetővel és a megadott határidőig elkészíti a kutatási koncepciót, amit e-mailben megküld a témavezetőjének, aki annak elfogadásáról e-mait küld a Pénzügy Intézeti Tanszék ügyintézőjének. A konzultációt addig kell folytatni a kutatási koncepcióról, amíg azt a kijelölt témavezető el nem fogadja, és az elfogadásról nem küld e-

2

mailt a tanszéki ügyintézőnek. A kutatási koncepciót a dolgozat leadásakor kell kinyomtatni és aláíratni a témavezetővel. Kutatási koncepció elkészítése és leadása a Számvitel mesterszakos hallgatók esetében: A hallgató e-mail-en, vagy személyesen felveszi a kapcsolatot a témavezetővel és a megadott határidőig a témavezető által jóváhagyott kutatási koncepciót az 1. melléklet szerinti formátumban elektronikusan a ([email protected]) címre kell elküldeni, valamint papíros alapon 2 aláírt példányban a Számvitel Intézeti Tanszék titkárságán leadni. A kutatási koncepció 3. aláírt példánya a hallgatónál marad, azt a szakdolgozatba bele kell kötni. A kutatási koncepció tartalmi és formai kellékeit a 3. melléklet tartalmazza. 2. A szakdolgozat írása Szakdolgozat készítése során a hallgatónak a dolgozatot gondozó tanszéknél legalább három konzultációt kell dokumentáltan igénybe vennie. A konzultáció történhet személyes megjelenés formájában, illetve telefonon vagy e-mailben a témavezetővel egyeztetett módon. A konzultáció tényét a hallgató konzultációs lapján (2. melléklet) időpont és a konzultáció céljának megjelölésével a konzulens igazolja. Nem személyes konzultáció esetén a dolgozat beadásakor kell írásban igazolnia. A konzultációs lapot, amely a hallgató által aláírt nyilatkozatot is tartalmaz, a szakdolgozatba be kell kötni. A szakdolgozatot két példányban kell beadni. A bekötött példány a BGF irattárában marad, a második példányt a hallgató a záróvizsgán visszakapja. A szakdolgozat beadását a témavezető a konzultációs lap aláírásával engedélyezi. A szakdolgozat beadásával a hallgató teljesítette a végbizonyítványhoz szükséges 15 kredites követelményt. A beadás tényét, azaz a 15 kredit megszerzéséhez szükséges feladat teljesítését a témavezetőnek a hallgató számára az elektronikus hallgatói rendszerben (Neptun) kell rögzítenie az adott félév vizsgaidőszakának végéig. A szakdolgozatot az Intézet a témavezető javaslatára és a 4. mellékletben meghatározott követelményeknek történő megfelelés esetén fogadja el. A szakdolgozattal szemben támasztott tartalmi és formai követelményeket minden hallgatónak be kell tartania! A szakdolgozat készítését segítő útmutató jelen dokumentum 3. melléklete. Az értékelési szempontokat a 4. melléklet tartalmazza. 3. A záróvizsgák rendje 3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei Záróvizsgára az a hallgató bocsátható, aki a tanulmányi- és vizsgakötelezettségeinek a képzési keretkövetelményekben előírt 120 kredit megszerzésével eleget tett. Ennek megfelelően tanulmányait lezárta, a végbizonyítványt (abszolutóriumot) megszerezte. 3.2. A záróvizsga részei A záróvizsga teljesítmény értékelése három részből tevődik össze: 3

- a szakdolgozat két bíráló által történő értékelése, - komplex tételes szakmai felelet. - a szakdolgozat megvédése prezentációval. A komplex tételes szakmai felelet és a szakdolgozat megvédése prezentációval egy időben, ugyanazon vizsgabizottság előtt történik. A dolgozat egyik opponense lehetőség szerint a vizsgabizottság tagja. Az értékelés szempontrendszerét az 4. melléklet, az értékelés dokumentumait az 5. és 6. melléklet tartalmazza. A szakdolgozatot két bíráló értékeli. A bírálók által adott jegyeket mérlegelve a dolgozat végső érdemjegyét a záróvizsga bizottság adja. Annak érdekében, hogy a szakmai összefüggések felismeréséről, a jelölt szintetizáló képességeiről képet lehessen alkotni, komplex szóbeli vizsgát kell tenni. A vizsgán a vizsgázó tételt húz. A tétel kidolgozására 20 perc áll rendelkezésére. Egy feleletre jutó átlagos idő mintegy 20 perc. A vizsga tartalma a képzés szakmai részéhez, elsősorban a szaknak/szakiránynak megfelelő C modul tárgyait öleli fel, amely mintegy (maximum) 20 kredit értékű tantárgy szakmai anyagára épül. A tételek az elsajátított ismeretanyagokat komplexen tartalmazzák. A tantárgyakat szakirányonként a témakörökkel együtt tesszük közzé. A komplex szóbeli vizsga szak/szakirány specifikus. Az egyes szakirányokon a záróvizsga tartalmát illetően a felkészülést is támogató útmutató készül, mely tartalmazza a záróvizsgával érintett tantárgyak körét, valamint e tárgyak tartalmából kialakított 20 komplex kérdéskört. A kérdéskörök nem azonosak a komplex vizsga tételeivel. A szakdolgozat védése A szakdolgozat védését az a jelölt kezdheti meg, aki a komplex szakmai vizsgarészt sikeresen teljesítette. A dolgozat védése két részből áll: - a jelölt maximum 10 perces prezentáció keretében bemutatja dolgozatának tartalmát, s legfőbb következtetéseit és megállapításait. - a bizottság által feltett kérdésekre válaszol. A belső és a külső bíráló véleményére alapozva a dolgozathoz kapcsolódóan minimum két kérdést kell feltenni a jelöltnek. A kérdéseknek a dolgozat által érintett tárgykörre, szakmai problémára kell irányulnia, - úgy, hogy vitatják a dolgozat megállapításait, s a jelöltet álláspontjának megvédésére késztetik, melynek keretében meggyőzi a bizottságot annak helyességéről, - vagy a tárgyalt kérdés kereteit tágítva, meggyőzi a bizottságot arról, hogy a jelölt a szakmai gyakorlata során a dolgozatban foglalt kérdéskör tanulmányozásában elmélyült. A kérdéseknek alkalmasnak kell lenni arra, hogy az adott válaszokból kitűnjék, hogy a jelölt képes a képzés során megszerzett ismereteinek szakmai alkalmazására és értékítéletek megfogalmazására. 4

4. A záróvizsga események időbeli ütemezése A jelölt az abszolutórium megszerzése után kezdheti meg záróvizsgáját. A végbizonyítvány (abszolutórium) feltétele a tantervben előírt követelmények teljesítésével a 120 kreditpont megszerzése. Amennyiben a hallgatónak a mesterképzésbe való felvétel feltételeként előírt, és ott felsorolt ismeretkörökből hiányzó krediteket is teljesíteni kell, akkor a végbizonyítvány megszerzésének feltétele ezen kreditek teljesítése is. Záróvizsga évente 2 időszakban tehető: - a tavaszi félév vizsgaidőszakban, - a téli vizsgaidőszakban. A záróvizsgák pontos időpontját az intézeti tanszékvezetők jelölik ki. Az események idejét a mindenkori aktuális éves időrend tartalmazza. A témavezető által elfogadott szakdolgozat leadása az abszolutórium megszerzésének feltétele. A záróvizsgával kapcsolatos határidőket a Kari tanévi időterv/időbeosztás tartalmazza, lásd Kar honlapja. Amennyiben nem szerzi meg a hallgató a szakdolgozat leadásával járó kreditet, úgy új félévet kell kezdenie, mivel nem rendelkezik végbizonyítvánnyal. Azok a jelöltek, akik sikertelen komplex vizsgát tettek, az adott tanulmányi félévben nem folytathatják a megkezdett záróvizsgát. Ismétlésre a következő záróvizsga időszakban kerülhet sor. A végbizonyítvánnyal rendelkező hallgató a hallgatói jogviszonyának megszűnése után, határidő nélkül bármelyik vizsgaidőszakban, a hatályos képzési és kimeneti követelmények szerint, a kari időrendhez igazodva és eljárási rendjét betartva, bármikor leteheti a záróvizsgát. Amennyiben a sikertelen záróvizsga ismétlésére 180 napnál később kerül sor az előző időszakban jóváhagyott szakdolgozati kutatási koncepciót és szakdolgozatot a témavezetővel egyetértésben aktualizálni kell. Mellékletek: 1. melléklet – Szakdolgozati kutatási koncepció kísérő lap 2. melléklet –Szakdolgozat konzultációs lap 3. melléklet – Szakdolgozat kutatási koncepciójának és tartalmi és formai követelményeinek leírása 4. melléklet – Szakdolgozat értékelési szempontjai 5. melléklet Szakdolgozati bírálati lap (nyilvános) 6. melléklet – A szakdolgozati értékelés (hallgató számára nem nyilvános rész) 7. melléklet – Titkosítási kérelem 8. melléklet – Témafoglalás kérelem

5

1. melléklet SZAKDOLGOZATI KUTATÁSI KONCEPCIÓ KÍSÉRŐ LAP (3 példányban szövegszerkesztővel töltendő ki!) Hallgató neve: Neptun kódja: Tagozat: Szak/szakirány: Évf./csoportszám: Lakcíme: Értesítési címe: Telefon (vezetékes): Telefon (mobil):

A szakdolgozat címe:

A szakdolgozat témavezetője: Neve, beosztása: Elérhetőségei:

Vállalom, hogy a fenti témában a témavezetői teendőket ellátom és az elkészült dolgozatot határidőre, írásban véleményezem.

Budapest, 201…. év ...................... hó ........ nap

........................................……… témavezető/konzulens

6

A szakdolgozat kutatási koncepciója:

A kutatási koncepciót elfogadom/nem fogadom el. Budapest, 201….. év ........................... hó ........ nap

Témavezető neve Elérhetőségei: Szobaszám: Fogadó óra: Telefon: 469-6600/ e-mail:

Aláírása

mellék/ egyéb:

7

2. melléklet SZAKDOLGOZAT KONZULTÁCIÓS LAP Hallgató neve: Születési hely, év: NEPTUN kód: Szak:

Szakirány:

Témavezető:

Beosztása:

A szakdolgozat címe: ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Témavezetői konzultációk igazolása: Konzultáció időpontja

Konzultáció témája

Témavezető aláírása

A szakdolgozat benyújtható! Budapest, 201…. ……………………… hó ……. nap …………………………..... Témavezető aláírása Nyilatkozat: Alulírott felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy jelen szakdolgozat saját munkám. Budapest, 201…. ………………. hó ……. nap

8

………………………..... Hallgató aláírása

3. melléklet A SZAKDOLGOZAT KUTATÁSI KONCEPCIÓJÁNAK VALAMINT TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEINEK LEÍRÁSA 1. Szakdolgozati – kutatási koncepció készítése A hallgatónak kutatási koncepciót kell készítenie, amely a szakdolgozat lényegét tartalmazza. A kutatási koncepció terjedelme 5.000- 10.000 karakter szóközökkel. Határidőre be nem nyújtott kutatási koncepció hiányában a szakdolgozat a negyedik szemeszter végén nem adható le, ezzel az abszolutórium megszerzése kitolódik. A kutatási koncepció leadási határidejének módosítását csak a szakvezető engedélyezheti. A hallgató felveszi a kapcsolatot a témavezetővel és a megadott határidőig elkészíti a kutatási koncepciót, amit e-mailben megküld a témavezetőjének, aki annak elfogadásáról e-mait küld az illetékes tanszéki ügyintézőnek. A konzultációt addig kell folytatni a kutatási koncepcióról, amíg azt a kijelölt témavezető el nem fogadja, és az elfogadásról nem küld e-mailt a tanszéki ügyintézőnek. A kutatási koncepciót a dolgozat leadásakor kell kinyomtatni és aláíratni a témavezetővel. 1.1. A kutatási koncepció az alábbi minta szerint készüljön:   

   

A hallgató neve (szak, tagozat, szakirány). A témavezető neve, beosztása. A dolgozat, a kutatás célja: ez legyen a koncepció leghosszabb része, mert ebben kell írni a témaválasztás indokairól (aktualitás, fontosság, gyakorlati haszon), a kutatási célokról (kérdésként megfogalmazva), a hipotézisről, a kutatás tárgyáról és objektumáról. Bibliográfia, szakirodalmi feldolgozottság – rövid szakirodalmi áttekintés és a témakörben eddig olvasott és relevánsnak tartott források felsorolása. Az adatgyűjtés, az alkalmazandó primer kutatási technikák rövid felvázolása. A kutatás tervének, menetrendjének bemutatása. A szükséges források bemutatása (könyvtári kutatás, számítógépes információkutatási igény stb.).

1.2. Amire ügyelni kell a koncepció elkészítésekor:  

A koncepció terjedelme legyen arányban a kutatási tevékenységgel. Szakdolgozat esetén 4 oldalas koncepciót javaslunk: ez elég rövid, célratörő összefoglalást kíván. Törekedni kell a lényegi kérdések, feladatok, tények bemutatására. A koncepcióban a tartalmi összefüggésekre, a kutatási célra és az ahhoz való elérés módszerére kell koncentrálni.

9





Legyen arányos a koncepció, vagyis ne írjon meg úgy egy részt (pl. szakirodalmi feldolgozottság), hogy azt változatlanul át lehessen venni a szakdolgozatba, hanem minden felvetődő kérdéssel súlyának megfelelően foglalkozzon. A koncepció egyrészt magának a hallgatónak szól, másrészt a témafelelős konzulens tanárnak. Fontos tehát, hogy a konzulens is pontosan megértse, a koncepció készítője mit is szeretne kutatni, s miért éppen azt: lássa, hogy érti a témát. Tartózkodjon az általánosságoktól: legyen konkrét, pontos, tárgyszerű.

2. A szakdolgozat készítése A szakdolgozat célja, hogy annak mester fokozatot szerzője számot adjon szakterülete szakirodalmának, információs forrásainak ismeretéről, a képzés során elsajátított elméleti, módszertani és gyakorlati ismeretek alkalmazásának képességéről valamint problémamegoldó és elemzési készségéről. Ebből adódóan a szakdolgozatban a választott téma tudományos-szakirodalmi hátterének bemutatása és idegen nyelvű szakirodalom felhasználása kötelező. 2.1. A szakdolgozat külalakjára vonatkozó követelmények: CSAK SZÁMÍTÓGÉPPEL ÍRT SZAKDOLGOZATOT FOGADUNK EL! A SZAKDOLGOZATOT ELEKTRONIKUS FORMÁBAN (CD-ROM) IS BE KELL ADNI, HA A DOLGOZAT NEM BIZALMAS! A szakdolgozatot szabvány (A/4-es) lapra kell kinyomtatni és be kell köttetni két példányban. A hallgató számára az egyik példányt a záróvizsga végén visszaadjuk, ez lehet spirálosan bekötött is.

10

A kinyomtatott, bekötött példány formai követelményei: A külső borító: sötét színű legyen, középen

SZAKDOLGOZAT elnevezés, a jobb alsó sarokban a hallgató neve, tagozat alatta középen a benyújtás éve szerepeljen.

Belső borító BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR CÍM (Középre elhelyezve, végig nagybetűvel) Jobb alsó sarokban: Készítette: X.Y; tagozat; szak; szakirány Alul középen: Budapest, évszám

Abban az esetben, ha a dolgozat bizalmas információkat tartalmaz, a dolgozat első oldalának jobb felső sarkában a BIZALMAS elnevezést kell feltüntetni. Bizalmas minősítést csak a belső konzulens, vagy a szakdolgozatban szereplő cég, intézmény írásos kérése alapján lehet kérni, melyet csatolni kell a szakdolgozattal együtt beadandó adatlaphoz (nem belekötve) (8. melléklet). A szakot felügyelő Intézetnél maradó bekötött szakdolgozatnak tartalmaznia kell – a dolgozattal egybekötve – a témavezető által aláírt konzultációs lapot és egy nyilatkozatot arról, hogy a szakdolgozat a hallgató saját munkája (3. melléklet), valamint az elfogadott, a témavezető által aláírt kutatási koncepciót (2. melléklet).

11

A bekötött szakdolgozathoz mellékelni kell: - 2 db szakdolgozati összefoglalót, - a dolgozat elektronikus változatát CD-n, - ha a dolgozat nem bizalmas, közepes méretű megcímzett, felbélyegzett borítékot. A bekötött szakdolgozat mellé egy spirálkötéses másodpéldányt is be kell nyújtani. A belső borítót és a nyilatkozatot a tartalomjegyzék követi a 3. oldalszámozással. A szövegrész a tartalomjegyzék hosszától függően a 4. illetve 5. oldallal kezdődik. A szakdolgozatot másfeles sortávolsággal kell írni, 12-es betűmérettel, ajánlott betűtípus Times New Roman. Egy oldalnak kb. 32-36 sort kell tartalmaznia. A szakdolgozat terjedelme (tartalmi rész – a Bevezetéstől a Befejezésig) 130.000-185.000 leütés szóközökkel (amely nem tartalmazza a Tartalomjegyzéket, a Táblázatok és az Ábrák jegyzékét, az Irodalomjegyzéket, a Mellékleteket, és a Függeléket). Margók: Belső margó 3 cm, a többi margó 2,5 cm. 2.2. A szakdolgozat felépítése A szakdolgozatban a címlapot a tartalomjegyzék követi. A tartalomjegyzékben és a dolgozatban a fejezetek, alfejezetek címe meg kell, hogy egyezzen, és a tartalomjegyzék pontosan kell, hogy tartalmazza az oldalszámot. A fejezetek, alfejezetek elkülönítésében a decimális számozási rendszert kell alkalmazni. (1. fejezet, 1.1. alfejezet stb.) 2.2.1. A hivatkozás szabályai, lábjegyzetek A szerzőnek – mondanivalója bizonyítására, alátámasztására, továbbá a témában szakmai elődei munkásságának bemutatására – szükségszerűen idéznie kell. A hivatkozásoknál a szerző-évszám hivatkozási rendszert kell alkalmazni. A Szerző – évszám hivatkozási rendszer lehetővé teszi, hogy az összes bibliográfiai utalást tartalmazó lábjegyzetet kiiktassák, s csak azok maradjanak, melyek a témakörhöz fűződő kiegészítést, ill. magyarázó jegyzetet tartalmaznak, vagyis az "igazi" lábjegyzetek. Ennek a módszernek az a feltétele, hogy előbb készüljön el a pontos, végső irodalomjegyzék, melyben a szerző nevét zárójelbe téve a kiadás éve követi (ha az adott évből a szóban forgó szerző több munkájára is hivatkozik a dolgozatíró, akkor a munkákat az évszám és az ábécé egymást követő betűi kombinációjával kell egymástól megkülönböztetni), majd ezután jön a többi bibliográfiai adat. Ezzel az eljárással rövidíthető a szöveg, a jegyzetek jelentős része kiküszöbölhető, mert a hivatkozott mű teljes bibliográfiai adatsorát csak egyszer, az irodalomjegyzékben kell teljesen egészében leírni.

12

Ebben az ún. szerző – évszám rendszerben a következők szerint kell hivatkozni: - szó szerinti idézet esetén a záró idézőjel után (folyamatosan a szövegben) zárójelbe írva a szerző neve, a kiadás éve (ha több mű van ebből az évből, akkor betűvel megkülönböztetve), és ezektől kettősponttal elválasztva az idézett oldalszám pl.: (Kiss, 1999:21), - tartalmi átvétel esetén, a gondolatsor végén zárójelbe téve a szerző nevét és a kiadás évét: (Kiss, 1999), - több szerzőre való hivatkozás esetében pontos vesszővel válassza el a hivatkozásokat egymástól, - hivatkozzon az internetről levett anyagokra is: szerző, cím, bibliográfiai adatok, majd pontosan adja meg az internetes elérhetőség helyét, és a letöltés pontos dátumát (év, hónap, nap, óra, perc). Óvatosan kell kezelni ezeket a forrásokat, mert tudományos értékük gyakran megkérdőjelezhető. Lehetőleg csak a téma elismert szakértője által készített anyagot használjanak. A szakdolgozatban csak egy hivatkozási rendszert használjon, de azt következetesen. A hivatkozásnál ügyeljen a visszakereshetőség fontosságára! 2.2.2. Táblázatok, ábrák és grafikonok A táblázatokat a statisztikai előírásoknak megfelelően kell elkészíteni, vagyis a táblázatokat meg kell nevezni (legyen címe), a jobb felső sarkon kell feltüntetni a táblázat sorszámát (pl. 3. sz. táblázat), a megfelelő mértékegységet, a táblázat alatt pedig pontosan hivatkozni kell (vagyis a forrásanyag hányadik oldalán található a felhasznált táblázat). Az ábrákat is a táblázatokhoz hasonlóan megfelelő sorszámmal kell ellátni. Az átvett táblázatoknál és az ábráknál a táblázat alatt a forrást is fel kell tüntetni (akkor is, ha adaptált, vagy kiegészített az eredeti adatsor). A grafikonokat koordinátarendszerben, pontosan kell ábrázolni. A táblázatokat és az ábrákat el lehet helyezni a szövegben, vagy mellékletben a dolgozat végén. Amennyiben fontos az adatsor, s az a szövegben részletesen elemzésre kerül, akkor célszerű a szövegrészhez legközelebb megjeleníteni, amennyiben csak néhány adat kerül felhasználásra, akkor célszerűbb a dolgozat végén a mellékletben elhelyezni. A táblázatokról és az ábrákról – ha ezek száma meghaladja az ötöt – külön táblázatok és/vagy ábrák jegyzékét kell készíteni, s azt (azokat) a tartalomjegyzék után kell közölni.

13

2.2.3. A felhasznált irodalom jegyzéke Az irodalomjegyzéket a dolgozat végén kell elhelyezni. Az egyes munkákat a szövegközi hivatkozásoktól függetlenül fel kell tüntetni. Teljes részletességgel kell tartalmaznia mindazon forrásokat, amelyeket a szakdolgozat elkészítése során felhasználásra kerültek – a szerzők ABC sorrendjében, számozva. Könyv esetében: Pontosan fel kell tüntetni a könyv szerzőjének a nevét, a könyv címét, a kiadó nevét, a kiadás évét, helyét, és a könyv terjedelmét jelzőoldalszámát Újság, vagy folyóirat esetén: A cikk szerzőjének a nevét, a cikk címét, a folyóirat megnevezését, melyik évfolyam, melyik szám, oldalszám (tól-ig) Egyéb kiadványok (pl. vállalati anyagok, kamarai kiadványok, tanulmányok)esetén: Ezek pontos adatait is fel kell tüntetni. Ha a hallgató olyan jellegű anyagot használ, amely bizalmas jellegű, azt feltétlenül tüntesse fel. Internet források esetén: Meg kell adni a Szerzőt, címet, majd a web címet pontosan, a letöltés pontos dátumát (év, hónap, nap, óra, perc). 2.3. Helyesírás A helyesírás kérdésében a "Magyar Helyesírás Szabályai" c. legújabb akadémiai kiadvány az irányadó.

14

4. melléklet Szakdolgozat értékelési szempontjai

1.

A szakdolgozat koncepciója, téma, célok kijelölése, szerkezete (0-10pont) A jó minősítés illeti meg azt a dolgozatot, melynek a vizsgált témája aktuális, jól behatárolt. Fontos, hogy a dolgozat helyesen jelölje ki az elemzés elérendő szakmai hipotéziseit, céljait, szakmailag helyes és logikus legyen felépítése, szerkezete. A minősítésnél célszerű differenciálni aszerint, hogy a téma ismert, nagyrészt megoldott kérdés feldolgozása, reprodukálás-e, illetve megoldásra vagy továbbfejlesztésre váró érdemi vizsgálat. Gyengének minősítendő az a dolgozat, melynél nem helyes, vitatható a téma lehatárolása, melynek nem világosak a céljai, szerkezete nem kellően logikusan felépített.

2.

A vizsgált probléma elméleti, szakmai megalapozása, a szakirodalom feldolgozása (010 pont) A szakdolgozat magas pontszámot érdemel, amennyiben a választott téma kifejtésében a saját eredmények kidolgozásában helyesen épít a szakterület elméleti ismereteire, elfogadott modelljeire, bizonyítja azok ismeretét, helyesen, kritikai szemlélettel használja fel azokat a saját elemzések megalapozásában, a problémák, vizsgálati módszerek meghatározásában. A jó minősítés előfeltétele, hogy ismerje és használja fel a témához tartozó legfontosabb hazai szakirodalmat és néhány külföldi forrást. A legmagasabb pontszám akkor adható, ha naprakész külföldi szakirodalom is bemutatásra kerül, azt kellően feldolgozza és véleményezi. Nem minősül a szakdolgozat beadhatónak, ha nem tűnik ki az irodalom felhasználása. A szakdolgozat értékelése során a felhasznált források korrekt hivatkozása kötelező. Plágium bebizonyosodása esetén a dolgozat elégtelen érdemjegyet kap.

3.

Alkalmazott elméleti vizsgálati módszerek (0-10 pont) Magas pontszámot ér, ha a tanult összefüggéseket magas színvonalon, célirányosan, ugyanakkor a gyakorlat igényeit messzemenően figyelembe véve alkalmazza. A jelölt témájához illeszkedő kutatásmódszertan felhasználói szintű ismerete követelmény. Kiemelkedő értékű, ha ismert módszereket saját elgondolás alapján továbbfejleszt. A saját kutatások végzése témakörtől függően lehet követelmény.

4.

A szakdolgozat eredményei, teljesség, eredetiség, gyakorlati alkalmazhatóság (0-15 pont) Magas pontszámmal kell elismerni, ha a dolgozatban a megállapítások és eredmények újak, újszerűek. Külön érdem, ha az eredményeket a tudományág igényeinek, színvonalának megfelelő módszerekkel, szakirodalmi adatokkal összehasonlítva helyesen értékeli. Önálló munkával elért eredmények közlése követelmény, amelyekkel elméleti vagy gyakorlati szempontból vitatja, vagy megerősíti az irodalmi adatokat. Gyenge minősítésű ilyen szempontból az a dolgozat, amelynek alig van önálló következtetése, szakmai javaslata.

15

5.

Alakiság, stílus, nyelvezet (0-5 pont) A minősítésnél előnyben kell részesíteni azokat a dolgozatokat, amelyeknek stílusa szakszerű, gördülékeny, az irodalmi hivatkozások helyesek, az irodalomjegyzék, a címek és alcímek pontosak, az ábrák és táblázatok jól áttekinthetők, világosak, a rájuk való hivatkozás pontos. Nem adható be a dolgozat abban az esetben, ha az a kollokviális, nem pedig a tudományos szaknyelvet tükrözi. Kifogásolható, ha a dolgozatban, az irodalmi hivatkozások hiányosak, az ábrák és táblázatok cím nélküliek, sok a kijavítatlan gépelési hiba, stb.

6.

A jelölt által megválaszolandó kérdés(ek):

7.

A dolgozat számszerű értékelése. A pontszám alapján: 0-29 pont 30-34 pont 35-39 pont 40-44 pont 45-50 pont

(1) elégtelen (2) elégséges (3) közepes (4) jó (5) jeles

16

5. melléklet Szakdolgozat bírálati lap1 Záróvizsgázó hallgató, Neptun kód: Szakdolgozat címe Bíráló neve és beosztása:

1.

A szakdolgozat koncepciója, téma, célok kijelölése, szerkezete

Pontszám: Szóbeli értékelés: 2.

A vizsgált probléma elméleti, szakmai megalapozása, a szakirodalom feldolgozása

Pontszám: Szóbeli értékelés: 3. Alkalmazott elméleti vizsgálati módszerek Pontszám: Szóbeli értékelés: 4. A szakdolgozat eredményei, teljesség, eredetiség, gyakorlati alkalmazhatóság Pontszám: Szóbeli értékelés: 5. Alakiság, stílus, nyelvezet Pontszám: Szóbeli értékelés: Budapest 20……….. ……………………….. Bíráló aláírása

Elektronikus formában kitöltendő és három aláírt példányban a szakvezetők titkárságára leadandó. Egy példányt a hallgató kézhez kap. 1

17

6. melléklet Szakdolgozat értékelő lap összefoglaló2

Záróvizsgázó hallgató, Neptun kód: Szakdolgozat címe Bíráló neve és beosztása:

6.

A jelölt által megválaszolandó kérdés(ek):

1.

2. 7.

A dolgozat számszerű értékelése, pontszámok bírálati szempontok szerint:

8.

A dolgozat számszerű értékelése. A pontszám alapján: 0-29 pont 30-34 pont 35-39 pont 40-44 pont 45-50 pont

(1) elégtelen (2) elégséges (3) közepes (4) jó (5) jeles

A szakdolgozatot a bírálatban leírtak alapján … azaz ….. jeggyel javaslom elfogadni. Budapest 20………..

…………………… ..... Bíráló aláírása

2

Készül két aláírt példányban, a hallgató nem kapja meg. 18

7. melléklet TITKOSÍTÁSI KÉRELEM A hallgató adatai Neve: Neptun kódja: Szak/szakirány: Lakcíme: Főiskolai konzulense / Tanszék:

Alulírott munkahelyi vezető kérem a fent nevezett hallgató

című szakdolgozatának titkosítását!

A szakmai gyakorlat / szakdolgozat készítés helye: Cég neve: Címe: Munkahelyi vezető neve, beosztása:

Kelt: ............................................201. .…...........................................

P.H. .......….......................................... Munkahelyi vezető aláírása 19

8. melléklet

Témafoglalás bejelentő Hallgató neve: NEPTUN kód Téma: Szak:

Szakirány

*Témavezető:

Évfolyam:

Érvényes/leadott kutatási koncepcióval rendelkezik: IGEN

Megjegyzés:

NEM

*Előre egyeztetett vagy már korábban kijelölt témavezető esetén

20