Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kisvárdai Katasztrófavédelmi Kirendeltség Kirendeltségvezető H-4600 Kisvárda, Mátyás király u. 109. Tel: (+36 45) 420-420 Fax:(+36 45) 420-420 e-mail:
[email protected]
szám: 36530/626-6/2015.ált. Tárgy: Az Agroker Holding Zrt. terhére bírság kiszabása a veszélyes áruk közúti szállításra vonatkozó szabályok megsértése miatt. Ügyintéző: (név, rendfokozat) Telefon,/fax, e-mail: 06-45/420-420
[email protected] HATÁROZAT Az Agroker Holding Zrt. (székhely: 4400 Nyíregyháza, Kinizsi út 2., továbbiakban: ügyfél) terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 100.000 -Ft, azaz százezer forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára banki átutalás útján köteles megfizetni. A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak címzett, de a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kisvárdai Katasztrófavédelmi Kirendeltségénél benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb 500.000,-Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására nincs lehetőség. Indokolás Az Ügyfelet 100.000. Ft összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete 2013. évi módosításaival és kiegészítéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) KHEM rendeletben (a továbbiakban: ADR) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint:
-2A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kisvárdai Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20.§-ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: R1) rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2015. március 31-én a 4-es számú főközlekedési útvonal 299. km. szelvényében. Az ellenőrzés eredményeként megállapítást nyert, hogy az ellenőrzés alá vont MSJ-445 frsz-ú veszélyes árut szállító járművel végzett szállítás a 36530/101-16/2015.ált. számú jegyzőkönyvben és az SZ11-2015-0007 sorszámú ellenőrzési jegyzékben foglaltak szerint nem felelt meg a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvény, valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X.17.) NFM rendelet rendelkezéseinek. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy az ellenőrzés alá vont MSJ-445 frsz-ú, 3500 kg. megengedett össztömegű kisteher-gépjármű az Ügyfél tulajdonát képezi, a gépjármű vezetője az Ügyfél munkavállalója. A gépjármű rakterében 1107 kg. UN3077 Környezetre veszélyes szilárd anyag, M.N.N 9, III, 215 liter. UN 3082 környezetre veszélyes folyékony anyag, M.N.N 9, III, 300 kg. UN 2775 Szilárd, mérgező rézalapú peszticid 6.1, II, 10 kg. UN 1993 Gyúlékony, folyékony anyag, M.N.N 3, III, továbbá 1 liter UN 2902 Folyékony, mérgező peszticid M.N.N 6.1, III veszélyes áru szállítása történt küldeménydarabos szállítási mód szerint. A veszélyes áruk a tehergépjármű rakterében elhelyezett 3 db. faanyagból készült raklapon voltak elhelyezve és valamennyi, a raklapra felhalmozott küldeménydarab zsugorfóliával volt körbe határolva. Az ellenőrzés alá vont gépjárművezető nyilatkozata, és az általa átadott szállításhoz kapcsolódó dokumentáció (1632 számú üzemi tehergépkocsi menetlevél, NOK001560/15, NOK001610/15, NOK001555/15, NOK001559/15, NOK001633/15, számú szállítólevelek) szerint a járműben szállított veszélyes áru ADR szerinti feladója, szállítója az Ügyfél volt, ő adta fel szállításra, a a címzett pedig a szintén Ügyfél által üzemeltetett Agroker Holding Zrt. Regionális Alközpont Kisvárda (4600 Kisvárda, Török u. 11.) volt. Az ellenőrzés során rendelkezésre álló adatok alapján megállapítást nyert, hogy az eljárás tárgyát képező szállítási folyamat az ADR hatálya alá tartozott, az ADR-ben nevesített mentességek nélkül. Az első fokon eljáró hatóság a tényállás további tisztázása érdekében a 36530/626-1/2015.ált. számú 2015. április 07-i keltezésű végzésében az ügyfelet nyilatkozattételre, iratok megküldésére hívta fel az alábbiak vonatkozásában: - A szállítást megelőzően hol és mikor került végrehajtásra a veszélyes áruk szállításra való előkészítése (egyesítő csomagolásba való elhelyezés, jelölések, bárcák elhelyezése). Ki volt a veszélyes áru ADR szerinti berakója, az hogyan került végrehajtásra. Történt-e a berakás helye és az ADR ellenőrzés helyszíne közötti időszakban az MSJ-445 frsz-ú kisteher-gépjármű rakterében elhelyezett veszélyes áruból kirakás, a berakáskor való elhelyezésen, rakományrögzítésen egyéb módosítás. Az Agroker Holding Zrt. adó-, cégjegyzékszáma. A felhívásban foglaltaknak az Ügyfél 2015. április 22-én tett eleget, melyet az eljáró hatóság a 36530/6262/2015.ált. számon nyilvántartásba vett. Nyilatkozatában az Ügyfél az alábbiakat nyilatkozta:
-
-
Közúti ellenőrzése alá vont három raklap egyesítő csomagolásból kettőt az Agroker Holding Zrt. Kinizsi út 2. telephelyén, az Agroker Holding Zrt. munkavállalói végezték. A harmadik egyesítő csomagolást az Arysta LifeScience Magyarország Kft. végezte (FUNGURAN-OH 50 WP 10/600 kg.) az Agroker Holding ez esetben berakó volt. A berakást az Agroker Holding Zrt. végezte. Berakás, és az ellenőrzés helyszíne között az áru mozgatására nem került az ellenőrzés alá vont gépjármű rakterében. Agroker Holding Zrt. adószáma: 11246646-2-15, cégjegyzékszáma: 15-10-040123.
Hatóságom az eljárás ügyintézési határidejét a 36530/626-3/2015.ált. számú, 2015. május 05 -i keltezésű végzésével az ügy bonyolultságára tekintettel további 21 nappal meghosszabbította.
-3Az első fokon eljáró hatóság a tényállás további tisztázása érdekében a 36530/626-4/2015.ált. számú 2015. május 19-i keltezésű végzésében az Arysta LifeScience Magyarország Kft .-t (székhely: 1023 Budapest, Bécsi út 3-5.) nyilatkozattételre, iratok megküldésére hívta fel az alábbiak vonatkozásában:
-
A FUNGURAN-OH 50WP (UN 3077 környezetre veszélyes szilárd anyag M.N.N 9, III) veszélyes árunak a 10/600 kg-os egyesítő csomagolásban történő elhelyezését pontosan ki és hol (vállalat, vállalkozás pontos neve, címe, elérhetőségei) hajtotta végre. Az egyesítő csomagolás végrehajtása során kinek a feladata (pontos név, cím, elérhetőségei) az ADR-ben – az egyesítő csomagolásokra vonatkozó – jelölések, veszélyességi bárcák elhelyezése. Az egyesítő csomagolásban elhelyezett, említett veszélyes áru berakását ki végezte el a csomagolás helyszínén. Ki volt az ADR szerinti feladó, szállító az Agroker Holding Zrt.-hez (Nyíregyháza) történő szállítási folyamatban. Az Agroker Holding Zrt. Nyíregyháza, Kinizsi út 2. szám alatti telepén ki volt a veszélyes áru ADR szerinti kirakója,
A felhívásban foglaltaknak a Arysta LifeScience Magyarország Kft. 2015. június 08-án tett eleget, melyet az eljáró hatóság a 36530/626-5/2015.ált. számon nyilvántartásba vett. Nyilatkozatában az alábbiakat közölte: -
-
-
A FUNGURAN-OH 50WP (UN 3077 környezetre veszélyes szilárd anyag M.N.N 9, III) veszélyes árunak a 10/600 kg-os egyesítő csomagolásban történő elhelyezését a gyártó, Spiess Urania Chemicals GmbH (20097 Hamburg, Franken strasse 18b., tel.:/-49/-40-2365-2270/) végezte. Az egyesítő csomagolás végrehajtása során az ADR-ben az egyesítő csomagolásokra vonatkozó jelölések, veszélyességi bárcák elhelyezése a gyártó, Spiess Urania Chemicals GmbH feladata. Az egyesítő csomagolásban elhelyezett, fent említett veszélyes áru berakását a gyártó telephelyén (D97080 Würzburg, Alfred Nobel strasse 11. /+49/-9-31-900-99/ a gyártó, Spiess Urania Chemicals GmbH végezte. Az Agroker Holding Zrt. (4400 Nyíregyháza, Kinizsi út 2.) telephelyén a veszélyes áru kirakását az Agroker Holding Zrt. munkavállalói végezték.
A fentebb részletezettek alapján megállapítható, hogy az eljárás tárgyát képező szállítási folyamatban az Ügyfél az ADR 1.4 fejezetben nevesített feladó, berakó, szállító (fuvarozó), valamint címzett vett részt. A tapasztalt mulasztások, jogszabálysértések, hiányosságok, a megsértett jogszabályi helyek leírása, a bírság kivetésének alapját képező jogszabályi rendelkezés, az ADR előírásainak megsértett pontjai tételenként külön felsorolva a hozzá tartozó bírságösszeggel együtt: I. Az Ügyfél megsértette az ADR- Az egyesítőcsomagolások használatára vonatkozó - 5.1.2 szakaszában foglaltakat. A szabálytalanság az ellenőrzésről készített 36530/101-16/2015.ált. számú jegyzőkönyvben és az SZ112015-0007 sorszámú ellenőrzési jegyzékben, továbbá a DSCF0815, DSCF0816, DSCF0817, DSCF0820, DSCF0822 számú fényképfelvételeken került rögzítésre. Az ADR alkalmazásában: 1.2.1 Meghatározások Egyesítőcsomagolás: olyan – a 7 osztály esetében egyetlen feladó által használt – burkolat, amit egy vagy több küldeménydarab egységbe fogására használnak a szállítás alatti könnyebb kezelés és rakodás céljából. Egyesítőcsomagolás például: a) a rakományképző eszköz, pl. rakodólap, amelyre több küldeménydarabot raknak vagy halmazolnak és műanyag pántszalaggal, zsugor- vagy nyújtható fóliával vagy más alkalmas módon rögzítenek; vagy b) a külső védőcsomagolás, mint pl. láda vagy rekesz; Az ADR alkalmazásában: 5.1.2 szakasza: Az egyesítőcsomagolások használata 5.1.2.1 a) Az egyesítőcsomagoláson fel kell tüntetni i) az „EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS” feliratot, és ii) a benne levő minden veszélyes áru UN számát fel kell tüntetni, – amely elé az „UN” betűket kell írni, – ahogy azt az 5.2.1.1 és 5.2.1.2 bekezdés a küldeménydarabokra előírja, és el kell helyezni rajta a benne levő küldeménydarabokra az 5.2.2 szakaszban előírt bárcákat, valamint a „környezetre veszélyes anyag” jelölést, ha az 5.2.1.8 bekezdés szerint az a küldeménydarabra szükséges, kivéve, ha az egyesítőcsomagolásban levő minden veszélyes árufajta UN száma és bárcája, ill. a „környezetre veszélyes anyag” jelölés látható,
-4hacsak az 5.2.2.1.11 pont mást nem ír elő. Ha különböző küldeménydarabokra ugyanolyan UN szám, bárca, ill. a „környezetre veszélyes anyag” jelölés szükséges, akkor azt az egyesítőcsomagoláson csak egyszer kell feltüntetni, ill. elhelyezni. Az „EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS” feliratot jól láthatóan, olvashatóan, a kiindulási ország valamelyik hivatalos nyelvén kell feltüntetni, és ezen kívül, ha ez a nyelv nem az angol, a francia vagy a német, akkor angol, francia vagy német nyelven is fel kell tüntetni, kivéve, ha a szállításban érintett országok közötti megállapodások mást írnak elő. 5.1.2.2 Minden veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabnak, amely az egyesítőcsomagolásban van, meg kell felelnie az ADR összes vonatkozó előírásának. Az egyes csomagolások funkcióját az egyesítőcsomagolás nem befolyásolhatja. Az ellenőrzés megállapította, hogy a FUNGURAN-OH 50 WP, UN 3077 környezetre veszélyes szilárd anyag M.N.N 9, III veszélyes áru a tehergépjármű rakterében a vezető fülkétől legtávolabb eső fa anyagú raklapon került elhelyezésre, halmazolásra összesen 600 kg. mennyiségben, csomagolóeszközönként (zsák) 10 kg. kiszerelésben. A raklapra halmazolt veszélyes árut tartalmazó zsákok zsugorfóliával kerültek körbeha tárolásra. A fenti, ellenőrzés során tett megállapítás alapján az említett veszélyes áruk egységbe fogása, könnyebb kezelése, rakodása érdekében kerültek a raklapon halmazolásra, zsugorfóliázásra ezért egyesítő csomagolásnak minősül és az ADR 5.1.2 szakaszában meghatározottak szerint „egyesítőcsomagolás” felirattal kellett volna ellátni. Az R1 2. számú melléklete értelmében az egyesítőcsomagolások használatára vonatkozó szabályok megsértése a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet ( továbbiakban: R2) 5. melléklet 3. táblázat III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás 6. sorszám „ a III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás” kategóriába sorolható. Az R2 5. melléklet 3. táblázat III. kockázati kategória 6. sorszám „a III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás” szabálytalanság esetén bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető ADR szerinti résztvevők adott szabálytalanság (egyesítőcsomagolások használatára vonatkozó szabályok megsértése) vonatkozásában: feladó, berakó, szállító. ADR 1.4 FEJEZET: A RÉSZTVEVŐK BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEI: 1.4.1 Általános biztonsági előírások 1.4.1.1 A veszélyes áru szállításában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. Az ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani. Az ADR 1.4.2.1 Feladó 1.4.2.1.1 A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak. A feladóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: 1.4.2.1.2 Ha a feladó más résztvevők (csomagoló, berakó, töltő stb.) szolgáltatásait veszi igénybe, megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy a küldemény megfeleljen az ADR előírásainak. Az ADR 1.4.2.2 Szállító (fuvarozó) 1.4.2.2.1 A szállítóra (fuvarozóra) – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: c) szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.; 1.4.2.2.3 Ha a szállító (fuvarozó) az 1.4.2.2.1 pont alapján az ADR előírásainak megsértését tapasztalja, akkor a küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek. Az ADR 1.4.3.1 Berakó 1.4.3.1.1 A berakóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: a) csak akkor adhatja át az árut a szállítónak (fuvarozónak), ha az az ADR szerint szállítható;
-5Az eljáró hatóság az eljárás tárgyát képező szabálytalanság ( egyesítőcsomagolások használatára vonatkozó szabályok megsértése) vizsgálta az adott szállítási folyamat vonatkozásában az ADR 1.4 fejezetben nevesített csomagolói felelősséget. Az eljárás során rendelkezésre álló adatok alapján megállapítást nyert, hogy nem az eljárás tárgyát képező veszélyes áruszállítási folyamatot megelőzően történt a FUNGURAN-OH 50 WP, UN 3077 környezetre veszélyes szilárd anyag M.N.N 9, III veszélyes áru egyesítő csomagolásban történő elhelyezése. Arysta LifeScience Magyarország Kft. által tett, az eljáró hatóság által 36530/626-5/2015.ált. számon nyilvántartásba vett nyilatkozata alapján megállapítható, hogy az említett veszélyes árut a gyártó, Spiess Urania Chemicals GmbH (20097 Hamburg, Franken strasse 18b.), telephelyén (D-97080 Würzburg, Alfred Nobel strasse 11.) helyezte egyesítő csomagolásba. A veszélyes árunak említett telephelyen történő berakását követően egy korábbi szállítási folyamat részeként történt meg a szállítása az Ügyfél 4400 Nyíregyháza, Kinizsi út 2. szám alatti raktárába, ahol az áru kirakásra került. A fent leírtak alapján a veszélyes áru csomagolójának eljárás tárgyát képező szállítási folyamatra vonatkozó felelőssége nem állapítható meg, mivel a hatóság által jelen eljárásban vizsgált szállítási folyamatra vonatkozóan közvetlen-közvetett ráhatása nem volt az ADR szerinti csomagolóra - mint ADR szerinti résztvevőre - vonatkozó kötelezettségek teljesítésére, teljesülésére. A Kkt. 20. § (5) bekezdése alapján, a bírságot a rendelkezés megsértéséért felelős köteles megfizetni. Amennyiben valamely rendelkezés megsértéséért többen is felelőssé tehetők, a külön jogszabályban meghatározott bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában kötelesek megfizetni. Ha a felelősségük aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli. Nem állapítható meg a bírságfizetési kötelezettség a közúti szállítást végző működési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok esetén, amelyet az nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem is láthatott előre. A kockázati kategóriákban tételesen nem szereplő mulasztást az egyéb mulasztások körébe kellett besorolnom az R2 5. mellékletben meghatározott három, csökkenő súlyosságú kockázati kategóriának megfelelően. Az R2. 13. § (2) bekezdése szerint, ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében és az annak alapján indult közigazgatási eljárásban a 2-11. §-ban meghatározott több - a hatóság hatáskörébe tartozó szabályszegést állapít meg, akkor a bírság kiszabására irányuló eljárást ugyanazon szabályszegővel szemben egy eljárásban kell lefolytatni. A bírság mértéke az egyes szabályszegések miatt megállapított bírságok összege, amely azonban nem haladhatja meg a megállapított legsúlyosabb szabályszegés miatt kiszabható bírság háromszorosát, de legfeljebb a 2 200 000 forintot, járművezető esetén a másfélszeresét, de legfeljebb a 800 000 forintot. A fentebb részletezettek alapján a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljá rásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet (R1) 2. számú melléklete értelmében a szabálytalanság a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (R2) 5. melléklet 3. táblázat III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás 6. sorszám „A III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás” kategóriába sorolható. A Kkt. 20. § (1) bekezdés e) pontjához kapcsolódóan – ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik – az R2 5. melléklet 3. táblázat 6. sorszám alapján a III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás, bírság összege 100.000.Ft,- azaz egyszázezer forint. A mulasztás elkövetéséért a veszélyes áru ADR 1.4 fejezet szerinti feladója, berakója, szállítója (fuvarozója), azaz kizárólag az Ügyfél felelős. A felsorolt szabálytalanság kapcsán a teljes felelősség az Ügyfelet terheli, mint a veszélyes áru feladója, berakója, szállítója ezért részére 100.000. Ft - azaz százezer forint - bírságösszeget szabok ki. A fentebb részletezettek alapján a veszélyes áru szállítása nem felelt meg az ADR előírásoknak, emiatt az Ügyfelet, mint az adott szállítási folyamat kapcsán a veszélyes áru feladóját, berakóját, szállítóját (fuvarozóját) összesen 100.000. Ft, azaz százezer ft- összegű bírsággal sújtottam. A jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszköz által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett 36530/101-16/2015.ált. számú jegyzőkönyvben és az SZ11-2015-0007 sorszámú ellenőrzési jegyzék alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem.
-6Tekintettel arra, hogy a feltárt szabálytalanság az R2 5. melléklet 3. táblázat III. kockázati kategóriába sorolandó, így a kockázati kategória általános leírása alapján a tényállás emberi élet, egészség veszélyeztetésével jár. Emiatt a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) a Kkv. tv. 12/A. § (1) bekezdésébe foglalt figyelmeztetés, illetve a Ket. 94.§ (1) bekezdés a) pontjában szabályozott hatósági felhívás alkalmazása a Kkv. tv. 12/A. (2) bekezdés a) pontjára tekintettel kizárt, mivel a feltárt jogszabálysértés az emberi életet, testi épséget vagy egészséget veszélyezteti. Ennek okán az ügyfél kis- és középvállalkozói minőségének vizsgálatával összefüggő eljárási cselekményeket mellőzni szükséges. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban R3.) 3. § (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20.§ (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. Az R1 5. § (1) bekezdése alapján, ha az ellenőrző hatóság az ellenőrzés során a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos szabálytalanságot állapít meg, a külön jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni és az ott meghatározott szankciókat alkalmazni. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 132-133.§-án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. §-144.§-a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése, módját a 73.§-a írja elő. Határozatom a Kkt. 20.§. (1), (2) és (4) bekezdésében, az R1 3.§ (1) bekezdésében, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendeletben (R2), valamint R3-ben és a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. Eljárási költség nem merült fel. Hatáskörömet a Kkt. 20. § (2) bekezdése, továbbá az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírság kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII.11.) NFM rendelet (R3) 2. § bf) pontjában rögzítettek alapján gyakoroltam, illetékességemet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyet törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. §. (1) bekezdés c) pontjában és a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. §-a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg. Kisvárda, 2015. június 15. PH. (név, rendfokozat, beosztás) Záradék: Készült: 3 példányban Egy példány 3 lap Kapják: 1. Irattár 2. Agroker Holding Zrt. (székhely: 4400 Nyíregyháza, Kinizsi út 2.) 3. BM OKF Költségvetési Főosztály A határozat 2015. július 01-én jogerős Jogerősítő: Kisvárda, 2015 július 06.
(név, rendfokozat, beosztás)