Szám: 4-39/2009
Melléklet: Jelenléti ív
JEGYZİKÖNYV a „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács 2009. június 17-én a mosonmagyaróvári Városházán 9 órai kezdettel megtartott ülésérıl Jelen voltak: A csatolt jelenléti ív szerint (Melléklet) Széles Sándor alelnök köszöntötte a Tanács tagjait, minden meghívottat és érdeklıdıt. Külön is üdvözölte továbbá az elıadókat, Kramár Tibor helyettes bányakapitányt és Beke Károly kistérségi koordinátort. Megállapította, hogy három tanácstag (Csöbönyei Imre, dr. Szakács Imre és dr. Völner Pál) nincs jelen, továbbá ketten (Borkai Zsolt és Tóth Tiborné dr.) meghatalmazottjaik útján képviseltetik magukat. A tanácstagokat helyettesítı személyek (Németh Zoltán és Tamás Lırincné) írásos megbízással érkeztek. Emlékeztetett a meghívóra, amely felhívta a figyelmet a területfejlesztési törvényben rögzített - követelményre: „az SZMSZ elfogadásához a tanács tagjainak egyhangú támogató szavazata szükséges” - és lehetıségre: „ennek hiányában az SZMSZ a tanács 30 napon belül megismételt ülésén a tanács tagjai minısített többségének (azaz 2/3-ának) támogató szavazatával elfogadható”. A tagfelvételrıl is intézkedı SZMSZ-módosításhoz – a meghívó szerint 6. napirendi pont határozati javaslatainak elfogadásához – a 9 órára meghirdetett ülésen az összes tag jelenlétére lenne szükséges. Amennyiben nem teljesül ez a követelmény, a mai napon újabb ülés is lesz 10 órai kezdettel. Megállapította, hogy a 10 tag közül jelen van 7 fı, a Tanács határozatképes, de – ezen létszám mellett – a jelen ülés nem dönthet az SZMSZ-rıl, és szükség lesz a második tanácsülés megtartására is. Szabó Miklós polgármester is üdvözölte a megjelenteket, és mint házigazda örömét fejezte ki, hogy Mosonmagyaróvár otthont adhat a tanácskozásnak. A napirend elfogadása Széles Sándor: A munkaszervezet a megtárgyalni javasolt témák írásos elıterjesztéseit elektronikus úton eljuttatta a Tanács tagjaihoz, az állandó meghívottakhoz és a térség minden polgármesteréhez. Van-e további javaslat? A Tanács egyhangú szavazással (7 igen) elfogadta a napirendet: 1. Tájékoztató az elızı tanácsülés óta eltelt idıszak fontosabb eseményeirıl és intézkedéseirıl 2. Felsı-Duna menti térségben folyó bányatevékenység (az elızmények, a jelenlegi helyzet, a tervezett/várható jövıbeni állapot bemutatása) 3. Regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt támogatási programok (aktuális és várható pályázatok) 4. ÚMFT ágazati operatív programok (aktuális és várható pályázatok) 5. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (aktuális és várható pályázatok) 6. Szigetköz erdıfejlesztési terve
1. napirendi pont: Tájékoztató az elızı tanácsülés óta eltelt idıszak fontosabb eseményeirıl és intézkedéseirıl Széles Sándor: A Tanács tagjai megkapták a részletes írásos tájékozatót, amely tartalmazza a két ülés közötti fontosabb intézkedésekrıl és eseményekrıl (40 téma) készített tájékoztatót, valamint a korábbi határozatok végrehajtásának beszámolóját, azaz a Tanács 11 döntésének utóéletének bemutatását. Tóth Tiborné dr. kérésének eleget téve ennek a napirendi pontnak a keretében szóbeli tájékoztató hangzott volna el a „Szigetközi Kerekasztal”-ról (amelynek fontosabb dokumentumait egyébként a munkaszervezet – az ülés írásos anyagai között – továbbította a meghívottaknak). A képviselı asszony a mai ülésen nem tud részt venni. Tájékoztatójára a következı tanácsülésen természetesen sor kerülhet.
1
Székely Imre: A költségvetés bevételi oldalának teljesítése szempontjából fontos határnap volt május 31-e, ugyanis a 20/2008-as határozattal megállapított tagdíjakat e napig kellett volna rendezni. A 2009. évi befizetési kötelezettségeknek a tanácstagok és a mőködési terület önkormányzatainak fele már eleget tett, így az FVM és Gyır is. A „nagyfizetık” közül tartozik még a KvVM, ezért kérte a miniszter delegáltját, Szentkuti Károlyt, hogy sürgesse a tárcatartozás mielıbbi rendezését. Friss fejlemény, hogy az NFGM-tıl (a költségvetés elfogadásakor ismert információval ellentétben) mégis várható mőködési hozzájárulás. Az ülés elıtt kiosztott táblázat a Hu-Sk határon átnyúló támogatási program elsı bírálati körének eredményeirıl tájékoztat. Az egyik projekt, a „Dunaremete-Bıs kompjárat” pályázati csomagja kapcsán megjegyezte: a Megyei Rendırfıkapitányság a pontos helyszínt rögzítı részletes tervekre kíváncsi, a Nemzeti Park pedig jelezte, hogy vele még nem egyeztettek. A Tanács egyhangúlag (7 igen) elfogadta a tájékoztatást és a beszámolót.
2. napirendi pont: A Felsı-Duna menti térségben folyó bányatevékenység (az elızmények, a jelenlegi helyzet, a tervezett/várható jövıbeni állapot bemutatása) Széles Sándor: A Tanács tavaly decemberben már napirendjére tőzte a témát, de az elıadásra felkért Veszprémi Bányakapitányság akkor nem tudott részt venni az ülésen, csak rövid írásos tájékoztatót küldött. A Tanács tagjai jelezték, hogy a leírtaknál lényegesen több információt kíván megismerni. Az elızményekhez tarozik még, hogy a Tanács elnöke által – a Parlamentben e témában, ugyancsak decemberben – feltett írásbeli kérdést és a miniszteri választ a meghívottak megkapták. A hivatalos tájékoztatás szerint a Tanács területén 22 mőködı kavicsbánya található. Egyes információk szerint azonban ennek sokszorosa az a tájseb, amelyet a felhagyott gödrök jelentenek. Kramár Tibor helyettes bányakapitány elıadásában ismertette • a bányászati tevékenység 1993 elıtti követelményeit és gyakorlatát (külön-külön részletezve az engedélyezés, a felügyelet és a tájrendezés fázisai során alkalmazott akkori szabályokat), • a bányászati tevékenységre vonatkozó jelenlegi gyakorlat fıbb szabályait (amelyeket az 1993. évi XLVIII. tv. alapján kötelezı nekik és szakhatóságoknak alkalmazniuk), • a bányatavak jogi helyzetét, • a bányafelügyeleti közremőködés szabályait a vízjogi engedélyezési eljárásokban, • a térségben mőködı bányákkal kapcsolatos tapasztalatokat. Az 1993 elıtt fennmaradt bányagödrök rekultivációja állami feladat lenne, korábban volt is erre pénzügyi alap, ám ez mára megszőnt. 1993-ig a kavicsbányák létesítése nem volt bányafelügyeleti engedélyhez kötött, azt a dokumentumot mindenhol a helyi hivatal állította ki. A kitermelés követése tartozott csak hozzájuk, a rekultiváció pedig a földhivatalhoz. A tizenhat éve megalkotott bányatörvény jóval szigorúbb: rengeteg szakhatósági engedély szükséges már egy ilyen létesítmény megnyitásához. Ennél csak atomerımővet vagy veszélyeshulladék-égetıt nehezebb engedélyeztetni. A bányatavakról a bezárás után beszélhetünk, a tulajdonosnak azonban vízjogi engedélyt kellene kérnie a tóra. A korábbi tanácsi anyagban említett 260 felhagyott itteni „gödör” az 1993 elıtti idıkbıl, esetleg jogosulatlan tevékenységbıl származhat. Tapasztalatuk szerint a jogszabályokkal is lehet játszani, mert amennyiben valaki egy halastóra kért engedélyt, azt könnyebben megkaphatta, mint egy bányára (közben kitermelte, és eladta a kavicsot a tulajdonos). A Bányakapitányság például egy tó létesítéséhez nem járult hozzá, a benyújtott fellebbezés nyomán a másodfokú hatóság azonban megadta a szakhatósági engedélyt („még megrovást is kaptunk, hogy túlléptük a hatáskörünket”). Széles Sándor: Úgy látja, hogy a korábban már megfogalmazott kérdéseink egy részére ma sem kaptunk megnyugtató választ. A témával szorosan összefügg, hogy az ivóvízkincsünket és vízi-közmőveinket meg kell védeni: meg kell akadályozni, hogy ezt a stratégiai jelentıségő vagyont privatizálják. Indokolt lenne a jogalkotók figyelmét felhívni az ellentmondásokra, kezdeményezve a kiskapuk és joghézagok felszámolását, illetve végre hatékony eszközöket kellene adni „valakinek” a kezébe. Kramár Tibor hangsúlyozta, hogy ketté kell választani az 1993 elıtti és utáni bányák helyzetét. A Bányakapitányság csak az utóbbiak esetében jogosult eljárni (ellenırizni, szankcionálni, tájrendezési kötelezettséget elıírni, stb.). Fontos tudni, hogy bizonyos esetekben – pl. környezetvédelmi engedélyköteles eljárásokban – csupán szakhatóságként járnak el, akinek az álláspontját vagy figyelembe veszik vagy nem. Az viszont bizonyos, hogy a bányatevékenység 2010-tıl a jelenleginél keményebb szabályok között folytatható. 2
Széles Sándor: A témával szorosan összefügg, hogy a Szigetköz óriási kincsét, a hatalmas ivóvízbázist és víziközmőveinket meg kell védeni: meg kell akadályozni, hogy ezt a stratégiai jelentıségő vagyont privatizálják. Tóth István felvetette, hogy a sok esetben 60-80 m mély kavicsbányák nyílt víztömegeinek „elszennyezıdését” – az ivóvízbázis védelme érdekében – mindenképpen meg kell akadályozni. Ennek garanciáit azonban nem látja. Ravasz vállalkozók halastóra kérnek engedélyt, miközben a kibányászott kavicsot értékesítik. Másik nagy probléma a több-tíz tonnás kavicsszállító jármővek okozta mérhetetlen kár az utakban és az épületekben. Az útvonalengedélyek kiadása terén tapasztalható lazaság, a közúti korlátozó táblák figyelmen kívül hagyása, az ellenırzések hiánya egyenként is nagy gond lenne, de ezek a térségben sajnos egyszerre „jelen vannak”. Halászin például néhány éve kavicsbányát nyitottak, majd a 60–80 tonnás szállítóautók szétgyúrták útjainkat, zavarták a lakók nyugalmát. Minden szakhatóság széttárja a kezét, hogy ı jogszerően járt el, ám egészében nézve hatalmas károkat okozott a kavicsbánya megnyitása. Kramár Tibor: A felvetett problémák megelızésében és megoldásában környezetvédelmi és a közlekedési hatóságok (illetve az útkezelı szervezetek) az illetékesek. A Bányakapitányság hatásköre a bányatelken belüli területre korlátozódik, továbbá több kérdésben csupán szakhatóságként mondhatja el véleményét. Tóth István: Természetesen nem csak a bányahatóságnak címezte az itt élık által naponta tapasztalt problémát, de a kérdéskör együttkezelésének a hiányát jeleznie kellett. Elfogadhatatlan, hogy egyes cégek – miután kitermelték az ásványvagyont –az ivóvízkincsre veszélyes tájsebeket hátrahagyva, büntetlenül felszámolódjanak. Meggyızıdése, hogy a komplexitásnak a kezdetektıl az utolsó fázisig (az engedélyeztetéstıl a rekultivációig) mőködnie kellene. Szabó Miklós: Mosonmagyaróvár is küzd egy konkrét bányanyitási törekvés ellen. Stratégiai kérdésnek gondolja az – olajnál is értékesebb – ivóvízkincs védelmét. A potenciális környezetszennyezéssel fenyegetı újabb bányanyitások elé már a kutatási engedélyek kiadása megakadályozásával gátat kellene emelni. A város ezért most a rendezési tervében például „ásványvagyon-védelmi” övezet kijelölését fontolgatja. A város keresi a megoldásokat, miként tudna fellépni újabb bányák megnyitása ellen. Kramár Tibor: A rendezési tervek szabályozhatják a bányászati tevékenységbıl kivett helyeket, ám ebben az esetben kártalanítani kell a tulajdonost. Széles Sándor: A gyakorlat azt mutatja, hogy az önkormányzatok aggályai nem jelennek meg a hatóságok által kiadott engedélyekben. A felsorolt problémák elkerülése érdekében a jövıben mindenképpen indokolt az érdekeltek szorosabb együttmőködése és összefogása. Babos Attila: A helyettes bányakapitány ne tekintse tetemrehívásnak a megjelentek hozzászólásait, illetve neki címzett kérdéseit. Mindenki tudja, hogy más hatóságok is érintettek és illetékesek a megoldás-keresésben. Két konkrét észrevétele van. A tapasztalat szerint túlságosan hosszúra nyúlik a felhagyott bányák rekultivációja. Újabb bányák nyitása pedig nem kívánatos, mert a mőködı 22 is nagyon sok. Szıke László: A kavicsbányákkal legérintettebb Hegyeshalomban már 70 ha nyílt vízfelület „alakult ki”, amely jelentıs édesvíz készlet, figyelemmel annak 25-30 méteres átlagmélységére. Kapcsolódva az elıttem szólókhoz, jelzem azt a sajnálatos tényt, hogy 1993-tól lényegében az egész település területe kavicsbánya. Egyes bányatelkeket idıközben NATURA 2000 területté nyilvánították, amellyel egyelıre megakadályozták a kitermelést, de tudomásom szerint per alatt áll az ügy. Rá lehet-e bírni a bányatulajdonost, hogy azon a területen, ahol már befejezte a kitermelést, ott kezdje meg a rekultivációt? Egy bírósági végzés szerint az államérdek (bányászat) fontosabb az önkormányzati érdeknél (ivóvíz). Évek óta engedéllyel rendelkezı területeken máig meg nem kezdett tevékenység esetén elvész-e (elévül-e) a kitermelési jog? Kramár Tibor: Miniszteri engedély nélkül 5 éven belül meg kell kezdeni a kitermelést, öt év után elévül a bányászati jog. A részleges rekultiváció elrendelése lehetséges, azonban itt már vízjogi engedélyezési eljárást is le kell folytatni. Nem csupán az ivóvízkincs állami vagyon, hanem az ásványanyag is (amelynek kitermelése több szempontból is hasznos: bányajáradék– és adóbevétel, munkahelyteremtés). Szabó Miklós: Az államnak kellene kimondania, hogy az ország egyes területein melyik állami érdek a fontosabb. Szigetköz térségében feltétlenül a vízbázis védelme legyen az elsıdleges.
3
Széles Sándor megköszönte a tájékoztatót. A mai tanácskozás a térségben élık által naponta tapasztalt gondjait vitatta meg. A bizottsági munka után egy újabb tanácsülésen visszatérünk a témára. Ahol az ismét meghívandó Bányakapitányság mellett további érintett szerveteket is kifejthetik álláspontjukat. A térségben élık elsısorban az itteni ivóvízkincset féltik, és úgy látják, hogy nincs szükség újabb kavicsbányákra a térségben, továbbá arra keresik a választ, hogy a felhagyott bányatavak rekultivációja kinek a feladata. További észrevétel nem hangzott el, a Tanács egyhangú szavazással (7 igen szavazattal) a következı határozati javaslatot fogadta el: 8/2009. (VI. 17.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács 1. köszöni és tudomásul veszi a helyettes bányakapitány elıadásában a Felsı-Duna menti térségben folyó bányatevékenységrıl elhangzott – sok új információt és a felmerült kérdések egy részét megválaszoló – tájékoztatást, ugyanakkor 2. megállapítja, hogy • a testület változatlanul aggódik a bányatelkek kialakításának, a bányatevékenység engedélyezésének és felügyeletének, valamint a felhagyott bányák rehabilitációja/rekultivációja során tapasztalható állapotok, bizonytalanságok, továbbá a folyamatok szabályozatlansága miatt, • túl sok nyitott kérdés maradt (ugyanis nem nyugtatta meg a Felsı-Duna menti térségben folyó bányatevékenységrıl elhangzott tájékoztatás); • a témáról a leírtaknál és az elhangzottaknál lényegesen több információt kíván megismerni; • indokolt a vízügyi, környezetvédelmi, közlekedési, stb. szakhatóságok véleményének, valamint a jogi keretek megismerése; 3. kezdeményezi az ülésen elhangzott észrevételek és kérdések továbbítását az illetékes szervezeteteknek; 4. megbízza bizottságait, hogy az tárgyi témát vitassák meg és javaslataikat terjesszék a Tanács elé; 5. felkéri elnökét, hogy mindezek ismeretében a témát – a Bányakapitánysággal és a szakhatóságokkal egyeztetett idıpontban – ismét tőzze napirendre. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: folyamatos
3. napirendi pont:
A Nyugat-dunántúli Operatív Program 2009. évi pályázati lehetıségei (aktuális és várható pályázatok) és 4. napirendi pont:
ÚMFT ágazati operatív programok (aktuális és várható pályázatok) Széles Sándor: A Tanács igyekszik figyelemmel kísérni az uniós pályázati lehetıségeket, ezért a testület elnöke felkérte az RFÜ-t és az NFÜ-t, hogy tartson tájékoztatót az aktuális helyzetrıl. Köszöntötte Beke Károlyt, aki – Tóth Gábor akadályoztatása miatt – mindkét napirendi pont elıadója lesz. Beke Károly részleteiben is ismertette a meghívó mellékleteként kiküldött írásos összefoglalókban vázolt pályázati lehetıségeket. A regionális és az ágazati programokról tartott ismertetıjét követıen felhívta a figyelmet az NFÜ honlapjára, amelyrıl a legfrissebb kiírások mindenkor letölthetık. Programajánlóként elmondta, hogy a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmőködési Program Titkársága szervezésében június 29. és július 2. között „távolsági” kerékpártúra érinti a térséget. Javasolja, hogy a Budapestrıl induló és Pozsonyba tartó biciklisekhez július 1-jén és 2-án az egyes településeken mind többen csatlakozzanak. Széles Sándor megköszönte a részletes tájékoztatót és – az RFT tagjaként is – megerısíti, hogy mindenre kiterjedı ismertetıt hallottunk. 4
5. napirendi pont:
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (aktuális és várható pályázatok) Széles Sándor: Csupán írásos elıterjesztés került a testület elé, ugyanis az elıadásra felkért FVM
fıosztályvezetıjétıl érkezett válasz szerint „Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) 2009. II. félévében induló, illetve folytatni kívánt intézkedései jelenleg döntés alatt állnak, erre való tekintettel a 2009. június 17-én tartandó tanácsülésen még nem tudnánk érdemi információt adni. Szíves felhasználásra mellékelten megküldöm az ÚMVP eddig elindult intézkedéseirıl szóló összefoglalót, amely az aktualitásokat is tartalmazza.” Elmondta, hogy a megyei önkormányzat Területfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottsága a legutóbbi ülésén e tárgyban meghallgatta az MVH megyei kirendeltségének vezetıjét és szaktanácsadóját. Az ottani fórum –a jelen tájékoztatóhoz hasonlóan - sajnos konkrét információkban szegény beszámoló volt.
6. napirendi pont:
A Szigetköz erdıfejlesztési terve Széles Sándor szólt az elızményekrıl: emlékeztetett arra, hogy a Tanács már tárgyalt errıl a témáról, akkor amikor a tervezési munka elindult. Az írásos elıterjesztés szerint a tervezıtıl kapott dokumentumok nem teljes körőek. A Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatóságának munkatársa elızetesen jelezte, hogy nem tud jelen lenni az ülésen. Tájékoztatott továbbá arról, hogy elfogadásra került Az erdırıl, az erdıvédelmérıl és az
erdıgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. Törvény (megjelent a Magyar Közlöny 71. számában 2009. május 25). Az új jogszabályban az erdı természetvédelmi és közjóléti funkciója a korábbiakhoz viszonyítva még hangsúlyosabb szerepet kapott. A terv lezárása és végleges dokumentálása reményeink szerint a közeljövıben lehetségessé válik. Dr. Tóásó Gyula ismertette a SZITE állásfoglalását, amelyet az Egyesület a „Szigetköz erdıfejlesztési terve” megismert munkarészei kapcsán rögzített: Egyesületünk fontos céljai között szerepel a Szigetközi-Csallóközi Nemzeti Park létrehozása. A kidolgozott koncepció széles körben ismertetésre került, nagy a támogatása. A területen illetékes erdıgazdaságnak a koncepció kidolgozása utáni tevékenysége, illetve jelen terv részei egy jövıbeli NP létrehozását kívánja megakadályozni. • A szigetközi hullámtér nem védett területein intenzív akáctelepítést folytat, melynek káros természetvédelmi hatásait a szakirodalomból bárki megismerheti. Az országban egyedülálló módon még bálványfa ültetvény is található itt. E fafajok elterjedése kipusztíthatatlanságuk miatt örök idıre lehetetlenné teszi a terület bármilyen természetvédelmi célú fejlesztését. • A terv lehetıvé tenné e káros gyakorlat kiterjesztését az eddig még védett területekre is a védettség magszüntetésével, illetve szemet vetettek az erdészeti tevékenységtıl mentes Dunakiliti tározótó területére is, melynek növényvilága épp az erdészeti beavatkozások elmaradása miatt teljesen magától regenerálódott a lehetı legváltozatosabb és e miatt legértékesebb módon. A tározótó területének védetté nyilvánításának igénye már többször felmerült. • Az erdıgazdaság tevékenységével kapcsolatban egyéb szakmai és gazdasági problémák is nyilvánosságra kerültek. • Jelenlegi sajtóhírek az erdıgazdaságok jövıbeli privatizációjáról szólnak. Kérjük, hogy a fenti problémákat döntéseik során vegyék figyelembe. Akadályozzák meg az erdıgazdaság NP ellenes tevékenységét/akáctelepítés folytatása és kiterjesztése/! Ne támogassák új területek bevonását e káros gyakorlatba/tározótó kérdése illetve védettség megszüntetése/! Ne támogassák a súlyos gazdasági és szakmai hibákat elkövetı, bizonytalan jövıjő erdıgazdaság csak gazdasági érdekeket képviselı terveit. Tisztelettel kérjük az elnök Urat, hogy a készülı szigetközi erdıfejlesztési terveket független, a természetvédelemben is jártas szakemberrel véleményeztesse! 5
Tóth István: Egyetért a SZITE helyzetértékelésével. A tapasztalat szerint az érintettek (vízügy, nemzeti park, önkormányzat, erdészet) érdekei gyakran ellentétesek, ezért kompromisszumra kellene törekedni. A konszenzust azonban csak egy komplex vizsgálat készítésével lehet megalapozni. Fontos, hogy ennek a hatástanulmánynak humán tartalma is legyen. A részlegesen megismert változat jellemzıen csak egyetlen ágazat szemléletét tükrözı és elsısorban az ártéri erdıkre koncentráló dokumentum (amelyet leginkább a szarvasok értékelnének). Szentkuti Károly: Az erdészek nem csupán „favágók”, ezért nem lenne szerencsés beleesni abba a hibába, hogy a
Tanács eleve elveti a dokumentumot. Mindenképpen együttgondolkodást javasol. Tájékoztatott, hogy Magas László vezérigazgató után – egy éves megbízatással – Horváth Tibor áll az erdészet élén. Szerencsés lett volna elıször náluk tájékozódni. Széles Sándor: Tekintettel arra, hogy az erdıfejlesztési terv a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatóságának megbízására készül, az ı tervezıjükkel (nem pedig a KAEG-gel) vagyunk kapcsolatban. Indokolt kikérni tılük a teljes dokumentációt, hogy azt a települések és a bizottságok és végül a Tanács véleményezze. Ugyanakkor természetesen az erdészet területi vezetıivel és munkatársaival is egyeztetni kell. Babos Attila emlékeztetett arra, hogy a tervezı folyamatos egyeztetést ígért. Sajnálatos, hogy nem így történt. Jelen helyzetben – hogy ne legyünk kiszolgáltatva az erdészetnek – egyetért akár két független szakértı véleményének kikérésével is. Gerháth Zoltán: Mecséren 300 ha erdı van. Fontos lenne a sok tulajdonost tömörítı erdıbirtokosság képviselıjének véleményét is kikérni. Széles Sándor: Egyetért a felvetéssel, ugyanakkor gyakorlati szempontok miatt azt javasolja, hogy – miután majd a teljes dokumentáció megérkezik, a munkaszervezet azt továbbítani fogja minden önkormányzatnak. Fontos, hogy elıször települési szinten történjenek meg az egyeztetések. Ezek összegzése kerülhet a bizottságok, majd a Tanács elé. Miután további észrevétel nem volt, a Tanács egyhangúlag (7 igen szavazattal) elfogadta a határozati javaslatot.
9/2009. (VI. 17.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács 1. kezdeményezi a Szigetközi erıfejlesztési terv teljes dokumentációjának megismerhetıségét, 2. indokoltnak tartja, hogy a tervet • független erdészeti és természetvédelmi szakértı(k) véleményezze(ék), • a bizottságok megvitassák, majd • a Tanács ismét tőzze napirendre. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: folyamatos
Széles Sándor: „A Térségi Fejlesztési Tanács Szervezeti és Mőködési Szabályzatának módosítása” címő
napirendi pontot a 10 órakor kezdıdı ülésen fogjuk tárgyalni, mivel nem érkezett meg minden tanácstag (tehát e téma tekintetében ezen az ülésen nem vagyunk határozatképesek). Gyır, 2009. június 22.
A jegyzıkönyvet készítette:
A jegyzıkönyv hiteléül:
Székely Imre
Széles Sándor 6
7
Szám: 4-40/2009
Melléklet: Jelenléti ív
JEGYZİKÖNYV a „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács 2009. június 17-én a mosonmagyaróvári Városházán 10 órai kezdettel megtartott ülésérıl
Jelen voltak: A csatolt jelenléti ív szerint (Melléklet) Széles Sándor köszöntötte a Tanács tagjait és minden érdeklıdıt. Megállapította, hogy három tanácstag (Csöbönyei Imre, dr. Szakács Imre és dr. Völner Pál) nincs jelen, továbbá ketten (Borkai Zsolt és Tóth Tiborné dr.) meghatalmazottjaik útján képviseltetik magukat. A tanácstagokat helyettesítı személyek (Németh Zoltán és Tamás Lırincné) írásos megbízással érkeztek. Emlékeztetett a meghívóra, amely felhívta a figyelmet a területfejlesztési törvényben rögzített - követelményre: „az SZMSZ elfogadásához a tanács tagjainak egyhangú támogató szavazata szükséges” - és lehetıségre: „ennek hiányában az SZMSZ a tanács 30 napon belül megismételt ülésén a tanács tagjai minısített többségének (azaz 2/3-ának) támogató szavazatával elfogadható”. A tagfelvételrıl is intézkedı SZMSZ-módosításhoz, a meghívó szerint 6. napirendi pont határozati javaslatainak elfogadásához a 9 órára meghirdetett ülésen az összes tag jelenlétére lett volna szükség. Tekintettel arra, hogy a ma 9 órára meghirdetett ülésen nem teljesült az idézett követelmény, az újabb ülés az ugyancsak idézett lehetıség alapján lesz most.
Megállapította, hogy a 10 tag közül jelen van 7 fı, azaz a Tanács határozatképes. A jelenlévık száma több mint a Tanács tagjainak minısített többsége (azaz 2/3-a), az egyhangú támogató szavazat elegendı az SZMSZ módosításához. A napirend elfogadása A Tanács egyhangú szavazással (7 igen) elfogadta a napirendet: 1. A Térségi Fejlesztési Tanács Szervezeti és Mőködési Szabályzatának módosítása
1. napirendi pont:
A Térségi Fejlesztési Tanács Szervezeti és Mőködési Szabályzatának módosítása és döntés az NFGM tagfelvételrıl Széles Sándor: A Tanács 2007. január 12-én, alakuló ülésén elfogadta, majd 2008. december 4-én módosította
Szervezeti és Mőködési Szabályzatát. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint 2009-ben 2 millió Ft hozzájárulást – kvázi tagdíjat – fizet, továbbá programmegvalósítást is támogat (pl. a közbiztonsági projektcsomagot). Az írásos elıterjesztés ezért a következı konkrét szövegmódosítási javaslatokat • törléseket • kiegészítéseket tartalmazza. A javaslatokkal az államigazgatási hivatal is egyetért. További észrevétel nem hangzott el, a Tanács egyhangú szavazással (7 igen szavazattal) a következı határozati javaslatot fogadta el: 8
10/2009. (VI. 17.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács – az elıterjesztésben részletezett változtatások (törlések és kiegészítések) szerint – módosítja a 7/2007. (I. 12.) SzTFT számú határozattal elfogadott Szervezeti és Mőködési Szabályzatát. Felelıs: dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: azonnal
Széles Sándor: A SZMSZ-módosítási javaslat elfogadása után a Tanács döntést hozhat az NFGM tagfelvételérıl
is. A területfejlesztési törvény szerint a miniszterek kezdeményezhetik a Tanácsban való részvételüket. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter képviselıje az alapítástól, az FVM képviselıje a 2009. februári ülés óta tagja a Tanácsnak. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium többször jelezte, hogy kész tagot delegálni a Tanácsba. A tagfelvételnek akadálya nincs. További észrevétel nem hangzott el, a Tanács egyhangú szavazással (7 igen szavazattal) a következı határozati javaslatot fogadta el: 11/2009. (VI. 17.) SzTFT számú határozat A „Szigetköz – Felsı-Duna mente” Térségi Fejlesztési Tanács • üdvözli, hogy a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 2009-ben mőködési hozzájárulást fizet; • tagjai sorába fogadja Radnóti Gergelyt, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter képviselıjét. Felelıs dr. Szakács Imre, a Tanács elnöke Határidı: azonnal
Széles Sándor megköszönte a megjelenteknek, hogy Térségi Fejlesztési Tanács mindkét ülésén részt vettek,
majd az ülést bezárta.
Gyır, 2009. június 22.
A jegyzıkönyvet készítette:
A jegyzıkönyv hiteléül:
Székely Imre
Széles Sándor
9
10
