Szabó Aida: Igazságtalanul az igazért (Emlékképek ötvenhatból)
halálos ítéletet, melyet rám az igen tisztelt Népbírósági Tanács kirótt, én a magam részérõl igazságtalannak tartom. Indokolását nem tartom megalapozottnak, és ezért a magam részérõl, bár tudom azt, hogy fellebbezésnek helye nincs, elfogadni nem tudom. Egyetlen vigaszom ebben a helyzetben az, az a meggyõzõdésem, hogy elõbb vagy utóbb a magyar nép és nemzetközi munkásosztály majd felment azok alól a súlyos vádak alól, amelyeknek súlyát most nekem kell viselnem, amelyeknek következésképp, következményeképp nekem életemet kell áldoznom, de amelyet nekem vállalnom kell. Úgy érzem, eljön az idõ, amikor ezekben a kérdésekben nyugodtabb légkörben, világosabb látókörrel, a tények jobb ismerete alapján igazságot lehet szolgáltatni az én ügyemben is. Úgy érzem súlyos tévedés, bírósági tévedés áldozata vagyok. Kegyelmet nem kérek.”
A
Az államfõi bölcsességet ránk hagyó, halálra ítélt, megpróbáltatások özönét kiálló miniszterelnök, mûvelt erkölcsi óriás, tiszteletet sugárzó tudós ember alakja rajzolódik mindannyiunk elé. Ember tudott maradni az embertelenségben, ami csak a legnagyobbak kiváltsága.”
Azokban a napokban a legfrissebb hírért anyám kócosan, papucsban szökött közeli szomszédba, hol már zörgött a tilos „Szabad-Európa”, alig befogható, zavart adó. Ültek a népek szorosan, egy szófoszlány, egy hang ki ne surranjon fekete kendõben, kalapban maradjon. Piros háztetõk között tenyérnyi kék égen ezüst csík körözött. „Jé, repülõ!” kiabáltam és szaladtam, minél tovább enyém legyen, – még nem voltam serdülõ – sûrû ropogás elõl berángattak. Magasból géppuskás lõtt, gyermekként játszott; kinézte, célzott, bumm, bumm … Neki csak mozgó célpont volt Apukám, ki motorral Budáról jött és borult árokba sorozat elõl. Akkor még nem értem fel ésszel: csillogó égi madárnál nagyobb csoda, hogy velünk van, túlélte, mert vele volt az Isten.
Csöpp szobában átfázva, háttal cserépkályhának reszketve lábát áztatta, hol ínycsiklandón megült sült-alma édes illata, de sarokban a csönd rettegve feszült. Körbeállva, félve lestük, mit hallott, látott, tudhatott. Ifjútavasz szele õszben perzselt, lyukas zászlók szélben lengtek, pár nap boldogság, arcokon ragyogás, s rendületlenül hittek egy új, félelemmentes, szabad hazában, – huncut fénnyel szemében mesélte, majd kesernyésen – de döntöttek… az országban. Aztán a száj suttogóra fogta: éppen igyekeztem hozzátok, mikor a halál vigyorgó arccal suhant az utcákon, tereken dübörgõ tankok, szétlõtt házak…, csillagos katonák… s zokogtak a kopaszodó fák. Kövezetre hajnal véres bíbora csorgott, vörös színbe fonta a jövõ és a lámpaoszlopokra akasztottak sötéten vetülõ árnyát. Holdfényben ágak reccsentek, elcsüggedt kofferes ezrek otthont keresni settenkedtek. Börtönben kínzások, verések, nyögések…, szaggatott hörgések, rögtönítélõ-bíróság… és a fejek, igazságtalanul az igazért hulltak, remények fájva, lassan, simára koptak.
2
2011. október
Ercsi Híradó
A világ minden nyelvén ismert az a mondás, hogy nagy idõk adnak nagy embereket és az is, hogy harcban és szerelemben nincs kegyelem. Mindkettõ vonatkozik Maléter Pálra, aki 1956-ban lépett történelmünk feledhetetlen csatamezejére. A felvidéki Eperjesen látta meg a napvilágot 1917-ben francia eredetû nemesi családban. Édesapja, az ismert demokrata Maléter István 1918 elõtt a felvidéki szlovák kisebbség, Trianon után pedig a magyar jogegyenlõségért küzdött. Ezt írta fiáról: „Az én fiam is fanatikusan magyar”, melyet az 1938-as áttelepülésével bizonyított is. A Ludovika Akadémia elvégzése után azonnal a keleti frontra került, ahol sebesülés, fogság lett a folytatás. Ahol köztudott antifasiszta és németellenes beállítottsága, a német megszállók elleni partizán bevetés felé sodorta. Vállalta a küzdelmes harcokat, az erdélyi ejtõernyõs támadást, majd a végkifejlet után került Debrecenbe, ahol a Honvédelmi Minisztérium elsõ õrzászlóaljának parancsnoka lett. Innét indult 1956-ig ívelõ változatos katonai pályáján az új demokratikus, majd az un. Néphadseregbe. Az 1956-os események kapcsán mindenki megismerhette nevét és cselekedeteit, de igazán sokat csak a rendszerváltás után hallhattunk róla. Vele, ha rövid idõre is, de összekapcsolódott a sorsa egy ercsi fiúnak, aki 1924-ben Rácszentpéter Kispusztán született és töltötte ifjú éveit. A négy gyermekkel megözvegyült Vörös Ferenc késõbb Tímár Katalinnal kötött házasságából még nyolc gyermek született, s ezek egyike Vörös János. Az uradalom által kedvelt és megbecsült Vörös Ferenc –
Kun Irénke és Vörös János esküvõje
mindenki Ferkó bácsija – arató, majd pusztagazda volt. Ercsiben is volt szép házuk, de a család a pusztán élt, annak minden szépségével és nehézségével együtt. Ferkó bácsi (18831959) ismerten kemény, következetes, de igazságos ember volt, elöljáró a munkában is. Ezt követelte meg saját családjától is, a 12 gyermeknek minden napra volt testreszabott munka. János, Aggszentpéter Rohodára járt iskolába, a nagylóki Novákovics Anna rendkívül szigorú tanítónõhöz. Az elemi iskola elvégzése után szerszámesztergályosnak tanult, vonattal járva be Pestre, hóban, sárban futva az állomásra naponta, és haza. Átvészelte a háború borzalmait, ahol csak egy törvény létezett, a fegyver. 1946ban sorozták be katonának, és a fehérvári elosztó után Nyárádra került a légvédelmi tüzérekhez. Itt több ercsi fiúval volt együtt – Varga János, Debreczeni György, Kovács János, Kaszap György, Hordai József, Illés János – kiknek emlékét végtelen szeretettel õrzi ma is. Ágyút ugyan nem láttak, de élelmet sem, szó szerint éheztek. Kemény régivágású tisztek, és 15 dkg kenyér 1 napra. Élelmet, a háborúban megszenvedett bizalmatlan lakosságtól még pénzért sem kaptak. Ez a kínlódás egy hónapig tartott, akkor szétosztották õket, és János Vácra került egészen más körülmények közé. Itt lett a századparancsnoka Maléter Pál, aki emberi módon, barátságosan minden katonáját leültetve szépen elbeszélgetett, kikérdezve ismerte meg õket. Jánost, a jóarcú, a becsületet és tiszteletet sugárzó értelmes magyar parasztfiút rögtön megkedvelte. Kérdezte, hogy ért-e lovakhoz, mert Maléter Pál munkájában és szabadidejében is nagyon szeretett lovagolni. Jánost vitte magával, amikor a beszolgáltatott gyönyörû lovakból választottak maguknak egy almásderest, és Maléter a világosszürkét. Ekkor lett János, Maléter lovász katonája, mindig vele és mellette lovagolva. Ha, a különben igen okos állat megbokrosodott, csak János tudta megnyugtatni, õt soha nem dobta le. Munkájuk során, mint a Honvédelmi Határvadász alakulat katonái sokat mentek Vác környékén, de a
Maléter Pál szobra családi házhoz is Nagymarosra, ahol akkor Maléter Pál lakott. Jánosnak itt jó sora volt, de mégis mindig nyugtalanította a család otthoni sorsa, idõs apja, testvérei és a rengeteg mezei munka. Látta ezt a parancsnok és eleinte gyakrabban engedte haza, végül pedig õ intézte el, hogy Jánost végleg leszereljék. Hat hónapig tartott az õ együttlétük, mégis mély nyomot hagyott emlékeiben, a történelmi események ismerete után pedig végleg kitörölhetetlen a büszkeséggel vegyülõ fájdalom. Útjaik végleg kettéváltak, János gyári munkás lett a Ganz Mávagban, és a családot segítette itthon. 1948-ban feleségül vette Kun Irénkét, egy igazi szép ercsi párt alkotva és saját családot alapítva. 1959ben Sinatelepre ment, mert az állam jobb pénzt adott azoknak a jó szakmunkásoknak, akik kijöttek a mezõgazdaságba. Barátai azonban mindig egy jobb helyre hívták, ahol nagy szükség volt szaktudására, így került a Mechanikai Mûvek hadiüzemébe, ahol végzetes lett volna egy hibás munka. Soha nem gyártott selejtet, munkáját mindenütt dicséret és elismerés övezte. Mindig fülében csengett az otthoni jelszó: a munka nem árt. 1984-ben ment nyugdíjba, de még öt évet dolgozott azután is, bejárva a budafoki Törley pincészetbe. 2004 óta özvegy, de ragyog körülötte minden, kert és lakás, rend és tisztaság veszi körül. Korán kel, kerékpárra ül, kimegy a temetõbe, majd testvéréhez Sanyihoz, bevásárol, 20 évet letagadhatna életébõl. Gyakran veszi körül lánya Irénke családja, 2 unoka és 2 dédunoka, akik minden ünnepet Ercsiben tartanak. Október táján – amikor már minden kerti munka elvégeztetett – gondol a legtöbbet a múltra. Meghatódva eleveníti fel emlékeit, amit az 1956-os har-
2011. október cokról hallott és Maléter Pál életének tragikus alakulását. A pesti Maléter mellszobrot már látta a Zách utcában, a tökölit és a kopjafát még nem. Itt ismétlõdött meg 415 év után a magyar történelem gyalázatos tette. 1541-ben a Budát ostromló Szulejmán vendégségbe hívta Török Bálintot, a vár vezetõjét. A lakoma után jött a hírhedté vált „fekete leves”. A fegyveresek bilincsbe verték és örök rabságba hurcolták a vezért. 1956-ban a szovjetek tárgyalni hívták a magyar küldöttséget, de november 3án Szerov tábornok fegyveresei letartóztatták õket a tököli szovjet laktanyában, és Maléter Pált 1958. június 15-én halálra ítélték. A Kozma utcai gyûjtõfogházban végezték ki június 16-án. Maléter Pál honvédelmi miniszterrel együtt tartóztatták le, Kovács István vezérkari fõnököt is, akit 4 év múlva szabadlábra helyeztek. Õt, a túlélõt hívtuk meg szinte elsõként Ercsibe 1995-ben a Helyõrségi Klubban tartandó, Napjaink történelme címû elõadássorozat vendégeként a közmûvelõdési délutánra. Az
3
Ercsi Híradó elõadás címe: Követ voltam Tökölön. Nagy hallgatóság elõtt mondták el a szintén bebörtönzött Varga Tiborral megpróbáltatásaikat, kálváriájukat. A rendszerváltás óta Tökölön minden évben megemlékeznek a volt laktanya elõtti kopjafánál, és az azóta felavatott mellszobornál, mely egy levágott karú óriást szimbolizál. Maléter Pál valóban óriás volt, nemcsak termete, hanem szellemi nagysága miatt is. Volt ereje az adott történelmi helyzetben átlépni oda, ahol egy igaz „fanatikusan magyar” helye volt. Ercsiben pedig csak Vörös János mondhatja el könnyeivel küszködve, hogy személyesen ismerte, fogta a kezét és hallgatta szavait ennek az óriásnak. Mi pedig a kortárs és bajtárs Kovács István nyá. altábornagy mondatát idézve gondolhatjuk végig hazánk történelmi sorsfordulóit és azok következményeit. „Az elbukott forradalom egy sor vívmányát az ellenforradalom kénytelen megvalósítani, ha nem akar elbukni.” Szili Istvánné
Szociális munka napja Magyarországon az emberek közel egyharmada küszködik olyan problémával, ami valamilyen szociális kezelést, gondozást igényel. Szociális munkásnak lenni jóval több, mint munka: szolgálat ez a szó legnemesebb értelmében. Gyakorlói sajátos tudás birtokosai, akik a támogatást, segítséget igénylõk részére a konkrét, azonnali, olykor nélkülözhetetlen segítségen túl konfliktuskezelõ, válságmegoldó technikákat, módszereket is átadnak, hogy a mindennapi életben való boldogulást megkönnyítsék. A szegénység elleni küzdelemben gyakran emberfeletti munkát végeznek az utcai szociális munkások, a családsegítõk, a hajléktalanszállók és más szociális intézmények munkatársai. Minden év november 12-én azoknak az elesettekért, kirekesztettekért, támogatásra és segítségre szorulókért dolgozó szakembereknek mondunk köszönetet, akik felelõsségteljesen, áldozatkészen és nagy szakmai alázattal végzik munkájukat. Köszönjük a Szociális Szolgálat Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat Házi segítségnyújtás, Idõsek klubja és az Idõsek otthona valamennyi dolgozójának áldozatkész, segítõ munkáját. Jó erõt, egészséget, kitartást kívánunk további munkájukhoz. Ercsi Város Önkormányzat Képviselõ-testülete nevében: Szabó Tamás polgármester
Vörös János
A mese folytatása………….. Hol volt, hol nem volt Ercsiben egy takaros kis házikó, elõtte ül nagyanyó, akit történetesen Mariska néninek hívnak. Történt nemrégiben, hogy Mariska néni háza elõtt üldögél, és az Ercsi Híradót olvasgatja. Arra ballag utcabéli szomszédasszonya Terus. Odaszól neki: - Te Terus! Állj már meg egy szóra! Te érted ezt az állatmesét az Ercsi Híradóban? - Én ugyan nem Mariskám. De olvassuk el újra, hátha megértjük. - Kik, vagy ki lehet a hiéna, a keselyû, dögevõ? Szerinted vannak ilyenek Ercsiben? Talán én lehetek a légy?- Kérdezi Mariska néni. - Mariskám, Te nem szoktál zümmögni, meg aztán repülni sem tudsz, még álmodban sem. - Akkor talán a pók? Megboldogult leánykoromban tudtam szõni, de nem hálót, hanem szõnyeget. Feljelentgetni meg sosem szoktam, volt nekem éppen elég bajom. Szerintem a pók nem én lehetek. - Szerintem sem – válaszolt Terus. - Te rájöttem! Én vagyok az oroszlán, akit mindenki tisztel. - Jaj Mariska! Te nem lehetsz az oroszlán a mese szerint az állatok királya elpusztult, Te meg élsz és virulsz! - Jut eszembe, én még tényleg élek, habár a nyugdíjamból már csak vegetálok. - Akkor nem maradt más hátra, én vagyok a Sas és onnan jó magasról lenézek erre az állatvilágra. - Azért jó, hogy megálltál Teruskám. Lám értelmezni tudtuk a tanmesét, de azért üzenni kéne a meseírónak, hogy máskor magyar népmesét írjon, pl. Mátyás királyról. - Hát szomszédasszony meghalt Mátyás király, oda az igazság, a hazugságokból meg tele van a padlás. - Akkor egy jó kis székely mesét, ami úgy kezdõdik, hogy: Megy a székely a szekéren…… Közbevág Terus: - Az meg túl egyszerû lenne. Vélhetõen mindenki megértené, és abból meg megint csak baj lenne. - Akkor ezt jól megbeszéltük. Isten vele édes Mariskám! - Isten Vele Teruskám! A beszélgetést lejegyezte: Hujber Teréz
4
Ercsi Híradó
2011. október
Október 3-án lesz egy éve, hogy a választók megbízásával bekerültünk Ercsi Város Képviselõ-testületébe. Megtiszteltetésként és szolgálatként tekintek/tünk mind a képviselõi mandátumra, mind pedig a késõbb rámruházott alpolgármesteri munkakörre. Engedjék meg, hogy röviden, a teljesség igénye nélkül beszámoljak Önöknek, az elmúlt évben végzett munkáról! Társadalmi megbízatású alpolgármesterként, a hét napjaiból 3-4-et töltöttem a város dolgaiért tevékenykedve. Szívesen végzem ezt a munkát, amiben több képviselõtársam és a Polgármesteri Hivatal dolgozói is támogattak, amit ezúton is köszönök! Legtöbbet városunk közoktatásával, ezen belül is az Eötvös József Általános Iskola hajdani megalapozott jóhírének a helyreállításával foglalkoztam. Az Általános Iskoláikért Munkacsoport lelkes tagjaival azon fáradozunk, hogy – minél hamarabb - minden ercsi diáknak helyben biztosíthassuk a neki leginkább megfelelõ iskolai nevelést, hogy a szülõknek ne kelljen majd más településekre vinni a gyermekeiket. Ennek érdekében több tucat megbeszélést, egyeztetést folytattam a Munkacsoporttal, pedagógusokkal, katolikus és református egyházi képviselõkkel, intézményvezetõkkel helyben és más településeken, államtitkárokkal, kormányhivatalnok illetékeseivel és a téma más szakértõivel is. A közös munka eredményeként született meg városunk közoktatási koncepciója és az “Ercsi modell”, ami a fenti célok elérését célzó stratégia. Igyekeztem ápolni a városon belüli civil szervezetekkel való kapcsolatokat. A nagycsaládosok között tapasztalt gyerekzsivajban, az egészséges életmódért fáradozók között és más eseményeken tisztán láthattam a város lakóinak ötleteiben, odaszánásában és összefogásában rejlõ erõt, ami reménykedõvé tesz a jövõnket illetõen. A Sina Telepért Egyesület kérésére közbenjártam, a postai szolgáltatás javítása érdekében. Önálló postahivatalt nem sikerült kialakítanunk, de remélhetõleg legalább egy kicsit ja-
vult a helyzet. Adósa vagyok még a sport-egyesületeknek, hozzájuk kevésszer vagy egyáltalán nem tudtam eljutni, ezért elnézésüket kérem. Önökkel együtt engem is aggaszt a közbiztonság helyzete, ezért a helyi és a dunaújvárosi rendõri vezetéssel is többször egyeztettem, kérve a segítségüket (jó hozzáállásuk eredményeképpen sikerrel). Polgárõrként együtt szolgálhattam az ercsi rendõrörs fiatal munkatársaival is. Látva az ercsi és sinatelepi polgárõrök áldozatos munkáját, igyekeztük támogatni a munkájukat a képviselõtestületben is. Legutóbb a Kistérségi Tanács ülésén javasoltam, hogy közösen kérjük a Dunaújvárosi Ügyészség és Bíróság vezetõit, hogy – figyelembe véve városunk helyzetét – a törvény lehetõ legnagyobb szigorával büntesse a viszzaesõ bûnelkövetõket, viszaállítva a rendõrség tekintélyét, biztosítva polgárok nyugalmát és táplálva az emberek egészséges igazságérzetét. Örülök annak is, hogy a közbeszerzések eredeti szándékának megfelelõen, az utóbbi kiírások egyre inkább lehetõvé tették, teszik, hogy szélesebb vállalkozói réteg is versenyezhessen a munkák elnyeréséért. A Szociális Szolgálat új telephelyének kialakítását például helyi vállalkozó nyerte el, és remélem, hogy a további közbeszerzések nyertesei között is minél több ercsi vállalkozás nevét láthatjuk majd! Kettõs cél lebegett a szemem elõtt, amikor kutatni kezdtem középületeink és utcáink LED-világítással való ellátásának lehetõségeit. Egyrészt egészséges, másrészt takarékos megoldást kerestem. Több hónapi kutatás és szakemberekkel, cégekkel, a Pénzügyi Bizottsággal és a Képviselõtestülettel való egyeztetés után, elsõ lépésként egy intézményben fogjuk kipróbálni ezt a technológiát. A Savanyúrét csapadékvíz elvezetése már egy hosszan elhúzódó probléma. Látva, hogy van egy pályázat aminek segítségével az eddigi javítgatások helyett elérhetnénk a végleges megoldáshoz, elhatároztam, hogy a tõlem telhetõ mó-
don segítem a pályázat beadását és kedvezõ elbírálását. Hét hónapi elõkészítést követõen, a tervek elkészülte után, végre már beadható lesz az anyag. Ebben – és minden egyéb pályázatokat érintõ kérdésben – rengeteg segítséget kaptunk/kapunk Rédli Lászlótól, aki Önkormányzatunk pályázati tevékenységét támogatja szakértelmével és kapcsolataival. Ez utóbbi úriemberrel - másokkal együtt én is – azon dolgozunk, hogy Ercsi Integrált Városfejlesztési Stratégiája mihamarabb elkészüljön. A ebben a dokumentumban foglaltak segíthetik majd azt, hogy a város vezetése, a helyi vállalkozások, cégek, és a civil szervezetek összefogásával – a “tûzoltás”, és idõnként kapkodás helyett - tervszerû fejlesztéseket hajthassanak végre a településen. Képviselõcsoportunkkal mi is szorgalmaztuk és munkáltuk azt, hogy az Élelmiszerbank-tól nyert támogatásból 330 család részesülhessen, hogy az Kistérségi Egészségügyi Központ városunkra háruló költségei minél alacsonyabbak legyenek, hogy a konténeres szemétszállítást egy olcsóbb ajánlatot adó vállalkozó végezhesse, hogy a KisDuna Natura 2000 területe nagyobb védelmet élvezzen (pl. a fagyûjtés szabályozása), hogy az idei “kátyúzást” helyi vállalkozó végezze stb. Dolgos év volt! Sokat tanultunk a lehetõségekrõl és a korlátokról, a lelkes és ötletgazdag, a jót támogató ercsi polgároktól, civilektõl és tisztviselõktõl, de az idõnként felerõsödõ „ellenszéltõl” is, saját magunktól és a városvezetés többi tagjától is. Van együttmûködési készség, kialakult egy bizonyos harmónia, amit erõsíteni és õrizni szeretnénk. Városépítõ terveinkhez partnereket keresünk és mi is „odatesszük” magunkat minden jó kezdeményezéshez! Támogatásukra, bátorító szavaikra és építõ javaslataikra, ötleteikre számítva, Miklós Dezsõ, Pölöskey Zsuzsanna és Wimmer Sándor képviselõtársaim nevében is, Gyõri Máté alpolgármester
Elnézést kérek azoktól kikkel nem, vagyok tegezõ viszonyban, de ez a Wass Alberttõl idézett felszólítás jutott eszembe, amikor utón- útfélen megállítottak és magyarázatokat kértek szavazóim, a két utolsó Ercsi Híradóban megjelent kivonatokról, mint helyi képviselõtõl. Nem akartam reagálni az újság hasáb-
jain minden érdeklõdõ kérdésre, mert bizony a beszélgetések közben több olyan választ is, kaptak honfitársaim, amelyek után már nem voltak biztosak, hogy mindenben el tudtak igazodni az információk özönében. A legérdekesebbnek az ígérkezett a számukra, mikor kifejtettem, hogy mint jegyzõkönyv hitelesítõnek bizony be
kell vallanom, nem szó szerint található a soron kívüli testületi ülés minden megszólalójának beszéde. Így döntse el bárki, mi, és hogyan hangzott el, amelyre hivatkoznak a megjelentetõk. Mert a szószerinti jegyzõkönyvvezetésre nem kötelezi az önkormányzatot a törvény. A február 28-án megtartott ülésen mivel nem volt teljes létszám 2 képviselõ
2011. október társunk is hiányzott, a napirend elnapolása lett megszavazva. A március 7-én megtartott szavazáson a jelenlevõ mind a 8 képviselõ egyhangúan megszavazta, hogy kérjük az Ercsi Kistérség elnevezés fenntartását és székhelyének változatlan hagyását. E két fontos soron kívüli ülésen elhangzott kijelentéseket és felszólalásokat minden tisztelt ercsi érdeklõdõ szó szerint hallhatta volna, aki tiszteletét teszi, mert minden testületi ülés nyilvános formában ülésezik. Nos itt van az én problémám azokkal szemben, akik utólag 5 hónap elteltével számon kérik, és az Ercsi Híradó különszámában közzétett képviselõi véleményeket megismerve azt gondolják, hogy 3 képviselõ miatt nem Ercsi maradt a Kistérség Központja. El kell gondolkodni, hogy kik azok, akik ezt sugallják és miért, még azt a szavazási törvényt sem akarják tudomásul venni, hogy 9 képviselõbõl 5 nem szavazat kell egy határozat elvetéséhez. Errõl itt szó sem volt, mert a 8 jelenlevõ képviselõ igen szavazatával támogatta a Kistérségi Központ és elnevezés Ercsi székhelyének megtartását. A 7 társult önkormányzat testületét képviselõ 5 polgármester elõterjesztését is úgy vélem nem olvasták el körültekintõen, a különkiadásban közzétett kivonatokból, mert abból egyértelmûen megállapítható, hogy 5 település, miért akarja a 2003-ban, Kormányrendeletben megjelent Kistérségi központ megváltoztatását. Nos akkor ki akarta, hogy ne Ercsi legyen a központ, valamint felhívnám a figyelmet az Országgyûlés képviselõinek többségi szavazatára, mely egyértelmû bizonyíték ennek a felvetett és kissé eltúlzott, a felelõséget másra hárító lejáratás tisztázására. Sajnos bebizonyosodott, hogy a 20 éve mûködtetett demokráciában egyesek nem tudják elviselni a szabad vélemény-nyilvánítást, és ha érdekeik sérülnek azonnali retorikát, megbélyegzést, kiközösítést, alkalmaznának, a másként gondolkodókkal szemben. Tanulnunk kell még a szabad gondolkodást és a demokrácia szabályait. Ekkor gondoltam arra az intelemre, hogy legyen fülünk a szóra, mindenki szavára, a közös gondolkodásra és nem a kirekesztésre, hallgassuk meg a másik felet is, hátha nem minden úgy értelmezhetõ, ahogy azt egyesek szeretnék, vagy sugallják lakótársainknak. Az elmúlt közel egy év, számomra azt bizonyította, hogy kompromisszum nélkül nem lehet egy települést mûködtetni, irányítani, és bizony legtöbbször az elõzõ testületi határozatoknak a megvalósítását is a közös érdekeket figyelembe véve meg kell szavazni. És ezt megtettük minden alkalommal, bárki is bármit terjeszt ennek ellenkezõjérõl.
5
Ercsi Híradó
Személyesen több olyan beterjesztést rosának tönkretételét, vezetésének káomegfogalmaztam, mint a Cukorgyári La- szát akarja megvalósítani. kótelep hirdetõ oszlopok felállítása, a Én eddig csak a jobbító szándékú és a Vasúti kisalagút világításának mielõbbi városunkért felelõsen gondolkodó képmegvalósítását, Sinatelepen közösségi viselõ társakat ismertem meg. A véleméház létrehozása, esetleg egy épület meg- nyüket szabadon elmondó, vitatkozó, vásárlása e célból, a 6-os fõút melletti de a szavazásoknál mindig Ercsi intézjárdák korszerûsítése, valamint kezde- ményeinek gazdaságosabb üzemeltetéményeztem, hogy a gépjármû és kom- sét, mûködési feltételeinek biztosítását, munális adókból befolyt összegeknek városunk szebbé tételét tartják elsõrennagyobb arányú átcsoportosítását a kö- dû feladatnak. vetkezõ költségvetésnél, az utak járdák Ercsi 2011-09-13 felújítására. A legtöbb javaslatom megWimmer Sándor hallgatásra és megszavazásra került és folyamatban van a megvalósítása. El kell mondani nem csak kritikát kaptunk, mert volt 2011. október 27 – én 9.00-14.00 óra között olyan ercsi lakótársunk, aki pozitív dolgokat is felfede- Ercsi Város területén külsõ védelmi terv részzett a képviselõi magatartá- leges gyakorlására kerül sor. A települések polgári védelmi besorolásának sokban. Déri Szilveszter ercsi fia- egyik meghatározó tényezõje az adott település talember megkeresve, meg- területén elhelyezkedõ veszélyeztetõ üzemek. Erköszönte, hogy a helyi újság csi Város környezetében ilyen a MOL Nyrt. Dunai hasábjain figyelemmel kí- Finomító, ahol a tárolt veszélyes anyagok menysértünk egy kisebb lokál- nyisége meghaladja a törvényben meghatározott patrióta csapatot. A sport- küszöb értéket. A szervezett védekezés, a lakosszeretõ fiatalemberek kik a ság védelme érdekében a jogszabály belsõ és külvolt strand területén, saját sõ védelmi terv kidolgozását írja elõ. költségükön lenyírják a fü- A szabályozás értelmében a külsõ védelmi terv vet, és amelyen rendszere- készítésére kötelezett településeken a tervben sen futballoznak, örömmel foglaltakat évente részlegesen, háromévente telvették, hogy valakik felfi- jes körûen gyakoroltatni kell. gyeltek erre. Azt is észrevetA városban telepített MoLaRi lakossági riték, hogy a meghirdetett asztó- és tájékoztató eszközökön sziréna szemétgyûjtési napon a ren- jel leadására kerül sor 11.00-kor a gyakorgeteg oda nem illõ eldobált lás részeként. A lakosságnak a sziréna – jel hulladékokat összegyûjtöt- vételét követõen nincs feladata, tényleges vetük. Igaz még nem minden szélyhelyzet nem áll fenn. csomag került elszállításra, A sziréna próba zavarhatja a városban segítségüket felajánlották, élõk, közlekedõk és dolgozók nyugalmát. hogy a nehezen megközelítA sziréna – jel kétszer lesz hallható: hetõ helyrõl kihordják a - A katasztrófariadó szirénajele: 120 másodmég ott árválkodó szemetet. percig tartó váltakozó hangmagasságú foSajnos a megjelent cikk lyamatos szirénahang. után valakik kivágták és el- - A riadó feloldásának szirénajele: kétszer lopták az ott található futegymás után megismételt 30 másodpercig ball kapukat, melyet azóta tartó egyenletes hangmagasságú szirénasaját maguk pótoltak. hang, a jelzések közötti 30 másodperces Szomorún kell tudomásul szünettel. venni, hogy vannak kik nem a fejlõdést, Ercsi kultuA város nevelési és oktatási intézményei, rált környezetétének szeb- tanulói és dolgozói a gyakorlattal azonos bé tételét, hanem a rombo- idõpontban 10.45-kor tûzriadó próbát, lást, a felfordulást akarják majd ezt követõen a katasztrófariadó szirévárosunkban. na jelre 11.00-kor elzárkózási gyakorlatot Ezért veszélyes, ha a napi hajtanak végre. Rossz idõjárás esetén az inpolitika színpadán olyan tézmények vezetõi saját hatáskörben döntcselekedeteket, megnyilvá- hetnek a próba elhalasztásáról. nulásokat teszünk közzé, A gyakorlás közös biztonságunkat szolgálja, az amely nem az elõremutató esetleges kellemetlenségek felmerülése esetén fejlõdést segíti, hanem a vá- kérem az érintettek türelmét, megértését, ezzel is ros vezetésének megosz- hozzájárulva a résztvevõk közérdekû feladatának tottságát sugallja. ellátásához. Elképzelhetetlen számomra, egy olyan Ercsi pol- Ercsi, 2011. szeptember 29. gár, ki a helyi önkormányzati választáson indul, kit megSzabó Tamás József választanak képviselõnek, Helyi Védelmi Bizottság elnök és azt feltételezik, hogy vá-
FELHÍVÁS
6
Ercsi Híradó
2011. október
BURSA HUNGARICA ÖNKORMÁNYZATI ÖSZTÖNDÍJ 2012-BEN Ercsi város önkormányzat a nemzeti Erõforrás minisztériummal együttmûködve a 2012-es évre vonatkozóan is meghirdeti a Bursa Hungarica Önkormányzati ösztöndíjat. Az „A” típusú pályázatra azok az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkezõ, hátrányos szociális helyzetû felsõoktatási hallgatók jelentkezhetnek, akik felsõoktatási intézményben (felsõoktatási hallgatói jogviszony keretében) teljes idejû (nappali tagozatos), alapfokozatot és szakképzettséget eredményezõ alapképzésben, mesterfokozatot és szakképzettséget eredményezõ mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben, vagy felsõfokú szakképzésben, a képzési keretidõn belül folytatják tanulmányaikat. A „B” típusú pályázatra azok az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkezõ, hátrányos szociális helyzetû fiatalok jelentkezhetnek, akik: a) a 2011/2012. tanévben utolsó éves, érettségi elõtt álló középiskolások; vagy b) felsõfokú diplomával nem rendelkezõ, felsõoktatási intézménybe még felvételt nem nyert érettségizettek; és a 2012/2013. tanév elsõ félévétõl kezdõdõen felsõoktatási intézményben teljes idejû (nappali tagozatos), alapfokozatot és szakképzettséget eredményezõ alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, vagy felsõfokú szakképzésben kívánnak részt venni. A pályázók közül csak azok részesülhetnek ösztöndíjban, akik 2012-ben elõ-
ször nyernek felvételt felsõoktatási intézménybe és tanulmányaikat a 2012/2013. tanév elsõ félévében ténylegesen megkezdik. A részletes pályázati kiírás és a pályá-
zati ûrlap átvehetõ a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán, vagy az interetrõl letölthetõ a www.bursa.hu honlapról. Leadási határidõ: 2011. november 14. Elbírálás: decemer 5.
„Könyvtárak összefogása a tudásért” programsorozat keretében
2011. október 04-én Scherfer Olivér Kovásznán született, Ercsiben élõ festõmûvész kiállításának megnyitójáról gondolatok
Scherfer Olivér festõmûvész életútjának állomásairól pár képet szeretnék felvillantani. Kovásznán született, Háromszéken. Iskoláit Brassóban végezte
a katolikus gimnáziumban. Ott kezdett el rajzolgatni. Zsenge korából – talán, van, aki számára ismert – egy anekdota: éjszaka, amikor lángokban állt a csûr kiszökött és megörökítette az égõ épületet. Brassóból szüleivel Sepsiszentgyörgyre költözött majd Marosvásárhelyre. Itt végezte az iskoláit és érettségizett, majd a helyi állami festõiskolában folytatta tanulmányait, de érdekelte a fizika, a kémia és az orvostudomány felé is kacsingatott. Végül Kolozsváron kötött ki, ahol az egyetemen: bölcsészet-történelem szakon végzett. Tanár lett. Õt idézve: „Szász Endrével, volt osztálytársammal egyszerre kezdtem el festegetni még a
középiskolában. Õ karriert csinált, én tanárkodtam.“ Erdélyben nem csak tanított, hanem több felelõs beosztást is ellátott, így az õ közremûködésének köszönhetõen vezették be az elektromos áramot számtalan apró faluba. 1989 óta él Magyarországon családjával, és már több mint 15 éve Ercsiben. A festészettel – nyugdíjazása után – itt kezdett el újból foglalkozni a saját kedvtelésére. Több kiállítása volt: Budapesten, Kunhegyesen, Százhalombattán, Vecsésen, Szolnokon, ahol zsûrizték a képeit, és városunkban ez a harmadik kiállítása. A Mûvészetek Palotájában az õ festménye képviselte Ercsit. Képei megtalálhatóak: Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Hollandiában, Angliában, Párizsban és Németországban. A képek festésén kívül foglalkozott
2011. október még tányér-festéssel, kelim- és tûgobelin varrással is. Akravelleket fest. Sok helyen megfordult a világban, amirõl festményei regélnek. A mostani kiállításon Olivér bácsi egy másik arcával ismerkedhetünk meg. Képek némelyike nem olyan aprólékosan kidolgozott, mint ezt eddig megszoktuk, de itt is tapintható válik a csend, az élet neszezése, a tavasz lüktetése, a tanyasi világ egyszerûsége, és természetesen az erdélyi táj. Megelevenedik a természet, ahogy vetkõzik, öltözködik, vagy éppen szunnyad a táj. Mindegyik képe egy külön világ: A Csiki havasokban vacogunk. Sétára csa-
7
Ercsi Híradó logat az erdõ, tüdõnket átjárja a friss levegõ, élvezzük a tiszta hûvösséget, és közben gyanta tapad a talpunkra. Arrébb ugrunk, mert dõl a fa. Gyönyörködünk az épületekben, a bújócskázó vagy kacér és idõnként harsogó fényekben, a szivárvány színeiben tündöklõ égen tornyosuló felhõkben, az orgonavirágzásban, a naplementében. Eltûnõdünk Hold-asszony rejtõzködésén, elmerülve nézzük vibráló játékát a tóban. Együtt ünnepelünk a várossal, és csendben megállunk a templom elõtt. Csendéleteiben
érezzük az élet, az elmúlás és a nyár illatát. A képek alatt háromsoros verseket, haikukat találnak. A kép és a haiku együttesét a japán mûvészetben haigának nevezik. Köszönettel, megtiszteltetésnek vettem, hogy Olivér bácsi elfogadta a képeihez írt haikuimat. Azokat a gondolatokat, hangulatokat igyekeztem szavakba önteni, amik a festményeket nézegetve gyöngyöztek fel bennem. Csodaszép, sokszínû nyelvet örököltünk õseinktõl, de sokszor mégis azt éreztem a képek láttán, hogy nem lehet kifejezni, vagy szegényesek a szavak azokhoz az érzésekhez képest, amit a festményei keltettek. Ezt egy haikummal szemléltetném. Szavak, mondatok: rubint kalitkába zárt szálló madarak. A kiállítás 2011. október 12.-ig megtekinthetõ az Eötvös József Mûvelõdési Ház kistermében! Szabó Aida (Jampa drolma)
A Duna-part üzenete
A város érdekében folytatott tárgyalások és az egyházi munkám tevékenységei is részben a fõváros forgatagába hívnak. Szeretem a színes nyüzsgést, a hömpölygõ embertömeget, a “pörgést”, de egyre inkább örülök annak, hogy az otthonunkat itt Ercsiben építettük föl, ahol csendesebb az élet, ahol kedves ismerõsöktõl vásárolhatom a kenyeret és ahol köszönnek az emberek egymásnak, ahol tényleg érdekli a szomszédot, hogy mi van velem. Mindig jól esik hazatérni Ercsibe a családom és a barátaim, szomszédaim körébe. A minap a Duna-parton sétálgattam. A fejemben és a szívemben kavargó
“Ha látom az eget, kezed alkotását, a holdat és a csillagokat, amelyeket ráhelyeztél, micsoda a halandó - mondom -, hogy törõdsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá? Kevéssel tetted õt kisebbé Istennél, dicsõséggel és méltósággal koronáztad meg. Úrrá tetted kezed alkotásain, mindent a lába alá vetettél.” (8. Zsoltár 4-7 versek)
gondolatok kissé leterheltek, hiszen sok az olyan természetû emberi probléma amivel bizalmasan megkeresnek az ercsi emberek, és amelyekre keresem de – egyelõre, vagy egyáltalán - nem látom a megoldást. Emellett persze ott vannak a szeretteim és a magam, no meg a nemzetem gondjai is. Ezeket végiggondolva néha tehetetlennek, törpének érzi magát az ember. Ilyen gondolatokkal érkeztem a partra. Nem a látvány miatt mentem oda, mégis teljesen magával ragadott, lenyûgözött a hatalmas, békés folyam, a rajta megcsillanó napfény, a ringatózó csónakok és a burjánzó zöld természet. Újra kicsinek éreztem magam, porszem-
nek, de ez most egészen más volt! Éreztem, hogy a Teremtõ azt üzeni a látványnyal, hogy “ne aggódj, kézben tartom a dolgokat!” Helyrebillentek a dolgok, a valóság kiszélesedett, azzal, hogy a magam, családom, a város és a nemzet sorsa, belehelyezõdött a hatalmas teremtettség egészébe, és az azt megformáló és fenntartó Isten kezébe! “Itt van az õsz, itt van újra! Szép mint mindig énnekem!” - Érdemes belenézni ebbe a szépségbe itt, az ercsi Duna-parton is, mert üzen, fontos mondanivalója van! Gyõri Máté
8
2011. október
Ercsi Híradó
eghívó leendõ kisdiákjaink- szülõk pedig találkozhatnak az iskola nak és szüleiknek vezetõivel, pedagógusainkkal, meghívott szakemberekkel, és rövid elõadáAz Eötvös József Általános Iskola és sok, tájékoztatók után feltehetik kérdéAlapfokú Mûvészetoktatási Intézmény seiket, megfogalmazhatják javaslataitisztelettel és szeretettel meghívja a kat, kéréseiket és elvárásaikat. 2012-2013-es tanévben tankötelesA rendszeres találkozást kiemelten sé váló nagycsoportos óvodásokat fontosnak tartjuk azért, hogy elegendõ és szüleiket iskolaelõkészítõ foglalkoalkalom álljon rendelkezésre ahhoz, zásaira, ismerkedésre és beszélgetésre. hogy a szülõkben és a gyermekekben jelenleg meglevõ negatív hozzáállást Tisztelt Szülõk! Kedves Gyerekek! oldhassuk, és megismerve bennünket, Iskolánk elõkészítõ foglalkozásokat megnyugodva válasszák iskolánkat. Szászervez a következõ tanév leendõ elsõs munkra is fontos a többszöri találkozás, diákjai és szüleik számára. Célunk, mert a gyermekeket így jobban megishogy egymást megismerve a lehetõ leg- merhetjük, amely elengedhetetlen felsikeresebben kezdhessük meg azt az új tétele a sikeresebb osztályösszetétel kiéletszakaszt, mely fontos változást je- alakításának. Az iskola távolabbi jövõjét lent, és eredményessége egész életre illetõen pedig szeretnénk megismerni szóló hatású. a szülõk igényeit, elképzeléseikre nyiCélkitûzésünknek megfelelõen az tottak vagyunk és a lehetõségeinkhez iskolaelõkészítõ foglalkozásokat azért képest szeretnénk megvalósítani azoszervezzük, hogy megújult formában kat. hatékonyabb legyen a kapcsolatteremAz összejövetelek tervezett idõpontja tés, s az iskolát vonzóbbá tegyük leendõ és témái: kisdiákjaink és szüleik számára. Alap- - október 10.: Bemutatkozik az iskola koncepciónk, hogy a szülõk és a gyer- Nagy Ferenc igazgató és az „Ercsi Iskomekek ismerjék meg iskolánkat, tárgyi la megmentésére alakult Munkacsoadottságainkat, az itt tanító pedagógu- port” tájékoztatója jelenrõl és jövõrõl sokat, szakmai felkészültségüket és a jö- - november 14.: Az iskolaérett gyermek võt illetõ elképzeléseiket. A foglalkozá- - beszélgetés a leendõ elsõs tanítónõksok az iskola épületében kerülnek meg- kel rendezésre havi egy alkalommal 17 óra- - december 12.: Mozgásfejlõdés és fejkor, melyen a gyermekeket készségfej- lesztés, a mozgás hatása más képessélesztõ játékos elfoglaltságra várjuk, a gekre - Vajdics András elõadása, mely
M
-
-
-
-
-
kiterjed az iskolai sportolás lehetõségeire és a sporttagozat megindításának terveire január 09.: A mûvészetoktatás jelene és jövõje - Elõadók az iskola zenetanárai, tánctanárai és Takács Katalin drámapedagógus február 13.: Beszédfejlõdés, kommunikációs készség és az olvasás-írás elsajátításának összefüggései - Rackné Csepi Edit logopédus elõadása március 12.: Oldottság vagy szorongás? Siker vagy kudarc? A pszichésen érett gyermek – dr. Pálfay Annamária és Bulath Jánosné elõadása a lelki érettségrõl, figyelmeztetõ jelekrõl, tanulási és magatartási problémákról és a segítség lehetõségeirõl április 16.: Szülõk egymás közt - A Szülõi Munkaközösség tagjainak tájékoztatója a szülõi közösségek mûködésérõl, tapasztalataikról május 14.: Iskolai dumaparti - Fõzõcskézéssel egybekötött családi program beíratott tanulóink számára, tájékoztató az induló tanévvel kapcsolatban, a leendõ tanítók bemutatása, szükséges felszerelések ismerttése.
Minden nagycsoportos óvodást szeretettel várunk! Ercsi, 2011.10.03. Rackné Csepi Edit Nagy Ferenc logopédus intézményvezetõ
2011. október
9
Ercsi Híradó
Szeptember 30. Kirándult az iskola Alsós és felsõs diákjainknak autóbuszos kirándulást szerveztünk Rácalmásra, a Tökfesztiválra. Programjaink: utcai dekorációk, kiállítások, bemutatók, gyermekelõadások, tökcsodák, babák, manók, cukorvirágok, kézmûves portékák, hagyományõrzõ csoportok és nemzetiségi együttesek mûsorainak megtekintése, kézmûves foglalkozások. Gyermekeink fegyelmezetten, jó hangulatban vettek részt a fesztiválon, melynek szervezõje a Rácalmási Városvédõ és Szépítõ Egyesület.
Október 1. Az idõsek világnapja Ismét felköszöntöttük az idõseket 2011. szeptember 30-án, az Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Mûvé-
szetoktatási Intézmény tanulói - Csurán Andrea 5. b, Domak Tibor Olivér 6.b, Gáspár Borbála 6.b, Gerendai Csaba 6.b, Góman Henrik 6.b, Szakál Márk 6.b, Szatmári Alexandra 6.b, Vidák Julietta 8.c és Vidák Renáta 6.b – köszöntötték fel az idõseket, az Idõsek Világnapja alkalmából. Cserkuti Erika, az Idõsek Otthonának fõnõvére és Sándor Melinda tanárnõ köszöntõje után a gyerekek mûsora következett, mellyel nagyon sok mosolyt csaltak az idõsek arcára. Még dalra is fakadtak egy közös éneklés erejéig, amelyben gyönyörû énekhangjával Mosonyiné Imre Zsuzsanna, iskolánk igazgatóhelyettese is részt vett. Megható volt látni a sok mosolygós szemet és vidám arcot. A mûsor mellett egy kis ajándékkal is kedveskedtünk az idõseknek. De nemcsak mi készültünk meglepetéssel, hanem az Otthon lakói is. A sok elismerõ taps mellé õk is átadták az ajándékukat a gyerekeknek, melyet ezúton is szeretnénk még egyszer megköszönni. Kívánunk további jó egészséget, és hosszú örömteli életet az Otthon valamennyi lakójának és bejárójának. Sándor Melinda 6.b osztályfõnöke
ZALÁN TIBOR: SANZONETT A rossz kis presszó bezárt csak áll elõtte tanácstalan Az ablakokon nejlon Vagy lehet hogy még odabent van
makogna S nem mondja el azóta is csak egyre várta Ülne vele szemközt és lábához hozzáérne lába
õ – s már mindig ott marad Ó ez nem is a Batthyány tér Remegés benne Vár(r)om S reszket ha váratlanul kilép
véletlen Vagy bátorság És mi minden mulasztódott el Nézné s látja mint akkor de már soha nem mondhatja el
Az Ercsi Református Missziói Egyházközség Presbitériuma értesíti a gyülekezet választójoggal rendelkezõ tagjait, hogy a Magyar Református Egyház törvényei szerint esedékes általános presbiteri tisztújító közgyûlése 2011. november 13-án, vasárnap délelõtt 10 órakor kezdõdik az ercsi református templomban. a Presbitérium
Október 6. Az aradi vértanúk napja Ünnepi megemlékezés a Petõfi szobornál. Elõadták a 4.a osztály tanulói, felkészítõ pedagógus: Dobiné B. Irén és Magyarné B. Judit.
Október 19-20. Papírgyûjtés az iskolában délután 13-16 óráig
Október 21. 1956. október 23-ára emlékezünk November 2-5. Õszi szünet A szünet elõtti utolsó tanítási nap október 28. (péntek), a szünet utáni elsõ tanítási nap november 7. (hétfõ). – szerk. AMK –
A következõ Eötvös József Irodalmi Klub 2011. november 04. 16.30 órától az Ercsi Mûvelõdési Ház könyvtárában lesz, amire szeretettel várunk minden irodalmat szeretõ és irodalom iránt érdeklõdõt. Kötött téma: a Mészöly Miklós-díjas Zalán Tibor költõ, író, dramaturg. Szabó Aida (Jampa drolma)
10
2011. október
Ercsi Híradó
Könyvismertetõ Egy vékony, komoly kiállítású és sokak érdeklõdésére számot tartó könyvet tartok a kezemben, és szeretném Önöknek bemutatni. A könyv címe: Ercsi forradalma 1956-ban. Szerzõje városunk szülötte, Kárász Tamás, aki a település 1956-os történéseirõl számol be. Rövid, de nagyon fontos idõszakot tár fel, melyet kamaszként maga is átélt. A forradalom hajdani tanúi közül szerencsére sokan élnek még, a fiatalabbak pedig szüleik, nagyszüleik sorsát ismerhetik meg a könyvbõl. A szerzõ – jó érzékkel – az elsõ fejezetekben az országos történéseket idézi fel a második világháború befejezésétõl a kommunista rendszer kiépülésén át a forradalomig illetve az azt követõ megtorlásig. Nagy szükség van ezekre a részletekre, mert a történelem meghamisítása és elhallgatások miatt még mindig nem tudunk eleget saját közelmúltunkról. E történelmi áttekintés után olvashatunk az ercsi helyzetrõl és a községben végbement eseményekrõl, amelyek a budapesti illetve az országos tüntetésekkel, majd a harcokkal párhuzamosan vagy azok után zajlottak. A könyv emléket állít azoknak az embereknek, akik cselekedni akartak és mertek, elsõsorban a forradalom központi alakjainak, Szarvas Imrének, Viczkó Simonnak, Hordai Józsefnek, Féja Tibornak, Tóth Károlynak, Repkényi Imrének, dr. Sipos Gézának, Szentes Györgynek és Nagy Ignácnak. Sok résztvevõrõl név szerint olvashatunk a könyvben: Nagy Istvánról, Banádi Imrérõl, Baricza Józsefrõl, Gólics Jánosról, Baricza Lajosról, Piros Jánosról, Keresztényi Dezsõrõl, Lacza Ferencrõl, Bosnyák Györgyrõl, Bilics Ferencrõl, Bogáti Miklósról, Bilics Andrásról, Tóth Ferencrõl és még sok bátor ercsi polgárról.. Az író szerette volna a helybeliek közlései alapján bemutatni a történéseket, de a kádári hatalomátvételt követõen szó szerint beleverték az emberek fejébe a pufajkások, hogy nem történt semmi érdemleges. A terror eszközeivel éppen az
Kárász Tamás: Ercsi forradalma 1956-ban
ellenkezõjét akarták elhitetni: azt, hogy szégyenletes dolog volt a „nagyszerû, nemes kommunista célokkal” szembeszállni. Több mint harminc éven át csak ellenforradalomként volt szabad emlegetni népünk szabadságharcát. Sokan még ma sem tisztázták magukban, hogy mi is történt hazánkban, vagy még ma sem akarnak, mernek beszélni róla. A község forradalom alatti vezetõi már nem élnek, utódaiknak – talán hogy megóvják õket – sok mindent el sem mondtak a korabeli eseményekrõl. Kárász Tamás számára a dokumentumok kitartó felkutatása és feltárása bizonyult járható útnak. A megyei és országos gyûjteményeket kereste fel, és talált is anyagot a könyvtárakban, levéltárakban. Korabeli újságcikkek, rendõrségi jegyzõkönyvek, bírósági akták alapján állt össze a tizenkét forradalmi nap és a rá következõ megfélemlítés idõszakának eseménysora. Lehet, hogy élményszerûbb, élettelibb lett volna a könyv szövege, ha fõként a beszámolók alapján jön létre, így viszont az objektivitása vitathatatlan. Külön fejezet tárgyalja a község lakosságának megmozdulásait lényeges szempontok szerint csoportosítva, más fejezetekbõl értesülhetünk a cukorgyárban, Sinatelepen és a laktanyában történtekrõl. A szerzõ kiemeli, hogy a forradalom alatt Ercsiben senkit nem öltek meg. Bizonyára vannak, akik éppen emiatt jelentéktelennek érzik, ami helyben lezajlott, hiszen nem folyt vér. Pedig jogosan büszkélkedhetünk ezzel, mint ahogy azzal is, hogy az 1848-as pesti forradalom is vérontás nélkül érte el célját. A következõ fejezetek a szovjet akarat folytán hatalomra jutott kádárista rendszer megfélemlítõ akcióiról tájékoztatnak. Megtudhatjuk, hogy kiket hurcoltak el, hogyan félemlítették meg a lakosságot, hogyan akarták egy Ercsiben megrendezett nyílt tárgyalással tudatni, hogy velük nem lehet ujjat húzni. Ennek a korszaknak a jellemzését Kárász Tamás egy rövid mondatban így foglalja össze: „Bé-
Új Városi Galéria nyílt Érden a központban, a város vonzáskörzetében élõ képzõmûvészek kiállítási helyéül. A hajdani Sina-Wimpffen uradalomhoz tartozó patinás épületszárny ettõl a stílustól erõsen eltérõ modern kiállítással nyitott Szent István ünnepén. Két alkotás miatt mégis érdemes betérni. Itt tekinthetõ meg Adorján László festõ-grafikus, A rekviem a fákról szól tusrajza, és Domonkos Béla, Füstös Antal ófalusi plébános bronzszobra. Gratulálunk mindkettõjüknek. Reméljük egyszer Ercsiben is lesz egy megmentett régi épület-kastély- a mi régi és kortárs mûvészeink alkotásai
keidõben magyarok kínoztak és földönfutóvá tettek magyarokat.” Sajnálatosan kevés visszaemlékezés egészíti ki az események bemutatását. Ezek a többnyire szûkszavú, visszafogott hangú, ritkábban még ma is erõs érzelmeket tükrözõ szövegek a kötet élményszerûségét és egyúttal hitelességét is növelik. Fényképet sem sikerült felkutatni mindenkirõl, pedig a község forradalom alatti vezetõi igazán megérdemelnék, hogy az utókor megismerhesse arcukat is. A szerzõ könyve végén segítséget remél és kér a kiegészítésekhez. Ha teheti, Ön is segítse egy bõvített új kiadás létrejöttét, tisztelt Olvasó adatokkal, beszámolóval, képekkel! Szabadságszeretõ elõdeinknek tartozunk ezzel. A forradalmat lekicsinylõ vagy még ma is megtagadó hangokkal szemben egy elfogultsággal igazán nem vádolható véleményt ajánlok figyelmükbe, John Fitzgerald Kennedyét, aki a forradalom negyedik évfordulóján mondta beszédében: „1956 október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek naplójában. A bátorság, az öntudat és a gyõzelem napja volt. A történelem kezdete óta nem volt másik nap, amely világosabban mutatta volna az ember csillapíthatatlan igényét a szabadságra - bármily kicsi is az esély a sikerre, bármi legyen is az áldozat“ Mindannyiunk nevében köszönöm Kárász Tamásnak, hogy városunk múltjának felkutatásával és bemutatásával gazdagabbá tett bennünket és a forradalom 55. évfordulójára saját erejébõl kiadta könyvét. A szerzõ elsõ oldalon olvasható mottója szerint „Ajánlom minden ercsi lakosnak.” Kaposi József
számára. Május 26-án látogatást tettünk a ráckeresztúri temetõbe, a martonvásári Brunszvik kastély parkjába (mellékelt képen) és az Óvodamúzeumba. Ezúton is köszönjük Miklós Gergely muzeológus helytörténeti bevezetõjét, s azt a megkülönböztetett szívélyes kalauzolást, mellyel minden Ercsibõl érkezõt fogad. Itt ajánljuk szíves figyelmébe több Ercsiben vezetõ beosztást betöltõnek, hogy látogassák múzeumainkat, olvassák el Dr. Hetényi István Ercsi története és Miklós Gergely Ercsi évszázadai címû remekmûveket. Akkor talán nem
2011. október írnának és mondanának butaságokat környezetükben és az idelátogatóknak sajnálatos módon. Az Élet és Tudomány július 8-i számában a 849. oldalon Pulics Júlia tollából ezt olvashattuk: „Hazánk mai területén báró Lilien próbálkozott festõnövények termesztésével Ercsiben. Így 1798-ban 12 holdnyi területen termesztett festõbuzért, amelynek a gyökerét az uradalomban szárították, meg is õrölték s csak azután bocsátották forgalomba.” Ercsi ipartörténeti múltjára utaló írását Dr. Paczolay Gyula ny. egyetemi docens úr hívta fel a figyelmet, s azt is megtudtuk, hogy augusztusban egyhetes Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson vett részt Kolozsváron, ahol az 1598-ban Bártfán kiadott, Baranyai Decsi János által összeállított görög-latin-magyar szólás- és közmondásgyûjteményrõl tartott elõadást. 15 éve avattuk a II. Lajos király emlékhelyet, ahol minden évben, a király Ercsiben tartózkodására és az 1526-os mohácsi ütközetre emlékezünk augusztus 29én. Az idén az ünnepi beszédet Nagy Ferenc iskolaigazgató úr mondta, igazi történelemórát tartva, köszönet érte. Szakkörünk az elsõ, 1926-os emléktábla avatásra emlékezve korhû helyi viseletben koszorúzott, az idei 485. évfordulón. Egyetlenegy elesett magyar katona is nagy veszteség, de a számokkal mégis vigyázni kell. Nem eshetett el Doberdónál több mint 300 ercsi katona, mert az I. világháborús áldozataink száma 178, és ez több harctéren történt. Nevük olvasható templomaink emléktábláján és a Hõsök harangján. Megemlékezni illik róluk a Halottak napi kijelölt idõpontban. Ezt eltekintve a szép és megható írásért köszönet jár, de nem mi írtuk. Ezért kellene mindig minden írást teljes névvel aláírni. 2011. augusztus 6-án tartották Érd Óváros Szent Mihály templomában, Kereskényi – Kereskényi Gyula (18351911) Érd esperes plébános úr halálának 100. évfordulója tiszteletére a megemlékezõ szentmisét. A kiegyezés évében 1867-ben lett érdi plébános. Nevéhez fûzõdik Érd és Batta elsõ történeti leírása, kongresszusok, polgári egyletek és egyesületek létrehozása, középületek építése. Az õ javaslata alapján fúratta meg a város az artézi kutat, melybõl kialakult a jelenlegi gyógyszálló. A nagyhírû egyházi szónok élete és munkássága örökre kiváló példa Érd város lakosságának. Szakkörünk október 28-án emlékezik meg Dr. Katona Puszta Sándor papköltõ születésének 100. évfordulójáról – kinek emléktáblája a Polgármesteri Hivatal épületén van – Leányfaluban és Ercsiben. Augusztus 29-re végleges helyére került Ercsi legrégebbi Duna vízállását jelzõ tábla. Az 1838-as nagy dunai jegesárra emlékeztetõ régi faragású régi kõ, a volt mozi épület falára lett kihelyezve. Köszönet érte a Lévai családnak. Sajnos Cyránszki Mária szobrász „Merengõ” cí-
Ercsi Híradó mû alkotása nem került a helyére Semmelweis napra, de még az Eötvös Napokra sem. Ercsi lakói kíváncsian és már türelmetlenül várják a kölcsönadott szobor visszatértét, határozott, esetleges jogi döntést is sürgetve, és kérve. Szakkörünk is támogatta a Horvát Önkormányzat által meghirdetett, 1792-ben festett Illír-Rác Madonna kegykép restaurálására tett felhívást. A lelkes és gyors adományok eredményeként augusztus 30-án teljes kifizetésre került a munkadíj, 330 eFt+170 eFt klimatizált keret = 500 eFt, melyet hálásan köszönnek a szervezõk. A kép, korához képest jó állapotban volt, de a munkálatokat meghosszabbította, hogy kb. 100 éve átfestették, és az eredeti teljességére törekedett a restaurátor. Munkálatai során hatalmas felfedezésre jutott, megtalálta a kor híres festõjének szignóját, teljes nevét és ezzel országos bejegyzésre és elismertségre juttatta. Újraáldásának idõpontját a Püspök Atya fogja kijelölni, melyre személyesen fognak meghívni minden adományozót. Fennállásának 50. évfordulóját ünnepli az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium november 26-án az Öregdiákok szervezésében. Ide várnak minden ott végzett diákot, a sok ercsit is. A részletes tájékoztató megtekinthetõ a gimnázium honlapján. Az 1930-as évek közepén csináltatta a cukorgyár az un. ínségmunka keretében a Duna-parti rakpartunkat, kikötõt. A Duna hazai szakaszán ez a legszebb, a magasan emelkedõ települési háttérrel. Ezt minden évben megtisztították a kinövõ fáktól-bokroktól, melyek igyekeznek szétfeszíteni a köveket. Sajnos most már õserdei állapotban van, és egyben a környék szemétgyûjtõ helye. Ha a tél elõtt ez nem lesz rendbe téve, a jeges vízzel felbecsülhetetlen károk keletkeznek. Óvni, védeni kell Ercsi, sajnos kevésre zsugorodott büszkeségeit, mert elõdeink nagyon megdolgoztak érte. Az önkormányzat anyagi segítségével Ercsi Szépítése és Mûemlékvédelme Alapítvány megcsináltatta a zsidó temetõ hiányossá vált kerítését. Köszönet érte. Az alapítvány 1992-ben alakult, de nagyon
11 sokan már nem tudják mi mindent tettek ez idõ alatt. Ezért most emlékeztetõül közzétesszük fõ tevékenységük irányvonalait, mely fémjelzi nevüket és célkitûzéseiket mindenkor. 1994. - Református templom felújítás 1.400.000 Ft - Római katolikus plébánia 700.000 Ft - Római katolikus templom 1.712.500 Ft - Nepomuki Szent János szobor 295.000 Ft - Eötvös Múzeum emléktábla 22.000 Ft 1995. - Református templom márványtábla 72.500 Ft - Katolikus templom orgona 200.000 Ft - Zsidó temetõ felújítása 500.000 Ft 1996. - Ravatoló ujjáépítése /terv/ 180.550 Ft - Katolikus templom felújítása 6.208.000 Ft 1997. - Cukorgyár kápolna 300.000 Ft - Vörös Köröszt 17.500 Ft (corpus) - Katolikus plébánia 240.000 Ft 1998. - Eötvös szobor talapzat 428.500 Ft - Katolikus templom óraszerkezet 648.830 Ft - Frigyes kereszt 142.220 Ft 1999. - Omnibusz 1.620.000 Ft - Mozdony 783.750 Ft - Ercsi helyõrség kiállítás 250.400 Ft 2000. - Ercsi helyõrség „Sodrás” c. film 200.000 Ft - Sinai kõkereszt 393.150 Ft - Ercsi CD 419.500 Ft - Református templom 300.000 Ft 2001. - Tûzoltó szivattyú 250.000 Ft - Református templom tetõ 200.000 Ft 2002. - Helyõrségi kiállítás 100.000 Ft 2003-2010. években a zsidó temetõ rendbetételére történt kifizetés Szili – Sárdi – Krasznay
12
Ercsi Híradó
2011. október
épek a múltból
K
Közzéteszi a Szapáry Péter Honismereti Szakkör
Ballagó fiúosztály 1960-ban
Meggyvirágos Fõ utca az 1970-es években, melynek ültetését Dr. Forgács Béla gyógyszerész úr szorgalmazta. Fényképezte: Soósné Szrimacz Éva.
Ercsi Cukorgyár ládaüzeme 1938-ban. Jobb oldalon középen Kibédi Ferenc látható.
A ma már boldog szülõk kérésére közöljük az 1991-es búcsúi püspöki szentmise után készült csoportképet, amikor még ministránsok voltak. Mögöttük állnak: Dr. Takács Nándor püspök úr, Kertész Péter és Debreczeni László Atyák.
Emlékezünk az 50 éve alakult Ercsi Kinizsi Kézilabda csapatra. A kép 1966-ban készült, Horváth Jenõ edzõvel.
Kovács István nyá. altábornagy és Varga Tibor nyá. vezérõrnagy 1995. április 25-én a Helyõrségi Klubban tartott közmûvelõdési délutánon. A napjaink történelme címû elõadás témája: „Követ voltam Tökölön”.
2011. október
13
Ercsi Híradó
A varjak félszigete Ercsiben van egy nagyon kedves, szép kis félsziget, a Gömbölyû, melyet a KisDuna ölel körül, mint kisgyermekét az édesanya. Ez a félsziget kedvelt látogatóhelye volt felnõtteknek, gyermekeknek egyaránt. Szép nagy fáival, füzeseivel, jó bújócska helyeivel kedvencünk volt. Sokat csatangoltunk, sétáltunk, játszottunk, volt, hogy még halásztunk is, amikor tavasszal a Duna áradásai egyes alacsonyabban fekvõ részeit elárasztotta. Kiszaladt a Duna vize, mely sok halat is hozott magával. A halak aztán futóversenyt rendeztek az alacsony vízben. A nagyobbaknak a háta is kilátszott a vízbõl, a kisebbek nagy csobbanással úsztak a bokrok és a fû között. Így aztán megkezdtük a halászversenyt, hogy ki tud több halat öszszefogni. Otthon kerestünk rossz, lyukas fenekû fonott kosarakat. Azok jártak jól, akik megbecsülték a kivénhedt vesszõkosarakat, mert hát ezek lettek a halászat szerszámai. Levettük a cipõinket, feltûrtük a nadrágunkat térdig. Még vittünk magunkkal kannákat, vagy szákot – kinek mije volt, és elkezdõdött a halászat. Ahol láttuk, hogy mozog a víz, vagy még a halat is láttuk, leborítottuk a feneketlen kosárral és már meg is volt a kisebb-nagyobb halunk. Örültünk, boldogan vittük haza a halászzsákmányt, amit aztán legtöbbször a Viczkó Jószó kedves nagymamája a Mámó sütött meg nekünk. Hát olyan finom sült halat, melyet a Mámó sütött, azóta sem ettem, mert hát azért is finom volt, mert azt mi fogtuk. Aztán ebben a szép kis erdõben a nagy fák kedvenc helyei voltak a varjaknak, ott
ücsörögtek a vastag ágaikon, ott trécseltek, károgtak, biztos megbeszélték a nap történéseit. A varjak is beszélgetnek egymással, csak hát azt mi nem értjük. Ott rakták meg fészkeiket, ott költötték ki tojásaikat, nevelték fel kicsinyeiket. Mikor már a kis varjak felcseperedtek, már próbálgatták szárnyaikat, akkor jó párat nagy baj ért, mert a kis varjakat jó pénzért el is lehetett adni. A fiatal varjú húsa nagyon finom, és a betegeknek gyógyulást ad a varjúleves. A fiatal gyerekek nem voltak restek, nagy bátran felmásztak a fákra, és a kis varjakat kivették fészkeikbõl, összekötözték lábaikat. Felfûzték egy jó hosszú erõs ágra, úgy vitték vállukon a varjakat. Egy alkalommal arra lettünk figyelmesek, hogy jönnek a varjakat áruló legények. A templom felõl jöttek és nagy hangon árulták a kis varjakat. Varjút vegyenek, varjút vegyenek, a levesétõl minden beteg életre kel. Jó messzire hallatszott a hangjuk. Laci bátyámmal kimentük a kocsmánk elé, s ott figyeltük õket, én nagyon sajnáltam a kis varjakat, szegények tehetetlenül lógó fejjel csapkodtak a szárnyukkal. Mondtam a bátyámnak a sajnálkozásomat, de õ megvigasztalt. Látod Duci (az én voltam) mennyi csirke, tyúk, kacsa, liba van mindenki udvarában. Látom, tudom, mondtam. Hát azokat is elõbb-utóbb mind le fogják vágni, úgy, mint majd a kis varjakat. Aztán én már nem is néztem tovább a varjúárusokat, beszaladtam a kocsmaaszta-
Fontos esemény történt egyesületünk életében ebben az évben, hivatalosan 10 évesek lettünk!!! Ezt az eseményt egy születésnapi ünnepséggel tettük még emlékezetesebbé, az ünneplést az EKISA-val együtt szerveztük meg, hiszen õk is ebben az évben ünneplik a jubileumukat. A közös programok és a sok közös munka összehozta a két szervezetet és ezért gondoltuk úgy, hogy ez lesz az igazán emlékezetes ünnep mind a két szervezetnek. Itt az ideje a számvetésnek, mi és hogy is történt az elmúlt 10 évben. Kezdjük is a legelejérõl! Az Ercsi Nagycsaládosok Egyesülete a 1990-es évek közepén alakult Sõrés Józsefné vezetésével és kitartó munkájával kezdte meg mûködését, mint csoport, és ekkor csatlakoztunk a Nagycsaládosok Országos Egyesületéhez. Összejöveteleinket heti rendszerességgel tartottuk az Eötvös József Mûvelõdési Házban. Célunk az volt, hogy az akkor még nagyközségben élõ nagycsaládosok megismerjék, se-
gítsék egymást. Programjainkhoz, rendezvényeinkhez egyre több nagycsaládos, illetve a csoportot támogató magánszemély csatlakozott. Igyekeztünk aktívan részt venni a falu életében. A virágos Magyarországért mozgalom keretében családtagjainkkal és más szervezetekkel együtt részt vettünk az iskola udvarának szebbé tételében, a mûvelõdési ház és az iskolakonyha kerítésének lefestésében. Szerveztünk játszóházakat és szabadtéri programokat a település egész területén. Létszámunk növekedésével bekapcsolódtunk a NOE életébe is, ezáltal megnyílt elõttünk az út az országos rendezvényeken való részvételhez. Különbözõ városokban jártunk, hogy megismerjük az ország többi nagycsaládosát és csoportjait egyaránt. Munkája elismeréseként 2001-ben a várossá válás alkalmából Sõrés Józsefnét kérte fel Bátki József polgármester úr a zászlóanya tisztségre. Hosszú út vezetetett az egyesületté váláshoz, közel két év munkájába telt, hogy hivatalosan is megalakulhasson az ENCSE, melynek idõpontja 2001. évre esett. A hivatalos eseménynek részese volt Bátki József és Dr. Felker Katalin, az õ segítségük nélkül ez nem ment volna.
lomhoz, hogy ne is lássam szegényeket. És, hogy a varjak is okosak, arról saját tapasztalatom van. Itt Budapesten, ahol lakom a XI. kerületben, a házunk körül nagyon sok szép fa van, már jó nagyra nõttek. Õsszel itt nálunk is megjelennek a varjak, városiasodnak, de van két dolmányos pár, azok nem mennek el tavasszal, azok már városlakók lettek. Mivel sokszor török diót, egy alkalommal zsebembe raktam jó párat. Ahogy mentem a közértbe a fáról figyeltek, a diókat felmutattam nekik a kezemmel és ledobtam az útra. Kicsit tovább mentem figyelve õket, hát leszálltak a diókat felkapták a csõrükbe és elvitték a mellettünk levõ volt GAMMA óvoda udvarára. Ennek már több éve, azóta már úgy megismertek és megismernek, hogy fáról-fára szállva követnek, mert hát én mindig viszek magammal pár szem diót vagy földimogyorót. Már olyan jóba vagyunk, hogy egész közel jönnek hozzám. Ha nem figyelek esetleg rájuk, kárognak, kár, kár, itt vagyunk. Már volt, hogy elkísértek a közértig. Persze mindig viszek nekik diót vagy mogyorót, úgy látom, amikor elrepülnek vele, örülnek és én is, mert ercsi gyermekkorom kedves emlékeit idézik. Pankhardt Dezsõ A már egyesületként tevékenykedõ szervezet továbbra is fontosnak tartja, hogy segítse településünknek munkáját és, hogy részt vegyünk a városunk életében. A különbözõ rendezvényeken mindig részt veszünk, és valamilyen tevékenységet végzünk. Lehet az majális, gyerek nap, Eötvös nap, Advent, stb. mindig megpróbálunk mindig valami újat és mást tenni. Nagyon sok és fontos kapcsolatot alakítottunk ki a több civil szervezettel, várossal és magánszemélyekkel egyaránt, amire nagyon büszkék vagyunk és reméljük, hogy csak erõsödni fognak ezek a kapcsolatok. Összefoglalva tartalmas és szép idõ áll mögöttünk, sok öröm, és néhány fájó emlék is, ami mára már megszépült. Végezetül szeretnénk megköszönni mindenkinek, aki bármilyen módon hozzájárult az elmúlt 10 év eredményeihez és sikerihez azt a segítséget, amit nyújtott és ezzel megkönynyítette a munkánkat! Nagyon köszönjük! Ercsi Nagycsaládosok Egyesületének Csapata
14
2011. október
Ercsi Híradó
Az Ercsi Cukorgyár története
8. fejezet. A hatvanas évek
A magyar mezõgazdaságban ez az évtized a nagyüzemi mezõgazdaság kialakításának ideje volt, amit az ötvenes évek végének „téeszesítésével” indítottak el. Az Ercsi Cukorgyárnak 1959-ben 14 000 egyéni gazdálkodóval volt szerzõdése, ez a szám 1962-re már alig érte el a száz fõt, és 1965-ben nem volt egyetlen egyéni répatermelõ sem a körzetünkben. A feldolgozásra kerülõ répát az évtized elején 80%-ban a termelõ szövetkezetek, 20%-ban az állami gazdaságok szállították a cukorgyár részére. 1970-re a szövetkezetek termelési aránya fokozatosan csökkent, mert ebben az idõben tömegesen költöztek a falusiak a városokba, és kevés kétkezi munkás maradt a termelõ szövetkezetekben, így a munkaigényes növényeket nehezen tudták megmûvelni. A répagazdálkodás területén lassan, és sok nehézséggel sikerült megvalósítani a nagyüzemi módszerek bevezetését. A kis parcellás termesztésrõl akkor lehetett sikeresen áttérni a korszerû nagy mezõgazdasági táblákban történõ répamûvelésre, ha három alapvetõ feltétel teljesült: - az egy magvú répamag vetése. A répamag ugyanis nem egy növényi csírát tartalmaz, és egy magból több növény kel ki. Ezért kellet korábban egyelni a répát. A bolyhos répamag koptatásával, vagy nemesítéssel érték el azt, hogy csak egy növény keljen ki az elvetett magból.
- a gépesítés megoldása a betakarításnál. Ezt a mûveletet eleinte többsoros gépekkel végezték. Az elsõ gépsor fejelte a répát, levágta a leveleket és a répa felsõ kevés cukrot tartalmazó részét. A második gép kiszántotta, míg a harmadik felszedte a répát. (Ma már mindezt kompletten egy korszerû nagy kapacitású szedõgép végzi.) - a kemizálás, vagyis az istállótrágya helyett mûtrágya, a kapálás helyett növényvédõszer alkalmazása
A hatvanas években, ahogy korábban is, a cukorgyár biztosította a répamagot a termelõk részére. Az Ercsi magüzem és raktár egészen 1974-ig mûködött. Színhelye az a török idõkbõl származó masszív épület volt, mely a Panoráma és Villanytelep utca sarkán, kissé romos állapotban még ma is áll. A nagyüzemi mezõgazdasági módszerekre történõ átállás problémáit a gyár jelentõsen megérezte. Az új típusú répamagból ugyan egy nõvény kelt ki, de alacsonyabb lett a répa cukortartalma és rosszabb a beltartalmi értéke. A kezdetleges gyomirtás eredményeként jelentõs mennyiségû gaz került be a gyárba. A vetés egyenetlensége miatt a répák mérete is egyenetlen volt, így a gépi fejelés nem lett tökéletes. A magasabb terméshozam elérése érdekében túlzott mûtrágya mennyiséget alkalmaztak, emiatt több lett a répa úgynevezett nemcukortartalma. Ez pedig technológiai probErcsi Város Önkormányzatának havonta megjelenõ lapja lémát okozott, és Kiadja: Képviselõ-testület, Ercsi rontotta a cukor kiFelelõs szerkesztõ: Pintér Márta termelésének haA szerkesztõség címe: 2451 Ercsi, Fõ u. 20. tásfokát. A gyár veNyilvántartási szám: 3.4.1/139/2/1999. zetése igyekezett Azonosító szám: ISSN 1587-7302 úrrá lenni a nehézKészült a TYPO SZOLG Hungária Kft. nyomdában 3300 példányban ségeken, új techno-
lógiai változtatásokat vezettek be, és olyan beruházásokat valósítottak meg, amivel csökkenteni tudták a gyártást nehezítõ körülményeket. Sokat köszönhetett a gyár annak a vezetésnek, melyet Félix Andor igazgató (1961 – 1982) emberségével és lelkiismeretességével, Strausz János fõmérnök (1959 – 79) szakmai tudásával és tudományos munkásságával, Kiss József répafõosztály vezetõ (1955 – 1987) határozottságával és Várföldi Lajos (1964 - 1988) körültekintõ pénzgazdálkodásával képviselt. Eredményes tevékenységüknek, és a gyári törzsgárda munkájának köszönhetõ, hogy a hatvanas években a cukorgyár sikeresen zárta a hosszú és megerõltetõ kampányokat. Az optimális 90 – 100 nap közötti üzemhosszal szemben 1963–tól, minden évben 130 napnál hosszabb volt a répafeldolgozás, és nem egyszer haladta meg a 150 napot. Ilyen hosszú kampány alatt, nemcsak a répa minõsége romlott, de a gépek és a munkások is elfáradtak. Az üzemben dolgozók öt hónapon keresztül minden nap - legyen az szombat, vasárnap, karácsony vagy újév - bementek mûszakozni, egy hét délelõtt, azután egy hét délután, majd éjszaka, és ugyanebben a sorrendben ismét és újra dolgozni kellett. A fáradtság kevésbé mutatkozott meg a napi feldolgozás eredményességén, mert a gyár mindvégig produkálta a maximálisan elérhetõ 1600 tonna napi feldolgozás közeli teljesítményt. Az alapanyag romló minõsége azonban jelentkezett, a cukorkihozatalban. Korábban a feldolgozásra kerülõ répában levõ cukor 80 – 83%-a raktárba került, ez a szám a hatvanas években 76 – 78% között mozgott. A beruházásokra és felújításra kevés pénz jutott. Ennek egyik oka az volt, hogy a fejlesztési pénzeket a - gyárak feletti központi irányító szerepet ellátó - Cukoripari Tröszt osztotta el. Másrészt a népgazdasági szempontok nem voltak kedvezõek, mert az élelmiszeripar korszerûsítése elmaradt a többi iparág mögött. A cukorgyárak rekonstrukciójára csak az évtized vége felé fordult figyelem, és jutott anyagi forrás. Az Ercsi Cukorgyárban évente maximum 10 millió forint jutott beruházásra, új gépek vásárlására, és 2-3 millió a szükséges felújításokra. Ebbõl nem lehetett nagy csodát mûvelni, de elég volt a mûszaki színvonal tartására, és néhány kiemelkedõ újítás bevezetésére. Korábban említettem, hogy a répavonalon kellett javítani a feltételeken. Egy-
2011. október
15
Ercsi Híradó
részt a gyári répafogadáson az úsztatható tározó megépítésével, mely saját erõs beruházás keretében 1967-ben készült el. Másrészt a répabeadáson a magas nyomású vízsugaras (Fölsche-fejes) úsztatás bevezetésével. A répatisztítás hatásfokát kõ és gazfogók beépítésével, a répamosógép korszerûsítésével emelték. Az alapanyag beltartalmi minõségének romlása miatt, sok változást hajtottak végre a létisztító állomáson. Áttértek a progressziv elõderítésre, a sok és nehéz fizikai munkát igénylõ iszapszûrõk helyett dobszûrõket építettek be, az ülepítõk helyett pedig zagysûrítõket alkalmaztak. Két éves kísérleti munka eredményeként kidolgozták, és 1968-ban bevezették a Strausz János fõmérnök és a Cukoripari Kutató Intézet szabadalmát a szaturáció utáni pótmész adagolást. Ez a technológiai újítás a gyár bezárásáig üzemben maradt. Tolnai Péter villamos és automatika osztályvezetõ vezetésével, diffúziós állomástól a bepárlókig több év alatt foko-
zatosan kiépítették a nyersgyári pneumatikos folyamatszabályzást. Péter bácsi keze alatt magas színvonalú mûszerész gárda jött létre. A Kutató Intézet ezért ide helyezte a központi mûhelyét, az itteni fejlesztési eredményeket alkalmazták a többi hazai cukorgyárban is. Az elõzõ fejezetben jelzett munkaerõgondok a Dunai Kõolaj Finomító üzembe helyezésével növekedtek. Ezért a hatvanas évek végére a gyári felújítások, és nagyobb átalakítások elvégzésére külsõ cégeket kellett alkalmazni. Kivitelezõként dolgozott a gyárban a VERTESZ, a Szellõzõ Mûvek, a Kerepestarcsai és a Jobbágyi TSZ. A gyárvezetés a szakmunkás gárda helyben tartása és letelepítése érdekében jelentõs lakásépítési programba kezdett. Ezért 1962-ben egy régi épület átalakításával nyolc új lakást alakított ki, megvásárolta a gyár melletti un. Csuja házat, és ott három családnak adtak otthont. 1965-ben egy ikerházat építettek, melyet késõbb még két négylakásos
ház elkészítése követett. A lakótelepen Félix András igazgató mindenre odafigyelõ gondoskodásának eredményeként megõrizte korábbi fényét, és az itt élõ több mint száz család részére otthonos környezetet biztosított. Mûködött a négy osztályos általános iskola és az óvoda. Üzemelt a gyártelepi postahivatal, a porta melletti kisboltban és a kantinban mindenki be tudta szerezni a legszükségesebb élelmiszert. A felújított kultúrházban a színjátszó kör mellett megalakult a fúvószenekar. Ercsi település sportéletét továbbra is a cukorgyárra támaszkodó Kinizsi jelentette. A labdarugó csapat 1961-ben bejutott az NB III-ba, és Filkey Kálmán edzõi irányításával, több mint tíz évig ottmaradt. Megalakult a kézilabda szakosztály, a cukorgyári lakótelepen lehetett teniszezni és tekézni. Nyaranta a gyári tó elkerített részén kialakított medencében sok környékbeli gyerek tanult meg úszni. Pólya Gyula
Ebben az évben az utolsó rendezvényünket, a Mini Egészségnapot november 12-én, szombaton tartjuk meg. Ingyenes szûrõvizsgálatok délelõtt lesznek, vérnyomás-, testzsír-, vércukorés koleszterinszint mérés. Biorezonancia mérésre a 06-30-2972488-as telefonon lehet bejelentkezni, a vizsgálat díja 2.000 Ft. A végleges részletes programot szórólapjainkon és a plakátokon olvashatják majd, keressék az üzletekben és az Egészségügyi Központban. Az Egészségnapra meghívtuk a
Ráckeresztúron mûködõ Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentõ Misszió Drogterápiás Otthon képviselõit, akik a felsõ tagozatos iskolásoknak és természetesen minden érdeklõdõnek beszámolnak tevékenységükrõl, mentõ munkájukról. Korunk egyik leggyorsabban terjedõ veszélye a drogfogyasztás, a szenvedélybetegség kialakulása, melynek veszélyeztetettjei elsõsorban a fiatalok. Az elõadást vagy inkább kötetlen beszélgetést az otthon lakói fogják tartani, akik már átélték a függõségbe esés és a kiszabadulás érzését is. Álljon itt néhány mondat, amely egy rádióadásban hangzott el illetve olvasható az otthon honlapján is: „Voltak próbálkozásaim, hogy változtassak az életemen. Több kórházban is voltam, ahol gyógyszereket tömtek belém. …Belekerültem egy olyan rendszerbe, ami futószalagon vitte a drogosokat és adták nekik a gyógyszereket, hogy tessék, tessék, viszont megoldást nem kínáltak vagy legalábbis én nem voltam rá érett, hogy kikerüljek abból a rendszerbõl….Három hét után a kórház vécéjében beleszívtam egy füves cigibe és akkor mondtam azt, hogy elég, ez nekem nem kell! Kész! Odamentem az orvoshoz és elmondtam, hogy beleszívtam, de nem kell. Segítsen! És segített. Azzal, hogy nem rúgott ki. Akkor édesanyámat felhívtam és életemben elõször tõle is segítséget kértem. Azt mondtam, olyan helyre akarok menni, ahol szeretet van. Így kerültem Ráckeresztúrra.’ Javasoljuk a szülõknek, hogy jöjjenek el, hallgassák meg a beszélgetést. Nem kell feltételez-
ni minden gyerekrõl, hogy drogfogyasztó, de nem árt, ha a családok felkészülnek ezekre a helyzetekre, tudják, hogy hová kell fordulni, ha baj van. Hogy vidámabb dolgokról is szó essék, leírok egy finom gyümölcssaláta receptet, hiszen itt van õsz finomabbnál finomabb gyümölcseivel. Könnyû elkészíteni, és nagyon kellemes deszszert.
ÕSZI GYÜMÖLCSSALÁTA RECEPT 4 db õszibarack, 5 db szilva, 1 kis fürt szõlõ, 1 db körte, 1 db alma, 2 dl szõlõ- vagy almalé, 1 db citrom A gyümölcsöket meghámozzuk, kis darabokra vágjuk, majd egy kis tálban összekeverjük. Ráöntjük a gyümölcslevet, belereszeljük a citrom héját, majd belecsavarjuk a levét is. Jól összekeverjük, hûtõbe tesszük, 1-2 óra múlva, hidegen tálaljuk. Ne felejtsék el állandó programjainkat sem, kedden és csütörtökön 16-17 óráig gerinctorna, utána 18 óráig jóga! Mindenkit szeretettel várunk rendezvényeinkre! Egészséges Életmód Egyesület Kaposi Józsefné
16
Ercsi Híradó
2011. október
SZAMURÁJ 07 KFT. Tisztelt jövendõbeli Partnereink! Szolgáltatásainkat közel 10 éve élvezi, illetve veszi igénybe az Ercsi Város lakossága. A magas szintû szolgáltatást, részben az Ercsiben és Ráckeresztúron kialakított helyi vonuló egység biztosítja. Több nemzetközi és országos szintû õrzõ-védõ céggel állunk üzleti és szakmai partnerkapcsolatban, illetve veszik igénybe szolgáltatásainkat, ami talán nem véletlen. Cégünk vezetése közel 30 éves õrzés-védelmi tapasztalattal rendelkezik. Cégünk szolgáltatásait fokozatosan, a helyi viszonyoknak megfelelõen alakítottuk ki. Az üzleti és a szakmai stratégiánk nem a hirtelen meggazdagodás és nem más munkájának vagy ötletének az eltulajdonítása. Kérem Önöket, tekintsék meg megújult honlapunkat, ahol még több információt tudhatnak meg cégünkrõl: www.szamuraj07.hu Várjuk az érdeklõdésüket és megtisztelõ megrendelésüket! Tisztelettel: SZAMURÁJ 07 KFT.
2011. október
17
Ercsi Híradó
Kissné Sábics Gizellának! 80. születésnapja alkalmából sok boldogságot és jó egészséget kívánunk! Gyerekei, veje, menyei, unokái, dédunokái Köszönetet mondunk mindazoknak, akik Kovács Jánost utolsó útjára elkísérték, sírjára koszorút, virágot helyeztek el, és fájdalmunkban osztoztak. Külön köszönet Gedõ Attila plébános úrnak, dr. Balázs Fülöp Ferenc háziorvosnak és Buzásné Irénkének, valamint a Naplemente Bt. dolgozóinak. Gyászoló család ELADÓ! Búzavirág utcai 115 m2-es utcai sorház. Új nyílászárók, szigetelt, közbensõ így rendkívül alacsony rezsi, biztonsági ajtó, és garázskapu, klíma. Tel.: 06-30/392-1874 TELEK ELADÓ! Ercsiben a Battai úton korlátozottan beépíthetõ, vállalkozásra alkalmas telek eladó (724 m2). Érdeklõdni: 0620/455-7706 Eladó vagy Búzavirág úti lakásra cserélhetõ a Kishíd u. 2. számú 4 szobás szuterénes családi ház. A szuterén is összkomfortos, és külön közüzemû órákkal felszerelt. Tel.: 06-30/551-9876 Eladó Ercsiben a Tiszti lakótelepen téglaépületben II. emeleti, 56 m2-es, két szobás, erkélyes lakás. Irányár: 6,5 millió Ft. Tel.: 0670/967-0726 Ráckeresztúron 70 m2-es családi ház eladó. Összközmuves, 2 szoba, konyha, eloszoba, fürdoszoba, kamra. Épülethez 30 m2-es melléképület tartozik. Telek nagysága: 1415 m2. Irányár: 11,5 millió Ft. Érdeklodni lehet: 06 20 515-0331 telefonszámon. Ercsiben, jó helyen, 3 szoba összkomfortos, belül felújított, gáz + vegyestüzeléses családi ház eladó! A ház alatt szuterén + garázs van. Tel.: 30-924-7730 Tisztilakótelepi garázssoron garázs kiadó. Tel.: 25-492-354 Tiszti lakótelepen kétszobás lakás albérletbe kiadó. Tel.: 25-490560 Karsai József villanyszerelõ vállalja: hagyományos mosógépek és centrifugák felújítását, villanybojlerek vízkõtelenítését, automata mosógépek javítását. Tel.: 490-287; Mobil: 06-70/ 3733-744 Gyõrffy István villanyszerelõ mester vállalja: társasházak, családi házak javítását, régi lakások felújítását, villanybojlerek tisztítását, hõtárolós kályhák javítását garanciával! Tel.: 490-795; Mobil: 0620/9851-139 Hûtõgépjavítás garanciával, hétvégén is. Hibabejelentés ingyenes zöldszámon: 06-80/625-647; 06-20/4677-693. Klímaszerelés. Építészeti és statikai tervek, valamint szakvélemény készítése. Agárdi László okl. építõmérnök, tervezõ, építésügyi szakértõ. Tel.: 20-455-77-06 Számítógép doktor olcsón, gyorsan otthonában! Fiatal programozó hívásra házhoz megy! Mobil: 06-20/3535-459 Okleveles kineziológus és gyógykozmetikus várja kliensei bejelentkezését. www.biokozmetika.hu, Kartaly-Fodor Zsuzsanna, Tel.: 06-20/421-8663
Sírkõkészítés, felújítás Urnasírok Mûkõsírok Gránitsírok
55.000 Ft-tól 128.000 Ft-tól 225.000 Ft-tól
Vállalok megsüllyedt sírok javítását, sírkövek csiszolását, tisztítását, betûvésés, betûk átfestését. Elérhetõség: Várföldi László 06-30/3100-195 Telephely: Ercsi, Szent István út 47. Tiffani Dekor Bt.
18
Ercsi Híradó
2011. október
