SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

CSŐVÁR KÖZSÉG SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

POMSÁR ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZIRODA KFT. 1065 BP. NAGYMEZŐ U. 25. T/F : (1) 33184 94

e-mail : pomsart @ axelero. hu 2004.JÚNIUS

. SZABÁLYOZÁSI TERV – HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

2004.VI.

CSŐVÁR – TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

2

MEGRENDELŐ: Galgagyörk község Önkormányzata (mint gesztor) 2681 Galgagyörk, Rákóczi út 12.

TERVEZŐK: Generáltervező: POMSÁR ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 1065 Budapest, Nagymező utca 25. Tel: (1) 331 8494 Településrendezés: Pomsár és Társai Építész Iroda kft. Falk Judit okl. építészmérnök MÉK 01-0873,városépítési szakmérnökTT-1-01-0873/01 Környezetrendezés: Dudás Judit okl. környezet és tájgazdálkodási agrármérnök Makovényi Anna okl. környezetgazdálkodási agrármérnök Kert- és tájrendezés: Wiesner Györgyi okl. táj- és kertépítész-mérnök Közlekedés: Jámbor László okl. építőmérnök MK 13-10203 Közművek: Kováts János okl. építőmérnök Mk.sz. 01-2448 Hazai János okl. építőmérnök Mk.sz. 01-2447 Dr.Virágos

Örökségvédelmi hatástanulmány Gábor régész 2.2.2/3687/01. Sz-54/2001.(NKÖM)

Felelős tervező .................................................... Falk Judit

...................................................................................................................... Tarján Mária ügyvezetők Városy Péter

2004 június

SZABÁLYOZÁSI TERV –HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

2004.VI..


3

TARTALOMJEGYZÉK Címlap Előlap – tervezők felsorolása Tartalomjegyzék

1 2 3

I. SZABÁLYOZÁSI TERV - LEÍRÁS: ELŐZMÉNYEK

5

A SZABÁLYOZÁSI TERV FELÉPÍTÉSE

5

A SZABÁLYOZÁS ALAPELVEI

5

II.RENDELET Csővár község Önkormányzata Képviselő testületének.../2004.........rendelete a Helyi Építési Szabályzatról :

11

I. Fejezet:

11

Általános előírások 1.§ 2.§

II. Fejezet:

Területfelhasználás 3.§ 4.§

III. Fejezet:

13

A föld védelme A levegő védelme A felszíni és felszín alatti vizek védelme Zaj és rezgésvédelem Táj és természetvédelem Hulladék ártalmatlanítása Közművek

A telekalakítás és a létesítmények elhelyezésének általános érvényű előírásai 12.§ 13.§ 14.§ 15.§ 16.§ 17.§ 18.§

12

Közigazgatási határ bel,-és külterület Területfelhasználási egységek

Általános területfelhasználási követelmények 5.§ 6.§ 7.§ 8.§ 9.§ 10.§ 11.§

IV. Fejezet:

A rendelet hatálya Az előírások alkalmazása

15

Telekalakítás Építmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások Építmények kialakítására vonatkozó általános előírások Közterületek kialakítása, használata Védőterületek Reklámok, hírdetőtáblák Kerítések


2004.VI..

CSŐVÁR – TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV V. Fejezet:

18

Építési övezetek, övezetek egyedi előírásai 19.§ 20.§ 21.§ 22.§ 23.§ 24.§ 25.§ 26.§ 27.§ 28.§

VI. Fejezet:

4

Beépítésre szánt terület – falusias lakóterületek Beépítésre szánt terület - településközpont vegyes terület Beépítésre szánt terület – gazdasági területek Beépítésre szánt terület – üdülő terület Beépítésre szánt területek – különleges terület Beépítésre nem szánt terület – közlekedési terület Beépítésre nem szánt terület – zöldterületek Beépítésre nem szánt terület – erdőterületek Beépítésre nem szánt terület – mezőgazdasági területek Beépítésre nem szánt terület – vízgazdálkodási terület 31

Értékvédelem 29.§ 30.§

Művi értékvédelem A település természeti,- és táji értékei

VII. Fejezet:

31.§

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

VIII. Fejezet:

Záró rendelkezések 32.§

33 33

Alkalmazási és záró rendelkezések

FÜGGELÉK 1. sz. függelék: kapcsolódó jogszabályok 2. sz. függelék: Művi értékvédelem I. Országos védelem alatt álló építmények II. Műemléki környezetbe tartozó területek III. Régészeti lelőhelyek IV Helyi védelemre javasolt építmények V. Helyi településszerkezeti védelem 3. sz. függelék: Természeti, táji értékek I. Országos védelem alatt álló területek II. Tájképi értékek III. Helyi védelemre javasolt területek 4. sz. függelék: Változtatási tilalom alá eső területek – fejlesztési területek MELLÉKLET: TERVLAPOK SZ-1 Csővár község Szabályozási Terve SZ-2 Csővár község Övezeti térkép


m=1:2000 m=1:10000

2004.VI..


5

SZABÁLYOZÁSI TERV – LEÍRÁS ELŐZMÉNYEK Csővár Településszerkezeti Tervének elkészülte után került sor jelen Helyi Építési Szabályzat és a hozzá tartozó Szabályozási Terv kidolgozására. A Szabályozási Terv döntései - számos törvény és rendelet mellett - a következő fő alappilléreken nyugszanak: -

Építési törvény - 1997. évi LXXVIII. tv.

-

OTÉK - 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet

-

Országos Területrendezési Terv - 2003. évi XXVI. tv.

A SZABÁLYOZÁSI TERV FELÉPÍTÉSE A terv a következő dokumentumokból áll: Szabályozási Terv - Leírás Helyi Építési Szabályzat - önkormányzati rendelet SZ-1

A belterület Szabályozási Terve

m=1:2000

SZ-2

Övezeti térkép

m=1:10000

Az alaptérképeket 1:10000 és 1:2880-as léptékben a Pest megyei és Váci Földhivatal bocsátotta rendelkezésünkre, ezek szkenneléssel kerültek digitális feldolgozásra. A Szabályozási Terv AutoCAD programmal készült. SZABÁLYOZÁS ALAPELVEI Csővár legyen egy kellemes, vonzó település, amely kulturális rendezvényeivel vonzza a pihenni és kirándulni vágyókat, nem új típusú beépítésekkel, hanem meglévő település-karakterének megőrzésével fejleszti tovább a falu területét. Munkalehetőség tekintetében elsősorban a környék foglalkoztatási lehetőségeire épít, valamint a turizmus kiszolgáló intézményi és szolgáltató háttérhálózatát működteti. Legyen kiegyensúlyozottan fejlődő, a fenntarthatóság és minőség elvein nyugvó, versenyképes település, ahol alakuljanak ki a Cserhát és a Galga-völgy szépségéhez méltó környezetkímélő (öko)turizmus, falusi és természetjáró turizmus kereteinek feltételei. Mint Budapest agglomerációs övezete jól ki tudja egészíteni a lakó és innovatív funkciókat, egyben a metropolisz egyik fontos pihenő, rekreációs és szabadidő-szolgáltató térsége A megyének, mint a központi térség menedzserének elő kell segítenie, hogy kialakuljon egy sokszínű kínálattal rendelkező térség a nemzetközi áramlásoknak kitett metropolisz – mint innováció-importőr és inkubátor – körül, hogy a körzetek kifejezésre juttathassák, megformálják önállósuló identitásukat. A megye elsődleges feladata a kistérségek dinamizálása, komparatív előnyeik, nem mobil erőforrásaik pozicióba segítése, ezeknek a kezdeményezéseknek a támogatása, a hálózat többi részével való SZABÁLYOZÁSI TERV –HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

2004.VI..


6

kölcsönkapcsolatok, a nagyobb kölcsönös függőség és az ehhez szükséges kooperáció mechanizmusainak kiépítése. (ezek alapján meghatározott munkamegosztás kihat azokra az objektív elemekre, a legszélesebben értelmezett infrastruktúrákra, amelyek képesek megerősíteni sajátos poziciójukat a hálózat egészében.) A gazdasági kapcsolatok által meghatározott Központi Régióhoz tartozó, nem Pest megyei területeket a település-hálózatban kontrapolúsi szerepet felvállaló Vác és Aszód szervezi, melynek szerepnövekedéséhez a két irányból való gyors közúti eljutás lehetővé válása is hozzájárul. A Cserhát vidéke és a Nógrád megyei szervesülő területek szolgáltatásai fejlesztésével, minőségjavításával a kiránduló és természetjáró turizmus, falusi és ökoturizmus alkalmas terepévé válhatnak.. Nemzetközileg is versenyképes lehet, amennyiben a megfelelő ’’ turizmus-termék ’’ fejlesztésével párhuzamosan a szolgáltatások színvonala is javul és széleskörű marketing kampányra kerül sor, valamint kialakul a térséggazda intézménye. Bedolgozóipara jó esélyekkel tud integrálódni az európai térbe, amennyiben megteremti márkaidentitását és kialakítja kapcsolatait, kereskedelmi hálózatait. A körzetben élelmiszer-feldolgozásra is számos lehetőség nyílik. A kistérségi célok, amihez kapcsolódniuk kell a településnek : - maximális helyi gazdasági hasznot elérni, hosszútávon fenntartható kedvező élet és munkakörülményeket és kereseti lehetőségeket teremteni, - növelni a szociális kohéziót, kialakítani a kultutrális identitást, a közös gondolkodás- módot és fejleszteni, megújítani a tudás-bázist, - megőrizni és kifejezni a ’’ Hely Szellemét’’ az egyes települések szépségét és karakterét, élvezetes és kielégítő tapasztalatot, élményt biztosítani a látogatók számára. E szempontok követése jelenti a Szabályozási Terv vezérfonalát és ennek érdekében kerül megalkotásra a korszerű jogszabályi környezet. ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS Az engedélyköteles munkák körét bővítettük. TERÜLETFELHASZNÁLÁS LAKÓTERÜLET A község belterülete döntően falusias lakóterület, mely építési övezet az új beépítésű területeken is érvényes lesz. A lakóterület bővítésére első ütemben a település keleti oldalán, az Árpád utca bevezető szakaszának mindkét oldalán, a jelenlegi belterületi határtól kb. 200 m hosszban, - belterületbevonással - terjedő fejlesztési területen kerülhet sor.. Második ütemben a Penc felé haladó Árpád utca feletti domboldal épülhet be, mint lakó-funkciójú fejlesztésre kijelölt terület, nagy zöld sportparkkal együtt. Távlatban pedig –a község nyugati végén a Sínkár patak völgye épülhet be, ahol nagy lakótelkes terület fog csatlakozni az üdülőházas területhez. Kisebb lakó-tömböket jelöltünk ki a Kossuth L. utcában, amely irányban a község spontán növekedése megindult már, illetve ilyen hosszban a Sínkár patak másik oldalán, a jelenleg kiskertes művelésű területen is. A meglévő „beállt” lakóterületeken, hosszabb távon a beépítettség lazítása kívánatos, ezért ezek szintterület-sűrűsége kisebb a fejlesztési területekénél. ( Ilyen, a meglévő tömbön belüli építési lehetőséget irányoz elő a terv a Mikszáth K. utca és a Kinizsi utca által közrezárt tömbben , ahol telekmegosztással alakul ki az új építési teleksor.)


2004.VI..


7

VEGYES TERÜLET A településnek jelenleg a Polgármesteri hivatal,- iskola,- óvoda új épülete jelöli ki a központját. Ez a része a községnek szervesen együtt él a kiemelkedő értéket képviselő központi parkkal. Tehát –számítva a növekvő idegenforgalomra, turista célhelyként való gyors fejlődésre – a központ fejlesztését, rekultivációját is itt jelöli ki a terv – a Viola utca és a Mikszáth K. utca által közrezárt ’’háromszögben’’, oly módon, hogy a község hiányzó kulturális, és szolgáltató, egészségügyi intézményei is helyet kapjanak. Lesz itt tudás-ház, könyvtár, üzletek panzió, piac-vásártér... mindez zöldbeágyazottan, hiszen itt van a tematikusan tovább fejleszthető, szépíthető, SÍnkár patak-parti zöldterület a sportpályával és tartalék központ-fejlesztési területtel egyik irányban, a látványtóval, élőhely bemutató területtel a másik irányban. Innen –sétálva a parkban – a szemnek minden közel van , látszik a temető-domb a templommal, a Várhegy a várrommal, érzékelhetjük a település páratlan szépségű fekvését. GAZDASÁGI TERÜLETEK: Kereskedelmi / szolgáltató / gazdasági területek A belterületen fennmaradnak a lakóterületre nem zavaró hatással lévő kereskedelmi, szolgáltató, kisüzemi létesítmények ( Többen foglalkoznak műanyag gyártással-forgalmazással, van gumijavító, fuvarozó stb, viszont nincs, illetve kevés a vendéglátó intézmény, üzlet...) Ezeken a beékelődő gazd.-i területeken nem emeljük a beépítés intenzitását a lakóterületi előírások fölé, továbbá beültetési kötelezettséggel kell védelmet biztosítani a lakótelkek felé. ( Egyedül a park nyugati végéhez csatlakozó- egyre épülő,- terjeszkedő műanyagüzem léte nagyon zavaró, annál is inkább, mert még a Várhegy felé kitárulkozó látványba is csúnyán ’’bele-telepszik’’ – a falunak több ilyen hibát nem szabad elkövetnie fejlődése során...) Új ipari területet a községben a Kosuth L. utca végén, annak mindkét oldalán jelöl ki a terv, mivel mezőgazdasági szempontból ezek a kevésbé értékes területek. Mezőgazdasági üzemi területek : Belterületen ilyen területet nem jelöltünk ki. Külterületen egy mezőgazdasági tanya-terület tartozik ide, és a falu keleti végében üzemelő műanyag gyártóüzem és egy libatelep, ahol kapacitásnövelés nem várható , inkább az alkalmazott technológiában várható a fejlődés. A penci irányban, a ’’Szurdok’’ és ’’Dubina alatti’’ területen van mezőgazdasági üzem . Fejlesztési – zöldmezős – beruházásokra a belterületi határokon túli területek körben adnak lehetőségeket, itt a szabályzat tág teret nyújt az elhelyezhető használati módok és az intenzívebb terület kihasználás számára is. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK Az OTÉK előírásai szerint ide tartozó területek: a temető, a sportterületek, rekreációs terület, kőbányák, homokbánya, üzemanyagtöltő-állomás.. A sportpálya melletti területen annak bővítése és a kapcsolódó épületek, szabadidős szolgáltatások elhelyezése oldható meg hosszabb távon. A temető területét helyi védelem alá kell helyezni., a régi temető kegyeleti sírkert.


2004.VI..


8

A Sínkár patakot kísérő park tematikus rekreációs területként szolgálja a lakosságot, és pihenősétálóhelye lehet a turistáknak, vendégeknek is. ZÖLDTERÜLET A minőségi fejlesztések a községben napirenden vannak, ilyen például a központi zöldterület-park, amelynek szerepe még nőhet a településen, jelentősége egyre fontosabbá válhat a turizmus fejlődésével, - a településkarakter fontos színfoltja. A sportpálya és környéke, az iskola előtti terület, mint a falu főtere kiemelten fejlesztendő rész. Kiemelt helynek tartjuk a minden pontról látható temető-dombot a templommal, temetőkkel, ezek és a hozzá felvezető utak minőségi gondozása napi feladata kell legyen a falunak. ERDŐTERÜLET A település közigazgatási területének nagy részét foglalja el a Nyugat-Cserhát tervezett tájvédelmi körzetének és a Natura 2000 tervezett ökológiai hálózatának védett erdei, olyan idegenforgalmi helyekkel, mint a Várhegy a gótikus vár-rommal és régészeti lelőhelyeivel, a Vas-hegy a Kiliánforrással, délen a ’’Barina oldal’’ erdeivel. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET A mezőgazdasági területeket a szabályzat a Szerkezeti Terv alapján részletesen differenciálja. Két kategóriát képeznek az általános- és a kertes mezőgazdasági területek. Mindkét esetben létezik a korlátozott hasznosítás. KÖZLEKEDÉSI

TERÜLET

A meglévő úthálózat szélesítését csak különösen indokolt esetben, és a megvalósíthatóság reális esélye esetén irányozza elő a szabályozás. Ahol ez megoldást jelent, előnyben részesítjük az egyírányúsítást és/vagy az útburkolat vegyes forgalomra alkalmas kialakítását. Az új utcákat az OTÉK előírásai szerint alakítja ki a terv. Kerékpáros túraútvonalakat létesítünk, külterületen a közút mentén, illetve érintve a Sínkár víztározó tó szép természeti élőhelyként fejlődő területét, belterületen részben a Sínkár patak partján a Duna-Tisza nemzetközi kerékpárút részeként, valamint fel a Vár és Vas hegyre, és a Hányási új dülőbe. Az erdőben országos piros jelzésű turista útvonal visz fel a célhelyekre, de tervezünk gyalogos tanösvényeket a védett természeti értékek bemutatására és lovastúra útvonalat is, aminek a kijelölését táblákkal, illetve gally-örlemény szórt úttal javasolunk megjelölni. Parkolók kijelölésére kerül sor gépkocsiforgalmat vonzó intézmények, idegenforgalmet vonzó helyek előtt.( Ilyenek a temetők és templom, sportpálya, PM-i Hivatal, a várrom, horgász-kemping stb...) A belterületi területfejlesztéseket is figyelembe véve javasoljuk kiépíteni külterületen a községet Nézsával és Nógrádsáppal összekötő mellékutakat, valamint javasolunk egy gazdasági elkerülő út megépítését Penc és Püspökhatvan között a Barina patak völgyében, amely út érintené az itt kialakult gazdasági üzemet, a működő kőbányát, és érintené a Sínkár víztározó tavat is. A váci nagy elkerülő út kikerülve a halastavat a község közigazgatási területének déli részét érinti csak.


2004.VI..


9

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET A Sínkár és Barina patakok medre és hullámtere, a vízfolyások, árkok, valamint a vízkutak tartoznak az övezetbe, a horgásztó a nyugati Barina-oldalban, a Sínkár víztározó tó egy része Acsához, Püspökhatvanhoz közel ÖVEZETI

ELŐÍRÁSOK

Az egyes építési övezetekben, övezetekben alkalmazott előírásokkal azt a célt tűzi maga elé a szabályzat, hogy csökkentse a túlépítést, fogja vissza a besűrűsödést, segítse elő a hagyományos beépítés és formaelemek alkalmazását. Telekterület A lakóterületeken a meglévő telekstruktúrához igazodik a három ( 900,- 1000,- 1500 m2) legkisebb kialakítható teleknagyság. Ugyanezek a kategóriák a csatlakozó fejlesztési területekre is érvényesek. A gazdasági területeken nagyobb méretet ír elő a szabályzat (1500-5000 m2-ig) Beépítési mód Az általánosan jellemző oldalhatáros beépítési módtól a nagyobb méretű telkeken - vegyes területek, gazdasági területek, különleges területek, park, mezőgazdasági területek - tér el a szabályzat és alkalmaz szabadon álló beépítési módot. Beépítettség A beépíthetőségnek több korlátja van. A megengedett legnagyobb beépítési százalék a faluhelyen jellemző 30%, kivéve a parkokat, sportterületet, temetőt, ahol 10 % a legnagyobb beépítettség. A beépítésre nem szánt területeken (mezőgazdasági terület, erdő, zöldterület) 2-3% a megengedett beépítettség. Másik korlátot képeznek a négyzetméter határok. Ennek oka, hogy a százalékos számítás nagy telkek esetében túl nagy méreteket adna. Egy épület legnagyobb mérete lakóterületeken 2-400 m2, gazdasági, mezőgazdasági területeken 1000m2. Építménymagasság Az alsó határ 3-3,5 méter körül van, kivéve a temetőket, zöldterületeket, mezőgazdasági területeket, ahol alacsonyabb épületeket, terepszintre engedett tetőket is lehet építeni. A felső határ általában 4,5 m, kivéve a vegyes, gazdasági, sportterületet, ahol magasabb a megengedhető legnagyobb építménymagasság (6,5m, a fejlesztési gazdasági területen: 9,5m) Közművesítettség A belterületen az építés feltétele a teljes közművesítettség, külterületen közműpótlók elhelyezése is megfelel. Szikkasztás mindenütt tilos. Zöldfelületek Az előírt legkisebb zöldfelület arányban áll a megengedett legnagyobb beépítettséggel.


2004.VI..


10

Környezetterhelés A környezetterhelési határértékek tekintetében a lakóterületre magasabb jogszabályban előírt adatokat irja elő a szabályzat. Terepszint alatti beépítés Ez azonos, vagy kicsit nagyobb a megengedett beépítettségnél. Temetőben, sportterületen, zöldterületen nem lehet terepszint alatti beépítést kialakítani. VÉDELMI

KATEGÓRIÁK

A műemlék körül kijelöli a szabályzat a Műemléki Környezetet, mert a vizuális összkép így kezelhető egységesen. A helyi védelemre több, a térségben is egyedi, csak a településre jellemző, szépen megőrzött, illetve megőrzésre alkalmas épületet javasoltunk. Ezek bővítése az utcafront mögött lehetséges. Veszélyeztetett állékonyság esetében a hagyományos beépítési jelleget hűen tükröző újjáépítés kötelező. TELEKALAKÍTÁS Az új lakóterületeken az egész területre egyszerre kell telekalakítási tervet készíttetni.


2004.VI..


11

Csővár község Önkormányzata képviselőtestületének 12 / 2004. ( VII.15.)) számú rendeletét, amely a község Helyi Építési Szabályzata Csővár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló – többszörösen módosított - 1990. évi LXV. Tv. (továbbiakban Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló az 1999. CXV tv-nyel módosított 1997.évi LXXVIII. Tv. ( továbbiakban Étv.) 6. § (3) bekezdés a) pontjában illetőleg a 7. § (3) bekezdés c) pontjában biztosított hatáskörében eljárva, Csővár építési szabályzatáról szóló alábbi rendeletet alkotja és hagyja jóvá az annak mellékletét képező Szabályozási Tervet. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1.§. A rendelet hatálya (1) A rendelet területi hatálya kiterjed a település egész közigazgatási területére. (2) A rendelet az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító szabályokat tartalmazza, s az Étv.12.§.(6) bek. értelmében együtt alkalmazandó a Helyi Építési Szabályzat mellékletét képező Szabályozási Tervvel. (3) A rendelet hatálya alá tartozó területeken az OTÉK-253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet előírásait e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni. (4) A területen a hatósági engedélyhez kötött munkákon túl a) a védett területeken ( műemléki környezet ) a 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 9.§.(1) a) pontjában kivételként említett munkák is építési engedély-kötelesek. b) a védett területeken ( műemléki környezet ) a homlokzatot érintő bármilyen változtatás ( felújítás, szinezés, szerelt berendezések elhelyezése ) is építési engedély-köteles. 2.§. Az előírások alkalmazása (1) Kötelező szabályozási elemek : a) tervezett szabályozási vonal, b) a telkek kialakítására vonatkozó méretek ( minimális telekterület, minimális szélesség ), c) a beépítési mód, d) a beépítettség legnagyobb mértéke, e) a legnagyobb építménymagasság f) a beépítés feltételének közművesítettségi mértéke, g) a zöldfelület legkisebb mértéke, h) környezetterhelési határérték. A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

II. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁS 3.§. Közigazgatási határ, bel- és külterület (1) A terület közigazgatási határvonalát a Szabályozási Terv rögzíti.


2004.VI..


12

(2) A terület bel-és külterületre tagolódik. A belterületi határvonalat az Önkormányzat a Szabályozási Terv szerint állapítja meg. (3) Területet belterületbe vonni a meglévő belterülethez csatlakozóan, ütemezetten, az igénybevételeknek megfelelően, a jogszabályokban előírt eljárásoknak megfelelően lehet. 4.§. Területfelhasználási egységek (1) Az érintett tervezési terület beépítési szempontból a) beépítésre szánt (beépített, vagy további beépítésre kijelölt) és b) beépítésre nem szánt területekre tagolódik. (2) A beépítésre szánt területek és építési övezetei (a beépítésre szánt területen az építési övezetekben az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 % ) a) Lakóterület falusias lakóterület b) Vegyes terület településközpont vegyes terület c) Gazdasági területek kereskedelmi-szolgáltató terület ipari gazdasági terület mezőgazdasági üzemi terület d) Üdülőterület hétvégi házas terület e) Különleges terület sportolási célú terület rekreációs terület temető nyersanyaglelőhely - homokbánya felhagyott kőbánya üzemanyagtöltő-állomás területe

Lf-1, Lf-2, Lf-3, LfK-1, LfK-2, LfK-3 Vt Gksz Gip Gmg Üh Ksp-1, Ksp-2 Kre Kte-1, Kte-2 Khb Kkb Ktá

(3) Beépítésre nem szánt területek a) Közlekedési területek b) Zöldterületek közparkok c) Erdőterületek védelmi erdők és védett erdők gazdasági, turisztikai erdők d) Mezőgazdasági területek kertes mezőgazdasági területek általános mezőgazdasági terület korlátozott használatú mezőgazdasági terület e) Vízgazdálkodási területek vízbeszerzési területek folyóvizek és állóvizek medre és parti sávja közcélú nyílt csatornák, vízmosás

Köu, P, KZ Zkp Ev Eg Mk Má Mák Vk V Vm


2004.VI..


13

III. FEJEZET ÁLTALÁNOS TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KÖVETELMÉNYEK 5.§. Föld védelme (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a termőréteg összegyűjtéséről, kezeléséről és újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. (2) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen a talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen. (3) A területen közvetlen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység nem végezhető. (4) Talajmechanikai szakvéleményt a 45/1997 (XII.29.) KTM rendelet 5.§.13.pontjában felsorolt esetekben kell készíttetni. 6.§. A levegő védelme (1) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a mindenkor hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó tevékenységet folytatni, új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad. (2) A területen zavaró környezeti hatású, bűzzel járó területhasználat nem folytatható. (3) A kereskedelmi gazdasági övezet és lakóövezet határán a kereskedelmi gazdasági létesítmények telkén belül a kerítés mentén 10 m széles védelmi célú zöldsáv telepítendő. 7.§. Felszíni és felszín alatti vizek védelme (1) A terület a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység szerinti besorolást tartalmazó jogszabály alapján „érzékeny terület”, B. (2) Szennyvíz a közcsatorna hálózatba csak az országos jogszabályokban előírt minőségben vezethető, az ettől eltérő minőségűeket a keletkezés helyén (a létesítmény telkén) elő kell tisztítani. (3) A település teljes területén a szennyvizek szikkasztása tilos! (4) Csapadékvizek befogadóba történő vezetése a vonatkozó jogszabályi előírások értelmében csak szennyvíztől mentesen történhet. (5) A belterületen új épületet létesíteni, meglévő épület funkcióját megváltoztatni csak a keletkező szennyvizek közcsatorna hálózatba történő elvezetésével lehet. Külterületen a közműpótló használata megengedett és kötelező. (6) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani. (7) A természetes vízfolyások felé irányuló vízmozgások akadályozása tilos. A természetes vízelvezetési útvonalakat meg kell tartani. (8) A természetes vízfolyások, patakok, árkok, mesterségesen kialakított csatornák mellett 6-6 méteres sáv vízügyi védőterületként kialakítandó vagy meghagyandó. (9) Az ingatlan tulajdonosa/használója az ingatlant csak úgy hasznosíthatja, művelheti, hogy azáltal a vizek természetes lefolyását ne akadályozza, a vízi létesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztesse.


2004.VI..


14

8.§. Zaj és rezgésvédelem (1) A hatályos jogszabályok előírásaival megállapított zaj és rezgésvédelmi határértékeket meghaladó tevékenység a településen nem folytatható. (2 Lakóterületi útszakaszok mentén a forgalmi zaj csillapítása érdekében forgalomtechnikai módszerek alkalmazása mellett védelmi célú zöldsáv telepítendő. 9.§. Táj és természetvédelem (1) A helyi védelemre tervezett területeken a védettséggel összefüggő rendelkezéseknek, követelményeknek a területek használatakor és az építéssel összefüggő tevékenységek során érvényt kell szerezni. (2) Területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények, állatok élőhelyeit, illetve, hogy a természeti értékek ne legyenek veszélyeztetve. (3) Lakó és vegyes övezetben biztosítani kell az utak melletti fasor kialakítását. (4) Erdő művelési ágban lévő erdőterületeket érintő igénybevétel esetén, az 1996.évi LIV. erdőtörvény és a végrehajtására kiadott 29/1997.(IV.30.) FM rendeletben foglaltak szerint előzetesen az erdészeti hatóság engedélyét be kell szerezni. (5) A meglévő erdő, gyep, rét-legelő és nádas művelési ágban lévő használati mód intenzívebbé módosítása tilos. (6) A természetes, illetve a természetvédelem alá tartozó területeket összekötő ökológiai elemeket fenn kell tartani természet-közeli állapotukban. (7) Véderdő és védelmi célú zöldsávok telepítésekor elsősorban a táji és környezeti feltételekhez alkalmazkodó, őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni. 10.§. Hulladék ártalmatlanítás (1) A területen keletkező kommunális hulladékot szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. (2) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról illetve ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodnia. (3) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladék gyűjtéséről, tárolásáról, illetve égetéséről külön helyi rendelet rendelkezik. (4) A település bel- és külterületén, a közterületeken a hulladék lerakása tilos. Törekedni kell a meglévő illegális lerakók felszámolására és rekultivációjára. 11.§. Közművek (1) A közműhálózatokat és közműlétesítményeket a vonatkozó szabványok, ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni az adott szabályozási szélességeken belül. (2) A közművek építményeit közterületen kell elhelyezni. A közműhálózatok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esnie, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. (3) A közműkiváltások során a használaton kívüli vezetéket el kell távolítani.


2004.VI..


15

(4) A település tervezésénél, rendezésénél, az utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a hírközlési létesítmények elhelyezésének lehetőségét. Vízellátás (5) A beépítésre nem szánt külterületen új épület elhelyezése, vagy funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ívóvízellátás biztosított. (6) A külterület beépítésre nem szánt területén keletkező szennyvíz csak zárt szennyvízgyűjtő medencébe gyűjthető össze. (7) A felszíni vízelvezetési rendszert bel- és külterületen egyaránt karbantartani, tisztítani kell. Villamosenergia-ellátás (8) Beépítésre szánt területen új villamos-energia hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni oszlopos / földkábeles elhelyezéssel szabad. (9) A beépítésre szánt terület burkolat nélküli utakkal feltárt területrészein a burkolt út kialakításáig, valamint a beépítésre nem szánt területeken a villamos-energia ellátás hálózatának földfeletti vezetése fennmaradhat Földgázellátás (10) A gázvezetékek MSZ 7048/3 szabványban meghatározott biztonsági övezetét be kell tartani. (11) A gáznyomásszabályozó állomások MSZ 11414 szabványban meghatározott védőtávolságát-mely nagy --és középnyomású berendezéseknél közutak útpályájának szélétől és épületektől általában 10m-be kell tartani. (12) A középnyomású hálózatról megtáplált házi nyomásszabályozókat az épület udvarán, illetve az épületek alárendelt homlokzatán kell elhelyezni. Távközlés (13) A hírközlésről szóló 2001. évi XL.Tv. 30.§.(1) bek. alapján az utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a hírközlési létesítmények elhelyezésének lehetőségét. (14) Távközlési létesítményeket a vonatkozó 29/1999.(X.6.) sz. 0KHVM rendelet előírásai szerint kell elhelyezni

IV. FEJEZET A TELEKALAKÍTÁS ÉS A LÉTESÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ ELŐÍRÁSAI 12.§. Telekalakítás (1) Lakóterületen telekalakítás esetében a kialakítandó telek mérete legfeljebb kétszerese lehet az övezetre előírt legkisebb kialakítható telekméretnek vagy a tömbben meglévő átlagos telekméretnek. (2) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő kialakult telek, kialakult beépítés esetében a) belső átalakítás végezhető, b) homlokzat átalakítás akkor végezhető, ha a változtatás megfelel jelen rendelet előírásainak, c) bővítés akkor végezhető, ha a bővítmény megfelel jelen rendelet előírásainak, az összes beépítettség megfelel jelen rendelet előírásainak, d) tetőtérbeépítés akkor végezhető, ha az építménymagasság megfelel jelen rendelet előírásainak, e) ha a létrejövő helyzet jobban megfelel jelen rendelet előírásainak, mint a meglévő állapot. (3) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építési hely újjáépítés, bontás és új építés esetében megtartható, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:


2004.VI..


16

− a telek kialakult mérete az övezeti előírásnál kisebb, vagy szélessége kisebb 12 méternél, − az építési hely a megengedett legnagyobb beépítési százalékot nem lépi túl, − az oldalkert legalább a legnagyobb megengedett építménymagasságot eléri, − a szomszédos telkek beépítési adottságait az új építmény nem rontja. 13.§ Építmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások (1) A területen jellemzően az egyes építési övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények, illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el, alakíthatók ki. (2) Valamennyi övezetben elhelyezhetők: - nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik a vonatkozó külön jogszabályok keretei között, . - valamint köztárgyak (pl.:szobor, utcabútor, lámpatest stb.) (3) Falusias lakóterületen a lakóépületet kell mindig az előkert szerint vagy annak hiányában a közterülethez közelebb helyezni. (4) Vegyes, gazdasági és különleges területen a rendeltetési egységek száma nincsen korlátozva. (5) Az építési hely a) Azon az oldalhatáron kell az építési helyet képezni, amelyen az adott utcában már kialakult. Nem egyértelmű helyzetben az északi illetve a keleti telekhatárhoz kell az építési helynek illeszkednie. Amennyiben saroktelek esetén az építési hely közterülettel érintkezik, az erre néző homlokzatot is utcai homlokzatszerűen kell kialakítani. Ebben az esetben az építési helyet úgy kell módosítani, hogy a keresztutca felé nézően is legalább 3 m előkert alakuljon ki. Ha az építési hely szélessége 9 m alá csökkenne, akkor a 3 méteres előkertet úgy kell csökkenteni, hogy 9 méteres építési hely kialakulhasson. b) Már kialakult beépítés esetében az előkertet a jobbra, balra eső öt-öt beépített telek átlagával számolva kell kialakítani, melytől az építendő épület előkertje legfeljebb egy méterrel térhet el. c) Az oldalkert - kialakult állapot esetében a 10-12 méter telekszélességnél az oldalkert mérete 4,5 méterre csökkenthető. d) Új beépítésnél az építési hely az OTÉK 35.§-a szerint alakítandó ki. Az abban foglaltaktól eltérő egyedi méreteket a Szabályozási Terv tartalmazza. (6) A kialakult 500 m2 telekterületnél, 12 m telekszélességnél nem kisebb telek beépíthető az övezetre érvényes paraméterekkel. Ennél kisebb telken legfeljebb meglévő épület állagmegóvási munkája végezhető, bővítés, új épület építése nem engedélyezhető. (7) A legalább 500 m2-es, és legalább 12 m széles telken – már meglévő de az övezeti előírások valamelyikének nem megfelelő épület korszerűsíthető, átalakítható, az övezeti előírások határán belül bővíthető, újraépíthető. (8) Állattartó épület a hatályos állategészségügyi jogszabályok, az állattartásra vonatkozó helyi rendelet, a szakhatóságok előírásai alapján, jelen szabályzaban engedélyezett helyeken létesííthető. 14.§. Építmények kialakítására vonatkozó általános előírások (1) Az épületformákra vonatkozó előírások : a) Oromfalas homlokzat vagy homlokzatrész szélessége legfeljebb 7 méter lehet. b) A tető hajlásszöge oromfal esetében 35˚ és 45˚ fok között lehet. A tető hajlásszöge kontytető esetében 20˚ és 45˚ fok között lehet. Lapostető legfeljebb a beépített alapterület 25%-án alakítható ki. c) Újonnan épülő épület homlokzatán homlokzati égéstermék kivezetés csak turbó gázkazánok esetében és nem utcai homlokzaton lehetséges.


2004.VI..


17

(2 ) Tetőfelépítmények a) Jelen szabályzatban tetőfelépítménynek nevezzük azokat a ferde tetősíkból kiálló épülettömegeket, melyek a tetőtér, padlástér belső bővületét határolják. b) Jelen szabályzatban „hozzá tartozó tető”-nek nevezzük azt a tetőt, amelyből a tetőfelépítmény kiemelkedik. c) A gerincet függőlegesen mért 80cm-en belül tetőfelépítmény nem közelítheti meg. d) A tetőfelépítmények homlokzathossza a hozzá tartozó tető eresz hosszának legfeljebb 50%-a lehet. e) A nyílás vagy nyílászáró és az azt körülvevő függőleges falazatok, burkoló-, takarószerkezetek homlokzatsíkra vetített felülete legfeljebb 25 %-a lehet a hozzá tartozó tetőfelület függőleges vetüle-. tének. g) Nyeregtető esetében a tetőfelépítmény az oromfalat legfeljebb 4,0 méterre közelítheti meg. h) Kontytető esetében a tetőfelépítmény az élgerincet legfeljebb 2 méterre közelítheti meg. i) A tetőfelépítmény egyetlen része sem állhat előrébb a homlokzatsíknál. j) Egy épületen csak egyféle formai megjelenésű tetőfelépítmény építhető. (3) Anyaghasználat a) Csak épített kémény létesíthető, újonnan épülő szerelt kéményt épített megjelenésű burkolattal kell ellátni. b )Tetőfedésre megjelenésében csak kiselemes- vagy nádfedés használható. Kivételt képeznek a mezőgazdasági és gazdasági területek . . 15.§ Közterületek kialakítása, használata (1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja. (2) A közterület rendeltetéstől eltérő használata a hatályos közterület - használati rendeletben foglaltak alapján történhet. (3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni. (4) A közterületen a világítás, szemétgyűjtés, utcabútorok, a reklámhordozók egységes karakteréről gonddoskodni kell. 16.§. Védőterületek (1) Beépítésre nem szánt területen főutak (háromszámjegyű) védősávja 100-100 méter,, mellékutak (négyszámjegyű), védősávja 50-50 méter, melyen belül történő építés esetén a közút kezelőjének állásfoglalását kell kérni. (2) A természetes vízfolyások (patak, árok), mesterségesen kialakított tározók, belvíz,-és öntözőcsatornák mentén 6-6 méteres sáv vízügyi védőterületként kialakítandó vagy meghagyandó. A helyi védelemre javasolt Sinkár patak mentén 10-10 méteres sáv. (3) A temető védőterülete : a) A temetőn kívül a telekhatártól számított 50,0m széles területsáv. E védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró létesítmény (pl. vendéglátóhely) nem helyezhető el. (4) Oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények védőterülete a telekhatártól mért 50 m széles területsáv. (5) Állattartó épületek : a) Trágya- és trágyalétároló lakó- és középülettől mért távolsága legalább 12 méter. b) A nagylétszámú állattartó telepek védőtávolságán belül lakóépület és közintézmény nem helyezhető el kivéve a tulajdonos és a használók lakóépületét, irodaépületét. (6) Villamos távvezeték biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten : 1-35 KV esetében 5 m


2004.VI..


18

A biztonsági övezetekre vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.

17.§. Reklámok, hirdetőtáblák (1) Nem közterületen elhelyezhető egyenként legfeljebb fél négyzetméter felületű hírdetőtábla. (2) Műemléki környezetben csak az (1) pont szerinti hirdetőtábla helyezhető el, az is csak az épületen, annak falával egy síkban. (3) Cégérek épület falára szerelten, annak síkjából kiállóan is elhelyezhetők . (4) A hirdetőtáblák anyaga, tartószerkezete fém vagy faanyagú lehet. (5) Önálló reklám közparkban nem helyezhető el. (6) Közterületi információs táblák elhelyezhetők az Út 2-1.140/1998 sz. ’’Közterületi információs táblák megtervezése, alkalmazása és elhelyezése’’ című műszaki előírás alapján. (7) Antennák és antennatartó építmények létesítésének lehetőségét a település közigazgatási területén belül biztosítani kell. (8) Antennák és antennatartó építmények elhelyezésére vonatkozó szabályozás, illetve korlátozás konkrét megjelölése a közterületeken a 2001.évi XL.Tv. figyelembevételével. 18.§. Kerítések (1) Belterületen – a gazdasági övezetek kivételével – a közterület felöli kerítés legfeljebb 1,8 m magas lehet, melynek lábazata sehol nem haladhatja meg a közterület terepszintjétől mért 80 cm-t. E fölött csak áttört kerítés alkalmazható kivéve a fakerítést, mely tömör is lehet. A kerítéssel legfeljebb 2 m2 alapterületű szeméttároló egybe építhető. (2) Gazdasági övezetekben és külterületi lakás céljára felhasznált területen legfeljebb 1,8 m magas kő, tégla, fa tömör kerítés vagy fa, fém áttört kerítés építhető.

V. FEJEZET ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK, ÖVEZETEK EGYEDI ELŐÍRÁSAI A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI 19.§. Falusias lakóterületek L (1) Falusias lakóterület Lf A Szabályozási tervvel kialakított, valamint a Szabályozási terv elfogadásáig kialakult lakóterületek A falusias lakóterületen telkenként elhelyezhető : - legfeljebb 1 lakóépület, legfeljebb 2 lakás, - egy alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmény, - a lakókörnyezetet nem zavaró a szokásos mértékű gépjármű,-és személyforgalmat meg nem haladó vonzású legfeljebb egy lakótelek területet igénylő kisipari, kézműipari kisüzemi mezőgazdasági üzemi építmény, a HÉSZ jóváhagyásáig kialakultak kivételével, - egyéb épületek a főfunkció kiegészítéseként, csak annak megléte, vagy egyidejű építése esetén:tárolóépület, műhely, állattartó épület. (2) Falusias lakóterületek (Lf-1) . a) telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények az (1) pont szerint b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek :


2004.VI..


19

- Kialakítható legkisebb telekterület ....................................................................................... 1500 m2 - Kialakíható legkisebb telekszélesség .......... ........................................................................ 20 m - Beépítési mód :.....................szabadon álló, vagy oldalhatáron álló a Szabályozási Terven jelölve - Beépítettség legnagyobb mértéke:........:................................................................................. 30 % - Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság ......:.......................................... 3,0- 4,5 m - Zöldfelület legkisebb mértéke :............................................................................................... 40 % Építési hely : - előkert ............................................................................................................................... min. 5,0 m - oldalkert :......................................................................................................... OTÉK 36. § (2) szerint - hátsókert :........................................................................................................................... min. 6,0 m (3) Falusias lakóterületek (Lf-2) a) Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények az (1) pont szerint b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek : - Kialakítható legkisebb telekterület ................................................................................. 1000 m2 - Kialakíható legkisebb telekszélesség :.................................................................................. 18 m - Beépítési mód :....................................................................................................... oldalhatáron álló - Beépítettség legnagyobb mértéke .......................................................................................... 30 % - Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság ......:.......................................... 3,0- 4,5 m - Zöldfelület legkisebb mértéke :............................................................................................... 40 % Építési hely : - előkert :.................. 5-5 szomszédos telek előkertjéhez illeszkedve kell kialakítani, vagy min. 5,0 m - oldalkert :......................................................................................................... OTÉK 36. § (2) szerint - hátsókert :........................................................................................................................... min. 6,0 m (4) Falusias lakóterületek (Lf-3) a) Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények az (1) pont szerint b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek : - Kialakítható legkisebb telekterület ................................................................................. 1000 m2 - Kialakíható legkisebb telekszélesség :.................................................................................. 18 m - Beépítési mód :.............................................................................................................szabadon álló - Beépítettség legnagyobb mértéke .......................................................................................... 30 % - Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság ......:.......................................... 3,0- 4,5 m - Zöldfelület legkisebb mértéke :............................................................................................... 40 % Építési hely : - előkert :...................................................................................................................................... 5,0 m - oldalkert :......................................................................................................... OTÉK 36. § (2) szerint - hátsókert :........................................................................................................................... min. 6,0 m (5) Falusias lakóterületek (LfK-1) a) Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények (1) pont szerint b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek : - Kialakítható legkisebb telekterület :........................................... már kialakult, de legalább 900,0 m - Kialakíható legkisebb telekszélesség :............................................. már kialakult, de legalább 18 m - Beépítési mód :...................................................................................................... oldalhatáron álló, - Beépítettség legnagyobb mértéke :......................................................................................... 30 % - Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság :...................................................3,0-4,0m


2004.VI..


20

- Zöldfelület legkisebb mértéke :................................................................................................ 40 % Építési hely : - előkert :,................. 5-5 szomszédos telek előkertjéhez illeszkedve kell kialakítani, legalább 5,0 m - oldalkert :........................................................................................................ OTÉK 36. § (2) szerint - hátsókert:............................................................................................................................min. 6,0 m - épületszélesség:................................................................................................................max. 7.0 m (6) Falusias lakóterületek (LfK-2) a) Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények (1) pont szerint b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek : - Kialakítható legkisebb telekterület :........................................... már kialakult, de legalább 900,0 m - Kialakíható legkisebb telekszélesség :............................................. már kialakult, de legalább 18 m - Beépítési mód :...................................................................................................... oldalhatáron álló, - Beépítettség legnagyobb mértéke :......................................................................................... 30 % - Megengedett legkisebb- legnagyobb építménymagasság :..................................................3,5-6,5m - Zöldfelület legkisebb mértéke :................................................................................................ 40 % Építési hely : - előkert :,................. 5-5 szomszédos telek előkertjéhez illeszkedve kell kialakítani, legalább 5,0 m - oldalkert :........................................................................................................ OTÉK 36. § (2) szerint - hátsókert:............................................................................................................................min. 6,0 m (7) Falusias lakóterületek (LfK-3) a) Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények (1) pont szerint b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek : - Kialakítható legkisebb telekterület :......................................... már kialakult, de legalább 1000,0 m - Kialakíható legkisebb telekszélesség :............................................. már kialakult, de legalább 20 m - Beépítési mód :...................................................................................................... .... szabadon álló - Beépítettség legnagyobb mértéke :......................................................................................... 30 % - Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság :..................................................3,0-4,0m - Zöldfelület legkisebb mértéke :................................................................................................ 40 % Építési hely : - előkert :,................. 5-5 szomszédos telek előkertjéhez illeszkedve kell kialakítani, legalább 5,0 m - oldalkert :........................................................................................................ OTÉK 36. § (2) szerint - hátsókert:............................................................................................................................min. 6,0 m (8) Műemlék tekintetében az Országos Műemlékvédelmi Hivatal építési hatóságként, a műemléki környezet tekintetében szakhatóságként működik közre. (9) A kultúrális javak védelméről szóló 1997.évi CXL. tv. előírásait a hatósági eljárások során érvényre kell juttatni. . (10) A falusias lakóterületen a környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni. (11) A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke : közüzemi villamosenergia, ivóvízszolgáltatás, szennyvízelvezetés és tisztítás.


2004.VI..


21

20.§. Településközpont vegyes területek Vt (1) Településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó,- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra . A településközpont vegyes területen elhelyezhető : 1. lakóépület max. 2 lakással, 2. igazgatási épület, 3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, 4. egyéb közösségi szórakoztató épület, 5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 6. sportlétesítmény, 7. kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (2) Településközpont vegyes terület (Vt) a) Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények az (1) pont szerintiek b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek : - Kialakítható legkisebb telekterület ............................................................................... 1100,0 m2 - Kialakítható legkisebb telekszélesség:.........:....................................................................... 20 m - Beépítési mód :.......................................................................................................... szabadon-álló - Beépítettség legnagyobb mértéke :........................................................................................ 40 % - Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság :.............................................3,5-.6,5 m - Zöldterület legkisebb mértéke :............................................................................................... 30 % Építési hely : - előkert :....................................................................................................................... min 5,0 m - oldalkert :.................................................................................................... OTÉK 36. § (2) szerint - hátsókert :...................................................................................................................... min.10,0 m (3) Településközpont vegyes területen a környezetterhelési határérték : a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni. (4) Beépítés minimális közművesítettségi mértéke: közüzemi villamosenergia, ívóvízszolgáltatás, szennyvízelvezetés és tisztítás.. . 21.§. Gazdasági területek (1) Gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. A gazdasági terület lehet : a) kereskedelmi, szolgáltató terület, Gksz b) ipari gazdasági üzemi terület Gip c) gazdasági üzemi terület Gmg (2) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)


2004.VI..


22

a) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető : - mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, -. ezen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 1 lakás, melynek alapterülete nem haladhatja meg a bruttó beépítettség 20 %-át. -. igazgatási, egyéb irodaépület, - .parkolóház, üzemanyagtöltő, - .sportlétesítmény. - a főfunkciókció kiegészítéseként, csak annak megléte, vagy egyidejű építése esetén : tárolóépület b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek : - Kialakítható legkisebb telekterület :............................................................................. 1100,0 m2 - Kialakítható legkisebb telekszélesség :............................................................................. 20 m - Beépítési mód :...................................................................................................... Szabadon-álló - Beépítettség lagnagyobb mértéke.:..................................................................................... 40 % - Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság :..................................... 3,5 m – 9,5 m - Zöldterület legkisebb mértéke :............................................................................................ 50 % Építési hely : - előkert :....................................................................................................................... min. 5,0 m - oldalkert :................................................................................................ OTÉK 36. § (2) szerint - hátsókert :........................................................................................................................... 6,0 m c) A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: közüzemi villamosenergia, ívóvízszolgáltatás, szennyvízelvezetés és tisztítás. (3) Ipari gazdasági terület: (Gip) a) Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények: - Részben olyan gazdasági célú ipari építmények , amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el, részben az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei - ezen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 1 lakás, melynek alapterülete nem haladhatja meg a bruttó beépítettség 20 %-át. b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek : - Kialakítható legkisebb telekterület:.................................................................................1100,0 m2 - Kialakítható legkisebb telekszélesség :............................................................................... 20 m - Beépítési mód :........................................................................................................ szabadon-álló - Beépítettség lagnagyobb mértéke :...................................................................................... 40 % - Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság :...................................... 3,5 m – 9,5 m - Zöldterület legkisebb mértéke :............................................................................................. 50 % Építési hely : - előkert :........................................................................................................................ min. 5,0 m - oldalkert :........ ....................................................................................... OTÉK 36. § (2) szerint - hátsókert :...............................................................................................................................6,0 m c) A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: közüzemi villamosenergia, ívóvízszolgáltatás, szennyvízelvezetés és tisztítás. (4) Mezőgazdasági üzemi terület (Gmg) a) Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények : - mindenfajta mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termesztő, tenyésztő, feldolgozó létesítmény - a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb egy lakás, amelynek alapterülete nem haladhatja meg a bruttó beépítettség 20 %-át,


2004.VI..


23

- a létesítményt kiszolgáló igazgatási és egyéb irodaépület. b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek : - Kialakítható legkisebb telekterülete:.............................................................................. 5000,0 m2 - Kialakítható legkisebb telekszélesség :..................................................................................50 m - Beépítési mód:........................................................................................................szabadon álló - Beépítettség lagnagyobb mértéke :................................................................................. ......45 % - Megengedett legkisebb- építménymagasság: ................... 2 m –től a technológia függvényében - Zöldterület legkisebb mértéke :...............................................................................................30 % Építési hely : .- előkert ..........................................................................................................................min..10,0 m - oldalkert :......................................................................................................................min..10,0 m - hátsókert :......................................................................................................................min..10,0 m c) A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: közüzemi villamosenergia, ívóvíz minőségű víz (ÁNTSZ engedéky), rákötésig zárt szennyvíztározó. (5) Gazdasági területen egy épülettömeg legfeljebb 1000 m2 lehet, e fölött az építendő épületet több – esetleg kapcsolódó – tömegre bontva kell kialakítani. (6) Mezőgazdasági üzemi területen a telekhatár mentén legalább 5,0 m széles zöldsáv alakítandó ki, amely a zöldfelületi minimum részét képezi. (7) Gazdasági területek határán, amennyiben az lakóterülettel határos a telken belül a kerítés mentén 10,0 méter széles védelmi célú zöldsáv telepítendő, háromszintes növényállomány kialakításával, tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok felhasználásával.

22.§. Üdülőterületek (1) Hétvégi házas övezet (Üh) a) Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények: - legfeljebb két üdülőegységes üdülőépület, - a terület rendeltetésével összhangban álló, sportot és turizmust közvetlenül szolgáló építmények és létesítmények.. - kiegészítő, tároló funkciók a főfunkciójú épülettel egybeépítve. b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek : - Kialakítható legkisebb telekterület :................................................................................1200,0 m2 - Kialakítható legkisebb telekszélesség :................................................................................20,0 m - Beépítési mód:...........................................................................................................szabadon álló - Beépítettség legnagyobb mértéke: .............................................................................. .........15 % - Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság :..........................................3,5 – 4,5 m - Zöldterület legkisebb mértéke : ................................................................................. ..........70 % Építési hely : - előkert :........................................................................................................ ...................min.5,0 m - oldalkert : ............................................................................................... OTÉK 36. § (2) szerint - hátsókert :..................................................................................................................... . min.6,0 m (2) Az övezetben állattartó épület nem helyezhető el.


2004.VI..


24

(3) Üdülőterületen a környezetterhelési határérték: az üdülőterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértéket kell figyelembe venni. (4) Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: közüzemi villamosenergia, ivóvízszolgáltatás, szennyvízelvezetés és tisztítás -rákötési lehetőségig közműpólóként csak zárt szennyvíztározó használható. 23.§. Különleges területek (1) Nagy kiterjedésű sportolási célú terület : (Ksp-1) a) Elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények egy telken: - az alapvető települési igényeket kielégítő labdarúgópálya-méretű sportpálya, - sportolást és turizmust kiszolgáló létesítmények és építmények. karbantartó létesítmények, - a beépíthető terület legfeljebb 20 %-ának mértékéig szállásférőhely szolgáltatás. b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek : - Kialakítható legkisebb telekterület : .............................................................................3000m2 - Beépítési mód :....... ............................................................................................... szabadon álló - Beépítettség lagnagyobb mértéke :....................................................................................... 10 % - Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság : .........................................3,0 - 4,5m - Zöldterület legkisebb mértéke :.............................................................................................. 70 % Építési hely : ....................................................................................... telekhatártól mért 10 m c) A környezetterhelési határérték : a lakóterületen megengedett igénybevételi kibocsátási, szennyezettségi határértéket kell figyelembe venni. d) Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: közüzemi villamosenergia, legalább ívóvízminőségű víz (ÁNTSZ engedély), a rákötésig zárt rendszerű szennyvíztározó. (2) Nagykiterjedésű sportolási célú terület : (Ksp-2) a) Elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények egy telken: - az alapvető települési igényeket kielégítő labdarúgópálya-méretű sportpálya, - sportolást kiszolgáló létesítmények ( lelátó, öltöző, vendéglátóhely ) szociális, karbantartó léte- sítmények - a beépíthető terület legfeljebb 20 %-ának mértékéig szállásférőhely szolgáltatás. b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek : - Kialakítható legkisebb telekterület : .................................................................. kialakult állapot - Beépítési mód :...................................................................................................... szabadon álló - Beépítettség legnagyobb mértéke :....................................................................................... 10 % - Megengedett legkisebb építménymagasság: .....................................................................3,5 m - Zöldterület legkisebb mértéke :............................................................................................ 70 % Építési hely : ...................................................................................... telekhatártól mért 10 m c) A környezetterhelési határérték : a lakóterületen megengedett igénybevételi kibocsátási, szennyezettségi határértéket kell figyelembe venni. d) Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke: közüzemi villamosenergia, ívóvízszolgáltatás,


2004.VI..


25

szennyvízelvezetés és tisztítás. (3) Nagykiterjedésű, rekreációs terület : (Kre) . a) A telkek kialakítására vonatkozó méretek : - Kialakítható legkisebb telekterület:..................................................................... kialakult állapot - Beépítési mód :........................................................................................................ szabadon álló - Beépítettség lagnagyobb mértéke ......... ................................................................................. 2 % - Megengedett legnagyobb építménymagasság .....:............................................................... 3,0 m - Zöldterület legkisebb mértéke :............................................................................................... 70 % (4) Különleges bányaterület : (Kkb) a) Elhelyezhető: A Várhegy alatti jelenleg felhagyott kőbányában és környezetében a folyamatos rekultiváció során szabadtéri régészeti bemutatóhely,- geológiai bemutató hely ( barlang, külszíni fejtések... ) alakítandók ki kiránduló,- turisztikai célhelyként. b) A terület kialakítására vonatkozó méretek: - Mérete :.................................................................................................................kialakult állapot - Beépítési mód :..................................................................................................... .szabadon álló - Beépítettség legnagyobb mértéke:......................................................................................... 2.% - Megengedett legnagyobb építménymagasság :.......................................................................3 m (5) A terület kialakítása részletes rekultivációs szakági terveket kell készíttetni. . (6) Különleges bányaterület : (Khb) a) Jelenlegi funkció : működő homokbánya a település D- i külterületén b) A terület kialakítására vonatkozó előírások : - Mérete :................................................................................................................. kialakult állapot - Beépítési mód :.........................................................................................................szabadon álló (7) Homokbánya védőtávolsága : 300 m, amelyen belül csak kiszolgáló üzemi épület helyezhető el. (8) Különleges temetői terület: (Kte-1) a) Elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények : ravatalozó, kápolna, fenntartó épület, sírkert, templom parkoló. b) Telek kialakítására vonatkozó méretek : - Telekterület :..kialakult állapot, telekalakítás nem végezhető, kivéve a telekhatár rendezés esetét - Beépítettség legnagyobb mértéke: .................................................................................. 5% - Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság : ......................................3,0 – 15,0m - Zöldterület legkisebb mértéke : ............................................................................................. 70 % - Építési hely:..............................................................................................telekhatártól mért 10,0 m (9) Beépítés feltételének közművesítettségi mértéke : közüzemi villamosenergia, ívóvízszolgáltatás, szennyvízelvezetés és tisztítás. (10) Régi temető - kegyeleti park: (Kte-2) a) Telken új épület nem helyezhető el. b) Telekre vonatkozó méretek :kialakult állapotú védettségre javasolt terület (11) Üzemanyagtöltő-állomás :(Ktá) A telekre telekalakítási terv készítése szükéséges.


2004.VI..


26

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÉS ÖVEZETEI 24.§ Közlekedési területek KÖu, P, KZ (1) Közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, kerékpárutak, gépjármű várakozóhelyek, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál . a) A közlekedési területen elhelyezhető építmények : az OTÉK 26.§ (3) bekezdés 1.pontja szerint

.

b) Az utak tervezési osztályba sorolása : - Külterületen: 2106 jelű országos mellékút, mint összekötő út K.V.B Tervezett Püspökhatvan – Csővár összekötőút, mint tervezett gyűjtőút K.V.C. Kerékpárutak: K. IX. Gyalogutak K. X. Gazdasági út K.VIII.C. - Belterületen: 2106 jelű mellékút Helyi gyűjtő útként üzemel :. Mikszáth Kálmán és Petőfi Sándor út Kossuth Lajos utca Kiszolgáló utak Kerékpárutak Gyalogutak:

B. V. c. D B. V. c. C. B. V. c.C. B. VI. d. B. B. IX. B. X.

c) Szabályozási szélesség (lásd Szabályozási terven is) - Országos mellékutak: 2106 sz. Vác-Gödöllő 30 m - Tervezett elkerülő utak 30 m - Gyűjtő utak szabályozási szélessége - ahol az adottságok lehetővé teszik: 22 m - Kiszolgáló utak szabályozási szélessége : a kialakult állapotok szerint tervezett utak : 12, 14, 16 m - Önálló kerékpár utak: 3m - Gyalogutak : kialakult állapot szerint - Gazdasági utak : 10 m (2) Országos mellékutak és települési főutak külterületi szakaszán az úttengelytől mért 50-50 m-es védőtávolságon belül építmények csak külön jogszabályok szerint helyezhetők el. A kerítések elhelyezése az úttengelytől minimum 20-20 m, az építési vonal minimum 30-30 m. (3) Új utak, utcák nyitásakor az építtetőnek kétoldali fasor létesítésének feltételeiről gondoskodni kell. Ahol a szabályozási szélesség, illetve a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni. (4) Járda építése, felújítása esetén az esővizet az épületről csak a járda alatt lehet az árokba vezetni. (5) Az Árpád utca hiányos fasora honos fajtákkal kiegészítendő, a fák között sövény telepítendő a közlekedés zavaró hatásának csökkentése céljából


2004.VI..


27

(6) Közösségi létesítmények építése esetén a bejárat közelében kerékpártároló helyet kell biztosítani. (7) A szabályozási terven jelölt közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani. A nagy befogadóképességű parkolókban 4 gk.-ként környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fa telepítendő. (8) A (7) bek. szerinti parkolók egy része az OTÉK 42.§.(11) bekezdésében foglalt feltételekkel az egyes építményekhez szükséges gépjármű elhelyezési kötelezettség teljesítéséhez – ha azt az adott építési övezet előírásai lehetővé teszi – az önkormányzat parkolási rendelete (ennek hiányában bérleti szerződés) alapján igénybe vehető.

25.§. Zöldterületek (1) Zöldterület a település belterületének beépítésre nem szánt, állandó növényzettel fedett, közhasználatú része közkert, közpark: ( Zkp) a) A zöldterületen elhelyezhető építmények az OTÉK 27.§ (4) pontja szerint : - pihenést és testedzést szolgáló építmények, - vendéglátó, valamint - a terület fenntartásához szükséges építmény. b) A beépítés szabályai : - Beépítési mód :.......................................................................................................szabadon-álló - Beépítettség legnagyobb mértéke :....................................................................................... 2 % - Megengedett legnagyobb építménymagasság :............................... ................................. 3,0 m - Az építési hely határai :...................................................................... .telekhatártól mért 10,0 m. c) A beépítés közművesítettségi feltételei : közüzemi villamosenergia, ívóvízszolgáltatás, szennyvízelvezetés és tisztítás. (2) Közparkok kialakítása csak kertészeti tervek alapján lehetséges. (3) Meglévő közcélú zöldterületek megtartásáról, hiányos növényzet esetén kiegészítéséről gondoskodni kell. (4) A zöldterületek művelése, a területhasználat kialakítása során tekintettel kell lenni a természeti és táji adottságokra. (5) Új zöldtelületek kialakítása, illetve meglévő felújítása során olyan tájbaillő, honos fajok többszintű telepítése szükséges, melyek megőrzik, illetve megteremtik a terület megfelelő diverzitását, illetve élőhelyet nyújtanak a vadon élő állat- és növényfajoknak. 26.§. Erdőterületek E (1) A község külterületén erdőterületekhez azt Állami Erdészeti Szolgálat nyilvántartásában ekként szereplő földrészletek tartoznak:


2004.VI..


28

(2) A gazdasági, turisztikai (Eg) jelű erdőkben elhelyezhetők az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló létesítmények, az erdei turizmust szolgáló létesítmények. (3) Az (Ev) jelű védelmi és védett erdőkben csak máshol és másként nem létesíthető nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak helyezhetők el, épület nem helyezhető el.. (4) Az erdőgazdasági övezetekben minden engedélyköteles építési munka, területhasználat módosítás csak az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok, az érvényes erdészeti ütemtervek alapján, az erdészeti hatósággal, mint szakhatósággal egyetértésben történhet. (5) Erdő, véderdő és a védelmi célú zöldsávok telepítése esetén őshonos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fa és cserjefajokból elegyes erdő alakítandó ki. (6) Erdőterület, facsoport körülkerítése tilos, kivéve, ha azt növendék erdő és/vagy a vadállomány védelme indokolja. Ez esetben a körülkerítés engedélyezhető, az engedélykérelemben és az engedélyben a körülkerítés időtartamát meg kell jelölni. (7) Az erdőnek nem minősülő honos fajokból álló facsoportok megtartásáról – függetlenül a terület földhivatali nyilvántartás szerinti művelési ágától - gondoskodni kell mind kül-, mind belterületen. (8) A természetes, illetve a természetvédelem alá tartozó területeket összekötő ökológiai elemeket fenn kell tartani ökológiai folyosóként természetközeli állapotukban. (9) Védelmi rendeltetésű erdőterületen a hatásos zajcsökkentés érdekében a fa és cserjesorokat váltakozva, örökzöldekkel vegyesen kell telepíteni. (10) Véderdő és a védelmi célú zöldsávok telepítésekor elsősorban a táji és környezeti feltételekhez alkalmazkodó, őshonos fa,-és cserjefajokat kell alkalmazni. (11) Erdőterületen csak extenzív jellegű vagy természet-és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók. 27.§. Mezőgazdasági terület (1) Általános mezőgazdasági terület: (Má) a) Beépítési mód: szabadonálló b) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: - különálló lakóépület: 3,0-4,5m - gazdasági épület, terményszárító, silótorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető c) Építési hely - elő-, oldal-, és hátsókert: a telekhatártól min. 10m - gazdasági utaktól min. 30m - országos közutaktól: a 24.§ (2) szerint (2) Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület: (Mák)


2004.VI..


29

a) Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület a gyepterületek, a rétek, legelők, extenzív szántók, a Nyugat-Cserhát Tájvédelmi Körzet és a NATURA 2000 ökológiai hálózat tervezett területén. b) A gyep művelési ágban nyilvántartott területen fenntartást, a bemutatást, az ismeretterjesztést szolgáló állattenyésztés építményei alakíthatók ki, ha a terület eléri a 20 ha-t. Egyéb művelési ágban nyilvántartott területen építmény nem helyezhető el. c) Beépítési mód: szabadon álló d) Építési hely - elő-, oldal-, és hátsókert: a telekhatártól min. 10m - gazdasági utaktól min. 30m - országos közutaktól: a 24.§ (2) szerint e) Korlátozott funkciójú területeken 10 ha-nál kisebb telek nem létesíthető. (3) Kertes mezőgazdasági terület : (Mk) a) Belterületi kertes mezőgazdasági területen csak szerszámtároló helyezhető el. b) Beépítési mód: szabadonálló c) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: - külterületen: 3,0-4,5m - belterületen: 3,0m d) Építési hely - elő-, oldal-, és hátsókert: a telekhatártól min. 10m - országos közutaktól: a 24.§ (2) szerint (4) .A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke lakó,-és / vagy gazdasági épület esetében: közüzemi villamosenergia, legalább ívóvíz minőségű víz (ÁNTSZ engedély), zárt szennyvíztározó. (5) Általános mezőgazdasági terület az árutermelésre alkalmas termőföldek területe - elsődlegesen szántók és ültetvények, ahol a mezőgazdasági termeléshez szükséges gazdasági épületek elhelyezhetők, ha a telek területe intenzív kultúra esetén legalább 5 ha, szántóterület esetén 10 ha. Az általános mezőgazdasági területen kialakítható teleknagyság legalább 1,0 ha. (6) Az általános és korlátozott funkciójú mezőgazdasági övezetben a parcellák szélessége nem lehet 20 méternél kisebb. (7) Mezőgazdasági rendeltetésű területeket más célra felhasználni nem lehet. Átminősítés, kivonás csak az érintett szakhatóságok engedélyével lehetséges. (8) Távlatban belterületbe vonandó mezőgazdasági területen a jelenlegi rendeltetésnek megfelelő célú létesítmények is csak ideiglenesen helyezhetőek el. (9) Állattartó telep csak almos technológiával létesíthető. Az állattartásra vonatkozó részletes szabályokat az állattartást szabályozó önkormányzati rendelet tartalmazza. (10) Az állattartó telepeken keletkező hígtrágyát és almos trágyát zárt, szigetelt falú tárolóban kell tartani. (11) A vízfolyások és víznyerő helyek közelében talajjavításra, a talajvédelmi hatóság engedélyével, tőzeget, szerves trágyát vagy komposztot kell alkalmazni. A mezőgazdaságban keletkező szerves hulladék komposztálásával létrehozott talajjavító anyag csak forgalomba hozatali engedéllyel használható fel mezőgazdasági rendeltetésű területen.


2004.VI..


30

(12) A felszíni- és felszínalatti vizek védelme érdekében vízfolyások és a tó környezetében bármilyen növényvédelmi tevékenységet tilos folytatni: - vízi szervezetekre kifejezetten veszélyes növényvédő szerrel 200m-en belül, - vízi szervezetekre közepesen veszélyes növényvédő szerrel 50m-en belül, - vízi szervezetekre mérsékelten veszélyes növényvédő szerrel 20m-en belül, - vízi szervezetekre nem veszélyes növényvédő szerrel 5m-en belül. 28.§. Vízgazdálkodási területek V (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe tartoznak a folyóvizek medrei és azok partjai, az állóvizek medrei és azok partjainak területei, a közcélú nyílt csatornák és azok partjainak területei, a vízbeszerzési területek. Övezetei : - (Vk) vízbeszerzési területek - (V) folyóvizek, (duzasztott)tavak, patakok medre, partja - (Vm) közcélú nyílt csatornák, árok, vízmosás (2) A gyep, a nádas, a vízállásos területeken a művelési ágak, továbbá a vízfolyások, a tavak és azok partjait kisérő természetes, illetve természetszerű növénysávok megtartandók, más művelési ágba nem sorolhatók. (3) Vízfolyások, tavak rendezése, karbantartása kizárólag a táji-, természeti értékek károsítása nélkül, tájba illő módon, természetszerű kialakítással történhet. (4) A karbantartási munkák elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályokban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni.

VI. FEJEZET ÉRTÉKVÉDELEM 29.§. Művi értékvédelem (1) Az országos védelem alatt álló műemlékek a jelen HÉSZ 2 sz. függeléke I. pontjában felsorolt építmények (2) A műemlékekkel és műemléki környezettel összefüggő rendelkezések, illetve követelmények külön jogszabály alapján az alábbiak : a) Műemléki Környezet besorolásúak a Szabályozási Terven jelölt területek a következő hrsz.-ok szerint : - Az evangélikus templom, kegyeleti sírkert térségében a 4/3, 4/4, 5, 58/1, 58/3,.59, 60, 61, 62, 63, 65, 66, 67, 68, 69, 70/1, 70/2, 71/1, 71/3, 72, 73, 74, 83, 84, 86, 87, 93, 94, 95/1, 96,100, 102, 104 hrsz.-ú telkek, - A Jókai utca 8. számú parasztház térségében a 116/1,116/2,117,118,119,120,121,125,126,128, 051/13, 051/16, 051/17, 051/21, 051/22 hrsz.-ú telkek, b ) A műemlékek és műemléki környezetek esetében a 16/ 2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 2 sz. mel-


2004.VI..


31

lékletében felsorolt tevékenységek csak engedéllyel végezhetők. c) Műemlékek esetében bármely építési, bontási, felújítási tevékenység használatbavétel , telekalakítás, valamint funkcióváltás esetén az első fokú építési hatóság a Kulturális örökségvédelmi Hivatal. d) Műemléki hatósági engedélyt kell kérni minden olyan, egyébként nem építési engedélyköteles munka elvégzése céljából, amely a műemlék (külső-belső) jellegét és megjelenését (nyílászárók, tető- és bádogos-szerkezetek, tetőhéjalás, homlokzat-felújítás, -színezés, belsőépítészeti munkák, belső burkolatok, válaszfal-elhelyezés és -bontás, kertépítészeti munkák, hirdetőtábla, felirat, cégér, reklám elhelyezése) tartósan érinti. Műemléki hatósági engedélyt kell kérni továbbá tudományos vagy műszaki célú kutatás végzése céljából. e) Műemléki környezetet érintő építési, bontási, felújítási munkák, használatbavétel, telekalakítás, valamint funkcióváltás esetén az építésügyi hatósági eljárásokban a tervben a rajzokon és a szöveges munkarészben egyaránt - a megadott helyrajzi számú műemléki védettségű ingatlanok műemléki környezeteit - összes csatlakozó szomszédos ingatlant - helyrajzi szám szerint szerepeltetni kell. f) Nyomvonalas létesítmények engedélyezési eljárásában a műemléki hatóság szintén szakhatóságként szerepel. (3) Országos védelem alatt álló régészeti lelőhelyek felsorolását a HÉSZ 2 sz. függelék III. pontja tartalmazza.. (4) A régészeti védettségű területeken külön jogszabály alapján az alábbiakat kell betartani: - földmunkával járó építés, illetve telekalakítás engedélyezésébe az illetékes örökségvédelmi szakhatóságot be kell vonni, - építkezni csak megelőző régészeti feltárás után szabad. Az építtető a földmunkák kezdetéről kellő időben (8 napon) köteles értesíteni az illetékes intézményt. - az építtető, ha régészeti emléket talál, bejelentési kötelezettséggel tartozik. - a régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a KÖH-t véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában. Minden olyan esetben amikor a lelet, vagy jelenség kerül elő,a KÖH-t értesíteni kell. A régészeti lelőhelyek területére javasolt beruházások előtt a KÖH hatásvizsgálat készítését írhatja elő. (5) A helyi védettségre javasolt építmények felsorolását a jelen HÉSZ 2 sz. függelék IV.pontja tartalmazza (6) A helyi védelem alá bevonandó építményeket és természeti területeket, a helyi védelem biztosítását, az eljárás rendjét külön helyi rendeletben kell szabályozni. 30.§. A település természeti, táji értékei (1) Országos jelentőségű védelemre tervezett terület:eket a jelen HÉSZ 3.sz.függelék I.pontja tartalmazza.. (2) Tájképi értékek javaslata a jelen HÉSZ 3.sz. függelék II. pontjában. (3) Helyi védelemre javasolt területek a jelen HÉSZ 3.sz. függelék III. pontja szerint..


2004.VI..


32

(4) Természeti és táji értékek esetében meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek és természeti rendszerek fenntartásáról. (5) Természeti és táji értékek esetében gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények elhelyezése során a természeti értékek és a mesterséges környezet funkcionális, esztétikai összehangolásával történő tájba illesztésről. (6) A területen csak magastetős, a tájba illő, természetes anyaghasználatú és egyszerű tömegű épületek építhetők. Természetes anyaghasználat: égetett agyag, kő, fa, nád, üveg, vakolat. Egyéb anyagok csak takartan használhatók. Egyszerű tömeg: alaprajzában két téglalappal körülírható, nyereg- vagy kontytetőkkel fedett épület. (7) Vizekre és vízben élő szervezetekre veszélyes anyagok tárolása, kijuttatása a partvonaltól 1000 m-en . (8) A vizes élőhelyek mentén építési telek kialakítását, annak feltöltését, burkolását meg kell akadályozni.

VII. FEJEZET 31.§ EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK KÖVETELMÉNYRENDSZERE

(1) Igazgatási terület közigazgatási megosztásának változása: A belterületi határ a jelen Szabályozási Tervnek és jelen előírásoknak megfelelően módosítandó (2) Településrendezési eszközök használata Jelen Helyi Építési Szabályzatot és Szabályozási Tervet Csővár egységes Szabályzatának kell tekinteni, a későbbiekben bármely önálló területre készülő szabályzatot jelen HÉSZ módosításával kell kidolgozni. (3) Változtatási tilalom Változtatási tilalom alá esnek a jelen HÉSZ 4.sz. függelékében felsorolt fejlesztési területek .. VIII. FEJEZET 32.§ ALKALMAZÁSI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (1) Amennyiben más súlyosabb szankció nem érinti, szabálysértést követ el és az önkormányzat által megállapítható mindenkori legmagasabb értékű, a rendelet hatálybalépésekor 30 000.-Ft-ig terjedő bírsággal sújtható az, aki a Szabályzat alábbi rendelkezéseit megszegi: 5.§. Föld védelme 6.§, Levegő védelme 7.§. Felszíni és felszín alatti vizek védelme 8.§. Zaj és rezgésvédelem 9.§. Táj és természetvédelem 30.§. Művi értékvédelem 31.§. A település természeti, táji értékei.


2004.VI..


33

(2) Csővár község Építési Szabályzata a kihírdetés napján lép hatályba. (3) A Szabályzatot a hatályba lépést követően indított építési ügyekben kell alkalmazni. (4) A Szabályzat kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

Kelt :.............................év...............hó...........nap

........................................................... Dian József sk. polgármester

PH.

.................................................... Kiskutiné Cseri Mária sk. jegyző

A rendelet kihírdetésre.került 2004. VII.15-én.

...................................................... Kiskutiné Cseri Mária sk. jegyző.


2004.VI..



34

2004.VI..

SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents