Szabad Hajdu-kerületben helyezett és a munkácsi püspöki egyházmegyéhez tartozó szabolcsi főesperestség dorogi kerületében létező hajdu-dorogi egyház és javadalomnak 1871. év september hó 19.-20. napjain Nagyméltóságu és Főtisztelendő Pankovics István Ur munkácsi megyés püspök, Ő császári és apostoli királyi Felsége valóságos belső titkos Tanácsosa, a vaskorona-rend nagy – Sz. István magyar király jeles rendjének közép keresztese, és Sz. Péter és Pál apostolok tapolczai valóságos Apátja által tartott püspöki egyházi szabályszerü látogatás alkalmávali leirása.
2. Első Rész. A lelkészeti egyház épülete.
1. Fejezet. Az egyház épületének fekvése, szerkezete és felékitése. 1. §. Az anya-egyház fekvése. Ezen egyház Hajdu-Dorog városának közepén fekszik, keleti oldalán vonul a városi fő ut, északrol a lelkészilak kertjének, s a’ városház udvarának keritése, délről a városi főelemi tanodai épület, nyugotról egy utczától elválasztó deszkakerités övedzik. Helye száraz és tüzmentes. Az összes négyszögü templomi telek északról 50. délről 52. keletről 37. nyugotról 291∕2. folyó öl; tehát összesen 1,708. . ölet tesz. 2. §. Az egyház épülete kivülről. Ezen, szilárd anyagból, nem tudni mikor épitett egyház a lakosság számához mérten nem elegendőnek találtatván 1867. évben a nemes városi közönség által hozott határozat folytán, 1868. és 1869. években, bővitve ujonnan átalakittatott. Az egyházépület hoszsza 16. öl, szélessége a szentélynél 5. öl 4. láb, a torony alatt 4. öl; a szentély és torony között 8. ölnyi hosszuságban 4. öl szélességre uj kiépités történvén itt a szélesség 9. öl s 4. lábat tesz; a fal vastagsága 4. láb, magassága 6. öl, 2. láb. Ezen a szentélylyel épen napkeletnek fekvő templom nyugoti részén áll az egyháznál sokkal régibb négyszögü torony, melynek külsőleg hossza és szélessége egyenlően 3. öl, 51∕2. láb, magassága ezen torony kőrakásának az alapon felül 15. öl, a fal vastagsága alapjánál 1. öl, fentebb 4. láb; ezen kőrakáson felül áll egy sugár, kerekded, ácskészitette és bádoggal 1869. évben fedett 91∕2. láb magassságu fatorony, mi felett van egy aranyozott 3.’6” átmérőjü gomb és 4.’6” magasságu vasból készitett 1868-ban ujonnan aranyozott hármas kereszt. A torony el van látva egy még jó karban lévő 1839. évben készitett órával és 3. nagy haranggal, melynek legnagyobbika, az órás 17. mázsa 19. font; másodika, vagyis a negyedes 10. mázsa 4. font, a harmadik, legkisebb 5. mázsa 65. font az ütőn és koronán kivül; van ezen kivül egy kisebb harangocska is benne, melylyel a tanuló ifjuságnak szokott jel adatni. A harangokhoz a feljárás kivülről történik; a harangok felett közvetlenül áll a toronyőrszoba. Ezen templomot hajdan a nemes város épitette, mikor és ki által áldott meg, nem tudatik.
3. 3. §. Az egyház épülete belülről. Az épület belső világosságára nézve 14. öl 4.’ hosszu, a szentélyben 4. öl 2. láb, – a hajóban 8. öl, a torony alatti bejárásnál 2. öl 4. láb széles; a szentélyt a hajótól igen diszes, bár régen festett, de 1868. évben Petrovics Gyula festő által kitisztittatott és Müller Károly aranyozó által egészen ujolag megaranyoztatott képállvány választja el, melynek négy főképeinek egyike, jelesen: a jobboldali szélső a boldogságos szüz bemutatását, mint a kinek pártfogói tiszteletére van az egyház megáldva, ábrázolja; a szentély közepén van a fakészleti oltár, melyen faragott és márványszinre ugyancsak 1868-ban festett és 4. oszlopon nyugvó aranyozott menyezet alatt áll a diszes szentségtartó szekrény, feléje helyezett 1857. évben festett, urvacsorát ábrázoló, 1868. évben ujonnan aranyozott keretü képpel. Az oltáron van néhai Bacsinszky András püspök által 1773. évben megszentelt antimension. A szentély baloldala végső szegletében van az áldozványhozi előkészületi kis oltár, két oszlopu menyezettel s Krisztusnak a keresztrőli levételét ábrázoló képpel. A szentély ujolag 1868. van kifestve; a botív tetején a Teremtő szeme van jelképezve; a boltiv alatt három áldozványi ábra van, melyeknek egyike a jobboldali: Noe a bárka megállapodása utáni áldozat-bemutatását, a baloldali: Ábel és Káin áldozatait, a középső: Ábrahámnak Izsák fiát feláldozni akaró képletét ábrázolja; ugyancsak a szentélyben jobbról lent: a Moyzes rézkígyója, balról: a Kanaán földjéről vitt szőlőfürt ábrázoltatik, a baloldali részén a bemeneti ajtónál van a tüzhely. A templom hajójában három boltiv van, melyek elseje a sz. Háromság, másodika: Urunk menybemenetele, a harmadik, a karzat feletti: Sz. István korában a bálványok lerombolását előtüntető képekkel van ékitve; az első boltiveni kép a templom épitésével egykoru, a másik kettő 1868. évben. Révész György műve. Ezen templomhajó két oldalán van, 1868-ban a régi templomhoz épitett 8. öl hoszuságu 2. öl szélességü a templomhajójával hasonmagasságra épitett mindkét oldaloni uj épület, mely két oldalról két oldalkarzatot képez. Ugyancsak 1868-ban épittetett a hajó végébe egy 3. öl hosszu és 8. öl 4. láb széles karzat. Van továbbá a hajóban egy diszes 1869-ben készitett püspökiszék, mely a hajó jobboldalán 1868-ban megujított és aranyozott menyezet és
4. a jó pásztort abrázoló, szintén ujitott kép alá van helyezve; ezzel szemben áll az 1868-ban ujitott szószék, melyben a magvetőt ábrázoló kép diszlik. A hajó első boltivének közepéről függ egy aranyozott 24. gyertyára való fából készitett és diszesen aranyozott, a hajó utórészén a karzat alatt egy 8. gyertyára való, rézből 1868-ban öntött a két oldalkarzaton két-két, összesen 8. hat gyertyára való 1868-ban rézből öntött csillar. A hajóban továbbá vannak még az ülő padok és éneklészi karhelyek. 4. §. Egyházi készlet. Az egyházi készlet az 1./. alatt ide mellékelt leltárban foglaltatik, melyből kitünik, hogy az egyház ez idő szerint kellő készlettel van ellátva.
II. Fejezet. Az egyház vagyoni cselekvő és szenvedő állapota. 1. Cselekvő állapot. Ezen egyháznak a). van ingatlan vagyona, nevezetesen: folyó szám
1.
A birtokrész helyrajzi száma.
A dülő neve, a föld menyisége és termékenysége.
Szomszédok. északról
keletről
9,333.
Csontos vagy erdőföld név alatt ismeretes külön földtér, melyből a r. kath. lelkészet részére 100. hold 1500. . öllel kiadatván a város által a többi térség – 140 holdnyi – a gör. kath. egyház és iskola javára egyenlő részletben 1859. évben adatott át. Ezen föld közép minőségünek mondható.
a rom. kath. plebánia tagja.
nagy szeg egyházi puszta.
délről. a fehértói ország ut.
nyugotról. a közlegelő.
Van tehát az egyháznak mintegy, 85. hold külső szántóföld birtoka. Ezen földek évenkinti árverelés utján bérbe szoktak holdankint a
5. termékenységéhez képest különböző áron adatni. b). Ezen egyháznak a templom belső csinositására az alapitványi tőkék egy részét is felemésztvén, jelenleg szerzeményi tőkepénze nincs. Az alapitványi tőkék összege a 2./. csatolt kimutatás szerint tesz 4,620 frt. 50. krt. o. értékben, kezeltetik az egyház felelőssége alatt 6 % kamat mellett. A meglevő kötvények a lelkész felügyelete alatt a lelkészi irattárban állanak. c). Ezen egyház folyó bevételei s kiadásai számadásainak 1870. év végével készített kivonata ide 3/. alatt mellékeltetik, melyből kitünik, hogy az egyház ezen évben bevett 900 frt. 50 krt; kiadott 1009 frt. 93 krt, tehát készpénz-maradványa nem lévén, tulkiadása 109. frt 43 kr. o. értékben. Ezen számadási kimutatásból látható, hogy ezen egyház a menyiben a nemes város kegyuri joggal egybekötött terhet viseli, szükségei fedezésére elég alappal bir. 2. §. Szenvedő állapot. Ezen egyházat ez időszerint semminémü adósság nem terheli. 3. §. Egyházi gondnokok. Ezen egyháznak jelenben gondnokai: Görög Imre özvegy, egy gyermek atyja, városi képviselő s közbirtokos, fizetése 42. frt o. é. szolgál e minőségben folyó év kezdetétől. Előde Zsadányi Mihály, ki 17 évig vitte e hivatalt. Kiss Ferencz közbirtokos, városi képviselő, nős, több gyermek atyja, fizetése 42. o. é. forint, szolgál ez év kezdetétől; előde Dállyay Papp József tanácsnok volt 28. alatt. Ezen gondnokok számadásaikat és ezzel kapcsolatban a befolyó jövedelmeket és kiadásokat kezelik, tartozván minden év végével számadásaikat a Nemes városi közönségnek mint kegyurnak áttekintés és megvizsgálás végett beterjeszteni.
III. Fejezet. Az isteni tiszteletről s annak az egyházbani tartása rendéről. 1. §. Vasárnap és ünnepnapokon az isteni tisztelet rendje e következő: A reggeli isteni tiszteletre Gyümölcsoltó B. Asszony napjától a sz.
6. kereszt felmagasztalása ünnepeig fél hat órakor jel adatván a legnagyobb haranggal, 6. órakor valamenyi haranggal összeharangozás történik; ha litia van, a mi Urunk és a Boldogsagos Szüz valamenyi és Sz. Péter és Pál ünnepén is tartatik, akkor mind a három lelkész jelenlétével végeztetik a litia és utrenye; ha azonban litia nem tartatik a hetes segédlelkész végzi az utrenyét, ugy nem különben ennek végeztével, közvetlenül az iskolai tanonczok részére két kis harang jeladása után, az olvasott liturgiát. Fél kilencz órakor ismét jel adatván először a nagy haranggal, 9. órakor valamenyivel, a lelkész vagy egyik segédje végzi a nagy liturgiát, miközben az evangelium elolvasása után a nem hetes segédlelkész minden vasár- és ünnepnapon egyházi beszédet mond, nagyobb ünnepekben a liturgia mindkét segédlelkész segédlete mellett mondatik. Kereszt felmagasztaltatása ünnepétől Gyümölcsoltó Boldogasszony napjáig ugy a reggeli, mint liturgiai szolgálatra egy órával későbben adatik jel. Délután fél három órakor a legnagyobb, – 3. órakor valamenyi haranggal adatván jel, a hetes segédlelkész végzi a délesti isteni tiszteletet, miközben egyszersmind catechesist is tart. Husvét, Karácsonkor a feltámadási és születési isteni tisztelet éjfélkor tartatik. Egyházi körmenet tartatik Urunk születése ünnepének második, husvét és pünkösd második napján; továbbá vizkeresztkor a városon kivüli kuthoz; életszenteléskor és a templom ünnepén, végre Nagy-Boldogasszony napján a Mária Pócsi csodálatos Szüz Mária képéhez az ünnepelyes búcsumenet ritkán marad el. 2. §. Hétköznapokon: Vajhagyó vasárnaptól husvétig minden nap tartatik utrenye, melynek végeztével ősi szokás szerint a meghalt hivekről történik a megemlékezés, mit követ az év minden napján különbség nélkül végezni szokott liturgia félnyolcz órakor, vagy a gyónáshoz képest később, ezt rendesen a hetes segédlelkész tartozik mondani, ha azonban a lelkészek valamelyikének szándéka vagy kötelezettsége van lyturgisálni, az által felváltathatik, midőn pedig mind a három lelkésznek van liturgiája, ez egymásután szakadatlan sorban tartatik. Az ily rendkivüli isteni tiszteletek eléggé gyakoriak. Hozományok ∕:prinosz:/ az oltárra, szokásban egyátalában nincsenek. Az áldozati kenyeret az egyház sütteti, a bort a nemes város szolgáltatja ki. Második Rész. A lelkészeti anya és fiók egyházak, ápoldák, kereszteltek, a lelkészethez tartozó nép, a kegyur, maga a lelkész, annak kötelmei és
7. jövedelmei. I. Fejezet. A lelkészet. 1. §. A lelkészet helyiségei. Ezen lelkészet ős régi felállitási kora nem tudatik; az anyaegyházon kivűl tartoznak hozzá következő fiók-egyházak. Hajdu-Nánás 1. óra, és a szegegyházi puszta 11∕4 óra járásnyi távolnyira. 2. §. A lelkészi lak. A lelkészi lak, mely 1767. évben épittetett és zsindelylyel van befedve, 10. öl hosszu és 5. öl 4. láb széles, van benne a lelkész részére két jó karban lévő lakható szoba, egy ebédlő, előszobácska, kamara és tartalékkonyhával ellátott cselédház; a ház alatt pedig boltives pincze, ebben semmi felszerelés. Az egész belső telek északról 30. folyó öl, délről 27. keletről 37. nyugatról 44. folyó ölnyi, s igy az egész térsége 1,147 1∕8. . öl. Az egész fundust övedzi részint kőfal, részint rácsozat és deszkakerités; a fundusnak egy része házi kertül szolgál, melyben gyümölcsfák is vannak, kisebb része udvar, egy 10. öl hosszu kő és vályogból épitett istálóval és sertésollal, zsindelyes fedélzettel. 3. §. A lelkészeti könyvek. Ezen lelkészetnek anyakönyvein kivül vannak még – legnagyobb részben hittani tartalmu szép számu könyvei, melyeknek lajstroma 4∕. alatt ide záratik.
II. Fejezet. A fiókegyházak. a). Hajdu-Nánás. Ezen anyaegyházhoz tartozik H. Nánás fiókegyház 1. órányi távolságra, a hol azonban hiveinknek sem temploma, sem semminemű ingó vagy ingatlan birtoka nincs; és igy az isteni tisztelet hallgatására és lelki szűkségeik bárminemü kielégitésére, kivéve a beteg látogattatását és a temetést, Dorogra jönnek. H. Nánáson önálló sirkert nincs, hanem a protestáns sirkert északi oldalán hiveink és az ott lakó latin szertartásu hivek részére mintegy 200. . öl területü tér van hagyva, a hol háboritlanul temetkezhetnek. b). Szegegyházi puszta fiókegyház. Ezen fiókegyház az anyaegyháztól 11∕2. órányira érvén, a menyiben sem temploma, sem semminemű ingó vagy ingatlan vagyona nincs, a hívek innen is
8. mint a fentebbi fiókegyházból lelki szükségleteik kielégitésére Dorogra jönnek. A sirkert a szegegyházi pusztán a latin szertartásuak és protestansokkal is közös.
III. Fejezet. Segédlelkészet. 1. §. A segédlelkészet helyiségei. Ezen segédlelkészet eredetét ott veszi, hogy H. Dorogon 1819. évig ruthen és román egy templommal biró két külön parochia létezvén, két külön lelkésze is volt; mivel azonban az egész városi népség tisztán magyar ajku, a két lelkészet a most emlitett évben egyesittetett, s a román lelkész helyett két segédlelkész alkalmaztatott. 2. §. Segédlelkészi lakhelyek. Ezen segédlelkészeteknek állandó lakhelyeik ez ideig nincsenek, s a nemes város által bérelt házakban laknak; az egyik segédlelkésznek saját háza lévén, lakházi jogbeismerés tekintetéből a nemes várostól évenkint 55. forintnyi lakbért kap; a másik segédlelkész részére H. dorogi földmüves, Szunai Mihály a temfő (?) bejáró ajtajával szemben egy 300. . ölnyi területen fekvő még jó karban lévő, egy elő és utólakszoba és kamara (?) 3. öl hosszu és négy öl széles vályogból és náddal fedett házat vett; oly feltétel alatt, hogy a menyiben a nemes város mindkét segédlelkésznek tartozik lakot vagy lakbért adni, az általa 1868. évben vett házban lakó segédlelkésznek fizessen a nemes város évenkint 24. o. é. forintot, mely összegért kötelezve van a segédlelkész minden hóban egy a vevő és rokonai lelke üdveért elmondandó liturgiára. 3. §. Segédlelkészeti könyvek. Ezen segédlelkészetnek ez ideig semminemű könyvei nem léteznek.
IV. Fejezet. Az ápoldákról, kápolnákról, keresztekről az anya és fiókegyházakban. Ezen lelkészet területén semmi nemü ápolda nincs; kápolna sem volt, hanem az időszerint T’ettes Farkas István s neje Orosz Antonia asszony közbirtokosok a város nyugoti, ugy nevezett nánási temetőben sirboltot épittetvén családjuk részére, e felébe egy kisded diszes imola épittetett, s 1870. septemb. 22. 3,233. sz. alatt kelt püspöki engedély mellett 1870. october 2-án a sz. kereszt felmagasztalása tiszteletére ünnepélyesen felszenteltetvén, ekkoron az első sz. liturgia benne végeztetett.
9. Keresztje ezen lelkészetnek a két temetőn kivülin van még öt; és pedig: egy a templom mellett, egy a fehértói, egy a nánási, egy a böszörményi, és egy a tokaji uton a város végein. Ezen keresztek jó karbani fentartására alapítványok vannak téve, és pedig: a templom melettire néhai Papp Mária, Virág Péterné által 42. o. é. frt; a fehértói uton levőre néhai V. Szabó János és Oláh Anna által 42. frt. a nánási uton levőre Papp T. János által 50. frt. a böszörményi uton levőre néhai Görög Anna által 42. frt. a tokaji uton levőre Kiss Sándor altal 50. frt. Ezen alapítványi levelek néhai Görög Anna alapitványát kivéve, melyről csak az egyházi számadások tanuskodnak, a lelkészi irattárban őriztetnek. A keresztek ezidőszerint jó karban vannak. H. Nánás fiókegyházban kereszt nem létezik. A szegegyházi pusztai fiókegyházi közös temetőben van egy nem tudni ki által és mily időben állitott igénytelen, elavult fakereszt. V. Fejezet. A lelkészethez tartozó hivek az anya és fiókegyházban. 1. §. A lelkészet hivei. Ezen lelkészet hivei római kath. helvét hitvallásu és izraelitakkal vegyítve laknak, nevezetesen az egész javadalom területén van: Római katholikus…………….836. Helvét hitvallásu………… 11,775. Izraelita………………………482. Összesen…13,093.
2. §. A hivek A hivek között a) az anyaegyhazban b) nánási fiókegyházban c) szegegyházi fiókegyházban Gyónásképesek Gyónásképtelenek Tehát a lelkészet hivei összes száma.
Szent gyónas képes képtelen lelkek száma 5784. 2147. 30. 13. 53. 17. 5867. ---------------2177. 8,045.
házaspár.
1181. 14. 21.
„ 1,916.
10. 3. §. Vegyes vallásu és szertartásu házasságok. Ezen lelkészet területén vegyes vallásu és szertartásu házasságok ritkán fordulnak elő; az ez időszerinti vegyes vallásu és szertartásu házasságok összeirása az 5/. alatt ide csatoltatik. 4. §. A hivek erkölcsi viselete. Ezen lelkészet hiveiről általában bátran elmondható, hogy az egyháznak méltó fiai; a vallási buzgóság, mely különösen ezen helvét hitvallásuak tulnyomó számával elárasztott vidéken a böjt általános megtartása, a templom vasár és ünnepnapokoni szorgalmas látogatása, hétköznapokon szép számmali megjelenése és a búcsujárások általános gyakorlata által nyilvánul; de különösen azon vallási buzgóság szülte körülmény, mely szerint e lelkészet apró gyermekeitől számitva az ősz aggig, majdnem valamenyien tudják az egyházi és különösen a temetkezési szertartási éneket, és egyszersmind éneklik is, eléggé tanusítja a lelkészet hiveinek vallásosságát. Fordulnak elő esetek, különösen őszszel szüret után, hogy a menyiben a lelkészet területén a hivek nem kis menyiségü szőlőt művelnek, olykor-olykor borokozta mámoros ember is látható; de nagyobb botrányok ritkán fordulnak elő; az égett italok csak mértékletesen használtatnak. A káromkodás e vidékhez képest e lelkészet hiveinél eléggé gyér. A mi a fajtalan életet illeti, ettől e lelkészet hivei irtózattal fordulnak el.
VI. Fejezet.
A kegyur. Ezen lelkészet kegyura H. Dorog város nemes közönsége.
VII. Fejezet. 1. §. A lelkész személye és tulajdonai. A jelenlegi lelkész Szabó György született Szabó Demeter h. dorogi közbirtokos és Dadai Maria szűlőktől Szabolcsmegyében Nyir-Lugoson 1809. márcz. 24. a gymnasialis 6. osztályt NagyKárolyban végezte, 1828∕9. évben püspöki irnok volt, mikoron a papjelöltek közé soroztatván a bölcsészeti tanfolyamot Pesten, a hittanit Ungvárt bevégezvén 1835. sept. 8-án Nagy-Váradon nőtlen állapotban áldozárrá szenteltetett. Mint ujdon áldozár Fábiánházán segédkedett s Nyír-Vasváriban ideiglenesen lelkészkedett; 1836. évben püspöki levél és könyvtárnok s sz. széki aljegyző lett, mint ilyen 1837. február hóban a püspöki hittani lyceumnál erkölcstan és a lelkipásztorkodás rendes tanárává neveztetvén, e tantárgyakból az egyetemnél kiállotta a tanári szigorlatot és e minőségben
11. 8. évet töltött. Ezen hittanári foglalkozása mellett 6. egész évig egyszersmind képezdei rendes tanár volt; 1844. január 1. napján sz. széki ülnökké lett; ugyancsak 1844. octóber 20. a h. dorogi kegyuri joggal bíró közönség által lelkészükké választatván el, e javadalmat püspöki oklevél felruházása mellett 1845. február 20-án iktattatván be elfoglalta és ezen időtől 27-ik éve, hogy h. dorogi rendes lelkész. Ezen hivatalával egybefoglaltan 1848-iki novembertől a dorogi kerület alesperesi hivatalát is viszi. 1867. septemb. 18-tól pedig dicsően uralkodó Ő császári és Apostoli Királyi Felsége legkegyelmesebb kinevezésénél fogva egyszersmind Szabolcsmegyei főesperes is. 2. §. A lelkész hivatalánál fogva. A lelkész az isteni tisztelet vasár és ünnepnapokon ugy szintén köznapokon az egyházban az Első Rész III. Fejezetében leirt időben rendesen végzi az ünnepélyes liturgiát vasár és ünnepnapokon a népért mutatja be a Mindenhatónak; a szentségeket, nevezetesen: a keresztséget, bérmalást, a betegeknél itt szokásban levő utolsó kenet szentségét, a házasságra szükségelt előkészületi tanitásokat, ugy a házasság szentsége kiszolgaltatását a körülményekhez képest, ha valaki kivánja, vagy segédjei elfoglalvák avagy távol vannak, mindenkor készségesen teljesiti; a nagybőjti gyónásokat pedig, segédjeivel egyenlően hallgatja. A temetéseket a körülményhez képest, a mint a meghalt szülei vagy rokonai kívánják, a lelkész vagy maga, vagy segédjeivel együtt, avagy segédjei valamelyike által temetteti; és pedig a szegényeket ingyen, de a fizetni képesek irányába is megtartja a megyei rendelet által kiszabott köntösdij-szabályt. Végre mint iskolai igazgató látogatja az iskolakat, jelenvan a szigorlatokon, felügyel, hogy a segédlelkészek ne mulaszszák el a hitoktatást; ugy szintén az ifjuságnak a többi tanokbani és az erénybeni előmenetelére. Van összes hiveinek lélekszám szerint összeírása; alapitványi és ajánlati liturgiai könyve, rendes lelkészeti és esperesi naplója és levéltára. Ezen egyházban két segédlelkészi állomás van. Ez időszerint segédlelkész: Görög Pál; a második segédlelkészi állomás jelenleg üres. Görög Pál született 1836. év aprilis hó 10-én. HajduDorogon, hol atyja akkoron városi tanácsos volt. Tanulmányait a debreczeni kir. középtanodában kezdé, majd Ungvárt folytatá, hol mint végzett 6-od oszályu a munkácsmegyei papjelöltek sorába felvétetett; s a megyei ösztöndij élvezete mellett a felsőbb tanosztályokat a szathmári püspöki főgymnasiumban bevégezvén ugyanott 1857-ben az érettségi vizsgálatot is letevé. A theologiai tanfolyamot, miután a latinnyelvből vizsgálatot tett, s az előkészitő évtől kegyesen
12. felmentetett, az ungvári papnöveldében végezte. Mint pályavégzett 1861. a munkácsmegyei papárvaintézetbe informatorrá neveztetett, s e minőségben 11∕2. évig működvén, 1863-ban megnősült, s ugyanez év marczius havának 29-én pappá szenteltetett; beszél magyarul, oroszul, latinul s ért németül; 1864. évben kineveztetett segédlelkésznek Dorogra, hol mint ilyen mai napig működik. 3. §. A lelkész jövedelme. A lelkész jövedelmét következő források szolgáltatják: 1. a lelkészeti két telek, melynek egyes darabjai következők: a). A kilinkuti fordulóban 32. hold jó minőségü szántóföld, a telekjegyzőkönyv 2,498. részletszám alatt. b). A görögkuti fordulóban 32. hold jó minőségü szántóföld a telekjegyzőkönyv 4,098. r. sz. alatt. c). A zajgatói fordulóban 32. hold jó minőségü szántóföld a t.j.k.7,609. r. sz. alatt. d). A gyulási fordulóban 52. hold középminőségü szántóföld a t.j.k. 10.551. r. sz. alatt; mindegyik fordulóban egy darabban összesen 148. hold szántóföld 1600. . ölével. Kaszáló semmi. Legelő azonban két telek utáni részlet tartozik a lelkészi két telek külsősége után a közös legelőből, mely jelenleg minden megszoritás nélkül közösen használtatik. 2. A lelkészi belső telken kivül, mely miként a Második Rész, I. Fejezet 2. §. emlitve van 1,1471∕8. . öl, e lelkészethez tartozik még: két lelkészeti külső kert, melynek egyike 1,160. 3∕50. . öl, másikba 6941∕2 . öl. 3. Ágybér, vagy papibér, az 1806. évi parochialis jövedelmek országos összeirása alapján minden gazdától két pozsonyi, kisebb gazdától egy pozsonyi mérő és házas zsellértől egy fél pozsonyi mérő menyiségben lévén határozva; a menyiben ennek szedetése roppant sok kellemetlenség s mégis sikertelenséggel volt egybekötve, a nemes város közönsége a lelkészi éves bér helyébe 1865. évben az ugy nevezett kölesföldből, illetőleg a közös legelőből 56. hold földet 1,400. . ölével határozott a lelkész részére egy tagban kihasittatni s átadni, ama kellemetlen jövedelmezetlen papibér megváltása fejében, mi is püspöki kormánynak a nemes város által feljelentetvén, azt a lelkész önszemélyére nézve elfogadta s már 6. év óta használja. E szerint a lelkészet hivei jelenleg papibért nem teljesitenek, napszámot pedig már 1806. összeírás szerint sem tartoztak s nem is tartoznak. 4. A lelkész kap a nemes várostól évenkint 12. öl tüzi fát.
13. 5. A köntösdij a megyei kormánynak 1863. év november 21. napján 4,329. sz. alatti és kihirdetett schema szerint szedetik. 6. Ugyancsak a nemes várostól 200. itcze hegyi bort. 4. §. Segédlelkészek hivataloknál fogva. A segédlelkészek vasár és ünnepnapokon ugy szintén köznapokon az egyházban az Első Rész III. Fejezetében leirt időben rendesen végzik az isteni tiszteletet; a szentségek kiszolgáltatását és a temetéseket egymás közt felosztva hetenkint végzik, a nem hetes segédlelkész vasár és a hétközben netalán előforduló ünnepnapon egyházi beszédet tart. 5. §. Segédlelkészek jövedelme. A segédlelkészek jövedelmét a következő források képezik: 1. Földbirtokuk nincs; kapnak azonban kétkét vékás luczernást, egyegy vékás szántó és egy kosárnyi zöldségre való termő földet. 2. A helybeli lelkésztől 157. frt. 50. krt. o. é. egyenkint. 3. Az iskola pénztárából hitelemző oktatások dija fejében személyenkint 100. frt. o. é. 4. Az egyház pénztárából személyenkint 50. o. é. frtnyi segélydijt. 5. A helybeli lelkésztől egy kemecze téli fűtéséhez elegendő futő szalmát. Harmadik Rész. Az iskolák, tanitók és éneklészek.
I. Fejezet Az iskolák. 1 §. Az iskolai épületek. Ezen egyház iskolájának van 1820. ölnyi területü telke, melyen a következő épuletek vannak: A telek észak-keleti részén egy L. betü alakban szilárd anyagból nem tudni mikor épült, ezelőtt város házának használt, de 1864. évben átalakitott, cseréppel fedett iskolaház, melynek északi hossza 14. öl, 5. láb. keleti hossza 16. öl, szélessége 4. öl és 4. láb; öt tanteremből és egy tanitói tanácskozmány és iskolai könyvtárra szánt szobákból áll. A telek délnyugati szegletéből kissé beljebb áll egy 9. öl és 5. láb hoszszu, 3. öl, 3. láb széles vályogból épített és náddal fedett, még meglehetős karban levő egy előszoba és két tanteremből álló épület. Az első pontban említett épület a fi,- a másik pontban említett a leányiskola.
14. Ezen iskolatelek északnyugoti sarkán van 8. öl hosszu és 2. öl, 4. láb széles, egy pitvar, egy elő és egy hátulsó szobából álló meglehetős rozzant állapotban levő épület, mi ez időszerint a leányiskola elemi férfi tanitó lakául szolgál. A telek keletdéli szegletén van egy 14. öl hosszu és 4. öl 2. láb széles téglából épitett két szobára osztott árusolási czélra szolgáló épület. Ettől nyugotra mintegy 20. ölnyire eső távolban van egy 11. öl 2. láb hosszu és 4. öl 2. láb széles náddal fedett rozzant állapotban levő, három szobából álló épület, mi ezidőszerint űresen áll; ezen ház tanitói lakul szolgáland. 2. §. A tantermek. Miként fentebb érintve van, a fiiskolában van öt tanterem, a leányiskolában pedig kettő; ugy a fi mint a leányiskolai tantermek kellőleg el vannak látva ülőpadokkal, minden tanteremben van egyegy fekete tábla, egy szék és asztalka a tanitók részére. Az iskolákat télben vaskályhák melegitik, a melyekbeni tüzelésre kellő fáról az iskolai gondnok az iskolai pénztárból gondoskodik. Ezen főelemi tanoda ugy szintén a leánytanoda kizárólagosan gör. kath; tanitasi nyelve magyar. A fiiskola termei a tanonczok befogadására elég nagyok, a leányiskola azonban a növendékekhez képest nagyon szük.
II. Fejezet. Az iskolák vagyoni cselekvő és szenvedő állapota. 1. §. Cselekvő állapot. Ezen iskolának van: a). Ingatlan vagyona és pedig az Első Rész II. Fejezetének 1. §. megnevezett csontosi vagy Erdőföld dülőben, mely mintegy 85. holdra tehető. b). Van továbbá államkötvényekben 18,816. o. é. frtnyi tőkéje, mely 5 % kamatját a debreczeni m. királyi adóhivatal pénztárából husz száztóli jövedelmi adó czim levonása után ezüst pénzben szedi. c). Végre van még 1,385. frt 30 kr. o. é. kamaton levő tőkéje, H. Dorog város egyes lakóinál bármikor felmondható 6% kamatra kötvények mellett kiadva. A kötvények az iskolai gondnok által őriztetnek. Egyéb vagyona ezen iskolának nem lévén az épületek fentartása és a tanitók dijazására a nemes város segítsége nélkül képes nem lehet. 2. §. Szenvedő állapot. Ezen iskolákat ez időszerint a nemes várostól 350. frt. 6 % kamatra felköl-
15. csönzött adósság terheli. Egyéb adóssága nincs. 3. §. Iskolai gondnok. A jelenben iskolai gondnok nemes Tóth János közbirtokos s városi képviselő, özvegy, több gyermek atyja. Gondnokká lett 1870. évben; számadásait a nemes város közönségének mint kegyurnak, s illetőleg az iskolai-széknek beterjeszteni tartozik. Ezen iskolaiszék tagjai a hitfelekezeti hivek által mult évben választattak; elnöke T. Lyachovics János Ur.
III. Fejezet. Az ifjaknak az iskolába járási rendjeről. 1. §. Vasár és ünnepnapokon. Vasár és ünnepnapokon az egyház tornyában levő csengővel reggeli 7. órakor először jel adatván, félnyolczkor másodszor csengettetik, a midőn a két nembeli ifjuság tanitóik felügyelete mellett az egyik segédlelkész által mondani szokott olvasott szent liturgiára az egyházba vonulnak és a liturgián énekelnek. Délután félháromkor csengettetik először, 3-kor másodszor, a midőn a növendékek a fent érintett rendben jönnek a délesti isteni tiszteletre, mely alkalommal a segédlelkészek egyike által catechisálás tartatik. 2. §. Hétköznapok. Hétköznapokon reggeli 7. órakor csengettetik először, fél 8-kor másodszor, a midőn is az ifjuság az olvasott sz. liturgia hallgatása, illetőleg éneklésére vonul, a minek végeztével 8-kor kezdődnek a tanórák és délelotti 10. óráig tartanak. Délután 1. órakor csengettetik először és kettőkor másodszor, a midőn elkezdődvén a tanórák délutáni négy óráig tartanak. Hetenkint kedden délután és csütörtökön egész nap szünidő tartatik. Hosszabb szünidők évenkint három izben tartatnak, ugymint: kapáláskor két hétig aratáskor két hétig és octóber havában.
IV. Fejezet. A tanitók és azok jövedelme. 1. §. A tanítók személyei. a). A fi vagyis a főelemi tanodanál a tanitói személyzetet a jelenben képezik: 1. Fejér György, született 1848. évben H. Dorogon, a képezdei tanfolyamot Egerben végezte, tanitóul a nemes város közönsége által 1866. évben válasz-
16. tatott meg, s miután a tanítói szigorlatot ugyancsak Egerben letette, tanitói minőségben a nemes város által 1868. évben meg is erősittetett. Beszél magyarul, ért németül. Nőtlen. 2. Dállyay Papp László született 1844. évben H. Dorogon, a képezdét Ungvárt végezte, a nemes városi közönség által 1861. évben tanitóul választatván, e minőségben mai napig működik. Nős egy gyermek atyja, beszél magyarul, ért németül. 3. Orosz Mihály, született 1849. évben Szabolcsmegye Kótaj községében, a képezdei tanfolyamot Ungvárt végezte, tanitóul a T. iskolaiszék az 1870. évben választatván meg; beszél magyarul, ért oroszul és németül. b). A leánytanoda tanitói személyzete. 1. Szász János született Szabolcsmegyében Acsád helységében 1828. (?) évben; a képezdei tanfolyamot 1862. évben Mária-Pócson végezvén 1870. évig Szatmármegye Ér-Körtvélyes községében orosz és oláh kántor-tanitó volt; helybeli tanitónak 1870. évben választatván meg. Nős, négy gyermek atyja; beszél magyarul, németül, oláhul, oroszul, ért latinul. 2. Virág Katalin özvegy Küzmös Lászlóné, született 1817. évben H. Dorogon, férje mellett a tanitás elemeit gyakorolván, s miután Mária-Pócsi képezdénél a tanitó-képességi szigorlatot dicséretes sikerrel állotta ki 1858. évben a nemes városi közönség által segédtanitóul választatott meg. 1870. év kezdetétől rendes tanitónő a leányok egyik osztályában. 2. §. A tanitók jövedelme. a). A harmadik Rész II. Fejezet 1. §. emlitett iskolai földekből személyenkint 6-6. holdnyi föld használata. b). Minden egyes tanitó és tanitónőnek kész pénz fizetése 200. frt. o.é. – Ezen egész összegbe a város pénztárából adatik 3. tanitónak 48. o. é. frtjával összesen 252. o. é. frt; a többi az iskolai alapból teljesittetik. 3. §. Az iskolát látogató gyermekek. Ez iskolát, és pedig nevezetesen: a). A fi főelemi iskolát az ide 6/. alatt mellékelt névjegyzék szerint tartozik látogatni 532. figyermek, mivel e város kebelében, ennyi hat évet haladott es 12-őt be nem töltött gyermek találtatik; azonban mint az ide 7/. alatt mellékelt névjegyzékből kitünik járt 1870∕1. tanévben 326. és ezek is inkább télen mint nyáron át; az iskolába járást részint a szegénység, részint pedig a szülők gondatlansága akadályozza. b). A leánytanodát miként a b∕. alatt ide csatolt mellékletekből látha-
17. tó 1870∕1. tanévben 372. növendék látogatta. V. Fejezet. Az éneklészek személyei és jövedelmeik. 1 §. Az éneklészek személye. Ezen lelkészetnek a jelenben éneklészei: Lázár József és Lelesz János, kik éneklészi kötelességeik hetenkint felváltva teljesitik. a). Lázár József született 1831. évben Bökönyben Szabolcsmegyében, képezdei iskoláit részint a mária-pócsi zárdában, részint a nagy-váradi gör. kath. képezdében végezte, 1851. évtől 1853. november 8-ig Nagy-Létán mint éneklész-tanitó működött, 1853. november havától 1865. marczius 25-ig nagy-károlyi éneklésztanitó volt, a mikor Hajdu-Dorog város nemes közönsége által éneklészszé választatván e minőségben mai napig működik. Nős, négy gyermek atyja, tud magyarul és oroszul. b). Lelesz János született 1821. évben Hajdu-Dorogon, 6. gymnasialis osztályt Debreczenben, az 1845∕6-ki tanévben a képezdei tanfolyamot Ungváron végezte. 1847. évben e nemes város közönsége által éneklészszé választatván, mint ilyen mai napig müködik. Nős, 6. gyermek atyja, van H. Dorogon háza és 30. hold saját földbirtoka; tud magyarul, ért oláhul. 2. §. Az éneklész jövedelme. Ezen éneklészek jövedelmét a következő források szolgálják: 1. Lázár József éneklésznek H. Dorogon saját háza nem lévén éneklészi lakul az egyház tulajdonát tevő egy 504. . ölnyi területű belső telket kapott, melynek területén egy 8. öl hosszu, 3 öl és 4. láb széles ódon, náddal fedett, rozzant karban levő, két előszoba, pitvar, cselédszoba és kamarából álló, továbbá egy 4. öl hosszu és 2. öl széles szalmával fedett istálló van. 2. Mindkét éneklésznek külső földjei egyenlően vannak, és pedig: 1. a kilinkuti járásban 8-8. hold termékeny – 2. görögkuti járásban 8-8. hold termékeny – 3. zajgatói járásban 8-8. hold termékeny – 4. a gyulási járásban 12-12. hold termékeny – összesen van tehát személyenkint 36. holdnyi külső főldbirtokuk. 5. Ágybér, miként a Második Rész VII. Fejezete 3. §. 3. pontjában a lelkészekről meg volt emlitve, az éneklészektől is megváltatott, kik is ágybér fejében a kölesföld, vagyis a közös legelőből 14-14. holdnyi földet kaptak. Van e szerint tehát az ének-
18. lészeknek személyenkint 50. hold földbirtokuk. 6. A köntösdijt a megyei kormánynak 1863. évben kiadott megyei schema szerint kapják. Egyéb jövedelmök nincs. Negyedik Rész. Egyházfi, harangozó, toronyőr, sirkertőr, sirkert és szülésznők.
I. Fejezet. Az egyházfi, harangozó, sirkert- és toronyőr kötelmei: 1. §. Az egyházfi. Az egyházfi kötelessége a templomot folytonosan rendben és tisztán tartani, az egyházi ruhák és öltönyök mosását eszközölni, az oltári-kenyér és bort naponta az illető helyről az egyházba hozni, az oltárnál kiszolgálni, a beteghez a lelkészekkel járni, temetésre az öltönyöket vinni, és viszszahozni és a lelkészeti hivatalos leveleket naponta a postára es onnan a lelkészeti hivatalhoz hozni, végre bárbely hivatalos eljarásban a lelkésznek segédkezet nyujtani. 2. §. A harangozó. A harangozó tartozik naponta reggel 4. órakor, déli 12. órakor és esteli 8. órakor harangozni; ezenkívül ugy vasárnap vagy ünnepnap és hétköznapokon tartani szokott isteni tiszteletekre, mint halálozások esetén és temetések alkalmával harangozni, nemkülönben a lelkészeknek hivatalos ügyekben kész szolgálatjára állani. 3. §. A toronyőr. A toronyőr kötelessége folytonosan a toronyban lakni, és a netaláni tüzveszélyek felmerülése esetén azonnal jelt adni. 4. §. A sirkertőrök. A sirkertőrök figyelnek a sirkertekre, az ott lévő fákra, a sirhantok, és sirkereszteknek sértetlenüli megmaradására és a sirkertekbeni veteményeket őrzik.
II. Fejezet. Az egyházfi, harangozó, torony- és sirkertőrök személye s jövedelmeik. 1. §. Az egyházfi személye és jövedelme. Ez időszerinti egyházfi Barna György született 1844. Dorogon; nős, gyermek atyja, beszél magyarul és oroszul. Jövedelmét képezik:
a). a csontosi dülőben 2. hold középminőségü föld.
19. b). az egyházi cassából 50. frt. o. é; c). köntösdij fejében évenkint mintegy 30. o. é. frtot kap, részint sz. liturgiák után, részint a betegek szolgálatánál. 2. §. A harangozó személye s jövedelme. A harangozó Láczu György született 1817. H. Dorogon; nős 3. gyermek atyja, szolgál e minőségben 20. év óta. Jövedelmét képezik: a). a csontosi dülőben 2. hold középminőségü föld; b). az egyház pénztárából évenkint 60. forintnyi fizetés o. é; c). nagy liturgia szolgálatrai harangozásért, minden szolgálattól 25. kr. o. é. egyébb semmi. 3. §. A toronyőr személye és jövedelme. Ezidőszerint ezen lelkészetnek toronyőre nincs. 4. §. A sirkertőrök személye és jövedelmeik. A város keleti oldalán fekvő sirkertben a sirkertőr Kelemen János 72. éves, nős, 2. gyermek atyja. Jövedelme: a temetkezésre szánt helyiségen termő takarmány és lakházán kivül egyébb semmi. A város nyugoti oldalán fekvő sirkert őre Lugosi Péter 50. éves, nős, gyermeke nincs. Jövedelme: a temetkezésre szánt helyiségen termő takarmány és lakházán kivül egyébb semmi. 5. §. A sirkert. Ezen egyháznak két temetkezési helye van, a város keleti oldalán, a fehértói ut mentében van egy 10496. . öl területü temetője, melynek fele, az ugynevezett ó temető nem tudni mióta használtatik; másik fele 1839. év deczemb. 8-án miután rendesen körülárkoltatott néhai Lyachovics János akkori szabolcsmegyei főesperes és dorogi lelkész által megáldatván, kezdett használtatni, van benne ugyancsak 1839. évben a megáldás alkalmával néhai Pocsai Mihály költségén emelt, még most is jó karban lévő kőkereszt, elavult festésű feszülettel és egy ódon karban levő temetőőri lak; most az egész temető ákáczfával van körülültetve és az ezen temetőbe temetkezni szokott lakosság arányához mérten mintegy 20. évre a temetkezésre elég helyt szolgáltat. A város nyugoti oldalán a nánási ut mentében van egy használatba nem tudni mikor vett, még meglehetős karban levő kőkereszttel ellátott 6960. . öl területü körülárkolt ó temető, mely 1843. év april 29. óta nem használtatik. Ugyancsak ezen temető déli oldalán, ettől mintegy 400. ölnyi távolságra van egy rendes körülárkolt és ákáczfával körülültetett 10000. . öl területű uj
20. temető, melynek déli részén 3250 . öl terület faiskolának használtatik; ezen temető 1843. év május 8án nehai Lyachovics János szabolcsi főesperes és dorogi lelkész által áldatott meg; van benne egy még jó karban lévő feszülettel ellátott, néhai Farkas Miklós költségén emelt kőkereszt, és náddal fedett elavult temetőőri lak; az ezen temetőben temetkezni szokott lakosság árányához mérten ezen temető a temetkezésre még 20. évig elegendő helyet szolgáltat.
III. Fejezet. A szülésznők. Ezen lelkészet szülésznői a jelenben: a). Szilágyi Mária, férjezett Rácz Jánosné, született 1820. a szülészeti szigorlatot 1850. ben Pesten kiállván azóta e minőségen működik. b). Murvay Mária, özvegy Barna Demeterné, született 1827. a szülészeti szigorlatot 1852. évben Pesten kiállván azóta e minőségben működik. c). Balogh Mária, férjezett Papp Jánosné, született 1823. a szülészeti szigorlatot 1852. évben Debreczenben kiállván azóta e minőségben müködik. d). Jónás Mária, férjezett Ancza Jánosné született 1823. évben a szülészeti szigorlatot 1856. Pesten kiállván azóta e minőségben müködik. e). Szilágyi Anna, férjezett Szakál Mihályné született 1825. a szülészeti szigorlatot 1859. Pesten kiállván azóta e minőségben működik. f). Papp Terézia, özvegy Balogh Antalné született 1848. a szülészeti szigorlatot 1870. Pesten kiállván, azóta e minőségben működik. Befejezés. A fentebbi látogatási jegyzőkönyvből a következő tűnik ki: 1. Hogy ezen egyháznak kegyura Hajdu-Dorog város nemes közönsége. 2. Hogy vannak fiókegyházai, jelesen Hajdu-Nánás 1. orányira 3. Szegegyháza 11∕2. órányira. 4. Hogy az anyaegyházban görög szertartás katholikus lelkek száma……….7856. 5. Nánás fiókegyházban……………………………………………………… 63. 6. Szegegyháza fiókegyházban……………………………………………… És igy ezen lelkészetben a gör. katholikus lelkek száma összesen. 8,015.
96.
21. Észrevételek. 1. a III. 1. §-hoz. A mennyiben a segédlelkészi teendők sokoldalusága s olykori összehalmozódása a rendszeresitett két segédlelkészi állomásnak folytonos és szakadatlan betöltését mellőzhetlenül szűkségessé teszi: annálfogva Ő Excellentiaja, kegyes püspökünk, a közkivánatnak és a szükségesség kivánalmának engedve, megigérni méltóztatott, hogy a második segédlelkészi állomást mielőbb alkalmas egyénnel betöltendi, s jövőre is mindkét segédlelkészi állomás folytonos betöltéséről gondoskodand. 2. Közkivánatra Görög Pál jelenlegi segédlelkésznek hivatása betöltése buzgalma ez alkalommal dicsérőleg kiemeltetik. 3. Lázár éneklész kitünő szorgalma szintén dicsérőleg följegyeztetik; ellenben 4. Szász János tanitó ellen erkölcstelenség és rosz bánásmód tekintetében panasz emeltetvén, Ő Excellentiaja a panaszlott kihallgatása és a vád alaposságának konstatálása után és eredményéhez képest elégtételt helyez kilátásba. 5. A lelkészek az egyház, iskola és egyéb javadalmasok vagyona felőli telekjegyzőkönyv utólag ide mellékeltetik. 6. A templomi gondnok számadásainak megvizsgálása alkalmából határozatba hozatik, hogy a régi számadások megvizsgálására a képviselet kebeléből haladéktalanul többtagu küldöttség jelöltessék ki, és az a számadás feletti észrevételeit a képviseletnek záros határidő alatt bemutassa; ezentul pedig a gondnoki számadás évnegyedenkint ellenőrzési eljárás alá vétessék s a gondnok számadásának minden év eltelte utáni három hónap alatti bemutatására köteleztessék; továbbá határoztatott: hogy az egyházi pénzkészlet tüzmentes oly szekrényben őriztessék, melynek egyegy kulcsa a gondnokoknál, a harmadik pedig a lelkész kezeinél fog őriztetni. 7. Az egyházi alapitványi s egyéb pénzek csakis biztos helyre és telekkönyvi bekebelezés mellett lesznek elhelyezendők. 8. Hangsulyozott közkívánatra Ő Excellentiaja megígérni méltóztatott, hogy a püspöki kormány hívatalos levelezései ezentul magyar nyelven fognak eszközöltetni; továbbá hogy a vidéki püspöki vicariatusnak az összes nép részéről oly melegen óhajtott felállitása és a székhelynek Dorogon leendő megállapitása czéljából Ő Kegyelmessége minden kitelhető lépéseket az illetékes kormányhatóságoknál megtenni teljes készséggel kegyes leend; kijelenté továbbá, hogy a magyar
22. nyelv oltári nyelvvé emeltetése tárgyában az illető helyen jelentést és kellő lépést teend, és a naptár, kivánt egyesitése tekintetéből részéről akadály fenn nem forog; mindamellett ugy eziránt, mint a kisebb rendü ünnepeknek vasárnapra leendő áttétele iránt egyházmegyéje népeinek hangulatát és közkivánatát kipuhatolni igyekvend, és további intézkedéseit annak nyilvánulása szerint fogja érvényre juttatni. 9. E jegyzőkönyv nyomán Ő Excellentiaja örömmel győződvén meg arról, hogy Hajdu-Dorog egyházközség hiveit ugy a templomépítés körül buzgalmat s áldozatkészséget, mint a temető rendbentartása és sok más tekintetben is rendszeretet- és pontosságot tanusitottak, a miért is Ő Excellentiája megelégedését nyilvánitani kegyeskedett.
Kelt mint fent.
Pankovics István munkácsi püspök p.h. Medveczky Bazil munkács-megyei Székes-egyházi iskolai kanonok.– Ő nagyméltósága megyés
Danilovics János
püspök kegyes parancsára:
munk. Székesegyházi
Sztripszky Mihály
kanonok.
Szentszéki jegyző. Firczák Gyula cz: kanonok, lyceumi tanár. Nehrebeczky György szentszéki ügyész
23. p.h.
Oláh Jakab H k alkapitany mint hatosági kiküldött
Kovács János kápt. kerületi táblabíró mint hatósági küldött
p.h.
p.h.
Szabó György hajdudoroghi lelkész. s Szabolcsmegyei főesperes.
Volosinovszky János főhadnagy
Farkas István hajdúdorogi földbirtokos, és városi Képviselő
Farkas Sándor városi Képviselő.
Fejér György törvényszéki jegyző
p.h.
Magyar Antal városi főjegyző
Görög Imre számadó gondnok
Kiss Ferencz Szentegyházi gondok
Tóth János iskola gondnok Görög Pál h. doroghi segédlelkész ’s városi képviselő.
p.h.
