Stratégiai tervezés a szakképzõ intézményekben

Szakiskolai Fejlesztési Program

Minõségfejlesztési terület

Stratégiai tervezés a szakképzõ intézményekben Módszertani kiadvány

Nemzeti Szakképzési Intézet Budapest, 2006

Írta: Négyesi Krisztina

Szakiskolai Fejlesztési Program / Minõségfejlesztési terület Stratégiai tervezés a szakképzõ intézményekben Fejlesztésiterület-vezetõ: Menner Ákos

Kiadó: Nemzeti Szakképzési Intézet A kiadásért felel: Nagy László fõigazgató Nyomtatta a Monobit Kft. 2006. november

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Miért kell foglalkoznunk a stratégiai tervezéssel? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A stratégiához kapcsolódó fogalmak meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. A stratégiai elemeket tartalmazó dokumentumok tartalma és egymáshoz való viszonya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A stratégiai tervezés folyamata, módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. Összegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. Ajánlott irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5 5 10 15 18 28 28 29

1. Bevezetés

A jelen kiadvány célja, hogy segítse a szakképzõ intézmények számára kialakítani hosszú távú stratégiájukat. A kiadvány segítséget nyújt abban, hogy a stratégiai dokumentumokat megfelelõ tartalommal alakítsák ki az intézmények, és megértsék azok szükségességét, kapcsolódási pontjait. A 2. fejezetben bemutatásra kerül, hogy milyen információk alapján vált indokolttá, hogy a stratégiai tervezéssel foglalkozni kell, és milyen jogszabályi követelményeket szükséges ehhez figyelembe vennünk. A 3. fejezetben a stratégiával és a stratégiai tervezéssel kapcsolatos fogalmak kerültek tisztázásra. A 4. fejezet a stratégiát tartalmazó intézményi dokumentumok tartalmi elemeit vázolja fel, valamint kitér ezen dokumentumok elkészítésének rendjére. A IV. fejezetben áttekintésre kerülnek a stratégiai tervezés lépései, az egyes lépésekhez kapcsolódó tartalmak és a megvalósításra vonatkozó útmutatók, tanácsok. A kiadvány részei továbbá a stratégiai tervezés megvalósítását segítõ egyéb anyagok, módszertani leírások, melyek a Mellékletekben kerültek összegyûjtésre. Ezekre a kiadvány tartalmi részében találnak hivatkozásokat. A kiadvány hasznos segítséget nyújt minden szakképzõ intézmény vezetése és a stratégia kialakításába bevont intézményi munkatársak részére a stratégia megfogalmazásához, a stratégiai nyilatkozatok és dokumentumok elkészítéséhez.

2. Miért kell foglalkoznunk a stratégiai tervezéssel? 2.1. A problémafeltárás módja, elõzmények Bármilyen szervezet, így a közoktatási (ezen belül a szakképzõ) intézmények eredményes mûködéséhez elengedhetetlen fontosságú küldetésének és jövõképének meghatározása, valamint ezek betöltéséhez kapcsolódóan az intézményi stratégia és a hozzá kapcsolódó intézményi célrendszer kialakítása. A kialakított stratégia alapján kell hogy meghatározza az intézmény céljait és a célok eléréséhez kapcsolódó módszereket, alkalmazandó gyakorlatokat. A kialakított célrendszer és stratégia elengedhetetlen az intézmény fejlesztendõ területeinek kijelöléséhez, és az intézménynél folyó fejlesztések menedzseléséhez is.

6 Szakiskolai Fejlesztési Program Ugyanakkor a hazai szakképzõ intézményekben végzett felmérések egyértelmûen alátámasztják, hogy az intézmények többségénél problémát jelent az intézmény jövõképének, küldetésének és a hozzá kapcsolódó stratégiának a meghatározása, illetve a hozzájuk kapcsolódó célrendszer kialakítása. A stratégiai tervezés tevékenységére vonatkozó jelenlegi intézményi gyakorlatok fejlesztését az alábbi felmérések, helyzetelemzések indokolják: ·Q A Szakiskolai Fejlesztési Program I. szakaszához kapcsolódó intézmények (89 intézmény) körében 2005-ben végzett felmérések eredményei: dokumentumelemzések és intézményi látogatások tapasztalatai. Q A Szakiskolai Fejlesztési Program I. szakaszához csatlakozó intézmények önértékelésének eredményei (2004-ben és 2005-ben). Q A Szakiskolai Fejlesztési Program II. szakaszához csatlakozó intézmények (70 intézmény) körében végzett szakértõi helyzetfelmérések eredményei (2006). Q Mintavétel alapján kiválasztott intézmények körében végzett helyszíni problémafeltárás eredményei (2006). A fenti vizsgálatok az alábbi fejlesztendõ területeket azonosították a stratégiai tervezés módszertanával kapcsolatban: 1. Az európai, országos, regionális és térségi célok ismeretének a hiánya Nem ismerik az intézmények az országos és európai célkitûzéseket, stratégiai célokat, így a stratégiai tervezés során nem építenek a magasabb szintû stratégiákra és célokra, ezek figyelembevétele nélkül tervezik meg jövõjüket. Ezért a stratégiai tervezés során fel kell hívni az intézmények figyelmét a közoktatás, és ezen belül a szakképzés országos és EUs fejlesztési stratégiájának a megismerésére. 2. Intézményi célok egymásra épülésében lévõ hiányok Intézményi célok kapcsolata, egymásra épülése hiányos, nincs egyértelmû kapcsolat a stratégia célok – intézményi célok – fejlesztési célok között. A vizsgált intézmények körében az intézményi célrendszer fogalma, a célok hierarchiája, a fejlesztési célok kapcsolata az intézményi stratégiával, az éves tervekkel csupán az intézmények 33%-ában értelmezhetõ, követhetõ. Több esetben a különbözõ dokumentumokban eltérõ célok, célrendszerek fogalmazódnak meg. A célokon túlmenõen a többségnél a fejlesztések nem kapcsolódnak egymáshoz, a fejlesztések végeztével nem kerül értékelésre a fejlesztés, az elkészült szabályozások nem kerülnek be az intézményi dokumentumokba. 3. Stratégiai dokumentumok közötti összhang hiánya Általában nem koherensek az intézményi célok a különbözõ dokumentumokban, illetve sok esetben általános, nem mérhetõ, nem értékelhetõ célokat tûznek ki az intézmények. 4. Stratégiához kapcsolódó fogalmak értelmezésében lévõ problémák A stratégiához kapcsolódó fogalmakat nem megfelelõen használják az intézmények, különösen a jövõkép és küldetés fogalmak keverednek, illetve nem egyértelmû, hogy mit

Stratégiai tervezés a szakképzõ intézményekben 7

jelent az intézmény minõségpolitikája. További nehézséget jelent a stratégiai célok és egyéb célok közti különbségtétel, mely alapvetõen a fogalmak nem megfelelõ értelmezésébõl fakad. 5. A stratégiai tervezés folyamatleírásának hiánya Fõként az intézményi önértékelési dokumentumok elemzése során volt tapasztalható, hogy az intézményekben hiányzik a hosszú távú tervezés folyamatának leírása, az intézmények nagy többsége kevés konkrét gyakorlatot, módszertant tudott bemutatni a stratégiai tervezés végrehajtására vonatkozóan. A stratégiai tervezéssel kapcsolatos problémák lehetséges okai A stratégia, a stratégiai tervezés fogalmak nem megfelelõ ismerete. Q Nem ismertek a stratégiai tervezés módszerei. Q A stratégiát tartalmazó dokumentumok tartalmi elemei nem egyértelmûek. Q A stratégiát tartalmazó dokumentumok egymásra épülése nem egyértelmû. Q Nem egyértelmû, hogy hogyan és kinek kell meghatároznia és elfogadnia az intézményi stratégiát. Q Nem ismertek vagy nem egyértelmûek a magasabb szintû stratégiai célok, elvárások (ágazati, fenntartói). Q Nem sikerült a stratégiai tervezésre vonatkozóan megfelelõ eljárást kidolgozni, nem kerültek pontosan meghatározásra a tervezés lépései. Q Nem egyértelmû a különbözõ szintû célok egymásra épülése (stratégiai cél, intézményi cél, projektcél). Egyéb lehetséges okok A fentiekben említett felmérések, helyzetelemzések során alkalom nyílt arra, hogy az intézményeket magukat kérdezzék meg arról, hogy miben látják a stratégiai tervezés hiányának okát. Ezek között egyéb okként említették az alábbiakat: Q idõhiány, Q emberi erõforrás korlát. Q

2.2. Jogszabályi környezet A közoktatási intézmények hosszú távú terveinek kialakításához kiemelt fontosságú a jogszabályi követelmények betartása, illetve az országos szinten kiemelt stratégiai célok beépítése az intézmény tervezési folyamatába. Ehhez pontosan ismerni kell az erre vonatkozó törvényeket, rendeleteket és a közöttük fennálló összefüggéseket. Az intézményekben végzett felmérések egyértelmûen megerõsítették, hogy a jogszabályi követelményeket az intézmények néhol nem értelmezik pontosan, illetve akadnak

8 Szakiskolai Fejlesztési Program olyan intézmények is, amelyekben a tervezéssel foglalkozó munkatársak nem ismerik pontosan a kapcsolódó jogszabályi elõírásokat. Ezért különösen fontos, hogy a követelményeket ismerjék és helyesen értelmezzék, ahhoz hogy az intézmény olyan stratégiai tervezési folyamatot alakíthasson ki, amely eleget tesz a jogszabályi elvárásoknak. A stratégiaalkotásra vonatkozóan az alábbi jogi követelményeket szükséges figyelembe vennie az intézményeknek: 1. A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény jelenleg érvényben lévõ 40. §-a értelmében a közoktatási intézmények feladata egy Intézményi Minõségirányítási Program (továbbiakban: IMIP) kidolgozása. (Lásd 1. sz. melléklet.) A Közoktatási törvény arra kötelezi az intézményeket, hogy minõségpolitikát határozzon meg, és a minõségpolitika megvalósítása érdekében minõségfejlesztési rendszert mûködtessen. Mind a minõségpolitika, valamint az abban foglaltak megvalósítására készült minõségfejlesztési rendszer leírása minõségirányítási programban (IMIP) kell, hogy megtörténjen. A törvény szövegét értelmezve („mûködésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenõrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását”) elég jól behatárolható, hogy milyen tevékenységeket követel meg az intézményektõl. 2. A közoktatási intézmények minõségbiztosítási rendszereivel és minõségfejlesztési tevékenységével kapcsolatban a 3/2002 (II. 15) OM rendelet fogalmaz meg további követelményeket: „A közoktatási intézményekben folyó minõségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelõ szolgáltatásokat nyújtsanak. A közoktatási intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minõségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja mûködésének folyamatos fejlesztéséhez.” [4. § (1)] A 3/2002. OM rendelet a fentiek alapján az intézményi minõségfejlesztés keretében szervezeti önértékelést követel meg az intézményektõl. Az önértékelõ tevékenységgel azt a célt kívánják elérni, hogy az intézmények a társadalmi és helyi igényeknek, elvárásoknak megfelelõen végezzék tevékenységeiket. Az önértékelésen belül az alábbi tevékenységeket kell elvégeznie az intézményeknek: partnerek azonosítása, a partnerek körében végzett vizsgálatok lebonyolítása, mely magában foglalja a partneri elégedettségek és a partneri igények felmérését. Az önértékelés folyamatában ezen eredmények alapján kell az intézményeknek meghatározniuk céljaikat és a fejlesztési irányaikat. A célok, fejlesztések megvalósítása érdekében intézkedési tervet kell készíteniük, melynek megvalósulását értékelniük kell, és a fejlesztések által elért eredményeket be kell


építeniük saját rendszerükbe, azaz az eredményeket fel kell használni annak érdekében, hogy a mûködésükben fejlõdést érjenek el. Az önértékelés során az intézménynek értékelnie kell a stratégiaalkotás, stratégiai tervezés gyakorlatát is, illetve a stratégiákban megfogalmazottak megvalósulását. 3. A Magyar Köztársaság Kormánya 2005 májusában – a „Szakképzés-fejlesztési Stratégia 2005–2013” kapcsán – elfogadta az 1057/2005 sz. Kormányhatározatot, miszerint biztosítani kell, hogy 2008. december 31-éig valamennyi szakképzést folytató intézmény alkalmazhassa – az Európai Unió szakképzési minõségbiztosítási keretrendzerének figyelembevételével kialakított – minõségbiztosítási rendszert (1.1. pont), azaz a CQAF (magyar adaptálása: SZMBK) Követelményrendszernek történõ megfelelést. A Szakképzési Minõségbiztosítási Keretrendszer (SZMBK) felépítését, négy alkotóelemét – SZMBK Modell (Közös kritériumok) – Önértékelés (Módszertan) – Külsõ értékelés (Monitoring) – Mérés (Indikátorok) az alábbi ábra szemlélteti. Tervezés Felülvizsgálat (Visszacsatolás és fejlesztés)

Módszertan

Végrehajtás

Mérés és értékelés SZMBK Modell

Modell (Közös kritériumok)

Mérés (Indikátorok)

Önértékelés (Módszertan)

Külsõ értékelés (Monitoring)

A keretrendszer elemei

10 Szakiskolai Fejlesztési Program A Keretrendszer elsõ elemét képezõ SZMBK Modell (Közös kritériumok) tartalmazza a szakképzésre vonatkozó azon kulcskérdéseket, amelyek vizsgálata alapvetõ fontosságú a szakképzõ intézmények képzési tevékenységének minõségbiztosítása szempontjából. A kulcskérdések a PDCA logika négy lépése mentén kerültek csoportosításra, amelyeket az SZMBK Modell Módszertan eleme fog össze egységes egésszé. Az SZMBK Modell elõsegíti a minõségirányítási rendszerek tudatos tervezését, végrehajtását, értékelését és fejlesztését. Az SZMBK Modellje olyan követelményeket fogalmaz meg, amelyek alapvetõk bármilyen szakképzési intézmény minõségirányítási rendszerében, ezért a szakképzõ iskolákban mûködõ minõségbiztosítási rendszereknek – belsõ mûködésükön és szabályozásaikon keresztül – az SZMBK Modellben szereplõ kulcskérdésekre egyértelmû választ kell adniuk. Az SZMBK Modell és a stratégiaalkotás oly módon kapcsolódik egymáshoz, hogy az SZMBK Modell Tervezés eleme kapcsán kiemelt figyelmet kell fordítania az intézménynek a stratégiai tervezés elemeire, hiszen ennek alapján kell meghatározni az intézményi célokat, terveket. A módszertani kiadvány 3. sz. mellékletében kivonatot találnak az SZMBK Modellbõl, a Tervezéshez kapcsolódó kulcskérdések és azok intézményi magyarázata került a mellékletbe.

3. A stratégiához kapcsolódó fogalmak meghatározása A fejezetben a stratégiához kapcsolódó fogalmak kerülnek pontosításra. A fogalmak meghatározása, magyarázata egymásra épülésük sorrendjében történik, hiszen ezek egymásból következnek. Elsõként a magasabb szintû fogalmak kerülnek tisztázásra, azaz a jövõkép, a küldetés, az értékek és a minõségpolitika fogalmai, ezt követõen a stratégia és a stratégiai tervezés definíciója. Fontos továbbá a minõségpolitika fogalmának tisztázása, a különbözõ célok és végül a feladat fogalmának magyarázata. Jövõkép, küldetés A küldetést (misszió) és a jövõképet (vízió) két különbözõ kategóriaként értelmezzük, amelyeknek vannak közös és eltérõ vonásai. Közös jellemzõik Q A szervezet jövõre szóló elképzeléseinek viszonylag tartós építõelemei, a leghosszabb idõtávra szóló elgondolásokat foglalják magukban. Q A szervezet legfontosabb törekvéseit, stratégiai szándékait jelenítik meg.

Stratégiai tervezés a szakképzõ intézményekben 11 Q

Üzenetek a külvilág felé és a falakon belül azokról az alapvetõ célokról, nézetekrõl, amelyek mellett a döntéshozók a szervezet vezetése tekintetében elkötelezték magukat. Szerves részét képezik a szervezet imázsának.

Különbözõségeik: Q A jövõkép (vízió) specifikus elgondolásokat tartalmaz, a „kemény” részét képezi a fókuszpontnak. A szervezet lehetséges és kívánatos jövõbeni állapotát, pozícióját rajzolja fel, mindazon kritériumokkal, amelyekkel az elõrehaladását mérni tudja. A jövõkép megmutatja mivé lesz a szervezet a jövõben, az elérni kívánt jövõbeni pozíciót, tevékenységi köröket tartalmazza. A jövõkép alapvetõ, a misszióktól megkülönböztetõ szerepe, hogy merész célok elérésére inspiráljon, az embereket erõfeszítésekre ösztönözze. Q A küldetés (misszió) képviseli a „lágy oldalt”. Ilyen címszó alatt sokan krédó (hitvallás) szervezeti filozófia megjelöléseket használnak. Arra ad választ, hogy mi a szervezet létezésének célja, „mi végre van a világon”, milyen értékek, milyen elvek alapján mûködik. Többnyire érzelmi töltéssel rendelkezik. Viselkedési módhoz kötõdik, ellentétben a vízióval, amely inkább konkrét állapothoz. A vezetésben betöltött szerepe elsõsorban az, hogy megteremtse az elkötelezettséget, formálja a szervezeti kultúrát, koordináló erõ, „ragasztóanyag” legyen az emberek cselekedeteinél. A missziót sosem kapcsolják idõponthoz, idõtávhoz. A missziót gyakran szervezeti krédó (hitvallás) vagy aspirációink (törekvéseink) címszó alatt jelenítik meg. A küldetésnyilatkozat az intézmény által hivatalosan elfogadott és dokumentumaiban megjelenített nyilatkozat, mely tartalmazza, hogy mi a szervezet létezésének indoka, mely területeken kíván, illetve nem kíván mûködni, milyen termékeket és szolgáltatásokat kíván nyújtani, és kik lesznek ezek felhasználói. Vannak szervezetek, amelyek vagy csak jövõképet vagy csak missziót fogalmaznak meg, de a leggyakoribb, hogy mindkettõt meghatározzák. A tényekhez hozzátartozik, hogy a gyakorlatban a víziók és a missziók ritkán sterilek: jövõkép címszó alatt gyakran találunk misszióelemeket, és misszió megnevezés alatt vízióba illõ meghatározásokat. Sõt a dokumentumok szövegezésében gyakran olvashatók a megvalósítás módjára vonatkozó utalások is. A következõ oldalon elhelyezett táblázat segít pontosítani a jövõkép és a küldetés tartalmát.

12 Szakiskolai Fejlesztési Program Mire irányulhatnak, mi lehet a tartalmuk? A jövõképek tartalmazhatnak Q

O O

O

szándékolt jövõbeni pozíciót, ezen belül: szakmaszerkezetben elérendõ pozíciót, a földrajzi környezetben elérendõ pozíciót, a megcélzott piaci szegmensben vagy partnereknél, ügyfeleknél elérendõ pozíciót;

A missziók tartalmazhatnak Q

Q Q

O

O

O

Q

tervezett tevékenységi kört (portfóliót), ezen belül megjelölhetjük: meglévõ tevékenységeink közül mivel fogunk foglalkozni és mivel nem, milyen új tevékenységek felé nyitunk, milyen új szakmákkal lépünk be, milyen lesz a teljes tevékenységi körünk; képzelõerõre építõ, új szükségletek felismerésén alapuló innovatív célokat: ezek arról szólnak, hogy a szervezet a teljesen új (olykor partnerek által még fel sem ismert) szükségleteket milyen módon lesz képes kielégíteni, például milyen új szakmákkal, szolgáltatásokkal tud elõállni.

O

O

Q

Q

belsõ értékeket: amelyek a szervezet mûködésének legfontosabb jellemzõit foglalják magukban, olyan alapvetõ viselkedési normákat, elvárásokat jelenítenek meg, amelyek szerint a szervezet él. Követésük az intézmény vezetõi és munkatársai számára kötelezõ. érdekcsoportokkal szemben követendõ magatartási elveket, ezen belül megfogalmazhatunk: egyetlen érdekcsoporttal szemben követendõ magatartási elvet, több érdekcsoporttal szemben követendõ magatartási elvet, esetleg megjelölve a prioritási sorrendet is, ha a szervezet több érdekcsoport (tulajdonosok, vevõk, munkatársak stb.) elvárásainak való megfelelést ítéli szükségesnek; mûködési vezérelveket, amelyek a legfontosabb tevékenységi területekre vonatkozóan adnak követendõ alapelveket; a szervezeti filozófiát tömören összefoglaló meghatározásokat. Ezek többnyire a társadalom vagy valamilyen csoport jólétének elérésében, igényeinek (vágyainak) kielégítésében betöltendõ szerepre vonatkoznak. Ennél a típusnál gyakran hangsúlyozzák a szervezet társadalmi felelõsségét.


Értékek Olyan alapvetõ viselkedési normák, melyekben hisz a szervezet, és amelyek betartását mindenkitõl megköveteli. Minõségpolitika Egy szervezetnek a minõségre vonatkozó – a felsõ vezetõség által hivatalosan kinyilvánított – általános szándéka és irányvonala, az intézményi mûködés hosszú távú elveinek és azok megvalósításával kapcsolatos elképzeléseinek meghatározása. A Minõségpolitika az intézményvezetés minõséggel kapcsolatos céljainak és minõség iránti elkötelezettségének dokumentált kinyilatkoztatása. A szervezeti célokra, a partnerek igényeinek és elvárásainak teljesítésére kell vonatkoznia. Biztosítani kell, hogy az intézmény minden szintjén megismerjék, megértsék, megvalósítsák és fenntartsák, szükség esetén módosítsák. A Minõségpolitika elkészítéséhez az alábbi kérdésekre kell válaszolnia az intézménynek: Q Miben áll a szervezet szolgáltatásainak minõsége? Q Kik járulnak hozzá ahhoz, hogy elérjék a minõséget? Q Milyen célokat kell megvalósítani az adott intézménynél ahhoz, hogy megfeleljünk partnereink igényeinek? Q Milyen társadalmi, megrendelõi igények iránti elkötelezettséget vállal az intézmény? Q Hogyan járulnak hozzá a partnerek a célok megvalósításához? Q Milyen szerepet játszik a folyamatos minõségfejlesztés az intézmény életében? A Minõségpolitikának összhangba kell kerülnie a szervezet jövõképével, az érdekelt felek igényeinek kielégítésével tanúsítania kell, hogy a felsõ vezetés elkötelezett a minõség iránt, és mindent megtesz a minõség eléréséhez és állandó javításához szükséges erõforrások biztosítása érdekében. Az elkészült Minõségpolitika lényegében az intézmény „hitvallása” a minõségrõl. A nyilatkozat a minõségügyi dokumentáció része, a Minõségirányítási program (IMIP) része, illetve, ha az intézmény rendelkezik külön Minõségirányítási Kézikönyvvel, akkor annak tartalmazni kell a minõségpolitikát. A nyilatkozatot meg kell ismertetni a szervezet összes dolgozójával, a közvetlen környezetünkkel és az összes ügyfelünkkel. A gyakorlatban az elkészült nyilatkozatot jól látható helyeken, több példányban kifüggesztik az intézmény falain belül, és ha szükséges, az intézmény falain kívül is. Stratégia és stratégiai tervezés Alapvetõen többféle stratégia felfogás létezik, például: szemléletmód, viselkedési mód, problémakezelési stílus, összhangteremtõ tevékenység. Témánk szempontjából a stratégia tudatosan kialakított koncepció, amely a szervezet hosszú távú jövõjére vonatkozó

14 Szakiskolai Fejlesztési Program elképzeléseket tartalmazza olyan formában és tartalommal, amit a környezet és a szervezet adottságai lehetõvé tesznek. A stratégia a szervezet alapvetõ céljainak kitûzése, azoknak a terveknek és programoknak a meghatározása, amelyek lehetõvé teszik a célok elérését, továbbá az erõforrások elosztását, hogy a szervezet alkalmazkodni tudjon a környezetéhez. A stratégiai tervezés az intézmény eddigi tevékenységébõl, a jelenlegi helyzetébõl, jövõre vonatkozó elõrejelzéseibõl és törekvéseibõl meghatározott idõre szólóan kijelöli és megvalósítja a környezeti változások következményeihez igazodó célokat és a célok eléréséhez vezetõ utat (a szükséges eszközöket és módszereket). A stratégiai tervezés megválaszolja: Q milyen lesz a szervezet jövõje, jövõbeni helyzete a környezetében, Q milyen erõforrásokat kell alkalmaznia, hogy megfeleljen a környezet követelményeinek, Q milyen kritériumok és normák szükségesek ahhoz, hogy hosszú távú céljait elérje. Cél A szervezet által megfogalmazott konkrét elérendõ eredmények, amelyek képessé teszik a szervezetet arra, hogy beteljesítse küldetését, és valóra váltsa jövõképét. Az intézmények által megfogalmazott célok különbözõ szinten kerülnek megfogalmazásra. Q Stratégiai célok. Az intézmény hosszú távú céljai, amelyek több évre vonatkozóan fogalmaznak meg magasabb szinten elvárt eredményeket. Q Minõségcélok. Az intézmény mûködtetéséhez kapcsolódó rövid, közép- vagy hosszú távú célok, melyek a stratégiai célokból vezethetõk le, azok megvalósításához járulnak hozzá. A minõségcélokat a Minõségpolitikából kell levezetnie az intézménynek, ezek olyan célkitûzések, amelyekre törekszik a szervezet, vagy amit el akar érni. Q Fejlesztési célok. Fejlesztésre vonatkozó rövid, közép- vagy hosszú távú célok, melyek projektszerûen valósulnak meg. A fejlesztési célok szintén illeszkednek az intézmény stratégiai céljaihoz. A jól megfogalmazott cél: Q Értékelhetõ – ha nem tudjuk eldönteni, hogy egy célt teljesítettünk-e, akkor mi alapján tudjuk azt mondani, hogy jól dolgoztunk? Mi alapján tudunk kollégáink között aszerint különbséget tenni, hogy ki milyen mértékben járult hozzá az eredményekhez? Honnan tudjuk, hogy kinek a munkáját kell elismerni, s kit kell elmarasztalni? Amit nem tudunk mérni, azt nem tudjuk irányítani. A „jó” cél tehát az, amirõl eldönthetõ, hogy teljesítettük-e vagy sem. Q Teljesíthetõ – egy cél akkor „jó”, ha elérése, teljesítése alapvetõen az iskolától függ. Q Meghatározott a teljesítés idõpontja – azaz a megvalósító számára egyértelmû, hogy mi a megvalósítás határideje.

Stratégiai tervezés a szakképzõ intézményekben 15 Q

Q

Q

Q

Q

Q

Ellentmondásmentes – összhangban áll a magasabb szintû célokkal, illeszkedik az intézmény célrendszerébe, és nem áll ellentétben más kitûzött céllal. Érthetõ és nyelvileg megformált – mindenki számára, aki részt vesz a cél megvalósításában, egyértelmû, hogy mit kell tennie, érti a cél tartalmát. Szervezeti kultúrába illeszkedik – figyelembe veszi az intézmény belsõ környezetét, a szervezet belsõ adottságait. Érdemi – valóban elõreviszi a szervezetet, hatással bír az intézményre, munkatársaira, partnereire. Elérhetõ – reális tartalommal bír, figyelembe veszi a szervezetben rendelkezésre álló erõforrásokat. Motivál – pozitív hatást vált ki a munkatársakban oly módon, hogy cselekvésre ösztönöz, segíti a szervezet iránti elkötelezettséget.

Feladat A feladat a cél megvalósítási folyamatában végzett cselekvés(ek), tevékenység(ek), mely(ek)nek felelõse, határideje és értékelhetõ eredménye van. A feladat a célok eléréséhez vezetõ út.

4. A stratégiai elemeket tartalmazó dokumentumok tartalma és egymáshoz való viszonya 4.1. Stratégiai dokumentumok 1. A stratégia kialakításánál alapvetõen figyelembe kell vennie az intézménynek az intézmény Alapító Okiratát, ebbõl kiindulva tudjuk levezetni hosszú távú terveinket. 2. A Pedagógiai Program tartalmi elemeit a Közoktatási törvény 48. §-a határozza meg (lásd 1. sz. melléklet). Az intézmények ezen dokumentuma tartalmazza az intézmény küldetését, valamint a pedagógiai, nevelési munkával kapcsolatos stratégiai célokat. 3. A Közoktatási törvény 40. §-a alapján (lásd 1. sz. melléklet) az Intézményi Minõségirányítási Program kapcsán a minõségfejlesztési rendszer leírásában kéri az intézményektõl, hogy határozzák meg mûködési elveiket, hosszú távra szóló elképzeléseiket, azaz jövõképüket az intézmény mûködésével kapcsolatban. Továbbá a mûködési folyamatok meghatározását írja elõ, az intézmény rögzítse, hogy a teljes körû mûködés során milyen folyamatokat mûködtet. A folyamatokhoz kapcsolódó feladatok meghatározásával kapcsolatban külön kiemeli a törvény, hogy az intézmény térjen ki a vezetési, tervezési, ellenõrzési, mérési, értékelési feladatokra, azok megvalósításának módjára.

16 Szakiskolai Fejlesztési Program Az IMIP tartalmával kapcsolatos törvényi elõírások kevés konkrétumot nyújtanak az intézmények részére, meghagyva annak szabadságát, hogy az intézmény saját maga válassza meg a hozzá legközelebb álló minõségfejlesztési rendszert vagy eszközt, és ennek/ezek követelményeinek figyelembevételével határozza meg minõségfejlesztési rendszerét. Kötelezõen nem írja elõ jogszabály, hogy milyen rendszert alkalmazzon az intézményt, ez lehet már meglévõ rendszerek adaptálása, vagy lehet saját fejlesztésû rendszer is. A törvény alapvetõen meghatározza viszont, hogy melyek a szabályozandó folyamatok: Q a tervezés intézményi folyamata, Q a mûködés – ágazati és fenntartói szabályozások alapján történõ – biztosításának módja (mûködés), Q a partneri igény- és elégedettségmérés rendje (mérés, értékelés), Q az intézményi önértékelés/értékelés rendszere (mérés, értékelés), Q a vezetõi ellenõrzés és értékelés szabályozása (ellenõrzés; mérés, értékelés), Q az értékelés alapján a mûködés javítása, a folyamatos fejlesztés megvalósításának folyamata, Q teljesítményértékelés rendszere (vezetõi feladatokat ellátók és pedagógusok körében), Q teljes körû önértékelés rendszere (periódusa, módszerei), Q IMIP-ben foglaltak nevelõtestületi értékelése (szülõk véleményének kikérésével, figyelembe véve az országos mérés, értékelés eredményeit, a tanulók egyéni fejlõdését, az egyes osztályok teljesítményét, intézkedések meghatározása az értékelés alapján). Az utóbbi három pontban megfogalmazott követelmények az 1993. évi Közoktatási törvény 2006-os módosításában kerültek meghatározásra. További kötelezettsége az intézménynek a minõségirányítási programmal kapcsolatban: Q országos mérési-értékelési eredmények figyelembevétele a program megvalósítása során; Q az IMIP nevelõtestületi és szülõk általi értékelését, eredményét és az értékelés alapján kitûzött intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak, Q az intézkedéseket a fenntartónak kell jóváhagynia, és nyilvánosságra kell hoznia. 4. Továbbá meg kell említenünk a Vezetõi Programot, amely szintén az intézmény hosszú távú terveit kell hogy tartalmazza, az intézményvezetõ elképzeléseit fogalmazza meg.


4.2. Stratégiát tartalmazó elemek elkészítésének rendje A stratégiai dokumentumok elkészítésének sorrendje nem felcserélhetõ, hiszen ezek egymásra épülnek, egymásból következnek, a felülrõl lefelé történõ tervezés valósul meg. Elsõként mindig a magasabb szintû célokat, elveket tartalmazó dokumentumokat, illetve azok elemeit érdemes elkészíteni vagy felülvizsgálni, és ezekbõl kiindulva egyre konkrétabbá tenni az intézmény stratégiáját. A Pedagógiai Program és az IMIP – mint két alapvetõ stratégiai dokumentum – elkészítésekor, illetve felülvizsgálatakor, az alábbi sorrendben érdemes haladni a stratégiát tartalmazó elemek tekintetében, figyelembe véve ezek egymásra épülését: 1. A küldetésnyilatkozat meghatározása, mely azt írja le, hogy miért létezik a szervezet és melyek az elsõdleges feladatai. Azaz „Miért létezünk, mi a célunk?” A küldetésnyilatkozat lehet a Pedagógiai Program része is, vagy elõfordulhat, hogy az intézmény ezt önálló dokumentumként készíti el. 2. Jövõkép megfogalmazása, mely általánosan írja le, hogy mivé válhat a szervezet, és merre akar tartani. Arra kell választ adnia, hogy „Milyenek leszünk a jövõben? Mivé akarunk válni?” A jövõkép megfogalmazása szintén a Pedagógiai Programba kerül. 3. Nagyon fontos a szervezet irányítása tekintetében az alapvetõ értékek megfogalmazása. Minden szervezet úgy mûködik, hogy alapvetõ viselkedésmódokat betartanak, anélkül, hogy ezeket rögzítenék. Ezek azonban meghatározóak, példát mutatnak. Az értékeket az intézmény szintén a Pedagógiai Programjában fogalmazza meg. 4. A minõségpolitika megfogalmazásával a minõség iránti elkötelezettséget kell hogy dokumentálja a szervezet. Minõségpolitikát – a jogszabályi követelményeknek megfelelõen – az IMIP-ben szükséges rögzítenie az intézménynek. Amennyiben az intézmény rendelkezik magasabb szintû minõségirányítási rendszerrel és ehhez kapcsolódóan készített Minõségirányítási kézikönyvet, akkor ebben a dokumentumban is rögzítésre kerülhet a Minõségpolitika. 5. Csak a fentiek meghatározását követõen határozhatóak meg a célok, azaz, hogy konkrétan mit akar elérni a szervezet. Ha a nyilatkozatokat nem fordítjuk le célokká, akkor csak szép szavak maradnak. Az egyértelmû, mérhetõ célkitûzések segítik a megvalósulást. A intézmény különbözõ célokat fogalmaz meg, ezek eltérõ dokumentumokban kerülnek elhelyezésre. Az alapvetõ pedagógiai célokat az intézmény a Pedagógiai Programjában rögzíti. Minõségcélokat az IMIP-ben érdemes rögzíteni, hiszen ezek meghatározása a Minõségpolitikából levezetve történik.

18 Szakiskolai Fejlesztési Program

5. A stratégiai tervezés folyamata, módszerei Az alábbiakban tekintsük át a stratégiai tervezés intézményi lépéseit. A lépések kapcsán megfogalmazásra kerülnek a lépések célja, tartalma, valamint a megvalósításra vonatkozó útmutató, módszertan.

5.1. A stratégiai tervezés folyamatához kapcsolódó fõ lépések Adatgyûjtés, helyzetelemzés Q Külsõ környezet elemzése Q Belsõ adottságok vizsgálata A stratégia kialakítása, felülvizsgálata Q Küldetés, jövõkép meghatározása, felülvizsgálata Q Stratégiai célok megfogalmazása, felülvizsgálata Q Stratégiai célok lebontása (akciók) A stratégiai elfogadtatása, megismertetése Q A stratégia elfogadtatása Q A stratégia megismertetése A stratégia megvalósulásának ellenõrzése, értékelése Q A stratégia megvalósításának értékelése Q A stratégia megfelelõségének felülvizsgálata Az alábbi ábra a folyamat lépéseit szemlélteti.

Külsõ környezet elemzése Küldetés, jövõkép megfogalmazása

Stratégiai célok kialakítása

Belsõ adottságok vizsgálata

A stratégiaalkotás, mint racionális folyamat

Stratégiai akciók meghatározása


Ez nem jelenti azt, hogy ez az egyetlen lehetséges folyamat a stratégia meghatározásához. A szakirodalomban különbözõ folyamatmodellek léteznek. Ezek közül például a stratégiák kialakítását mutatja be a következõ ábra is. Környezeti elemzés (lehetõségek és veszélyek) Q belsõ környezet Q piaci környezet Q versenykörnyezet Q nyilvánosság Q makrokörnyezet

Intézményi stratégia Q

Célok megfogalmazása Q küldetés (misszió) Q célok

Erõforrások elemzése (erõsségek és gyengeségek) Q humán források Q pénzalapok Q eszközök Q rendszerek

Lehetséges stratégiák elemzése, a legjobb kiválasztás

Q

Q

Q

tantervi program stratégia termék/piac lehetõségek versenystratégia pozícionálási stratégia célpiaci stratégia

Szervezet kialakítása Q Q Q

struktúra emberek kultúra

Rendszer tervezése Q információ Q tervezés Q ellenõrzés

Forrás: Pavluska V.: Oktatási marketing

A következõkben tekintsük át a fentiekben rögzített folyamat négy lépését részletesen! 5.1.1. Adatgyûjtés, helyzetelemzés A lépés célja Tényekre alapozás az intézményi stratégiai dokumentumok elkészítéséhez, felülvizsgálatához, valamint a stratégia kialakításához, felülvizsgálatához szükséges adatok, információk elemzése, az intézmény állapotának felmérése.

20 Szakiskolai Fejlesztési Program A lépés tartalma Az adatgyûjtés során az intézménynek össze kell gyûjtenie, és elemeznie kell azokat az információkat, melyek a stratégiai dokumentumok elkészítéséhez, illetve felülvizsgálatához szükségesek. Ide vonatkozó mind a külsõ, mind az intézményen belül keletkezett információk. • Külsõ környezet elemzése Az intézménynek stratégiája meghatározásához számos külsõ információt figyelembe kell vennie. Ide tartoznak az intézmény mûködésére vonatkozó érvényben lévõ jogszabályi követelmények, valamint a várható jogszabályi változások. A jelenlegi és a jövõbeni jogszabályi követelmények teljesítésére kiemelt figyelmet kell fordítania a közoktatási intézményeknek. Alapvetõ követelmény, hogy az intézményi stratégiának illeszkednie kell a kapcsolódó EU-s és nemzeti, ágazati stratégiákhoz, követelményekhez. Tehát a tervezés során figyelembe kell venni az EU felnõttképzéssel és ezen belül kiemelten a szakképzéssel kapcsolatos céljait, valamint az országos, regionális és kistérségi ágazati (pl. közoktatási, szakképzési, munkaerõ-piaci és foglalkoztatási) stratégiákat és hozzá kapcsolódó célokat. Az ágazati követelményeket a Szakképzés-fejlesztési Stratégia (2005–2013) fogalmazza meg, mely tartalmazza az 1057/2005. Kormányhatározatot is. Az intézményi stratégia meghatározásakor az intézménynek alapvetõen figyelembe kell vennie a szakképzési stratégiát. További külsõ információt jelentenek a fenntartó által meghatározott stratégiák, célok. A stratégia kialakítását megelõzõen az intézménynek meg kell ismernie a fenntartó Fejlesztési Tervét, továbbá az Önkormányzati Minõségirányítási Programot, mely alapvetõ követelményeket fogalmaz meg az intézmény stratégiájára, célrendszerére vonatkozóan. Ezek jelentik az intézményi stratégiák kialakításának, felülvizsgálatának alapjait, azaz az intézmények a fenntartói célok figyelembevételével kell hogy meghatározzák a következõ idõszakra vonatkozó stratégiai célokat. Mindezeken felül természetesen az intézmény saját specialitásának megfelelõen további külsõ forrásokból is begyûjthet információkat stratégiájának kialakításához. Például, ha az adott város vagy kistérség valamilyen speciális felmérést végzett a térség munkaerõ-piaci helyzetével és a jövõbeni kihívásokkal kapcsolatban, akkor ezen információk figyelembevétele is igen fontos információkat hozhat az intézmény számára. • Belsõ adottságok vizsgálata Belsõ információt jelentenek a belsõ partneri felmérések eredményei, az intézményi önértékelés eredményei, továbbá az intézményi indikátorok értékei. Ha az intézmény a Szakképzési Önértékelési Modell (SZÖM) alapján végez önértékelést, ebben az esetben az intézménynek a Stratégia kritériumában kell értékelnie a stratégiai


tervezéssel kapcsolatos tevékenységeket, gyakorlatot. A SZÖM Modell 2. Stratégia kritérium követelményeit e kiadvány 2. sz. mellékletében találják. A SZÖM-ben található – Stratégiához kapcsolódó – kérdések nagyban segítik a stratégia kialakítását, a stratégiai dokumentumok felülvizsgálatát. A Stratégia kritérium alapján történõ értékelés eredménye is fontos információforrás a stratégia elõkészítéséhez, nem csupán adatot szolgáltat a jelenlegi stratégiáról, hanem a teljes folyamat (stratégia tervezése, megvalósítása, értékelése) átgondolását segíti. Az önértékelés eredménye tehát további bemenõ információként szolgál a stratégiai tervezéshez. Amennyiben a szervezet az elmúlt egy évben nem végzett önértékelést, a stratégiai tervezést megelõzõen indokolt elvégeznie az intézmény jelenlegi helyzetének felmérését. Ennek egyik lehetséges módszere a SWOT-analízis. A SWOT-elemzés módszerének leírását kiadványunk 4. sz. melléklete tartalmazza. Az intézmény stratégiájának meghatározásához igen fontos, hogy a belsõ információkat összességében tekintse át az intézmény, és a nagyobb összefüggéseket próbálja meg az intézmény felismerni az évenként vagy rövidebb periódusokban begyûjtött adatokból. Ezért is kiemelt fontosságú az adatok hosszabb távú áttekintése és komplex elemzése. A lépés megvalósítása Az adatok összegyûjtésére, elemzésére vonatkozóan érdemes összeállítani egy csapatot, akik egymás között felosztják az adatok begyûjtését, értékelését. Fontos, hogy ezek a munkatársak ismerjék a stratégiához kapcsolódó fogalmakat, tisztában legyenek a stratégiai dokumentumok tartalmával, elemeivel, hogy valóban a tárgyhoz kapcsolódó adatokat gyûjtsék össze. A csoport tagjait érdemes úgy megválasztani, hogy a szervezet felépítését teljes egészében lefedje, minden oldalról fel tudjuk tárni az intézmény jelenlegi helyzetét. A csoport tagjai számára ismertetni szükséges az adatgyûjtés és elemzés célját, módszerét. A célok között ki kell térni arra, hogy alapvetõen a szervezeti stratégia meghatározásához, felülvizsgálatához gyûjtünk információkat. Ügyeljenek arra, hogy a feltárt információk dokumentálásra kerüljenek, hiszen ezek fogják jelenteni a bemenõ információkat a stratégiai dokumentumok elkészítéséhez. A külsõ információk közül érdemes külön kivonatot készíteni azokról a lényeges követelményekrõl, melyek megismertetése mindenképpen indokolt azok körében, akik részt vesznek a stratégiai meghatározásában, felülvizsgálatában. A belsõ információk összegyûjtése a partneri mérési eredmények elemzését foglalja magában, illetve amennyiben az intézmény önértékelést végzett, ezen információk igen fontosak a stratégiai meghatározásához. Ha az intézmény a Szakképzési Önértékelési Modell alapján végez önértékelést, ez igen alapos áttekintést, helyzetelemzést nyújt a szervezetrõl. A korábbi stratégiai dokumentumok értékelésének eredménye további bemeneti in-

22 Szakiskolai Fejlesztési Program formációt fog nyújtani a stratégia kialakításához, átdolgozásához. Át kell gondolnia a szervezetnek, hogy melyek azok az elemek, célok, értékek, melyek továbbra is az intézmény sajátjainak tekinthetõek, relevánsak, megvalósíthatók, aktuálisak, és melyek azok, melyek nem illeszthetõk be a következõ idõszakra vonatkozó stratégiába. Itt történik annak értékelése, hogy a kitûzött stratégiai célok mennyiben valósultak meg a szervezetben. Ehhez segítenek a célokhoz kapcsolódó indikátorok eredményei. Amennyiben nem valósultak meg, ennek milyen okai vannak, és kell-e ezekkel a következõ idõszakban foglalkoznunk. 5.1.2. A stratégia kialakítása, felülvizsgálata A lépés célja Az intézmény számára megfelelõ stratégia kialakítása, a stratégiai dokumentumok elkészítése, felülvizsgálata, a célok megvalósításának segítése. A lépés tartalma A stratégiai tervezés megvalósítása alapvetõen három egymást követõ lépést foglal magában. • Küldetés, jövõkép meghatározása, felülvizsgálata A stratégiai dokumentumok kialakítása, illetve felülvizsgálata fentrõl lefelé történik, ami azt jelenti, hogy csak a küldetés és jövõkép meghatározását követõen történhet meg a célok megfogalmazása. • Stratégiai célok megfogalmazása, felülvizsgálata A célok megfogalmazása jellemzõen két intézményi dokumentumban fogalmazódik meg: a Pedagógiai Programban és az IMIP-ben. A Pedagógiai Programban meghatározott célokkal kapcsolatban az intézménynek mindenképpen figyelembe kell vennie, hogy azok beépüljenek a helyi tantervbe. A szakképzés célrendszerébe és tantervébe továbbá be kell építeni a sikeres munkavállalói szerephez szükséges kulcskompetenciák elsajátítását, az alapkészségek, valamint a személyes és szociális képességek fejlesztését. • Stratégiai célok lebontása (akciók) A stratégiai célok éves szintû feladatokra bontása a munkatervben kell hogy megtörténjen. Az intézmény stratégiájának megvalósításához elengedhetetlen, hogy az abban megfogalmazottak különbözõ szintû célokra és hozzá kapcsolódó feladatokra legyenek lebontva. Ez a lebontás biztosíthatja csak az intézmény stratégiájának megvalósíthatóságát, továbbá, hogy minden munkatárs számára kellõen konkrét, érthetõ legyen, hogy mit kell tennie annak érdekében, hogy az intézmény betöltse küldetésében vállalt szerepét és elérje jövõképét.


Elõször is ehhez kapcsolódóan kell megfogalmazni az intézmény éves munkatervét. A munkaterv elkészítésénél kiemelt fontosságú, hogy ne csupán az év során rendszeresen megvalósítandó feladatokat tartalmazzák, hanem az adott évre vonatkozó fejlesztések céljait és feladatait is. Ezután történhet a munkaterv különbözõ csoportok szintjére, például munkaközösségek szintjére történõ lebontása. Itt különösen fontos, hogy ne csupán az elvégzendõ feladatok, hanem a feladatokhoz kapcsolódó célok is konkrétan legyenek megfogalmazva a különbözõ intézményi csoportok, például munkaközösségek szintjén. Ugyanakkor az intézményi célok lebontása során arra is kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy számos esetben olyan intézményi célokat is felvállalnak az intézmények, amelyek nem köthetõek egy konkrét intézményi csoport tevékenységéhez, hanem több csoport együttes munkájának eredményeként érhetõ el a kitûzött cél. Ebben az esetben is figyelni kell arra, hogy az érintettek számára is egyértelmûen megfogalmazottak legyenek ezek a célok. A lépés megvalósítása A stratégiai dokumentumok elkészítése, felülvizsgálata nem történhet meg egyetlen vezetõ résztvételével vagy néhány a vezetést képviselõ munkatársakkal, mert ebben az esetben a stratégia kialakításának célja értelmét veszti, nem tudják a munkatársak sajátjukként értelmezni és azonosulni a benne foglaltakkal. Alapvetõ szempont, hogy vonjuk be a munkatársakat a stratégia kialakításába, egyrészt oly módon, hogy a tõlük származó információkra építünk, másrészt a végleges stratégia meghatározásába. Az elõbbi lépés értelemszerûen az intézményben egy nagyobb kört fog érinteni, akár minden munkatársat bevonhatunk azzal, hogy megkérdezzük véleményét, gyûjtjük a véleményüket. Nem feltétlenül szükséges direkt erre vonatkozó összejöveteleket szervezni, de egy-egy megbeszélés alkalmával gyûjtsünk adatokat, információkat a munkatársaktól. Persze ezt a tevékenységet is terveznie kell az intézménynek, azaz meg kell határozni, hogy ez kinek/kiknek a feladata és milyen formában történik ezen információk gyûjtése. A stratégia megalkotásának elsõ lépése tehát a végrehajtásban részt vevõ munkatársak képzése. A résztvevõknek ismerniük kell a stratégiához kapcsolódó fogalmakat, a stratégiai dokumentumok tartalmát, célját, lényegét. A 2. Helyzetelemzés lépés megvalósításánál már jeleztük, hogy csoportmunkában célszerû megvalósítani. Természetesen a stratégia meghatározásába is bevonható ugyanez a csoport, nem kell külön csoportot létrehoznia az intézménynek. A stratégiai nyilatkozatok, dokumentumok konkrét megfogalmazása, elkészítése, végleges formába öntése valószínû, hogy egy kisebb csoportot fog érinteni az intézménybõl. Alapvetõen a vezetés feladata a stratégia meghatározása, azonban a munkatársaktól jövõ információkra kell hogy építsenek.

24 Szakiskolai Fejlesztési Program Nagyon fontos, hogy olyan stratégiát vázoljon fel a szervezet, mely végrehajtható, azaz lebontható feladatokká, tevékenységekké, akciókká. Ez pedig azzal érhetõ el, hogy az intézményi célok, fejlesztési célok mindegyike illeszkedik a stratégiához, a magasabb szintû stratégiai célok (ágazati, fenntartói) megvalósulását célozza meg. Az éves munkatervben foglalt feladatoknak tehát a stratégia megvalósulását kell szolgálniuk. Amennyiben a szervezet kialakította stratégiáját, a továbbiakban a felülvizsgálatra kell összpontosítania. Ezt a folyamatot pedig terveznie és szabályoznia kell. A stratégiai tervezés folyamatának szabályozása ki kell hogy térjen a stratégia meghatározásának, felülvizsgálatának módjára, tartalmára, kialakításának intézményi folyamatára. Különbözõ stratégiai dokumentumok készülnek a szervezetben, melyekkel kapcsolatban fontos meghatározni a szabályozásban a tartalmi tényezõket és a dokumentumok egymáshoz való kapcsolatát. E nélkül nem lesz biztosított a dokumentumok összehangolása. A szabályozásnak továbbá ki kell terjednie a stratégiai dokumentumok elfogadtatására, jóváhagyására, a partnerek körében történõ megismertetésére és a stratégia megvalósításának ellenõrzésére, értékelésére, az esetleges beavatkozásokra. 5.1.3. A stratégia elfogadtatása, megismertetése A lépés célja Az intézmény partnerei elfogadják, megismerjék és megértsék az intézmény stratégiáját. A lépés tartalma A lépés gyakorlatilag két dolgot foglal magában. Egyrészt a stratégiát el kell fogadtatni az intézmény munkatársaival, majd ezt követõen meg kell ismertetni a partnerekkel. • A stratégia elfogadtatása A stratégia kialakítását követõen a munkatársakkal el kell fogadtatni a stratégiát tartalmazó dokumentumokat. Az intézmény vezetésének lehetõséget kell teremtenie arra, hogy a munkatársak megfogalmazzák véleményüket, észrevételeiket a stratégiai dokumentumokkal kapcsolatban. Ezek figyelembevételével – amennyiben szükséges – még módosíthatóak a dokumentumok, majd ezt követõen történhet meg a stratégia elfogadtatása. • A stratégia megismertetése A stratégia megismertetése magában foglalja egyrészt, hogy minden munkatárs, másrészt valamennyi, az intézmény számára fontos partner ismerje az intézmény küldetését, jövõképét, stratégiai céljait. A Pedagógiai Programot hozzáférhetõvé kell tenni az intézmény partnerei számára, mely egyben törvényi kötelezettség is. A megismertetés mellett fontos, hogy a stratégiát megértsék az intézmény munkatársai és egyéb partnerei, és az intézménynek gondoskodnia kell arról, hogy a szervezet vezetése tudatosítsa a munkatársakban, hogy a stratégia megvalósításához miként


tudnak hozzájárulni, hogy tudják milyen magatartásra, tevékenységekre van szükség a stratégiai célkitûzések eléréséhez. Az egyéb partnerek közül kiemelt jelentõségû a stratégia fenntartó felé történõ megismertetése. A Közoktatási törvény 40. §-a külön kiemeli a fenntartó kompetenciáját az IMIP-pel kapcsolatban, ugyanis az intézménynek az IMIP-értékelést és a javasolt intézkedéseket meg kell küldenie a fenntartónak. További kötelezettség, hogy a javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé, és a fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket nyilvánosságra is kell hoznia. A lépés megvalósítása A lépés megvalósítása két szinten történhet. • A stratégia elfogadtatása A stratégia elfogadtatását célszerû egy tantestületi tájékoztató keretében megtenni. A tantestületi tájékoztatót megelõzõen érdemes a munkatársak részére továbbítani a stratégiát tartalmazó nyilatkozatokat, dokumentumokat, így a tantestületi tájékoztatón érdemben is hozzá tudnak szólni, javaslatokat tudnak megfogalmazni a stratégiával kapcsolatban. A tantestületi tájékoztató térjen ki: Q a stratégia megalkotásához felhasznált adatokra, információkra, Q a stratégiai dokumentumok tartalmi elõírásaira, Q a stratégia megalkotásának lépéseire, Q a stratégiai dokumentumok ismertetésére, Q a vélemények összegyûjtésére, Q a stratégiai nyilatkozatok és dokumentumok elfogadtatására. Amennyiben a megfogalmazott vélemények, javaslatok alapján módosításra kerülnek a dokumentumok, csak ezt követõen történhet meg a munkatársak általi elfogadtatás. A stratégiai dokumentumok elfogadtatásakor elõfordulhat, hogy nem minden munkatárs ért vele száz százalékban egyet. Ettõl ne ijedjünk meg, a dokumentumok megfogalmazásakor ne törekedjünk a teljes konszenzusra. Amikor döntõ változások következnek be egy intézmény szervezeti kultúrájában, elkerülhetetlen, hogy akadnak olyan kollégák, akik nem értenek egyet az új stratégiával. • A stratégia megismertetése A vezetés feladata, hogy tájékoztassa a munkatársakat (pedagógusokat és nem pedagógus munkatársakat egyaránt) az intézmény küldetésérõl, jövõképérõl, a stratégiai céljairól. Ezáltal tudja a vezetés kinyilvánítani teljes körû elkötelezettségét a szervezet és annak stratégiája iránt. Továbbá a vezetésnek kell biztosítani azt is, hogy az intézmény további partnerei is megismerjék a szervezet stratégiáját.

26 Szakiskolai Fejlesztési Program 5.1.4. A stratégia megvalósulásának ellenõrzése, értékelése A lépés célja A stratégia megvalósulását rendszeres idõközönként ellenõrizze és értékelje a szervezet, annak érdekében, hogy az aktuális, megvalósítható és a munkatársak számára elfogadható legyen. A lépés tartalma Az intézmény stratégiájának nyomon követése két szinten valósulhat meg.

• A stratégia megvalósításának értékelése Az elsõ szinten a stratégiából meghatározott célok teljesülésének, valamint a célokhoz rendelt feladatok ellenõrzése történik meg. Ezért is fontos az intézmény hosszú távú terveinek a lebontása éves, illetve intézményen belüli csoportokhoz (pl. munkaközösségekhez) kapcsolódó tervekre. Ezáltal ezen tervek nyomon követésén keresztül lehet értékelni az intézmény stratégiájának a megvalósulását. Ez tulajdonképpen az éves munkatervhez és a tanév rendjéhez kapcsolódóan kitûzött célok értékelésén keresztül vizsgálható. • A stratégia megfelelõségének felülvizsgálata A második szinten magának a stratégiának a megfelelõségét kell értékelni. Ekkor tulajdonképpen azt kell megvizsgálni, hogy az intézmény által meghatározott stratégia valóban megfelelõ-e, azaz jó irányba és helyes úton halad-e az intézmény, a külsõ környezet változásait is figyelembe véve. A stratégia ellenõrzése, értékelése az alábbi dolgokat foglalja magában: Q a stratégia értékelése, azaz a tartalom, megfogalmazás értékelése, Q a stratégia meghatározásához kapcsolódó folyamat ellenõrzése, Q a stratégia megvalósulásának ellenõrzése, Q a stratégia ismeretének ellenõrzése a partnerek körében, Q a stratégia tudatos használatának ellenõrzése a munkatársak körében, Q a stratégiából lebontott feladatok ellenõrzése. A lépés megvalósítása Nem elegendõ a stratégia meghatározása és tudatosítása, annak nyomon követését is terveznie kell az intézménynek, és meg kell valósítania. A stratégia javítása érdekében szükség van a visszacsatolások gyûjtésére. Gondot kell fordítani az intézménynek arra, hogy a stratégia megfogalmazása, tartalma megfelelõ-e, melyekre a megvalósulás tapasztalataiból tudunk következtetni. Az értékelés során azt kell figyelembe vennünk, hogy valóban reális, megvalósítható volt-e a stratégiánk, tudtak-e vele azonosulni a munkatársak, konkrétan tükrözik-e a szervezet céljait.


Szükséges megvizsgálni a stratégia kialakításának lépéseit is, azaz elegendõ információt gyûjtöttünk-e össze a stratégia meghatározásához, a stratégia megfogalmazásakor bevontuk-e a kollégákat, megismerték-e a munkatársak és a partnerek a stratégiát, megértették-e stb. Jellemzõen csak az operatív célok megvalósulását ellenõrizzük, az intézményi éves szintû beszámolók többnyire az adott tanévben végzett feladatok teljesülését tartalmazzák. A stratégiai célok megvalósulásáról szintén számot kell adnia az intézménynek, fontos, hogy a stratégiai és operatív szintû beszámolók legyenek összehangolva az intézményben. • A stratégia megvalósításának értékelése A stratégiából lebontott célok és feladatok értékelését az intézmény mérési-értékelési rendszerén keresztül kell megvalósítani, az ehhez kialakított indikátorrendszer segítségével. Ez megtörténhet havi, illetve féléves szinten, valamint a különbözõ fejlesztési projektek lezárásakor. Jellemzõen az operatív célok megvalósulását ellenõrizzük, az intézményi éves szintû beszámolók többnyire az adott tanévben végzett feladatok teljesülését tartalmazzák. Azonban a stratégiai célok megvalósulásáról szintén számot kell adnia az intézménynek, fontos, hogy a stratégiai és operatív szintû beszámolók legyenek összehangolva az intézményben. • A stratégia megfelelõségének felülvizsgálata A stratégia megfelelõségének értékelése már más típusú értékelési rendszer kialakítását követeli meg. Az értékelés során azt kell figyelembe vennünk, hogy valóban reális, megvalósítható volt-e a stratégiánk, tudtak-e vele azonosulni a munkatársak, konkrétan tükrözik-e a szervezet céljait. Itt azt is meg kell vizsgálni, hogy elegendõ információt gyûjtött-e össze a stratégia meghatározásához az intézmény, a stratégia megfogalmazásakor megfelelõ mértékben vontuk-e be a kollégákat, megismerték-e a munkatársak és a partnerek a stratégiát, és azt milyen mértékben értették meg. Ilyen jellegû stratégiai felülvizsgálatokra nyújthatnak megfelelõ lehetõséget az intézményi önértékelési modellek, mint például a Közoktatási Minõségi Díj Modellje vagy a Szakképzési Önértékelési Modell. A felülvizsgálatok periodikussága is eltérõ az elõzõ szinthez kapcsolódó értékeléstõl, ezeket legfeljebb évente érdemes elvégezni, de a legritkább esetben is négyévente mindenképpen ajánlott.


6. Összegzés Megállapítható, hogy a stratégiai tervezés megvalósításának eltérõ folyamata lehetséges, különbözõ módszerekkel, technikákkal lehet meghatározni, kialakítani a stratégiai nyilatkozatokat, dokumentumokat. A módszertani kiadvány csupán egy lehetséges lépéssort vázol fel a stratégia megalkotására vonatkozóan. A szervezetnek leginkább saját magának kell megtalálnia azt a számára legmegfelelõbb utat, melynek során olyan stratégiát alakít ki, amely alkalmas arra, hogy hosszú távon végigkísérje az intézmény mûködését, segítse fejlõdését. A kiadvány segít abban, hogy stratégia meghatározásában és megvalósításában részt vevõ munkatársak megismerjék a stratégiához kapcsolódó fogalmakat, pontosan lássák, hogy milyen dokumentumokban történik a stratégia megfogalmazása, konkrétan mit kell, hogy tartalmazzanak a stratégiai nyilatkozatok (jövõkép, küldetésnyilatkozat, értékek) és a stratégiai dokumentumok (Pedagógiai Program, Intézményi Minõségirányítási Program). Továbbá segítséget nyújt abban, hogy milyen lépések mentén lehetséges kialakítani, megvalósítani és ellenõrizni a stratégiáit. Reméljük hasznos segítséget jelent a kiadvány a szakképzõ intézmények munkatársai számára, stratégiájuk kialakításához.

7. Ajánlott irodalom Menner–Põcze–Tunkli: Fogalommeghatározások a Comenius 2000 Intézményi II. modell – Teljes körû Minõségirányítás – leírásához. Munkaanyag Arthur R. Tenner–Irving J. De Toro: Teljes körû minõségmenedzsment, Mûszaki Könyvkiadó, Bp., 1996 Arthur R. Tenner–Irving J. De Toro: Vállalati folyamatok újraformálása, Mûszaki Könyvkiadó, Bp., 1998 Dr. Szintay István: Stratégiai menedzsment, Bíbor kiadó, Miskolc, 2001 Robert S. Kaplan–David P. Norton: Balanced ScoreCard, KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Bp., 2000


8. Mellékletek 1. számú melléklet 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 40. § (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerû végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minõségpolitikáját. A minõségpolitika végrehajtása érdekében minõségfejlesztési rendszert épít ki és mûködtet. A minõségpolitikát és minõségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minõségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minõségirányítási program). Az intézményi minõségirányítási programot az intézmény vezetõje készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása elõtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60–61. §) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt. 63. §) véleményét. Az intézményi minõségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minõségirányítási program határozza meg az intézmény mûködésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minõségirányítási programban meg kell határozni az intézmény mûködésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenõrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minõségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetõi feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minõségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körû intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minõségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minõségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelõtestület a szülõi szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minõségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlõdését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitûzései és az intézmény mûködése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelõtestület és a szülõi szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.

30 Szakiskolai Fejlesztési Program 48. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza: a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül – az iskolában folyó nevelõ-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, – a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, – a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, – a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggõ pedagógiai tevékenységet, – a tehetség, képesség kibontakoztatását segítõ tevékenységet, – a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, – a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítõ programot, – a szociális hátrányok enyhítését segítõ tevékenységet, – a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelõ-oktató munkát segítõ eszközök és felszerelések jegyzékét, – a szülõ, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttmûködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetõségeit, b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül – az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelezõ és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az elõírt tananyagot és követelményeit, – az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, – az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, – az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minõsítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minõsítésének formáját, – moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minõsítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe, a középszintû érettségi vizsga témaköreit, – nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot, – nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevõ tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot, – a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élõ nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, – a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket,


c)–d) e) szakközépiskola és szakiskola esetén a szakmai programot. (2) Az iskola elsõ–negyedik évfolyamán a helyi tantervbe évfolyamonként legalább heti három, a többi évfolyamán heti átlagban két és fél testnevelési órát be kell építeni. A helyi tantervbe – a nem kötelezõ tanórai foglalkozások idõkeretének terhére – további egy vagy több testnevelési óra is beépíthetõ. A többlet testnevelési órákkal az e törvény 52. §-ának (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelezõ tanórai foglalkozások száma megnövelhetõ. Ha az iskolában iskolaotthonos nevelés és oktatás folyik, a helyi tantervbe minden tanítási napra – a délelõtti vagy a délutáni tanítási idõszakra – be kell építeni a testnevelési órát. A többlet testnevelési órákat az elsõ–negyedik évfolyamon – az e törvény 17. §-ának (8) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelõ – testnevelõ végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezõ tanár is taníthatja. (3) Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggõ iskolai feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét. (4) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni a) az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát, b) az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez elõírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait. (5) Ha az általános iskolában a mûvészetek mûveltségi területen emelt szintû oktatás folyik, továbbá ha a szakiskola vagy a szakközépiskola mûvészeti szakmai vizsgára készít fel, az iskola, valamint az alapfokú mûvészetoktatási intézmény pedagógiai programja elõírhatja, hogy a tanuló a kötelezõ tanórai foglalkozások keretében köteles részt venni mûvészeti próbákon és elõadásokon (zenekar, kórus, tánckar stb.). (6) Az összetett iskola, a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános mûvelõdési központ a különbözõ iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához külön-külön helyi tantervet alkalmaz. Az egységes iskola a különbözõ iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához egy helyi tantervet alkalmaz, amelyik tartalmazza a minden tanuló részére átadásra kerülõ közös, továbbá az egyes iskolatípusok nevelési és oktatási céljaira épülõ kiegészítõ tananyagot és követelményeket, valamint azokat a tanulmányi feltételeket, amelyek alapján be lehet kapcsolódni a kiegészítõ tananyag és követelmények elsajátításába.

32 Szakiskolai Fejlesztési Program (7) A szakmai elõkészítõ ismereteket a központi program (tanterv) vagy a Nemzeti alaptanterv, illetve az érettségi vizsga vizsgatantárgyainak követelményei alapján építi be helyi tantervébe az iskola. (8) Az alapfokú mûvészetoktatási intézmény pedagógiai programja meghatározza: a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül – az iskolában folyó nevelõ-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, – egyes mûvészeti tevékenység oktatásának cél- és feladatrendszerét, – a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, – a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, – a tehetség, képesség kibontakoztatását segítõ tevékenységet, – a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelõ-oktató munkát segítõ eszközök és felszerelések jegyzékét, – a szülõ, a tanuló, a pedagógus együttmûködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetõségeit; b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül – az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményeit, – az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelezõ és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, a tanszakok, tantárgyak szakirányú feladatait, követelményeit, az elõírt tananyagot, – az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, – az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, – az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló szorgalma és teljesítménye értékelésének, minõsítésének formáját, – a mûvészeti alapvizsga és a mûvészeti záróvizsga követelményeit és témaköreit. (9) (10) Ha az egységes iskola az általános iskola feladatai mellett a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola feladatai közül legalább egyet ellát, biztosítania kell a tanuló részére a folyamatos továbbhaladás feltételeit, ennek tartalmi és szervezeti követelményeit pedagógiai programjában rögzítenie kell. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mûködõ általános iskola az – általános iskola és a középiskola feladatait ellátó – egységes iskola tagintézményeként mûködik. 49. § (1) A kollégium – a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában foglaltak alapján – pedagógiai programot készít, figyelembe véve az érdekelt iskolák pedagógiai programját.


(2) A kollégium pedagógiai programja tartalmazza: a) a kollégium nevelési alapelveit, célkitûzéseit, b) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit, c) a tanulók fejlõdését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elõsegítõ tevékenység elveit, d) nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzeti, etnikai kisebbség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatait, e) a hátrányos helyzetû tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítõ foglalkozások tervét, f) a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit, a mûvelõdési és sportolási tevékenység szervezésének elveit, g) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggõ tevékenységet, h) a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét, i) az iskolával, a szülõvel való kapcsolattartás és együttmûködés formáit, j) k) a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelõ-oktató munkát segítõ eszközök és felszerelések jegyzékét. 50. § A sajátos nevelési igényû gyermekek, tanulók a) óvodai nevelése esetén az óvoda nevelési programja tartalmazza a sajátos nevelési igénybõl eredõ hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztõ tevékenységet is; b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztõ programot is. A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb idõt is megjelölhet. 51. § (1) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követõ tanévtõl felmenõ rendszerben vezetheti be. (2) Ha az iskola nem készít fel érettségi vizsgára, a felvételi tájékoztatójában erre fel kell hívnia a figyelmet.

34 Szakiskolai Fejlesztési Program 2. számú melléklet 2. STRATÉGIA Az intézmény hogyan alakította ki és vizsgálja felül Pedagógiai Programját és egyéb hosszú távú terveit, hogyan ismerteti meg és hogyan bontja le ezeket a tanévre vonatkozó feladatokra? Az intézmény hosszú távú tervezését a teljes intézményre vonatkozóan kell megvizsgálni az önértékelés során, és ahol lehetséges, ott külön kell vizsgálni a szakképzéssel kapcsolatos sajátosságokat. 2. a) Információk gyûjtése és elemzése az intézmény stratégiai dokumentumainak kidolgozásához és módosításához Milyen külsõ forrásokból tájékozódik, milyen adatokat gyûjt az intézmény, és hogyan összegzi azokat Pedagógiai Programjának és egyéb hosszú távú terveinek kialakításához? Milyen belsõ forrásokból tájékozódik, milyen adatokat gyûjt az intézmény, és hogyan összegzi azokat Pedagógiai Programjának és egyéb hosszú távú terveinek kialakításához? 2. b) Az intézmény Pedagógiai Programjának és egyéb hosszú távú terveinek kialakítása és felülvizsgálata 1. Készített-e az intézmény, és ha igen, hogyan: küldetést, jövõképet és más hosszú távú terveket? 2. Hogyan alakítják ki a Pedagógiai Program, ezen belül a helyi tanterv, a szakmai program tartalmát? 3. Hogyan, milyen lépéseken keresztül épülnek be az intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazott célok a helyi tantervbe? 4. Milyen rendszerben biztosítják az intézmény Pedagógiai Programjának, helyi tantervének és egyéb hosszú távú terveinek éves szintû értékelését? 5. Hogyan végzi az intézmény Pedagógiai Programjának és egyéb hosszú távú stratégiai dokumentumainak átfogó felülvizsgálatát és módosítását? 6. Milyen formában és milyen súllyal jelenik meg a szakképzés célrendszerében és tantervében a sikeres munkavállalói szerephez szükséges kulcskompetenciák elsajátítása? 7. Hogyan tervezik meg és alakítják ki az intézményben az új képzési irányokat/programokat? 8. Milyen formában és milyen súllyal jelenik meg a szakképzés célrendszerében és tantervében az alapkészségek, valamint a személyes és szociális képességek fejlesztése?


9. Az intézményen belüli képzési kínálat szélessége hogyan biztosítja a tanulók választási lehetõségeit? 10. Hogyan biztosítják a tantervek révén vagy más módon a tanulók számára az átjárhatóságot, illetve az érettségi vagy magasabb szintû szakmai végzettség megszerzésének lehetõségét? 11. Hogyan vesz részt a szakképzõ iskola a kompetenciák kölcsönös elismerését segítõ programokban? 12. Hogyan építik be a környezetvédelmi szempontból fenntartható fejlõdés alapelveit az oktatásba és a képzésbe? 2. c) Az intézmény Pedagógiai Programjának és egyéb hosszú távú terveinek megismertetése, éves szintre történõ lebontása a kulcsfolyamatok rendszerén keresztül

1. Milyen elvek alapján határozzák meg az intézmény kulcsfolyamatait? 2. Kik és hogyan azonosították az intézmény kulcsfolyamatait? 3. Hogyan alakítják ki a kulcsfolyamatok mûködtetésének rendszerét? 4. Hogyan határozzák meg a kulcsfolyamatok eredményességének és hatékonyságának mérési-értékelési rendszerét és az ehhez szükséges mutatókat?

5. Hogyan és milyen rendszerességgel vizsgálják felül a kulcsfolyamatok összhangját az intézmény Pedagógiai Programjával és más stratégiai céljaival?

6. Hogyan, milyen lépéseken és dokumentumokon keresztül bontják le a Pedagógiai Program és az intézmény egyéb hosszú távú terveinek célkitûzéseit éves szintû feladatokra?

7. Az intézmény milyen módon ismerteti meg hosszú távú terveit, nevelési-pedagógiai céljait az intézmény munkatársaival és más, az intézmény számára fontos partnereivel?

8. Hogyan ellenõrzik az intézményben a Pedagógiai Program ismeretét, tudatos használatát a munkatársak körében?

9. Hogyan biztosítják a Pedagógiai Program hozzáférhetõségét az intézmény partnerei számára?

10. Hogyan vizsgálják az éves munkaterv értékelésekor a Pedagógiai Programból és az egyéb hosszú távú tervekbõl adott évre lebontott feladatok teljesülését?

1. TERVEZÉS

Kulcskérdések értelmezése (A szakképzõ iskolák szintjén)

1.1. Egyértelmûen meghatározottak-e és mérhe- Ennél a kulcskérdésnél azt kell megvizsgálni, hogy egyértelmûen tõek-e a szakképzõ iskola céljai, célkitûzései? kerültek-e meghatározásra a szakképzõ iskola céljai, célkitûzései, és hogy ezek mérhetõsége biztosított-e. Ennél a kulcskérdésnél azt kell megvizsgálni például, hogy Q az intézményi célok hol és milyen formában vannak megfogalmazva, például mely intézményi dokumentumokban találhatóak meg? Q az intézmény céljai milyen mértékben állnak össze egy egységes intézményi célrendszerré? Azaz, az intézmény céljai koherens, egymásra épülõ rendszert alkotnak-e, és elkülönülnek-e az intézmény különbözõ szintû céljai (pl. a küldetésben és a jövõképben megfogalmazott célok, az intézmény nevelési-oktatási és képzési céljai, az éves munkatervben megfogalmazott célok, minõségcélok, az intézmény erõforrás-menedzsmentjéhez kapcsolódó céljai (pl. pénzügyi, humán erõforrások)? Q az egyes dokumentumokban megfogalmazott célok teljesen összhangban vannak-e egymással? Q a megfogalmazott célok és célkitûzések milyen mértékben mérhetõek, értékelhetõek? Azaz, minden egyes célkitûzéshez hozzárendeltek-e konkrét mérõszámokat, értékelési sikerkritériumokat, amelyekkel egyértelmûen értékelhetõ a kitûzött célok elérése? Itt tulajdonképpen az intézmény célrendszerének vizsgálatán túl a célok tartalmi értékelése is megtörténik.

Kulcskérdések (Minõségi alapkövetelmények)

3. számú melléklet A Szakképzési Minõségbiztosítási Keretrendszer (SZMBK) intézményi szinten alkalmazandó Modellje (Tervezés eleméhez kapcsolódó kulcskérdések és azok magyarázata.)


Ennél a kulcskérdésnél az intézmény által kitûzött célokat össze kell vetni az érvényben lévõ magasabb szinten (európai uniós, ágazati, regionális, szinten) meghatározott célkitûzésekkel, és meg kell vizsgálni, hogy az intézmény célrendszere összhangban áll-e ezekkel a célokkal. Továbbá, itt kell megvizsgálni, hogy az intézményi célok értékelésére magasabb szinten meghatározott indikátorokat beépítették-e az intézmény indikátorrendszerébe. Ez tulajdonképpen a kitûzött intézményi célok tartalmi értékelése az európai uniós, ágazati és regionális célok figyelembevételével. Ezt a kulcskérdést is érdemes együtt vizsgálni az 1.1. és az 1.2. kulcskérdésekkel.

1.4. Hogyan értékelik a kitûzött célok megvalósu- Ennél a kulcskérdésnél azt kell megvizsgálni, hogy milyen folyamaton lását? keresztül történik a célok teljesülésének az értékelése, például milyen lépéseken keresztül, milyen intézményi fórumokon, kiknek a bevonásával, hogyan történik a célok megvalósulásának az értékelése.

1.3. A célok kitûzésekor figyelembe vették-e a szakképzéssel kapcsolatos európai uniós, ágazati és regionális célokat, valamint az intézményre vonatkozó indikátorokat, és ezeket beépítették-e a célrendszerükbe, indikátorrendszerükbe?

1.2. Melyek az intézmény szakképzéssel kapcso- Ennél a kulcskérdésnél ki kell konkrétan gyûjteni a szakképzõ iskola latos céljai, célkitûzései? szakképzésre vonatkozó céljait, célkitûzéseit. A kulcskérdés vizsgálatának elsõdleges célja az, hogy az intézmény mérje fel, hogy kitért-e célrendszerében a szakképzésbõl adódó specialitásaira. Ezt a kulcskérdést érdemes együtt vizsgálni az 1.1. kulcskérdéssel, amely alapján az ott meghatározott célokhoz, célkitûzésekhez egyben hozzá lehet rendelni a konkrét mérõszámokat, sikerkritériumokat is.


1. TERVEZÉS

Kulcskérdések értelmezése (A szakképzõ iskolák szintjén)

1.5. Mutassák be a tervezési folyamat eljárásrend- Ennél a kulcskérdésnél a szakképzõ iskolában mûködõ tervezési jét az alkalmazott minoségirányítási megköze- folyamatokat szükséges megvizsgálni, például milyen lépéseken lítésen belül! keresztül, milyen fórumokon, kiknek a bevonásával történik a rövid, közép- és hosszú távú intézményi tervek kialakítása, és ez milyen intézményi szabályzatokban került rögzítésre. 1. Ide tartozik az intézmény mûködtetéséhez kapcsolódó stratégiai, közép- és rövid távú tervek kialakításához kapcsolódó folyamatok vizsgálata: Q az intézmény gazdasági tervezésével kapcsolatban (pl. beruházási tervek, éves költségvetések kidolgozásának a folyamata), Q az intézmény értékrendjének és képzési célrendszerének a kialakításával kapcsolatban (pl. pedagógiai program elkészítésének és jóváhagyásának a folyamata), Q az éves mûködéshez kapcsolódó tervezés (pl. éves munkatervek, tantárgyfelosztás és órarend készítésének a folyamata), Q az emberi erõforrások tervezésével kapcsolatban (pl. továbbképzési programok, karriertervek készítésének a folyamata), Q a pedagógiai folyamatok tervezésével kapcsolatban (pl. helyi képzési kínálat tervezése, tanórán kívüli tevékenységek tervezése). 2. Külön kell vizsgálni, hogy az intézményben a projektek keretében elindított egyedi fejlesztések megtervezése hogyan, milyen folyamaton keresztül történik.

Kulcskérdések (Minõségi alapkövetelmények)



4. számú melléklet SWOT-elemzés SWOT: Strenghts – erõsségek, Weaknesses – gyengeségek, Opportunities – lehetõségek, Threats – veszélyek. A módszer célja Feltárni az intézmény egészének vagy egyes kiemelten fontos területének (kulcsterületének) intézményen belüli erõsségeit, azaz a mûködésnek azokat az összetevõit, amelyeket magas színvonalon tud nyújtani az intézmény, illetve gyengeségeit, vagyis azokat a területeket, amelyek nem kellõen vagy nem kielégítõen fejlõdtek a belsõ és/vagy a külsõ partnerek szerint. Számba venni az intézmény lehetõségeit és buktatóit, illetve ezek összefüggéseit. Rendszerezni az intézményrõl rendelkezésre álló információkat. A módszer alkalmazási lehetõsége, területe A módszer az intézményi helyzet elemzésekor alkalmazható. Ugyancsak alkalmazható a teljes körû intézményi minõségbiztosítási rendszer kiépítése során az egyes kulcsterületek kiinduló helyzetének feltárásához és rögzítéséhez, illetve helyzetelemezéséhez a változtatások végrehajtása elõtt. A módszer rövid leírása Az elemzésben részt vevõk egy négy ablakra osztott táblázatot töltenek ki, amelyben az egyes ablakok az erõsségek, a gyengeségek, valamint a lehetõségek és a veszélyek felsorolását teszik lehetõvé. A résztvevõk által kitöltött táblázatok összesítése után súlyozással kiválasztják az egyes mezõkben szereplõ tényezõk közül a legfontosabbakat. Ezt követõen az egyes mezõk közötti kapcsolatok feltárása következik. Ennek során kiderül az, hogy az erõsségek milyen további lehetõségek kiaknázását segítik, mely területeken teszik lehetõvé a veszélyek elhárítását, illetve a gyengeségek közül melyek azok, amelyek akadályozzák az egyes lehetõségek kiaknázását, illetve a tényleges veszélyek elhárítását.

Erõsségek

Gyengeségek

Lehetõségek

Veszélyek


Stratégiai tervezés a szakképzõ intézményekben

Recommend Documents