STRATÉGIAI IRÁNYVONALAK REGIONÁLIS STRATÉGIA A SZAKEMBERHIÁNY MEGSZÜNTETÉSE ÉRDEKÉBEN

STRATÉGIAI IRÁNYVONALAK

REGIONÁLIS STRATÉGIA A SZAKEMBERHIÁNY MEGSZÜNTETÉSE ÉRDEKÉBEN

02

REGIONÁLIS STRATÉGIA A SZAKEMBERHIÁNY MEGSZÜNTETÉSE ÉRDEKÉBEN

STRATÉGIAI IRÁNYVONALAK BEVEZETÉS

05

MAGYARORSZÁG DUÁLIS KÉPZÉS BEVEZETÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE

06

A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

08

HATÉKONY PÁLYAORIENTÁCIÓS RENDSZER ELTERJESZTÉSE

10

ÖSZTÖNZŐ RENDSZEREK SZÜKSÉGESSÉGE A SZAKKÉPZÉSBEN

12

AUSZTRIA DUÁLIS SZAKKÉPZÉS

14

AZ ISKOLÁBÓL LEMORZSOLÓDÓKKAL VALÓ KAPCSOLATFELVÉTEL A SZAKKÉPZÉSI RENDSZERBE VALÓ INTEGRÁLÁS CÉLJÁBÓL

16

HATÉKONY PÁLYAORIENTÁCIÓS RENDSZER

18

MOTIVÁCIÓS RENDSZEREK A SZAKKÉPZÉSBEN

20

FORRÁSOK ÉS INFORMÁCIÓK MAGYARORSZÁG/AUSZTRIA

22

03

STRATÉGIAI IRÁNYVONALAK REGIONÁLIS STRATÉGIA A SZAKEMBERHIÁNY MEGSZÜNTETÉSE ÉRDEKÉBEN

Regionális Fejlesztési Szövetség Industrieviertel – Projektmenedzsment Mag. Dr. Ingeborg Derkits, Maga. Barbara Maca Schlossstraße 1, A-2801 Katzelsdorf T. +43 2622 27156-13 [email protected] [email protected]

INNONET Innovációs és Technológiai Központ Nonprofit Kft. Budavári László H-9027 Győr, Gesztenyefa u. 4. Tel: +36 96 506 900 [email protected]

www.industrieviertel.at www.netlab-online.eu

www.innonet.hu

04

Fordítás: Dr. Mátyás Gyöngyi PRIMÁTA Kft.

Grafika, kivitelezés: Stílus Műhely Reklám és Szolgáltató Bt. www.stilusmuhely.hu

BEVEZETÉS

A Stratégiai irányvonalak a „NetLab – Hálózati együttműködés létrehozása a munkaerőpiacon az osztrák-magyar határ menti térségbe” projekt keretében megtartott Modul 4. munkacsoport találkozók eredményeként lettek kidolgozva. A Stratégiai irányvonalak segítséget és útmutatást fognak nyújtani a régió munkaerő-piaci döntéshozóinak, hogy megfelelő lépéseket tegyenek a régió versenyképességét akadályozó és egyre súlyosbodó szakemberhiány megszüntetése érdekében. A MODUL 4. munkacsoport találkozókon a témában lefolytatott SWOT analízis eredményeként öt stratégiai irányvonal kristályosodott ki: ·

A duális szakképzés bevezetése, továbbfejlesztése

·

A felsőfokú szakképzés továbbfejlesztése

·

Hatékony pályaorientációs rendszer elterjesztése

·

Ösztönző rendszerek szükségessége a szakképzésben

·

Nyelvtudás ösztönzése, fejlesztése

Megállapodás született arról, hogy az első négy irányvonal jellemzői, eredményei és következtetései kidolgozásra kerülnek a határ mindkét oldalán, a legjobb gyakorlatok, tapasztalatok kölcsönös megismerése és átvétele érdekében. Konszenzus alakult ki abban, hogy a nyelvtudás ösztönzése és fejlesztése erőteljesen érinti az első négy irányvonalat. Ezért fontosságának hangsúlyozása indokolt, de önálló irányvonalként való kidolgozása nem szükséges. Jelen kiadvány a szakemberhiány megszüntetése érdekében kiemelt fő stratégiai irányvonalak A projektet tartalmilag és stratégiailag a következő partnerintézmények vezetik és támogatják:

Ezt a projektet az Ausztriai-Magyarország 2007-2013 határon átnyúló együttműködési program keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium és Magyarország támogatja.

05

DUÁLIS KÉPZÉS BEVEZETÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE

Helyzetelemzés A Szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. Törvény teremtette meg a lehetőséget, hogy a vállalkozások a tanulókat tanulószerződés keretében foglalkoztassák. Jelenleg a gazdasági kamarák hathatós tájékoztató munkájának eredményeként a szakmunkásképzésben résztvevő tanulók közel 80 %-a rendelkezik tanulószerződéssel. 1998 előtt a magyar szakmunkásképzés 3 éves volt. A 8 általános elvégzése után a tanulók 3 év alatt elsajátították a szakma fogásait és 17 évesen bekerültek a munka világába. A szakmunkásképzés 1998. szeptember 1.-től a korábbi 3 éves képzésről 4 éves (2+2) képzésre változott, amely a gyakorlati óraszám csökkenését és a szakmai elméleti követelményszint növekedését okozta. 2005. szeptember 1.-től a gazdasági kamarák erőteljes nyomására a gyakorlatorientált szakmákban (40% elmélet, 60% gyakorlat) a képzési idő 2+3 éves lett. A 9-10. osztályokban megmaradt a közismeretei tárgyak dominanciája, a 11-13. osztályokban a gyakorlati szakképzés került előtérbe. 2009. szeptember 1.-től ismét változott a szakképzés szerkezete, visszatért a 4 éves (2+2) modell, de már modulos változatban. 2010. szeptember 1.-től újabb változás következett be a gazdasági kamarák erőteljes nyomására. A döntéshozók felismerték, hogy sem a 2+2 éves, sem a 2+3 éves modell nem életképes, mivel a tanulók az első 2 nagy részben elméleti képzést adó évet (9-10 évfolyam) parkoló pályának tekintik. Eredmények A szakképzés folyamatos szerkezeti módosításainak eredményeként a megoldás az előrehozott szakképzés lett. A 8. osztály elvégzése után a szakmunkásképzés már a 9. évfolyamon megkezdődhetett. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) alapján a két szakképzési évfolyamú szakmák esetében 3 éves lett a képzési idő, az összes óraszám egyharmadában közismeretet oktattak. Szakmunkásvizsgát a harmadik év végén tehettek a tanulók, amellyel a tankötelezettséget is teljesítették. Sajnos azonban ez a képzési modell is csak látszólagos megoldást jelentett, mert a torz óraszerkezet továbbra sem a gyakorlati képzést preferálta.

06

MAGYARORSZÁG

Duális képzés alatt olyan szakképzési formát értünk, melynek keretében az elméleti képzés szakiskolákban, a gyakorlati képzés pedig vállalatoknál, üzemekben történik. A szakiskolák és a vállalkozások együttes célja egy magasan képzett szakembergárda létrehozása, valamint az általános és szakmai műveltség helyes arányának kialakítása, korszerű és modern ismeretanyag elsajátításával. A Kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2010. november 11.-én egy keret megállapodást írt alá a magyar szakképzés szerkezeti és strukturális átalakítására, a duális szakképzési modell

.

bevezetésére

Duális szakképzési modell Teljes képzési idő: 3252 óra/3 tanév civilizációs ismeretek szakmai ismeretek (elmélet +gyakorlat) 21% 79% 2552 óra 425 nap 700 óra 85 hét szakmai gyakorlat szakmai elmélet 70% 30% A szakmai gyakorlati idő jelentősen megnő, a 3 év alatt a tanulók 1800 órát töltenek el szakmai gyakorlaton. Az 1. tanévben még iskolai tanműhelyekben sajátítják el a szakma alapfogásait, majd a 2. tanévtől már kizárólag vállalkozásoknál lesznek gyakorlaton. Az új modell kísérleti jelleggel 40 szakképesítési formában került bevezetésre 2011. szeptember 1.-től. 2012. szeptember 1.-től a kamara által átvett összes szakképesítési formában a képzés már ebben a duális szakképzési modellben kezdődött meg. Ezzel párhuzamosan a vizsgarendszer is átalakult, a vizsga 2-3 napnál nem lehet hosszabb. Következtetések A gazdasági és technikai fejlődés európai viszonylatban is egyre hangsúlyozottabban megköveteli a szakképesített munkaerőt a társadalmi élet minden területén. A duális rendszer alapfilozófiája, hogy lehetőleg minden fiatal részesüljön egy, a választása és képessége szerinti szakképesítésben. A szakképzést érintő új jogszabályok középpontjába a szakma munkával egybekötött tanulása került. A duális képzést támogató új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) bevezetésével elméletileg az egyén szempontjából megszerezhető a több munkakör betöltésére jogosító szaktudást adó képesítés.

MAGYARORSZÁG

07

A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

Helyzetelemzés A felsőfokú szakképzés olyan gyakorlatorientált képzési forma, amely az érettségire épül, célja a felsőfokú szakképzettség megszerzése. Az ilyen típusú szakképzések felsőfokú intézményekben és egyes szakközépiskolában folynak. Általában 2 éves képzések, melyben megtalálhatóak az adott szakképzettséghez kötődő alapismereteket átadó tantárgyak, de a képzés elsősorban szakmai ismeretek és készségek átadására koncentrál. A felsőfokú szakképzés a felsőfokú tanulmányok főpróbájának is tekinthető. A felsőfokú szakképzés során szerzett kreditpontok később továbbtanulás esetén - beszámíthatók a felsőoktatási alapképzés (BSc) kreditpontjaiba és ezzel az alapképzési idő lerövidülhet. A felsőfokú szakképzés 1996-ban épült be a felsőoktatás rendszerébe. A megszerezhető bizonyítvány az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) egy elkülönülő, felsőfokú képzettségi szintjének felel meg. Az intézményenként meghatározott keretszámok szerint lehetőség van az állam által finanszírozott, ingyenes szakképzésre is. 2012 évben 3500 tanuló kapott állami finanszírozású képzést, amely keret a korábbi évekhez képest mintegy harmadára csökkent. Eredmények Az Országos Képzési Jegyzéket 2006 elején újították meg, melynek fő jellemzői: Moduláris szakmaszerkezet A rokonszakmák közös tudásanyagát ugyanaz a követelménymodul tartalmazza. Rész-szakképesítések Lehetővé válik, hogy az se maradjon szakma nélkül, aki az elkezdett képzést valamiért nem tudja befejezni, illetve a vizsgán nem tud minden feladatot az elvárt szinten teljesíteni. Elágazások, ráépülő szakképesítések A szakképesítések sokkal szorosabb kapcsolatban állnak egymással, így egymásra épülő szakmák megszerzésére nyílik lehetőség. Szakképesítések száma A korábbi OKJ 800 szakmájával szemben az új OKJ-ban csak 400 fő szakma található. A letisztult szerkezetnek köszönhetően egy soron belül több elágazás, egymásra épülő szakképesítés is van, ezáltal 1000 fölötti megszerezhető szakmát tartalmaz.

08

MAGYARORSZÁG

Új típusú OKJ-szám Az új OKJ-azonosító 15 számból áll, amely tükrözi az egyes szakképesítések kapcsolatát, viszonyát. A győri Széchenyi István Egyetemen a kezdetektől folyik felsőfokú szakképzés. A szakok nagy részét a gazdaság által keresett hiányszakmákban indítják. Jelenleg 580 tanuló vesz részt felsőfokú szakképzésben az alábbi szakokon: Gazdaságtudományi képzés: Gazdálkodási menedzserasszisztens, idegenforgalmi szakmenedzser, kereskedelmi szakmenedzser, logisztikai műszaki menedzserasszisztens, reklámszervező szakmenedzser, számviteli szakügyintéző Műszaki tudományi képzés: Gépipari mérnökasszisztens, villamosmérnök asszisztens, mechatronikai mérnökasszisztens, Egészségügyi és szociális képzés: Ifjúságsegítő, képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens, Állam- és jogtudományi képzés: Jogi asszisztens Következtetések 2013-tól a felsőfokú szakképzés új néven felsőoktatási szakképzésre változik. Az új rendszerben csak egyetemek és főiskolák indíthatnak felsőoktatási szakképzést, de csak akkor, ha ugyanazon a szakterületen alap- vagy osztatlan képzést is szerveznek. A kétéves képzések kikerülnek az Országos Képzési Jegyzékből (OKJ), diploma azonban továbbra sem jár majd értük. Az új rövid, gyakorlatorientált, ugyanakkor elméleti tudást is nyújtó oktatási forma a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a felsőoktatás rendszerébe illeszkedik. A váltás miatt több felsőoktatási intézmény kénytelen lesz lemondani több képzéséről. 2013-tól a szakmai gyakorlat rendszere is változik. Eddig a hallgatóknak hathetes gyakorlaton kellett részt venniük és szabadon választhatták ki, melyik vállalathoz mennek. A jövőben kötelező lesz egy féléves gyakorlat elvégzése. A képzési intézményeknek már a szak elfogadtatása során be kell nyújtaniuk a cégekkel kötött megállapodásokat, a gyakorlati programról szóló szándéknyilatkozatokat. A cégeknek nemcsak szerződést kell kötniük a hallgatókkal, fizetniük is kell majd, a hallgatókat ugyanis csak bérért foglalkoztathatják. Ezért várhatóan nem lesz könnyű gyakorlati oktató helyeket találni. A győri Széchenyi István Egyetemen 2013-tól az új felsőoktatási szakképzési rendszerben a tervek szerint minden szakot sikerülni fog megtartani. További cél, hogy egy pályázati rendszerben a mintegy 20%-os, az egyetemi képzésből „lemorzsolódott„ hallgatót a felsőoktatási szakképzésen belül tudják tartani, biztosítva a különböző képzési szintek közötti átjárhatóságot.

MAGYARORSZÁG

09

HATÉKONY PÁLYAORIENTÁCIÓS RENDSZER ELTERJESZTÉSE

Helyzetelemzés Magyarország versenyképessége megőrzésének, növelésének egyik meghatározó eleme, hogy a gazdaságban rendelkezésre álljon megfelelő számú, jól képzett, piaci igényeknek megfelelő munkaerő. Ezen össztársadalmi érdekeket szolgáló tendenciák kialakulásának alapegységei az egyének pályaválasztási döntései. A pályaválasztási döntés függ az egyén motivációjától, érdeklődésétől, képességeitől, az iskolarendszer és a felnőttképzési intézmények kapacitásától, s a helyi, regionális, illetve országos munkaerő-piac keresleti – kínálati igényétől. Mindezen területek átgondolására, mérlegelésére való alkalmasságot szükséges elérni az egyéneknél az életpályatanácsadás (pályaorientációs tanácsadás) során az ügyfelek szakmaválasztási döntésének segítésekor. Minden olyan intézménynek, szervezetnek, szakembernek, mely fiatalok vagy felnőttek életében befolyást gyakorol e területen, nagy felelőssége van; tanácsadásaikban ahhoz kell hozzásegítenie az egyéneket (iskolarendszerű képzésben résztvevő fiatalok esetében a családokat), hogy megfelelő információk birtokában felelősségteljesen hozzák meg pálya-, illetve iskolaválasztási döntéseiket. Eredmények Vas megyében az életpálya-tanácsadással, pályaorientációval foglalkozó legfontosabb intézmények, szervezetek szakmai tevékenységének egymással való megismertetésének, szorosabb és koordináltabb együttműködések kialakításának céljával, a Munkaügyi Központ kezdeményezésére 2010 novemberében megalakult a Pályaorientációs Fórum. E szervezeti együttműködés elsősorban általános- és középiskolai tanulók pályaorientációjával foglalkozik. Pályaorientációs Fórum célkitűzései: -

a tanulók pályaorientációjával foglalkozó intézmények, szervezetek között az információk és tevékenységek összehangolása által hatékony feladatellátás, párhuzamosságok kiküszöbölése;

-

szakmai együttműködés, egymás munkájának a segítése;

-

a tanulók iskolaválasztási döntésének, valamint;

-

a térség munkaerő igénye kielégítésének segítése.

10

MAGYARORSZÁG

A Fórum keretében kisebb munkacsoportok működnek, melyek szakterületüknek megfelelően vállalnak fel feladatokat a Fórum célkitűzései alapján. Pályaorientációs Fórum eredményei: -

Szervezetek, intézmények közötti hatékonyabb információáramlás, együttműködés.

-

„Pályaorientációs feladatok időtáblázata” – mely meghatározza, mely időszakban milyen feladatokat kell ellátni - segíti az egyes szervezetek belső munkájának ellátását.

-

Tanulók, illetve szüleik számára üzemlátogatások, cégeknél levő nyílt napok megszervezése; a 2011/12-es tanévben 971 7-8. osztályos tanuló vett részt a Fórum szervezésében üzemlátogatásokon.

-

A Munkaügyi Központ honlapján kialakításra került egy olyan felület, mely segíti a pályaorientáció témakörében az információszerzést, másrészt megkönnyíti a Pályaorientációs Fórum keretében megvalósuló üzemlátogatások, egyéb foglalkozások szervezéséhez kapcsolódó kommunikációt.

-

Általános iskolai tanulók számára készülő „Útjelző” c. kiadvány megújítása.

-

Tanulók számára tartandó csoportos foglalkozások tematikájának összeállítása, szervezetek ebbéli feladatvállalásának összehangolása; foglalkozások megszervezése.

-

Szülők és tanulók tájékoztatásában való együttműködés (pl. iskolákban tartott szülői fórumokon). Témák: tankötelezettség, új szakképzési és köznevelési törvény duális képzés, munkaerő-piaci tendenciák, hiányszakmák, tanuló szerződés, ösztöndíj.

-

A térségben készült, munkáltatókat és szakmákat bemutató filmek összegyűjtése és a Foglalkozási Információs Tanácsadóban elérhetővé tétele.

-

Általános iskolai pályaorientációs felelős pedagógusok számára tanulmányút szervezése.

-

Pályaorientációs akkreditált tanártovábbképzés megvalósítása.

Következtetések A Pályaorientációs Fórum 2 éves működésének egyértelmű tapasztalata, hogy az együttműködés eredményeként hatékonyabbá vált minden szervezet pályaorientációs feladatellátása és szinergia hatásként olyan programok is kivitelezhetővé váltak, ami e nélkül nehezebben vagy egyáltalán nem valósulhattak volna meg. Érdemes lenne a továbbiakban azt is átgondolni, hogy a felnőttek életpálya-tanácsadásának segítése érdekében mely intézményekkel, szervezetekkel lenne érdemes hasonló együttműködést kialakítani.

MAGYARORSZÁG

11

ÖSZTÖNZŐ RENDSZEREK SZÜKSÉGESSÉGE A SZAKKÉPZÉSBEN

Helyzetelemzés A szakképzési ösztöndíj program célja a szakmunkás életpálya vonzóbbá tétele, a képzés presztízsének visszaállítása, a fiatalok hiányszakmák felé terelése, a szakképzésbe való belépés ösztönzése, ezáltal a munkaerőpiac valós szakmunkás-igénye szerinti képzési struktúra kialakítása. Az ösztöndíjat a szakiskolák nappali tagozatán a gazdaság által igényelt hiányszakmát tanuló hallgatók igényelhetik. A Szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. Törvény, valamint módosításai a hiány-szakképesítések választásának ösztönzését szolgálják. Az 1057/2005. Kormányhatározat, valamint a "100 lépés" program a szakképzés fejlesztésére irányuló feladatként határozta meg a munkaerőpiacon hiányzó szakképesítések képzésének támogatását. A törvényi rendelkezések szerint a szakképzésben tanulószerződés alapján részt vevő tanulót a pénzbeli juttatáson felül havonta, a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 20 százalékának megfelelő mértékű kiegészítő pénzbeli juttatás illeti meg, amennyiben hiányszakma elsajátítását választja. Az adott régióra jellemző 10 hiányszakmát a Regionális Fejlesztési Képzési Bizottságok jelölik ki. A szakképzési törvénynek a hiány-szakképesítések választásának ösztönzését szolgáló kiegészítő pénzbeli juttatásra vonatkozó rendelkezése 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba. Eredmények 2010. február 1-én a Kormány a hiányszakmákban tanuló hallgatók számára új szakiskolai ösztöndíjprogramot indított. Az ösztöndíj mértéke az első szakképzési évfolyam első félévében tanulónként egységesen 10 000 Ft/hó. A további félévekben a tanulmányi átlageredmény függően:

12

2,51 és 3,0 között

10 000 Ft/hó

3,01 és 3,5 között

15 000 Ft/hó

3,51 és 4,0 között

20 000 Ft/hó

4,01 és 4,5 között

25 000 Ft/hó

4,51 és 5,0 között

30 000 Ft/hó

MAGYARORSZÁG

Győr Megyei Jogú Város már 2008-ban kiemelt figyelmet fordított a helyi hiányszakmákat képző iskolákra és a hiányszakmákat választó tanulókra. Első lépésként kötelezővé tette az érettségit adó iskolákban a központi felvételi írásbeli dolgozat megírását. Az eredmény megdöbbentő volt. A már felvett tanulók 30 százaléka a követelmények 40 százaléka alatt teljesített és volt olyan, aki 20 százalék alatti teljesítménnyel is bejutott érettségit adó iskolába. A város közgyűlése ezek után úgy döntött, hogy módosítja Győr középfokú iskolai osztályainak számarányát, a szakképesítést adó iskolák osztályainak növelése irányába. A közgyűlés különös figyelmet fordított a helyi hiányszakmák szakképzett munkaerejének pótlására és az országban elsőként helyi szakképzési ösztöndíj rendszert vezetett be. A közgyűlés 39/2008. (XI. 25.) rendelete értelmében Szakképzési ösztöndíj támogatásban részesül minden olyan 9. és 10. osztályos szakiskolai tanuló, aki helyi hiányszakma elsajátítását célozza meg. A szakképzési ösztöndíj minden év szeptember 1-től 10 hónapra érvényes alapösszegét az önkormányzat éves költségvetési rendelete a hivatalos inflációt figyelembe véve határozza meg. A szakképzési ösztöndíj jelenleg aktuális alapösszege 24.000.- Ft/hó/fő. Következtetések A hiányszakmákban folytatott képzések elősegítése érdekében bevezetett pénzügyi ösztönző rendszereknek köszönhetően a 2010/2011-es tanévben mintegy 21 000 tanuló kapott szakképzési ösztöndíjat. A visszajelzések alapján a szakképzési ösztöndíj a hiányszakmákra való jelentkezési kedvet növelte, azonban a tanulmányi eredményektől függő jutalmazásnak a tanulási teljesítményekre való hatása egyelőre nem érezhető. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egy 2011-es felmérésének eredménye szerint a tanulószerződést kínáló vállalkozások számbeli növelésének legnagyobb akadálya továbbra is a bonyolult és időigényes adminisztráció, a gyakorlati órák alacsony száma, továbbá a tanulók nem megfelelő elméleti és gyakorlati előképzettsége. A fennálló hiányosságok és akadályok figyelembevételével a további cél a szakképzés elméleti dominanciájának csökkentése, a vállalkozásoknál eltöltött gyakorlati képzési idő növelése. A végső cél a duális szakképzési modell bevezetése és továbbfejlesztése.

MAGYARORSZÁG

13

DUÁLIS SZAKKÉPZÉS

A duális szakmunkásképzés Az osztrák fiatalok kb. 40 %-a a kötelező iskolák1 elvégzését követően a duális rendszerű szakmatanulás mellett dönt, aminek keretében teljes értékű, törvényileg elismert szakmai végzettséget szerez. (Kelet- és Nyugat-Ausztria között e tekintetben jelentős különbség tapasztalható, 2011-ben ugyanis Alsó-Ausztriában a 15 évesek 32,2%-a, Burgenlandban pedig 31,3%a választotta csak a duális szakmunkásképzést). Ennek megkezdése nem igényel speciális iskolai végzettséget, minden fiatal jelentkezhet ide, aki elvégezte az iskolakötelezettség keretében előírt 9 tanévet. Duális képzés cégnél és szakiskolában A duális szakmunkásképzés lényegesen különbözik a csak szakmunkásképző iskolában zajló szakképzéstől: ·

A képzésre két helyszínen: a képzést vállaló cégben és a szakiskolában kerül sor.

·

A szakmunkástanuló tanulói jogviszonyban áll az őt kiképző céggel, és emellett2 diák egy szakiskolában.

·

A szakképzés időtartamának legnagyobb részét a cégben zajló képzés teszi ki.

·

A szakmunkásvizsgát olyan szakemberek előtt kell letenni, akik az adott szakmát gyakorolják. A vizsga

elsősorban a szükséges gyakorlati készségekre és ismeretekre

fókuszál.

szakmunkásképzés = duális képzés

14

a cégnél zajló képzés

a szakiskolában zajló képzés

a képzési idő 80 %-a szakmaspecifikus ismeretek és készségek átadása

a képzési idő 20 %-a szakmai elméleti alapismeretek és az általános műveltség bővítése

AUSZTRIA

Szakmunkás-szakmák Az osztrák duális szakképzési rendszerben jelenleg 218 szakmunkás szakma tanulható. Ezek vagy egyedi szakmák, vagy szakmacsoportok, súlyponti szakmák ill. modulrendszerűek, és központi állami törvény szabályozza őket. A törvényileg elismert szakmunkás-szakmákat a szakmák listája tartalmazza, amely felsorolja az egyes képzések tartalmát, a más szakmákkal való rokonságot és a tanulmányi idők beszámításának lehetőségét is. A képzési idő a választott szakma függvényében 2-4 év. A duális szakmunkásképzés jogi alapjait a Szakképzésről szóló törvény (Berufsaus-bildungsgesetz BAG) szabályozza. A gazdasági miniszter minden egyes szakmára vonatkozólag képzési rendet ad ki, amely a képzést végző cégekre nézve kötelező. A képzési rend bemutatja az adott szakma specifikus jellemzőit (szakmaleírás). A szakmaleírás egyfajta „tanterv”-ként szolgál a képzést végző cég számára, és éves rendben, katalógus formájában felsorolja a vállalkozásnál zajló képzés során minimálisan oktatandó szakmai alapismereteket, a megszerzendő szaktudást és készségeket. Újonnan szabályozásra kerülő szakmáknál a szakmaleírás mellett szakmaprofil is készül, amelyben röviden felsorolják azokat a szakmai követelményeket, melyek teljesítésére a végzett tanuló képes. A szakmaprofil és a szakmaleírás biztosítja a szakiskola idevágó tantervével való szoros összhangot. A szakmaleírást sok szakmában szakképzési útmutató és oktatási anyag egészíti ki. Következtetések Az Ausztriában elért sikerek alapján elmondható, hogy a duális szakképzési rendszer alkalmas a fiatalkori munkanélküliség alacsonyan tartására és a gyakorlatias képzés biztosítására.

1 Tankötelezettség: 9 tanév – 15 éves kor; a 8. évfolyam után választható az egy éves politechnikum is, amely még konkrét szakma választása nélkül - a szakmunkásképzés általános előkészítésére szolgál. A ford. 2 Jellemzően blokkjelleggel, évente 2 hónapon keresztül. A ford.

AUSZTRIA

15

AZ ISKOLÁBÓL LEMORZSOLÓDÓKKAL VALÓ KAPCSOLATFELVÉTEL A SZAKKÉPZÉSI RENDSZERBE VALÓ INTEGRÁLÁS CÉLJÁBÓL Értékelés / problémák Ř a lemorzsolódás létező probléma, melyet Ausztriában hosszú időn keresztül alig vettek figyelembe Ř elsősorban a fiataloknál igen jelentős az összefüggés a végzettség (képzettségi szint) és a munkaerő-piaci integráció/munkanélküliség között Ř prognózis: a szakképzettséget nem igénylő, segédmunka-jellegű tevékenységek iránti kereslet jelentősen csökkenni fog

Munkanélküliségi ráta végzettség szerint: 20-24 év közötti fiatalok, az összes korcsoporttal (15-65) összehasonlítva Ausztria 2009

munkanélküléségi ráta

35%

30%

29,9%

25%

20-24 évesek 20%

valamennyi korcsoport (15-65 évesek)

18,6%

15%

10%

20-24 évesek össz-munkanélküliségi rátája: 9,8% +2,3%

8,8% 6,4%

5%

Növekmény az előző évhez képest

0%

+8% +3,5%

+2,4% +1,4%

általános iskola duális szakmunkásképzés

valamennyi korcsoport össz-munkanélküliségi rátája: 7,2% +1,4%

6,2%

3,2%

3,9% 3,8%

3,8% 2,2%

+1,1% +0,5%

+1,1% +0,8%

+0,6% +0,3%

gimnázium/ szakközépiskola

felsőfokú

szakiskola

legmagasabb iskolai végzettség Forrás: AMS; Statistik Austria- AKE; HV der SV-Trager - Beschaftigte im Jahresdurschnitt; Berechnungen:AKNÖ

16

AUSZTRIA

A dezintegráció veszélyétől fenyegetett fiatalok számaránya átlagértékek 2008-2010

Az iskolából lemorzsolódók aránya (18-24 évesek) Alacsony végzettségű fiatalok (20-24 évesek) NEET3 (16-24 évesek)

Ausztria

Alsó-Ausztria

Burgenland

8,6%

7,1%

6,3%

14,6%

13,1%

12,3%

8,2%

8,0%

7,7%

75.000 fiatal

Az intézkedések célja Ř az iskola/szakképzés idő előtti elhagyásának megakadályozása Ř a problémás esetek korai azonosítása és a beavatkozás Ř mihamarabbi (pótlólagos) szakképzés Fejlesztési lehetőségek Ř „ifjúság-coaching“ projekt (jelenleg Bécsben és Stájerországban zajlik, 2013-tól majd más tartományokban is) Ř az iskolapszichológusok részéről nyújtott támogatás (nagyfokú) kiépítése Ř „termelő” iskolák/tanműhelyek mindenütt való létrehozása Ř integrált szakképzés4 (ÜBA) Ř integratív szakképzés (IBA) Ř a bevándorlók speciális kezelése: végzettségek megszerzésének bepótlása ingyenesen (jelenleg az általános iskola alsó és felső tagozatára vonatkozik; a szakmunkásvégzettség és a szakmunkás-érettségi vonatkozásában tervben van).

3 Sem oktatásban, sem képzésben nem részesülők és munkahellyel sem rendelkezők. A ford. 4 Nem cégben, hanem egy e célra létrehozott intézményben folyó szakképzés, az eddigi magyar rendszerhez hasonló. A ford.

AUSZTRIA

17

HATÉKONY PÁLYAORIENTÁCIÓS RENDSZER

A pályaorientáció szerves részét képezi az egyén egész életútja tervezésének; folyamatként kell tekinteni, miközben a személy közvetlen környezetével fennálló szociális és személyi összefüggések sem hagyhatók figyelmen kívül. Nem csak kompetenciák megszerzéséről van itt tehát szó, hanem a fiatalok vagy a szakmát felnőttként választók illetve pályát módosítók személyiségének fejlesztéséről is. (Iskola-)jogi keretfeltételek (a fennálló helyzet) Ř A pályaorientáció kötelező a 7. és 8. osztályban (általános iskolában, a gimnázium alsó tagozatán, kisegítő iskolában), Ř évi 32 tanóra (= heti 1 óra) projektjellegű oktatás formájában, önálló tantárgy keretében, vagy más tantárgyba integráltan (vagyis több más tantárgy - pl. német és földrajz/gazdaságtan együttes hatásaként). Ř 2012. szeptembere óta: a pályaorientáció kötelező tantárgy az „Új Felső Tagozat” iskolatípusban (legalább heti 1 óra a 7. vagy 8. osztályban, vagy ugyanez a két évre felosztva; ezen túlmenően évi 32 óra pályaorientációt kell integrálni többi kötelező tárgy oktatásába). Értékelés / problémák Ř az iskolai pályaorientáció jól működik az általános iskola felső tagozatán, a gimnáziumok alsó tagozatain azonban ez messze nincs így Ř javítani kell a pályaorientációt vezető tanárok előképzettségét, képzését és továbbképzését Ř az oktatási forma kiválasztása: a pályaorientáció oktatása jelenleg általában más tárgyakba integrált módon zajlik, csak ritkán külön tantárgy keretében és ezáltal kevésbé strukturált Fejlesztési lehetőségek Ř (több) találkozás a való világban/ a szakmai gyakorlatot bemutató napokon Ř a peer-csoportok és szerepmodellek fokozott bevonása Ř a munka világában működő személyek, intézmények és szakértők fokozott bevonása, Ř oktatási forma módosítása: a pályaorientáció mint kötelező, önálló tantárgy, legalább a 7. és 8. osztályban; projekt formájában már korábban is Ř több pályaorientációs óra, a pályaorientáció erősebben folyamat-orientált biztosítása, a diákok fejlődésének (fejlettségi szintjének) szintjének figyelembe vétele

18

AUSZTRIA

Ř innovatív oktatási modellek és oktatási anyagok fokozott igénybe vétele: portfóliós módszer/portfólió-mappák (pl. a Felső-Ausztriai Munkáskamara, Alsó-Ausztriai Tartományi Iskolaszék részéről); Ř potenciálelemzés és tehetségvizsgálat az iskolai pályaorientációs oktatás támogatására. Pályaorientáció a gazdasági kamarával való együttműködésben, az Alsó-Ausztriai Gazdasági Kamara példája alapján Az Alsó-Ausztriai Tartományi Akadémia és az Alsó-Ausztriai Gazdasági Kamara együttműködésének hála minden 7. osztályos diák igénybe veheti az ún. tehetség-iránytűt (NÖ-Begabungskompass), mely 3 részből áll: Ř A tehetségvizsgálatra írásban kerül sor, a feladatok a nyelvi, a matematikai és a térbeli tájékozódási készségeket vizsgálják, továbbá a kreativitást, a gyakorlati és a szocioemocionális adottságokat. Ř A potenciálelemzés gyakorlati feladatok keretében vizsgálja a reakciót és a koncentrációt, a kézügyességet, a műszaki érzéket, a memóriát, stb. amit a személyiségvizsgálat és az érdeklődési területek feltárása egészít ki. Ř Személyes tanácsadó beszélgetés: A fenti két teszteljárás eredményét a szülőkkel és a fiatalokkal az iskolában beszéli meg egy pszichológus. A munkaerő-piaci szolgálattal együttműködésben nyújtott pályaorientáció Ausztria-szerte 60 Szakmai Információs Centrum (BerufsInfoZentren – BIZ) található, ahol az érdeklődőknek az információs médiák széles választéka áll rendelkezésére, amelyek segítségével ingyenesen tájékozódhatnak a különféle szakmákról, az elhelyezkedési lehetőségekről, valamint a képzés és továbbképzés útjairól . Az ingyenesen elvihető brosúrák és a részletes információs mappák mellett az ügyfeleknek pl. egy sor videofilm, az érdeklődési területeket feltáró számítógépes teszt, valamint több, internetkapcsolattal rendelkező számítógép áll rendelkezésre. Az AMS brosúráiban, videóiban és az online-ajánlatokban több mint 2700 szakmára vonatkozó információ található. A BIZ-munkatársak megválaszolják az érdeklődők szakmákkal, képzéssel, továbbképzéssel, valamint a munkaerőpiaccal és az álláslehetőségekkel kapcsolatos kérdéseit és információs rendezvényeket is szerveznek pl. iskolai osztályok, vagy munkát illetve szakmunkástanuló-helyet keresők számára.

AUSZTRIA

19

MOTIVÁCIÓS RENDSZEREK A SZAKKÉPZÉSBEN

Miért vállalkozzanak a cégek szakmunkástanuló-képzésre? A tankötelezettség teljesítését követően a legtöbb fiatal folytatja a tanulást, 40 %-uk a duális szakmunkásképzés mellet dönt. Ők kb. 40 000 vállalkozás közül választhatnak maguknak képzőhelyet. A szakképzést e cégek önkéntesen és saját költségükre végzik, mert ily módon tudják leginkább fedezni a szakképzett munkaerő iránti igényüket. Az állam támogatást nyújt a szakképzésben részt vevő cégek számára és a duális szakmunkásképzést a jövőbe való fontos beruházásnak tekinti. A képzés befejeztével és a megtartási idő elteltével a vállalkozás nem köteles továbbfoglalkoztatni az érintetteket. A végzett tanulónak sem muszáj az adott vállalkozásnál maradni. A kiképzéssel kapcsolatos ráfordítások kockázata, hogy a most már szakképzett dolgozó más céghez megy majd dolgozni, esetlegesen olyanhoz is, amely maga nem is képez tanulókat. Másrészt viszont a képzést folytató vállalkozás is foglalkoztat olyan szakképzett dolgozókat, akiket más cégekben képeztek ki. Ez a fluktuáció jellemző a szabad képzési rendszerre és jelzi, hogy a szakképzett munkaerő-utánpótlás biztosítása valamennyi gazdasági és foglalkozási ág érdekének és beruházásának is tekintendő. A képzési idő alatt minden tanuló havonta a szociális partnerek által meghatározott szakmunkástanulóminimálbérben részesül, mely a szakmától és a képzés évétől függően változó összegű. Támogatások Miután 2008 évben újraszabályozták a szakmunkásképzéssel foglalkozók támogatását, a képzést vállaló cégeknek egy sor támogatási lehetőség áll rendelkezésére, melyeket a gazdasági kamara szakképzéssel foglalkozó szervei intéznek. Alaptámogatás Alaptámogatásra az egyes képzési évek lezárását követően minden szakképzéssel foglalkozó cég jogosult. Az alaptámogatás összege: Ř

a szakmunkásképzés 1. évében a kollektív szerződés szerinti havi bruttó juttatás háromszorosa

Ř

a szakmunkásképzés 2. évében a kollektív szerződés szerinti havi bruttó juttatás

Ř

a szakmunkásképzés 3. és 4. évében a kollektív szerződés szerinti havi bruttó juttatás

kétszerese

összege Ř

fél képzési évekre a bruttó félhavi kollektív szerződés szerinti juttatás

Tanulmányi idő beszámítása, képzési idő lerövidítése esetén az alaptámogatás arányosan jár.

20

AUSZTRIA

Új szakmunkásképző helyek – Blum-Bonus II Ř

újonnan alakított vállalkozásoknál az első 10 szakmunkástanuló-helyre, az alapítás dátumától számított 5 éven belül

Ř

olyan vállalkozásokban, melyek első ízben képeznek ki szakmunkástanulókat, az első 10 szakmunkástanuló-helyre, az első tanulószerződéstől számított 1 éven belül

Ř

az első 10 szakmunkástanuló-helyre olyan vállalkozásoknál, amelyek az utolsó tanulójogviszony lezárulását követő minimum 3 éves szünetet követően újra vesznek fel szakmunkástanulókat kiképzésre – a szünet utáni első tanuló-jogviszony kezdetétől számított 1 évig

A minőségért járó támogatás a szakmunkásképzésben Ř

cégek közötti és integrált szakképzés (szakképzési szövetség jellegű intézkedések, szakmunkástanulók szakmai kiegészítő képzése)

Ř

az oktatók továbbképzése

Ř

kitűnő és jó eredményű szakmunkásvizsgák

Ř

tanulási nehézségekkel küzdő szakmunkástanulók részére biztosított lehetőségek

Ř

a fiatal nők és férfiak kiegyensúlyozott hozzáférése a különféle szakmunkás-szakmákhoz (támogatás adható: a szakmunkástanulóknak nyújtott „állás-coaching”-ra, valamint olyan projektek számára, melyek célja fiatal nők terelése az olyan szakmákban való duális képzésbe, ahol a nők aránya nem éri el a 30 %-ot)

Az AMS-től kapható támogatások Ř

lányok után, olyan szakmákban, ahol kevés a nő

Ř

munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű fiatalok után

Ř

integrált szakképzésen résztvevők valamint olyan felnőttek (19 év felettiek) számára, akiknek foglalkoztatási problémáját szakképzettségbeli hiányosságaik miatt leginkább szakmunkásképzés útján lehet megoldani

Néhány olyan kezdeményezés, mely a szakmunkás-szakma melletti döntést/a műszakitermészettudományos tárgyak iránti érdeklődést hivatott fokozni: Ř

a fizika és a technika integrálása az általános iskola alsó tagozatán folyó oktatásba, egyszerű kísérletek végzése révén

Ř

érettségizőknek szóló tanácsadás érdekes szakmák vagy regionális vállalkozások megismertetése interjúk, filmek forgatása, sikeres vállalkozók általi mentorálás révén betekintés a gyakorlatba (vállalkozásoknál).

AUSZTRIA

21

FORRÁSOK ÉS INFORMÁCIÓK

MAGYARORSZÁG 1993. évi LXXVI törvény a szakképzésről 2011. évi CLXXXVII törvény a szakképzésről 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról Győr Megyei Jogú Város Közgyűlésének 39/2008. (XI. 25.) rendelete Szabó Gábor /Kandó Kálmán Műszaki Főiskola/: A duális képzés rendszere és a projekt orientált képzés kapcsolata Oktatásfejlesztési Observatory: ReferNet országjelentés - A szakképzés Magyarországon 2011. Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara: http://www.gymskik.hu/ Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja: http://www.vasmmk.hu/ Széchenyi István Egyetem: http://www.sze.hu/ http://www.szakkepesites.hu/felsofoku_szakkepzes.html/ http://www.felvi.hu/felveteli/szakok_kepzesek/szakkereso/ http://www.eduline.hu/ AUSZTRIA Bacher, Tamesberger: Fiatalok szakképzettség nélkül. A probléma volumene és vázolása különféle szociális indikátorok alapján In: WISO 34. évfolyam (2011), 4. szám, 95-122. oldal [http://www.arbeiterkammer.com/bilder/d167/Studie_WISO_JungeMenschenOhneAusbildung. pdf] Osztrák Munkaerő-piaci Szolgálat: http://www.ams.at/ Alsó-Ausztriai Gazdasági Kamara: http://www.wknoe.at/ A Gazdasági Szereplők Oktatáskutatási Intézete: http://www.ibw.at/components/com_redshop/assets/document/product/1340967976_jugendbe schaeftigung_2010_2011.pdf A Munkáskamara portálja: http://www.arbeiterkammer.at/bildung/lehrausbildung.htm http://noe.arbeiterkammer.at/bildung/lehre.htm http://www.fragjimmy.at/

22

MAGYARORSZÁG/AUSZTRIA