STATISZTIKAI TÜKÖR. Magyarország nemzeti számlái, 2013 (előzetes adatok) Tartalom szeptember

2014. szeptember

Magyarország nemzeti számlái, 2013 (előzetes adatok)

STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom

2012/42

VI. évfolyam 42. szám Összefoglaló.....................................................................................................................................................................2

Módszertani megjegyzések – A változások hatása.....................................................................................................4 1. A 2014-ben végzett számítások során bevezetett változások GDP-re és GNI-ra gyakorolt összesített hatása......................................................................................................................................4 2. A nemzeti számla adatok változásának fő okai.....................................................................................................5 2.1. AZ ESA2010 bevezetése miatti változások...................................................................................................6 2.2. A GNI-jelentések ellenőrzése során kért változások hatása.....................................................................12 2.3. A rutinrevíziókból (éves adatok véglegesítése, forrás-felhasználás táblák integrálása, adatjavítások) származó egyéb változások....................................................................................................13 Táblázatok......................................................................................................................................................................16

alapjá jutó bruttóvonatkozó hazai termék,vásárlóerőparitás-számítások 1995–2013..............17 1. A bruttó hazai termék volumenváltozása és az egy főre 2008-ra

2. A bruttó hozzáadott érték ágazatonként, 1995–2013.................................................................................18 3. A bruttó hozzáadott érték szektoronként, 2012–2013...............................................................................19 4. A kibocsátás ágazatonként, 2012–2013.........................................................................................................20 5. A bruttó hozzáadott érték ágazatonként, 2012–2013.................................................................................21 6. A bruttó hazai termék (GDP) végső felhasználása, 1995–2013...............................................................22 7. A bruttó hazai termék felhasználása, 2012–2013........................................................................................23 8. Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) és bruttó nemzeti jövedelme (GNI), 1995–2013...............24 9. A nemzetgazdaság integrált számlái, 2012....................................................................................................25 10. A nemzetgazdaság integrált számlái, 2013....................................................................................................27 További információk, adatok (linkek) Elérhetőségek

www.ksh.hu

2


Összefoglaló 2013-ban Magyarország folyó áron számított bruttó hazai terméke (GDP-je) 29 846 milliárd forint volt, ami változatlan árakon számítva 1,5%-os növekedést jelent az előző évihez viszonyítva. Az egy főre jutó bruttó hazai termék összege 3 millió 017 ezer forint volt, vásárlóerő-paritáson számolva 17 642 euró. 2014 szeptemberétől a nemzeti számlák összeállításának módszertana megváltozott, mivel az Európai Unió 2013. május 21-én elfogadta az 549/2013/EU parlamenti és tanácsi jogszabályt. Ennek melléklete egyben meghatározza a tagországokban a nemzeti számlák összeállításának módszertanát. Az elmúlt húsz évben jelentős hatások érték a világ gazdaságait, például az információs és kommunikációs technológiák térnyerése a termelési folyamatokban, az immateriális javak, a szellemi tulajdonú termékek bővülő szerepe és a globalizáció felerősödése. E folyamatok leképezése a nemzetgazdasági elszámolásokban nem forradalmi, hanem szükségszerű változásokat hozott. A nemzeti számlák a gazdaságstatisztika modern rendszerének a központi elemét képezik, valamint rendszerezett statisztikai keretet nyújtanak a gazdasági folyamatok összegzéséhez és elemzéséhez. E szerep maradéktalan betöltéséhez és a felhasználók változó igényeinek való megfeleléshez a számlarendszernek naprakész rendszerként kell üzemelnie. A felsorolt tényezők tették szükségessé a korábban alkalmazott (ESA95) módszertan frissítését és megújítását (ESA2010). Az ESA2010 összhangban van az ENSZ által kiadott, a nemzeti számlák világszerte elfogadott és alkalmazott módszertanával, az SNA2008-al, így biztosítva a makrostatisztikai mutatók világszintű ös�szehasonlíthatóságát. Kiadványunkban adjuk közre a magyar nemzeti számlák ESA2010 szerint átdolgozott főbb adatait, melyet a teljes, az 1995-tel kezdődő idősoron érvényesítettünk. Az átállással együtt – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – a nemzeti számlákban bevezetett további változtatások okai a következők: – az Eurostat által a GNI-jelentések ellenőrzése során kért módszertani változtatások, – illetve néhány kisebb esetben az adatok ellenőrzése, véglegesítése során talált, rutin revízióként végzett hibajavítások, korrekciók. A változtatások hatása a GDP-re és a GNI-ra (folyó áron) GDP Év

2014. szeptember

GNI

változás a 2013. szeptemberihez képest

millió forint

%

2014. szeptember

GDP, volumenindex

változás a 2013. szeptemberihez képest

millió forint

2014. szeptember

%

2013. szeptember %

változás, százalékpont

2010

26 946 030

432 997

1,6

25 688 337

429 253

1,7

100,8

101,1

–0,3

2011

28 035 033

399 598

1,4

26 690 052

506 383

1,9

101,8

101,6

0,2

2012

28 548 800

500 732

1,8

27 331 575

790 070

3,0

98,5

98,3

0,2

A 2013-ra vonatkozó előzetes nemzeti számlák összeállításakor a számításokhoz szükséges adatforrások csak részlegesen állnak rendelkezésre, ezért valamennyi 2013-as adat előzetes, még változhat a későbbiekben. A 2013-as adatok a módszertani változás hatásán kívül tartalmazzák a negyedéves számítások és az éves számítások közötti különbséget is. A teljes körű információk alapján készülő 2013. évi nemzeti számlák 2015. szeptember végén jelennek meg.

www.ksh.hu

3


1. ábra

A GDP alakulása a változások hatására, folyó áron

Ezer milliárd forint 30 25 20 15 10 5

2014. szeptember

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

0

2013. szeptember

2. ábra

A GDP változása a módszertani és egyéb változások hatására (a 2013. szeptemberben publikált GDP százalékában) Százalékpont 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0

ESA2010 miatti változás

GNI-ellenőrzés miatti változás

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

–0,5

Egyéb változás

Kiadványunk – terjedelmi okok miatt – nem tartalmaz valamennyi részletező adatot, táblát. További részletes adatokat jelentetünk meg kiadványunkkal egy időben a Táblák (STADAT)-ban, az ESA2010 oldalán, valamint a tájékoztatási adatbázisban. A Magyarország nemzeti számlái, 1995–2013 című, részletes adatokat tartalmazó kiadványunk 2014 novemberében lesz elérhető.

www.ksh.hu

4


Módszertani megjegyzések 2014 szeptemberétől a nemzeti számlák összeállításának módszertana megváltozott, az Európai Unió 2013. május 21-i 549/2013/EU parlamenti és tanácsi jogszabálya alapján. Ennek melléklete egyben meghatározza a tagországokban a nemzeti számlák összeállításának módszertanát (ESA20101). Az ESA2010 fontosabb jellemzői: • a nemzeti számlák rendszerének legfontosabb jellemzői, alapvető vonásai – az ESA95-höz képest – változatlanok maradtak, • a módosításokat elsősorban a gazdaságban az elmúlt 20 évben bekövetkezett változások tették szükségessé, • a felülvizsgált rendszer konzisztens az IMF fizetésimérleg-statisztikájával (BPM6), • 2014 szeptemberétől e rendszer alkalmazása jogszabály által kötelező az EU-tagországok számára. Kiadványunkban adjuk közre a magyar nemzeti számlák ESA2010 szerint átdolgozott adatait, a teljes, 1995-tel kezdődő idősorra vonatkozóan. Az átállással együtt – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – egyéb változásokat is átvezettünk a számlákon, melyeknek okai a következők: – az Eurostat által a GNI-jelentések ellenőrzése során kért módszertani változtatások, – illetve néhány kisebb esetben az adatok ellenőrzése, véglegesítése során talált, rutin revízióként végzett hibajavítások, korrekciók. A 2013-ra vonatkozó előzetes nemzeti számlák összeállításakor a számításokhoz szükséges adatforrások csak részlegesen állnak rendelkezésre, ezért valamennyi 2013-as adat előzetes, még változhat a későbbiekben. A 2013-as adatok a módszertani változás hatásán kívül tartalmazzák a negyedéves számítások és az éves számítások közötti különbséget is. A teljes körű információk alapján készülő 2013. évi nemzeti számlák 2015. szeptember végén jelennek meg.

1. A 2014-ben végzett számítások során bevezetett változások GDP-re és GNI-ra gyakorolt összesített hatása A változások hatása a GDP-re

Év

2013. szeptemberben publikált


folyó áron, milliárd forint 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

5 727,8 7 011,2 8 691,9 10 280,9 11 443,5 13 089,0 15 103,9 17 119,4 18 738,2 20 665,0 22 018,3 23 675,0 24 989,9 26 543,3 25 626,5 26 513,0 27 635,4 28 048,1

5 803,9 7 090,3 8 792,2 10 408,9 11 612,1 13 293,6 15 336,6 17 371,3 19 007,4 20 914,6 22 331,3 24 034,6 25 446,9 26 949,3 26 174,9 26 946,0 28 035,0 28 548,8

% 76,0 79,1 100,3 128,0 168,6 204,5 232,8 251,9 269,2 249,6 313,0 359,6 457,0 406,0 548,4 433,0 399,6 500,7

1 ESA: European System of Accounts – A nemzeti számlák európai rendszere

www.ksh.hu


Különbség

1,3 1,1 1,2 1,2 1,5 1,6 1,5 1,5 1,4 1,2 1,4 1,5 1,8 1,5 2,1 1,6 1,4 1,8

1. tábla 2014. szeptemberben publikált

volumenindex, előző év=100,0 – 100,2 103,1 104,1 103,2 104,2 103,7 104,5 103,9 104,8 104,0 103,9 100,1 100,9 93,2 101,1 101,6 98,3

– 100,0 103,4 104,2 103,2 104,2 103,7 104,5 103,8 104,8 104,3 104,0 100,5 100,9 93,4 100,8 101,8 98,5

5


2. tábla

A változások hatása a GNI-ra Év



Különbség

folyó áron, milliárd forint 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

5 540,5 6 745,8 8 229,6 9 716,3 10 795,5 12 439,8 14 344,1 16 229,0 17 867,2 19 584,8 20 829,9 22 398,9 23 244,3 24 841,5 24 511,3 25 259,1 26 183,7 26 541,5

5 620,0 6 829,3 8 334,6 9 846,4 10 970,8 12 654,2 14 586,6 16 495,3 18 154,1 19 877,2 21 192,5 22 827,8 23 784,4 25 292,6 24 981,3 25 688,3 26 690,1 27 331,6

% 79,5 83,4 105,1 130,1 175,3 214,3 242,5 266,2 286,9 292,5 362,6 428,9 540,0 451,1 470,0 429,3 506,4 790,1

1,4 1,2 1,3 1,3 1,6 1,7 1,7 1,6 1,6 1,5 1,7 1,9 2,3 1,8 1,9 1,7 1,9 3,0

2. A nemzeti számla adatok változásának fő okai 1. Az ESA2010 bevezetése, 2. A GNI-jelentések ellenőrzésével összefüggő uniós ajánlások, 3. A rutinrevíziókból (éves adatok véglegesítése, forrás-felhasználás táblák integrálása, adatjavítások) származó egyéb okok. 3. tábla

A GDP összesített változása a módszertani és egyéb változások hatására (a 2013 szeptemberében publikált GDP százalékában)

(folyó áron, százalékpont) Megnevezés

2010

2011

2012

ESA2010 miatti változások

1,6

1,4

1,5

GNI-ellenőrzés miatti változások

–0,1

-0,1

0,5

Egyéb

0,1

0,1

-0,2

Összesen

1,6

1,4

1,8

A továbbiakban ezen okok szerint csoportosítva mutatjuk be a változások hatását a 2010., a 2011. és a 2012. évi GDP-re, illetve GNI-ra.

2.1. AZ ESA2010 bevezetése miatti változások 2.1.1. Kutatás-fejlesztés felhalmozásként történő elszámolása

Az ESA2010 által bevezetett egyik legjelentősebb változás, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenységet (K+F) nem folyó kiadásnak, hanem termelt eszköznek kell tekinteni. Ebből következően már nem folyó termelőfelhasználásként, hanem állóeszköz-felhalmozásként kell elszámolni. A felhalmozás becslése a

www.ksh.hu

6


K+F-költségadatokból kiindulva az Eurostat által kidolgozott módszertan2 szerint történik. A becslés szektoronként és ágazatonként készül, tekintettel arra, hogy eltérően kell kezelni a piaci és a nem piaci termelőket. Első lépésben a kibocsátást becsültük, a költségadatok felhasználásával, majd a kibocsátásból a bruttó állóeszköz-felhalmozást számítottuk ki. A K+F-eszközök állományát és az állóeszköz-felhasználást a PIM-modell alkalmazásával becsültük. A változásnak jelentős hatása van a főbb nemzetgazdasági aggregátumokra. A nem pénzügyi vállalkozások szektorának esetében az elszámolás hatása visszamenőleg az idősorban attól függ, hogy az adott kutatás-fejlesztést már elszámoltuk-e kibocsátásként vagy sem: – a nemzetgazdasági kibocsátás nő az eddig kibocsátásként még el nem számolt kutatás-fejlesztés összegével; – a folyó termelőfelhasználás csökken az eddigiekben már elszámolt kutatás-fejlesztés összegével, hiszen ez a továbbiakban nem folyó termelőfelhasználásként, hanem felhalmozásként jelenik meg a számlarendszerben; – a kibocsátás növekményének és a folyó termelőfelhasználás csökkenésének összege megegyezik a felhasználási oldalon állóeszköz-felhalmozásként elszámolt összeggel; – ezzel párhuzamosan a jövedelmek keletkezése számlán az állóeszköz-felhalmozással megegyező működési eredmény keletkezik. A kormányzat és a háztartásokat segítő nonprofit szervezetek (nem piaci termelők) szektorában a K+F-felhalmozásként történő elszámolása nem emeli meg a bruttó hozzáadott érték szintjét a felhalmozás évében, hiszen a felhalmozás összegét költségként eddig is elszámoltuk, és így az a költségszintű értékelés miatt már korábban is megjelent az aggregátumokban. A felhalmozást követő években viszont az elszámolt állóeszköz-felhasználás értéke hatással van az aggregátumok szintjére: – a termelési számlán a kibocsátás összege nem változik (folyó termelőfelhasználás helyett saját felhasználási célú kibocsátás lesz), de nő az elszámolt állóeszköz-felhasználás összegével; – a felhasználási oldalon a felhalmozás összegével nő a bruttó állóeszköz-felhalmozás, és ezzel azonos összeggel csökken a két szektor végső fogyasztási kiadása. Az állóeszköz-felhasználás összegével viszont nő a végső fogyasztási kiadásuk. 4. tábla

A kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos változások hatása a GDP-re

(folyó áron, millió forint) Megnevezés

2010

2011

2012

Kibocsátás

283 585

261 087

261 665

Folyó termelőfelhasználás

–32 625

–30 064

–36 978

Bruttó hozzáadott érték/GDP

316 210

291 151

298 643

Bruttó állóeszköz-felhalmozás

307 726

286 830

296 820

8 484

4 316

1 862

Végső fogyasztási kiadás

2.1.2. Fegyverrendszerek

Az ESA2010 előírásai szerint a katonai rendszerekből azokat, amelyek megfelelnek az állóeszközök kritériumának (azaz a termelésben /védelemben/ tartósan, egy éven túl vesznek részt) a továbbiakban termelt állóeszközként kell elszámolni, és beszerzésük része a bruttó állóeszköz-felhalmozásnak. Ennek megfelelően a rendszerben eddig folyó termelőfelhasználásként elszámolt katonai kiadásokat három részre kellett bontani: a fenti kritériumnak megfelelő kiadásokat állóeszköz-felhalmozásnak, a fennmaradó részt pedig állapota szerint vagy folyó termelőfelhasználásnak vagy készletnek kell elszá2 Manual on measuring Research and Development in ESA 2010 (Eurostat, 2013)

www.ksh.hu

7


molni. Az a tény, hogy a fegyverrendszerek egy részét állóeszközként kezeli a rendszer, magával vonja, hogy állóeszköz-felhasználást kell számítani rá. Mivel a katonai kiadásokat a kormányzati szektorban számoljuk el, az így számított állóeszköz-felhasználás közvetlenül hat a GDP értékére, a költségszintű elszámolás miatt. 5. tábla

A fegyverrendszerek új elszámolási módjának hatása a GDP-re

(folyó áron, millió forint) Megnevezés GDP változása

2010

2011

2012

21 124

22 001

21 323

2.1.3. Kormányzati szektor besorolási módszertanának változása

Az ESA2010 megváltoztatta a közösségi tulajdonú termelők kormányzati szektorba sorolásának kritériumait. A változásnak két része van: a piaci és nem piaci termelők elhatárolásának változása, valamint minőségi kritériumok bevezetése a kormányzati szektorba sorolásnál. A piaci és a nem piaci termelőket az ún. 50%-os szabály szerint határoljuk el egymástól. Amennyiben egy közösségi tulajdonú termelő – több éven keresztül – költségeinek kevesebb mint 50%-át tudta árbevétellel fedezni, akkor be kellett sorolni a kormányzati szektorba. A számításhoz a kiadások között a következőket kellett figyelembe venni: folyó termelőfelhasználás, munkavállalói jövedelem, az állóeszközök értékcsökkenése és az egyéb termelési adók. A bevételeknél az árbevételen kívül csak azokat a támogatásokat lehet beszámítani, amelyek a kibocsátás volumenéhez vagy az árbevételhez köthetők, a veszteség finanszírozáshoz kapcsolódó támogatások nem vehetők figyelembe. Az ESA2010 annyiban változtatta meg az 50%-os tesztet, hogy a költségek közé a nettó kamatkiadás is bekerült, a bevételek számítása változatlan maradt. Teljesen új elem viszont a szektorba sorolásnál a minőségi kritériumok felállítása, amikor is azt kell vizsgálni, hogy a közösségi tulajdonú termelők és a kormányzat kapcsolata piaci feltételeken, piaci árakon alapszik-e. Egyik fontos eleme a vizsgálatnak az, hogy a közösségi termelő kinek értékesíti a termékeit, szolgáltatásait. Amennyiben elsősorban a kormányzatnak értékesít a közösségi termelő, akkor vizsgálni kell, hogy versenyeztetéssel nyerte-e el a megbízást, illetve ugyanilyen termékek és szolgáltatások esetén a kormányzat mástól is vásárol-e vagy a közösségi termelő az egyetlen szállító az adott termék vagy szolgáltatás esetében. Amennyiben a közösségi termelő főként a kormányzatnak szállít és a kormányzat is főként ettől a termelőtől szerzi be az adott termékeket, szolgáltatásokat, akkor nem bizonyítható a piaci árakon, piaci feltételeken nyugvó szerződéses kapcsolat, így ezt a közösségi termelőt a kormányzati szektorba kell besorolni. Ez esetben nem kell vizsgálni az 50%-os teszt eredményét, mert a szektor besorolásánál a minőségi kritériumok elsőbbséget élveznek az 50%-os szabállyal szemben. A közösségi tulajdonú termelőket megvizsgáltuk az említett kritériumok alapján, és 31 termelőnél azt állapítottuk meg, hogy nem bizonyítható a szerződéses kapcsolat piaci természete, így ezeket a termelőket a kormányzati szektorba soroltuk be. 6. tábla

A kormányzati szektorba történő átsorolás hatása

(folyó áron, millió forint) Megnevezés GDP változása A kormányzat nettó hitelfelvét/hitelnyújtás (kormányzat egyenlege) változása

2010

2011

2012

–50

–843

–2 078

1 358

–4 363

–4 752

www.ksh.hu

8


2.1.4. Kis értékű eszközök

A kis értékű eszközök (az egy összegben elszámolható, adott értékhatár alatti, egyedi beszerzési, előállítási értékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok, szellemi termékek) elszámolása a nemzeti számlákban az ESA2010 módszertan bevezetése miatt változik. A korábbi módszertan (ESA95) 500 euróban határozta meg a kis értékű eszközök értékhatárát, ez alapján határoztuk meg, hogy az adott eszközt folyó termelőfelhasználásként vagy bruttó állóeszköz-felhalmozásként számoltuk-e el a nemzeti számlákban. Az ESA2010 módszertan összhangban van a magyar számviteli törvényekkel, így a korábban a konzisztencia megteremtése érdekében szükséges kiigazításra az új módszertan szerint már nincs szükség, azaz az eddigi korrekciót meg kellett szüntetni. 7. tábla

A kis értékű eszközök korrekciójának hatása a GDP-re


2010

2011

2012

80 985

89 930

91 757

2.1.5. Központi bank kibocsátásnak felosztása

A központi bank kibocsátását – 2005 óta – költségszinten számoljuk el. Ezért a központi bank kibocsátása nem változik, de a kibocsátás felosztása az ESA2010 alapján módosul. A változás nincs hatással a GDPre, mivel a központi bank által a közvetlenül mért szolgáltatásokért kiszámlázott jutalék- és díjbevételeket a rezidens hitelintézetekre osztottuk fel. Az MNB információja alapján kizárólag ezek a hitelintézetek veszik igénybe az említett szolgáltatásokat. A központi bank kibocsátásának jutalék- és díjbevétellel csökkentett összegét az S.122 Betétgyűjtő vállalatok, a központi bank kivételével és az S.125 Egyéb pénzügyi közvetítők (a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével) alszektorok folyó termelőfelhasználásaként, hozzáadott értékük arányában számoljuk el. Az S.122 és S.125 alszektorok számláinak egyensúlyát ezen alszektorok folyó termelőfelhasználásként elszámolt összegével egyező D.759 Egyéb folyó transzferbevétellel teremtjük meg. Az elszámolás alapjául az MNB eredménykimutatása és a működési költségek éves jelentése szolgál. 2.1.6. Az áfa mint harmadik uniós saját forrás

Az Európai Unió intézményeinek befizetett termelési és importadók – az ESA95 szerint – az egyes tagországok áfabevételeiből a külföldnek közvetlenül fizetett kormányzati befizetéseket is tartalmazta. Az ESA2010 szerint az áfa mint harmadik uniós saját forrás az egyes tagállamok kormányzata által az EU intézményeinek fizetett folyó transzferként (D.76 az unió hozzáadottérték-adó- és GNI-alapú saját forrásai) számoljuk el. Az új módszertani eljárás nincs hatással a GDP-re, de az áfabevételekből származó befizetések ös�szegével a külföldnek fizetendő termelési és importadó (D.2) csökken, a GNI ugyanezen összeggel nő. 8. tábla

Az áfabevételekkel összefüggő módszertani változás hatása a GNI-ra

(folyó áron, millió forint) Megnevezés D.21 Termékadók GNI változása

www.ksh.hu

2010

2011

2012

–32 860

–32 250

–26 587

32 860

32 250

26 587

9


2.1.7. A földjavítás külön eszközként történő értékelése

A földjavítást eddig is bruttó állóeszköz-felhalmozásként kezelte a nemzeti számlák rendszere, de a vagyonmérlegekben nem mutattuk ki külön eszközként. Ezt igazította helyre az új módszertan. Az ESA2010 szerint a földjavítás külön megjelenik a vagyonmérlegekben is, termelt eszközként. Ennek következtében viszont állóeszköz-felhasználást kell számítani rá, és ez a nem piaci termelők esetében közvetlenül változtatja a hozzáadott értéket, ezen keresztül a GDP-t. 9. tábla

A földjavítás külön eszközként történő értékelésének hatása a GDP-re


2010

2011

2012

Földjavítás, bruttó állóeszköz-felhalmozás (már eddig is elszámolt)

2 536

2 518

5 970

Állóeszköz-felhasználás (termelt eszközzé nyilvánítás miatt) ebből: kormányzat (nem piaci termelő) GDP változása

9 241 78 78

8 835 103 103

8 331 123 123

2.1.8. A bérmunka nettósítása

Az ESA2010 előírásai szerint a bérmunkát nettó módon kell értékelni, azaz a bérmunkára beszállított/ kiszállított anyag nem része a továbbiakban a külkereskedelmi forgalomnak, csak a bérmunkadíjat kell szolgáltatásexportként vagy -importként elszámolni. A változásnak nem volt hatása a GDP-re, viszont a külkereskedelmi forgalom export-import adatait jelentősen csökkentette. A változás hatása nem egyforma a két száron, mivel nem minden beérkezett anyagból lesz késztermék és hagyja el az országot (vagy fordítva). A különbség a felhasználási oldalon a készletváltozásban jelenik meg. 10. tábla

A bérmunka nettósításának hatása a külkereskedelmi forgalom adataira


2010

2011

2012

Export

–644 029

–950 320

–1 566 223

Import

–636 287

–946 933

–1 571 644

2.1.9 Egyéb, a GDP/GNI értékét nem befolyásoló változások

2.1.9.1. A magán-nyugdíjpénztári eszközök elszámolásának változása A munkáltatói és egyéb magán-nyugdíjpénztári kötelezettségek és eszközök kormányzat általi átvételét az ESA95 szerint az átvételkor bevételként kellett elszámolni. Ebből adódott, hogy 2011-ben a mintegy 2700 milliárd forintos magán-nyugdíjpénztári eszközátvétel nagymértékben javította a kormányzat egyenlegét, és a statisztikában jelentős GDP-arányos többletet okozott. Az ESA2010 megváltoztatta ezen eszközök átvételének elszámolását. Az új módszertan szerint az átvett kötelezettségeket/eszközöket nem az átvételkor kell a kormányzatnál bevételként elszámolni, hanem a jövőbeni nyugdíjfizetéseket kell a bevétellel ellentételezni. Eszerint az átvett eszközök értékét nem egy összegben, hanem hosszú időre elosztva, a kifizetett nyugdíjakkal egyidőben kell bevételként elszámolni. Ez esetünkben azt jelenti, hogy 35 évre elosztva számoljuk el az egyszeri bevételeket.

www.ksh.hu

10


11. tábla A magán-nyugdíjpénztári eszközátvétel megváltozott elszámolásának hatása a kormányzat egyenlegére (nettó hitelfelvétel/hitelnyújtás) (folyó áron, millió forint) Megnevezés Kormányzat nettó hitelfelvétel/hitelnyújtás

2010

2011

2012

–64 808

–2 700 000

–54 683

2.1.9.2. A kormányzat által vállalt garanciák (standardizált garanciák) változása A kormányzat által vállalt garanciákat az ESA95 szerint csak akkor kellett a kormányzatnál elszámolni kiadásként, amikor lehívták a garanciát, a garancia nyújtásakor nem könyveltünk semmit. Az ESA2010 a garanciákat három csoportra osztja: pénzügyi derivatívákhoz kapcsolódó garanciákra, egyedi garanciákra és standardizált garanciákra. Az első két csoport esetében az elszámolás nem változik, a standardizált garanciák esetében viszont – ez nálunk elsősorban lakáshitelekhez kapcsolódó garanciát jelent – meg kell becsülni egy garancialehívási arányt, és ezt az összeget már a garancia nyújtásakor el kell számolni kormányzati kiadásként. 12. tábla

A standardizált garanciák elszámolásának hatása a kormányzat egyenlegére (nettó hitelfelvétel/hitelnyújtás)

(folyó áron, millió forint) Megnevezés Kormányzat nettó hitelfelvétel/hitelnyújtás

2010

2011

2012

6 491

1 011

3 214

2.1.9.3. Adók átsorolásának változása Ingatlanadó A módszertani egységesítés keretében – az Eurostat módszertani munkacsoportja ajánlásának megfelelően – a háztartási szektorban D.59 Egyéb folyó jövedelem, és vagyonadóként elszámolt épület, építmény, telek és épületek utáni idegenforgalmi adótételek átsoroltuk a D.29 Egyéb termelési adók közé. Ezeket az adókat az önkormányzatok vetik ki és szedik be. Egyéb termelési adóként eddig csak a háztartás vállalkozási tevékenységével összefüggő adókat számoltuk el, ezentúl minden épület, építmény, telek és épületek utáni idegenforgalmi adótétel itt szerepel. 13. tábla

Az adótételek átsorolásának hatása

(folyó áron, millió forint) Megnevezés D.59 Egyéb folyó adók D.29 Egyéb termelési adók

2010

2011

2012

–9 956

–12 435

–12 986

9 956

12 435

12 986

A végrehajtott átsorolásnak nincs egyenleget módosító hatása. Pénzügyi szervezetek különadója 2010-ben vezették be a pénzügyi szervezetek különadóját, melynek befizetési kötelezettségét átmeneti időre határozták meg, a D.91 Rendkívüli tőkeadók között számoltuk el a bankokat érintő adót.

www.ksh.hu

11


Megváltozott az adószabályozás, és már nem tekinthető ez az adó rendkívülinek, ezért – az Eurostat Módszertani munkacsoport ajánlásának megfelelően – a befizetett összegeket átvezettük az D.29 Egyéb termelési adók közé. 14. tábla

A pénzügyi szervezetek különadójának hatása

(folyó áron, millió forint) Megnevezés D.29 Egyéb termelési adók D.91 Tőkeadók

2010

2011

2012

135 652

139 222

138 581

–135 652

–139 222

–138 581

A végrehajtott átsorolásnak nincs egyenleget módosító hatása. A szénhidrogén-készletező szövetség tagjainak kötelező befizetésének átminősítése A Magyar Szénhidrogén-készletező Szervezet tagjai az általuk forgalmazott szénhidrogén származékok után kötelező befizetést teljesítenek a szervezet részére. Az így befizetett tagdíjat – miután szolgáltatásnyújtás nem kapcsolódik hozzá – az ESA2010 szerint nem árbevételként, hanem D.214 Termékadók, az áfa és az importadók kivételével kell elszámolni, és ebből következően át kell vezetni a kormányzat számláin. 15. tábla

A szénhidrogén származékok utáni befizetések hatása

(folyó áron, millió forint) Megnevezés D.214 Termékadók, az áfa és az importadók kivételével D.99 Egyéb tőketranszfer

2010

2011

2012

37 795

38 955

35 832

–37 795

–38 955

–35 832

A végrehajtott átsorolásnak nincs egyenleget módosító hatása.

2.2.

A GNI-jelentések ellenőrzése során kért változások hatása

2.2.1. Saját előállítású szoftverek és adatbázisok kibocsátása és felhalmozása

A saját előállítású szoftverek és adatbázisok becslésénél új módszerre tértünk át. Eddig a KSH által a vállalkozásoktól begyűjtött adatokon alapult a becslés. A váltás során az Eurostat-ajánlásnak3 megfelelően átalakítottuk a számítás módszerét. A becslés lényege, hogy a költségek figyelembevételével imputál termelést, kibocsátást és ebből felhalmozást. Kétféle költségelemet különböztet meg: a munkaerőköltséget és az egyéb költségeket, amelyek tartalmazzák a bruttó működési eredményt és a folyó termelőfelhasználást. A munkaerőköltségek becslése az alkalmazott szoftver- és adatbázis-fejlesztéssel foglalkozó munkavállalók számán és átlagos bérköltségén alapul. A saját előállítású szoftverek és adatbázisok új becslési módszerének hatása a GDP-re

16. tábla


2010

2011

2012

80 167

85 402

83 081

3 Eurostat/B1/CPNB/313 (Report of the Eurostat Task Force Software Measurement. June 2002) and that of OECD (STD/NA (2002) Report of the OECD Task Force on Software Measurement in the National Accounts

www.ksh.hu

12


2.2.2. Eredeti példányok

A szórakoztató, irodalmi és művészeti alkotások eredeti példányainak (a továbbiakban: eredeti példányok) létrehozását a nemzetiszámla-rendszerben saját számlás beruházásként kell elszámolni. Ez a tétel a GDP termelési oldalán a kibocsátás, a felhasználási oldalon pedig a bruttó állóeszköz-felhalmozás részeként jelenik meg. A 2009-ben bevezetett módszertan továbbfejlesztésével összefüggő főbb változások a következők: a könyvek esetében kibővítettük a kört, a filmek esetében áttértünk a költségalapú becslésre és a jövőbeni várható bevételek számítása során már figyelembe vettük a kamatok várható alakulását. 17. tábla

A GDP változása az eredeti példányok értékének módosulása miattt


2010

2011

2012

17 785

13 493

21 671

2.2.3. Egyéb monetáris közvetítők és nyugdíjpénztárak hozzáadottérték-számítása

Még az ESA95-nek való megfelelés érdekében az Eurostat kezdeményezte – többek között – az egyéb monetáris közvetítők és nyugdíjpénztárak hozzáadottérték-számításának áttekintését és ellenőrzését, illetve további magyarázatok összeállítását a 2004 és 2010 közötti évekre vonatkozóan. A felülvizsgálat eredményeként 2004-ben –14 028 millió, 2006-ban –15 838 millió, 2007-ben pedig 235 millió forinttal módosult a GDP. 2.2.4. Készlettartási nyereség/veszteség számítása

Készlettartási nyereség/veszteség (reál) az adott készlet értékének az általános árszínvonalon felüli/aluli árváltozásával összefüggő, annak tulajdonosánál megvalósuló változása. A készlettartási nyereség/veszteség kiszűrését 2009-ben vezettük be a számításokba. Az uniós módszertani ajánlásnak megfelelően megváltoztattuk a készletállományok deflálásához használt árindexek számítási módját, és így újraszámoltuk a készlettartási nyereséget/veszteséget. A GDP változása a készlettartási nyereség/veszteség számítása változása miatt

18. tábla


2010

2011

2012

–133 547

–140 892

26 058

2.2.5. Utak, hidak állóeszköz-felhasználása

Uniós módszertani ajánlásnak megfelelően felülvizsgáltuk az állóeszköz-állományban elszámolt utak, hidak élettartamát. Az eszközök várható élettartama befolyásolja a hozzájuk kapcsolódó állóeszköz-felhasználás értékét, ami a nem piaci termelők esetében része a hozzáadott értéknek, tehát az élettartam megváltozása hatással volt a GDP értékére is. 19. tábla

A GDP változása az utak, hidak állóeszköz-felhasználás számítása miatt


www.ksh.hu

2010

2011

2012

13 587

15 135

16 658

13


2.2.6. Illegális tevékenységek – csempészet

Az illegális tevékenységek közül a drogfogyasztásra és a prostitúcióra vonatkozó becslések 2006 óta szerepelnek a magyar nemzeti számlákban, az ESA95 módszertani előírásainak megfelelően. 2014-től a csempészetre vonatkozó számításokat is be kell építeni a számlarendszerbe, ezen belül két terméket kell elszámolni, az alkoholtartalmú italokat és a dohányt. A rendelkezésre álló információk alapján készített becslés eredménye azt mutatta, hogy az alkoholtartalmú italok csempészete Magyarország esetében nem releváns, viszont a dohánytermékeké igen. A becslés során felhasználtuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal lefoglalási adatait, másrészt különböző kutatóintézetek zárjegy nélkül forgalmazott dohánytermékekre vonatkozó kutatási eredményeit. 20. tábla

A dohánycsempészet becslésének hatása a GDP-re


2010

2011

2012

11 032

5 174

7 030

2.3. A rutinrevíziókból (éves adatok véglegesítése, forrás-felhasználás táblák integrálása, adatjavítások) származó egyéb változások A 2012. évi adatok véglegesítése, a 2011 évi forrásfelhasználás táblák integrálása és az egyéb adatjavításokból származó változások módosították a bruttó hazai termék értékét. 21. tábla

Valamennyi egyéb változás összesített hatása a GDP-re


2010

2011

2012

25 276

18 695

–67 602

2.3.1. A külkereskedelmet érintő változások

A külkereskedelmi forgalom adatait a módszertani váltásból, illetve az Eurostat ellenőrzésből fakadó módosításokon (bérmunka-nettósítás, csempészet) kívül más változások is érintették. Ezeknek egy része további nemzetközi módszertani változásokkal függött össze (fizetési mérleg módszertanának változása (BPM6) és a szolgáltatás-külkereskedelmi módszertan változása). A változások közül a legnagyobb mértékben a szellemi termékek külkereskedelmének beemelése a nem termelt eszközök közül a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalomba, továbbá a külső gyártás számbavételének módosulása hatott. Ebben az esetben a bérmunka számbavételének nettósításával ellentétben, az eddig nettó módon figyelembe vett külső gyártást bruttó módon kell számba venni. Beépítettük a külkereskedelmi forgalomba a magánimportként behozott nagy értékű árukat is. Módosította az adatokat a lízingek felülvizsgálata, amelynek következtében a gazdasági tulajdonosváltással járó ügyleteket – amelyeket eddig operatív lízingként számoltunk el – pénzügyi lízingként vesszük számba. 22. tábla

A külkereskedelmi forgalom adatainak változása egyéb revíziók miatt


2010

2011

2012

Export

356 257

170 332

–48 205

Import

397 473

218 616

16 280

Egyenleg (GDP hatás)

–41 216

–48 284

–64 485

www.ksh.hu

14


2.3.2. FISIM

Az ESA2010 alapján a rezidens pénzügyi intézmények, valamint a rezidens és nem rezidens pénzügyi intézmények között bankközi FISIM (pénzközvetítői szolgáltatások közvetett módon mért díja) nem számolható el. FISIM-et csak a nem bank felhasználói szektorok vonatkozásában kell elszámolni. A KSH ezt az ajánlást 2010-ben már bevezette, ezért a FISIM elszámolási módszere megegyezik az ESA2010 szerinti előírással. A 2013-as előzetes számítások során az MNB a FISIM számításához szükséges alapadatok felülvizsgálatát elvégezte. A teljes idősort az előbbieknek megfelelően korrigáltuk. 23. tábla

A FISIM-számítás alapadat változásának hatása a GDP-re és a GNI-ra


2010

2011

2012

4 604

5 800

4 057

Hatás a GDP-re, %

0,02

0,02

0,01

Hatás a GDP-GNI átvezető tételeire

–538

–3 406

–2 569

Hatás a GNI-ra

4 066

2 394

1 488

Hatás a GDP-re

2.3.3. Pénzügyi szektor változásai

Az ESA2010 szerint a pénzügyi vállalati szektor köre bővül a zártkörű pénzügyi közvetítők (S.127) alszektorral. Az S.127 alszektorba tartozik minden olyan pénzügyi vállalat és kvázi vállalat, amely sem pénzügyi közvetítést, sem pedig pénzügyi kiegészítő szolgáltatást nem nyújt, valamint az eszközeik és forrásaik legtöbbjével nem végeznek tranzakciókat a nyílt piacokon. Az ilyen típusú vállalatokat 2006-tól a nem pénzügyi vállalati szektorból soroltuk át. A holding vagy csoportfinanszírozó vállalatok – amennyiben önálló intézményi egységnek minősülnek –, valamint a speciális célú vállalatok tartoznak az S.127 alszektorba. A zártkörű pénzügyi közvetítőket az áfabevallások alapján, költségszinten számoljuk el. A KSH a pénzügyi vállalatok körének bővítését az MNB-vel egyeztetve hajtotta végre annak érdekében, hogy a statisztikák konzisztens, az előírt definícióknak megfelelő tartalmúak legyenek. A módszertani változás hatással van a nemzetgazdaság GDP-jére, mivel a holdingvállalatok pénzügyi vállalati elszámolási módszere eltér a nem pénzügyi vállalatokétól. A pénzügyi szektor változásának összesített hatása Megnevezés

24. tábla (folyó áron, millió forint)

2010

2011

2012

Kibocsátás

–7 098

29

7


–4 511

–135

–123

Bruttó hozzáadott érték

–2 587

164

130

2.3.4. Külföldről kapott és külföldre fizetett munkavállalói jövedelem adatok revíziója

A külföldről kapott munkavállalói jövedelem becslésénél használt forrásadatokat az alábbiak szerint revideáltuk: – a korábbi, a külföldön foglalkoztatottak létszámára vonatkozó nemzetgazdaságimunkaerőmérleg-adatokat felváltották a munkaerőköltség-felmérés adatai; – a bruttó átlagkereset megállapításához eddigi ILO-adatbázis helyett az Eurostat adatbázisát használtuk. A külföldre fizetett munkavállalói jövedelem becslésénél a nem regisztráltak létszámát legálisan Magyarországon dolgozó, személyi jövedelemadó-bevallást benyújtó külföldiek számából határoztuk meg.

www.ksh.hu

15


25. tábla

A külföldről kapott és a külföldre fizetett munkavállalói jövedelem revíziójának hatása a GNI-ra


2010

2011

2012

Külföldről kapott munkavállalói jövedelem

–54 532

41 055

223 951

Külföldre fizetett munkavállalói jövedelem

–12 400

–20 419

–18 945

Egyenleg (GNI változása)

–42 132

61 474

242 896

2.3.5. A tulajdonosi jövedelem adatrevíziója

Az MNB felülvizsgálta a tulajdonosi jövedelem korábbi, 2010–2012-re publikált adatait. A harmonizáltsági elvnek megfelelően a nemzeti számlákban is módosítottuk ezeket az adatokat. A tulajdonosi jövedelem revíziójának hatása a GNI-ra Megnevezés

26. tábla (folyó áron, millió forint)

2010

2011

2012

Tulajdonosi jövedelem, egyenleg

5 527

13 061

19 855

GNI változása

5 527

13 061

19 855

www.ksh.hu

16


Táblázatok

www.ksh.hu

17


1. A bruttó hazai termék volumenváltozása és az egy főre jutó bruttó hazai termék, 1995–2013 Bruttó hazai termék volumenindexe Év 1995=100,0

Az egy főre jutó bruttó hazai termék folyó áron

előző év =100,0

forint

USD

euróa)

devizaárfolyamon

vásárlóerőparitásonb)

1995

x

x

561 903

4 471

3 455

7 621

1996

100,0

100,0

687 624

4 507

3 597

7 945

1997

103,4

103,4

854 401

4 575

4 051

8 571

1998

107,8

104,2

1 013 861

4 728

4 207

9 202

1999

111,2

103,2

1 134 263

4 780

4 487

9 691

2000

116,0

104,2

1 301 892

4 612

5 006

10 472

2001

120,3

103,7

1 505 427

5 254

5 865

11 658

2002

125,7

104,5

1 710 007

6 628

7 038

12 694

2003

130,5

103,8

1 876 429

8 361

7 402

13 128

2004

136,7

104,8

2 069 290

10 212

8 222

13 774

2005

142,5

104,3

2 213 855

11 088

8 925

14 388

2006

148,2

104,0

2 386 431

11 337

9 030

15 099

2007

148,9

100,5

2 530 574

13 766

10 069

15 621

2008

150,2

100,9

2 684 679

15 627

10 685

16 190

2009

140,3

93,4

2 611 574

12 912

9 308

15 632

2010

141,4

100,8

2 694 597

12 946

9 784

16 376

2011

144,0

101,8

2 811 452

13 991

10 069

17 103

2012

141,9

98,5

2 877 798

12 769

9 943

17 299

2013

144,0

101,5

3 016 882

13 486

10 161

17 642c)

1998-ig ECU, 1999-től euró. Vásárlóerő-egységben (PPS-ben) kifejezett értékek. c) Eurostat által becsült adat. a)

b)

www.ksh.hu

18


2. A bruttó hozzáadott érték ágazatonként, 1995–2013

Év

Nemzetgazdaság összesen (piaci beszerzési áron)

Ebből: ágazatok összesen (alapáron)

mezőgazdaság A

ezen belül: ipar és építőipar B-F

szolgáltatások G-U

termékadók egyenlege

Bruttó hozzáadott érték folyó áron, millió forint 1995

5 803 873

4 914 699

413 972

1 496 662

3 004 065

889 174

1996

7 090 252

6 050 160

511 952

1 805 843

3 732 365

1 040 092

1997

8 792 199

7 596 386

553 773

2 455 902

4 586 711

1 195 813

1998

10 408 873

8 977 104

623 636

2 933 444

5 420 024

1 431 769

1999

11 612 052

9 969 427

612 483

3 218 815

6 138 129

1 642 625

2000

13 293 578

11 339 346

652 058

3 595 287

7 092 001

1 954 232

2001

15 336 648

13 252 704

750 305

4 172 749

8 329 650

2 083 944

2002

17 371 295

15 076 532

731 546

4 643 635

9 701 351

2 294 763

2003

19 007 390

16 318 634

738 697

4 980 742

10 599 195

2 688 756

2004

20 914 615

17 869 206

908 374

5 562 774

11 398 058

3 045 409

2005

22 331 300

19 206 500

831 027

6 029 875

12 345 598

3 124 800

2006

24 034 627

20 841 569

850 771

6 520 800

13 469 998

3 193 058

2007

25 446 890

21 848 305

874 386

6 810 360

14 163 559

3 598 585

2008

26 949 316

23 049 778

914 356

6 962 856

15 172 566

3 899 538

2009

26 174 886

22 209 277

782 864

6 605 230

14 821 183

3 965 609

2010

26 946 030

22 775 460

809 176

6 923 703

15 042 581

4 170 570

2011

28 035 033

23 788 580

1 106 256

7 157 620

15 524 704

4 246 453

2012

28 548 800

23 958 994

1 088 116

7 290 627

15 580 251

4 589 806

2013

29 846 259

25 127 246

1 098 836

7 593 156

16 435 254

4 719 013

Volumenindexek, előző év=100,0 1996

100,0

101,3

104,9

102,6

100,2

x

1997

103,4

103,4

96,5

110,7

100,7

x

1998

104,2

104,1

104,6

107,2

102,4

x

1999

103,2

103,2

103,1

105,5

101,9

x

2000

104,2

104,1

90,0

103,9

105,6

x

2001

103,7

103,8

113,8

104,0

102,8

x

2002

104,5

104,5

83,9

106,8

105,3

x

2003

103,8

103,9

103,3

103,9

103,9

x

2004

104,8

104,7

150,2

104,4

101,7

x

2005

104,3

104,2

94,2

104,8

104,7

x

2006

104,0

104,0

93,5

104,4

104,5

x

2007

100,5

100,4

78,4

105,2

99,5

x

2008

100,9

100,7

155,4

94,7

100,2

x

2009

93,4

93,4

88,5

87,8

96,3

x

2010

100,8

100,9

77,5

105,6

100,0

x

2011

101,8

102,0

114,0

100,4

102,1

x

2012

98,5

98,5

77,4

98,2

100,1

x

2013

101,5

102,1

115,1

97,8

103,2

x

www.ksh.hu

19


3. A bruttó hozzáadott érték szektoronként, 2012–2013 Kód

Szektorok

Folyó áron millió forint

megoszlás, %

Volumenindex, előző év=100,0

2012 S.11

Vállalatok

14 684 760

61,3

98,6

S.12

Pénzügyi vállalatok

980 739

4,1

97,6

S.13

Kormányzat (és intézményei)

3 916 245

16,3

100,8

S.14

Háztartások

4 076 951

17,0

95,6

S.15

Háztartásokat segítő 300 299

1,3

103,0

23 958 994

100,0

98,5

4 589 806

x

x

28 548 800

x

98,5

15 610 341

62,1

101,7

938 007

3,7

95,7

nonprofit intézmények BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK Termékadók és -támogatások egyenlege BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (piaci beszerzési áron)

2013 S.11

Vállalatok

S.12


S.13

Kormányzat (és intézményei)

4 115 048

16,4

106,0

S.14

Háztartások

4 166 366

16,6

102,1

S.15

Háztartásokat segítő 297 484

1,2

94,9

25 127 246

100,0

102,1

4 719 013

x

x

29 846 259

x

101,5

nonprofit intézmények BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK Termékadók és -támogatások egyenlege BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (piaci beszerzési áron)

www.ksh.hu

20


4. A kibocsátás ágazatonként, 2012–2013 2012

Ágazati kód, TEÁOR’08

Nemzetgazdasági ág

A

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

B+C+D+E

Ipar

B

Bányászat, kőfejtés

C

Feldolgozóipar

D

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

folyó áron millió forint

megoszlás, %

2013 volumenindex, előző év=100,0

folyó áron milllió forint

megoszlás, %

volumenindex, előző év=100,0

2 650 423

4,6

89,4

2 770 616

4,6

108,2

25 542 422

44,2

95,1

26 071 075

43,4

100,8

111 616

0,2

85,0

124 184

0,2

120,7

23 174 243

40,1

95,2

23 854 769

39,7

101,4

1 635 186

2,8

95,0

1 483 093

2,5

92,9

621 377

1,1

94,7

609 029

1,0

96,0

2 268 900

3,9

93,5

2 554 775

4,3

111,3

E

Víz- és hulladékgazdálkodás

F

Építőipar

G

Kereskedelem, gépjárműjavítás

5 288 009

9,2

97,1

5 550 852

9,2

104,3

H

Szállítás, raktározás

3 178 384

5,5

95,2

3 449 846

5,7

105,2

I

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

1 039 493

1,8

95,3

1 092 607

1,8

102,1

J

Információ, kommunikáció

2 182 766

3,8

99,6

2 270 341

3,8

102,9

K

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

1 936 931

3,4

96,6

1 900 302

3,2

94,7

L

Ingatlanügyletek

3 008 441

5,2

96,5

3 068 505

5,1

99,5

M

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

2 119 731

3,7

97,3

2 245 086

3,7

104,6

N

Adminisztratív szolgáltatás

1 363 129

2,4

99,4

1 430 576

2,4

103,7

O+P+Q

Közigazgatás, oktatás, egészségügyi szolgáltatás

5 967 809

10,3

101,5

6 287 159

10,5

105,7

O

Közigazgatás,védelem, 2 852 540

4,9

102,5

3 168 071

5,3

110,7

kötelező társadalombiz tosítás P

Oktatás

1 392 694

2,4

101,0

1 324 384

2,2

99,0

Q

Humán egészségügyi, szociális ellátás

1 722 575

3,0

100,2

1 794 704

3,0

102,9

R

Művészet, szórakoztatás, szabadidő

566 972

1,0

94,7

633 008

1,1

109,6

S

Egyéb szolgáltatás

666 210

1,2

95,6

701 365

1,2

100,9

102,3

3 885

0,0

98,3

0

0,0

T

Háztartások tevékenysége

3 820

0,0

U

Területen kívüli szervezet

0

0,0

A…U

KIBOCSÁTÁS ÖSSZESEN (alapáron)

57 783 440

100,0

96,1

60 029 998

100,0

102,8

4 589 806

x

x

4 719 013

x

x

62 373 246

x

96,3

64 749 011

x

102,4

Termékadók és -támogatások egyenlege KIBOCSÁTÁS (piaci beszerzési áron)

www.ksh.hu

21


5. A bruttó hozzáadott érték ágazatonként, 2012–2013 2012

Ágazati kód, TEÁOR’08

Nemzetgazdasági ág


megoszlás, %

2013 volumenindex, előző év=100,0


megoszlás, %

volumenindex, előző év=100,0

A

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

1 088 116

4,5

77,4

1 098 836

4,4

115,1

B+C+D+E

Ipar

6 383 904

26,6

98,8

6 599 138

26,3

96,5

B

Bányászat, kőfejtés

C

Feldolgozóipar

D

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

59 309

0,2

73,1

59 341

0,2

117,6

5 419 407

22,6

99,8

5 719 394

22,8

95,6

622 180

2,6

96,0

546 706

2,2

88,0

E

Víz- és hulladékgazdálkodás

283 008

1,2

92,5

273 697

1,1

127,6

F

Építőipar

906 723

3,8

94,2

994 018

4,0

106,6

G

Kereskedelem, gépjárműjavítás

2 462 520

10,3

100,4

2 683 023

10,7

106,0

H

Szállítás, raktározás

1 447 881

6,0

98,4

1 617 076

6,4

102,5

I

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

340 358

1,4

96,7

373 821

1,5

106,4

J

Információ, kommunikáció

1 263 722

5,3

103,9

1 316 749

5,2

101,0

K

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

1 031 211

4,3

97,2

980 856

3,9

94,4

L

Ingatlanügyletek

2 120 501

8,9

98,2

2 198 735

8,8

100,6

M

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

1 314 038

5,5

100,2

1 394 079

5,5

105,4

N

Adminisztratív szolgáltatás

789 295

3,3

101,5

823 046

3,3

102,5

O+P+Q

Közigazgatás, oktatás, egészségügyi szolgáltatás

4 141 315

17,3

101,8

4 335 749

17,3

105,3

O

Közigazgatás,védelem, kötelező társadalombiz tosítás

2 024 346

8,4

100,7

2 207 662

8,8

108,8

P

Oktatás

1 091 268

4,6

103,7

1 031 137

4,1

98,7

Q

Humán egészségügyi, szociális ellátás

1 025 701

4,3

101,9

1 096 950

4,4

105,5

R

Művészet, szórakoztatás, szabadidő

265 370

1,1

96,7

291 981

1,2

109,8

S

Egyéb szolgáltatás

400 220

1,7

95,8

416 254

1,7

98,1

102,3

3 885

0,0

98,3

0

0,0

T

Háztartások tevékenysége

3 820

0,0

U

Területen kívüli szervezet

0

0,0

23 958 994

100,0

98,5

25 127 246

100,0

102,1

Termékadók és -támogatások egyenlege

4 589 806

x

x

4 719 013

x

x

BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (piaci beszerzési áron)

28 548 800

x

98,5

29 846 259

x

101,5

BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK

www.ksh.hu

22

www.ksh.hu

6. A bruttó hazai termék (GDP) végső felhasználása, 1995–2013

Év

Belföldi felhasználás összesen

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

5 809 111 7 059 421 8 709 382 10 572 295 11 929 671 13 783 088 15 529 670 17 725 081 19 762 598 21 742 682 22 841 987 24 300 902 25 274 030 26 853 837 25 111 701 25 501 443 26 307 857 26 590 974 27 579 863

végső fogyasztás összesen 4 463 140 5 296 254 6 394 311 7 566 684 8 743 316 10 018 585 11 484 157 13 248 034 15 064 888 16 099 039 17 175 706 18 128 276 19 122 116 20 201 821 19 804 723 19 940 359 20 575 180 21 107 018 21 663 062

Ebből:

ezen belül: háztartások tényleges fogyasztása

közösségi fogyasztás

3 831 225 4 571 471 5 500 432 6 535 374 7 562 394 8 648 096 9 901 787 11 429 976 13 011 738 13 962 341 14 903 488 15 681 933 16 607 002 17 431 193 16 999 671 17 090 301 17 727 162 18 295 307 18 694 322

631 915 724 783 893 879 1 031 310 1 180 922 1 370 489 1 582 370 1 818 058 2 053 150 2 136 698 2 272 218 2 446 343 2 515 114 2 770 628 2 805 052 2 850 058 2 848 018 2 811 711 2 968 740

bruttó felhalmozás összesen

ezen belül: bruttó állóeszközfelhalmozás

Folyó áron, millió Ft 1 345 971 1 763 167 2 315 071 3 005 611 3 186 355 3 764 503 4 045 513 4 477 047 4 697 710 5 643 643 5 666 281 6 172 626 6 151 914 6 652 016 5 306 978 5 561 084 5 732 677 5 483 956 5 916 801

1 268 185 1 625 801 2 048 757 2 531 408 2 930 532 3 386 356 3 808 871 4 293 229 4 504 490 5 035 414 5 335 410 5 671 291 6 027 426 6 276 502 5 981 490 5 491 861 5 551 673 5 458 438 5 949 248

Külkereskedelmi egyenleg

Import

77 786 137 366 266 314 474 203 255 823 378 147 236 642 183 818 193 220 608 229 330 871 501 335 124 488 375 514 –674 512 69 223 181 004 25 518 –32 447

2 275 650 2 973 052 4 220 314 5 516 860 6 465 147 8 892 690 9 972 453 10 114 486 10 757 669 12 553 849 14 102 876 17 936 449 20 004 079 21 547 484 19 647 453 22 263 733 24 540 067 24 956 176 26 491 867

2 280 888 2 942 221 4 137 497 5 680 282 6 782 766 9 382 200 10 165 475 10 468 272 11 512 877 13 381 916 14 613 563 18 202 724 19 831 219 21 452 005 18 584 268 20 819 146 22 812 891 22 998 350 24 225 471

–5 238 30 831 82 817 –163 422 –317 619 –489 510 –193 022 –353 786 –755 208 –828 067 –510 687 –266 275 172 860 95 479 1 063 185 1 444 587 1 727 176 1 957 826 2 266 396

x x x x x x x x x x x x x x x x x x

109,5 122,9 115,6 111,9 125,0 108,8 105,8 106,3 118,0 112,9 119,5 116,1 106,9 88,6 111,3 106,6 98,5 105,9

107,1 124,1 122,6 113,3 123,1 105,8 108,7 109,5 117,3 107,8 115,5 113,9 106,0 85,3 110,1 104,5 96,7 105,9

x x x x x x x x x x x x x x x x x x

készletváltozás

Volumenindexek, előző év=100,0 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

99,1 103,8 107,4 104,1 103,7 101,9 106,4 105,7 104,9 101,5 101,7 99,0 100,2 90,8 99,5 99,8 97,0 101,2

97,4 101,2 103,5 105,2 102,7 104,2 107,3 107,3 102,0 102,9 101,5 98,8 100,1 95,6 97,9 100,6 98,3 100,8

97,6 100,9 103,2 105,8 102,9 104,2 107,9 107,5 102,1 103,0 101,7 99,4 99,6 94,4 97,2 100,7 98,0 100,2

96,6 103,0 105,0 101,7 101,2 104,7 103,8 106,3 101,3 102,2 100,1 95,0 103,1 103,2 101,9 99,7 100,0 105,0

104,7 111,6 118,4 101,4 106,7 95,5 103,9 101,0 114,3 97,5 102,6 99,7 100,4 76,2 105,4 97,0 92,4 102,7

104,6 108,7 112,0 108,0 105,2 102,6 107,8 101,2 107,5 103,5 100,8 104,3 101,1 91,8 90,5 97,8 95,8 105,2


Export

23


7. A bruttó hazai termék felhasználása, 2012–2013 2012 Megnevezés


megoszlás, %

2013 volumenindex, előző év =100,0


megoszlás, %

volumenindex, előző év =100,0

Háztartások fogyasztási kiadásai (1)

14 880 413

52,1

98,0

15 254 441

51,1

100,1

Kormányzat fogyasztási kiadásai (2)

5 753 184

20,2

97,9

5 937 839

19,9

100,6

473 421

1,7

100,8

470 782

1,6

94,7

Végső fogyasztási kiadás összesen (4=1+2+3)

21 107 018

73,9

98,3

21 663 062

72,6

100,8

Természetbeni társadalmi juttatás (5)

3 414 894

12,0

97,9

3 439 881

11,5

100,6

2 941 473

10,3

97,4

2 969 099

9,9

101,5

473 421

1,7

100,8

470 782

1,6

94,7

18 295 307

64,1

98,0

18 694 322

62,6

100,2

Háztartásokat segítő nonprofit intézmények fogyasztási kiadásai (3)

ebből: kormányzattól (6) háztartásokat segítő nonprofit intézményektől (7=3) Háztartások tényleges fogyasztása (8=1+6+7) Közösségi fogyasztás (9=2–6)

2 811 711

9,8

100,0

2 968 740

9,9

105,0

21 107 018

73,9

98,3

21 663 062

72,6

100,8

5 458 438

19,1

95,8

5 949 248

19,9

105,2

25 518

0,1

x

-32 447

-0,1

x

5 483 956

19,2

92,4

5 916 801

19,8

102,7

26 590 974

93,1

97,0

27 579 863

92,4

101,2

Export (15)

24 956 176

87,4

98,5

26 491 867

88,8

105,9

Import (16)

22 998 350

80,6

96,7

24 225 471

81,2

105,9

1 957 826

6,9

x

2 266 396

7,6

x

28 548 800

100,0

98,5

29 846 259

100,0

101,5

Végső fogyasztás összesen (10=4) Bruttó állóeszköz-felhalmozás (11) Készletváltozás (12) Bruttó felhalmozás összesen (13=11+12) Belföldi felhasználás összesen (14=4+13)

Külkereskedelmi egyenleg (17=15–16) BRUTTÓ HAZAI TERMÉK ÖSSZESEN (18=14+17)

www.ksh.hu

24

www.ksh.hu

8. Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) és bruttó nemzeti jövedelme (GNI), 1995–2013 Munkajövedelmek

Év

Bruttó hazai termék

Tulajdonosi jövedelem ebből:

külföldről külföldnek kapott fizetendő

egyenleg

külföldről külföldnek kapott fizetendő

egyenleg

visszaforgatott jövedelem külföldről külföldnek járó fizetendő

EU-nak fizetett adó

EU-tól kapott támogatás

Bruttó nemzeti jövedelem

egyenleg

folyó áron, millió Ft

GNI növekedési üteme, volumenindex, előző év =100,0

5 803 873

77 625

37 957

39 668

108 031

331 567

-223 536

1 647

-25 371

27 018

5 620 005

x

1996

7 090 252

85 561

44 549

41 012

152 127

454 127

-302 000

-306

77 881

-78 187

6 829 264

99,5

1997

8 792 199

109 566

54 798

54 768

177 004

689 352

-512 348

1 340

246 530

-245 190

8 334 619

101,7

1998

10 408 873

146 599

67 106

79 493

192 193

834 202

-642 009

-1 372

251 117

-252 489

9 846 357

104,0

1999

11 612 052

179 996

72 830

107 166

192 955

941 403

-748 448

-1 001

268 365

-269 366

10 970 770

103,1

2000

13 293 578

216 775

79 462

137 313

295 993

1 072 724

-776 731

18 527

297 325

-278 798

12 654 160

105,0

2001

15 336 648

243 760

92 972

150 788

288 171

1 189 033

-900 862

-9 812

372 695

-382 507

14 586 574

103,6

2002

17 371 295

232 519

117 074

115 445

268 420

1 259 892

-991 472

15 392

462 941

-447 549

16 495 268

104,3

2003

19 007 390

292 399

137 102

155 297

267 839

1 276 449

-1 008 610

28 814

463 998

-435 184

18 154 077

104,4

2004

20 914 615

334 099

146 895

187 204

350 896

1 636 824

-1 285 928

110 418

556 192

-445 774

19 186

80 532

19 877 237

104,3

2005

22 331 300

370 354

162 681

207 673

375 916

1 839 710

-1 463 794

34 583

471 787

-437 204

37 477

154 750

21 192 452

104,1

2006

24 034 627

423 744

183 247

240 497

1 401 097

3 029 139

-1 628 042

298 419

669 123

-370 704

36 444

217 151

22 827 789

104,0

2007

25 446 890

412 513

230 110

182 403

2 020 023

4 028 960

-2 008 937

720 205

1 246 359

-526 154

52 431

216 441

23 784 366

98,9

2008

26 949 316

420 370

239 896

180 474

2 456 776

4 472 746

-2 015 970

962 556

1 121 428

-158 872

55 580

234 319

25 292 559

101,3

2009

26 174 886

302 287

215 406

86 881

3 155 608

4 728 073

-1 572 465

1 858 779

897 969

960 810

41 297

333 306

24 981 311

95,0

2010

26 946 030

379 943

208 717

171 226

3 321 617

5 027 462

-1 705 845

1 910 667

1 306 943

603 724

34 079

311 005

25 688 337

100,7

2011

28 035 033

485 435

211 983

273 452

2 382 679

4 362 592

-1 979 913

762 186

754 927

7 259

37 886

399 366

26 690 052

101,7

2012

28 548 800

694 274

217 720

476 554

2 573 165

4 639 164

-2 065 999

1 279 346

1 350 688

-71 342

37 009

409 229

27 331 575

99,1

2013

29 846 259

845 455

201 459

643 996

2 244 590

4 172 982

-1 928 392

1 182 477

1 213 200

-30 723

36 188

454 952

28 980 627

103,0


1995

Külföld

Nemzetgazdaság összesen

S.2

S.1


Nem pénzügyi vállalatok

Képzett szektor

S.12

S.11

S.1N

ESAkód

ESAkód

Gazdasági műveletek és egyenlegező tételek

Képzett szektor



S.1N

S.11

S.12

I.1. Termelési számla / V.I. Termékek és szolgáltatások külföld számlája

Felhasználás

24 956 176

Háztartások és háztarKormányzat tásokat segítő nonprofit intézmények S.13 S.14+S.15


Külföld

S.1

S.2

Forrás

P.7

Termékek és szolgáltatások importja

P.7

22 998 350

P.71

Termékek importja

P.71

19 455 417

P.72

Szolgáltatások importja

P.72

3 542 933

P.6

Termékek és szolgáltatások exportja

P.6

20 309 944

P.61

Termékek exportja

P.61

4 646 232

P.62

Szolgáltatások exportja

P.62

P.1

Kibocsátás

P.1

43 403 639

1 875 189

5 996 377

6 508 235

57 783 440

P.11

Piaci kibocsátás

P.11

43 106 714

1 867 457

16 336

3 912 478

48 902 985

P.12

Saját végső felhasználási célú kibocsátás

P.12

296 925

7 732

95 174

1 994 533

2 394 364

P.13

Nem piaci kibocsátás

P.13

5 884 867

601 224

6 486 091

P.131

Vásárolt nem piaci kibocsátás

P.131

791 372

P.132

Nem piaci kibocsátás, egyéb

P.132

5 083 782

P.2


P.2

D.21–D.31


D.21–D.31

B.1g

Hozzáadott érték, bruttó; (Bruttó hazai termék, GDP)

B.1g

P.51c

Állóeszköz-felhasználás

P.51c

B.1n

Hozzáadott érték, nettó; (Nettó hazai termék, NDP)

B.1n

B.11


B.11

33 824 446

2 130 985

2 080 132

894 450

28 718 879

28 548 800

4 377 250

3 916 245

980 739

14 684 760

5 241 497

976 205

1 049 432

114 349

3 101 511

23 307 303

3 401 045

2 866 813

866 390

11 583 249

4 589 806 4 589 806

–1 957 826

4 589 806

I.2. Jövedelmek keletkezése számla

Felhasználás

Forrás

B.1n


B.1n

B.11


B.11

Munkavállalói jövedelem

D.1 D.11

12 656 417

802 624

2 849 513

530 008

8 474 272

D.1

10 341 828

709 157

2 243 482

414 718

6 974 471

D.11

Bérek és keresetek

2 314 589

93 467

606 031

115 290

1 499 801

D.12

Munkaadók társadalombiztosítási hozzájárulásai

D.12

4 554 447

-176 969

16 996

150 384

-25 770

D.2–D.3

Termelési és importadók és -támogatások egyenlege

D.2–D.3

22 799

16 996

154 438

320 471

550 063

199 768

0

4 054

346 241

4 083 794

762 745

304

185 998

3 134 747

2 012 645

2 012 645

4 846 118 514 704

4 589 806

4 589 806 4 846 118

256 312

256 312 0

D.21

Termékadók

D.21

D.29

Egyéb termelési adók

D.29 D.31

D.31

Terméktámogatások

D.39

Egyéb termelési támogatások

D.39

B.2n

Működési eredmény, nettó

B.2n

Vegyes jövedelem, nettó

B.3n

B.3n

4 589 806

11 583 249

866 390

2 866 813

3 401 045

23 307 303 –1 957 826

II.1. Jövedelmek elsődleges elosztása számla

Felhasználás

Forrás

B.2n


B.2n

B.3n


B.3n

2 012 645

2 012 645

694 274

D.1


D.1

13 132 971

13 132 971

217 720

578 562

D.11


D.11

10 725 892

10 725 892

194 498

115 712

www.ksh.hu

2 573 165

9 576 955

424 674

1 314 432

4 166 279

3 671 570

22 090 078

17 006 635

3 911 753

248 002

923 688

0


9. A nemzetgazdaság integrált számlái, 2012 (millió forint) Háztartások és háztartásokat segítő Kormányzat nonprofit intézmények S.14+S.15 S.13

0

3 134 747

185 998

304

762 745

D.12


D.12

2 407 079

23 222

D.2–D.3


D.2–D.3

4 926 667

4 926 667

–372 220

D.21–D.31


D.21–D.31

4 593 340

4 593 340

–3 534

D.29–D.39

Egyéb termelési adók és -támogatások egyenlege

D.29–D.39

333 327

333 327

–368 686

7 510 956

4 639 164

D.4

Tulajdonosi jövedelem

D.4

B.5n

Elsődleges jövedelmek egyenlege, nettó (Nettó nemzeti jövedelem, NNI)

B.5n

2 407 079

4 083 794

1 460 511

4 228 283

299 214

1 522 948

25

26

www.ksh.hu

9. A nemzetgazdaság integrált számlái, 2012 (millió forint) (folytatás) Külföld


S.2

S.1

Háztartások és háztartásokat segítő Kormányzat nonprofit intézmények S.14+S.15 S.13



Képzett szektor

S.12

S.11

S.1N

ESAkód


B.5n

D.5

Folyó jövedelem-, vagyonadók stb.

D.5

D.61

Nettó társadalombiztosítási hozzájárulások

D.61

37 841

D.62

Pénzbeni társadalmi juttatások

D.62

209 911

494 043

D.7

Egyéb folyó jövedelemátutalások

D.7

193 401

631 366

Rendelkezésre álló jövedelem, nettó

B.6n

2 035 439

1 651 934

39 133

4 177 877

4 177 877

21 817

4 562 084

21 218

4 346 852

156 173

398 565

1 985 104

531 045

750 105

21 841 067

16 063 329

110 871

4 952 971

269 467

0

B.6n

2 941 473

21 841 067

19 004 802

2 011 498

18 295 307

2 811 711

21 107 018

15 353 834

5 753 184

66 712 734 049

193 401

631 366

0

-800 213

126 689

631 366

0

–491 590


B.6n

D.63

Természetbeni társadalmi juttatások

D.63

B.7n

Korrigált rendelkezésre álló jövedelem, nettó

B.7n

–1 220 728

1 066 520


B.6n

P.4

Végső fogyasztás

P.4

P.3

Végső fogyasztási kiadások

P.3

D.8

Nyugdíjjogosultságok változása miatti korrekció

D.8

B.8n

Megtakarítások, nettó

B.8n

B.12

Folyó külső egyenleg

B.12

3 462 052

B.8n


B.8n

B.12


B.12

P.51g

Állóeszköz-felhalmozás, bruttó

P.51g

25 518

8 264

781

16 473

P.52

Készletváltozás

P.52

–976 205

–1 049 432

–114 349

–3 101 511

P.51c


P.51c

–10 492

–4 797

–29 079

5

23 379

1 238 917

-662 759

–19 852

664 422

0

S.1

S.2

923 688 37 399

248 002 222 885

471 630

199 469

631 366

193 401

3 911 753

17 006 635

22 090 078

1 946 962

1 946 962

101 173

3 733 980

3 994 264

222 746

460 400

4 571 076

4 571 076

12 825

867 692

1 999 191

384 478

0

4 952 971

16 063 329

21 841 067

3 414 894

3 414 894

0

631 366

193 401

2 011 498

19 004 802

21 841 067

66 712

66 712

Kötelezettségek és a nettó vagyon változása

–5 241 497

1 220 728

0

III.1. Tőkeszámla

96 728

Külföld

0

631 366

126 689

-800 213

776 207

734 049 –491 590

NP

Nem termelt eszközök beszerzésének és eladásának egyenlege

NP

D.9

Kapott tőketranszfer (+)

D.9

501 084

15 614

593 219

357 428

1 467 345

55 010

D.9

Adott tőketranszfer (–)

D.9

67 635

179 771

466 975

34 318

748 699

773 656

B.9

Nettó hitelnyújtás(+) vagy Nettó hitelfelvét(–)

B.9


10 492

833 138

S.12


Forrás

B.6n

Eszközök változása

5 458 438

S.11

II.4. Jövedelmek felhasználása számla

66 712 776 207

S.1N


Forrás

B.6n

Felhasználás 21 107 018


II.3. Természetbeni jövedelmek újraelosztása számla

Felhasználás 473 421


Forrás

B.5n 12 696

3 414 894

Képzett szektor

II.2. Jövedelmek másodlagos elosztása számla

Felhasználás

3 167


ESAkód

Külföld


S.2

S.1



Képzett szektor

S.12

S.11

S.1N

ESAkód

ESAkód


Képzett szektor



S.1N

S.11

S.12

I.1. Termelési számla / V.I. Termékek és szolgáltatások külföld számlája

Felhasználás

26 491 867



Külföld

S.1

S.2

Forrás

P.7

Termékek és szolgáltatások importja

P.7

24 225 471

P.71

Termékek importja

P.71

20 438 155

P.72

Szolgáltatások importja

P.72

3 787 316

P.6

Termékek és szolgáltatások exportja

P.6

21 484 421

P.61

Termékek exportja

P.61

5 007 446

P.62

Szolgáltatások exportja

P.62

P.1

Kibocsátás

P.1

45 205 890

1 846 073

6 352 403

6 625 632

60 029 998

P.11

Piaci kibocsátás

P.11

44 900 778

1 839 146

16 872

4 017 653

50 774 449

P.12

Saját végső felhasználási célú kibocsátás

P.12

305 112

6 927

110 155

2 008 066

2 430 260

P.13

Nem piaci kibocsátás

P.13

6 225 376

599 913

6 825 289

P.131

Vásárolt nem piaci kibocsátás

P.131

791 372

P.132

Nem piaci kibocsátás, egyéb

P.132

5 083 782

P.2


P.2

D.21–D.31


D.21–D.31

B.1g

Hozzáadott érték, bruttó; (Bruttó hazai termék, GDP)

B.1g

P.51c


P.51c

B.1n


B.1n

B.11


B.11

34 902 752

2 161 782

2 237 355

908 066

29 595 549

29 846 259

4 463 850

4 115 048

938 007

15 610 341

5 317 760

984 644

1 070 085

110 190

3 152 841

24 528 499

3 479 206

3 044 963

827 817

12 457 500

4 719 013 4 719 013

–2 266 396

Forrás

B.1n


B.1n

B.11


B.11


D.1 D.11

13 093 285

878 955

3 028 118

552 409

8 633 803

D.1

10 727 122

777 423

2 393 076

433 338

7 123 285

D.11


2 366 163

101 532

635 042

119 071

1 510 518

D.12


D.12

4 723 847

–197 115

16 949

133 574

51 426

D.2–D.3


D.2–D.3

46 834

16 949

141 864

374 260

243 949

0

8 290

322 834

4 693 297

779 296

–104

141 834

3 772 271

2 018 070

2 018 070

4 997 519

4 719 013 4 997 519

278 506 575 073

4 719 013

I.2. Jövedelmek keletkezése számla

Felhasználás

579 907

4 719 013

278 506 0

D.21

Termékadók

D.21

D.29

Egyéb termelési adók

D.29

D.31

Terméktámogatások

D.31

D.39

Egyéb termelési támogatások

D.39

B.2n


B.2n

B.3n


B.3n

4 719 013

12 457 500

827 817

3 044 963

3 479 206

24 528 499 –2 266 396

II.1. Jövedelmek elsődleges elosztása számla

Felhasználás

Forrás

B.2n


B.2n

B.3n


B.3n

2 018 070

2 018 070

845 455

D.1


D.1

13 737 281

13 737 281

201 459

704 546

D.11


D.11

11 251 532

11 251 532

180 136

140 909

www.ksh.hu

2 244 590

9 162 624

319 366

1 367 848

3 407 937

4 067 473

23 662 867

17 579 446

3 992 593

279 754

1 811 074

0


10. A nemzetgazdaság integrált számlái, 2013 (millió forint) Háztartások és háztartásokat segítő Kormányzat nonprofit intézmények S.14+S.15 S.13

0

3 772 271

141 834

–104

779 296

D.12


D.12

2 485 749

21 323

D.2–D.3


D.2–D.3

5 142 611

5 142 611

–418 764

D.21–D.31


D.21–D.31

4 731 046

4 731 046

–12 033

D.29–D.39

Egyéb termelési adók és -támogatások egyenlege

D.29–D.39

411 565

411 565

–406 731

7 234 232

4 172 982

D.4

Tulajdonosi jövedelem

D.4

B.5n


B.5n

2 485 749

4 693 297

2 106 276

3 545 857

217 934

1 364 165

27

28

www.ksh.hu

10. A nemzetgazdaság integrált számlái, 2013 (millió forint) (folytatás) Külföld


S.2

S.1

Háztartások és háztartásokat segítő Kormányzat nonprofit intézmények S.14+S.15 S.13



Képzett szektor

S.12

S.11

S.1N

ESAkód


B.5n

D.5

Folyó jövedelem-, vagyonadók stb.

D.5

D.61

Nettó társadalombiztosítási hozzájárulások

D.61

25 108

D.62

Pénzbeni társadalmi juttatások

D.62

247 074

507 564

D.7

Egyéb folyó jövedelemátutalások

D.7

227 039

1 692 053


B.6n

2 090 974

1 667 011

35 933

4 365 175

4 365 175

25 526

4 621 984

22 279

4 453 223

121 374

563 385

2 290 910

571 306

964 966

23 511 801

16 539 449

114 638

5 053 260

306 344

0

B.6n

2 969 099

23 511 801

19 508 548

2 084 161

18 694 322

2 968 740

21 663 062

15 725 223

5 937 839

76 349 1 848 739

227 039

1 692 053

0

–884 579

150 690

1 692 053

0

–1 249 698


B.6n

D.63

Természetbeni társadalmi juttatások

D.63

B.7n

Korrigált rendelkezésre álló jövedelem, nettó

B.7n

–2 330 055

1 307 753


B.6n

P.4

Végső fogyasztás

P.4

P.3

Végső fogyasztási kiadások

P.3

D.8

Nyugdíjjogosultságok változása miatti korrekció

D.8

B.8n


B.8n

B.12


B.12

3 698 067

B.8n


B.8n

B.12


B.12

P.51g

Állóeszköz-felhalmozás, bruttó

P.51g

–32 447

7 479

–20

–39 906

P.52

Készletváltozás

P.52

–984 644

–1 070 085

–110 190

–3 152 841

P.51c


P.51c

–14 499

–10 656

–67 969

0

64 126

1 174 487

–724 355

185 983

1 693 940

0

S.1

S.2

1 811 074 24 666

279 754 197 723

695 329

232 648

1 692 053

227 039

3 992 593

17 579 446

23 662 867

1 990 762

1 990 762

111 870

3 907 469

4 129 858

271 250

583 606

4 633 471

4 633 471

14 039

952 303

2 463 886

390 409

0

5 053 260

16 539 449

23 511 801

3 439 881

3 439 881

0

1 692 053

227 039

2 084 161

19 508 548

23 511 801

76 349

76 349

Kötelezettségek és a nettó vagyon változása

–5 317 760

2 330 055

0

III.1. Tőkeszámla

103 157

Külföld

0

1 692 053

150 690

–884 579

890 575

1 848 739 –1 249 698

NP

Nem termelt eszközök beszerzésének és eladásának egyenlege

NP

D.9

Kapott tőketranszfer (+)

D.9

607 932

28 998

785 416

162 295

1 584 641

63 603

D.9

Adott tőketranszfer (–)

D.9

36 599

738

455 513

25 933

518 783

1 129 461

B.9

Nettó hitelnyújtás(+) vagy Nettó hitelfelvét(–)

B.9


14 499

840 271

S.12


Forrás

B.6n

Eszközök változása

5 949 248

S.11

II.4. Jövedelmek felhasználása számla

76 349 890 575

S.1N


Forrás

B.6n

Felhasználás 21 663 062


II.3. Természetbeni jövedelmek újraelosztása számla

Felhasználás 470 782


Forrás

B.5n 11 658

3 439 881

Képzett szektor

II.2. Jövedelmek másodlagos elosztása számla

Felhasználás

2 981


ESAkód

29


További információk, adatok (linkek): Táblák

Jelmagyarázat: .. = Az adat nem ismeretes. – |= A vonallal elválasztott adatok összehasonlíthatósága korlátozott. x = A mutató nem értelmezhető. Üres hely = Az üresen hagyott blokkba eső mutatókat nem értelmezzük. 0 = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.

Elérhetőségek: [email protected] [email protected] Telefon: (+36-1) 345-6789

www.ksh.hu

STATISZTIKAI TÜKÖR. Magyarország nemzeti számlái, 2013 (előzetes adatok) Tartalom szeptember

Recommend Documents