Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet
TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT
STARTUPOK LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON
Szerző:
Horváth Márton gazdálkodási és menedzsment Ba. szak, I. évf.
Konzulens:
Dr. László Gábor adjunktus
Budapest, 2015
Tartalmi összefoglaló: A TDK dolgozat célja, hogy megismertesse az olvasót az utóbbi években egyre inkább ismertté és népszerűvé vált – sokak által csak startup néven emlegetett – innovatív vállalkozásokkal, az ezekhez szorosan kapcsolódó jelenlegi magyar gazdasági és politikai helyzettel, valamint az ilyen jellegű vállalkozásokat indítani kívánók lehetőségeivel. Az olvasó megtudhatja, hogy mit nevezünk startupnak, milyen helyzetben vannak ma Magyarországon az ilyen vállalkozások, valamint azt is, hogy milyen kritikák érik a jelenlegi kormányzati stratégiát. Ezen kívül az olvasó az innovatív vállalkozások finanszírozásáról tájékozódhat. Bemutatásra kerül a JEREMIE alap, különböző magyarországi inkubátorházak, a közösségi finanszírozás, valamint egyéb lehetőségek, amelyekkel az emberek élhetnek, amennyiben tőkére van szükségük ötleteik megvalósításához. A dolgozat ismerteti továbbá a vállalkozói gondolkodásmód kialakításának, és a megfelelő ismeretek megszerzésének fontosságát. A cél, hogy az olvasó megismerje a magyar felsőoktatási intézményekben induló ilyen célokat szolgáló kurzusokat, a MOOC-ban (Massive Open Online Course ~ ingyenes online kurzusok) rejlő lehetőségeket, valamint egyéb, Magyarországon sikeres rendezvényeket, közösségeket. A zárófejezet pedig bemutatja, milyen stratégiával lehetne elősegíteni azt, hogy Magyarországon több sikeres startup legyen, avagy miben kellene változtatniuk a magyar embereknek – legyen szó akár politikáról, akár gondolkodásmódról.
Abstract: The goal of this TDK thesis is to introduce the reader to the topic of online innovative ventures – mostly mentioned as startups – that lately got more and more known and popular. The thesis focuses on the current Hungarian economical and political situation and also gives a deep introspection to the opportunities that wannabe startuppers have. It helps understanding what we call startup and introduces the current situation of ventures in Hungary. Furthermore the reader will get to know about the critics of the current strategies of the Hungarian governement. There is also a detailed list of the financial opportunities an entrepreneur has. This includes incubators, the JEREMIE program, crowdfunding and other possibilities one can take in order to realise ideas. The thesis also focuses on how the entrepreneurial mindset is formed and how one can acquire the needed knowledge in order to be successful. The purpose of this part is to introduce the reader to the courses about entrepreneurship in Hungarian higher education, furthermore to give a heads up about the role of MOOCs (Massive Open Online Course) and to make the reader familiar with successful events and organizations of the entrepreneurial field. The final chapter is about a strategy that could lead to a result of more succesful startups in the country. This strategy is not just political but also about the needed change of the mindset of the people.
Tartalomjegyzék
Gazdasági- és politikai háttér ........................................................................................... 1 Mi az a startup?..................................................................................................................... 1 Aktuális statisztikai adatok az innovatív vállalkozások tekintetében ................................... 2 A jelenlegi kormányzati stratégia .......................................................................................... 3 Megfogalmazott kritikák ....................................................................................................... 4 Az oktatás szerepe a vállalkozóvá válásban ...................................................................... 6 Az oktatás fontossága ........................................................................................................... 6 Magyar egyetemisták és főiskolai hallgatók lehetőségei...................................................... 7 Ismeretek szerzése a legnagyobbaktól, azaz az online kurzusok megjelenése .................... 9 Startupokat érintő események ........................................................................................... 11 Innovatív vállalkozások finanszírozásának rendszere ...................................................... 14 Az induláshoz szükséges tőke ............................................................................................. 14 A növekedési hitel ............................................................................................................... 14 Fel nem használt milliárdok ................................................................................................ 15 A közösségi finanszírozás szerepe ....................................................................................... 17 Az üzleti angyalok ................................................................................................................ 20 Magyarországi inkubátorok ................................................................................................ 21 A lehetőségek kihasználása ........................................................................................... 24 Miben gondolkodnak máshogy Amerikában? .................................................................... 24 A példaképek fontossága .................................................................................................... 25 A kihasználatlan Erasmus program ..................................................................................... 25 Összefoglalás ................................................................................................................ 28
Gazdasági- és politikai háttér Vállalkozások alapítása esetén fontos megvizsgálni az adott ország gazdasági helyzetét, valamint a kormányzati stratégiát, hiszen ezekből lehet tudni azt, hogy mennyire stabil a környezet, valamint mire számíthatunk a közeljövőben. Mivel innovatív vállalkozások esetén gyakran ismétlik a „Gondolkodj globálisan!” felszólítást, így az alábbi információk nem csak a magyaroknak, hanem külföldiek számára is fontosak lehetnek.
Mi az a startup? A startup szót az utóbbi években egyre többször halljuk, de igazából az emberek többsége nem tudja hova tenni, hogy miről is van szó. Alapvetően a „vállalkozás” szóhoz lehetne hasonlítani, de ahogy az Záboji B. Péter 2014-ben megjelent Startup, felnőtteknek című könyvének bevezetőjében is szerepel, ez a jelző „lemossa mindazt a rossz ízt, ami az elmúlt húsz évben jogosan vagy jogtalanul, de a vállalkozó szó jelentését elcsúfította”. (Záboji, 2014) Valami azonban mégis megkülönböztet egy startupot egy hagyományos értelemben vett vállalkozástól. Ebben a mai napig nincs teljes egyetértés. Vannak, akik egy vállalkozás első pár évét nevezik így, mások a bevétel nagyságához, alkalmazottak számához kötik. Kádas Péter szerint a gyors növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokat nevezzük így. (Nemzeti Innovációs Hivatal, 2014) Pat Phelon pedig úgy véli, hogy mindaddig beszélhetünk startupról, amíg „startupra jellemző kultúrával és módszerrel” (Nemzeti Innovációs Hivatal, 2014) dolgozunk. A továbbiakban azokra a vállalkozásokra fogom a startup szót használni, amelyekre igaz Kádas Péter és Pat Phelon megállapítása is. Így a leghíresebbnek mondható Prezi, Ustream, LogMeIn hármasra is igaz, hogy startupok, de mellettük számos még kevésbé ismert, de nagy lehetőségek előtt álló vállalkozást is ide sorolhatunk. Sokan úgy vélik, hogy startupról csak IT szektorban tevékenykedő vállalkozások esetén beszélhetünk, ez azonban téves. Gyakorlatilag bármelyik szektoron belül beszélhetünk róluk, amennyiben abban az adott vállalkozásban nagy potenciál rejlik. Ennek ellenére, az igaz, hogy a startupok jelentős része – 70.5% – az IT szektorhoz tartozik. (Nemzeti Innovációs Hivatal, 2014) Ebben a közegben nagyon gyakran használt – és éppen ezért fontos kiemelni – még az „entrepreneur” szó. Igazából itt is arról van szó, mint a vállalkozás - startup szavak kapcsolatánál, tehát leginkább a berögzült, rossz szájíz nélkül emlegetett vállalkozóról 1
beszélünk. Szokás még startup vállalkozóként, esetleg startupperként is nevezni. Mindegyik esetben ugyanarról van szó: egy olyan emberről, aki elég elkötelezett és kitartó ahhoz, hogy vállalkozást indítson és annak növekedéséért mindent megtesz. Jellemzően optimisták, kihívásokat keresők és gyakran szembemennek a megszokott dolgokkal. (Green, 2013) Pont emiatt jellemző rájuk az innovatív gondolkodásmód, vagyis az, hogy valamit meg akarnak újítani, vagy egy korábban nem létező dolgot akarnak létrehozni. Veiszer Alinda úgy fogalmazott, hogy egy startup „nem egy kerület, egy ország vagy egy város igényeire reagál, hanem az egész világon érdekes lehet”. (Nemzeti Innovációs Hivatal, 2014)
Aktuális statisztikai adatok az innovatív vállalkozások tekintetében Mivel a startup szót különbözőképpen értelmezik, így elég nehéz pontos statisztikai adatokat találni arról, hogy hány van belőlük Magyarországon. Az mindenképp látható, hogy egyre kevesebb céget alapítanak itthon. (Soós, 2015) A 2011-es közel 50 000 új céghez képest 2012-ben kevesebb, mint 40 000, míg 2013-ban kevesebb, mint 30 000 új céget hoztak létre. 2014-ben pedig ez a szám tovább csökkent, mivel a Kft. alapításához szükséges tőkét 2014. március 15-től 500 ezer forintról 3 millió forintra emelték. Annak ellenére, hogy nagymértékű csökkenésről van szó, lehet, hogy hosszú távon stabilabb cégeket fog ez a folyamat eredményezni. (Origo, 2014) Ennek a trendnek mond ellent az, hogy 2014. elején a Nemzeti Innovációs Hivatal megbízott elnöke, Korányi László úgy nyilatkozott, hogy a magyarországi startup vállalkozások száma dinamikusan növekedni kezdett az utóbbi években. Akkoriban néhány százra becsülték a számukat. (HR Portál, 2014) A Bisnode éves felméréséből pedig az derült ki ezzel szemben, hogy 2014 első félévében a magyarországi startupok száma 12%-al alacsonyabb volt, mint az azt megelőző évben. (Bisnode, 2014) A nehéz mérhetőség ellenére különböző közösségek próbálkoznak összeállítani listákat a magyar startup vállalkozásokról, amikhez nagy segítségükre vannak az angel.co, a crunchbase.com, valamint az f6s.com adatai. Ezek közül az első kettőn közel 200 magyar
2
startup van regisztrálva, míg az f6s.com oldalon valamivel több, mint 300. (Közösségi összeállítás, 2015) Ez a 300 vállalkozás azonban kis százalékát teszi ki az összes magyar vállalkozásnak, és más országokhoz képest is meglehetősen alacsonynak mondható. A crunchbase.com adatbázisában a majd 200 magyar regisztrált startuphoz képest közel 500 román, valamint 400 osztrák vállalkozás található, Németország már majdnem 4000-nél jár, míg az Egyesül Államokból több, mint 96 ezer startup regisztrált az oldalra. Ebből is látható, hogy Magyarország még meglehetősen a kezdeti fázisban jár, és mint azt az Innovációs Hivatal által kiadott tervezetben is írják, legalább 1-1,5 évtizedes lemaradásban vagyunk a világ nagy és dinamikus startup és innovációs központjaihoz képest. (Nemzeti Innovációs Hivatal, 2013)
A jelenlegi kormányzati stratégia A 2012-es európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA) alapján Magyarország a legtöbb területen elmaradt az uniós átlagtól. „A legnagyobb elmaradás a második esély (vállalkozás megszüntetésének ideje, költsége stb.) a gondolkozz előbb kicsiben (kormányzati szabályozás, egyszerűsítés stb.) és innovációs dimenziók mentén mérhető.” (Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, 2013) Annak érdekében, hogy megértsék, mi akadályozhatja a vállalkozásokat a növekedésben, egy kérdőíves felmérést végeztek. A válaszok alapján leginkább a magas adó- és társadalombiztosítási terheket, a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlanságát, valamint a nem kielégítő keresletet értékelték a leginkább hátráltató tényezőknek. Ezeken kívül még a tisztességtelen versenyt, az adminisztrációs terheket, valamint a tőkehiányt is kiemelték. (Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, 2013) „Az OECD definíciója szerint minden olyan vállalkozás, amelynek az átlagos éves növekedési üteme egymást követő három éven keresztül meghaladja a 20%-ot, és tíz vagy annál több munkavállalóval rendelkezik a vizsgált időszak elején, gazellának tekinthető.” Pontosan nehéz megbecsülni a számukat, azonban a felmérés alapján a magyar helyzet a 10 másik vizsgált ország mellett (csak azokat nézve, ahol 2008-as és 2010-es adat is rendelkezésre áll) romlott. Míg 2008-ban még a vizsgált országok között a lista első felén helyezkedtünk el, addig 2010-re egy valamivel több, mint 40%-os eredménycsökkenés 3
hatására a lista második felébe kerültünk. Eközben Románia megnégyszerezte korábbi mutatóját, és utolsó előtti pozíciójából a harmadik helyre lépett fel. Ezek az adatok a 1. mellékletben szereplő diagramokról is leolvashatók. Ennek ellenére az a terv, hogy 2020-ra Budapest legyen a kelet-közép-európai régió startup központja. A megvalósításhoz kapcsolódó javaslatok a Budapest Runway 2.0.2.0 – The start-up credo kiadványból ismerhetők meg. A legfontosabb cél, „hogy minél előbb létrejöjjön a startup vállalkozások kritikus tömege, hogy fejlesszék az egyetemi kutatási eredményeket közvetlenül hasznosító, úgynevezett spin-off vállalkozásokat, ahogy az is, hogy könnyítsék a startup vállalkozások és a befektetők adóterheit”. (StartupCafe, 2015) Ezekről az adókedvezményekről beszélt Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium akkori államtitkára a Startup Tavasz 2014 rendezvénysorozaton, azonban a 2015-ös adócsomagban még sincs nyoma ennek a tervezetnek. (StartupCafe, 2015) Mégis több oldal is úgy véli, jó esélye van Budapestnek arra, hogy startup főváros legyen. Egy Yahoo cikk szerint a rendelkezésre álló tőke, a magas képzettség és az alacsony bérek miatt Budapest ideális városnak számít IT startupok számára. (Bienvenu, 2014) A Rocketinternet pedig a második legígéretesebb európai startup városként jellemzi fővárosunkat. (Rocket Internet, 2015) Ezt is az előbb említett érvekkel támasztják alá, annyi kiegészítéssel, hogy az internet is különösen nagy sebességű. Szintén kedvező lehet az, hogy Budapest a régió legélhetőbb városának számít a The Economist felmérése szerint, összesítésben pedig az 50. helyen végzett a 140 vizsgált város közül. (Index, 2014)
Megfogalmazott kritikák A kormányzati tervekkel szemben többen is kritikusak, hiszen úgy látják, hogy a valós stratégia más irányba vezet. Csalódást okozott a startupperek között például az, hogy úgy tűnik, a beígért adókedvezményekből egyelőre nem valósul meg semmi, valamint a Kft. alapításhoz szükséges tőkét is lényegesen megemelték. Ez azért is problémás, mivel egy vállalkozás alapítása kockázatosabbnak számít, és a posztszocialista országok lakói az átlagosnál gyakrabban hozzák fel a kockázatkerülést, mint indokot arra, hogy miért nem vállalkoznak. (Lengyel, 2009) Félnek a csődtől, saját vagyonuk elvesztésétől, egy Kft. alapítása pedig a korlátolt felelősség miatt kevésbé tűnt rizikósnak számukra. Ráadásul Európában a magyarok számítanak a leginkább borúlátónak saját vállalkozás indításával
4
kapcsolatban. A két legnagyobb problémának a kezdőtőke hiányát, valamint a kedvezőtlen gazdasági helyzetet tekintik. (Tímár, 2012) Vannak olyanok is, akik nem egy adott ország gazdaságát, hanem az egész Európai üzleti életet kritizálják. Jacek Krawiec szerint ugyanis Európában ez túlságosan is szabályozott, és ezek a szabályok harmonizálás helyett kiszipolyozzák a kreativitást és a dinamizmust a piacból. Példának hozza, hogy egy vállalkozás alapítása Kanadában 158, míg Olaszországban 2285 euróba kerül. (Krawiec, 2013) Ez természetesen hatással van Magyarországra is. A 2012-es adatok alapján az EU-n belül Magyarországon rendkívül magas volt a vállalkozásokat terhelő bürokratikus kötelezettségek szintje. (B.I.L., 2012) Azóta az „Egyszerű állam” programmal próbálkoznak csökkenteni a bürokráciát. „A program eddig megvalósult intézkedései a vállalkozások szűkebb vagy szélesebb köre számára számos további pozitív változást hoztak.” (Piac & Profit, 2013) Szintén a cégalapítás bonyolultságát, illetve költségeinek nagyságát emelte ki Goldberger Péter New York-i ügyvéd is a „Cégalapítás az USA-ban” előadáson. Az Egyesült Államokban a folyamat online zajlik, és egy korlátolt felelősségű LLC alapítása ügyvédi díjakkal együtt 1500 dollár, ami körülbelül 420 ezer forintnak felel meg. (Goldberger, 2015) Az is problémát jelenthet, hogy a 2020-ig tervezett stratégia túlságosan is Budapestre fókuszál, miközben vidéken is bőven találhatunk ígéretes startupokat. Ilyenek például a Széchenyi Tőkealap által támogatott kaposvári Med-Scop Hungary, vagy a miskolci Mobile Engine. (Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt., 2015) Bonyhádi Gábor személyes interjú során úgy fogalmazott, hogy szerinte a startupokat érintő elképzelések jók, azonban a kivitelezés többnyire rossz. (Bonyhádi, 2015) Böszörményi-Nagy Gergely pedig azt mondta a Forbes Flow-n, hogy „nem arra van szükség, hogy jelentős pénzösszeget ömlesszünk a startup-okba, hanem a megfelelő körülmények megteremtésére, amire jó példák vannak külföldön.” (Privátbankár, 2014) A kritikákkal kapcsolatban próbáltam kikérni a Nemzeti Innovációs Hivatal álláspontját is, azonban a dolgozat beadásáig nem kaptam választ, így sajnos a jelenlegi nézeteiket ezekkel kapcsolatban nem tudom ismertetni.
5
Az oktatás szerepe a vállalkozóvá válásban A megfelelő gazdasági-, politikai háttér mellett fontos szerepet tölt be az oktatás is a fiatalok vállalkozóvá válásában. Magyarországon 217 ezer fő tanul valamilyen felsőoktatási intézményben (KSH, 2014), a 16-74 év közöttieknek pedig több, mint 70 százaléka használ internetet (Eurostat, 2014). Amennyiben az érdeklődők a felsőoktatásban, valamint az interneten elérik a vállalkozóvá váláshoz szükséges ismereteket, és tájékoztatva is vannak ezekről a lehetőségekről, akkor remélhetőleg idővel növekedni fog a magyarországi vállalkozások száma.
Az oktatás fontossága Alapvető gazdasági-, vállalkozásalapítási-, vállalkozásműködtetési ismeretek nélkül sokkal nehezebb egy céget hosszabb távon fenntartani, átláthatóvá tenni, és fejleszteni. Ezeken az alapismereteken kívül hasznos lehet, ha a hallgató megismerkedik a startup fogalmával, valamint bemutatnak neki magyar példákat, hogy lássa, egy sikeres innovatív vállalkozás felépítése nem csak Amerikában lehetséges. Az oktatás által fel lehet kelteni a hallgatók figyelmét, át lehet adni számukra a vállalkozói gondolkodásmódot, rávezetni őket arra, hogy nem feltétlenül kell kudarcként megélni azt, ha egy vállalkozásból végül nem lesz sikertörténet, valamint a globális gondolkodásban rejlő lehetőségeket is érdemes megismertetni velük. Kiemelten fontos szerepe van ebben az egyetemeknek, hiszen a Budapest Runway 2.0.2.0-ban a spin-off vállalkozások fejlesztése, térnyerését is célul tűzték ki. A spin-off vállalkozások különlegessége, hogy „egyetemről származó technológia vagy szolgáltatás hasznosítására” (Debreceni Egyetem, 2015) jön létre. A Collegiate Entrepreneurship 2006 kutatás során több, mint 37 ezer hallgatót kérdeztek meg 14 országból, köztük magyarokat is vállalkozói ambícióikról. Ebből az derült ki, hogy a magyar hallgatók nemzetközi szinten átlagosnak tekinthetők ezen a területen, viszont kimutatták a vállalkozói kurzusok pozitív hatását a későbbi vállalkozói karrierre. (Szerb & Márkus, 2007) Ezt erősíti meg a dolgozathoz végzett – a későbbiekben és a 4. mellékletben részletesebben ismertetett – kérdőíves kutatásom is, mely magyar vállalkozókra és 6
egyetemistákra fókuszált. A megkérdezettek közül azok, akik nem vettek részt korábban valamilyen startup kurzuson, csak 8,08%-nak van vállalkozása, míg azok között, akik részt vettek, ez az arány 25,32%. A vállalkozói ambíciókat tekintve már nem ennyire szembetűnő a különbség: a startup kurzusra korábban járók 59,49%-a szeretne később (újabb) vállalkozást indítani, míg azok közül, akik nem vettek részt korábban ilyen jellegű kurzuson ez az arány csak 43,47%. A kutatás alapján a startup kurzuson való részvétel, és a között, hogy az ember tervezi-e később vállalkozás indítását az ismérvek közti kapcsolat erősségét jelző Yule mutató 0,639, vagyis közepesnél erősebb kapcsolat van köztük. Természetesen, amikor oktatásról beszélünk, nem szabad megfeledkezni az alternatív lehetőségekről sem. Ilyenek például az úgynevezett MOOC-ok (Massive Open Online Course), amelyek gyakorlatilag interneten elérhető kurzusok, amelyek a XXI. században fontos szerepet töltenek be a vállalkozói ismeretek terjesztésében.
Magyar egyetemisták és főiskolai hallgatók lehetőségei Egyetemi keretek között érdemes összehasonlítani a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi
Egyetem,
valamint
a
Budapesti
Corvinus
Egyetem
vállalkozásindításra és működtetésre fókuszáló kurzusát, hiszen az előadó mindkét helyen Vecsenyi János. Személyes interjú során megtudtam, hogy a kurzus a Corvinuson a 2001/2002-es tanévben indult. A hallgatók többsége a Gazdálkodástudományi-, valamint a Közgazdaságtudományi karról veszi fel a tárgyat. A félév során egy vállalkozásról szóló esetleírást értelmeznek és elemeznek, valamint elkészítenek egy üzleti tervet. Ezen kívül a tárgy része azoknak a kurzusoknak, melyek teljesítése után a hallgató a diplomájához egy vállalkozásorientációs betétlapot kap. (Vecsenyi, 2015) Szintén az interjú során ismertette Vecsenyi János a Műszaki Egyetemen folyó kurzust: a hallgatók 3 csoport (kíváncsi, vállalkozó, alkotó munkatárs) közül választhatnak attól függően, hogy mi a céljuk a kurzussal. Itt többségben vannak a Villamosmérnöki és Informatikai Kar hallgatói, hiszen nekik ez a tárgy a között a 14 között szerepel, melyekből négyet a BSc képzés folyamán el kell végezniük. Rajtuk kívül még a Gazdaságtudományi karról, valamint a Gépészmérnöki karról veszik fel a tárgyat, persze előfordul néha egyegy más mérnöki területen tanuló is (például vegyészmérnök). Itt a tárgy teljesítéséhez szükséges munka aszerint változik, hogy a hallgató melyik csoportot választotta. A tárgy útmutatója szerint a kíváncsi hallgatóknak például egy zárthelyit kell írniuk, valamint egy 7
esettanulmány és egy koncepciós terv megírása a feladatuk. A zárthelyi pedig kiváltható egy úgynevezett Elevator Pitch versenyen elért dobogós helyezéssel. Ezen a versenyen hallgatócsoportok ismertetik az általuk elkészített koncepciós tervet. (BME, 2015) Vecsenyi János elmondása alapján ebben a félévben 5 csoport jelentkezett erre a versenyre, ami 25 főt jelent. Ez a kurzust felvevő hallgatók 10 százaléka, ami jó aránynak számít. (Vecsenyi, 2015) Az előadások a Corvinuson, és a Műegyetemen is hasonlóan zajlanak: az óra első felében elméleti ismereteket sajátítanak el a hallgatók, míg a második felében egy vállalkozó érkezik, és elmondja a saját történetét, tanácsait, majd az előadás végén lehet tőle kérdezni. Saját tapasztalatom szerint változatos területekről érkeznek ezek a vállalkozók, és a beszédük érdekes, motiváló lehet a hallgatóság számára. Általában az előadás folyamán megadják elérhetőségeiket is, így bátran lehet hozzájuk fordulni tanácsért akár a későbbiekben is, ez pedig egy kezdő vállalkozónak mindenképp hasznára válhat. Az Óbudai Egyetemen kimondottan startupokkal foglalkozó kurzust nem találtam, azonban itt is indulnak olyan tárgyak, amelyek a hallgatót egy vállalkozás indításához, valamint működtetéséhez szükséges ismeretekkel ellátja. Ilyen például a Vállalkozás gazdaságtan tárgy, melynek célja „a hallgatók alapvető vállalati, gazdasági ismereteinek és gondolkodási képességeinek kialakítása” (Óbudai Egyetem, 2015), valamint a Vállalkozás alapítás tárgy, aminek célja, hogy „a hallgatók képesek legyenek önállóan, saját vállalkozás indítására, annak előkészítésére és lebonyolítására” (Óbudai Egyetem, 2015) A Közép-európai Egyetem (CEU) 2015. áprilisában indítja el a „Global Entrepreneurship Fellows” programot, aminek célja, hogy vállalkozóknak segítsen abban, hogy cégük globális vállalkozássá nőjön. Ez egy három hónapon át tartó, heti egy alkalmas kurzus, a tandíj pedig 4000 euro. (CEU, 2015) A Budapesti Gazdasági Főiskolán pedig e-learning rendszerben indul az ENALFA kurzus, melynek célja vállalkozási ismeretek tanítása felnőttek számára. A kurzus 6 modulcsoportra bontható: általános vállalkozói-, számviteli-, pénzügyi-, kereskedelmi-, marketing- és egyéb ismeretek. Érdekessége egy üzleti szimulációs játék, amelyben a hallgatók kipróbálhatják, hogy egy-egy döntés milyen hatással van a vállalkozásra anélkül, hogy saját pénzüket, vállalkozásuk stabilitását kockáztatnák. (BGF, 2014) 8
Annak ellenére, hogy több egyetem is kínál startupokkal foglalkozó kurzusokat, és ezáltal startup közösségek is kialakulnak, saját kutatásom alapján a hallgatók többsége nem tud arról, hogy egyetemén van-e bármilyen startupokkal foglalkozó kurzus. Különösen érdekes, hogy még a vállalkozással rendelkező diákok 52 százaléka is úgy nyilatkozott, hogy nem tudja, hogy egyetemén van-e ilyen kurzus.
Ismeretek szerzése a legnagyobbaktól, azaz az online kurzusok megjelenése Mint az már az ENELFA programnál is látható volt, bizonyos kurzusok online is elvégezhetők. Vannak azonban olyanok is, amelyeket direkt internetre terveznek. Ezek az úgynevezett MOOC-ok, vagyis online tömegkurzusok. Egy MOOC gyakorlatilag videóanyagokból és különböző tesztekből áll – ezek lehetnek a feleletválasztósak, kifejtősek, esetleg valaminek a megvalósítása (például üzleti terv). Az értékelés feleletválasztós teszt esetén gép által történik azonnal, a komplexebb feladatokat pedig a hallgatók egymásnak javítják megadott pontozási útmutató alapján, és a kapott pontokat átlagolja a rendszer. Rengeteg neves amerikai egyetem hirdet különböző kurzusokat, és mivel online zajlik az egész, így otthon ülve, vagy akár buszozás közben is tanulhatunk a Stanford, MIT, és egyéb nagynevű egyetemek tanáraitól. Azonban a személyes kapcsolat hiányán kívül más kritikák is érik az online tömegkurzusokat: a jelentkező hallgatók csupán 2-10 százaléka végzi el sikeresen őket – ami egy egyetemi tárgynál nagyon rossz aránynak számítana -, azonban fontos megjegyezni, hogy egy MOOC-ot nem csak az vesz fel, aki teljesíteni is akarja, hanem sokan csak belehallgatnak, vagy nem tudják, hogy mi is a céljuk a kurzussal. A HarvardX kurzus előtti felmérése alapján a jelentkezők csupán 58 százaléka akarta sikeresen elvégezni a kurzust, és nekik 22 százaléka ténylegesen el is végezte. (HardvardX, 2014) A MOOC-ok másik hátrányának a könnyű csalást hozzák fel, erre azonban már vannak megoldások: a Coursera a billentyűzet gombjainak leütéseit figyeli, míg a ProctorU webkamerás megfigyelést kínál. (The good MOOC, 2013) A Stanford egyetem által meghirdetett „Technology Entrepreneurship” kurzus az általuk fejlesztett NovoEd platformon elérhető, idén már hetedik alkalommal. Eddig körülbelül 200 ezren vettek részt ezen a kurzuson. A 6 hetes képzés során a hallgatók elsajátítják a technológiai vállalkozás alapításának a menetét. Ebbe beletartozik a megfelelő ötlet kitalálása, emberi erőforrás és tőkegyűjtés, a termék eladása, valamint a 9
gyors növekedés menedzselése. Az elméleti ismeretek mellett a résztvevők csapatokat alkotnak, és különböző startup projekteken dolgoznak mentorok segítsége mellett. (NovoEd, 2015) Saját tapasztalatom alapján a csapatok ténylegesen rá vannak kényszerítve a gyors és hatékony munkára, valamint folyamatosan be kell számolniuk arról, hogy állnak a megvalósítással. A csapatok itt egymást pontozzák, de vannak kvízek is, melyek az elméleti tudást ellenőrzik. A leírásban heti 10-20 óra ráfordítást ajánlanak, és véleményem szerint ez teljesen reális is. A kurzus második része is 6 hetes, szintén a NovoEd platformon lehet felvenni. A legutóbb közel 40 ezer hallgató vett részt ezen a kurzuson. Itt a legjobb csapatok szilíciumvölgyi mentorokat kapnak és befektetőknek mutathatják be ötleteiket. (NovoEd, 2015) A két kurzus népszerűségének több oka is lehet: a Stanford a világ 3 legjobb egyeteme között van a Harvard és az MIT mellett (The Guardian, 2014), egy olyan kurzusról van szó, aminél nem csak az elméleti tudásból kell számot adni, illetve az is, hogy A Forbes 30 sikeres 30 alatti listáján szereplők közül 3 részt vett korábban a Chuck Eesley által tartott kurzuson. (NovoEd, 2014) Természetesen nem a Stanford az egyetlen a legjobb egyetemek közül, amelynek indul online kurzusa vállalkozások indításáról. Az MIT által indított 6 hetes „Entrepreneurship 101” kurzus az MIT-hez köthető vállalkozásokról készült esettanulmányokat mutat különböző területekről. A hallgatókat megismertetik azzal, hogyan juthatnak el az ötlettől addig, hogy felismerjék, hogy ki és miért akarja majd megvenni a terméküket. Erre utal a kurzus alcíme is, ami magyarra fordítva „Ki az ügyfeled?”. (edX, 2015) Ennek a kurzusnak is van egy második része, aminek alcíme magyarra fordítva „Mit tehetsz az ügyfeledért?”. Ebben a 16 hetes kurzusban is esettanulmányok által tanítanak, azonban itt a hallgató olyan kérdésekre kaphat választ, mint „Hogyan fogják az ügyfelek megszerezni a terméket?”, „Hogy fogja a termék megoldani az ügyfél problémáját?”, „Milyen értékei vannak a terméknek?”. (edX, 2015) Az előbbi két kurzust Bill Aulet tartja, akiről érdemes tudni, hogy az ő nevéhez fűződik a „Disciplined Entrepreneurship” könyv, ami magyarul „Fegyelmezett vállalkozói tevékenység”et jelent. A könyv az Amazonon 115 értékelés alapján 4,8 pontot ért el az 5ből (Amazon, 2013), valamint a könyv alapján készült el a „Disciplined Entrepreneurship Toolbox”, amit Bonyhádi Gábor egy nagyon hasznos eszközként jellemzett beszélgetésünk során. (Bonyhádi, 2015) 10
Természetesen a Harvard is képviseli magát a startup kurzusok területén, ők azonban egy sokkal szűkebb területet céloztak meg: „A vállalkozói tevékenység és az egészségügy kapcsolata a feltörekvő piacokon” címmel indítottak kurzust az edX-en. (edX, 2014) A Coursera pedig egy komplett specializációt kínál a University of Maryland szervezésében innovatív vállalkozások indításáról. Ez a specializáció három kurzusból áll: az első kurzus a megfelelő ötlet kitalálásáról, a második az ötlet piacra viteléről, míg az utolsó kurzus a vállalkozás finanszírozásáról szól. Ezek a 4-4 hetes kurzusok, heti 3-5 óra ráfordítást igényelnek. (Coursera, 2015)
Startupokat érintő események Aki startup vállalkozó szeretne lenni, az előbb-utóbb úgy dönt, hogy ellátogat valamilyen startup eseményre. Ezen belül hatalmas a lehetőségek száma itthon: vannak olyan események, amik kimondottan networkingről, azaz kapcsolatépítésről szólnak, vannak különböző előadások, kerekasztal beszélgetések, filmvetítések, sőt közös reggelizés is. Az általam végzett kutatás alapján a vállalkozási szándék, valamint az ilyen eseményekre járás között erősebb a kapcsolat, mint a vállalkozói szándék és a startup kurzusokon való részvétel között. Utóbbinál a Yule mutató 0,639, míg az előbbinél 0,648. A kutatás részletes eredményei a 4. mellékletben megtekinthetők. Az egyik legfontosabb, és havi rendszerességgel megrendezett esemény a First Monday, amit a Záboji B. Péter által alapított European Entrepreneurship Foundation (EEF) szervez. Ez minden hónap első hétfőjén kerül megrendezésre, és az a célja, hogy a budapesti startup közösség összejöjjön, és kellemes hangulatban, kötetlenül beszélgessenek egymással vállalkozók, befektetők, érdeklődők és sajtósok. A helyszín az Erzsébet téren található Design Terminál, a belépő pedig 1000 forint. A 2015 áprilisi eseményen részt vettem én is, véleményem szerint egy jó hangulatú rendezvény, ahol mindenki próbál több emberrel beszélgetni. Voltak olyanok, akik vállalkozási ötletüket, prototípusukat vitatták meg másokkal, voltak, akik befektetőként érkeztek, és próbálták feltérképezni, hogy van-e nekik tetsző ötlet, valamint voltak olyanok is, akik csak egyszerűen érdeklődnek a startupok világáról. Nem csak magyarok érkeztek, hanem külföldiek is. Például jelen volt egy olasz pár, akik korábban Németországban dolgoztak, jelenleg pedig Magyarországon élnek és érdeklődnek a startupok iránt.
11
Fontos szerepet töltenek be még az úgynevezett meetupok. Ezek gyakorlatilag különböző érdeklődésű csoportoknak szervezett előadások, találkozók. Startup vállalkozók számára a StartUp Budapest, valamint a Businessmeetup.hu eseményei lehetnek érdekesek. IT startuppereknek pedig a Prezi Tech Talks. A
StartUp
Budapest
csoport
célja,
hogy
oktatásokkal,
előadásokkal,
dokumentumokkal segítsék az induló vállalkozásokat. (Meetup.com, 2015) 2015 áprilisában például előadást tartanak a befektetőkkel való kommunikálásról, valamint a startupok számára elérhető ingyenes eszközökről. A Businessmeetup.com csoport három hetente szervezi meg a „Nem üzleti reggeli” elnevezésű eseményt, ami a XI. kerületben kerül megrendezésre, a belépő pedig 1500 forint. Ez egy „Zárt asztalos, reggeli melletti dinamikus csapatmunka, ötletelés hozott projekteken és helyben felismert problémákon.” (Meetup.com, 2015) Természetesen ezen kívül még különböző témákban szerveznek előadásokat. 2015 április végén kerül megrendezésre a „Húsz évesen (ne) legyél vállalkozó” című vita, de tartottak már előadást a munka és a magánélet egyensúlyáról is. Szintén a XI. kerülethez köthető a Spin-Off Klub, aminek rendezvényei során budapesti egyetemi és főiskolai hallgatók találkoznak rendszeresen. (Spin-Off Klub, 2015) Az utóbbi időben heti rendszerességgel szerveznek különböző eseményeket. Korábban tartott már előadást Árpa Attila, Baumgartner Antal, Vecsenyi János és Vinnai Balázs is. (Facebook, 2015) Az előzőektől teljesen eltér a Startup Pirates egyhetes programja, ami során a résztvevők előadásokat hallgatnak, bemutatják ötleteiket, csapatot alkotnak, majd mentorok segítik munkájukat. A hét folyamán leendő ügyfelekkel egyeztetnek, tesztelnek, prototípust készítenek, majd a hét végén zsűri előtt versenyeznek termékükről szóló előadásaikkal. (Startup Pirates, 2015) Ehhez hasonló verseny volt még a 2013 novemberében, az Óbudai Egyetem által rendezett Greenspiration is. Ez a verseny kimondottan „zöld ötletekkel” foglalkozott, 4 napot kellett a helyszínen tölteni, ami során workshopon vehettek részt az érdeklődők, előadták ötleteiket, mentorok és szakértők segítségével dolgoztak, majd felkészültek a prezentációra. (Greenspiration, 2013) A Tijöttök! Innovációs Projektverseny célja az volt, hogy olyan innovatív technológiákat és termékeket tárjanak fel, amelyek jelentős mértékben javítják a 12
nemzetgazdasági versenyképességet, illetve növelik a magyar technológiaexportot. Három kategóriában hirdettek díjazottakat: agrár- és élelmiszeripar, egészségipar, és digitális város. (Tijöttök!, 2015) Egy másik magyar verseny a Seedstar Battle, amit a DBH SeedStar inkubátor és a LEWIS PR globális kommunikációs ügynökség szervez. Jelentkezni egy 30 másodperces videóval, vagy prezentációval lehet. A legjobb 10 csapat részt vesz egy workshopon, majd a budapesti döntőn. A győztes 1 millió forint értékű mentorprogramot nyer, ezen túl pedig 3 hónapig jogosult lesz a DBH közösségi irodájának használatára, 6 hónapos PR támogatást kap, valamint részt vehet a „Houston we’ve got a Startup” prágai workshopon. (Seedstar Battle, 2015) Nagyon népszerű még Magyarországon a Hackathon program, amit idén áprilisban is megrendeznek. Ennek a kétnapos eseménynek a lényege, hogy ötletgazdák, programozók, marketingesek és grafikusok vesznek részt rajta, és csapatokat alkotnak. A cél minél több jó ötlet megvalósítása. A munka során mentorok és befektetők segítik a csapatokat, majd a második nap estéjén a projekteket a versenyzők bemutatják a zsűri előtt. (Hackathon, 2015) Persze akik úgy érzik, hogy kinőtték a magyar versenyeket, azok elindulhatnak a CEE Lift Off versenyen, amit kelet-közép-európai startupoknak rendez az OXO Labs és a Loffice (CEE Lift Off, 2015), de vannak olyanok is, akik Amerikát hódítják meg, mint például a SmartVineyard csapata, akik olyan készüléket fejlesztettek ki, ami szőlőföldek egy-egy területen kiszámolja a különböző fertőzések kialakulásának valószínűségét a szenzorokkal mért adatokból. Ők ugyanis harmadik helyezettek lettek az Intel Business Challenge-n, a Kaliforniában tartott Intel Global Challenge-n pedig húszezer nevező közül a legjobb tíz közé kerültek. (Privátbankár, 2015)
13
Innovatív vállalkozások finanszírozásának rendszere Egy új termék létrehozásához, vagy egy réginek a megújításához legtöbb esetben tőkére van szükség. Számolni kell a piackutatás, a gyártás, a marketing költségeivel, de ezeken túl a cégalapítás, a könyvelés és egyéb adminisztrációs tevékenységek költségei is jelentősek.
Az induláshoz szükséges tőke Kezdetben a vállalkozó próbál saját pénzéből gazdálkodni, azonban amennyiben ez nem bizonyul elégnek, akkor kénytelen bevonni külső forrásokat. Ilyenkor kerül képbe az angol nyelven csak 3F-ként emlegetett (Friends, Family, Fools) hármas: barátok, család, bolondok. Az Angel Capital Education Foundation kutatásai alapján a barátok és a család háromszor annyi pénzt adnak kölcsön, mint amennyi kockázati tőkebefektetésekből származik. (Business Insider, 2010) Van olyan elképzelés is, hogy igazából 6F-ről beszélhetünk. Ez magába foglalja a 3Fen túl az alapítókat (Founders), az alapítványokat (Foundations) és a családi vagyontervezést (Family Office). (Flury, 2013) Ma Magyarországon a leginkább ismert lehetőségei egy vállalkozónak – a saját tőkén, barátokon és a családon kívül – a növekedési hitel, a JEREMIE alap, a közösségi finanszírozás, valamint az üzleti angyalok. Ezeken kívül még fontos kiemelni az inkubátorokat is, amik komplex szolgáltatásokat nyújtanak a vállalkozóknak.
A növekedési hitel A 2008-as gazdasági válság óta romlott a hazai kis- és középvállalkozások esélye arra, hogy hitelhez jussanak, mégpedig annyira, hogy a Monetáris Tanács szerint szükségessé vált a jegybanki beavatkozás. A 2013-ban indított Növekedési Hitelprogram a KKV-k számára kínál az alapkamatnál alacsonyabb kamatú hitelt, ezzel támogatva a hitelpiacok működésének helyreállítását és elősegítve a gazdasági növekedést. (MNB, 2013) Az NHP2 keretében a feltételek tekintetében lényeges változás nem történt, a hitelezhető tevékenységek körét azonban kibővítették. (HVG, 2014) 2014 júniusától már 14
akár induló vállalkozások is igénybe vehették a Növekedési Hitelt (Bankmonitor, 2014), ennek hatására az átlagos hitelméret 48 millióról 26 millió forintra csökkent. (Pulai & Módos, 2014) Az idén márciusban elstartolt NHP+ program pedig már a kockázatosabb KKV-kat is támogatja, mivel a jegybank átvállal némi kockázatot a hitelintézetektől. (Haszon, 2015) Az NHP+ program 500 milliárdos kerettel bír, a hitelösszeg alsó és felső határát pedig csökkentették, így 1 és 500 millió forint közötti hitel nyújtható a vállalkozásoknak maximum 2,5%-os kamattal. (Napi, 2015) Személyes interjú során Vecsenyi János és Bonyhádi Gábor is azon a véleményen volt, hogy egy startupnak nem szabad banki hitelt felvennie, hiszen több olyan lehetőség is adott, ami által a startup vállalkozó jobb feltételekkel juthat pénzhez ötleteinek megvalósításához. Ennél erősebben fogalmazta meg véleményét Mark Cuban a Bloomberg műsorában: szerinte, aki hitelből indít egy vállalkozást, az egy idióta, mivel túl sok a bizonytalanság egy kezdő vállalkozás esetében, a hitelt pedig mindenképp vissza kell fizetni. (Bloomberg Business, 2013)
Fel nem használt milliárdok Az egyik ilyen lehetőség „a JEREMIE – Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises (mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források) – az Európai Bizottság által az Európai Beruházási Alappal (EBA) közösen létrehozott kezdeményezés. Olyan pénzügyi tervezési eszközök felhasználását ösztönzi, amelyek javítják a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférését a strukturális alapok tevékenységein keresztül.” (Európai Bizottság, 2014) A 2010-ben indult JEREMIE program többek között támogatja az új vállalkozások létrehozását, létező vállalkozások kibővítését, valamint befektetési tőkét biztosít, különösen kkv-k számára. Az első JEREMIE programban 48, a második során 40,7 milliárd forint állt rendelkezésre. A JEREMIE 3 programban 34,2 milliárd, a JEREMIE 4-ben pedig 8,6 milliárd forintról beszélhetünk. (Bucsky, 2013) A JEREMIE V programban pedig várhatóan 2,7 milliárdos keretösszegre számíthatunk. (Miskolczy, 2014)
15
Az ötlet mindenképp jó, hiszen a 2008-as gazdasági válság hatására a kockázati tőkebefektetések összege jelentősen csökkent a kelet-közép-európai régióban is, és azóta se érte el a válság előtti állapotot. Ez a 2. melléklet ábráján jól látható. Viszont ha a vállalatok számát nézzük, amelyek kockázati tőkét kaptak, akkor növekvő tendenciát figyelhetünk meg, szerencsére a seed (magvető), és startup fázisban is. Ezt a 3.
melléklet ábrája jól mutatja. Ennek ellenére, a 2013-as adatokat nézve egy-egy seed fázisban levő vállalkozás átlagosan több, mint 100 ezer euró kockázati tőkét kapott, a startup fázisban levők pedig átlagosan több, mint 420 ezer eurót. Ez lényegesen több, mint amire valójában szükségük lenne ezeknek a vállalkozásoknak. Személyes interjú során erről beszélt Bonyhádi Gábor is. Szerinte az alapkezelők próbálnak egy-egy vállalkozásnak több pénzt adni, és arra bíztatni őket, hogy merjenek nagyot álmodni, azonban ezt nagyon erősen túlzásba viszik. (Bonyhádi, 2015) A JEREMIE program első szakasza meglehetősen sikeresnek mondható, hiszen 94 cég kapott összesen 41,09 milliárd forintnyi befektetést, ami 85,6%-os kihasználtságot jelent. A második szakaszban azonban már csak 41 cég jutott 9,92 milliárd forint értékű befektetéshez, ami valamivel alacsonyabb, mint 24,4%-os kihasználtságot jelentett. (Vanessia Magyarország, 2014) Erre a tendenciára célozva jegyezte meg Wohlmuth Máté beszélgetésünk során, hogy olyan, mintha fordítva ülnének a lovon, hiszen először történtek meg a nagy, majd később az egyre kisebb befektetések. Az alacsony kihasználtság azonban nem csak a JEREMIE II programra volt jellemző. Kevesebb, mint egy évük van az alapkezelőknek arra, hogy a körülbelül 50-60 milliárdnyi forrást befektessék, különben ez az összeg nem lesz lehívható Brüsszelből. (HVG, 2014) Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO tanácsadó cég kockázati tőke befektetési szakértője úgy nyilatkozott, hogy „minden afelé mutat, hogy a kockázati tőkések a források kihelyezésének reményében hajlandóak lehetnek a korábbi feltételeikhez képest ésszerű engedményeket tenni a szerződések megkötésekor, így a vállalkozások, startupok jobb feltételekkel juthatnak tőkéhez.” (HVG, 2014) Ez azért is lenne fontos, mert annak ellenére, hogy 2013-ban Magyarország volt a legnagyobb kockázati tőkepiac, a startup-fázisban levő vállalkozások az előző évi 56.6 millió euróhoz képest csak 8.4 millió euró kockázati tőkét kaptak. (EVCA, 2014)
16
A JEREMIE alapok alacsony kihasználtságának oka megosztja az embereket. Az alapkezelők szerint nincs elég jó projekt, mások szerint pedig az alapkezelők nem nagyon akarnak startupokba fektetni. Problémát okoz az is, hogy alapkezelők 50-100 milliósnál kisebb befektetésben nem nagyon gondolkodnak, márpedig a legtöbb startupnak nincs szüksége ilyen nagy összegre. Ilyen célból lenne jó az úgynevezett seed alapok rendszere, amelyek rengeteg korai fázisú vállalkozást támogatnának kisebb összeggel. (Digital Hungary, 2015) Szobonya Péter szerint „muszáj új területeket meghódítania a hazai kockázati tőkének, mert ha nem tud kitörni a jelenlegi szűk mozgásteréből, akkor kudarcra van ítélve.” Két lehetséges irányt jelöl meg:
A startup-piac növelése – amely területen dicséretes politikai aktivitást figyelhetünk meg.
A spinoff-piac meghódítása – ezen a területen egyelőre pár próbálkozástól eltekintve nem jellemző az aktivitás, pedig az egyetemi találmányok üzleti hasznosításában nagy potenciál lehet.
Azért is lenne fontos, hogy más területeket is figyelembe vegyenek az alapkezelők, mert anélkül ennek a sok pénznek nem lesz meg a helye a piacon. (Szobonya, 2014) Az Insider Blog 2013-as becslései szerint - az addigi statisztikákat és tapasztalatokat figyelembe véve - azonban közel tizenötezer új startupra lenne szükség az elkövetkezendő években ahhoz, hogy a forrásokat teljesen ki tudjuk használni. (Miskolczy, 2013) Ilyen sokat viszont lehetetlen lenne létrehozni, főleg ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg körülbelül 200-300 magyar startupról tudunk. Záboji B. Péter erős kritikát fogalmazott meg a magyar kockázati tőke rendszerével kapcsolatban. Szerinte ugyanis egy ilyen befektetés veszélyes a vállalkozó számára, hiszen a pénzért cserébe az alapkezelők többségi tulajdont kérnek, és ezáltal a vállalkozóból alkalmazottat csinálnak. Úgy véli, hogy erre egy alternatíva a crowdfunding, azaz a közösségi finanszírozás. (Privátbankár, 2015)
A közösségi finanszírozás szerepe
17
Manapság egyre népszerűbbé válik a közösségi finanszírozás a kezdő vállalkozások körében, azonban érdekess lehet az, hogy az első crowdfunding kampány a New York-i szabadság szobor építésekor jött létre. (Dapp & Laskawi, 2014) A kampány indítása ráadásul a magyar származású Joseph Pulitzer-hez kötődik. A mai kor vállalkozói több platform közül is választhatnak, amennyiben közösségi finanszírozás által szeretnének pénzt gyűjteni ötleteik megvalósításához, de igazából mindegyik nagyon hasonló: egy online felületen lehet kampányokat indítani, amelyeket a világ minden tájáról tudnak támogatni. Ennek a módszernek a legnagyobb előnye a közösség ereje, és ez által a szájról-szájra terjedés. Ha egy kampány valakit nagyon megfog, akkor nagy valószínűséggel szólni fog hasonló érdeklődésű ismerőseinek, vagy csak egyszerűen megosztja a kampányt valamilyen közösségi oldalon. Természetesen vannak olyanok is, akik a kampányukhoz komoly marketingstratégiát alkalmaznak abban bízva, hogy a reklámokra költött összeg megtérül. Ezzel előnyre tehetnek szert, azonban a közösségi finanszírozásnál is nagyon fontos az egyedi, jól bemutatott ötlet. Az Indiegogo 2008 óta biztosít felületet különböző crowdfunding kampányoknak, mára pedig már havi 15 milliós látogatottsága van a weboldaluknak. (Indiegogo, 2015) A legnépszerűbb kampányok között található egy okos bukósisak, egy családi robot valamint a napelemes útburkolat. Ezekre a projektekre egyenként több, mint 2 millió dollár gyűlt össze. (Rosenbaum, 2014) Szerencsére azonban a magyar kampányok között is akad olyan, ami nagy sikernek örvend:
2013-ban a Ring Clock kampány érte el a megcélzott összes 135%-át, és ezzel közel 400 ezer dollárt. A termék igazából egy gyűrűnek és egy órának a keveréke, amely érintésre jelzi ki a pontos időt. A csapat a kommunikációért felelős tagot kivéve magyarokból áll, így bátran tekinthetjük magyar sikernek. (Indiegogo, 2013)
2014-ben a Feel Flux fizikai játék volt az egyik sikerkampány. Ennek a játéknak a különlegességét az antigravitációs hatás adja, ami miatt különböző trükköket lehet vele csinálni. A csapat közel 40 ezer dollárt kapott, ami a tervezetthez képest 47%al több. (Indiegogo, 2014)
18
Szintén 2014-ben futott be a Brewie, a kapszulás sörfőzőgép, aminek kampánya során több, mint 222 ezer dollárt sikerült szereznie a csapatnak, ezzel 223%-át érték el a tervezettnek. (Indiegogo, 2014)
Az idei év legújabb sikerének számít a Tago karperec, aminek március 13-án ért véget a kampánya. Ez egy olyan karperec, aminek a kinézete mobiltelefonról tetszőlegesen változtatható. A tervezett 40 ezer dolláros célt 24 órán belül érték el (Startup Cafe, 2015), a kampány végén pedig 261%-ig kúszott fel ez a szám. (Indiegogo, 2015)
Természetesen több magyar sikertörténet is van, például a CraftBot 3D nyomtató, aminek a kampánya a legsikeresebb magyar kampánynak számít: valamivel több, mint 245 ezer dollárt gyűjtöttek össze, ami több, mint hatszorosa annak, amennyire szükségük lett volna. (Indiegogo, 2015)
Egy másik népszerű oldal a Kickstarter, ami 2009-ben indult el. Már több, mint 80 ezer projektnél sikerült elérni a tervezett összeget, és ez idő alatt több, mint 1,6 milliárd dollár hozzájárulás történt összesen. (Kickstarter, 2015) Egyik legnagyobb sikert a Pebble okosóra aratja: 2012-ben több, mint 10 millió dollárt adott a projekthez a közösség (Kickstarter, 2012), a legújabb okosórájuk, a Pebble Time pedig 20 millió dollár fölötti támogatást kapott. (Kickstarter, 2015) Természetesen itt is találhatunk magyar sikereket:
A PIKKPACK egy olyan cipő, ami lapos csomagolásban érkezik meg a megrendelőhöz, aki utána összerakhatja azt. 2014-ben került fel a Kickstarterre, és a tervezett 17 ezer helyett sikerült elérnie valamivel több, mint 20 ezer dollárt. (Kickstarter, 2014)
Az iRBeacon egy olyan eszköz, ami mobiltelefonnal összekötve képes az otthoni készülékeket vezérelni. Így nincs szükség külön távirányítóra a különböző eszközeinkhez. 3 nappal a kampány lezárása előtt a tervezett 5000 fontot már túllépték, és közel 6000 font támogatást szereztek. (Kickstarter, 2015)
Kezdetekben nagy figyelmet kapott a Slipto a magyar Kickstarter projektek közül. Ez egy olyan mobilalkalmazás, ami a mobilon levő telefonkönyvet és a kapcsolatok megosztását reformálja meg. Ennek ellenére 17 nappal a kampány vége előtt a tervezett 10 ezer dollárból még csak 1447 gyűlt össze. (Kickstarter, 2015) 19
A Kickstarter és az Indiegogo sikere láttán volt magyar próbálkozás is egy ilyen platform létrehozására, ez pedig az Összedobjuk nevű oldal volt, azonban összesen 4 kampány indult el, azokon is csak 7700 Ft gyűlt össze. (Összedobjuk, 2015) Ez azonban várható volt, hiszen a közösség ereje sokkal nagyobb, ha nemzetközi szinten, angol nyelven próbáljuk meggyőzni az embereket arról, hogy támogassák a projektünket. Szintén egy magyar próbálkozás FankaDeli Csigákat gyűjtöttünk lemezének a közösségi finanszírozása. A rapper külföldi mintára úgy döntött, hogy legújabb lemezét és egy videoklip elkészítését próbálja ilyen módon finanszírozni. Így 3 millió forintos célt tűzött ki, aminek eléréséhez több, mint 1 évre volt szükség. (FankaDeli, 2013) A crowdfunding népszerűvé válását az is nagyon jól mutatja, hogy a becsült összegyűjtött összeg – az összes platformot számítva – 2011-ben 1.5 milliárd, 2012-ben 2.7 milliárd, 2013-ban pedig már 5.1 milliárd dollár volt. (Sekhon, 2013) Szesztay Péter szerint „a tipikus crowdfunding támogató: férfi, érdeklődik az új, „geeky” technológiák iránt és magas a hajlandósága az internetes vásárlásra.” (Szesztay, 2014) Ő, és csapata, a MiniBrake azután próbálkoztak közösségi finanszírozással, hogy 40 millió forintnyi kockázati tőkéhez jutottak. A céljuk az volt, hogy port kavarjanak a termékük körül, és előértékesítsenek belőle. A kampány viszont csak 6 ezer dollárt ért el a kitűzött 75 ezer helyett. (Varga, 2015)
Az üzleti angyalok Van azonban más lehetősége azoknak is, akik a 3F-től származó tőke, és a kockázati tőkebefektetés közti időszakban is szeretnének pénzhez jutni, ez pedig az üzleti angyalok segítsége. Az üzleti angyalok többnyire olyan magánszemélyek, akik rendelkeznek valamennyi megtakarítással, ideális esetben még üzleti-, szakmai tapasztalatuk is van, és szeretnék pénzüket befektetni növekvő vállalkozásokba, ezáltal részesedést szerezve azokban. (Makra & Kosztopulosz, 2004) Az ilyen formájú tőkebevonás előnye, hogy a vállalkozás nem csupán pénzt kap, hanem akár az is előfordulhat, hogy egy tapasztalt szakember kerül a cég tulajdonosai közé, aki már komoly kapcsolati tőkével is rendelkezik. Ezek mind olyan tényezők, amik egy növekvőben lévő vállalkozás esetén fontosnak számítanak.
20
Makra és Kosztopulosz 2004-ben arról írt, hogy a rendszerváltás, és a piacgazdaság kialakulása óta eltelt 14 év túl rövid idő ahhoz, hogy annyi tőke halmozódjon fel itthon, mint Nyugat-Európában vagy Észak Amerikában 50 év alatt. (Makra & Kosztopulosz, 2004) Ez a lemaradás mind a mai napig megfigyelhető, és nagy valószínűséggel nem is fogjuk tudni behozni. Ha az angel.co üzleti angyalokat nyilvántartó oldal adatait nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy Magyarországon 32 üzleti angyal van, és 4903 olyan angyal van összesen, akit érdekelnek a magyarországi befektetési lehetőségek. Ha ezt összehasonlítjuk az osztrák, vagy a német adatokkal, akkor láthatjuk, hogy ezekben az országokban az üzleti angyalok száma sokszorosa a magyarországiaknak. Az angel.co Ausztriában 102-t (angel.co, 2015), míg Németországban 779 üzleti angyalt listáz (angel.co, 2015) Románia az Egyesült Államok által csak 2003-ban, azaz a magyar rendszerváltás után 13 évvel lett piacgazdasággá nyilvánítva (Hír24, 2003), ennek ellenére az angel.co 55 Romániában élő üzleti angyalt listáz, ami körülbelül 70 százalékkal több, mint Magyarországon. Fontos azonban megjegyezni, hogy ha a hazai, és az érdeklődő üzleti angyalok összességét nézzük, akkor Románia előnye kevesebb, mint amennyivel több üzleti angyal él ott. (angel.co, 2015) Ez azt jelenti, hogy a magyarországi vállalkozásokban nagyobb potenciált látnak a külföldi befektetők. Figyelembe véve a már korábban említett több évtizedes előnyét a nyugati országoknak, kijelenthetjük, hogy a magyar vállalkozásoknak így sokkal több esélye van arra, hogy külföldi, nagyobb tőkéhez jussanak, valamint az üzleti angyal külföldi kapcsolati tőkéjével erősítsék vállalkozásukat.
Magyarországi inkubátorok Szintén fontos szerepet töltenek be az inkubátorházak a 3F-től származó tőke és a kockázati tőke bevonása közötti űr betöltésében, hiszen az inkubátorházak olyan átmeneti komplex szolgáltatáscsomagot nyújtanak vállalkozásoknak, ami segíti gyors fejlődésüket, és felkészülésüket kockázati tőke bevonására. A kínált szolgáltatások inkubátorházanként változnak, azonban mentorálás, tanácsadás, pénzügyi támogatás, valamint erős kapcsolati tőke a legtöbb ilyen háznál rendelkezésre áll. Vannak olyanok is, akik különböző oktatásokkal próbálják az inkubációban résztvevő vállalkozásokat segíteni. (BDO, 2014) Az inkubátorházak többsége – 84% – támogatásból jött létre, főbb bevételük pedig a bérleti díjakból, az általuk nyújtott szolgáltatások díjaiból, valamint támogatásokból 21
származik, a 2011-es évet azonban a Fábián által megkérdezett inkubátorházak többsége veszteséggel zárta. (Fábián, 2012) Ma 11 magyarországi inkubátorházról tudunk, ezek többsége igyekszik szűkebb területekre korlátozni az általa támogatott cégek tevékenységét. Így megfigyelhetünk olyan inkubátort, ami elsősorban IT szektorra fókuszál, míg a másik népszerű terület a bioés gyógyászati technológia területe. (StartupCafe, 2014) Fontos kiemelni, hogy az előbb említettek közül 4 inkubátorház akkreditált, azaz állami támogatást kap, összesen 2,1 milliárd forint értékben. (bitport, 2013) Ennek előnyéről azonban megoszlanak a vélemények. Bojár Gábor például úgy véli, hogy ekkora összegű állami támogatás eltereli a cégeket a piacról, mert pályázat útján szerzik meg a pénzt, és ezáltal nem tanulnak meg a piacból megélni. (Forbes, 2014) A magyarországi inkubátorházak alapvetően három dolgot kínálnak a szerencsés vállalkozásoknak: helyet, ahol dolgozhatnak, pénzt a gyors növekedéshez, valamint tudást, amivel a cég felépítését segítik. (BDO, 2014) A jelentkezés, kiválasztás folyamata valamilyen szinten minden inkubátornál más, azonban alapvetően elmondható, hogy többszintű. Ennek alapvető eleme egy online adatlap, illetve egy „one-pager”-nek nevezett egy oldalas ismertető, ami többet között tartalmazza az egy mondatos ismertetőt a cégről, a csapat felépítését, a piac méretét, az elért eredményeket, a stratégiát, valamint elérhetőségeket. (Startupdate, 2013). Ezek beadása után, ha az inkubátorház úgy ítéli meg, hogy érdemes lehet jobban megismerni a csapatot, a legtöbb esetben sor kerül egy interjúra, esetleg prezentációra. (BDO, 2014) Akiket végül kiválasztanak, azok különböző időtartamra elnyerik a támogatást. Az Aquincum Incubator esetén ez 6-18, a Digital Factory esetén 3-12, az iCatapultnál 3-24 hónapot jelent ez. (BDO, 2014) Az inkubátorházak többsége azonban még ez után is kedvezményes áron biztosítja a helyet ezeknek a cégeknek. Az a tapasztalat, hogy egy jó ötletre épülő vállalkozás három év alatt éri el azt a szintet, amikor már stabilan tud működni további inkubációs segítség nélkül is. Vannak olyan cégek is, akik még a megerősödés után is inkább kifizetik a magasabb bérleti díjakat, mivel kényelmesebb nekik a megszokott helyen maradni, sőt Veszprémben például a bérlők megvásárolták korábbi irodáikat. (Fábián, 2012) Természetesen nem csak az inkubációs időszak alatt, hanem utána is újabb lehetőségek nyílhatnak meg a vállalkozás számára. Mivel ilyenkor már egy átlátható, 22
rendesen megtervezett stratégiával rendelkező, növekedést mutató vállalkozásról beszélünk, ezért így sokkal könnyebb kockázati tőkét bevonni, és a cég fejlesztését tovább folytatni.
23
A lehetőségek kihasználása A dolgozathoz készített felmérés – amelynek eredményei a 4. mellékletben megtekinthetők – elemzése közben úgy éreztem, hogy a hallgatók többsége nincs tisztában lehetőségeivel. Ez véleményem szerint két okból lehet: az egyik, hogy a hallgató próbálja minél kevesebb energia befektetésével elvégezni az egyetemet, így nem is akar tájékozódni arról, hogy milyen lehetőségei vannak; a másik ok pedig a megfelelő tájékoztatás hiánya lehet.
Miben gondolkodnak máshogy Amerikában? Peter Thiel úgy fogalmaz, hogy Amerikára a XVII. századtól egészen az 1950-60-as évekig a határozott optimizmus volt jellemző, vagyis az emberek tudták, hogy ha elterveznek valamit, és tesznek annak megvalósításáért, akkor a jövő jobb lesz. Marx és Engels is arról írt, hogy a XIX. század üzletemberei több teremtő erővel bírtak, mint a korábbi generációk összessége. Az ezt követő rövid pesszimista időszak után az amerikaiakra ismét az optimizmus lett jellemző, azonban ez már határozatlan volt: tudták, hogy jobb lesz, de nem tudják, hogy miért, ezért nem is terveznek. Ezzel szemben Thiel szerint Európára manapság a határozatlan pesszimizmus jellemző. Az európaiak csak akkor reagálnak különböző történésekre, amikor azok már megtörténtek, nem terveznek, közben pedig abban reménykednek, hogy nem lesz rosszabb. (Thiel, 2014) Korányi László is megfogalmazott egy lényeges különbséget: egész Európa lassan reagál a hirtelen változásokra, míg Amerikában az emberek szívesen próbálnak ki új dolgokat. (Privátbankár, 2015) Erre nagyon jó példa az Uber alkalmazás fogadtatása. Amíg Európa több városában is betiltották (Biztosítási Szemle, 2014), – és itthon is betiltásáért kampányolnak – addig Amerikában már vannak olyan sofőrök, akik palackozott vizet és ropogtatnivalót kínálnak utasaiknak azért, hogy jobb értékelést kapjanak a rendszerben. (Reddit, 2015) A másik, talán legfontosabb probléma, amit Korányi kiemel, hogy a magyarok egy sikertelen vállalkozást kudarcként élnek meg, Amerikában és Izraelben viszont már-már pozitív dolognak számít ez, hiszen azt feltételezik, hogy az ember a bukásból tanult, és ezáltal nem fogja ugyanazokat a hibákat újra elkövetni. (Privátbankár, 2015)
24
Lényeges különbség még továbbá az is, hogy Amerikában természetesnek számít a siker, a gazdagság, vagy akár a luxuskörülmények közti élet is, de tudják, hogy ezekért keményen kell dolgozni. Ezzel szemben, ha valaki Magyarországon jó körülmények között él, akkor gyakran hallhatjuk, hogy „biztosan jó családba született”, vagy, hogy „köze van valamilyen formában a politikához”. (blog.hu, 2014) Úgy tűnik, hogy nem alaptalanok ezek a vádak Magyarországon, hiszen a Forbes listán szereplő 33 leggazdagabb magyart nézve még Galambos Márton, a magyar Forbes szerkesztője is úgy fogalmazott, hogy „elsősorban olyan vállalkozók tudnak felkerülni a listára, akik a rendszerváltás után privatizálni tudták valamelyik nagyvállalatot.” (Gazdasági rádió, 2014)
A példaképek fontossága Éppen ezért fontos, hogy a fiatalok minél több olyan sikeres vállalkozót ismerjenek meg, akik önerőből értek el sikereket, és ezáltal lássák, hogy nekik is sikerülhet. Természetesen fontos, hogy ismerjék a népszerű Prezi, Ustream, LogMeIn hármast, de ezeken túl is rengeteg olyan startup van Magyarországon, ami sikereket ért el, például a dolgozat folyamán már említett SmartVineyard, Minibrake, Tago és Brewie. Jó példa lehet még a Unibreeze csapata, akik a Vecsenyi Jánoshoz köthető StartUP VIP programon vettek részt 2014-ben. Azóta sikerült befektetőt szerezniük, a közeljövőben pedig Los Angelesbe, majd Bostonba utaznak, hogy további befektetőkkel tárgyaljanak és népszerűsítsék terméküket. Aktuálisnak számít még az AutoHop története is. Az oldalt 2015. márciusában vásárolta fel a világ legnagyobb telekocsi-közösségeként számon tartott BlaBlaCar. (Insider Blog, 2015)
A kihasználatlan Erasmus program Ha megnézzük, hogy mi lehet az, ami elmondható Árvai Péterről, Balogh Péter, Limbacher Tivadarról, Somlai-Fischer Ádámról azon kívül, hogy sikeres vállalkozók, akkor azt látjuk, hogy mindegyikük élt korábban külföldön:
Árvai Péter (Prezi) Svédországban született, Szingapúrban tanult, és dolgozott Japánban. (Máté, 2014)
25
Balogh Péter (NNG) Finnországban dolgozott a Nokiánál. (Máté, 2014)
Limbacher Tivadar (Ma este Színház) Amerikában tanult, de volt már belső kommunikációs szakértő is az Európai Bizottságban. (Máté, 2014)
Somlai-Fischer Ádám (Kitchen Budapest, Prezi, Bridge Budapest) Svédországban tanult, de élt Amerikában is. (Máté, 2014)
Természetesen a felsorolást még lehetne folytatni, de véleményem szerint érdekesebb az általam végzett kutatás eredményeit részleteznem: kérdőíves kutatással kérdeztem meg 500 egyetemistát és vállalkozót, és ez alapján a korábban külföldön élők 24 százalékának van vállalkozása, míg ugyanez az arány azok között, akik nem éltek külföldön csak 9 százalék. Ennek ellenére az előbb említett két ismérvet vizsgálva a Yule mutató meglehetősen alacsony: 0,155, ami gyenge kapcsolatot jelent. Ez gyengébb kapcsolat, mint a startup kurzuson való részvétel és a létező saját vállalkozás közötti vizsgálat esetén. Azonban ha azt vizsgáljuk, hogy a korábbi külföldi élet és vállalkozás indítása között milyen az összefüggés, akkor a Yule mutató 0,675 lesz, ami közepesnél erősebb kapcsolatot jelent, és az általam vizsgált egyéb tényezőkhöz képest ez a legmagasabb értékű Yule mutató. Ez alapján belátható, hogy attól, hogy valaki élt külföldön, még nem biztos, hogy van vállalkozása, viszont nagyobb valószínűséggel tervezi később egy vállalkozás indítását. A kérdőív további részletei a 4. mellékletben megtekinthetők. Ezért érdemes kiemelni az Erasmus program fontosságát. A program keretében az Európai Felsőoktatási Térségben tanulók más országok intézményeiben folytathatnak tanulmányokat. Kutatásom során a 422 megkérdezett hallgató közül csak 14 vett részt korábban ilyen programban, ami csupán 3,31 százalék. Az Óbudai Egyetem által készített statisztika alapján az 1998/99 – 2010/11 tanévek között összesen 914 hallgató utazott külföldre a program keretében. Ez félévente átlagosan 35-36 hallgatót jelent az egész egyetemről, ha azt feltételezzük, hogy mindenki csak egy félévet tölt külföldön. (Óbudai Egyetem, 2011) A környező országokhoz képest se szereplünk túl jó helyen: Magyarországról 4387, Ausztriából 5714, Romániából pedig 5011 hallgató utazott ki a 2012/13-as tanévben. Szlovákiából és Horvátországból ugyan kevesebben utaznak ki, de az előző évi adatokhoz képest az előbbi 12, az utóbbi 27 százalékos növekedést mutat, miközben a Magyarországról kiutazók száma csupán 1 százalékkal nőtt. (Európai Bizottság, 2014)
26
A külföldi vállalkozói ismeretek megszerzésének fontosságát az EU is észrevette, és elindította az Erasmus Fiatal Vállalkozóknak programot, „amely lehetőséget ad az új vagy feltörekvő vállalkozóknak arra, hogy más, a programban részt vevő országokban kisvállalkozást működtető tapasztalt vállalkozótól tanulhassanak”. (Euronews, 2015) A magyar vállalkozók azonban úgy tűnik, vagy nem ismerik ezt a lehetőséget, vagy nem akarnak élni vele, hiszen a program 2009-es indulásától 2014 novemberéig összesen 89-en vettek részt ebben a programban. (Európai Bizottság, 2014) Véleményem szerint a hallgatók maguktól nem érdeklődnek az ilyen lehetőségekről, csak akkor találkoznak vele, ha konkrét tájékoztatást kapnak ezekről. Nagy valószínűséggel ezért van az is, hogy a legtöbb hallgató nincs tisztában azzal, hogy egyetemén van-e bármilyen startup kurzus vagy közösség. Úgy vélem, hogy az ilyen kurzusok népszerűségét úgy lehetne növelni, ha választható tárgyként indítanák őket, azonban a hallgatók bizonyos mértékű kreditmennyiséget csak egy szűkebb listából vehetnének fel. Erre jó példa a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán működő rendszer, ahol a hallgatóknak 14 tárgy közül – amiből egy az „Innovatív vállalkozások indítása és működtetése” – kell négyet kiválasztaniuk. Mivel a legtöbb hallgató nem akar utánajárni a lehetőségeinek, csak azokkal a lehetőségekkel él, amelyekről hall, és úgy gondolja, hogy számára előnyös, ezért lehetne a Neptun
tanulmányi
rendszeren
belüli
üzenetekkel,
e-mailekkel
felkelteni
az
érdeklődésüket a különböző programok, kurzusok iránt, ezáltal elősegítve szakmai fejlődésüket és esetleg vállalkozóvá válásukat. Ennek ellenére a legfontosabb feladata az államnak van, mégpedig az, hogy kedvező feltételeket teremtsen a kezdő vállalkozások számára, és így növekedhessen azok száma és stabilitása. Mint azt Böszörményi-Nagy Gergely is mondta, erre rengeteg jó példa van külföldön, azonban mindenképp érdemes figyelembe venni a hazai sajátosságokat, és nem csak egyszerűen átvenni egy külföldi módszert, mert az nagy valószínűséggel nem fog sikerhez vezetni.
27
Összefoglalás A dolgozat során a magyarországi innovatív vállalkozások lehetőségeit vizsgáltam, kiemelve a politikai-, gazdasági hátteret, a vállalkozói készséges és ismeretek oktatását, a különböző finanszírozási lehetőségeket, valamint a vállalkozói szemléletmód fejlesztését. A kormányzati stratégiát sokan kritizálják, ennek ellenére mindenképp el kell ismerni Cséfalvay Zoltán törekvését arra, hogy a startupoknak kedvező feltételeket teremtsen. Sajnos azonban a tervezett stratégia végül úgy néz ki, hogy más irányba fog menni, ez pedig még inkább bizonytalanná teszi az amúgy is bizonytalan politikai-, gazdasági hátteret, ezáltal pedig nagy valószínűséggel tovább fog csökkenni a vállalkozói kedv hazánkban. A dolgozatban igyekeztem a lehető legtöbb oktatási formát körüljárni és részletesen bemutatni a hagyományos, valamint az innovatív lehetőségeket is, amikkel a mai fiatalság élhet annak érdekében, hogy elsajátítsák a vállalkozói gondolkodásmódot, valamint a vállalkozásindításhoz szükséges ismereteket. Ezen a területen a magyar oktatás még meglehetősen
elmaradott
az
amerikaihoz
képest,
azonban
vannak
ígéretes
kezdeményezések, amelyek remélhetőleg a közeljövőben több fiatalhoz eljutnak, és ezáltal több vállalkozás jön majd létre. A finanszírozási lehetőségeknél valóban sok lehetőségük van a vállalkozóknak, azonban az egész rendszer torznak számít a külföldiekhez képest. Hatalmas tőke áll rendelkezésre, viszont a feltételek többnyire alkalmatlanok arra, hogy startupok finanszírozását lehetővé tegyék. Az európai gondolkodásmód – és ez által a magyar is – nagymértékben eltér az amerikaitól. Ennek természetesen történelmi okai is vannak, azonban amíg az emberek kockázatkerülők, pesszimisták, és kudarcként élik meg, amennyiben egy vállalkozást nem tudnak sikerre vinni, addig nem indulhat el egy olyan nagymértékű fejlődés, mint Amerikában. A gondolkodásmód megváltoztatásához szükség van arra, hogy a fiataloknak megfelelő példaképeket mutassanak be, valamint megismerjenek olyan módszereket, amivel csökkenthetik a vállalkozásalapítás kockázatát.
28
Irodalomjegyzék Amazon, 2013. Disciplined Entrepreneurship: 24 Steps to a Successful Startup. [Online] Available at: http://www.amazon.com/Disciplined-Entrepreneurship-Steps-SuccessfulStartup/dp/1118692284 [Hozzáférés dátuma: 12 04 2015]. angel.co, 2015. Austria Angel Investors. [Online] Available at: https://angel.co/austria/investors [Hozzáférés dátuma: 14 04 2015]. angel.co, 2015. Germany Angel Investors. [Online] Available at: https://angel.co/germany/investors [Hozzáférés dátuma: 14 04 2015]. angel.co, 2015. Romania Angel Investors. [Online] Available at: https://angel.co/romania/investors [Hozzáférés dátuma: 14 04 2015]. B.I.L., 2012. Agyonnyomja a cégeket a bürokrácia. [Online] Available at: http://ado.hu/rovatok/ado/agyonnyomja-a-cegeket-a-burokracia [Hozzáférés dátuma: 10 03 2015]. Bankmonitor, 2014. Induló vállalkozások figyelem! Nem lesz többé korlátozás az alapításra vonatkozóan az NHP keretében!. [Online] Available at: http://www.bankmonitor.hu/cikk/indulo-vallalkozasok-figyelem-nem-lesz-tobbekorlatozas-az-alapitasra-vonatkozoan-az-nhp-kereteben.htm [Hozzáférés dátuma: 24 03 2015]. BDO, 2014. Inkubátor jelentés 2014. [Online] Available at: http://bdo.hu/sites/default/files/publication/inkubatorjelentes2014.pdf [Hozzáférés dátuma: 15 04 2015]. BGF, 2014. ENELFA – Vállalkozási ismeretek felnőttek részére e-learning útján. [Online] Available at: http://tovabbkepzes.bgf.hu/k%C3%A9pz%C3%A9seink/e-learning/enelfa%E2%80%93-v%C3%A1llalkoz%C3%A1si-ismeretek-feln%C5%91ttek-r%C3%A9sz%C3%A9re-elearning-%C3%BAtj%C3%A1n.html [Hozzáférés dátuma: 09 04 2015]. Bienvenu, H., 2014. Hungary strives to be central Europe's start-up capital by 2020. [Online] Available at: http://news.yahoo.com/hungary-strives-central-europes-start-capital-2020140356189.html [Hozzáférés dátuma: 10 03 2015]. Bisnode, 2014. Central European Bulletin, hely nélk.: Bisnode Central Europe. bitport, 2013. AKKREDITÁLT INKUBÁTOROK SEGÍTHETIK A STARTUPOKAT. [Online] Available at: http://bitport.hu/startupok-es-inkubatorok-ugrasra-kesz-a-gazella-2 [Hozzáférés dátuma: 15 04 2015]. Biztosítási Szemle, 2014. UBER: SOROZATOS BETILTÁSOK EURÓPÁBAN. [Online] Available at: http://www.biztositasiszemle.hu/cikk/nemzetkozihirek/eu/uber_sorozatos_betiltasok_europa 29
ban.4438.html [Hozzáférés dátuma: 13 04 2015]. blog.hu, 2014. Milyenek az amerikai emberek?. [Online] Available at: http://amerika-ad.blog.hu/2014/02/08/milyenek_az_amerikai_emberek [Hozzáférés dátuma: 13 04 2015]. Bloomberg Business, 2013. Mark Cuban: Only Morons Start a Business on a Loan, USA: ismeretlen szerző BME, 2015. Tantárgyi útmutató - Innovatív vállalkozások indítása és működtetése IVIM2.2. [Online] Available at: http://bit.ly/1C6DOEi [Hozzáférés dátuma: 09 04 2015]. Bonyhádi, G., 2015. [Interjú] (19 03 2015). Bucsky, 2013. Forrásbőség – alapkezelők listája. [Online] Available at: http://insiderblog.hu/blogzine/2013/08/07/forrasboseg-alapkezelok-listaja/ [Hozzáférés dátuma: 14 03 2015]. Business Insider, 2010. Friends And Families Give 3X More Funding Than VCs. [Online] Available at: http://www.businessinsider.com/if-you-try-to-launch-a-startup-without-a-techco-founder-youre-effed-2010-8 [Hozzáférés dátuma: 12 03 2015]. CEE Lift Off, 2015. CEE Lift Off. [Online] Available at: http://www.ceeliftoff.com/ [Hozzáférés dátuma: 12 04 2015]. CEU, 2015. Global Entrepreneurship Fellows Program. [Online] Available at: http://gef.ceubusiness.org/ [Hozzáférés dátuma: 09 04 2015]. Coursera, 2015. Entrepreneurship: Launching an Innovative Business. [Online] Available at: https://www.coursera.org/specialization/entrepreneurship/26?utm_medium=courseDescripT op [Hozzáférés dátuma: 12 04 2015]. Debreceni Egyetem, 2015. Spin-off vállalkozások az egyetemen. [Online] Available at: http://www.techtransfer.unideb.hu/spin-off-vallalkozasok-az-egyetemen.html [Hozzáférés dátuma: 09 04 2015]. Deutsche Bank, 2014. Crowdfunding - Trübt die Euphorie der Crowd das Risikobewusstsein?, Frankfurt: Deutsche Bank AG. Digital Hungary, 2015. Parlagon heverő milliárdok. [Online] Available at: http://www.digitalhungary.hu/start-up/Parlagon-hevero-milliardok/1764/ [Hozzáférés dátuma: 14 03 2015]. edX, 2014. Entrepreneurship and Healthcare in Emerging Economies. [Online] Available at: https://www.edx.org/course/entrepreneurship-healthcare-emerging-harvardx-
30
sw47-1x [Hozzáférés dátuma: 12 04 2015]. edX, 2015. Entrepreneurship 101: Who is your customer?. [Online] Available at: https://www.edx.org/course/entrepreneurship-101-who-customer-mitx-15-3901x-0 [Hozzáférés dátuma: 12 04 2015]. edX, 2015. Entrepreneurship 102: What can you do for your customer?. [Online] Available at: https://www.edx.org/course/entrepreneurship-102-what-can-you-do-mitx-15390-2x [Hozzáférés dátuma: 12 04 2015]. Euronews, 2015. Erasmus fiatal vállalkozóknak. [Online] Available at: http://hu.euronews.com/2015/03/27/erasmus-fiatal-vallalkozoknak/ [Hozzáférés dátuma: 13 04 2015]. Európai Bizottság, 2014. Erasmus for Young Entrepreneurs - Statistics November 2014. [Online] Available at: http://www.erasmusentrepreneurs.eu/press/141107_Statistics_54621bdd34dc2.pdf [Hozzáférés dátuma: 13 04 2015]. Európai Bizottság, 2014. JEREMIE: A mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források. [Online] Available at: http://ec.europa.eu/regional_policy/index.cfm/hu/funding/special-supportinstruments/jeremie/#1 [Hozzáférés dátuma: 12 03 2015]. Európai Bizottság, 2014. Number of out-bound students by country (studies and placements). [Online] Available at: http://ec.europa.eu/education/library/statistics/ay-12-13/annex-1_en.pdf [Hozzáférés dátuma: 13 04 2015]. Eurostat, 2014. File:Use of ICTs and use of online services, 2011–13 (% of individuals aged 16 to 74) YB14.png. [Online] Available at: http://ec.europa.eu/eurostat/statisticsexplained/index.php/File:Use_of_ICTs_and_use_of_online_services,_2011%E2%80%9313_(%2 5_of_individuals_aged_16_to_74)_YB14.png [Hozzáférés dátuma: 15 04 2015]. EVCA, 2014. Central and Eastern Europe Statistics 2013. [Online] Available at: http://www.evca.eu/media/259990/_evca_bro_sp_cee2013.pdf [Hozzáférés dátuma: 28 03 2015]. Fábián, B., 2012. A magyarországi inkubátorházak működésének jellemzői és működési tapasztalatai, Miskolc: Miskolci Egyetem - Gazdaságtudományi Kar - Gazdálkodástani Intézet. Facebook, 2015. Spin-Off Klub. [Online] Available at: https://www.facebook.com/spinoffklub/events [Hozzáférés dátuma: 12 04 2015].
31
FankaDeli, 2013. TUDNIVALÓK AZ ÚJ ALBUMRÓL - CSIGÁKAT GYŰJTÖTTÜNK. [Online] Available at: http://www.fankadeli.hu/cikkek/87/tudnivalok_az_uj_albumrol [Hozzáférés dátuma: 14 03 2015]. Flury, S., 2013. Why taking money from your family or your friends is a bad idea. [Online] Available at: http://www.startupolic.com/why-taking-money-from-your-family-or-yourfriends/ [Hozzáférés dátuma: 12 03 2015]. Forbes, 2014. Bojár: Az állam még rosszabb, mint a gazdag ember. [Online] Available at: http://forbes.blog.hu/2014/04/09/bojar_az_allam_meg_rosszabb_mint_a_gazdag_ember [Hozzáférés dátuma: 15 04 2015]. Gazdasági rádió, 2014. Listázott a Forbes: ők a leggazdagabb magyarok. [Online] Available at: http://gazdasagiradio.hu/cimlap/listazott-a-forbes-ok-a-leggazdagabb-magyarok2482 [Hozzáférés dátuma: 13 04 2015]. Goldberger, P., 2015. Cégalapítás az USA-ban - NY-i magyar ügyvéd előadása magyar alapítóknak. Budapest: ismeretlen szerző Green, J. V., 2013. Opportunity Analysis Canvas. hely nélk.:Venture Artisans Press. Greenspiration, 2013. Greenspiration. [Online] Available at: http://greenspiration.hu/leiras/ [Hozzáférés dátuma: 12 04 2015]. Hackathon, 2015. Program | Hackathon-in-a-Box. [Online] Available at: http://hackathon.hu/program/ [Hozzáférés dátuma: 12 04 2015]. HardvardX, 2014. Learner Intention Recasts “Low” MOOC Completion Rates. [Online] Available at: http://harvardx.harvard.edu/news/learner-intention [Hozzáférés dátuma: 10 04 2015]. Haszon, 2015. A kockázatosabb kkv-k is olcsó hitelhez juthatnak. [Online] Available at: http://www.haszon.hu/hirlevel/43217-a_kockazatosabb_kkvk_is_olcso_hitelhez_juthatnak.html [Hozzáférés dátuma: 24 03 2015]. Hír24, 2003. Románia piacgazdaság - az USA szerint. [Online] Available at: http://fn.hir24.hu/itthon/2003/03/03/romania_piacgazdasag_usa_szerint/ [Hozzáférés dátuma: 15 04 2015]. HR Portál, 2014. Dinamikusan nő a magyarországi startup cégek száma. [Online] Available at: http://www.hrportal.hu/c/dinamikusan-no-a-magyarorszagi-startup-cegekszama-20140128.html [Hozzáférés dátuma: 10 03 2015]. HVG, 2014. Nem változnak érdemben az NHP2 feltételei a kisvállalkozásoknak. [Online] Available at:
32
http://hvg.hu/enesacegem/20140826_Nem_valtoznak_erdemben_az_NHP2_feltetelei [Hozzáférés dátuma: 24 03 2015]. HVG, 2014. Tőkére van szüksége? Most érdemes a kockázati tőkéseknél kopogtatni!. [Online] Available at: http://hvg.hu/enesacegem/20141105_Tokere_van_szuksege_Most_erdemes_a_kockaz [Hozzáférés dátuma: 14 03 2015]. Index, 2014. Budapest a régió legélhetőbb nagyvárosa. [Online] Available at: http://index.hu/gazdasag/2014/09/29/budapest_a_regio_legelhetobb_nagyvarosa/ [Hozzáférés dátuma: 10 03 2015]. Indiegogo, 2013. Ring Clock: A Ring That Gives You Time On Your Hands. [Online] Available at: https://www.indiegogo.com/projects/ring-clock-a-ring-that-gives-you-time-onyour-hands [Hozzáférés dátuma: 14 03 2015]. Indiegogo, 2014. Brewie: World's first fully automated home-brewery. [Online] Available at: https://www.indiegogo.com/projects/brewie-world-s-first-fully-automatedhome-brewery [Hozzáférés dátuma: 14 03 2015]. Indiegogo, 2014. FEEL FLUX. [Online] Available at: https://www.indiegogo.com/projects/feel-flux [Hozzáférés dátuma: 14 03 2015]. Indiegogo, 2015. About Us. [Online] Available at: https://www.indiegogo.com/about/our-story [Hozzáférés dátuma: 14 03 2015]. Indiegogo, 2015. Most funded. [Online] Available at: https://www.indiegogo.com/explore?utf8=%E2%9C%93&filter_city=&filter_country=CTRY_HU &filter_quick=most_funded&filter_title=&filter_category=&fetch_count=12&scroll_top=673&c ommit=Submit&filter_percent_funded=&filter_status=&filter_funding= [Hozzáférés dátuma: 14 03 2015]. Indiegogo, 2015. tago arc: one E Ink bracelet with endless designs. [Online] Available at: https://www.indiegogo.com/projects/tago-arc-one-e-ink-bracelet-with-endlessdesigns [Hozzáférés dátuma: 14 03 2015]. Insider Blog, 2015. Woow, Startup felvásárlás: BlaBlaCar-AutoHop. [Online] Available at: http://insiderblog.hu/blogzine/2015/03/11/woow-startup-felvasarlas-blablacarautohop/ [Hozzáférés dátuma: 13 04 2015]. Kickstarter, 2012. Pebble: E-Paper Watch for iPhone and Android. [Online] Available at: https://www.kickstarter.com/projects/597507018/pebble-e-paper-watch-foriphone-and-android?ref=most_funded [Hozzáférés dátuma: 14 03 2015]. 33
Kickstarter, 2014. PIKKPACK - Your First Flat-Packed Premium Leather Shoe. [Online] Available at: https://www.kickstarter.com/projects/330336128/pikkpack-diy-leatherfootwear?ref=nav_search [Hozzáférés dátuma: 14 03 2015]. Kickstarter, 2015. iRBeacon - smarter remote for a smarter home. [Online] Available at: https://www.kickstarter.com/projects/1457666047/irbeacon-smarter-remotefor-a-smarter-home?ref=nav_search [Hozzáférés dátuma: 13 04 2015]. Kickstarter, 2015. Pebble Time - Awesome Smartwatch, No Compromises. [Online] Available at: https://www.kickstarter.com/projects/597507018/pebble-time-awesomesmartwatch-no-compromises [Hozzáférés dátuma: 13 04 2015]. Kickstarter, 2015. Slipto - next generation of global contact sharing for all. [Online] Available at: https://www.kickstarter.com/projects/829824971/slipto-next-generation-ofglobal-contact-sharing-f?ref=nav_search [Hozzáférés dátuma: 13 04 2015]. Kickstarter, 2015. Stats. [Online] Available at: https://www.kickstarter.com/help/stats [Hozzáférés dátuma: 14 03 2015]. Közösségi összeállítás, 2015. Hungarian startup list 2015. [Online] Available at: https://docs.google.com/spreadsheets/d/1Yj2FV9iitnQlD4u0FYgChwAK8NJRvOkBHamibNa2z1 w/edit#g [Hozzáférés dátuma: 10 03 2015]. Krawiec, J., 2013. Europe’s Red-Tape Economy. [Online] Available at: https://www.project-syndicate.org/commentary/jacek-krawiec-on-the-sea-ofregulation-drowning-european-industry [Hozzáférés dátuma: 10 03 2015]. KSH, 2014. Oktatási adatok, 2014/2015 (előzetes adatok). [Online] Available at: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/okt1415.pdf [Hozzáférés dátuma: 15 04 2015]. Lengyel, G., 2009. Vállalkozói hajlandóság, potenciális vállalkozók és kockázatkerülés, hely nélk.: Tárki. Makra, Z. & Kosztopulosz, A., 2004. Az üzleti angyalok szerepe a növekedni képes kisvállalkozások fejlesztésében Magyarországon. Közgazdasági Szemle, LI.. kötet, pp. 717-739. Máté, K., 2014. Az első millióm. Budapest: XXI. század kiadó. Meetup.com, 2015. Nem üzleti reggeli. [Online] Available at: http://www.meetup.com/businessmeetup-hu/events/221164214/ [Hozzáférés dátuma: 12 04 2015].
34
Meetup.com, 2015. StartUp Budapest. [Online] Available at: http://www.meetup.com/startupbudapest/ [Hozzáférés dátuma: 12 04 2015]. Miskolczy, C., 2013. Hol tart a Jeremie? – frisssropogós! vegyékvigyék!. [Online] Available at: http://insiderblog.hu/hazai-palya/2013/09/17/jeremie-riport/ [Hozzáférés dátuma: 14 03 2015]. Miskolczy, C., 2014. Jeremie 5 – pályázat egy új tőkealapra. [Online] Available at: http://insiderblog.hu/hazai-palya/2014/10/22/jeremie-5/ [Hozzáférés dátuma: 14 03 2015]. MNB, 2013. ELINDUL AZ MNB NÖVEKEDÉSI HITELPROGRAMJA (NHP). [Online] Available at: http://www.mnb.hu/Sajtoszoba/mnbhu_pressreleases/mnbhu_pressreleases_2013/mnbhu_s ajtokozlemeny_20130430 [Hozzáférés dátuma: 24 03 2015]. Napi, 2015. Elindult az nhp+. [Online] Available at: http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/elindult_az_nhp+.594960.html [Hozzáférés dátuma: 24 03 2015]. Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, 2013. Kis- és középvállalkozások stratégiája 2014-2020, Budapest: ismeretlen szerző Nemzeti Innovációs Hivatal, 2013. Budapest Runway 2.0.2.0, Budapest: State Secretariat for Parliamentary and Strategic Affairs of the Ministry for National Economy. Nemzeti Innovációs Hivatal, 2014. Mi a startup?, hely nélk.: ismeretlen szerző NovoEd, 2014. Chuck Eesley on “Technology Entrepreneurship”. [Online] Available at: http://blog.novoed.com/index.php/362/chuck-eesley-on-his-technologyentrepreneurship-course/ [Hozzáférés dátuma: 12 04 2015]. NovoEd, 2015. Technology Entrepreneurship. [Online] Available at: https://novoed.com/venture [Hozzáférés dátuma: 12 04 2015]. NovoEd, 2015. Technology Entrepreneurship Part 2. [Online] Available at: https://novoed.com/venture2 [Hozzáférés dátuma: 12 04 2015]. Óbudai Egyetem, 2011. http://erasmus.uniobuda.hu/sites/default/files/files/hallgatok_orszagonkent.pdf. [Online] Available at: http://erasmus.uni-obuda.hu/sites/default/files/files/hallgatok_orszagonkent.pdf [Hozzáférés dátuma: 13 04 2015]. Óbudai Egyetem, 2015. [GSVVA11GNC] Vállalkozás alapítás. [Online] Available at: http://kgk.uni-obuda.hu/tantargy/megtekintes.php?id=5890 [Hozzáférés dátuma: 09 04 2015].
35
Óbudai Egyetem, 2015. [GSVVG11GND] Vállalkozás gazdaságtan. [Online] Available at: http://kgk.uni-obuda.hu/tantargy/megtekintes.php?id=5878 [Hozzáférés dátuma: 09 04 2015]. Origo, 2014. Csökken a cégek száma Magyarországon. [Online] Available at: http://www.origo.hu/gazdasag/20141125-csokken-a-cegek-szamamagyarorszagon.html [Hozzáférés dátuma: 10 03 2015]. Összedobjuk, 2015. Tallózás az összes között. [Online] Available at: http://osszedobjuk.hu/hu/search/category?cat_id=26 [Hozzáférés dátuma: 14 03 2015]. Piac & Profit, 2013. Csökennek a vállalatok adminisztrációs terhei. [Online] Available at: http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/csokennek-a-vallalatok-adminisztraciosterhei/ [Hozzáférés dátuma: 10 03 2015]. Privátbankár, 2014. Az állami támogatástól mentse meg az Isten a startupokat!. [Online] Available at: http://privatbankar.hu/kkv/az-allami-tamogatastol-mentse-meg-az-isten-astartupokat-273530 [Hozzáférés dátuma: 27 03 2015]. Privátbankár, 2015. Bedőlt a vállalkozásod? Van, ahol ezért jobban bíznak benned - interjú. [Online] Available at: http://privatbankar.hu/kkv/bedolt-a-vallalkozasod-van-ahol-ezert-jobban-biznakbenned-interju-279065 [Hozzáférés dátuma: 13 04 2015]. Privátbankár, 2015. Hatalmas sikert ért el egy magyar startup. [Online] Available at: http://privatbankar.hu/agrar/hatalmas-sikert-ert-el-egy-magyar-startup-277161 [Hozzáférés dátuma: 12 04 2015]. Privátbankár, 2015. Így mossuk tisztára a vállalkozó szót - interjú. [Online] Available at: http://privatbankar.hu/kkv/igy-mossak-tisztara-a-vallalkozo-szot-zaboji-peter-atokekeresesrol-278740 [Hozzáférés dátuma: 14 03 2015]. Pulai, G. & Módos, D., 2014. Az NHP második szakaszában jelentősen nőtt a kisebb vállalkozások súlya. [Online] Available at: https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&cad=rja&uact=8&ved =0CCAQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.mnb.hu%2FRoot%2FDokumentumtar%2FMNB%2FKia dvanyok%2Fszakmai_cikkek%2Fhitelezesnhp%2FMNB_Szakmai_cikk_Pulai_Gyorgy_Modos_Da niel_Az_NHP_masodik_s [Hozzáférés dátuma: 27 03 2015]. Reddit, 2015. Do you guys/girls buy drinks for your passengers? Or snacks? If so, what are the advantages?. [Online] Available at: http://www.reddit.com/r/uberdrivers/comments/24bbdj/do_you_guysgirls_buy_drinks_for_y
36
our_passengers/ [Hozzáférés dátuma: 13 04 2015]. Rocket Internet, 2015. Top 6 European Cities To Build Up Your Startup in 2015. [Online] Available at: http://rocketinternet.pr.co/93349-top-6-european-cities-to-build-up-yourstartup-in-2015 [Hozzáférés dátuma: 10 03 2015]. Rosenbaum, L., 2014. Top 7 Successful Indiegogo Campaigns of All Time. [Online] Available at: https://go.indiegogo.com/blog/2014/11/top-7-indiegogo-campaigns-time.html [Hozzáférés dátuma: 14 03 2015]. Seedstar Battle, 2015. Houston we've got a Startup - Seedstar Battle. [Online] Available at: http://www.seedstarbattle.com/ [Hozzáférés dátuma: 12 04 2015]. Sekhon, S., 2013. Crowdfunding Statistics and Trends [Infographic]. [Online] Available at: http://blog.gogetfunding.com/crowdfunding-statistics-and-trends-infographic/ [Hozzáférés dátuma: 28 03 2015]. Soós, T., 2015. Megállíthatatlanul csökken a magyar cégek száma. [Online] Available at: http://www.bisnode.hu/rolunk-es-kapcsolat/sajto/1135/megallithatatlanulcsokken-a-magyar[Hozzáférés dátuma: 10 03 2015]. Spin-Off Klub, 2015. Kik vagyunk?. [Online] Available at: http://spinoffklub.tumblr.com/kikvagyunk [Hozzáférés dátuma: 12 04 2015]. Startup Cafe, 2015. Jól startolt a Tago karperec, egy nap alatt érte el a 10 milliót. [Online] Available at: http://startupcafe.hu/cikkek/2015/02/13/jol-startolt-a-tago-karperec-egy-napalatt-erte-el-a-10-milliot [Hozzáférés dátuma: 14 03 2015]. Startup Pirates, 2015. Startup Pirates @ Budapest. [Online] Available at: http://budapest.startuppirates.org/ [Hozzáférés dátuma: 12 04 2015]. StartupCafe, 2014. Elkészült az első hazai inkubátor jelentés, 11 szereplőt vizsgáltak. [Online] Available at: http://startupcafe.hu/cikkek/2014/06/13/elkeszult-az-elso-hazai-inkubatorjelentes [Hozzáférés dátuma: 15 04 2015]. StartupCafe, 2015. Mégsem lesz startupoknak ígért adókedvezmény 2015-ben. [Online] Available at: http://startupcafe.hu/cikkek/2015/02/04/megsem-lesz-startup-adokedvezmeny2015-ben [Hozzáférés dátuma: 10 03 2015]. Startupdate, 2013. Hogyan Készül az Ütős One-pager?. [Online] Available at: Elkészült az első hazai inkubátor jelentés, 11 szereplőt vizsgáltak [Hozzáférés dátuma: 15 04 2015].
37
Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt., 2015. Ha Budapest startup-főváros, a vidék micsoda?. [Online] Available at: http://blog.szta.hu/ha-budapest-startup-fovaros-a-videk-micsoda/ [Hozzáférés dátuma: 10 03 2015]. Szerb, L. & Márkus, G., 2007. A felsõoktatási környezet hatása a vállalkozói életpálya választására. Közgazdasági Szemle, LIV. kötet, pp. 248-273. Szesztay, P., 2014. Sikeres crowdfunding 10 lépésben!. [Online] Available at: http://thepitch.hu/2014/11/26/sikeres-crowdfunding-10-lepesben/ [Hozzáférés dátuma: 14 03 2015]. Szobonya, P., 2014. Muszáj új területeket meghódítani. [Online] Available at: http://kockazatitoke.blog.hu/2014/03/28/muszaj_uj_teruletet_meghoditani [Hozzáférés dátuma: 14 03 2015]. The good MOOC, 2013. How to prevent cheating in MOOCs?. [Online] Available at: http://www.thegoodmooc.com/2013/06/how-to-prevent-cheating-inmoocs.html [Hozzáférés dátuma: 12 04 2015]. The Guardian, 2014. World's top 100 universities 2014: their reputations ranked by Times Higher Education. [Online] Available at: http://www.theguardian.com/news/datablog/2014/mar/06/worlds-top-100universities-2014-reputations-ranked-times-higher-education [Hozzáférés dátuma: 12 04 2015]. Thiel, P., 2014. From zero to one. first szerk. USA: Crown Publishing Group. Tijöttök!, 2015. TiJottok.hu. [Online] Available at: http://verseny.tijottok.hu/index/content [Hozzáférés dátuma: 12 04 2015]. Tímár, G., 2012. Miért félnek a magyarok vállalkozást indítani?. [Online] Available at: http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/miert-felnek-a-magyarok-vallalkozastinditani/ [Hozzáférés dátuma: 10 03 2015]. Vanessia Magyarország, 2014. 2014. novemberi hírek. [Online] Available at: http://vanessia.hu/images/hirlevel/2014-november.pdf [Hozzáférés dátuma: 14 03 2015]. Varga, S., 2015. Hogyan lehet bankot robbantani közösségi pénzből?. [Online] Available at: http://hvg.hu/enesacegem/20150211_Lehete_bankot_robbantani_kozossegi_penzb [Hozzáférés dátuma: 14 03 2015]. Vecsenyi, J., 2015. [Interjú] (18 03 2015). Wikipedia, 2015. Pulitzer József. [Online] Available at: http://hu.wikipedia.org/wiki/Pulitzer_J%C3%B3zsef [Hozzáférés dátuma: 28 03 2015]. Záboji, B. P., 2014. In: Startup, felnőtteknek!. Budapest: Underground Kiadó, p. 9.
38
39
Mellékletek 1. melléklet: Entrepreneurship at a Glance 2014 – OECD jelentés a gazellákról
Portugális
Csehország (2008, 2010) Észtország (2008, 2010)
Litvánia (2010)
Services
Construction
Manufacturing
Construction
Services
Manufacturing
Brazília
Svédország
forrás: OECD, 2014. Entrepreneurship at a Glance [Online] Available at: http://www.oecd-ilibrary.org/industry-and-services/entrepreneurship-at-aglance-2014_entrepreneur_aag-2014-en [Hozzáférés dátuma: 02 04 2015].
40
Construction
Services
Manufacturing
Construction
5 4
Services
Manufacturing
Construction
Services
Manufacturing
Construction
Services
Manufacturing
Construction
Services
Manufacturing
Construction
Services
Manufacturing
Izrael (2009, 2012)
2008 4 3
Luxemburg
Construction
Magyarország (2008, Románia (2009, 2010) 2010)
2011
2 1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0
Services
Manufacturing
Construction
Services
Manufacturing
Services
Spanyolország (2009, 2010)
Manufacturing
Olaszország
Construction
Manufacturing
Services
Construction
Manufacturing
Construction
Services
Szlovénia (2008, 2010)
2008
Construction
USA
Manufacturing
Construction
2 1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0
Manufacturing
2011
Franciaország (2009)
2. melléklet: EVCA Central and Eastern Europe Statistics 2013 - Kockázati tőkebefektetések millió euróban 2007-2013 között a cég fázisait megkülönböztetve
forrás: EVCA, 2014. Central and Eastern Europe Statistics 2013 [Online] Available at: http://www.evca.eu/media/259990/_evca_bro_sp_cee2013.pdf [Hozzáférés dátuma: 14 04 2015].
3. melléklet: EVCA Central and Eastern Europe Statistics 2013 - Kockázati tőkét kapó cégek 2007-2013 között a cég fázisait megkülönböztetve
forrás: EVCA, 2014. Central and Eastern Europe Statistics 2013 [Online] Available at: http://www.evca.eu/media/259990/_evca_bro_sp_cee2013.pdf [Hozzáférés dátuma: 14 04 2015]. 41
4. melléklet: Saját kutatás egyetemisták és vállalkozók körében
A kutatásban résztvevők összetétele: 2
1 70
12
1
1 54
1
14 1
1 3
2
Tanul és dolgozik
5
1 8
1
Tanul
2 6
158 24
Munkanélkülió
3
92 1
3
Dolgozik
14 1 2 6
2 8 -18
18-25
25-35
35-50
FÉRFI
50+
-18
18-25
25-35
35-50
50+
NŐ
Összefüggés vizsgálata: (nem) élt külföldön - van vállalkozása: Nem élt külföldön; Van vállalkozása Élt külföldön; Van vállalkozása Van vállalkozása Nincs vállalkozása
Élt külföldön; Nincs vállalkozása
Nem élt külföldön; Nincs vállalkozása
42
Összefüggés vizsgálata: van vállalkozása – van startup kurzus/közösség az egyetemén: Nincs vállalkozása, van startup kurzus/közösség
Van vállalkozása, nem tudja, hogy van-e startup kurzus/közösség
Van startup kurzus az egyetemén/főiskoláján Nincs startup kurzus az egyetemén/főiskoláján
Van vállalkozása, van startup kurzus/közösség
Nincs vállalkozása, nem tudja, hogy van-e startup kurzus/közösség
Nem tudja, hogy van-e startup kurzus az egyetemén/főiskoláján
Van vállalkozása, nincs startup kurzus/közösség
Nincs vállalkozása, nincs startup kurzus/közösség
YULE mutatóhoz számítása: Facebook Tervezi Élt csoportban Eseményekre Kurzusra Van vállalkozás külföldön tag jár járt vállalkozása indítását Igen 71 79 77 79 54 230 Nem 429 421 423 421 446 270 összesen 500 500 500 500 500 500
YULE számítás Van vállalkozása Tervezi vállalkozás indítását Élt külföldön
Facebook csoportban tag
Eseményekre jár
Kurzusra járt
0,155018967 0,674643585 gyenge közepesnél erősebb kapcsolat kapcsolat 0,215636213 0,638964116 gyenge közepesnél erősebb kapcsolat kapcsolat 0,201105204 0,647865854 gyenge közepesnél erősebb kapcsolat kapcsolat 0,215636213 0,638964116 gyenge közepesnél erősebb kapcsolat kapcsolat
43
