ECDL Operációs rendszer modul 6.2 A „Start” menü beállításai és szerkesztése ¾ „Start” menü, „Vezérlőpult”, „Megjelenés és témák…”, „Tálca és Start menü” ½ ¾ „Tálca” helyi menüje, „Tulajdonságok” ½
A „Start” menü beállításaihoz ugyanazzal a két módszerrel juthatunk el, mint amit a „Tálca” beállításai kapcsán már használtunk: 1. a „Start” menüből a „Vezérlőpult”, majd a „Megjelenés és témák”, végül a „Tálca és Start menü” pontokat választjuk; 2. a „Tálca” helyi menüjéből a „Tulajdonságok” pontot indítjuk el. Most azonban át kell lapoznunk a „Start menü” regiszterhez.
6.2.1 „Start” menü típusa A Windows XP első ránézésre talán a „Start” menü vonatkozásában változott a legnagyobbat. Sokan nem is szeretik az új „Start” menüt, és a korábban megszokott klasszikus elrendezéssel használják az XP verziót is. Ezzel én is így voltam, de azután rájöttem, hogy az új felépítésű „Start” menü sokkal praktikusabb: minden fontos dolog gyorsabban elérhető. Maga a típuskiválasztás egy rádiógombbal lehetséges.
6.2.2 „Start” menü beállításai
92. Ábra: A „Start” menü jellegének választása
A klasszikus, és az új „Start” menü is sok lehetőséget tartalmaz, melyekből az új felépítésű menü fontosabb beállításait tekintjük csak át. A lehetőségek eléréséhez kattintsunk „A Tálca és a Start menü tulajdonságai” ablak „Start menü” fülén a „Testreszabás…” gombjára (a rádiógombbal természetesen a „Start menü” legyen kiválasztva).
n
n
n
„Általános” regiszter „Programok” Azt lehet itt beállítani, hogy hány program legyen a Windows XP „Start” menüjéből a legutóbb használt alkalmazásokból közvetlenül elindítható. A „Lista törlése” gombbal ez a lista törölhető ki. „Ikonméret kiválasztása a programokhoz” A „Kis ikonok” esetén a „Start” menüből közvetlenül elérhető menüpontok mérete jelentősen lecsökken. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a legutóbb futtatott alkalmazások közül az alapértelmezett 6 helyett több program legyen a „Start” menüből egyetlen kattintással elérhető. „A Start menüben megjelenő elemek” Megadható, hogy melyik levelező és böngésző programot érjük el közvetlenül a „Start” menüből.
n
68
„Speciális” regiszter „A Start menü beállításai” A jelölőnégyzetek szerepe magától értetődő (alapesetben mindkettő kipipált).
93. Ábra: Az „Általános” regiszter tartalma
Windows XP alapokon n
n
„A Start menü elemei” A „Start” menü „Minden program” eleme a telepített programokkal automatikusan bővül, de – mint azt majd hamarosan látni fogjuk – mi magunk is szerkeszthetjük. Ugyanakkor a „Start” menü többi eleme fix, pontosabban csak adott listából választható. Néhány elemnél rádiógombok segítségével azt is eldönthetjük, hogy az adott menüpont miként viselkedjen. Elsőként lássuk e lehetőségeket: ¾ Megjelenítés hivatkozásként kattintásra ablakban nyílik meg a tartalma; ¾ Megjelenítés menüként ráállva a tartalma almenü lesz; ¾ Ne jelenjen meg a menüpont letiltása. A lista fontosabb menüpontként megjelenő elemei: ¾ Dokumentumok1 az aktív felhasználó saját „Dokumentu94. Ábra: A „Speciális” regiszter tartalma mok” mappájának megnyitása, vagy tartalmának elérése menüből (4.9.1.1.); ¾ Futtatás alkalmazások indítása parancssorból; ¾ Hálózati helyek a számítógépről elérhető hálózati helyek megjelenítése (4.9.1.1.); ¾ Keresés a „Keresés” párbeszédablak elérése (5.2.2.10.3.); ¾ Nyomtatók és faxok a nyomtatók telepítésére és várakozó soruk kezelésére szolgáló ablak megnyitása (6.3.); ¾ Sajátgép a gép háttértárainak megnyitása ablakban, vagy ugyanezek elérése menüből (5.1.); ¾ Súgó és támogatás a Windows súgójának elérése; ¾ Vezérlőpult a Windows viselkedésének beállítására szolgáló úgynevezett vezérlőpult (6.5.) elemeinek megnyitása ablakban, vagy menüből. Nem menüpontként viselkedő elemek ¾ Áthúzás engedélyezése Ha az „Áthúzási művelet engedélyezése” opciót kipipáljuk, akkor a „Start” menü húzással szerkeszthető, illetve felesleges menüpontjai eltávolíthatóak (ez csak a „Rögzített elemekre” és a „Minden programra” igaz). ¾ Programok görgetése A „Programok görgetése” kipipálása azt eredményezi, hogy amenynyiben a „Start” menünek olyan sok eleme van, hogy azok egy oszlopban már nem férnek el, akkor a menü nem két oszlopban jelenik meg, hanem görgethetővé válik. „A legutóbb használt dokumentumok” Ha egy nemrégiben használt dokumentumot újra meg szeretnénk nyitni, akkor arra több lehetőséget is kínál részben maga az operációs rendszer, részben a dokumentumot létrehozó program (5.2.2.10.1.). Ha az operációs rendszer „Start” menüjéből elérhető „Legutóbbi dokumentumok” menüpontját ki akarjuk üríteni, azt itt tehetjük meg a „Lista törlése” gombbal. Ugyancsak itt van lehetőség a menüpont letiltására úgy, hogy „A legutóbb megnyitott dokumentumok listázása” jelölőnégyzetről levesszük a pipát.
6.2.3 „Start” menü szerkesztése A „Start” menü szerkesztésére előbb-utóbb szinte minden felhasználónak szüksége lesz. Miért? Ha egy-egy Windows alkalmazást telepítünk gépünkre (8.2.), akkor az kérésünkre automatikusan megjelenik a „Start” menüben is. Azután újabb és újabb programokat telepítünk, és a „Start” menü csak nő és nő. Hamarosan rájövünk, hogy nem is kellett volna mindent felvenni a „Start” menübe. A programot nem akarjuk 1
A dőltbetűs elemeknél az imént megbeszélt lehetőségekből ki lehet választani a viselkedésüket is
69
ECDL Operációs rendszer modul törölni, mert szükségünk van rá, csak éppen a menüből akarjuk eltávolítani. Nincs más hátra, nekünk kell „kigyomlálnunk”. Az is elképzelhető, hogy a menü felépítését meg szeretnénk változtatni. Néha pedig arra is szükségünk lehet, hogy valamit, ami nem szerepel a „Start” menüben, felvegyünk oda.
6.2.3.1 Új menüpontok felvétele a „Start” menübe Amennyiben úgy döntünk, hogy egy olyan programot fel akarunk venni a „Start” menübe, mely nem szerepel benne, két dolgot tehetünk: ¾ berakjuk a „Minden program” menüpontba; ¾ rögzítjük a „Start” menübe. 6.2.3.1.1 Rögzítés a „Start” menübe Mielőtt magát az eljárást ismertetem, beszéljük meg, Rögzített elemek hogy mit is jelent a rögzítés a „Start” menübe. Azt már tisztáztuk, hogy a „Start” menü tartalma dinamikusan változik. Ha azt szeretnénk, hogy egy program akkor is megmaradjon benne, ha már régen használtuk, és ugyanakkor több más programot elindítottunk, akkor azt rögzíteni kell a „Start” menüben. A rögzített programok a „Start” menü tetején jelennek meg. Magát a rögzítést úgy tehetjük meg, hogy a kérdéses programot megkeressük a háttértáron, majd a helyi menüjéből a „Rögzítés a Start menün” elemet választjuk ki. Másik lehetőségünk az, hogy a programot jelképező ikont egysze95. Ábra: A rögzített elemek rűen ráhúzzuk a „Start” menüre, és ott elengedjük. Ez utóbbi módszer azonban csak akkor alkalmazható, ha a „Start” menü beállításainál az „Áthúzási művelet engedélyezése” opciót kipipáltuk (erről a 96. Ábra: Rögzítés beállításról az imént esett szó). 6.2.3.1.2 Felvétel a „Minden program” elembe Az eljárás hasonló a „Rögzítés a Start menübe” második módszeréhez. A különbség csak annyi, hogy amikor a programot jelképező ikont ráhúztuk a „Start” menüre, az egér gombját ne engedjük el, hanem folyamatosan nyomjuk továbbra is. Pár másodperc múlva megnyílik a „Start” menü, amiben azután húzzuk a kívánt helyre a menüpontot. Az egér gombját csak akkor engedjük fel, ha a menüben a megfelelő helyre kerül majd az új menüpont (az új menüpont helyét egy vastag vonal jelképezi). Arra figyeljünk, hogy mivel itt is húzással szerkesztjük a „Start” menüt, az „Áthúzási művelet engedélyezése” jelölt legyen. Amennyiben egy mappát húzunk a „Start” menübe, akkor az olyan menüpontként fog viselkedni, melynek almenüje van (pontosabban, amennyiben a mappa üres, csak majd lesz). Egyetlen szépséghibája van csak a dolognak: a menüpont neve „Parancsikon …” formájú lesz. A problémán átnevezéssel segíthetünk, amit az új menüpont helyi menüjéből érhetünk el. Egy ilyen további elemeket tartalmazó új menüpont almenüit két módon hozhatjuk létre: ¾ A már ismert húzásos módszerrel. ¾ Előre berakjuk a megfelelő programokra mutató parancsikonokat az új mappába, és azt csak azután húzzuk a „Start” menü megfelelő helyére. Utóbbi esetben szerencsésebb, ha nem a bal, hanem a jobb gombbal húzzuk a mappát, és az egér gombjának felengedésekor a megjelenő helyi menüből az „Áthelyezés ide” elemet választjuk. Így átnevezni sem kell semmit. Mi is valójában a „Minden program”? A Windows XP „Minden program” menüpontja valójában könyvtárak és parancsikonok megfelelően rendszerezett halmaza. Amennyiben erről az eddig megbeszéltek még nem győztek meg valakit, további megerősítést nyerhet a következő módon:
70
Windows XP alapokon nyissa meg azt a lemezegységet, amelyre a Windows XP-t telepítették; keresse meg a \Documents and Settings\...\Start Menu\Programs mappát (a „…”helyén a felhasználói neve szerepel). A mappában elhelyezett minden parancsikon egy-egy programot indító, minden mappa további almenüket tartalmazó menüpont lesz. Ezt ismerve természetesen itt is szerkeszthetjük a „Start” menüt. Minden felhasználónak saját „Start” menüje van? ¾ ¾
Igen. Ezt az biztosítja, hogy a \Documents and Settings\... mappákból annyi van, ahány felhasználói fiókot létrehozunk a gépen.
63. Feladat: Készítsünk egy „Saját játékok” menüpontot közvetlenül a „Minden program” menübe, és azon belül külön-külön a „Pasziánsz”, a „Fekete Özvegy”, az „Admirális” és az „Aknakereső” játékoknak egy-egy menüpontot! Megoldás: Kattintsunk az „Asztal” egy üres részére jobb gombbal, a helyi menüből válasszuk az „Új”, majd a „Mappa” elemeket. Adjuk meg a nevét „Saját játékok”-nak. Nyissuk meg a mappát, majd a helyi menüjéből válasszuk az „Új”, majd a „Parancsikon” elemeket. A „Tallózás…” gomb megnyomása után keressük meg a „C:\WINDOWS\system32” mappát, majd abban a „Sol” nevű alkalmazást. Nyomjuk meg az „OK”, majd a „Tovább” gombokat. Utolsó lépésként még gépeljük be a menüpont pontos nevét: „Pasziánsz”. Most már csak a „Befejezés” gombot kell megnyomnunk. Ugyanígy kell eljárnunk a többi program esetében is, azzal a könnyebbséggel, hogy azok számára már nem kell gyűjtő menüpontot (mappát) létrehozni, azaz elmarad az „Új mappa” létrehozása. Amit még tudnunk kell, az a programok fájlneve: Fekete Macska - Mshearts , Admirális - FreeCell , Aknakereső Winmine (mindegyik a C:\WINDOWS\system32 mappában található). Ha mind a négy parancsikonnal elkészültünk, zárjuk be a „Saját játékok” mappát, majd jobb gombbal húzzuk a „Start” menüre úgy, hogy nem engedjük fel az egér gombját. A megnyíló „Start” menüben még mindig folyamatosan nyomott jobb gombbal húzzuk a megfelelő helyre az egeret (valahová a „Minden program” tartalmába), majd engedjük fel az egér jobb gombját. A megjelenő helyi menüből válasszuk az „Áthelyezés ide” elemet. A menübe húzás csak akkor fog működni, ha a „Start” menü beállításainál az „Áthúzási művelet engedélyezése” opciót kipipáltuk.
6.2.3.2 Menüpontok törlése a „Start” menüből ¾ Adott menüpont helyi menüje, „Törlés” ½
Csak annyi a dolgunk, hogy elindítjuk a „Start” menüből törlendő menüpont helyi menüjét, majd rákattintunk a „Törlés” elemre. Természetesen gyűjtő menüpontot – ami valójában mappa – ugyanígy kell törölni. A törlést általában még meg is kell erősíteni.
97. Ábra: Törlés jóváhagyása
A véletlenül törölt menüpont helyreállítása Mint már tudjuk, a menüpontok valójában parancsikonok, tehát a „Lomtár” megnyitása után ott fogjuk őket találni. A helyreállításuk így már nem jelenthet nehézséget. Más üzenet jelenik meg
98. Ábra: Az „All users” mappából törölve más üzenetet kapunk
A \Documents and Settings\All users\Start Menu mappa tartalma minden felhasználó „Start” menüjében megjelenik. Ha viszont egy ilyen menüpontot törlünk, az minden felhasználó „Start” menüjéből törlődik. Jól gondoljuk meg, hogy tényleg ezt akarjuk-e.
64. Feladat: Töröljük a most készített „Saját játékok” menüből a „Pasziánsz” menüpontot! Megoldás: Nyissuk meg a „Start” menüt, keressük meg a „Saját játékok” almenüjében a „Pasziánsz” programot.
71
ECDL Operációs rendszer modul Indítsuk el a helyi menüjét, majd válasszuk belőle a „Törlés” elemet. Erősítsük meg a törlést. A törlés csak akkor fog működni, ha a „Start” menü beállításainál az „Áthúzási művelet engedélyezése” opciót kipipáltuk. 65. Feladat: Töröljük a most készített „Saját játékok” menüpontot és teljes tartalmát! Megoldás: Nyissuk meg a „Start” menüt, és keressük meg a „Saját játékok” menüt. Indítsuk el a helyi menüjét, majd válasszuk belőle a „Törlés” elemet. Erősítsük meg a törlést.
6.3 Nyomtatók telepítése, menedzselése ¾ „Start” menü, „Nyomtatók és faxok” ½ ¾ „Start” menü, „Vezérlőpult”, „Nyomtatók és más hardverek”, „Nyomtatók és faxok” ½
A fentiek közül akármelyik módszert választjuk is, egy több funkcióval rendelkező mappát nyitunk meg: ¾ itt lehet új nyomtatót telepíteni; ¾ innét lehet a nyomtatók munkáját vezérelni; ¾ és itt lehet (többek közt) a nyomtatókat beállítani. Ebben a mappában azonban a Windows XP telepítése után csak a „Nyomtató hozzáadása” ikon található, amelynek szerepe a nevéből többé-kevésbé kitalálható: újabb nyomtatót lehet a segítségével a gépre csatlakoztatni. Ez is csak akkor igaz, ha a mappákat klasszikus nézetben használjuk. A további ikonok gépenként, pontosabban felhasználónként eltérőek lehetnek, attól függően, hogy hány, és milyen nyomtató lett telepítve a gépre. A telepítés és menedzselés folyamatának teljes megértéséhez azonban hasznos, ha pontosan tudjuk, hogy a Windows hogyan használja a nyomtatókat, ezért elsőként ezt a témát tárgyaljuk meg részletesebben is.
6.3.1 A Windows nyomtató kezelése
99. Ábra: A „Nyomtatók és faxok” mappa
A Windows a nyomtatások alkalmával az adatokat nem közvetlenül a nyomtatóra küldi, hanem az úgynevezett nyomtatásvezérlőbe. Ha több nyomtatónk is van, akkor mindegyiknek van egy saját nyomtatásvezérlője. Első pillanatra ez talán időhúzásnak tűnik, és azt gondolnánk, hogy ez a közvetett módszer lassítja a nyomtatást, de a valóság éppen ellenkező. Pontosítsuk az elhangzottakat. Amikor valamely programban kiválasztjuk az éppen használni akart nyomtatót, és elindítjuk a nyomtatást, akkor a Windows – alapértelmezett beállítások mellett – előbb az adott nyomtatónak megfelelő formában egy ideiglenes fájlba küldi az adatokat, és onnét majd az adott nyomtató nyomtatásvezérlője küldi tovább az adatokat a nyomtatóra olyan ütemben, ahogy az képes azt feldolgozni. Ez a módszer több előnnyel is jár: ¾ nyomtató nélkül is nyomtathatunk; ¾ anélkül, hogy az előző nyomtatást befejezte volna a nyomtató, már újabb fájlt lehet nyomtatni. A már a nyomtatásvezérlő felügyelete alatt lévő fájlok pedig menedzselhetőek, azaz: ¾ a nyomtatásra váró fájlokat törölhetjük, nyomtatási sorrendjüket megváltoztathatjuk; ¾ a nyomtatást fel lehet függeszteni, illetve újra lehet folytatni; ¾ a gépet kikapcsolva, majd legközelebb újra bekapcsolva a nyomtatás folytatódik (no, ez sajnos nem teljesen igaz, ugyanis elölről kezdi a gép a félbehagyott nyomtatást).
72
Windows XP alapokon Tényleg minden nyomtató másként kezeli az adatokat? Nem. Léteznek azonos adatformában működő nyomtatók. Ilyen esetben egy úgynevezett nyomtató leíró nyelv szabályai szerintinek kell lennie az adatoknak. Minden olyan nyomtató, mely ismeri az adott leíró nyelvet képes az adatok kinyomtatására. E leíró nyelvek közül a legelterjedtebb a PostScript. Egy PostScript nyomtató esetében szinte mindegy melyik PostScript nyomtatóvezérlőt telepítjük a gépre, a nyomtató működni fog.
6.3.2 Nyomtató hozzáadása ¾ „Start” menü, „Nyomtatók és faxok” „Nyomtató hozzáadása” ½
Azt tehát már tisztáztuk, hogy a Windows XP mindig az adott nyomtatónak megfelelő formátumú adatokat küld majd a nyomtatóra. Ezért aztán mindig a felhasználónak kell telepítenie gépére a saját nyomtatójának megfelelő nyomtatásvezérlőt. Ennek az oka az, hogy nagyon sok különféle nyomtató típus létezik, és szinte mindegyiknek más az adatkezelése. Mielőtt megnéznénk egy nyomtató telepítésének a menetét, egy fontos információ: ¾ nem hálózati nyomtatót csak „Rendszergazda” jogokkal rendelkező felhasználó telepíthet (6.5.8.). Mindenekelőtt természetesen duplát kell kattintani a leten. Az ekkor elsőként kapott üdvözlő ablakot lépjük nyugodtan át. 1. A következő lépésben azt kell kiválasztanunk, hogy helyi, vagy hálózati nyomtatót szeretnénk telepíteni. Mi terjedelmi okokból a helyi nyomtató telepítését tárgyaljuk csak meg. Állítsuk be ezt, majd nyomjuk meg a „Tovább” gombot.
101. Ábra: Párhuzamos kábelnél válasszuk az LPT1 portot az USB portra csatlakozó nyomtatók kivétel nélkül Plug and Play rendszerűek; ¾ az „Új port létrehozása” opcióra csak hálózati kártyával rendelkező nyomtató esetében lesz szükségünk. 3. Az újabb párbeszédablakban a „Gyártó”, majd a konkrét típus megadásával kell kiválasztanunk a telepíteni kívánt nyomtatót. Sajnos elég nagy az esélyünk arra, hogy az általunk használt nyomtatót nem fogjuk megtalálni. Semmi gond, több megoldás is van: ¾ a „Windows Update” gombot megnyomva letöltjük az internetről az újabb vezérlőprogramokat;
gombra a gyakori feladatok terü-
100. Ábra: Válasszuk a helyi nyomtatót 2. A következő lépésben azt a portot kell megadnunk, amelyre a nyomtatót csatlakoztatni fogjuk. Ez nem P&P nyomtató esetében többnyire az LPT1. A témához kapcsolódóan két kiegészítés:
¾
102. Ábra: Válasszuk ki a gyártót és a típust
73
ECDL Operációs rendszer modul vagy – és ez az ajánlott – használjuk a nyomtatóhoz mellékelt CD lemezen lévő vezérlőprogramot. Ez utóbbi esetben tegyük be a számítógép floppy vagy CD ROM egységébe a nyomtatóhoz kapott lemezt, és kattintsunk a „Saját lemez…” gombra. 4. A következőként megjelenő ablakban a „Gyártó fájljainak másolása; forrás” mezőbe írjuk be a megfelelő lemezegység nevét, majd kattintsunk az „OK” gombra. ¾ Amennyiben „A megadott hely nem tartalmaz adatokat a hardverről”, hibaüzenetet kapjuk, használjuk a „Tallózás…” gombot. Az így kapott ablakban keressük meg nyomtatónk információs fájlját (a fájl típusa „INF”). ¾ Ha megtaláltuk, kattintsunk az „OK” gombra 103. Ábra: A program helyének megadása annyiszor, míg meg nem jelenik egy következő ablakban a kérdéses nyomtató típusa, majd nyomjuk meg a „Tovább” gombot. 5. Az újabb ablakban két fontos adatot adhatunk meg. a. Egyrészt a nyomtató hivatkozási nevét. Ennek igazán csak akkor van jelentősége, ha hálózati nyomtatót installálunk, és több azonos típusú is elérhető egy gépről. Ilyen esetekben adjunk meg eltérő neveket. b. A másik paraméterben azt kell eldöntenünk, hogy a most telepített nyomtató alapértelmezettként kerüljön-e meghatározásra. Ennek megértéséhez azt kell tudnunk, hogy a programokból indított nyomtatás – ha másra nem adunk utasítást – mindig az alapnyomtatóra irányul. 104. Ábra: A nyomtató nevének megadása A paraméterek megadása után most is a „Tovább” gombra kell kattintanunk. 6. A következő ablakban megoszthatjuk a nyomtatót. Amennyiben így teszünk, a velünk egy hálózatban lévő gépek is használhatják majd nyomtatónkat. Ezt a megosztást azonban később is bármikor meg tudjuk majd tenni, úgyhogy nincs nagy jelentősége választásunknak. Kattintsunk most is a „Tovább” gombra. ¾
105. Ábra: Ha szükséges, megoszthatjuk nyomtatónkat 7. Immáron elérkeztünk a telepítés utolsó lépéséhez. Befejezésként még eldönthetjük, hogy kívánunk-e tesztoldalt nyomtatni. Ezt természetesen csak akkor kérjük, ha a nyomtató is csatlakoztatva van gépünkre. Miért, nyomtató nélkül 106. Ábra: Az utolsó lépés
74
Windows XP alapokon is telepíthetjük a nyomtatóvezérlő programját? Igen. Ennek a célja az lehet, hogy egy-egy programban megtekinthessük a nyomtatási képét is a dokumentumnak. Ezt ugyanis csak telepített nyomtató mellett tehetjük meg. Kattintsunk a „Tovább”, majd a „Befejezés” gombra. A megjelenő „Fájl másolása…” ablakban nyomon követhetjük a telepítést. Mire a folyamat befejeződik, a telepítés is véget ér, és a „Nyomtatók és faxok” mappában egy újabb ikon formájában megjelenik az új nyomtatónk vezérlője. Plug and Play nyomtató automatikus telepítése A Windows már a 95 OSR2 verziója óta Plug and Play képességgel rendelkezik (7.1.), így ma már szinte minden esetben automatikusan felismeri a számítógépre csatlakoztatott nyomtatót, és telepíti is annak kezelőprogramját. Ehhez azonban olyan nyomtatókábel kell, amely lehetővé teszi a kétirányú kommunikációt. Az USB-vel nincs gond, a hagyományos párhuzamos kábel azonban nem minden esetben ilyen.
66. Feladat: Ha van állandó internet kapcsolatunk, telepítsük a gépünkre a HP Color LaserJet 3500 nyomtatót! Amennyiben csak betárcsázós az internet elérésünk, ne adj isten semmilyen, akkor a HP Color LaserJet nyomtatót telepítsük! Megoldás: Vagy a „Start” menü, „Nyomtatók és faxok” menüpontok kiválasztása, vagy a „Start” menü, „Vezérlőpult” ”, „Nyomtatók és más hardverek”, „Nyomtatók és faxok” pontok kiválasztása után kattintsunk a „Nyomtató hozzáadása” feliratra a gyakori feladatok területen. Nyomjuk meg a „Tovább” gombot. A következő ablakban újra „Tovább”, de amennyiben szükséges, előtte vegyük le a pipát a „Plug and Play nyomtató automatikus észlelése és telepítése” jelölőnégyzetről. A portot nem kell állítani, tehát „Tovább”. Válasszuk ki a „Gyártó” listából a „HP”, a „Nyomtató” listából pedig a „HP Color LaserJet 3500”, illetve „HP Color LaserJet” típust (3500 esetén előbb nyomjuk meg a Windows Update” gombot, és lazítsunk egy kis időre), majd nyomjuk meg a „Tovább gombot. Mivel a nevet nem akarjuk megváltoztatni, megint csak „Tovább”. Amennyiben volt már egy alapértelmezett nyomtatónk, állítsuk be a most telepítendő eszközt úgy, hogy ne legyen alapértelmezett. Kattintsunk a „Tovább” gombra. Ne kérjük a nyomtató megosztását, és „Tovább”. Végül a rádiógombokat állítsuk úgy, hogy tesztoldal se kérjünk, majd „Tovább” és „Befejezés”.
6.3.3 Nyomtatók és nyomtatásra váró fájlok menedzselése ¾ „Start” menü, „Nyomtatók és faxok” ½
Ebbe a témakörbe több nagyon fontos feladat is beletartozik, melyeket funkciónként tárgyalunk meg.
6.3.3.1 Nyomtatás felfüggesztése, újraindítása ¾ „Start” menü, „Nyomtatók és faxok”, adott nyomtató helyi menüje, „Nyomtatás felfüggesztése” ½
Ha a nyomtatást fel szeretnénk függeszteni – mert például a nyomtatóba papírt akarunk rakni, stb. – akkor két lehetőségünk is van: ¾ a nyomtatót kivesszük „On Line” állapotból; ¾ a nyomtatásvezérlőn kérjük a nyomtatás felfüggesztését. 107. Ábra: Hiba történt Az előbbi megoldás esetén a „Tálcán” egy buborékban hibaüzenetet kapunk. A hibaüzenet automatikusan eltűnik, és folytatódik a munka, ha a printer újra készen áll a nyomtatásra. A második eljárás esetén fel sem kell állni a számítógép mellől. A nyomtatók mappában csak el kell indítani az adott nyomtató helyi menüjét, és kipipálni 108. Ábra: Nyomtatás a „Nyomtatás szüneteltetése” pontot. A nyomtatás újraindításához – mint bizofelfüggesztése nyára már ki is találtuk – csak le kell venni az imént említett pipát.
75
ECDL Operációs rendszer modul 6.3.3.2 Egy-egy nyomtatásra váró fájl törlése a várakozó sorból ¾ „Start” menü, „Nyomtatók és faxok”, adott nyomtatóvezérlő megnyitása, és a fájl(ok) törlése ½
A nyomtatóra küldött fájlok közül utólag bármelyik – még az adott pillanatban nyomtatás alatt lévő is – kitörölhető. Ehhez csak meg kell nyitni a nyomtatásvezérlőt, majd a törölni óhajtott fájlt, vagy fájlokat a korábban 109. Ábra: A nyomtatásra várakozó fájlok a nyomtatásvezérlőben tanult módszerrel eltávolítani: ¾ a törlendő fájl(ok) kijelölése; ¾ majd a Delete billentyű megnyomása. Ez a törlés viszont nem visszafordítható!
6.3.3.3 Az összes nyomtatásra váró fájl törlése ¾ „Start” menü, „Nyomtatók és faxok”, adott nyomtató helyi menüje, „Nyomtatási sor kiürítése” ½
Ha a nyomtatóra kiküldött összes fájlt ki akarjuk törölni a várakozó sorból, akkor ennek legegyszerűbb módszere az, hogy a kérdéses nyomtató helyi menüjéből a „Nyomtatási várólista törlése” pontot indítjuk el.
6.3.3.4 Nyomtatási sorrend ¾ „Start” menü, „Nyomtatók és faxok”, nyomtató várakozó sor, fájl helyi menüje, „Tulajdonságok” ½
Mint arról már volt szó, alapértelmezésben minden kinyomtatott dokumentum bekerül az adott nyomtató úgynevezett várakozó sorába, és ha másként nem rendelkezünk, a nyomtatásra várakozó fájlok létrehozásuk sorrendjében kerülnek kinyomtatásra. Amennyiben ez nekünk valamilyen okból nem felel meg, akkor ez a természetes sorrend az úgynevezett prioritások alábbiak szerinti módosításával megváltoztatható: ¾ a „Nyomtatók és faxok” mappában nyissuk meg annak a nyomtatónak a várakozó sorát, amelynek a nyomtatási sorrendjét meg kívánjuk változtatni, ¾ indítsuk el annak a dokumentumnak a helyi menüjéből a „Tulajdonságok” menüpontot, amely ugyan később készült el, de mégis előbb akarjuk kinyomtatni; ¾ a „Prioritás” csúszkát húzzuk el jobbra. Alapértelmezésben minden dokumentum priori110. Ábra: Itt állíthatjuk a nyomtatási sorrendet tása 1, de mi 1 és 99 közöttire átállíthatjuk (ezek szerint így összesen 99 dokumentum nyomtatási sorrendjét lehet manipulálni). Az egyforma prioritású dokumentumok esetében logikus, hogy megmarad a természetes nyomtatási sorrend. Mielőtt a valós időrend szerinti sorrendet átállítanánk, célszerű előbb minden nyomtatást felfüggeszteni, és csak azután hozzányúlni a sorrendhez. Nyomtatás időpontja Mint látható, a „Tulajdonságok” lapon az is megadható, hogy egy dokumentum mikor kerüljön kinyomtatásra. Ezt a paramétert egyébként a nyomtatóra globálisan is meg lehet adni.
76
Windows XP alapokon 6.3.4 Nyomtatók beállítása ¾ „Start” menü, „Nyomtatók és faxok”, adott nyomtató helyi menüje, „Tulajdonságok…” ½
A nyomtatók minden fontos paraméterét be lehet állítani, a lehetőségek egy része azonban nyomtatónként más és más. Az egyedi sajátosságokra vonatkozóan nyomtatónk kézikönyvében általában részletes tájékoztatást találunk. A képen a HP Color LaserJet 3500 típusú nyomtató tulajdonságainak beállítására szolgáló párbeszédablakot láthatjuk. A regiszterfülek közül csak azokat beszéljük meg, melyek minden nyomtató esetén megegyeznek.
n
n
n
n
n
„Általános” regiszter „Hely” A nyomtató helyét lehet megadni. Az adatnak csak tájékoztató jelentősége van. „Megjegyzés” A mezőben bármilyen információt megadhatunk. Célszerű például az utolsó toner, tintapatron, vagy festékszalag csere idejét megadnunk. „Modell” és „Jellemzők” Értelemszerű információk, módosításukra nincs lehetőség. „Nyomtatási beállítások” A nyomtató nyomtatási paramétereinek beállítására szolgáló ablakot lehet a gombbal elérni. A kapott ablakban adható meg pl. a tájolás, a lapméret, a papírforrás, stb. Amennyiben a dokumentumban majd mást nem állítunk be, ezek a paraméterek lesznek érvényesek. „Tesztoldal nyomtatása” A funkciója világos: itt ellenőrizhetjük, hogy nyomtatónk jól működik-e.
111. Ábra: A nyomtató tulajdonságainak általános lapja
„Megosztás” regiszter Az itt található lehetőségeket terjedelmi okokból nem tárgyaljuk1.
„Portok” regiszter A lapon található paramétereket a legritkább esetben kell megváltoztatni, így nem is tárgyaljuk őket.
n
n
1
„Speciális” regiszter A lapon található paraméterek közül csak azokat tisztázzuk, melyek megadására, vagy megváltoztatására szükségünk lehet. „Mindig szabad” / „Ekkor szabad” Itt adhatjuk meg globálisan, hogy az adott nyomtató mikor nyomtasson. Ugyanez – mint 112. Ábra: A nyomtató speciális tulajdonságainak arról a kiegészítő információkban már volt szó – beállítására szolgáló ablak (típusfüggő) dokumentumonként is megadható. „Dokumentumok várólistára állítása…” / „Nyomtatás közvetlenül a nyomtatóra” A Windows nyomtatási elvének tárgyalásakor volt arról szó, hogy a Windows nem közvetlenül küldi ki a nyomtatóra az adatokat. Ha ez nekünk mégsem felel meg, itt kérhetjük a közvetlen nyomtatást.
A www.pcsuli.hu címről a hálózatokat részletesen tárgyaló dokumentum is letölthető
77
ECDL Operációs rendszer modul n
„Elválasztó oldal” A gomb megnyomása után kapott ablakban az egyes kinyomtatott dokumentumokat egymástól elválasztó oldal adható meg. Ennek hálózati nyomtatáskor van jelentősége, ha több felhasználó is ugyanazt a nyomtatót használja. Az elválasztó oldal lehetőleg ne tartalmazzon sem sok szöveget, sem sok grafikát, mert az amellett hogy lassítja a nyomtatást, feleslegesen pazarolja a nyomtató festékét is.
„Eszközbeállítások” regiszter Néhány, a nyomtatóra vonatkozó paramétert innét is beállíthatunk. Kinek mire van jogosultsága a nyomtatókkal és a nyomtatásokkal kapcsolatosan?
A felhasználói fiókok kapcsán (6.5.8.) a későbbiekben majd részletesen fogunk beszélni a különböző hozzáférési szintekről. Elöljáróban ezzel kapcsolatban most csak annyit, hogy az átlag felhasználók csak a „rendszergazda”, és a „korlátozott felhasználó” hozzáférési szintet szokták használni. Ezen a két felhasználói szinten kívül beszélnünk kell még a „létrehozó tulajdonosról”, melynek értelmezése logikus: például egy nyomtatásra váró fájl „létrehozó tulajdonosa” az a felhasználó, aki a dokumentumot kinyomtatta. Lássunk egy-egy példát a jogosultságok listája előtt. Tegyük fel, hogy van egy „Korlátozott felhasználó”. Neki nyilván kell, hogy jogosultsága legyen az általa kinyomtatott fájlt törölni a várakozó sorból. Ugyanakkor semmi köze a mások által kinyomtatott fájlokhoz. A „Rendszergazdának” viszont mindig mindenre van jogosultsága. Ezek tisztázása után már megbeszélhető, hogy az egyes eljárásokra mely felhasználói szinteknek van jogosultsága: ¾ helyi nyomtató telepítése rendszergazda; ¾ nyomtató tulajdonságainak beállítása rendszergazda; ¾ nyomtatómegosztása rendszergazda; ¾ megosztott nyomtató telepítése rendszergazda, korlátozott felhasználó; ¾ nyomtatás rendszergazda, korlátozott felhasználó; ¾ teljes nyomtatási sor törlése rendszergazda; ¾ teljes nyomtatási sor felfüggesztése rendszergazda; ¾ teljes nyomtatási sor folytatása rendszergazda; ¾ adott dokumentum nyomtatásának felfüggesztése rendszergazda, létrehozó tulajdonos; ¾ adott dokumentum nyomtatásának folytatása rendszergazda, létrehozó tulajdonos; ¾ adott dokumentum prioritásának állítása rendszergazda, létrehozó tulajdonos.
6.4 A megjelenítéssel kapcsolatos beállítások ¾ „Asztal” helyi menüje, „Tulajdonságok” ½ ¾ „Start” menü, „Vezérlőpult”, „Megjelenés és témák”, „Megjelenítés” ½
Mivel a megjelenítés beállításaival mindenkinek lesz dolga, nem a többi beállítási lehetőség között, hanem kiemelten beszéljük meg. Egyébként a Windows XP is így kezeli, hiszen nemcsak a „Vezérlőpult” segítségével férhetünk hozzá, hanem az „Asztal” helyi menüjéből is. Vagy a „Start” menüből a „Vezérlőpult”, „Megjelenés és témák”, majd azon belül „Megjelenítés” választásával, vagy az „Asztal” helyi menüje „Tulajdonságok” pontjának elindításával jutunk az ábrán látható, a képernyőkártyától is függő, de legalább négyregiszteres párbeszédablakhoz.
n
n
78
„Témák” regiszter „Téma” A „Témákba” egyaránt beletartoznak az ikonok, a betűkészletek, a színek, az egérmutatók, a hanghatások, a hátterek és a képernyőkímélők. Ha ezek bármelyikét megváltoztatjuk, azzal egy új témát hozunk létre. Amennyiben vissza akarunk térni a Windows XP „gyári” beállításaihoz, a „Téma” listából a „Windows 113. Ábra: A „Témák” regiszter XP” elemet kell kiválasztani. „Minta” Ez a terület mutatja meg, hogy az új beállításokkal hogyan fog kinézni a Windows megjelenése.
Windows XP alapokon n
n
„Mentés másként” Egy-egy általunk összeállított témát ezzel a gombbal annak érdekében el is tudunk menteni, hogy később egy egyszerű választással majd könnyen visszatérhessünk rá. „Törlés” A „Törlés” gomb segítségével kitörölhetjük a témák közül azokat a feleslegeseket, melyeket mi magunk állítottunk össze, majd mentettünk.
n
n
n
n
n
„Asztal” regiszter Ezen a lapon állíthatjuk be az „Asztal” megjelenését, és bizonyos mértékig a tartalmát. „Háttér” A lista melletti „Tallózás…” gombot megnyomva a háttértárakon tárolt képekből is választhatunk hátteret. A hátteret a Windows terminológiájában korábban meglepő módon „tapétának” hívták. „Tallózás…” Szerepét már megbeszéltük: háttérképet választhatunk a segítségével. „Pozíció” Azt tudjuk eldönteni, hogy amennyiben egy olyan képet választunk ki háttérnek, amely nem tölti ki a képernyőt, akkor a kép hogyan viselkedjen: ¾ nyújtás a kép nagyítása akkorára, hogy töltse ki a képernyőt; ¾ mozaik a kép többszöri ismétlése a képernyő teljes kitöltése céljából; ¾ középen a kép a képernyő közepén egyszer jele114. Ábra: Az „Asztal” regiszter nik meg, az általa le nem takart rész a „Szín” listában megadott színű lesz. „Szín” Ha nem választunk háttérképet, vagy az nem tölti be a képernyőt teljesen, az „Asztal” az itt megadott színű lesz. „Az asztali elemek testreszabása” A Windows XP verziójában az sokakat nagyon zavar, hogy az „Asztal” korábban megszokott elemei alapbeállításban nincsenek az „Asztalon”. Ezen változtatni ennek a gombnak a megnyomása után lehet. Az ekkor kapott „Asztali elemek” ablaknak ugyan két regisztere van, de mivel nekünk a gyakorlatban majd csak az „Általános” regiszteren kell beállításokat elvégeznünk, csak azt tárgyaljuk. o „Asztali ikonok” Az ezen a területen kipipált elemek mindig ott lesznek az „Asztalon” („gyári” beállítások mellett azért keressük hiába a jól megszokott „Sajátgép”, stb. ikonokat az „Asztalon”, mivel alapértelmezés115. Ábra: Az „Asztali elemek” ablak ben egyik opció sem jelölt). „Általános” regisztere o „Ikoncsere…” A lecserélni akart ikont jelöljük ki, majd nyomjuk meg ezt a gombot, és válasszuk ki az új ikont. o „Alapértelmezett” Ha az előzőleg tárgyalt gombbal már jól összekuszáltunk mindent, ezzel a gombbal visszakapjuk a „gyári” ikonbeállításokat.
79
ECDL Operációs rendszer modul o
„Az Asztal karbantartása” A Windows XP figyeli, hogy az „Asztalon” vannak-e olyan parancsikonok, melyeket nem használunk. Ha a területen lévő jelölőnégyzetet kipipáljuk, akkor a legalább 60 napja nem használt parancsikonok – egy megerősítés után – törlésre kerülnek. A „Karbantartás most” gomb azonnal elvégzi ezt a „nagytakarítást”.
n
n
n
n
n
n
„Képernyőkímélő” regiszter „Képernyőkímélő” A Windows programhoz szállított, vagy utólag telepített képernyőkímélők közül választhatunk ennek a legördülő listának a segítségével. A képernyőkímélő szerepe az, hogy amennyiben nem használjuk a számítógépünket, akkor egy bizonyos időküszöb átlépése után statikus kép1 helyett egy folyamatosan mozgó képet jelenítsen meg a számítógépünk. „Várakozás” Az imént említett időküszöböt állíthatjuk be. Javasolt legalább 10-15 perces értéket megadni, ellenkező esetben ugyanis idegesítően gyakran elindul a képernyővédő. Vagy lehet, hogy csak én vagyok túlságosan könnyen ingerelhető? „Beállítások” A gombot megnyomva az adott képernyőkímélő jellemzőit adhatjuk meg. Például a „Fényújság” nevű képernyőkímélőt választva egy szöveg adható meg, továbbá annak színe, betűtípusa, stb. állítható be. „Villámnézet” Bár a párbeszédablak tetején a beállítás majdani képe egy mintában rögtön látható, a „Villámnézet” gombot megnyomva munkánk eredménye teljes képernyőn is megtekinthető. Bármely gomb leütésére, vagy az egér megmozdítására visszakapjuk a beállító ablakot. „Üdvözlőképernyő” Akkor lehet rá szükségünk, ha gépünket egy irodában magára hagyjuk, és nem akarjuk, hogy illetéktelenek is dolgozhassanak rajta. Ha ugyanis kipipáljuk, és letelik a képernyővédő beindulásáig megadott időküszöb, akkor gomb leütésére, vagy az egér megmozdítására a Windows XP üdvözlőképernyője jelenik meg, és csak akkor lehet a gépen újra dolgozni, ha megadjuk a jel116. Ábra: A „Képernyő tulajdonságai” abszót (feltéve persze, hogy az adott felhasználóhoz jellak „Képernyőkímélő” regisztere szó is van rendelve). „A képernyő energiaellátása” A gombot megnyomva egy újabb párbeszédablakhoz jutunk, ahol nemcsak a képernyő, hanem az egész számítógép rendszer energiagazdálkodásával kapcsolatosan a következő paramétereket lehet megadni: ¾ mennyi idő után kerüljön kikapcsolásra a monitor (ez azért fontos, mert amennyiben a monitor katódcsöves, akkor általában a monitor a legnagyobb energiafogyasztója az egész rendszernek); ¾ hány perc után legyen a merevlemez kikapcsolva; ¾ elinduljon-e a készenléti üzemmód, és ha igen, mennyi idő múlva; ¾ valamint, hogy legyen-e, és mennyi idő elteltével legyen a gép hibernálva. Mi a „készenléti mód” és a „hibernálás”
Készenléti mód esetén a számítógép energiafogyasztása minimális. Ilyenkor a monitor és a merevlemez akkor is kikapcsol, ha azt külön nem állítottuk be. Ugyanakkor a processzor működik, így az esetlegesen beállított ütemezett feladatok végrehajtásra kerülnek (később részletesen is tárgyaljuk (6.5.25.), de a következő kiegészítő információban most is elhangzik róla pár mondat). Egy véletlen áramszünet esetén azonban mentetlen adataink elvesznek! Hibernáláskor a gép az operatív lemez tartalmát kimenti a háttértárra, majd kikapcsol. Újra elindítva a számítógépet, a winchesterről visszatöltésre kerül az operatív memória korábbi tartalma, és pontosan ott folytathatjuk a munkát, ahol hibernálás előtt abbahagytuk. Egy hibernált gépnek természetesen az áramszünet sem árthat. 1
A statikus kép a monitorokat rongálhatja.
80
Windows XP alapokon Ütemezett feladatok A Windows lehetőséget biztosít arra, hogy egyes rendszeresen elvégzendő eljárások automatikusan kerüljenek végrehajtásra (6.5.25.). A feladatunk csak az, hogy beállítjuk az eljárás és az ütemezés paramétereit. Az „Ütemezett feladatokat” a „Start” menü „Kellékek”, „Rendszereszközök”, „Ütemezett feladatok” menüpontjában találjuk. Az „Ütemezett feladatok” hasznos lehet: ¾ mentésnél; ¾ lemezkarbantartásnál, stb.
n
n
n
n
n
„Megjelenés” regiszter „Ablakok és gombok” Itt választhatjuk ki, hogy az ablakok és a nyomógombok a „Windows XP” szerintiek, vagy a Windows 9X verzióknál korábban megszokott megjelenésűek legyenek. „Színséma” Azt adhatjuk meg, hogy milyen színösszeállításban jelenjenek meg a képernyőelemek. A lista választéka függ az „Ablakok és gombok” listában választott elemtől. Fontos tudnunk, hogy léteznek olyan színsémák, melyek kifejezetten gyengén látóknak lettek kifejlesztve. Ezek nem innét, hanem a „Start” menü, „Vezérlőpultjából”, a „Kisegítő lehetőségek”, majd a „Szöveg és a színek kontrasztjának állítása a képernyőn” elemek kiválasztásával érhetőek el. „Betűméret” Ha nagyobb felbontást állítunk be, a betűk kisebbek lesznek. Ennek az oka az, hogy egy-egy betű nagysága 117. Ábra: A „Képernyő tulajdonságai” meghatározott számú képpont. Nagyobb felbontáskor ablak „Megjelenés” regisztere azonban mivel egy-egy képpont mérete kisebb, így az adott számú képpontból álló betűk mérete is kisebb lesz. A problémán itt segíthetünk. Ha azonban nem csak a betűk méretét szeretnénk megnövelni, azt a „Beállítások” fül „Speciális” gombjának megnyomása után tehetjük meg (ez a „Speciális” gomb tehát egy másik fülön van). „Hatások…” Az ikonok méretét is nagyobbra állíthatjuk, amennyiben a „Hatások” gombot megnyomjuk. Ezenkívül még néhány kevésbé fontos lehetőséget találunk itt. „Speciális” Ezt a gombot megnyomva a képernyő és az ablakok összes eleme egyenként szabályozható.
n
n
„Beállítások” regiszter Amennyiben a „Színminőséget”, illetve a „Képernyőfelbontást” átállítjuk, lehetséges, hogy a számítógépet újra kell indítani (ez egy további beállítástól függ, amit az ezen a lapon található „Speciális” gombot megnyomva adhatunk meg). „Színminőség” Itt adható meg az alkalmazni kívánt színmélység. Bár a lista tartalma elvileg függ az alkalmazott képernyőcsatolótól, pontosabban annak memóriájának nagyságától, ez ma nem jelent problémát, mert a korszerű gépek támogatják már a legnagyobb színmélységet is. „Képernyőfelbontás” Javasolt legalább az 1024 * 768-as képernyőfelbontás beállítása. 118. Ábra: A „Képernyő tulajdonságai” ablak „Beállítások” regisztere
81
ECDL Operációs rendszer modul n
n
„Hibaelhárítás” A nyomógomb a képernyővel kapcsolatos hibák kijavításában segédkező „Súgó és támogatás” programot indítja el. „Speciális” Ha ezt a gombot megnyomjuk, akkor egy olyan újabb ablakot kapunk, melynek több regisztere van. Az egyes regiszterek közül minket legfeljebb az „Általános” és a „Monitor” érdekel.
n
n
„Általános” regiszter „Képernyő” Itt lehet beállítani, hogy mekkora méretben jelenjenek meg a képernyőn az egyes képernyő- és ablakelemek (a „Megjelenés” fülnél erre a beállításra utaltam). „Kompatibilitás” Azt a már említett paramétert lehet itt beállítani, amely azt dönti el, hogy a „Beállítás” fülön végrehajtott változások érvénybelépéséhez újra kelljen-e indítani a számítógépet.
n
„Monitor” regiszter „Képernyőbeállítások” Itt adhatjuk meg a képernyőfrissítés frekvenciáját. Ezt célszerű minimum 60 Hz-re állítani. Alacsonyabb érték mellet villogónak fogjuk látni a számítógép képernyőjét, ami nem csak kellemetlen, de a szemet is rongálja. 67. Feladat: 119. Ábra: A „Speciális” gomb megnyomása Kapcsoljuk be valamelyik képernyővédőt, és állítsuk után kapott ablak lehetőségei be 10 percre a várakozási idejét! Megoldás: Indítsuk az „Asztal” helyi menüjéből a „Tulajdonságok” pontot, majd lapozzunk a „Képernyőkímélő” regiszterhez. Válasszuk ki „Képernyőkímélő” listából a nekünk tetszőt, majd a „Várakozás” idejét állítsuk át 10 percre. Befejezésül kattintsunk még az „OK” gombra. 68. Feladat: Állítsuk át a képernyőfelbontást az 1024 * 768-as, a színminőséget pedig a „Legjobb (32 bites)” értékűre! Megoldás: Indítsuk az „Asztal” helyi menüjét, válasszuk ki a „Tulajdonságok” elemet, majd lapozzunk a „Beállítások” regiszterhez. Válasszuk ki a „Színminőség” listából a „Legjobb (32 bites)” elemet, majd a „Képernyőfelbontás” mértékét állítsuk át 1024 * 768 képpontra. Amennyiben szükséges, engedélyezzük a számítógép újraindítását is.
6.5 További beállítások ¾ „Start” menü, „Vezérlőpult” ½
Minden további beállítást egy helyről, a „Vezérlőpultból” érhetünk el. Mivel nagyon sok szabályzási lehetőség található a Windows XP programban, nem tárgyalunk meg mindent részletesen, sőt lesz egy-két olyan beállítás is, melyeket egyszerűen kihagyunk. Akinek esetleg ezek használatára lenne szüksége, használja a program részletes Súgóját. Ennek elindítása a „Start” menüből lehetséges. Arról egyszer korábban már tettem említést, hogy a vezérlőpultnak két nézete van: ¾ a „kategória”; ¾ és a „klasszikus”.
82
