STARR “Nemzetközi együttműködés megerősítése a bűnismétlés csökkentése érdekében”
ART Pilot
Összegzés
Különböző kormányok által végzett kriminológiai tanulmányok, valamint számos nyilatkozat tett kísérletet arra, hogy megfelelően leírja az alkalmazott „jó gyakorlatokat” a bűnismétlés csökkentése érdekében. Precíz kutatások, adatgyűjtés és a gyakorlat strukturált értékelése után jelenthető csak ki, hogy mely módszerek a legeredményesebbek az elkövetőkkel kapcsolatban és csökkentik a visszaesést.
A következő riport tárgya megállapítani azt, hogy a Magyarországon adaptált és bevezetett ART (Aggression Replacement Training – Agresszióhelyettesítő Tréning) hatékonyé-e a fiatal elkövetők attitűdének és viselkedésének megváltoztatására, következésképp kellőképpen csökkenti e bűnismétlést. A STARR program által alkalmazott kutatási módszer alapján a kutatók adatokat értékeltek az ART program tartalmi elemeiről, kivitelezéséről és legfontosabb összetevőjeként hatásairól, amelyet a résztvevők visszajelzései alapján gyűjtöttek össze. A visszajelzések alapján levont következtetések azt mutatják, hogy szükséges egy pontos kockázat és szükséglet értékelő módszer használata, amely megmutatja, hogy az adott elkövetőnél célszerű-e alkalmazni a programot. A riport javaslatokat forgalmaz meg annak érdekében, hogy segítse az ART ill. további beavatkozási módszerek fejlesztését és bevezetését Magyarországon.
2
Tartalomjegyzék
Bevezetés .................................................................................................................................... 4
ART pilot értékelés ....................................................................................................................... 5 1. Értékelési célok ................................................................................................................................ 5 2. Értékelési módszerek............................................................................................................... …..…6 3. Mintaválasztás ................................................................................................................................ 7 Az ART csoportvezetők képzésének eredményei ........................................................................... 9 1. A tréning felépítésének és tartalmának összehasonlító eredményei, az elsajátított tudás és tapasztalatok a program későbbi megvalósításához.........................................................................10 2. Az ART trénerek értékelése ...........................................................................................................16 3. Az ismétlőtréning eredményei ......................................................................................................18 4. A tréning eredményeinek összegzése ...........................................................................................20 ART Pilot eredmények ............................................................................................................... 22 1. A folyamat értékelésének eredményei .........................................................................................22 1.6 Megjegyzések és elemzés ..................................................................................................28 2. A kimenetel értékelésének eredményei........................................................................................30 3. Kiesők és a programot be nem befejezők .....................................................................................39 Összegzés és megállapítások ...................................................................................................... 42 Következtetések......................................................................................................................... 45 1. Javaslatok a további munkához .....................................................................................................46 Függelékek................................................................................................................................. 48 Függelék A: Az ART oktatásának értékelő kérdőívei .........................................................................48 Függelék B: Az ART egyes foglalkozásainak értékelő kérdőíve .........................................................52 Függelék C: Értékelő kérdőív a csoportfolyamat legvégén ...............................................................53 Függelék D: A tréning folyamatát nyilvántartó adatlap ....................................................................55 Függelék E: A tréning értékelése az egyes pilotoknál........................................................................56
3
Bevezetés
Az ART pilotok megvalósítása a STARR projekt magyar „programcsomagjának” egyik eleme volt. A pilotok célja az volt, hogy teszteljék az ART hatékonyságát miután a módszert Magyarországon néhány megyében alkalmazni kezdték, főleg fiatalkorú ill. fiatal felnőtt elkövetőknél.
18 pártfogó felügyelő lett kiképezve 2010 áprilisa és 2011 januárja között arra, hogy ART csoportvezetőként kliensek számára tréninget tartson. A képzést elemeztük és értékeltük, hogy kiderüljön, mennyire sikeresen fejlesztette a résztvevők szkilljeit és tudását annak érdekében, hogy megfelelő csoportfoglalkozásokat tartsanak elkövetők számára. A riport első része a két ART képzési időszakban az ART oktatóinak való visszajelzéseket vizsgálja és elemzi. Ezt követően a vizsgálat módszereit mutatjuk be és a 8 pilot eredményeit tekintjük át, valamint értékeljük. Igyekszünk következtetéseket levonni a pilot programokból, amelyek ösztönözik a további munkára vonatkozó javaslatokat. Ez a riport a STARR projekt eredményeinek egyike, a benne szereplő adatok egy részéről már a 2011 júniusában Szófiában rendezet STATRR zárókonferencián is beszámoltunk, valamint elérhető a STARR projekt weboldalán is: www.starr-probation.org. A STARR ART pilotok sikere is jól mutatja a kiváló együttműködést és kommunikációt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata - Pártfogó Felügyeleti Osztály valamint az Egyesült Királyság Bűnelkövető Kezelő Szolgálata (NOMS National Offender Management Service) között. Minkét szervezet részéről szükséges volt az együttműködés ahhoz, hogy egyeztessen a kutatás megtervezésében és kivitelezésében, valamint kölcsönös elkötelezettség kellett, hogy a megfelelő adatokat gyűjtik össze az ART pilot csoportokról. Az eredményes együttműködés tapasztalataira alapozva mindkét szervezet szívesen működik együtt a jövőben is.
4
ART pilotok értékelése
1. Értékelési célok
A STARR program egyik célkitűzése az volt, hogy pilotokon keresztül különböző módszerek kerüljenek bevezetésre, gyakorlati alkalmazásra, valamint értékelésre. Ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy a pártfogással kapcsolatos egyes szakterületeken a partnerországoknak útmutatást nyújtson, ill. a résztvevők az egyes útmutatásokat és javaslatokat megosszák egymással. Ezen kutatás és értékelés célja az, hogy az eredményes programok alkalmazásáról való jelenlegi ismereteinket közzé tegyük annak érdekében, hogy ezeket más országokban is be lehessen vezetni. Ez jól illeszkedik azon szélesebb körű teendők közé, hogy megvizsgáljuk azon „eredményes módszereket”, amelyekkel nemzetközi szinten is csökkenthető az újbóli bűnelkövetés, és különösen ahhoz, hogy hogyan lehet megőrizni, esetleg növelni az egyes programok, beavatkozási módszerek hatékonyságát akkor, ha egy másik országban való bevezetéshez változtatásokat kell végrehajtani rajtuk. A vizsgálat módszere lehetőséget teremt a bűnelkövetők számára is, hogy visszajelzéseket fogalmazzanak meg az ART program tartalmával és kivitelezésével kapcsolatban, emellett arra is reflektálhassanak, hogy az ART csoportban való részvételük milyen hatással volt rájuk. Ezek az információk gazdag adatokkal szolgálnak a kutatóknak számára, hogy megvizsgálják a program tartalmának környezetét, bevezetését, végrehajtását, hátrányait, továbbá az egyénekre gyakorolt hatásait. Ezen adatok később potenciálisan társíthatóak a visszaesés statisztikai adataival, amelyek tükrözik a program eredményességét, gyakran anélkül, hogy pontos képet kapnánk arról, hogy általánosan mi eredményes és mi nem az adott programmal kapcsolatban. Ennek ellenére azonban fontos, hogy elfogadjuk az „elkövető percepciójának” korlátait a program hatékonyságának értékelésére vonatkozóan. Vajon megfigyelhető az elkövetőknél reális percepció az újabb bűncselekmény elkövetésnek valószínűségére vonatkozóan, ill. meglátják a kapcsolatot a kriminogén problémák és a visszaesés között? (Moore 2009). Az értékelés célja, hogy több dimenziós megközelítéssel vizsgálja meg ART hatékonyságát. A hatékonyság kritériumai szerint a következők az alapvető eredmények: 1) Mit értek el a fiatalok azzal, hogy részt vettek a programban? A rehabilitációs cél teljesült, értve ezalatt az attitűdjeik megváltozását? Ahhoz hogy ez kiderüljön, a Goldstein és Glick (2001) által alkalmazott értékelést vettük figyelembe, és ezen elemek ismeretében fejlesztettük ki a magyar ART pilotok során alkalmazott folyamat- és eredményértékelést is. 2) Újabb
bűncselekmény
elkövetésének
csökkentése:
az
ART
legfőbb
célja,
hogy
a
csoportfoglalkozásokon részt vett fiatalok körében csökkenjen a további bűnelkövetés. A
5
fókuszcsoportos vizsgálat során minőségi adatokat gyűjtöttünk az ART csoportvezetőktől, a visszajelző kérdőíveknek pedig az volt a célja, hogy minőségi és mennyiségi adatokat szolgáltasson az ART-on részt vett kliensektől. Mindamellett ahhoz, hogy a visszaesésre vonatkozóan még pontosabb minőségi mutatókkal és elemzéssel rendelkezhessünk, egy kijelölt időszakban a kliensek 2 éves utánkövetésére lenne szükség. A 2 éves utánkövetés nem fért bele a program kereteibe, ezért ennek kivitelezése a magyar szakemberek jövőbeni feladata lehet.
2. Értékelési módszerek
Ez a rész a kutatás megtervezését tárgyalja, bemutatja hogy a kutatók milyen módszereket használtak ahhoz, hogy a kliensektől és a csoportvezetőktől adatokat gyűjtsenek a 2010 áprilisi és 2011 januári időszakra vonatkozóan.
1. táblázat: Azon helyszínek és időpontok felsorolása, ahol STARR projekt során ART csoportfoglalkozás valósult meg:
Megye
Cáros
Bács-Kiskun
Kecskemét Kalocsa 1
Borsod-Abaúj-
Miskolc
Zemplén Főváros
Budapest 1 Budapest 2
Hajdú-Bihar
Debrecen
Somogy
Fonyód
Veszprém
Veszprém
Csoportvezető
Csoportozás helyszíne
Bombolyáné Tatai Ágota Filotásné Majoros Andrea Mucsi Krisztina* Marosvásárhelyi László Filotásné Majoros Andrea Póli Róbertné ** Czufor András Papp Csaba Tamás József Horváth Hajnalka Németh József Molnár Hedvig Somogyi Zsófia
zárt intézményben (bv. intézet)
május 10 – július 6 (10 alkalom)
zárt intézményben (bv. intézet)
Kalló István Sitkei Zoltán Herczeg Attila Szanyi Zsolt
zárt intézményben (javító intézet) intézményben (nevelőotthon)
Vidi Veronika Stumpf Ákos
közösségben
augusztus 27 – november 19 (10 alkalom) június 22 – augusztus 17 (10 alkalom) április 26 – június 23 (10 alkalom) Szeptember 28 – November 30 (10 alkalom) Május 19 – Júli. 28 (10 alkalom) Szeptember 16 – November 19 (10 alkalom) Szeptember 23 – Január 13 (10 alkalom)
közösségben
közösségben közösségben
Az ART értékelő eszközök az alábbi dokumentumokat foglalják magukban:
1
Ütemezés
A szürkével színezett csoportokban töltöttek is folyamatértékelő
6
1. Kérdőív a csoportvezetőknek (lásd az „A” Függeléket): Az első és a második képzési alkalom után, a frissen kiképzett csoportvezetők által kitöltött kérdőív. A kérdőívek alapján a kutatók elemezni tudják a csoportvezetők visszajelzéseit és összehasonlítást végezhetnek az első és a második képzési alkalom között. 2. Folyamatértékelő kérdőív klienseknek (lásd az „B” Függeléket): Visszajelző kérdőív minden ART csoporttag számára, amelyet minden csoportfoglalkozás végén kitöltenek. Ez a kutatók számára lehetővé teszi, hogy adatokat gyűjtsenek a program folyamatáról, ill. minden egyes alkalomról. 3. Eredményértékelő kérdőív klienseknek (lásd az „C” Függeléket): A visszajelző kérdőív az ART tréninget elvégzett klienseknek készült, amely a csoporton részt vetteknek „mélyebb” válaszadást tesz lehetővé a teljes programról. 4. Az egyes csoportalkalmakat regisztráló nyomtatvány (lásd az „D” Függeléket): Az ART csoportvezetők számára készült nyomtatvány, amely minden csoportfoglalkozás után kitöltésre kerül. Minden kliensnél megmutatja, hogy részt vett-e az egyes alkalmakon (ennek alapján nyomon követhető a részvétel és a csoportból való kiesés) valamint lehetőséget ad arra, hogy a csoportvető jelezze, milyen ok miatt nem vett részt a kliens egy csoportfoglakozáson.
Ezen értékelő eszközök által mért eredményeket a következő fejezetben mutatjuk meg. A csoportvezetők szűkös lehetőségeinek következtében sajnos csak három ART csoportnál sikerült kitölteni a folyamatértékelő kérdőívet. (Lásd az 1-es táblázatot a 6. oldalon) Ennek ellenére lehetséges volt, hogy információt gyűjtsünk az egyes csoportfoglalkozásokról, amelyekből azért néhány következtetés levonható. Szerencsére a csoportok többsége az eredményértékelő kérdőívet sikeresen kitöltötte a csoportfolyamat legvégén, így a kutatók le tudták fordíttatni azokat és lehetővé vált értékelésük.
3. Mintaválasztás 6 megyében, ezen belül 7 városban zajlottak ART pilotok, Budapesten 2 ART csoportot tartottak. 6 megyéből 18 pártfogó felügyelő lett kiválasztva, ill. vett részt ART csoportvezetői képzésen. A képzés első szakasza 5 napos volt, amelyet a Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rahabilitációs Központjában (Pilisszentkereszten) tartottak, ezután a csoportvezetők párosával vezettek le egy teljes csoportfolyamatot pártfogó felügyelet alatt álló kliensek ill. zárt intézményben lévő bűnelkövetők számára. A 8. oldalon található 2. táblázatot mutatja, hogy milyen kliensek lettek kiválasztva. Az ART tréning célcsoportja azon elkövetők, akik bűncselekménye impulzív agresszív viselkedéssel függ össze. A program főleg fiatal elkövetőket céloz meg, és a résztvevők életkora 16-20 év között mozgott, viszont a Kalocsai Fegyház és Börtönben főleg felnőtt női elkövetők vettek részt rajta. A résztvevők nagy részének 1-3 évig
7
terjedő büntetése volt, azonban néhány női elkövető Kecskeméten emberölésért 10 éves, ill. afölötti szabadságvesztéssel járó büntetést kapott.
2. táblázat: STARR ART csoportok
ART Csoport
Nemek aránya
Életkor
Bűncselekmény
Büntetés hossza
Budapest 1
11 férfi 3 nő
16 -20 év
1 - 5 év
Budapest 2
6 férfi 3 nő
16 -20 év
Debrecen Fonyód
8 férfi 10 férfi
16 -19 év 15 -17 év
Kalocsa
9 nő
25 -42 év
Kecskemét
7 nő
18 -21 év
Miskolc
7 férfi 2 nő 3 férfi 2 nő
15 -20 év
rongálás, bántalmazás, garázdaság könnyű testi sértés, garázdaság, rablás rablás agresszív deviáns viselkedés felderített bűncselekmény nélkül rablás, lopás, vezetés alkoholos befolyásoltság alatt emberölés, rablás, garázdaság lopás, garázdaság, rongálás könnyű testi sértés, garázdaság
Veszprém
17 -18 év
1 -3 év
1 -3 év nem releváns
2 -6 év
18 hónap -12 év 1 -2 év 1 év
Az összes STARR ART pilot csoport homogén volt. Néhány csoportban a résztvevőknek ügyészség vagy bíróság rendelt el a pártfogó felügyelet mellett külön magatartási szabályként csoportfoglalkozáson való részvételt, ill. speciálisan ART-ot. A magyar Pártfogó Felügyelői Szolgálat jelenleg nem használ sztenderdizált kockázat- és szükségletértékelő eszközt, azonban a pártfogó felügyelők az általuk készített környezettanulmányban és pártfogó felügyelői véleményben javaslatot tehetnek az ügyésznek ill. bírónak külön magatartási szabály alkalmazására.
Számos ART csoportvezető, aki zárt intézményben tartott csoportot, sikeresebbnek értékelte a csoportfolyamatot, mint azon kollégái, akik alternatív szankció végrehajtása alatt álló klienseknek tartottak ART tréninget. Számos vidéki területen azért nem lehet ART csoportot tartani, mert kevés elkövetőnek rendelnek el külön magatartási szabályt, valamint a csoportfoglalkozásokra való elutazás költségeit nem tudja fedezni sem a pártfogó szolgálat, sem a résztvevők. Ez azt jelenti, hogy néhány célcsoportba tartozó elkövető a fenti ok miatt nem vehetett részt ART tréningen.
8
Az ART csoportvezetők képzésének eredményei
17 pártfogó felügyelő vett részt a képzés 5 napos első szakaszán 2010 áprilisában, hogy megtanulják az ART programot, amit főleg pártfogás alatt, valamint zárt intézményben lévő elítéltek számára tartanak. A képzés után a csoportvezetők párosokat alkottak, így 8 STARR ART pilot jött létre. A tréningmódszer alapján minden trénerpárosnak egy teljes ART tréninget kellett levezetni kliensekkel az ART képzés első szakasza (2010 április) és második része (2010 december) között. Néhány trénerpáros közvetlenül az első képzési szakasz után kezdte el a tréning levezetését, a többiek pedig ősszel; egy kivételével az összes STARR ART pilot 2010 áprilisa és novembere között zajlott. A képzés második, 4 napos szakaszán ugyanazon pártfogó felügyelők vettek részt 2010 decemberében, hogy tovább finomítsák tudásukat, valamint túljussanak mindazon nehézségen és akadályon, amely a végrehajtás szakaszában jelentkezett. Az ART képzés első részét két magyar ART oktató tartotta, a második szakaszban csatlakozott hozzájuk egy angol ART oktató is.
Mindkét
tréningszakaszt
a
Büntetés-végrehajtási
Szervezet
Továbbképzési
és
Rahabilitációs
Központjában tartották Pilisszentkereszten. Minkét alkalom végén a résztvevők visszajelző kérdőívet töltöttek ki; ezzel lehetőséget kaptak arra, hogy elmondják véleményüket a tréning minőségéről, a tréning alapját képező 3 modul érthetőségéről, ill. azon elemekről, amelyek szerintük változtatásra, fejlesztésre szorulnak.
Az eredmények a kérőívben feltett kérdések sorrendje szerint lettek összegyűjtve. A két tréningszakasz visszajelzései együttesen kerülnek bemutatásra.
9
1.
A tréning felépítésének és tartalmának összehasonlító eredményei, az elsajátított tudás és tapasztalatok a program későbbi megvalósításához
1.1 Mennyire volt érthető az egyes modulok felépítése és tartalma?
(1. Grafikon)
Az első tréningszakasz eredményei azt mutatják, hogy a Szociális Készségek kapták a legmagasabb pontszámú értékelést, az összes résztvevő szerint jól felépített és egyszerű volt a megértése, emellett az Indulatkontrol és az Erkölcsi Érvelés is szintén magas pontszámot kapott. Az Indulatkontrolt 13 csoportvezető értékelte „nagyon érthető”-nek, 3 „elég érthető”-nek az Erkölcsi Érveléshez hasonlóan, amit 11-en „nagyon érthető”-nek, 5 fő pedig „elég érthető”-nek jelölte.
Feltételezhető lenne, hogy a második képzési szakaszban a modulok érthetősége tovább nőtt, mert a csoportvezetőknek lehetősége volt arra, hogy tisztázzák azon elemeket, amelyeket félreértettek vagy nehéznek találtak. A második tréningszakasz eredményei hangsúlyozzák, hogy az Erkölcsi Érvelés értékelése nem változott, az egyik résztvevő viszont „közepes”-nek értékelte érthetőségét. Hasonló volt a helyzet az Indulatkontrol esetében is, egy résztvevő „elég érthető”-nek értékelte a második szakasz végén. A Szociális Készségek érthetőségének értékelése elenyészően csökkent a második tréningszakasz végén, néhányan „nagyon”, 2 pártfogó pedig „elég érthető”-nek értékelte.
10
1.2 A résztvevők értékelése arról, hogy mennyire elégedettek a tréning alatt szerzett elméleti ismeretekkel
Első szakasz (2. Grafikon)
Második szakasz (3. Grafikon)
Az első tréningszakaszt bemutató diagram szerint egyik résztvevő sem volt elégedetlen a megtanult elméleti ismeretekkel, 2 fő értékelte átlagosnak (részletesebb kifejtés nélkül), a résztvevők többsége (88%) jónak, vagy nagyon jónak értékelte. Még pozitívabb, hogy az összes csoportvezető „nagyon” és „eléggé” elégedett volt az elméleti ismeretekkel, amelyeket a második tréningszakaszban szereztek 8 hónappal később.
1.3 A résztvevők értékelése arról, hogy mennyire elégedettek a tréning alatt szerzett gyakorlati ismeretekkel Első szakasz (4. Grafikon)
Második szakasz (5. Grafikon)
11
Az ART csoportvezetővé képzett pártfogó felügyelők nagy része elégedett volt az első képzési szakaszban szerzett gyakorlati ismeretekkel, 56 %-a a „nagyon” elégedettként értékelte ezt. A résztvevők 8% „eléggé”, ill. 6%-a közepesnek ítélte ezt, viszont senki nem válaszolta azt, hogy nem jutott elég gyakorlati ismerethez. A tréning második szakasza hasonló eredményt hozott, néhány résztvevő elégedettsége tovább nőt, néhányuké viszont csökkent.
1.4 Úgy érezték a résztvevők, hogy kellő ismeretet szereztek az ART vezetéséhez?
Első szakasz (6. Grafikon)
Második szakasz (7. Grafikon)
Az első tréningszakasz után a résztvevők kb. 62 % nyilatkozta azt, hogy „megfelelő” ismeretek birtokába jutott az ART tréning vezetéséhez, további 25 % azt mondta, hogy „kimagaslóan” sok ismerethez jutott, vagyis nagyon felkészültnek érzi magát ART tartására. Csupán 2 résztvevő nyilatkozott úgy, hogy a tréning után nem érzi magát teljesen alkalmasnak arra, hogy a módszert gyakorlatban alkalmazza. Az eredmények jelentősen javultak a második tréningszakasz után: a résztvevők összesen 88%-a, ebből 53% nyilatkozta, hogy ”nagyon”, 35%-a pedig azt, hogy, hogy „eléggé” felvértezettnek érzi magát arra, hogy klienseknek ART csoportfoglalkozást tartson, 12% pedig azt mondta, hogy a tanultak közepesen készítették fel. Fontos, hogy egy résztvevő sem érezte úgy a képzés végén, hogy nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel tréning tartására.
12
1.5 A résztvevők nyilatkozata arról, hogy szeretnék-e használni az ART módszert elkövetőkkel
(8. Grafikon)
Nyilvánvaló, hogy a csoportvezetők újabb ART tréningek levezetésével folyamatosan tovább szeretnék növelni tudásukat és a szakmai tapasztalatukat. Mindkét tréningalkalom hasonló eredményt hozott abból a szempontból, hogy szinte az összes résztvevő folytatni szeretné ART tréningek tartását kliensek részére. A második tréningszakasz végén az egyik csoportvezető csak „közepes”-re értékelte szándékát további tréningek tartására; ő nem volt olyan lelkes, mint a többi kollégája, de erről nem lehetett többet megtudni, mert a résztvevő nem írta le az okokat a kérdőívben.
1.6 A csoportvezetők szerint mennyire lesz lehetőségük további ART tréningek tartására?
Első szakasz: A részvevők értékelő válaszokat adtak arra vonatkozóan, hogy vajon fognak-e tudni ART tréninget tartani a későbbiekben is, ill. használják-e majd a megszerzett készségeket munkájuk során. Minden résztvevő pozitívan válaszolt, amely arra utalt, hogy mindennapi munkájukban szeretnék alkalmazni a megtanult készségeket pl.: “Börtönpártfogóként lesz lehetőségem alkalmazni a tanultakat a bv.-ben tartott konzultációs napokon.” “Pártfogóként remélem, hogy fogom használni a napi munkám során.”
13
Minden csoportvezető azt nyilatkozta, hogy legkésőbb 2010 őszén el tudja kezdeni a tréninget ill. ezt követően évente lesz lehetősége legalább két teljes tréningfolyamatot levezetni. “Két vagy három tréning évente.” “Várhatóan lesz lehetőségem arra, hogy ősztől alkalmazzam ezt a módszert.” “Az első csoportot jó lenne egy vagy két hónap múlva elkezdeni, azután folyamatosan egymás után ART-ot tartani 1-1,5 hónapos szünetekkel.”
Második tréningszakasz: Az erre a kérdésre adott válaszok kissé megváltoztak a második szakasz után. 2010 decemberére néhány csoportvezető kicsit negatívabb lett azzal kapcsolatban, hogy lesz-e lehetősége ART-ot tartani: “A mostani változások miatt azt hiszem, hogy minimális az esélye.” “Ebben a pillanatban nem sok esélyét látom a folytatásnak.” Nyilvánvaló, hogy a hazai közigazgatási átalakítás előre láthatóan érinti a helyi végrehajtást is, ezért szkeptikusak az újonnan kiképzett csoportvezetők az ART jövőbeli alkalmazásával kapcsolatban.
Mások nem voltak ennyire negatívak, mégis óvatosan ítélték meg a kérdést: “A munkatehertől függ, hogy lesz-e lehetőség ezen felül tréninget is tartani.” “Körülbelül 50% az esélye.” “A szervezeti változás után meglátjuk, hogy mi lesz a mi szerepünk, ill. a TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Programja) szerepe a program megvalósításában. “A munkateher függvénye, talán heti 1 alkalommal.” Ezek a csoportvezetők úgy látják, hogy a gyakorlatban nem lesz könnyű alkalmazni az ART-ot elsődlegesen a jelenlegi nagy munkaterhük miatt, valamint a szervezeti változás után várható szerepük következtében. Néhány óvatos válasz ellenére a második tréningszakasz után a csoportvezetők többsége továbbra is rendkívül pozitív maradt az ART folytatásának lehetőségével kapcsolatban: “Ez nem kérdés, ez kötelesség!“ “Legalább egy vagy két tréning évente.” “Még a mostani munkateher mellett is évente 2 vagy 3 csoportot indítanék.” “A börtönben feltétlenül, és szeretnénk az ügyészséget és a bíróságot is tájékoztatni erről a lehetőségről.” “Körülbelül 2 vagy 3 alkalommal évente.”
14
Ezek a válaszok az első tréningszakasz utáni azon reakciókból csengtek vissza, amelyek azt hangsúlyozták, hogy sok csoportvezető még mindig bízik abban, hogy szkilljeiket és tudásukat felhasználva fognak tudni ART-ot tartani kliensek számára 2011-ben.
1.7 A csoportvezetők válaszai arra, hogy hol és milyen célcsoportjaik ill. terveik vannak az ART tartásával kapcsolatban.
Első tréningszakasz: Különböző válaszok születtek arra, hogy milyen környezetben és kiknek tartsanak a csoportvezetők tréninget pl.: “Börtönben felnőtt férfi elkövetőkkel és pártfogó felügyelet alatt állókkal remélhetőleg.” “Nevelő intézetben fiatalkorúakkal, heterogén csoportban.” “Talán börtönben fiatalkorúakkal, felnőtt korúakkal, női és férfi elkövetőkkel.” “Foglalkoztatóban – a csoporttól függően.” Habár az ART-ot főleg fiatal elkövetők kezelésére fejlesztették ki, számos pártfogó börtönben lévő felnőtt férfi elkövetővel szerette volna először kipróbálni a módszert: “Börtönben – felnőtt férfi elkövetőkkel.” “Büntetés-végrehajtási intézetben férfiakkal, fiatalkorúakkal és felnőttekkel.” “Felnőtt korú elkövetőkkel börtönben.” Ezek a válaszok arra utalnak, hogy az ART a kiképzett csoportvezetők számára egy rugalmasan kezelhető programnak tűnik, amely zárt intézményben, foglalkoztatóban ill. más helyszíneken, különböző korú és nemű elkövetők számára alkalmazható.
Második tréningszakasz: A csoportvezetők többsége azt válaszolta, hogy elképzelése szerint tudna fiatal, pártfogó felügyelet alatt álló elkövetőknek ART-ot tartani. “Iskolában vagy a megyei hivatalban, pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorú elkövetőkkel, akiknek külön magatartási szabályként van elrendelve a csoportfoglalkozás.” “Fiatalkorúaknak, pártfogás alatt álló személyeknek – a hivatalban.” “Fiatalkorúaknak – külön magatartási szabállyal.” “Pártfogoltaknak, fiatalkorú elkövetőknek.“
15
Nyilvánvaló, hogy azon fiatalkorúak esetében, akiknek külön magatartási szabályként rendeltek el az ART-ot, azt közösségi büntetésként kell végrehajtani. Több csoportvezető megjegyezte, hogy zárt intézményben lévő fiatalkorú elkövetőnek szeretne csoportfoglalkozást tartani: “Fiatalkorú börtönben, fiúknak és lányoknak.” “Nevelőintézetben és foglalkoztatóban, fiatalkorú fiúknak és lányoknak.” A felnőtt korú elkövetőknek tartott ART gondolata a tréning első szakasza után elhangzottak alapján köszönt vissza. Számos csoportvezető azt mondta, hogy az ART-ot “börtönben felnőtteknek” szeretné megtartani, egy személy válaszolta, hogy “bv. intézetben, felnőtt női elítéltekkel fogok csoportozni”.
2.
Az ART képzők értékelése
Ezek az eredmények azt próbálják bemutatni, hogy a csoportvezetőket képzők mennyire voltak képesek megtanítani az ART módszerét, mennyire sikeresen adtak szakmai tanácsokat és támogatást a tréning elsajátításához, valamint kivitelezéséhez.
2.1 Az ART képzők szakmai ismeretei a csoportvezetők értékelése szerint
(9. Grafikon)
16
Amikor az első tréningszakasz végén kérdőívben feltettük a kérdést, hogy a résztvevők hogyan értékelnék a képzők szakmai ismereteit, akkor minden csoportvezető a skálán szereplő legmagasabb értéket jelölte meg, amely azt mutatta, hogy nagy hatással volt rájuk a képzők szakmai ismerete. Az ezt követő 4 napos második tréningszakasz után az eredmények relatíve hasonlóan alakultak; az egyetlen anomália az volt, hogy az egyik résztvevő Simon Fraser tudását „közepes”-nek értékelte és egy másik pártfogó Bogschütz Zoltán ismereteit „elég jónak” jelölte. Mivel Simon Fraser nem tudott hazánkba utazni az első tréningszakaszra, ezért nem lehetett összehasonlítani azt, hogyan változott az értékelése, az viszont látható volt, hogy Horváth Sarolta és Bogschütz Zoltán ART ismereteit a 8 hónappal későbbi képzésen is hasonlóan jónak értékelték.
2.2 A csoportvezetők értékelése arra vonatkozóan, hogy az ART képzők menyire tudták átadni ismereteiket a programra vonatkozóan. (10. Grafikon)
Minden pártfogó, aki részt vett az első tréningszakaszban úgy értékelte, hogy mindekét ART oktató nagyon jól tanította a módszert. Az egyik válaszadó szerint Horváth Sarolta „jól” adta át az ismereteket, a többi 15 válasz szerint Horváth Sarolta és Bogschütz Zoltán is „nagyon jó” tanították a módszert. A második szakasz 4 napja utáni értékelése ettől egy kicsit eltérő eredményt mutatott, habár a válaszadók többsége továbbra is úgy gondolta, hogy az oktatók tudásátadó képessége „nagyon jó”. Az előző kérdéshez hasonlóan az egyik résztvevő Simon Fraser tanítási technikáját „közepes”-nek minősítette, további néhány csoportvezető Sarolta és Zoltán tudásátadó képességét „jónak” értékelte „nagyon jó” helyett.
17
3.
A második tréningszakaszra vonatkozó eredmények
A következő eredmények csak a második tréningszakaszra vonatkoznak. Ezeket a kérdéseket azért tettük fel, hogy információt kapjunk arról, vajon a második tréningszakasz jól kiegészítette-e az elsőt, ill. hogy a csoportvezetőknek az ART tartásához további szkilleket és magabiztosságát adott-e.
18
19
A tréning eredményeinek összegzése
-
Úgy tűnik, hogy a csoportvezetők elégedettnek voltak az ART oktatók szakmai tudásával és képességével, ahogy átadták a csoportnak ismereteiket, és gondoskodtak arról, hogy a résztvevők a lehető legjobban elsajátítják a módszert minkét tréningalkalom során.
-
Az ART három komponense közül a Szociális Készségek-et értékelték a legérthetőbbnek a résztvevők, ezt követte az Indulatkezelés, az Erkölcsi Érvelés volt a harmadik.
-
A Szociális Készségek érthetősége a második képzési szakaszt követően kissé csökkent; habár ehhez kapcsolódóan fontos megjegyezni, hogy a résztvevők vélhetően nem emlékeztek arra, hogyan válaszoltak ezekre a kérdésekre az első tréningszakasz után.
-
Hogy teljes és pontos képet fessünk a programról, meg kell jegyezni, hogy nem volt olyan csoportvezető, aki azt mondta, hogy ne lett volna számára érthető valamelyik modul.
-
A csoportvezetők többsége azt gondolta, hogy az ART képzés megfelelően felkészítette őket szkillekkel, gyakorlati ismeretekkel és tapasztalatokkal arra, hogy magabiztosan tartsanak tréninget elkövetők számára. Ezenkívül a megszerzett szkilleket a pártfogó felügyelői napi tevékenységek során is hasznosítani lehet.
-
Úgy tűnik, hogy a résztvevők az oktatás első szakaszában kissé bizonytalanok voltak abban, hogy hol fognak ART-ot tartani; vegyesek voltak a válaszok, a csoportvezetők említették a foglalkoztatót, a javítóintézetet, a közösségi büntetések végrehajtásának egyéb lehetséges helyszíneit és a bv. intézetet.
-
Továbbá tisztázni kellett, hogy Magyarországon milyen korú és nemű elkövetőket céloz meg az ART. Az első tréningszakasz után néhány csoportvezetőnek rögtön lehetősége nyílt az ART kipróbálására kliensekkel, és nyilvánvalóvá vált, hogy ez azon a területen és célcsoporttal történik, akikkel az adott pártfogó dolgozik.
-
Az is egyértelmű, hogy a 2010 decemberében megtartott második tréningszakasz sikeres volt, mert fejlesztette és finomította az első alkalom során szerzett ART tudást.
-
A csoportvezetők úgy érezték, a képzés második szakasza megfelelő lehetőséget biztosított számukra, hogy feltegyék az addig megválaszolatlan kérdéseket, és korrigálják az ART tréning tartása alatt felmerült hibákat.
-
A csoportvezetők javasoltak néhány apró módosítást és kiegészítést a programban: o
Szüksége van írott kézikönyvre a csoportvezetőknek, hogy tudják mihez tartani magukat és tudjanak mire támaszkodni az ART tartása során.
o
Több elméleti anyag szükséges a képzés alatt, hogy a csoportvezetők felvérteződjenek azokkal az elméleti háttérismeretekkel, amelyek alapján a program kialakult.
o
Az ART utáni egyéni áttekintés – egyéni beszélgetés a képzőkkel.
20
o
További alkalom arra, hogy gyakorolhassák szkilljeiket egymással ill. a kliensekkel és rendszeresen kapjanak visszajelzéseket a képzőktől.
Megjegyzendő, hogy minden kérdőív anonim módon került felvételre, azonban amennyiben a kitöltő szerette volna, ráírhatta nevét a válaszadáskor.
21
ART Pilot Eredmények
Ez a fejezet az ART programokban résztvevő kliensektől összegyűjtött eredményeket mutatja be. Az „ART egyes foglalkozásainak értékelő kérdőíve”, ill. az „értékelő kérdőív a csoportfolyamat legvégén” (lásd Függelék B és C) című dokumentumokat az ART során ill. a folyamat lezárásakor töltötték ki a kliensek. A minta kiválasztásával, valamint az ART pilotok helyszínével kapcsolatban az 1. táblázat (6. oldal) és a 2. táblázat (8. oldal) nyújt további információt.
1. A folyamat értékelésének eredményei Az adatokhoz való hozzáférésre, a forrásokra és a rendelkezésre álló időre való tekintettel az ART egyes foglalkozásainak értékelő kérdőívei a 8-ból csak 3 pilot helyszínen lettek kitöltve. Ezek közül két csoport a folyamat során rendszeresen töltötte a kérdőíveket, egy csoport pedig ezt csak a foglalkozások felétől kezdte el. Az alábbi eredmények mutatják a kliensek egyes tréningalkalmak utáni értékelését. Kalocsán a 4. tréningalkalomig nem lettek kitöltve a kérdőívek. A 2. budapesti és a fonyódi pilotot során az értékelőlapokat az első foglalkozástól kezdve kitöltötték a résztvevők, viszont nem érkeztek válaszok a 2. budapesti pilotot 6. foglalkozásáról (lásd a 2. táblázatot a 8. oldalon, amely az ART csoportokról szól). Fontos megjegyezni, hogy néhány folyamatértékelő lapon egyes kérdésekre nem adtak választ a kitöltők, ezért a válaszok nem minden esetben tükrözik az ÖSSZES résztvevő véleményét az egyes csoportokban. Továbbá a három csoport létszáma eltérő volt egymástól, ill. néhány résztvevő nem ment el az egyes foglalkozásokra, vagy időközben a sok mulasztás miatt kiesett a csoportból. Annak ellenére, hogy nem lehetséges az egyes kérdésekre adott válaszok %-os értékelése, mégis ad egy körülbelüli képet a válaszok milyenségéről, amelyeket azon kliensek adtak, akik részt vettek tréningeken.
Az eredmények a folyamatértékelő kérdőív egyes kérdésekre adott válaszok alapján kerülnek bemutatásra a lap egyik oldalán diagramos ábrázolással, a másik oldalán pedig szöveges összefoglalóval. Minden kérdésnél az első diagram és a mellette lévő leírás a 2. budapesti csoportra vonatkozik, a második pár a kalocsai pilotra, a harmadik pedig a fonyódi csoportot jelöli.
22
1.1 Válaszok a csoportban való légkörre vonatkozóan
Jelmagyarázat:
23
24
1.3 Válaszok arra, hogy a résztvevők mennyire voltak elégedetek a csoportvezetők munkájával
25
1.4 Adtak eszközöket az egyes csoportalkalmak az impulzív agresszív vislekedés megváltoztatására?
26
1.5 Változtatások a foglalkozások fejlesztése érdekében
27
1.6 Észrevételek és vizsgálat A 2. budapesti csoport eredményei általában pozitívnak mondhatóak az összes fenti táblázat viszonylatában. Úgy tűnik, hogy ettől csak a 4. alkalom mutat eltérést, mind a csoportlégkör, mind pedig a foglalkozás tartalmával való elégedetlenség tekintetében. Összefoglalóan úgy tűnik, hogy a résztvevők több mint fele úgy gondolta, a program csak kis befolyással volt viselkedésükre, ennek ellenére kevés kliens javasolt változtatást a program fejlesztése érdekében. Kalocsán – Budapesthez hasonlóan – általában szintén pozitív eredmények születtek, a programon való változtatási javaslatok azonban vegyesebb képet mutattak. Nyilvánvaló, hogy a 9. csoportfoglalkozás volt a legsikeresebb Kalocsán, a legkevésbé sikeres pedig a 8. találkozás volt. Végül a fonyódi eredmények inkább negatív képet mutatnak. A csoportvezetők tevékenységének értékelését illetően a csoportlégkört tekintve, valamint a program viselkedésre gyakorolt hatását illetően az eredmények arról tájékoztatnak, hogy a résztvevők általában elégedetlenek voltak a legtöbb foglalkozással. Viszont ezen észrevételek ellenére szinte az összes résztvevő azt válaszolta, hogy nincs javaslata a program fejlesztésére. Sajnos a kevés válasz miatt nehéz összehasonlítani az egyes foglakozásokat, és más aspektusokat, mint pl. a csoportlégkör és a program tartalmával való elégedettség. A folyamatértékelés következő lépése ezért az lehetne, ha biztosítani tudnánk a tréning ugyanolyan színvonalú levezetését számos helyszínen, továbbá össze lehetne vetni a résztvevők visszajelzéseit az egyes alkalmak tartalmával, a foglalkozásokon alkalmazott csoportvezetői stílussal, a csoportfoglalkozásokon résztvevő kliensek számával stb. A jelenlegi hiányos adatok alapján nem lehetséges további messzemenő következtetést levonni sem egyes csoportfoglalkozási alkalmakat sem pedig tendenciákat illetően.
Nyilvánvaló, hogy a kutatást leginkább az nehezítette meg, hogy kevés kitöltött folyamatértékelő kérdőív érkezett vissza csoportvezetőkhöz. Ennek leginkább az idő- és forráshiány volt az oka; a csoportvezetők megjegyezték, hogy nehéz volt úgy ART-ot vezetni, hogy ez a tevékenység többletmunkaként jelent meg számukra. Az is nyilvánvaló, hogy a folyamatértékelő kérdőívek minden alakalom végén való kitöltése negatív hozzáállást váltott ki a résztvevők egy részéből, ezért időnként a jó csoportlégkör, ill. a nyugodalom fenntartása érdekében a folyamatértékeléstől eltekintettek. További vizsgálat lenne szükséges olyan környezetben, amikor a szükséges idő ill. források a csoportvezetők rendelkezésére állnak, hogy képesek legyenek egy teljes körű kutatást lefolytatni, hogy kiderüljön az ART mennyire hatékony ezekkel az elkövetőkkel Magyarországon. A jelenlegi részleges eredmények nem tesznek lehetővé teljes körű vizsgálatot és összehasonlítást minden egyes csoportfoglalkozási alkalomra kiterjedően.
28
További nehézséget jelent az elemzésnél, hogy a kérdőívben feltett kérdések indoklására kevés megjegyzést, magyarázatot írtak a csoporttagok. Ennek legkiemelkedőbb példája, hogy azon résztvevők közül, akik szerint változtatni ill. módosítani kellene a programon, egyiküktől sem érkezett konkrét válasz arra, hogy pontosan milyen változtatásokat szeretnének. Ezen kvalitatív információk hiánya nehézséget okozott a kutatóknak, hogy további következtetések vonjanak le a program különböző aspektusaira vonatkozóan.
Az egyik javaslat az, hogy legyen utánkövetés minden csoportvezetőnél, ezáltal kiderülne, hogyan építették fel az egyes csoportfoglalkozásokat a tartalom és kivitelezés szempontjából. Ez segítené a kutatókat, hogy összefüggést lehessen találni a válaszok és az egyes csoportalkalmak között, hogy pontosan milyen területekre (csoportvezetők stílusa, tartalom stb.) utalnak a válaszok. A kutatás kezdeti tervezésekor az is szerepelt, hogy a csoportvezetők is töltsenek ki minden foglakozás után értékelő kérdőívet, amelyekben a fenti eredmények és nehézségek szintén megjelentek volna, azonban ez később nem valósult meg az idő szűke miatt, valamin azért, mert csak kevés kitöltött kérdőív érkezett volna vissza a kutatókhoz.
29
2. A kimenetel értékelésének eredményei A kimenetet, ill. az eredményeket értékelő kérdőívet minden ART résztvevő megkapta, amint befejezte „ART utazását”. Az eredmények az értékelőlap szerinti kérdések alapján lettek összesítve. Minden ART pilot helyszínén mért eredményt grafikon mutat be. Kommunikációs nehézségek miatt a kutatók a 2. budapesti csoport 11 résztvevőjének válaszai közül csak 3-ból tudtak érdemi eredményeket kinyerni, amelyek ugyan bemutatásra kerülnek, de nem kerültek elemzésre, mert nem tükrözik megfelelő mértékben a csoport egészének véleményét. A folyamatértékeléshez hasonlóan néhány résztvevő elutasította egyes kérdések esetében a válaszadást, ezért a válaszok nem tükrözik pontosan MINDEN résztvevő véleményét.
2.1 A csoporthangulat összefoglalóan (30. Grafikon)
A legpozitívabb eredmény Kalocsán született, ahol a résztvevők 100%-a szerint „nagyon jó” volt a hangulat, ill. Debrecenben, ahol a résztvevők 50-50%-a nyilatkozott úgy, hogy a csoportlégkör „jó” vagy „nagyon jó” volt. Veszprémben is hasonlóak lettek az eredmények, habár az 5 főből csak 4-en töltötték ki az eredményértékelő kérdőívet, de eléggé vagy nagyon meg voltak elégedve a teljes csoportfolyamat hangulatával. Kecskeméten 4 résztvevő válaszolta, hogy a csoporthangulat „közepes” volt, a többi 3 fő azt mondta, hogy „nagyon jó” volt. Az 1. budapesti csoport többsége (80%) a „közepes” hangulatot jelölte meg. Fontos megjegyezni, hogy a „csoportlégkör” kifejezés valószínűleg minden résztvevőnek egy kicsit mást jelent, valamint azt, hogy annak ellenére, hogy a folyamat legvégén egy összesített eredmény született, mégis valószínűleg az egyes alkalmak értékelései adnak lehetőséget jobban arra, hogy megvizsgáljuk, hogyan hatottak a csoportra az egyes foglalkozások során tárgyalt témakörök.
30
2.2 A tanított koncepció megértése
Látható, hogy a „nagyon jó” értékelést kapta minden résztvevőtől Veszprémben és Kalocsán a tanított koncepció egész program során történő megértése, valamint a 7 résztvevőből 4-en ezt jelölték meg Kecskeméten is. Az 1. budapesti csoport 14 résztvevőjéből csak 11-en töltötték ki az eredmények értékelésére szolgáló kérdőívet, közülük pedig csak két fő értékelte „nagyon jó”-nak koncepció (31. aGrafikon) megértését. A többség ezt a kérdést vagy „jó”-nak, vagy „közepes”-nek ítélte, volt azonban egy személy, aki állítása szerint csak nagyon keveset értett meg belőle. Ehhez hasonlóan Debrecenben is az összes résztvevő legalább „közepes” megértéssel fejezte be a programot, 1 kliens értette meg a koncepciót „nagyon jól”, emellett pozitívum, hogy 4 fő pedig „jól”.
2.3 A csoportvezetők tevékenységével való elégedettség
Az előzőekhez hasonlóan pozitív eredmények születtek Veszprémben és Kalocsán, ahol az összes résztvevő nagyon elégedett volt a csoportvezetők munkájával; ezt tükrözték a debreceni válaszok is.
31
Miskolcon és Kecskeméten is pozitív eredmények születtek, az összes résztvevő legalább „közepes”-nek ítélte a csoportvezetők munkáját, Miskolcon 6-ból 4 fő (67%) jelölte meg az „elégedett” választ, Kecskeméten 7-ből 4 fő (57%) adta „nagyon elégedett” értékelést.
2.4 Az ART csoportvezetőkkel való kapcsolat minősége Debrecenben az eredmények alátámasztják az előző kérdésre adott válaszokat, amelyek a csoportvezetők munkájának megítélésére vonatkoztak. Jelen kérdésre a kliensek többsége „jó”-nak vagy „nagyon jó”-nak értékelte a kapcsolatát csoportvezetőivel. Emellett Veszprémben az összes résztvevő azt nyilatkozta, hogy „nagyon jó” kapcsolatot alakított ki ART csoportvezetőivel. Mindkét csoport eredményei arról tanúskodnak, hogy a csoportvezetőknek sikerült jó kapcsolatot kialakítaniuk a résztvevőkkel, következésképpen meg tudták nyerni a őket a program elvégzéséhez. A Kecskemétről és Miskolcról származó eredmények is azt mutatják, hogy az egyes csoportokból legalább 5 résztvevő „nagyon jó”-nak értékelte kapcsolatát ART csoportvezetőjével, és nem volt olyan résztvevő, aki ne lett volna megelégedve a kialakult kapcsolattal. Az 1. budapesti csoportban a 11 résztvevőből csak egy fő volt, aki rosszra értékelte kapcsolatát csoportvezetőjével, és a válaszadók többsége (45%) jegyezte meg, hogy az ART csoportvezetőkkel való kapcsolata „közepes” volt. A kalocsai csoportnál látható, hogy az összes kliens „nagyon jó” kapcsolatot alakított ki ART csoportvezetőjével. Ez szintén összekapcsolható az előző kérdéssel, amelyből az derült ki, hogy kiemelkedő volt a csoportvezetők tevékenységével való elégedettség. Ha a kliensek képesek a csoportvezetőkkel pozitív kapcsolatot kialakítani, akkor ez lényegesen befolyásolja a program iránti elköteleződését és az ismeretek megszerzésének hatékonyságát.
(33. Grafikon)
32
2.5 A program tartalmának hasznossága
A grafikon viszonylagosan vegyes véleményeket mutat a program tartalmának hasznosságát illetően. Ismételten nagyon pozitívak voltak az eredmények Debrecenben és Kalocsán; ezek azt mutatták, hogy a kliensek 100%-a „nagyon hasznosnak” találta a programot; Veszprémben pedig az összes résztvevő minimum „elég hasznosnak” értékelte azt. Azonban máshol nem ilyen eredmények mutatkoztak; az 1. budapesti csoportban a 11 főből két kivétellel a program tartalmát „elég” hasznosnak találták, a többiek közül „közepes”-nek 4 fő, „kevéssé” hasznosnak 3 résztvevő, „használhatatlannak” pedig 2 kliens értékelte. Annak ellenére, hogy vannak egyenlőtlenség az eredményekben, nyilvánvaló, hogy az összes beérkezett válasz kb. 38%-a „nagyon” hasznosnak ítéli a program tartalmát, 23%-a értékeli „elég” hasznosnak, „közepesen” hasznosnak 23%-a látja; végül a résztvevők csupán 6%-a értékeli úgy, hogy haszontalan volt.
2.6 Az egyes foglalkozások hosszának értékelése
Egyenlőtlenség figyelhető meg az eredmények tekintetésben, többen „nagyon elégedettek”, számos „kevéssé” vagy „egyáltalán nem” elégedett válasz is érkezett az alkalmak hosszúságának értékelésekor. Kalocsán ismételten az összes résztvevőnek pozitív volt a visszajelzése és „nagyon elégedett” választ adott; a debreceni, ill. fonyódi válaszadók legalább 50%-a is ezt az értékelést adta. A veszprémi kliensek többsége „eléggé elégedett” volt, az egyik megjegyzés szerint „3 óra túl intenzív egy napon”. Miskolcon a válaszadók többsége közepesen elégedett volt, kivéve egy részvevőt, aki nem volt megelégedve a foglalkozások hosszával.
33
2.7 A teljes tréning hosszával való elégedettség
Fonyódon a kliensek 60%-a (10 válaszadóból 6-an) nagyon elégedettek volta a tréning hosszával. A többi 4 válaszadó közül csak egy volt, aki „egyáltalán nem” volt megelégedve. Az 1. budapesti csoportból adott számos válasz közül egy kiugró negatív volt, ez a résztevő nem volt megelégedve az ART program hosszával. Habár néhány kliens „eléggé” ill. „közepesen” elégedett választ adott, ennek a budapesti csoportnak 64%-a csak kevéssé volt elégedett a program hosszával. Sajnos további megjegyzések ill. magyarázatok hiányában nem lehetett megállapítani, hogy ez az elégedetlenség az egyes csoportalkalmak száma, gyakorisága vagy más ok miatt volt-e. A kissé negatív osztályzat ellenére, mindent egybevetve a 47 válaszadóból 20-an „nagyon” elégedettek voltak. Az egyik veszprémi résztvevő, aki szintén ezt a választ jelölt meg, azt tette hozzá indoklásként, hogy „élveztem, hogy a csoportban lehettem, jó lett volna, ha tovább tartott volna a tréning”.
(36. Grafikon)
34
2.8 Megtanította a program a klienseknek hogyan kezeljék és kontrollálják agresszív erőszakos viselkedésüket?
Az összes csoport együttes véleményét tekintve látható, a válaszadók 70%-a szerint a program megtanította őket, hogyan kezeljék és kontrollálják agresszív erőszakos viselkedésüket, 30% viszont azt nyilatkozta, hogy semmilyen hatással nem volt rá a program. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a program sikeresen célozza meg azokat a területeket, amelyek a résztvevők viselkedését érintik és kontroll mechanizmusokat fejlesztenek ki bennük.
Ha az egyes csoportok eredményeit nézzük, akkor a veszprémi és az 1. budapesti csoportban találunk pozitív visszajelzéseket, az egyik résztvevő Veszprémben a következőt jegyezte meg: „néhány dolgot már használtam valódi élethelyzetben a tréningen tanultakból”. Kalocsán a csoportból csak 4 fő válaszolt erre a kérdésre, fele arányban azt gondolták, hogy a tanultak hatással vannak bűnelkövetői viselkedésük csökkentésére, a kérdezetek másik fele azt gondolta, hogy ez a hatás csak minimális. Fonyódon az eredmények kevésbé voltak pozitívak, 5-ből 3 résztvevő nyilatkozta, hogy a tréning csak kicsit befolyásolja azt, hogyan reagáljanak egy bűncselekményhez vezető agresszivitást kiváltó helyzetben.
(37. Grafikon)
35
2.9 A tréning levezetésének hatékonysága
A következő grafikon foglalja össze a három területre vonatkozó kérdésre adott válaszok átlagát. Az eredmények átlaga egy tizedes skálán értékelt táblázatban kerül bemutatásra. Az egyes helyszínek válaszait bemutató további információ található a „Függelék E”-ben (amely az 56. oldalon kezdődik).
A grafikon világosan mutatja, hogy a leggyakoribb válasz a „nagyon hatékony” volt az összes kérdezett területre vonatkozóan. A csoportvezetők által vezetett vitákra és bemutatókra vonatkozó eredményekre adott értékelések viszonylag hasonlóak voltak, a válaszok többsége „nagyon hatékony” vagy „elég hatékony” volt, csak kevesen jelölték be azt az opciót, hogy ezek „nem voltak hatékonyak”. A szituációs szerepjátékokra vonatkozó értékelés sem tér el ettől jelentősen, habár erre a területre vonatkozóan egy kicsit több negatív válasz érkezett.
38. Grafikon)
36
2.10 Motiváció a viselkedés megváltoztatására, ellenállás a bűncselekmény elkövetésének
Jól látható, hogy a válaszadók jelentős része biztos abban, hogy a program „nagyon jó” vagy „jó”, ill. ismereteket ill. bátorítást adott számukra, hogy motiváltak legyenek ellenállni a bűnözői viselkedésnek. Az 1. budapesti csoportban és Fonyódon számos vegyes válasz született, hogy a résztvevők számára ebből a szempontból sikeres volt-e a program vagy sem. Kecskeméten jelentős egyenlőtlenség volt az eredmények között; a nyilatkozó 7 elkövető közül 5-en azt mondták, hogy „nagyon” motiváltak viselkedésük megváltoztatására az ART elvégzése után, 2-en pedig azt válaszolták, hogy „egyáltalán nem” motiváltak. Kalocsán és Veszprémben volt tapasztalható a legpozitívabb eredmény, ahol az összes résztvevő azt állította, hogy nagyon motiváltak, hogy megváltoztassák bűnelkövetői viselkedésüket a program befejezését követően, sőt az egy kliens azt nyilatkozta, hogy „van egy célom, hogy ne kövessek el bűncselekményt a jövőben”. Azokban az ART csoportokban, ahol sikerült kitöltetni az eredményértékelő kérdőívet, a 6 csoportból (Debrecen, Veszprém, Kecskemét, Miskolc, 2. csoport Budapesten és Kalocsa) a résztvevők legalább 50%-a állította, hogy „nagyon” motivált viselkedésének megváltoztatására, és hogy ellenálljon további bűncselekmények elkövetésének. (39. Grafikon)
2.11 A résztvevők másoknak is javasolják az ART elvégzését?
Minden ART csoportban voltak kliensek Fonyód kivételével, akik biztosak voltak abba, hogy javasolnák másoknak is az ART elvégzését. Kalocsán, Veszprémben és Debrecenben az összes válaszadó úgy nyilatkozott, hogy másoknak is ajánlja a programot; Miskolcon csak egy fő jelölt „talán”-t a kérdőívben. Összességében a válaszadók 57%-a mondta, hogy másoknak is javasolná az ART-ot, 28% azt válaszolta,
37
hogy talán és 15% mondta azt, hogy nem ajánlaná másnak a programot. A legkevésbé pozitív válaszok Fonyódról származtak, ahol 4 kliens válaszolt „nem”-et, 6 fő „talán”-t, egy résztvevő sem volt biztos benne, hogy másnak is javasolná az ART-ot. (40. Grafikon)
2.12 A kliensek javasolnának változtatásokat az ART programon?
(41. Grafikon)
Erre a kérdésre 54-en válaszoltak, közülük 41-en nem javasoltak semmilyen változtatást. A grafikon azt mutatja, hogy azok a résztvevők, akik változtatni szeretnének a programon a fonyódi, debreceni, kecskeméti és az 1. budapesti csoport tagjai voltak. Fonyódon a 10 csoporttag közül 8-an javasolnak változtatást; további vizsgálattal lehetne megállapítani, hogy mivel voltak elégedetlenek, és mely területeken szeretnének újításokat. Szerencsés, hogy 2 fonyódi csoporttag rövid hozzászólásban indokolta válaszát: „rövidebbnek kellene lennie” ill. „egyáltalán nem kellene ilyen tréninget tartani”. A fenti hozzászólások hangsúlyozzák a programmal, ill. annak hosszával kapcsolatos elégedetlenséget. További információ hiányában nem lehet megállapítani, miért születtek ezek a hozzászólások, ill. milyen élmények sarkallták a csoporttagokat ilyen vélemények megfogalmazására.
38
3.
Kiesők és programot be nem fejezők
Azt mutatjuk be, hogy hány elkövető vett részt ART foglalkozáson, ill. hogy milyen sűrűn látogatták a csoportfoglalkozásokat, és hányan fejezték be a programot. Az adatokat a csoportvezetők gyűjtötték össze minden ART foglalkozás alkalmával „A tréning folyamatát nyilvántartó adatlapon” (Függelék D). 3. táblázat: A csoportfoglalkozás helyszínei, ill. hány résztvevővel kezdődött a csoportfolyamat 2
Csoport
Budapest 1 Budapest 2 Kecskemét Kalocsa Miskolc Debrecen Fonyód Veszprém
Helyszín Közösségben Közösségben Zárt intézményben Zárt intézményben Közösségben Zárt intézményben Gyermekotthonban Közösségben
Résztvevők száma 14 9 7 9 9 8 10 5
4. táblázat: Az egyes pilot csoportokban a részvétel aránya foglalkozásonként
Budapest 1 Budapest 2 Kecskemét Kalocsa Miskolc Debrecen Fonyód Veszprém Összesen
≤3 alkalom 14% 22% 0% 0% 44% 0% 0% 0% 11%
4-5 alkalom 0% 11% 0% 22% 0% 25% 0% 0%
6-7 alkalom 14% 0% 0% 33% 22% 0% 0% 60%
7%
14%
8-9 alkalom 57% 56% 43% 11% 33% 0% 30% 20% 34%
Összes alkalom 14% 11% 57% 33% 0% 75% 70% 20% 34%
3
A 4. Táblázat jelzi, hogy a legtöbb résztvevő 8 vagy annál több ART foglalkozáson vett részt. Az eredmények szerint az összes résztvevő 34 %-a 8-9 alkalmon vett részt, hasonlóan 34% vett részt az összes alkalmon.
2
A fonyódi gyermekotthon (II. Rákóczi Ferenc Gyermekotthon és Általános Iskola) olyan zárt intézmény, ahová a gyermekek családi problémák miatt kerülnek, nem kifejezetten azért, mert bűncselekményt követtek el. 3 A százalákmutatók a leközelebbi egész számhoz vannak kerekítve.
39
A legkevesebb foglalkozáson Miskolcon vettek részt, ahol a kliensek fele nem ment el 3 alkalomnál többször, ill. nem volt olyan csoporttag, aki mind a 10 alkalmon részt vett. A budapesti csoportok egymáshoz hasonló eredményt mutattak; habár a résztvevők 14 %-a (1. budapesti csoport) és 22%-a (1. budapesti csoport) 3-nál több csoportfoglalkozásra nem ment el, a kliensek közel kétharmada 8 vagy annál több alkalmon vett részt. Fonyódon volt a legsikeresebb csoport a részvétel szempontjából, az összes kliens 8 vagy annál több foglalkozáson vett részt, és 70%-a az összes csoportalkalomra elment. A tréningfolyamatot nyilvántartó adatlapra vezetett adatok szerint a csoporttagok 30%-a nem vett részt minden foglalkozáson, amelynek a következő okai voltak: más tanulási programon való részvétel, hazautazás, vagy más helyen való távollét. Debrecenben a Fonyódihoz hasonló eredmények születtek, viszont jelentős pozitívum, hogy a csoporttagok 75%-a az összes ART foglalkozáson részt vett, viszont 25% csak 4 vagy 5 foglalkozásig jutott el, így csak kevesebb, mint a program felén vettek részt. Fontos megjegyezni, hogy ez az eredmény kicsit torz képet mutat; mert amikor ennek további okait vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy Debrecenben csak 8 csoporttag volt, és ebből két kliensnek csak 4-5 alkalma volt a részvételre, mert a csoport kezdete után kerültek csak be az intézménybe.
Veszprémben a kliensek 60 %-a 6 és 7 alkalommal vett részt az ART foglalkozásokon, a maradék 40 % 8 vagy több foglalkozásra ment el, amely összességében azt jelenti, hogy az összes veszprémi csoporttag 6 vagy annál több foglalkozáson vett részt. Ez a legpozitívabb eredmény azon ART pilotok között, amelyeket nem zárt intézményben tartottak, ehhez az 1. budapesti csoport van közel, ahol a kliensek 85%-a vett részt 6 vagy több foglalkozáson.
5. Táblázat: az egyes csoportokat befejezők száma és százalékos megoszlása:
40
Az eredmények szerint Kecskeméten, Debrecenben és Fonyódon volt a legsikeresebb az ART program abban az értelemben, hogy 100%-os volt a részvétel. A 4. táblázat alapján látható, hogy nem minden csoportot teljesítő vett rész mind a 10 alkalmon; viszont egyikük sem esett ki a csoportból alacsony részvétel miatt, vagy mert nem akartak tovább járni a foglalkozásokra. Nyilvánvalóan a kiesések száma lényegesen alacsonyabb volt azokban a csoportokban, amelyeket zárt intézményekben tartottak, ennek következményeként ezekben az esetben a teljesítés aránya is magasabb volt. Az ART Kecskeméten, Debrecenben és Fonyódon zárt intézményi keretek között zajlott, ahol a klienseket folyamatos ellenőrzés alatt tartják, előírják számukra, hogy programokon vegyenek részt, valamint hogy ezt hányszor tegyék, ill. elkísérték őket a programra. Más csoportok nem értek el ilyen nagy befejezési arányt, pl. Miskolcon (56%), a 2. budapesti csoportban pedig (67%) volt ez az eredmény, ahol alternatív szankcióként nem zárt intézményben tartották a foglalkozásokat, ezért az elkövető felelősségére és elkötelezettségére volt bízva, hogy az egyes alkalmakon megjelenjen.
41
Összegzés és Megállállapítások
Nem lehet pontos összehasonlító következtetéseket levonni sem a folyamat, sem a kimenet eredményeiből a számos eltérés miatt, amelyek az egyes helyszínen zajló programok különbözőségéből ill. az eltérő csoportvezetéstől erednek. A fókuszcsoport – amely a második tréningszakaszban lett megtartva – eredményei azt mutatták, hogy a csoportvezetők több esetben eltértek a programtól saját belátásuk szerint. Néhány csoportvezető újabb elemeket adott hozzá az egyes foglalkozásokon, voltak akik úgy változtatták meg a tematikát, ahogy szerintük az a legjobban megfelelt a résztvevők számára. Mivel a pilotok végrehajtása nem volt minden esetben a tematikának megfelelő, ezért az egyes speciális aspektusokat vizsgáló kérdésekre adott válaszok nem alkalmasak a más csoportok vagy foglalkozások válaszaival való összehasonlításra. Úgy tűnik, hogy a csoportlégkör az összes ART csoport esetében átlagosan közepesnek mondható, azonban a különböző városokban számos résztvevő azt gondolta, hogy nagyon jó volt. Az ART koncepciójának megértésével kapcsolatban az eredmények általában pozitívak voltak, kiváltképp Veszprémben és Kalocsán, ahol kiváló megértésről szóltak a visszajelzések. A program tartalmával és elévégzésének hasznosságával kapcsolatban sokkal vegyesebb vélemények születtek, viszont az összes csoport tekintetében a résztvevők 84%-a úgy érezte, hogy legalább közepesen hasznos volt, vagy még hasznosabb. A csoportvezetőkre vonatkozó visszajelzések alapján kitűnik, hogy a kliensek jelentős része elégedett volt mind a csoportvezetők munkájával – ahogy levezették a tréninget, mind pedig azzal a képességükkel, hogy jó kapcsolatot alakítottak ki a résztvevőkkel.
Nyilvánvaló, hogy különböző vélemények születtek az ART foglalkozások hosszával kapcsolatban, néhány kliens szerint megfelelő volt, mások elégedetlenek voltak vele. Ezt az is mutatta, hogy a válaszadók 60%-a elégedetlen volt a program hosszával. A program hatását tekintve a kliensek 70% pozitívan nyilatkozott, hogy segített az erőszakos és agresszív viselkedés kontrollálásában. A tagok további észrevételei volnának szükséges ahhoz, hogy eldöntsük, mely elemek voltak a leginkább- ill. a legkevésbé sikeresek. Annak ellenére, hogy úgy tűnik a program hatással volt arra, hogy a kliensek szabályozni tudják viselkedésüket, valószínű, hogy mégsem lesznek annyira motiváltak a résztvevők a hosszú távú viselkedésváltozásra mint amennyire lehetnének, mert minden csoportnál nagyon vegyes válaszok születtek erre a kérdésre. Csak a résztvevők 24%-a javasolta, hogy szeretne változtatni a programon, viszont a további észrevételek, javaslatok hiánya miatt nem lehet megmondani, hogy mely változtatásokra lenne szükség a
42
fejlesztés érdekében. Fonyódon a résztvevők 80%-a nyilatkozott úgy, hogy változtatni szeretne a programon, ezek a válaszok ugyanebből a csoportból összefüggésbe hozhatók más kérdésekre adott válaszokkal, amelyek azt mutatják, hogy az áltagos csoportlégkör közepes volt, és hogy a tagok nem javasolnák hasonló helyzetben lévő embereknek, hogy részt vegyenek ilyen csoportfoglalkozáson. Összességében azonban több mint a résztvevők fele javasolná az ART-ot másoknak is, és csak az egyharmaduk venné fontolóra, hogy ajánlja-e másoknak. Ezek az eredmények további kutatást tennének szükségessé, hogy megtudjuk, egyes kliensek miért nem ajánlanák másoknak az ART elvégzését.
Fontos megjegyezni, hogy az eredmények nem tükrözik szükségszerűen az összes kliens véleményét, mert többen közülük nem válaszoltak néhány kérdésre. Ezért is nehéz az egyes pilotokat összehasonlítani, és azért is, mert különböző számú résztvevő volt az egyes ART csoportokban. Fontos tudatában lenni annak, hogy mind a 8 csoportban különböző számú kliens vett részt. Pl. 14 résztvevővel indult az 1. budapesti csoport, Veszprémben ez a szám csak 5 volt. Amikor az eredmények azt mutatják, hogy a résztvevők 60%-a 6-7 csoportfoglalkozáson vett részt, akkor ez csak 3 főt jelent Veszprémben, összehasonlítva az 1. budapesti csoporttal, ahol a résztvevők 57%-a 8-9 alkalmon volt jelen, ami viszont 8 főre vonatkozik.
A legsikeresebb csoport Veszprémben és Kalocsán volt, amit nem sokkal Debrecen követ. A válaszadók pozitívan feleltek a legtöbb kérdésre, és minden résztvevő másoknak is javasolná a programot. A kliensek válaszai alapján valószínűsíthető, hogy a program sikeres volt. Viszont biztos az, hogy a program ténylegesen a résztvevők antiszociális viselkedésére koncentrált? A válaszadók 70%-a szerint nyilvánvalóan igen, viszont az egyes csoportokat tekintve már változatosabbak a vélemények, és további kutatás vagy utánkövetés segítene kimutatni, hogy a program mely része nem volt sikeres és miért. Ez az egyik legfontosabb vizsgálandó terület: amennyire sikeres a program, hogy olyan segítséget nyújtson, amely által kontrollálható a kriminogén viselkedés, mennyire valószínű, hogy a résztvevő tartózkodni fog a továbbiakban újabb bűncselekmény elkövetésétől.
A legnegatívabb eredmények Fonyódon születtek, szembetűnően senki nem javasolta a programot másnak, a résztvevők kevéssé értették meg a koncepciót, és több mint a résztevők fele úgy érezte, hogy a programnak nem volt hatása az erőszakos és agresszív viselkedésükre. Fonyód viszont különbözött a többi ART csoporttól, mert egy gyermekotthon lakói voltak a célcsoport. Fonyód annak ellenére hogy zárt intézmény, leginkább olyan gyermekek otthona, akik családi problémák miatt kerültek oda. A gyerekek nem büntetésből vannak ott, de alkalmasak voltak a programon való részvételre agresszív megnyilvánulásaik miatt. Ezért érthető, hogy másként reagáltak a programra mint azok az elkövetők, akiket ügyészek és bírók küldtek kötelezően külön magatartási szabály alapján.
43
A folyamatértékelésnél az adatok összegyűjtésének mélysége limitált, mert a résztvevők kevés szöveges magyarázatot írtak válaszaik indoklásaként. Ha fiataloknak csoportfoglalkozást tartunk, fontos, hogy folyamatosan fenntartsuk figyelmüket. Az egyes alkalmak végén a kliensek szeretnek rögtön felállni és távozni, kevéssé szeretnek ilyenkor többlet időt eltölteni kérdőívek kitöltésével. További észrevételekkel és magyarázatokkal újabb kvalitatív adatok lennének nyerhetőek, hogy igazoljuk néhány eredmény eltérését, és tovább információt szerezzünk be arról, hogy a program mely területeit lenne érdemes tovább vizsgálni.
Az egyik legfontosabb dolog, és ezt a csoportvezetők említettek is az ART fókusz csoporton, hogy az ügyészek, bírók nem mindig azokat az elkövetőket küldik csoportfoglalkozásra, akiknek a leginkább szükségük lenne; nyilvánvalóan az „Agresszióhelyettesítő Tréning” nem azoknak való, akiknek bűncselekménye nem függ össze indulati kontroll problémával. Ez a tény részben magyarázatot adhat a program néhány negatív eredményére, különösen arra, hogy a részvétel befolyásolja-e a későbbi viselkedést vagy sem. Továbbá egy másik javaslat szerint a csoportokat három képességi szint szerint kellene kialakítani, mert az ügyészek, bírók csoportfoglalkozásra küldenek elkövetőket anélkül, hogy figyelembe vennék írás-olvasás készségüket és tanulási képességüket. A csoportvezetők szerint néhány résztvevő frusztrált lesz, mert visszatartják azok, akik nem olyan gyorsan értik meg a koncepció lényegét, mint ők.
A lemorzsolódás egyértelműen alacsonyabb azon csoportoknál, amelyeket zárt intézményben tartottak. Ez a zárt környezet sajátosságából adódik, ahol nagyobb a valószínűsége, hogy az egyén részt vesz a foglalkozásokon, mert ilyenkor a kliens több időt tölthet körletén-, ill. celláján kívül, többet kommunikálhat másokkal, még akkor is, ha a részvétel önkéntes. A nem zárt intézményben tartott csoportfoglalkozások lemorzsolódási aránya magasabb volt, különösen az egyes foglalkozásokról való hiányzások száma volt viszonylag magas, pl. Miskolcon a csoport közel fele csak 3 vagy annál kevesebb foglalkozáson vett részt. A nem zárt intézményben tartott csoportfoglalkozások nagy részében „speciális magatartási szabályként” az ügyész vagy a bíró rendelte el kötelezően a csoportfoglalkozáson való részvételt, ennek ellenére, ill. a látogatás nem teljesítésének potenciális következményével számolva is a részvételi arány mégis alacsonyabb volt, mint a zárt intézményben tartott csoportoknál. Viszont kétségtelen, hogy egyes esetekben valós indoka volt az egyes foglalkozásoktól való távolmaradásnak ill. a lemorzsolódásnak, pl. a program kezdete utáni becsatlakozás, iskolába vagy munkahelyi megjelenésre szólító kötelezettség vagy egy másik intézménybe való áthelyezés. Emellett néhány kliens büntetése lejárt még azelőtt, mielőtt befejeződött volna a program. Korábbi kutatások azt mutatták, hogy a program elkezdése és be nem fejezése potenciálisan káros hatással lehet a klienseke, ezért jó, ha az ügyészek és bírók figyelembe veszik a szankció hosszát, mielőtt elrendelik a csoportfoglalkozást.
44
Következtetések
Mindig fontos, hogy említésre kerüljenek a kutatás és értékelés korlátai ill. akadályai. Nincs még hagyománya Magyarországon az elkövetői programok értékelésének, amely kísérleti megközelítést igényel, hogyan építsünk és adoptáljuk értékelő módszereket és folyamatokat. Fontos megjegyezni, hogy a szakemberek nem szükségszerűen a megszokott és kötött STARR program által javasolt értékelésben kell gondolkodniuk. Az egyéneknek nem kell úgy érezniük, hogy a napi munkájukat befolyásolják a visszajelző kérdőívek, dokumentumok kitöltése és az, ha az egyes folyamatokat felveszik videóra. Hallottunk a pártfogó kollégákra nehezedő nagy munkateherről (magas esetszám), amelyhez hozzáadódott ART levezetése és értékelése. Emellett szintén meg kell említenünk azt a korlátot, hogy a kutatás során nem használtunk kontrollcsoportot, amely lehetővé tenné, hogy hasonló helyzetben lévő személyeket vizsgáljunk, akik részt vettek, ill. nem vettek részt ART-on. Folytatódó folyamatértékelés során szintén jól össze lehetne hasonlítani a különbségeket azok között akik részt vettek, ill. nem jártak ART-ra, ehhez hasonlóan a visszaesési adatok figyelemmel kísérése is segítené az összehasonlítást. Azoknak a csoportvezetőknek, akik a STARR program során lettek kiképezve arra, hogy ART-ot tartsanak kliensek számára, ezt megelőzően nem volt korábban semmilyen ART-os tapasztalatuk. Ezért az ART csoport vezetése, amelyet értékeltünk, nekik is az első kísérletük volt ezzel a porgrammal. Megjósolható, hogy a tapasztalatok növekedésével ők is egyre jobban fognak csoportot vezetni. Továbbá a STARR program időbeni keretei miatt nem lehetséges 2 éves utánkövetés a visszaesési adatokra vonatkozóan. Ezen okok miatt csak kevéssé tudunk levonni következtetéséket a pilotok hatékonyságára a visszaesés csökkentése tekintetében. Mindazonáltal a „puha” eredmények néhány hasznos adattal szolgáltak; a visszajelző kérdőívek és a fókusz csoport szintén sok információt nyújtott, amely tájékoztatott bennünket arról, hogy mennyire jól sikerült a programot megvalósítani a jelenlegi feltételek között.
Összefoglalóan az értékelés eredményei korlátozottak ahhoz, hogy a kliensek válaszai alapján igazán mélyen mérni lehessen a programmal kapcsolatos tapasztalatikat, ill. hogy hogyan befolyásolta őket az ART. Ezért a kutatók számára jellemző tanácsként adható, hogy használjanak értékelő skálákat és bejelölhető négyzeteket. Ez a módszer a kapott eredmények könnyű lefordítását teszi lehetővé más nyelvre, valamint csak 2 percet vesz igénybe a kliensektől válaszadás; tudva azt, hogy az ART egésze alatt arra kérjük őket, hogy kérdőíveket töltsenek is, amelyre nem mindig szívesen szánnak plusz időt, ill. nem fejtik ki minőségileg értékelhető módon véleményüket.
45
Javaslatok a további munkához Magyarországon az ART programhoz kapcsolódóan a tréningvezetésre, kivitelezésre és értékelésére irányuló további fejlesztések érdekében számos javaslat tehető:
A menedzsment észlelte, hogy a pártfogó felügyelőknek magas az esetszáma, ezért szükséges a források átcsoportosítása ahhoz, hogy az ART-ot folytatni lehessen, hogy a munkatársak teljes mértékben eleget tudjanak tenni a program követelményeinek, beleértve azt is, hogy időről időre felfrissíthessék ART tudásukat, továbbá folyamatosan meg tudják valósítani az értékelést és mindvégig monitorozhassák a folyamatot.
Jó lenne a folyamatértékelő és eredményértékelő kérdőív használatát bevezetni minden olyan helyszínen, ahol alkalmazzák az ART módszerét. Ez lehetővé tenné a program fejlesztőinek és a csoportvezetőknek, hogy monitorozzák a programot, beazonosítsák a jó gyakorlatokat, a hibákat, a nem hatékony feladatokat és területeket. Ezen kérdéssorok nem csak a program hatékonyságáról adnak információt, hanem lehetővé teszik a program következetes, egész országra kiterjedő monitorozását, ill. hozzájárulnak a módszer konzisztenciájának megőrzéséhez és fejlesztéséhez.
Javasolt a kockázatértékelés bevezetése, hogy a megfelelő klienseket küldjék a programra; az ügyészek és bírók lehetőség szerint támaszkodjanak a pártfogók riportjaiban javasoltakra, és vizsgálják meg az elkövető múltját és viselkedését, mielőtt program elvégzését írják elő számukra. Az ART program sikeressége valószínűsíthetően növekedni fog, ha azokat célozzák meg vele, akik részére ki lett fejlesztve a módszer.
Azok az ART-ot végző kliensek, akik jó néhány hónappal vagy évvel a bűncselekmény elkövetése után kezdik el a programot, valószínűleg nem látják a kapcsolatot a program és cselekményük között, és időközben számos esetben talán már sikerült is változtatni azon a viselkedésen, amely a bűncselekményhez vezetett. Ezért javasolt, hogy az ügyészek és bírók nézzék meg a bűncselekmény és a program kezdete közt eltelt időt, határozzák meg ennek maximumát, hogy biztosak legyenek a program célzottságában, így a program hatékony lesz az elkövető számára.
A csoportvezetőket tájékoztassák annak veszélyiről, ha eltérnek az eredeti tematikától. Tanácsolható, hogy a csoportvezetők jelezzék a programfejlesztők számára, ha olyan területet, gyakorlatot látnak, amely irreleváns a kliensek számra. A programfejlesztők a visszajelzések alapján vizsgálják meg a jelzett elemeket, ha szükséges tegyék meg a szükséges változtatásokat úgy, hogy gondoskodjanak a program integritásának és minőségének megőrzéséről.
Legyen egy nyilvántartás a csoportvezetők és kutatók számára arról, hogy kik elvégezték el a programot, így egy-két év eltelte után is nyomon lehet követni újabb bűncselekmény elkövetését ill. a kliens életmódbeli változását.
46
Legyen lehetőség az esetkezelő által „esetriport” írására heti (vagy más időintervallum-beli) gyakorisággal a klienssel való találkozás után. Ez lehetővé tenné a kutatók számára, hogy megállapítsák, vajon a kliensnél bekövetkeztek-e kis változások miután elkezdte az ART-ot, továbbá azt, hogy kiegészítő támogatást nyújtson az elkövetőnek rendszeresebb időközönként. A riport lehetővé tenné az esetkezelő számára, hogy specifikus részleteket jegyezzen le magának és a kliensnek egyaránt. Ez segít a viselkedésváltozás és agressziókontrol figyelemmel kísérésében, és fontos információt jelenthetne a kutatók számára is, akik hosszú távon mérni szeretnék az ART program „puha” és a „kemény” kimeneti eredményeit.
Minőségbiztosítási ellenőrzőlista létrahozása az ART fejlesztők és csoportvezetők számára, hogy segítse a program monitoringját és a módszer tartalmának, minőségének megtartását.
Magyarországon a tervezett STARR „munkacsomag” végrehajtása sikeresen megtörtént. A STARR ART pilotok legnagyobb eredménye, hogy 18 ART csoportvezető képződött ki hazánkban. További kiegészítések és változtatások megtétele után egy egységes ART tananyag lesz Magyarországon, amely magában foglalja a Hollandiából, Egyesült Királyságból és Törökországból szerzett tapasztalatokat. Kiemelendő pozitívum, hogy a STARR program végén a csoportvezetők jelentős része további ART csoportfoglalkozásokat kezdett el.
47
Függelékek
Függelék A: Az ART oktatásának értékelő kérdőívei
Értékelő kérdőív az ART tréningről Pilisszentkereszt 2010.04.19-23. 1. Mennyire érthető számodra most, a tréning végén az egyes modulok felépítése, tartalma?
Szociális készségfejlesztés
1
2
3
4
5
Indulatkontroll
1
2
3
4
5
Erkölcsi érvelés
1
2
3
4
5
2. A tréninghét során a lehetőségekhez mérten elegendő elméleti ismeretet szereztem az ART tréninggel kapcsolatban.
1
2
3
4
5
3. A tréninghét során a lehetőségekhez mérten elegendő gyakorlati ismeretet szereztem az ART tréninggel kapcsolatban.
1
2
3
4
5
4. Teljesen készen állok az ART tréning módszerének klienscsoporttal történő alkalmazására (kellő információ, gyakorlat)
1
2
3
4
5
Ha nem teljesen, akkor mi az, amire még szükséged lenne a kezdés előtt?
……………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………… 5. Szeretném alkalmazni az ART tréninget. 1
2
3
4
5
6. Várhatóan mennyi lehetőséged lesz arra, hogy alkalmazd az ART tréninget?
……………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………
48
7. Várhatóan hol (börtön, foglalkoztató, stb.), és milyen célcsoporttal (fk., felnőtt, ffi, nő, stb.) fogod megvalósítani a tréninget?
……………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………
8. Úgy gondolom, hogy pártfogói munkámba is be tudom építeni az ART tréning egyes elemeit.
1
2
3
4
5
9. Hogyan értékeled a trénerek szakmai felkészültségét?
Horváth Sarolta
1
2
3
4
5
Bogschütz Zoltán
1
2
3
4
5
10. Hogyan értékeled a trénerek ismeretátadó képességét?
Horváth Sarolta
1
2
3
4
5
Bogschütz Zoltán
1
2
3
4
5
11. További véleményem, észrevételem vagy megjegyzésem a tréninggel kapcsolatban:
……………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………… Köszönjük!
49
Értékelő kérdőív az ART tréningről Pilisszentkereszt 2010.12.06-09. 1. Mennyire érthető számodra most, a tréning végén az egyes modulok felépítése, tartalma?
Szociális készségfejlesztés
1
2
3
4
5
Indulatkontroll
1
2
3
4
5
Erkölcsi érvelés
1
2
3
4
5
2. A tréninghét során a lehetőségekhez mérten elegendő elméleti ismeretet szereztem az ART tréninggel kapcsolatban.
1
2
3
4
5
3. A tréninghét során a lehetőségekhez mérten elegendő gyakorlati ismeretet szereztem az ART tréninggel kapcsolatban.
1
2
3
4
5
4. Teljesen készen állok az ART tréning módszerének klienscsoporttal történő alkalmazására (kellő információ, gyakorlat)
1
2
3
4
5
Ha nem teljesen, akkor mi az, amire még szükséged lenne a kezdés előtt?
……………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………… 5. A továbbiakban is szeretném alkalmazni az ART tréninget. 1
2
3
4
5
6. Várhatóan mennyi lehetőséged lesz arra, hogy alkalmazd az ART tréninget?
……………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………… 7. Várhatóan hol (börtön, foglalkoztató, stb.), és milyen célcsoporttal (fk., felnőtt, ffi., nő, stb.) fogod megvalósítani a tréninget?
……………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………… 8. Úgy gondolom, hogy az első csoport(ok) megtartása után felmerült kérdéseimre választ kaptam ez alatt a négy nap alatt.
1
2
50
3
4
5
9. Ez az alkalom segített a korábban megszerzett ismereteim felfrissítésében. 1
2
3
4
5
10. Ez az alkalom segített a korábban megszerzett ismereteim rendszerezésében. 1
2
3
4
5
11. Ez az alkalom segített a módszer alkalmazásával kapcsolatos hibáim felismerésében és korrigálásában. 1 2 3 4 5 12. Az előző képzésen megszerzett ismereteim jelentősen gazdagodtak ez alatt a 4 nap alatt. 1 2 3 4 5 13. Hogyan értékeled a trénerek szakmai felkészültségét?
Horváth Sarolta
1
2
3
4
5
Simon Fraser
1
2
3
4
5
Bogschütz Zoltán
1
2
3
4
5
14. Hogyan értékeled a trénerek ismeretátadó képességét?
Horváth Sarolta
1
2
3
4
5
Simon Fraser
1
2
3
4
5
Bogschütz Zoltán
1
2
3
4
5
4
5
15. Hogyan értékeled a saját részvételedet a 4 nap munkájában?
1
2
3
16. További véleményem, észrevételem vagy megjegyzésem a tréninggel kapcsolatban:
……………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………
Köszönjük!
51
Függelék B: Az ART egyes foglalkozásainak értékelő kérdőíve
Az ART-foglalkozások folyamatértékelő kérdőíve ügyfeleknek Foglalkozás száma: Dátum: Ügyfélkód: Csoport hivatkozási kódja (szám/név): Kérjük, értékelje a megadott skálán az alábbiakat: (Az egyes kérdések alatt a szaggatott vonalon további megjegyzéseit is megfogalmazhatja.) 1. Milyen volt a légkör a csoportban?
Nagyon rossz
Nagyon jó
Megjegyzés:
……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… 2. Érthetőnek találta a foglalkozást?
Egyáltalán nem
Nagyon jól
Megjegyzés:
……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… 3. Elégedett volt azzal, ahogyan az oktató(k)
Egyáltalán nem
Nagyon
a
foglalkozást tartotta? Megjegyzés:
……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… 4. A mai napon tanultak befolyásolják
Egyáltalán nem
Nagyon
az Ön gondolkodását és viselkedését abban a tekintetben, hogyan fog reagálni a gyakorolt helyzetekre a jövőben? Megjegyzés:
……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… 5. Javasolna bármilyen változtatást a foglalkozás fejlesztése érdekében?
Igen
Nem
Ha igen, milyen változtatásokra gondol?
……………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………
52
Függelék C: Értékelő kérdőív a csoportfolyamat legvégén
Értékelő kérdőív Agresszióhelyettesítő Tréningen (ART) részt vett ügyfelek számára Dátum: Ügyfélkód: Csoport hivatkozási kódja (szám/név): Kérjük, értékelje a megadott skálán az alábbiakat: (Az egyes kérdések alatt a szaggatott vonalon további megjegyzéseit is megfogalmazhatja.)
6. Milyen volt az általános légkör az Ön csoportjában? Nagyon rossz
Nagyon jó
Megjegyzés: …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..
7. Mennyire értette a tanított fogalmakat?
Egyáltalán nem
Nagyon jól
Megjegyzés: …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..
8. Összességében mennyire volt elégedett azzal,
Egyáltalán nem
Nagyon
ahogyan az Ön oktatója a foglalkozást tartotta? Megjegyzés: …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..........
9. Milyen volt az Ön kapcsolata
Nagyon rossz
Nagyon jó
ART oktatójával/oktatóival? Megjegyzés: ………………………………………………………………………………………………………………………….……………………………………….
10.
Mennyire találta hasznosnak a program tartalmát? Egyáltalán nem
Nagyon
Megjegyzés: …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..
11.
Összességében mennyire volt elégedett a foglalkozások időtartamával?
Egyáltalán nem
Nagyon
Megjegyzés: …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..
53
12.
Összességében mennyire volt elégedett a teljes ART-program időtartamával
Egyáltalán nem
Nagyon
Megjegyzés: …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..
13.
Az ART megtanította Önt arra, hogyan kezelheti és szabályozhatja az Ön esetében megnyilvánuló agresszív illetve erőszakos viselkedést? Igen Nem
Megjegyzés: …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..
14.
Kérjük, jelölje X-szel a táblázatban, melyik oktatási módot találta a leghatékonyabbnak! Egyáltalán nem hatékony
Nagyon hatékony
Szerepjáték/Szituációk Az oktatók által irányított beszélgetés Az oktatók előadásai Megjegyzés: …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..........
15.
Mennyire érzi magát motiváltnak arra, hogy megváltoztassa a viselkedését, és távol tartsa magát a bűnelkövetéstől? Egyáltalán nem Nagyon
Megjegyzés: …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..
16.
Ajánlaná az ART tréninget másoknak is, akik hasonló helyzetben vannak, mint Ön?
Igen
Talán
Nem
Ha nem, kérjük, indokolja meg, miért! …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..
17.
Ön szerint szükség lenne bármilyen változtatásra az ART program fejlesztése érdekében?
Igen
Nem
Ha igen, milyen változtatásokat javasolna? …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..
54
Függelék D: A tréning folyamatát nyilvántartó adatlap
Csoport:
Függelék E: A tréning értékelése az egyes pilotoknál
Szerepjátékok, szituációk
A csoportvezető által vezetett viták beszélgetések
A csoportvezető bemutatója
Budapest 1:
Budapest 2:
Debrecen:
Kecskemét:
Miskolc:
58
Kalocsa:
Fonyód:
Veszprém:
59
Az értékeléssel kapcsolatban további információért az alábbi személyhez fordulhat: Natalie Woodier STARR Program Minőségbiztosítási és Kutatási Vezető Email:
[email protected]/
[email protected] Tel: +44 (0) 300 047 5148 Az Egyesült Királyság Bűnelkövető Kezelő Szolgálata National Offender Management Service (NOMS) Clive House 70 Petty France London SW1H 9EX
60
