Stangl Eleonóra
A SZÁMÍTÓGÉPES ADATFELDOLGOZÁS ALKALMAZÁSA A KÖNYVTÁRAKBAN
A számítógépes k ö n y v t á r i adatfeldolgozás és információkeresés gya korlati bemutatását Jugoszláviában először a K ö n y v t á r o s o k T a r t o m á n y i Szövetsége évi közgyűlésének résztvevői l á t h a t t á k ez év április 22-én a Szabadkai Közgazdasági K a r o n . Részletes elméleti ismertetés után a jelenlevők megtekinthették, hogyan lehet terminál segítségével párbeszé det folytatni a számítógéppel, azaz hogyan lehet választ kapni a k ö n y v tári állomány a d a t a i r a v o n a t k o z ó kérdésekre. A z automatikus adatfeldolgozás módszerének k ö n n y e b b megértése és az összehasonlítás végett fontosnak t a r t o m a klasszikus k ö n y v t á r i a d a t feldolgozás és adatkeresés módszerének bemutatását is a Közgazdasági K a r k ö n y v t á r á n a k példáján keresztül. A z érdeklődő e k ö n y v t á r szakirodalmához a szerzői életrajzi, föld rajzi leltárszámi és tárgyi katalógusok segítségével juthat hozzá. A t á r gyi katalógus egyike a legfontosabbaknak, mert lehetőséget nyújt a szak irodalom téma szerinti áttekintésére. Például, ha valakit a mezőgazdaság érdekel, e katalógusból tudomást szerezhet a témakörbe t a r t o z ó k ö n y v e k és folyóiratcikkek szerzőjéről, címéről, arról, hogy hol és mikor jelentek meg és a leltárszámáról, ami alapján a könyvet vagy folyóiratot ki lehet keresni. Ezenkívül a mű rövid t a r t a l m a is leolvasható a katalóguskár tyáról. A tárgyi katalógus egy klasszifikációs séma alapján alakult ki, amely ma k b . 2500 közgazdasággal kapcsolatos címszót és jelentős számú al címszót ölel fel. Ez a z t jelenti, hogy a k ö n y v e k és folyóiratcikkek t a r talmuk szerint megközelítőleg 2500 fő t é m a k ö r b e csoportosíthatók. A k ö n y v á l l o m á n y g y a r a p o d á s á v a l és a folyóiratcikkek feldolgozásá nak következtében rohamosan nő e k ö n y v t á r katalóguslapjainak száma és ezzel együtt a tárgyi katalógus is, mely ma k b . 250—300 000 k a t a l ó guslapot t a r t a l m a z . A feldolgozás folyamán újabbnál újabb címszavak jelentkeznek, többnyire olyan fogalmak, amelyek társadalmi és gazda sági életünk fejlődésével kapcsolatosak.
így kérdésessé válik a katalógus elhelyezése, mert a katalógusszekré nyek sok helyet foglalnak el. U g y a n a k k o r egy-egy címszó alá olyan sok k a t a l ó g u s k á r t y a kerül, hogy az információkeresés e módszere sok időt és türelmet igényel. Emellett a tárgyi katalógus nem teszi lehetővé a k ö n y v t á r i szakiroda lom részletesebb szelektálását, mivel egy-egy címszón belül meglehető sen heterogén a n y a g gyűlhet össze. K o r u n k egyik tipikus jellemzője az információáradat. Egyes felméré sek szerint napjainkban a világon percenként kb. 2000 k ö n y v , folyó irat, n a p i - vagy hetilap és egyéb publikáció jelenik meg. Terjedelmük meghaladja az egymillió oldalt. Ez lehetetlenné teszi, hogy egy bizonyos t u d o m á n y o s terület iránt érdeklődő k u t a t ó n a k teljes áttekintése legyen az előző m u n k á k r ó l . A klasszikus információkereséssel a t u d o m á n y o s dolgozók és k u t a t ó k rengeteg időt fecsérelnek anyaggyűjtésre, s ezt egyedül az automatikus adatfeldolgozás oldhatja meg. A számítógép alkalmazásával feleslegessé v á l n a k a katalógusok. A h hoz, hogy a számítógépes adatfeldolgozás és adatkeresés funkcionálhas son, a számítógépen és a szakembereken kívül egy tezaurusz is szüksé ges. A tezaurusz a fogalmak olyan szabályozott, v á l t o z t a t h a t ó szótára, amely feltünteti a fogalmak közötti legfontosabb szemantikai összefüg géseket. Fő rendeltetése az információfeldolgozás és -keresés. A tezau ruszban a fogalmak lexikai egység formájában jelennek meg. A lexikai egység lehet szakkifejezés, szakkifejezések kombinációja, tulajdonnév, m á r k a n é v , rövidítés stb. Szerepét tekintve a lexikai egység lehet deszkriptor vagy nemdeszkriptor. A deszkriptor közvetlenül, a nemdeszkriptor pedig a deszkriptor közvetítésével a l k a l m a z h a t ó az információk fel dolgozására és keresésére. Ez tulajdonképpen a preferenciális kapcsolat a deszkriptor és a nemdeszkriptor között. A deszkriptorok közötti kapcsolat lehet hierarchikus és asszociatív. A hierarchikus kapcsolat alá- és fölérendeltséget jelent. A fölérendelt deszkriptor tágabb, az alárendelt pedig szűkebb fogalmat jelent. A z asszociatív kapcsolat két hasonló deszkriptor között jöhet létre. A tezauruszban feltüntetett minden egyes kapcsolat inverzének (for dítottjának) is meg kell jelennie. E kapcsolatok precíz megjelölése nagyon fontos, mert az információ keresés a l k a l m á v a l a számítógép ez alapján tudja az érdeklődőt tágabb, szűkebb vagy hasonló témakörre utalni. A tezauruszról még két dolgot szükséges elmondani: A) V a n egynyelvű és többnyelvű. A többnyelvű tezaurusz négy fon tos dolgot tesz lehetővé: 1. a fogalmak pontosabb, precízebb megfogalmazását, mert egy-egy fogalom több nyelven jelentkezik és ezért összehasonlítás végezhető: 2. egy ország bekapcsolódását a nemzetközi információs rendszerbe; 3. külföldi k u t a t ó számára is hozzáférhetővé válik az automatikus információkeresés;
4. egyes országok társadalmi, gazdasági és politikai rendszerére v o natkozó sajátságos terminológia külfölddel való megismertetését. B) A tezaurusz lehet m i k r o - vagy m a k r o t e z a u r u s z , attól függően, hogy egy vagy több t u d o m á n y á g a t ölel fel. A S z a b a d k a i Közgazdasági K a r k ö n y v t á r á n a k szakemberei pl. egy öt nyelvű tezauruszt állítottak össze, mely a gazdasággal, a társadalmi fej lődéssel és az önigazgatással foglalkozó d o k u m e n t u m o k (könyvek, fo lyóiratcikkek stb.) számítógépes adatfeldolgozására alkalmas. A kiindulópontot a tárgyi katalógus klasszifikációs sémája, a külföld ről beszerzett tezauruszok, a nemzetközi és a jugoszláv szabvány képez ték. N a g y m é r t é k b e n használtak lexikonokat, enciklopédiákat és t e r m i nológiai s z ó t á r a k a t is. A külföldi tezauruszoknak csak némileg vehették hasznát, mert nem foglalják magukba azokat a fogalmakat, amelyek h a z á n k társadalmi gazdasági életére és az önigazgatási szocialista rendszerre v o n a t k o z n a k . Négyévi m u n k a után elkészült a közgazdasági, társadalomfejlődési és önigazgatási tezaurusz, mely kb. 5000 deszkriptort t a r t a l m a z 30 szak területen belül összesen 270 deszkriptorcsoportba osztva. Ez egy m a k r o tezaurusz, mert több t u d o m á n y á g a t ölel fel. E z u t á n a Közgazdasági K a r Ugyvitelszervezési T u d o m á n y o s K u t a t ó intézetének programozási szakemberei is bekapcsolódtak a m u n k á b a , és mivel az Intézet e csoport rendelkezésére bocsátotta a szükséges techni kai eszközeit, így elvégezhették a számítógépes programozást. E k k o r a k ö n y v t á r dokumentalistái megkezdhették a d o k u m e n t u m o k dj rendszer szerinti indexelését az előre megformált k ó d l a p o k o n . Ez a m u n k a jelentős, mert minőségétől nagyban függ az adatkeresés ered ményessége. M i u t á n a d o k u m e n t u m o k r ó l ily módon egybegyűjtött információk bekerültek a számítógépbe és létrejött az a d a t b a n k , m á r csak az ellen őrző m u n k a m a r a d t hátra, majd megkezdődhetett az automatizált a d a t keresés, melynek folyamatát a következő konkrét példán m u t a t n á m be: H a például valaki azt a feladatot kapja, hogy egy önigazgatással k a p csolatos szakdolgozatot írjon, nagy feladat előtt áll, mert az önigazgatás nagyon tág fogalom, sok mindent magába foglal. Ilyen esetben, a k o n k rét téma megválasztásánál a számítógép nagy segítséget nyújt. Ez gyakorlatilag úgy történik, hogy az érdeklődő a terminál segítsé gével felteszi a számítógépnek a következő kérdést: Milyen információk k a p h a t ó k az önigazgatással kapcsolatban? A számítógép rövid időn be lül kiírja a képernyőre a következő választ: A z önigazgatás 250 d o k u m e n t u m b a n jelentkezik, vele kapcsolatban léteznek alárendelt és aszszociatív fogalmak, ezenkívül megjelöli, hogy az önigazgatás deszkriptor idegen nyelven is jelentkezik. Mivel az érdeklődőt k o n k r é t a b b dolog érdekli, és nincs is ideje 250 d o k u m e n t u m o t á t t a n u l m á n y o z n i , kéri a számítógéptől az önigazgatás deszkriptor struktúráját (hierarchikus és asszociatív kapcsolatait más
deszkriptorokkal), hogy leszűkíthesse érdeklődési körét. A képernyőn a következő válasz jelenik meg: A
X
ÖNIGAZGATÁS Gazdasági önigazgatás Jugoszláv önigazgatás Munkásönigazgatás Szocialista önigazgatás Társadalmi önigazgatás Igazgatás ö n i g a z g a t á s fejlődése ö n i g a z g a t á s története ö n i g a z g a t á s i általános aktus ö n i g a z g a t á s i bíróság ö n i g a z g a t á s i döntéshozatal Önigazgatási funkciók ö n i g a z g a t á s i megegyezés ö n i g a z g a t á s i munkásellenőrzés ö n i g a z g a t á s i pluralizmus ö n i g a z g a t á s i szocialista demokrácia ö n i g a z g a t á s i szocialista gazdasági rendszer ö n i g a z g a t á s i szocialista tulajdon ö n i g a z g a t á s i szocialista viszonyok ö n i g a z g a t á s i termelőviszonyok ö n i g a z g a t á s r a való jog ö n i g a z g a t á s ú szervezetek és közösségek ö n i g a z g a t á s ú szocializmus ö n i g a z g a t á s ú társadalom ö n i g a z g a t á s ú tervezés ö n i g a z g a t á s ú tervezési rendszer önigazgató ö n i g a z g a t ó i felelősség ö n i g a z g a t á s i jog ö n i g a z g a t á s i szervek ö n i g a z g a t ó i társulás T á r s a d a l m i önigazgatási ügyész Társult m u n k a önigazgatási szervezése
A = alárendelt kapcsolat X = asszociatív kapcsolat H a például az érdeklődő ezek közül a Jugoszláv önigazgatás deszkriptort és a n n a k struktúráját szeretné látni, miután felteszi a kérdést, a következő jelenik meg az e k r á n o n : F önigazgatás A ö n i g a z g a t á s az önigazgatású szervezetekben és közösségekben X J S Z S Z K társadalmi-politikai rendszere F = fölérendelt kapcsolat
H a az érdeklődő tovább szeretné g y a r a p í t a n i ismereteit, a k k o r meg nézheti, mi található az ö n i g a z g a t á s az önigazgatású szervezetekben és közösségekben deszkriptor alatt. Kérdésére a következő választ k a p j a : Ö N I G A Z G A T Á S A Z Ö N I G A Z G A T Á S Ú S Z E R V E Z E T E K B E N ÉS KÖZÖSSÉGEKBEN F Jugoszláv önigazgatás A Önigazgatás a helyi közösségekben ö n i g a z g a t á s a társadalmi-politikai közösségekben ö n i g a z g a t á s a társultmunka-szervezetben ö n i g a z g a t á s az önigazgatási érdekközösségben X ö n i g a z g a t á s i szervezetek és közösségek Ily módon kiválasztható a szűkebb téma, és amikor ez megtörtént, és ha a k u t a t ó például az ö n i g a z g a t á s a helyi közösségben deszkriptort választja, a számítógép informálja arról, hogy h á n y olyan d o k u m e n tum található a k ö n y v t á r b a n , amelyben ez a deszkriptor jelentkezik. Majd kérheti e d o k u m e n t u m o k szerzőjére, címére, kiadójára, a kiadás időpontjára, az oldalszámra és lokációjára v o n a t k o z ó információkat. Megtudhatja azt is, hogy milyen nyelven jelentek meg ezek a d o k u m e n tumok. Ezenkívül bővebb információkat szerezhet a szerzőkről (titulusáról, funkciójáról és arról, hogy hol van m u n k a v i s z o n y b a n ) , de természetesen abban az esetben, ha ezek az a d a t o k a d o k u m e n t u m b a n is fel v a n n a k tüntetve. Végezetül mindegyik d o k u m e n t u m n a k , amelyben a helyi k ö zösségek önigazgatásáról van szó, az ekránról leolvasható a rövid tar talma is. A z automatikus információkeresés módszere lehetővé teszi az összes feldolgozott d o k u m e n t u m szerző, kiadó, kiadási év és nyelv szerinti sze lektálását is. — A számítógép kombinált kérdések megválaszolására is képes, me lyek így h a n g o z h a t n a k : — Kérek minden olyan d o k u m e n t u m r a vonatkozó információt, amelyben az önigazgatásról van szó, de nem korábbi kiadású 1978-nál és angol nyelven íródott, vagy például: — minden olyan d o k u m e n t u m o t , amelyben jelentkezik az önigazgatás és a döntéshozatal deszkriptor és szerbhorvát nyelvű; — minden olyan d o k u m e n t u m o t , amelyet 1976 és 1980 között adott ki szerbhorvát nyelven a Savremena administracija; — azokat a d o k u m e n t u m o k a t , melyeknek 501 -nél nagyobb, 35 000nél pedig kisebb a leltárszáma és magyarul í r ó d t a k ; — csak a z o k a t a könyveket, amelyeket E d v a r d Kardelj írt szerb h o r v á t nyelven 1970 és 1972 k ö z ö t t ; — a P r i v r e d n i pregled kiadásában 1980-ban megjelent és feldolgozott könyveket; — a Socijalizam folyóirat 1980. évi számaiban megjelent és feldol gozott cikkek címét és szerzőjét stb.
Ezenkívül azonban még sok kombinációja lehetséges a számítógépes információkeresésnek, amit e módszer széles körű alkalmazása t á r n a fel. A számítógép e téren való alkalmazása idő- és pénzmegtakarítást je lent, mert az információgyűjtés ily módon a klasszikus módszerhez ké pest lényegesen lerövidül. Emellett a számítógép teljesen szükségtelenné teszi a katalógusokat és a katalógusok körüli m u n k á t . A z automatizált adatfeldolgozás útján megvalósulhat a hazai infor mációs rendszer kialakítása és a nemzetközi információs rendszerbe való bekapcsolódás. Ez elképzelhetetlen olyan dokumentációs k ö z p o n t o k nél kül, ahol az egy-egy t u d o m á n y o s területtel kapcsolatos d o k u m e n t u m o k automatikus adatfeldolgozását végzik és a seferális k ö z p o n t o k nélkül, ahol a dokumentációs k ö z p o n t o k információit gyűjtik össze és bocsát ják a hazai és külföldi érdeklődők rendelkezésére. A z információs rendszer lehetővé teszi a hazai és külföldi szakiroda lom gyors és h a t é k o n y követését. Feleslegessé válik viszont, hogy min den k ö n y v t á r megvásároljon minden k i a d v á n y t , mert ez a rendszer k ö zelebb hozza egymáshoz ezeket az intézményeket és lehetővé teszi egy más szakirodalmának kölcsönös használatát. Ehhez csak arra van szük ség, hogy az információs rendszerbe t a r t o z ó k ö n y v t á r a k és más intéz mények azonos elvek szerint végezzék az adatfeldolgozást, és hogy min den ilyen intézményben egy terminál álljon az érdeklődők rendelkezé sére. Befejezésül még csak annyit, hogy a Közgazdasági K a r o n végzett ku t a t ó m u n k a eredményei csak a széles körű érdekeltek társulásával hasz nosíthatók a g y a k o r l a t b a n .
Rezime A u t o m a t s k a o b r a d a p o d a t a k a u bibliotekama Sa klasičnim metodama prikupljanja, obrade i distribucije naučnih informa cija je danas vrlo teško pratiti naučna dostignuća i istraživanja. Zbog toga bibliotečko-informacioni centri stoje pred zadatkom uvođenja novih metoda rada zasnovanih na automatizovanim sistemima za obradu, memorisanje i pretraživanje informacija. Stručnjaci Biblioteke Ekonomskog fakulteta i Instituta za organizaciju pos lovanja u Subotici su nedavno završili projekat koji obraduje primenu auto matske obrade informacija iz oblasti ekonomije, društvenog razvoja i samo upravljanja. U ovom članku se ukratko prikazuju uslovi funkcionisanja ovog sistema obrade i pružanja podataka, primer dijaloga korisnika i računara i ko risti ovog metoda rada bibliotečko-informacionih centara.
Pe3TOM.e ABTOMaTHHecKan
o6pa6oTKa
#aHHbix
B
6n6jiHOTeKax
KjiaccMHecKMMM MeTOflaMM c 6 o p a , o6pa6oTKn K ¿pieTpMoyiiHM H a y n HBrx MHCpopaíauMÜ B H a c T o n m e e BpeMfl H e j i e n c o cjie,zyiTb 3 a H a y n H K H M M flOCTMaceHTiHMM M. HCCJie^OBaHHHMM. E j i a r o f l a p 3TeMy 6 n 6 jmoTeHHO-JiHcpopMaLunoHHBie iieHTpbi CTaBHT c e 6 e 3aAaneíí BHeflpeHMe HOBBIX MeTOftOB paOOTBI, OOOCHOBaHMBIX Ha aBTOMaTH30BäHHBlX CMCTeMaX flJIfl OOpaÖOTKM, 3aKpenji©HMH naMHTM M nOJIb30BaHHe HHCpOpMaiiMiHMM. CneipiajiMCTaMM EwoJiHOTeKH SKOHOMunecicoro cpaicyjibTeTa M MJHCTMTyTa fljia opraHH3airnH T p y # a B C y 6 o T j m e He/iaBHO 3aKOHHeH n p o e K T , o6pa6aTBiBaioniMÍí BHespeHMe aBTOMaTunecKoü oopaÖOTKM MHCpOpMaiíHM n o SKOHOMMKe, n o OÖmeCTBeHHOMy pa3BMTMIO M caMOynpaBJieHMK». B pfliuaon CTaTbe BicpaTue n o K a 3 a H b i ycjiOBMH cpyHKIÍHOHMpOBaHilH 3TO& CHCTGMbI o6pa60TKM M n e p e ^ a H H flaHHMX flaHbl npuMepbi fliiajiora M e a g i y n o j i b 3 0 B a T e j i e M M caMOÍí sjieKTpoHHO-BblHMCJIMTejlBHOM MaiUMHOM, B TOM HMCJie ¿iaHM M nOJIOJKHTejIbHbie p e 3 y j i b T a T b i p a ö o T b i 6HOjmoTeHHO-MHCpopMaij;MOHHbrx HSHTPOB.
