cím l a p s z to r i
Nagy magyar könyvbiznisz
Sztárok
bestsellerei Egy 2000 példányban megjelenő, 3000 forintba kerülő könyv esetében 1100 példányt kell eladni ahhoz, hogy megtérüljön a befektetett költség. Mind több „híresség” rukkol ki saját könyvvel: van, amelyikből szépen fogy, míg mások csúfosan megbuknak. Stahl Judit könyvei a könyvesboltok eladási toplistáinak az élén vannak, és kiadója most a régi híradós kolléga, Pálffy István könyvét is jó eséllyel teszi bestsellerré. Utánajártunk a tévés páros közös munkájának, és belestünk a könyvkiadás kulisszatitkaiba, hogy kiderítsük, mekkora üzlet is valójában a „könyvbiznisz”. Amibe esetleg Önnek is érdemes belevágnia.
A
z idei év egyik slágerének ígérkezik a népszerű televíziós Pálffy István új „A 100 legjobb magyar bor” című könyve. Pálffy István elmondása szerint már régóta készült a megírására, hiszen mindig is érdekelték a borok, különösen a hazai borászatok. Pálffy István a Haszon Magazin hasábjain kezdett komolyabban borszakírással foglalkozni, és évek óta állandó sikeres rovata van lapunkban „Borangoló” néven. Ebben szubjektív véleményét írja le a borokról, a tőle megszokott szellemes, könnyed és szórakoztató stílusban. „Mindketten egyetértettünk, hogy nem egy klasszikus borkalauzra van szükség, hanem egy praktikus, akár vásárláskor is magunkkal vihető guide-ra, amely mindenhol beszerezhető, mindenki által elérhető, és nem csillagászati árú borokat tartalmaz” – mondja az ötletadó Stahl Judit. A könyv négy fő fejezetét éppen az ár köré építették fel: az elsőben 1000 forint alatti, a másodikban 1000-2000 forint közötti, a harmadikban 2000-3000 forint közötti, a negyedikben pedig 3000 forint fölötti borokat vesz sorra és értékel
10
Haszon 2007/12 n www.haszon.hu
nek magának és a kiadónak is határozott célja van. Ez a kettő nem feltétlenül ugyanaz. De mégis van átfedés közöttük, ami mérhetővé teszi a piacon a sikert” – mondja Pálffy István, akinek fő célja a könyvvel, hogy a legjobb ár-érték arányú tartalmat adja az olvasónak. Bár új könyve megírása közben igyekezett maga elé képzelni az egyes olvasó borfogyasztási szokásait, az írás folyamatában minden piaci szempontot félretett.
5 szempont – íz, illat, fajtahűség, borászati teljesítmény és külcsín – szempontjából a szerző. A keményfedeles, pazar fotókkal illusztrált kézikönyvet a Stahl Judit tulajdonában lévő Kulinária Kiadó még karácsony előtt piacra dobja 5000 példányban, 2490 forintos áron. „A jó könyv titka az, hogy a könyv-
Stahl-könyvek Stahl Judit közlése alapján a Kulinária Kiadó gondozásában megjelenő szakácskönyvek 100 ezer példányban fogynak, a regények évi 8-10 ezerben. A Túlélőkalauz 10-12 ezerben kelt el tavaly. Stahl Judit legsikeresebb szakácskönyve eddig a Gyorsan, valami finomat! volt, ebből a kiadó szerint 170 ezer példányt adtak el. A legjobban fogyó regény pedig az Ezer nap Velencében – ez a könyv most 14 ezer példánynál tart.
Kell a marketingbomba Stahl Judit, a tapasztalt marketinges és üzletasszony más szempontból közelíti meg a dolgot: a könyv értékesítése érdekében az összes lehetséges marketingeszközt be kell vetni. „Tervezünk egy televíziós spotkampányt, tárgyalunk egy rádióval, és összeállítottuk a nyomtatott és elektronikus sajtómegjelenések hosszú listáját is”. Kicsit persze ki is szeretnének kacsintani a hagyományos marketingeszközökből, hiszen például a hazai borforgalmazók és üzletek értékesítési csatornáin is próbálkoznak majd. Üzleti szempontból bevett dolog, hogy a televízióból megismert személyiségek könyvben is kamatoztatják népszerűségüket. Legjobban akkor járnak, ha anyagilag is beszállnak saját könyvük megjelentetésébe.
Ez most sincs másként. Stahl Judittól megtudjuk: Pálffy Istvánnal úgy állapodtak meg, hogy – a bekerülési költségek levonása után – fele-fele arányban osztoznak a nyereségen, ám ennél többet nem kívánt mondani. Számításaink szerint a nyereség fejenként 750 ezer1 millió forint közé tehető – abban az esetben, ha mind az ötezer példány elfogy. A kiadók egy új szerző vagy könyv bevezetésekor a könyv előállítási költségének akár 20 százalékát is elkölthetik marketingre. Van olyan kiadó, ahol egy-egy kiemelt kötet marketingbüdzséje elérheti a több millió forintot is. Legfontosabb hirdetési csatorna a nyomtatott és elektronikus sajtó, valamint a könyvesbolti terjesztés. A kiadók bizonyos könyvek esetében az újsághirdetésekre igen jelentős, 30-50 százalékos kulturális kedvezményt kapnak. A terjesztők könyvesboltjaiban való kiemelt kiadói vagy könyvmegjelenés külön megállapodás kérdése. Van olyan kiadó, amely előszeretettel használ metróplakátokat és azt, hogy egy ismeretlen szerző könyvét híres ember ajánlja. Mások a rádió spotokra esküsznek, mivel a televízió gyakorlatilag megfizethetetlen.
Magyarországon ugyanannyi könyv jelenik meg, mint Franciaországban
Karácsony a főszezon Bár a könyvszakma legfontosabb kereskedelmi akciója, az idei karácsonyi vásár java még hátravan, várakozások szerint idén egészében stagnál, vagy lassabban növekszik a hazai könyvpiac. A kilencvenes évek közepétől évi 8-10 százalékkal bővült a piac, s bár a konjunktúra az utóbbi két-három esztendőben csillapodott, az ágazat árbevétele az infláció felett növekedett. A stagnálás okai sokfélék: az egyre koncentrálódó piac és az olvasási szokások megváltozása mellett, a romló gazdasági környezetben kevesebb könyvet vásárolnak az emberek. Az Alexandra Kiadó tulajdonosigazgatója, Matyi Dezső szerint jó esetben az előző évi számokat hozza a piac, rossz eset-
Mennyit hoz a könyvkiadás? Példányszám: 2000 db Oldalszám: 200 oldal Ár: 2000 Ft Méret: átlagos Borító: átlagos Előállítási költség: összesen 1,4 millió Ft Bevétel: összesen 1,9 millió Ft Profit: az összes példány eladásakor 500 ezer Ft Megjegyzés: utánnyomás esetén ugrásszerűen megnő a profit, mivel kevesebb az előállítás költsége. Az egy könyvre jutó költség: Terjesztési költség: 950 Ft Nyomdai költség: 600 Ft Kiadói költség: 200 Ft Profit: 250 Ft
ben 3 százalékos forgalomcsökkenés várható. Utóbbi – tankönyvek nélkül – 50 milliárdos forgalmat, és kevesebb, mint 11 ezer új könyvet jelent. Kolosi Tamás, a Líra és Lant Zrt. tulajdonos elnök-vezérigazgatója szerint a magyarországi könyvpiaci forgalom az idén 58 százalékkal bővül a tavalyihoz képest. Így a 2006-os – tankönyvekkel együtt számolt – 65,5 milliárd forint árbevétel ebben az évben 68,8-70,7 milliárdra bővülhet, ez az inflációt is figyelembe véve lényegében stagnálás. A könyvpiacot egyébként évek óta három nagy szereplő uralja. A forgalom alapján az első az Alexandra cégcsoportot összefogó Pécsi Direkt Kft. A második a szociológus-vállalkozó Kolosi Tamás vezette Líra és Lant Zrt. csoporté. Az első kettő cég a terjesztés mellett könyvkiadóként is működik, míg a harmadik, a Libri Kft. kizárólag nagyés kiskereskedéssel foglalkozó hálózat, amelyet pénzügyi befektetők irányítanak. Ráadásul ezek a szereplők egyre nagyobbak lesznek, mert – piacszerzés vagy presztízsnövelés miatt – folyamatosan felvásárolják a kisebb cégeket. A könyvpiacon idén is tovább folytatódott ez a trend. November elején kelt el – becslések szerint 5-600 millió forintért – a hipermarketek vezető ellátójaként ismert Sunbooks internetes disztribúciós hálózat. A felvásárló Líra és Lant ezzel a hazai könyvpiac második legnagyobb szereplője lett: terveik szerint az www.haszon.hu n Haszon 2007/12
11
cím l a p s z to r i
Könyvből lett milliárdos A legnagyobb magyar könyvbirodalom megalapítója, a pécsi Matyi Dezső 1989 őszén még a Kossuth Kiadó bizományosaként járja Baranya megyét, majd jó érzékkel felismeri az agykontroll-könyvekben rejlő lehetőséget. Amikor egy miniszteri rendelet megszünteti az utcai árusítást, bankhitelt vesz fel, és 1991-ben megalapítja a kislányáról elnevezett kiadót. A cégvezető gondolkodásmódjára jellemző, hogy gazdasági igazgatóját – akivel a mai napig együtt dolgozik – éppen a hitelt nyújtó bank egyik tisztviselőjében találja meg. „Sűrűn megfordultam a bankban, és rögtön feltűnt, hogy Szabó Zoli általában újságot olvasott. A megérzésem azt súgta, hogy ez az ember sokkal többre képes” – mondja Matyi Dezső. Az új gazdasági igazgatónak köszönhető, hogy átvilágította, racionalizálta és likviddé tette a korábban fizetési nehézségekkel küzdő Pécsi Direktet. Matyi Dezső az egyetlen, aki nem egy meglévő könyves hálózatot vett át, hanem önállóan építette fel a cégbirodalmát. Egyik legnagyobb dobása a kiadás és terjesztés összekapcsolása volt, amely a rendszerváltáskor igazi újdonságként jelentkezett a hazai könyvpiacon. Mivel cége átfogja a kis- és nagykereskedelmet, a kiadást és terjesztést, így a teljes árrés az övé. Első jelentősebb anyagi sikerét egy győri bevásárlóközpontban nyitott könyvesboltjának köszönheti. Ekkor felismeri: a nagy bevásárlóközpontoké a jövő, és azonnal kizárólagos keretszerződést köt egy plázákat üzemeltető céggel. A kiadó úgy tartja: ő pontosan olyan, mint az átlagolvasó, ami neki tetszik, az másnak is tetszik. A kiadó a kezdeti időszakban lektűröket, színes-szagos mesekönyveket, ismeretterjesztő könyveket ad ki. Matyi Dezső 2003-ban azonban újrapozícionálja a márkát: új struktúrát, személyeket hoz, valamint újfajta marketinget. A cég arculati váltáson esik át, és elmozdulnak az értékteremtés kommunikálása felé. Nem cáfolja, részben azért vette meg az Európa Könyvkiadót is, hogy letörölje az Alexandráról a „lektűrcég” bélyegét. Az arculati váltásban többek között Geszti Péter is részt vett. Matyi Dezső vagyonát a legfrissebb adatok szerint a Napi Gazdaság 9 milliárdra, a Népszabadság 8,5 milliárdra becsüli. A cégvezetőé a Hordó vinotéka Pécsett, egy villányi borozó, amiből hálózatot tervez Matthias néven, a Geographia Kiadó, az Európa Könyvkiadó, a Noran Kiadó, a Mérték Kiadó, a Cartaphilus Kiadó és a Nebuló Kft. tankönyvterjesztő. A Pécsi Direkt Kft.-nek jelenleg 9 cége van, 2007-re 20 milliárdos nettó árbevételt várnak. árbevételük az idei 6,4 milliárdról jövőre akár 10 milliárd forintra is nőhet. A kiskereskedelemben harmadik, a könyvkiadásban az első öt között helyet foglaló Líra csoport jelenleg 65 üzletet működtet. A felvásárlás révén meg tud jelenni egy addig számára marginális piacon, a hipermarketek könyvellátásában, amivel a legnagyobb nagykereskedővé válik. Kolosi úgy véli: igazából csak a nagy cégek tudnak fejlődni. Prognózisa szerint a teljes könyvforgalmon belül a nagy kereskedelmi láncok forgalma 20 százalékkal, a kis boltoké pedig 2-3 százalékkal fog növekedni. „Minden bizonnyal a felvásárlások is folytatódni fognak. Azonban a konjunktúra időszakában elvált egymástól a minőségi és az úgynevezett olcsókönyves terjesztés. Részben az internetes könyvkereskedelem árversenye, részben egyéb okok miatt fennáll a veszély, hogy ez a határ elmosódik a könyvszakmában” – mondja a Líra vezetője.
12
Haszon 2007/12 n www.haszon.hu
Támad az internet Az interneten nem ritka a 40-50, sőt, akár 60 százaléknál magasabb árkedvezmény. Kérdés, hogy ez mennyi re rendezi át majd a hagyományos könyvkereskedés szerkezetét. Matyi Dezső szerint az online értékesítés hossz távon maximum 10 százalékot hasíthat ki a teljes forgalomból. „Az egyszeri akciókon túl a könyvesboltokban is megtalálhatók a kedvezmények. Ráadásul a magyar olvasó konzervatív, szeret könyvesboltokban válogatni” – mondja Matyi Dezső, akinek Alexandra Online nevű kiskereskedelmi hálózata idén eddig 1,2 milliárd forintos árbevételt hozott. Mindenesetre a hazai online kiskereskedelem öt év alatt megtízszerezte a forgalmát: 2002-ben elért négymilliárd forintról az idén várhatóan 45 milliárdra emelkedik a bevétel. A Stahl Judit által jegyzett Kulinária Kiadó is jelentős mennyiséget értékesít az inter-
neten, műveik az online könyváruházak eladási toplistáinak élén vannak. A hamarosan megjelenő Pálffy könyvtől is hasonló eredmény várható. Az internetes könyveladás Magyarországon gyorsabban fejlődik az online kiskereskedelem átlagánál. A további fejlődést elősegítheti a kereskedelmi törvény nemrég megszavazott módosítása, amely márciustól az internetes kereskedelmi vállalkozások alapítását jócskán meggyorsítja. Egyik fontos könnyí tés, hogy nem kell üzlethelyiséget fenntartaniuk a csomagküldő kereskedelem besorolás alá eső elektronikus kereskedelmi vállalkozásoknak. Vagyis nem kell raktározniuk a termékeiket. A nem digitális áruk körében Magyarországon az online értékesítés zömét továbbra is a könyv és szórakoztatóelektronika adja – amellett, hogy az élelmiszer is eladható a világhálón keresztül. Egy biztos: 2007-ben az online könyvértékesítés további teret nyert. A
Könyvpiaci statisztikák 14 kiadó adta az összforgalom 58,9 százalékát 36 cég alkotta az összforgalom 75,5 százalékát 52 cég állította elő a teljes forgalom 81,4 százalékát 160 kiadó pedig az összforgalom 90,3 százalékát piacvezető Bookline becsült adatai alapján a 2002-ben még 200-250 millióra tehető online könyvpiaci összbevétel az idén akár négymilliárd fölé is emelkedhet. Ennek a forgalomnak több mint felét, kétmilliárd feletti összeggel a Bookline érheti el. Márffy György, a Bookline egyik tulajdonosa szerint a hazai online könyveladás aránya ezzel eléri az európai átlagot, amely a teljes könyvpiac 68 százalékát teszi ki. Márffy ugyanakkor hozzáteszi: ő egész más szempontból nézi a piacot. „Nem tartjuk magunkat könyves cégnek. Mi egy online áruház vagyunk, amelynek a könyv a húzó terméke. Ezzel együtt a többi internetes kereskedés is növekedett, de nem akkora mértékben, mint mi.”
Kevesebb vevő többet költ A kiadók számára az utánnyomás költsége minimális, ezért a megfelelő címportfólió összeállítása döntő fontosságú. Miközben emelkednek a nyomtatási költségek, és jelentős túltermelés van a piacon, a kiadók – eredményességi okokból – ismét csökkentik majd a kiadott művek számát. Sokak szerint ez nem baj, hiszen Magyarországon négyszer annyi könyvet adnak ki, „mint amennyire igény van”. Tavaly például közel 11 ezerféle könyvcím jelent
meg, több mint negyvenmillió példányban, amely a francia piacnak megfelelő arány. Matyi Dezső elmondta: idén 600 címet jelentettek meg, ez jövőre várhatóan 10 százalékkal lesz kevesebb. „Inkább strukturális átrendezésről, mint csökkentésről beszélnék. Idén több regényt, és kevesebb színes albumot adunk ki, ez a tendencia pedig jövőre is folytatódni fog. A nagyarányú csökkentés a hosszú távú szerződések miatt sem lehetséges” – mondja az Alexandra vezetője. Másik jelenség, hogy a hatalmas kiadói könyváradat ellenére folyamatosan fogynak az olvasók. Két éve volt először, hogy az olvasók aránya visszaesett az 1981-es szintre. Ráadásul az adatok minden eddiginél nagyobbnak – 42 százalékosnak – mutatják azok körét, akik soha sem vesznek könyvet a kezükbe. A hazai könyvpiac bevétele azért növekedhet mégis évről évre – jóllehet csökkenő mértékben – mert a megmaradó vásárlók jóval többet költenek. A TÁRKI piackutató
a könyvpiacon további felvásárlások várhatóak
www.haszon.hu n Haszon 2007/12
13
cím l a p s z to r i
Könyvpiac 2006-ban Hazánkban 2006-ban 11 ezer különböző kötet jelent meg, amely 10 százalékkal kevesebb az előző évnél. Ugyanakkor a teljes könyvforgalom 62,7 milliárd forintról 65,5 milliárd forintra nőtt. A könyvek eladott példányszáma is emelkedett: egy könyv átlagosan 3 ezer példányban jelenik meg. Magyarországon az értékesítés 97 százalékban bizományosi alapon történik, szemben a nyugat-európai piacon megszokott fix átvételes, visszárus rendszerrel. Vagyis a könyveket a terjesztő havi, utólagos elszámolással veszi át, általában körülbelül a könyv árának feléért. A fennmaradó 2-3 százalék kerül fix értékesítésre, ebbe a körbe csak a garantált sikerkönyvek kerülnek, mint a Harry Potter sorozat, néhány szépíró és a Stahl-szakácskönyvek. A Stahl-könyvek összesen a 400 ezredik eladott példánynál tartanak, ezzel eddig nem kevesebb mint 1,5 milliárd forint vásárlóerő mozdult meg értük a piacon. cég két évvel ezelőtti felmérése szerint csökkent a keveset, számottevően nőtt a közepesen vagy nagyon sokat (évi 50 ezer forintnál is többet) költők aránya. Eszerint mind kevesebben olvasnak, ám aki olvas, az többet, mint korábban. Ez ma is így van. És a folyamatban az utóbbi három évben nem játszik szerepet sem a könyvek árának lassú emelkedése. Bár három éve csökkentették a könyvek áfáját – 12 százalékról 5 százalékra –, ez középtávon nem vagy alig volt érezhető hatással a könyvek árára. Ráadásul azóta a könyvek átlagára az inflációval megegyező mértékben növekedett. Sokak szerint éppen a nagy kereskedelmi láncok nagy beruházásai és
Márffy György: Az internetes könyvértékesítés aránya idén elérheti a teljes forgalom 6-8%-át
14
Haszon 2007/12 n www.haszon.hu
fejlesztései drágíthatják meg a könyveket, pedig ezek a magyar jövedelmekhez képest máris túl sokba kerülnek. A könyvek árát a kiadók határozzák meg, ám a kereskedők által alkalmazott kiskereskedelmi árrés 30-45 százalékos, amit az egyes nagyobb terjesztők akár 50 százalékra is feltornáznak. Egy „átlagos” könyv bolti árából negyven százalékot kap a kereskedő, harmincat a nyomda, 5-öt a költségvetés. A fennmaradó összegből a kiadó költsége tíz százalék, a busásnak nem nevezhető profit pedig 8-15 százalékos. A kiadók mindenesetre a könyvár 3050 százalékos nagy- és kiskereskedelmi árrését soknak tartják. Kolosi Tamás szerint bár a kiadóknak a jelenlegi árrések mellett – árbevétel arányosan – valóban 8-15 százalékos a profitjuk, ugyanakkor a kiskereskedelemben mindössze 2-4 százalékos, a nagykereskedelemben pedig 1-2 százalékos profit a jellemző.
Kis példányszám, nagy címszám K olosi szerint azoknak a kis kiadóknak van esélye a túlélésre, akik speciális vásárlói igé-
nyeket céloznak. Utóbbira jó példa a többségében francia tulajdonban lévő L’Harmattan kiadó. Mint Gyenes Ádám (31) a kiadó igazgatója elmondja: a francia könyves modellt próbálják átültetni Magyarországra. Ennek lényege, hogy digitális technológiával, kis példányszámban, sok művet adnak ki – filozófia, irodalomtudományok, politológia, színház- és művészetelmélet, néprajz, antropológia, kortárs teológia témakörökben. „Az általunk publikált kiadványok túlnyomó többsége tudományos kutatóintézetekkel és felsőoktatási intézményekkel közösen megjelenő sorozat, ezzel biztosítva a megfelelő szakmai színvonalat” – mondja Gyenes Ádám. Jelenleg 52 sorozatuk és 5 folyóiratuk van, melyekben magyar szerzők munkái, francia és egyéb idegen nyelvű szakkönyvek fordításai egyaránt vannak. A digitális nyomtatás előretörése nemzetközi trend – derül ki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete adataiból.
Pályázati pénz nélkül nem működne A magas terjesztési költségek miatt a kiadó tavaly úgy döntött, hogy önállóan oldják meg a terjesztést. Így egy 2000 forintba kerülő könyvön 950 forinttal több nyeresége keletkezik. Természetesen minél magasabb a példányszám, annál nagyobb a bevétel is. A kiadó saját terjesztői hálózatának legfontosabb eleme a cég belvárosi könyvesboltja, ahol diákoknak 10-15 százalék kedvezményt is adnak. A cég terjesztési bevétele jelenleg a teljes árbevétel 40 százalékát teszi ki. A többi pályázati pénzből – főként Európai Uniós támogatásból –, illetve külföldi kiadókkal, hazai egyetemekkel történő együttműködésből származik. A kiadó – egyedüliként Magyarországon – a működéstől kezdve, minden évben sikerrel pályázik a Culture 2000 fordítástámogatási programon. Két éve közgazdasági egyetemi tankönyveket is kiadnak, a bolognai folyamat képzési rendszerének megfelelő szerkezetben. „Ezzel jelentős űrt töltünk be, hiszen ma Magyarországon még nincs a a 3+2+3 éves képzési modellhez igazított felsőoktatási tankönyvcsalád” A tankönyvkiadás jó üzlet: csak a mikroökonómia tankönyvből évente 500 darabot adnak el.
Mitől sikeres egy könyv? Egy könyv általában 10 ezer eladott példány felett tekinthető sikerkönyvnek. A sikerlistákat tanulmányozva megállapítható: a legfontosabb szempont a szerző vagy a mű ismertsége. A médiából országos népszerűségre szert tett szerzők könyvei – gyakorlatilag függetlenül a tartalomtól – igen jó befektetésnek számítanak. E mellett a könnyen fogyasztható, előre gyártott gondolatokat papírra vető szerzők termékei fogynak jelentősebb számban. Szépirodalomnál szintén könnyű megjósolni a várható sikert: néhány kortárs „sztáríró” könyve kiemelkedő értékesítést produkál. sú szerkesztő. A munkatársaknak fix direktíváik vannak: például a tördelőnek havi 3000 oldalt kell betördelnie. A szerkesztők feladata például, hogy „belőjék” egy könyv piaci keresletét, és meghatározzák az első példányszámot. Három kategóriával dolgoznak: 100 példányos könyv (például verseskötet), 300 példányos (ilyenek a filozófiai munkák), illetve az e felettiek (például szépirodalom). Furcsán hangozhat, de a kiadó csak az eladott példányok után fizet a szerzőknek, kivéve a fordításokat. Egy 2000 forintért kapható, 200 oldalas, 300 példányban kiadott könyv fajlagos
költsége példányonként 1500 forint. A legnagyobb tétel a közvetett értékesítés terjesztői jutaléka, ami kötetenként 1000 forint, illetve az 500 forintos nyomdaköltség. Így egyetlen könyvön 500 forint bevétel keletkezik, aminek fedeznie kell a tördelési és korrektori költség 20-20 ezer, illetve a borító tervezés 10 ezer forintját. És akkor még nem beszéltünk a szerzői, fordítói honoráriumról, illetve a kiadói rezsiről. A kis példányban nyomott könyvek akkor rentábilisak, ha mind elfogynak, vagy kapnak rá valamilyen pályázati támogatást. A kiadó tavaly 50 mil-
Kicsiben is megéri A L’Harmattan kiadó a harmadik évtől kezdve stabilan nyereséges. Évente 100 könyvet publikálnak, 12 belső munkatárssal dolgoznak, amiből 5 teljes állá-
Gyenes Ádám: Sok könyv, alacsony példnyszámban www.haszon.hu n Haszon 2007/12
15
cím l a p s z to r i liós árbevételt ért el, idén 60-80 millióra számítanak. Bár Magyarországon elterjedt a keresztfinanszírozás, vagyis hogy a populáris könyvek nyereségéből finanszírozzák a veszteséges magas kultúrát, a kiadónál ez nem divat. „Csak azért nem adunk ki könyvet, hogy sok pénzt hozzon” – mondja Gyenes Ádám, aki hozzáteszi: idén sokan rendeztek pánikkonferenciákat a könyvkiadás válságáról, de ők inkább dolgozni szeretnek. Bár a kormányzati megszorítások miatt folyamatosan apad az állami támogatás, a kiadó stabilan növekszik egy rendkívül szűk, de biztosan meghatározható piacon. A kiadó egyik sikerkönyve például Julio Cortazar argentin író életműkiadása, amiből 2000-2000 példányt nyomtattak. Ebből az ötödik könyv után 9-10 ezer példány fogyott el. E mellett egy különleges szakácskönyv aratott még nagyobb sikert. „A könyvben múlt század eleji nagypolgári családok életébe pillanthatunk be a háziasszonyok receptjein, és a receptekhez fűzött kommentárjaikon keresztül” – mondja Gyenes Ádám, aki hozzáteszi: a kiadványban nincsenek ételfotók, viszont benne van az egész huszadik század történelme női szemmel. n Ember Zoltán
16
Haszon 2007/12 n www.haszon.hu
Könyveladási toplista
(2007. november vége)
1. Hugh Laurie: A balek (Kelly) 2. Dr. Csernus Imre: A nő (Jaffa) 3. Müller Péter: Örömkönyv (Alexandra) 4. Stahl Judit: Gyors szárnyas ételek (Kulinária) 5. Stahl Judit: Gyors olaszos tészták (Kulinária) 6. Stahl Judit: Gyors édességek (Kulinária) 7. Vámos Miklós: Utazások Erotikában (Ab Ovo) 8. Rhonda Byrne: A titok (Édesvíz) 9. Stahl Judit: Gyors sorozat 1-3. (Kulinária) 10. Lawrence Grobel, Al Pacino: Életem (Kelly) Forrás: Bookline Megjegyzés: a lista automatikusan készül a Bookline online rendszerének előző hónapban leadott rendelései alapján, így reprezentatív módon tükrözi a valós vásárlói igényeket. A sikerlista figyelmen kívül hagyja a kiadói és egyéb akciókat, akciós kedvezményeket, tankönyvrendeléseket és a nagykereskedelmi rendeléseket.
Karácsonyra ajánljuk Stipsicz Károly, történelmi tárgyú könyvek Gál László: „Csak a szépre…” (Fekete Sas Kiadó) Budapesti nosztalgiakönyv 200 fotóval az 1950-60-as évekből. A szerző a főváros jellegzetes helyszíneit, utcáit, tereit, ünnep- és hétköznapjait, alakjait, tárgyait mutatja be, szellemesnosztalgikus humorral. Eörsi László: Ellenfehérkönyv (Szerzői kiadás) 1956 képei Budapest főváros levéltárában. Láthatóak a Kádár-rendszer vizsgálótisztjei által nyugati kiadványokból begyűjtött fotók, amelyeket az „ellenforradalmárok” elleni nyomozásban is felhasználtak.
Valuch Tibor: Hétköznapi élet Kádár János korában (Corvina Kiadó) A szerző a Kádár-korszak jellemző vonásainak, élethelyzeteinek, a hétköznapok világának minél teljesebb, lehetőség szerint olvasmányos bemutatására törekedett. Az írásokból kiderül, hogyan élt, hol lakott, mit evett, hogyan utazott, öltözködött a kor embere.
Fülöp Norbert, főszerkesztő, hangoskönyvek Rejtő Jenő: Piszkos Fred közbelép – Fülig Jimmy őszinte sajnálatára (Kossuth Kiadó) Igazi klasszikus Rudolf Péter előadásában, ami akkor is jó mulatság, ha Piszkos Fred és Wágner úr kalandjait egyébként már rongyosra olvastuk. Hosszú utakon az autóban is jól jöhet. Bohumil Hrabal: Őfelsége pincére voltam (Parlando Hangoskönyv Kiadó) Most, hogy Jiry Menzel filmre vitte barátja, Hrabal könyvklasszikusát, ismét nagy siker ez a cseh klasszikus. Galkó Balázs orgánumában ez a szextől, pénztől és történelmi kacskaringóktól átitatott hangoskönyv a karácsony egyik nagy sikerének ígérkezik. Örkény István: Azt meséld el Pista (Kossuth Kiadó) Színházban évekig teltházzal játszották Örkény szarkasztikus önéletrajzát, Mácsai Pál egyszemélyes tolmácsolásában. Aki nem jutott be a darabra, annak a hangoskönyv tökéletes kárpótlás.
Gerald Durell: Családom és egyéb állatfajták (Hangoskönyv Kft.) Rekeszizom mozgató történet a Durell család ötéves tartózkodásáról Görögországban és Korfu szigetén. Könyvsiker, ami már CD-n is hallgatható Für Anikó és Kern András felejthetetlen tolmácsolásában.
Kolozsi Gábor, szerkesztő, üzlet-pénzügy Járai Zsigmond: A pénz beszél (Válasz Könyvkiadó) A volt jegybankelnök 30 éve mozog otthonosan a magyar bankvilágban, mostani, sok önéletrajzi elemet felvonultató könyvében pedig éles kritikákat fogalmaz meg több ismert hazai bankárral szemben. Don Tapscott-Anthony D. Williams: Wikinómia (HVG Kiadó) A globális gazdaság és a globális kommunikáció az internetet is gyökerestül felforgatja. Nincs többé egyoldalú kommunikáció, a netezők maguk is tartalom előállítók lettek. Amelyik vállalkozás ezt nem ismeri fel, az a XXI. században nem alkothat újat. Fajsúlyos könyv, de az olvasó végre megérti, mit is jelent a globalizáció az üzleti életben. www.haszon.hu n Haszon 2007/12
17
Hasznos könyvajánló
Gáti István: „Hozott szalonnával…” (Fekete Sas Kiadó) A huszadik század apróban. Apróhirdetések 1900-tól 2000-ig, a civil, mindennapi élet optikáján keresztül. Fogvíz, erőtáppor, érmelegítő. Egy tipikus hirdetés 1930-ból: „Templom egere esti cincogáshoz csinos egérkislányt keres…”
cím l a p s z to r i Technikai Elemzés Egyszerűen (NET Média) Támasz, ellenállás, kitörés, Japán gyertya alakzat. Ezek nem jóga gyakorlatok, hanem a tőzsdei-, deviza- és árupiacokon leggyakrabban használt technikai fogalmak. A kötet kezdő és tapasztalt befektetőknek, „pénzvadászoknak” egyaránt hasznos olvasmány lehet. Alan Greenspan: The Age of Turbulence, Adventures in a New World (The Penguin Press) Nagy meglepetés a szűkszavú amerikai ex-jegybank elnök saját önéletrajza. Közérthetően, szinte könnyedén magyarázza el a pénzvilág működ(tet)ését, de azt is megtudjuk, hogy profi szaxofonos is volt, akinek legjobb ötletei reggeli fürdés közben támadtak. Különösen izgalmasak a következő évtizedek gazdasági-politikai összefüggéseiről szóló fejtegetései.
Karácsony Zoltán, szerkesztő, utazás
Hasznos könyvajánló
Szászi Júlia: A császárváros – Bécsből Bécsről (Helikon) Nem hagyományos útikönyv, hanem értelmiségi szemszögből megírt szubjektív városelemzés, nem a látványra, hanem a város „lelkére” koncentrál. A szerző újságíró, közel húsz éve tudósít a császárvárosból, amely januártól a schengeni övezet bővülésével Budapestről megállás nélkül elérhető. Bagyinszki Zoltán-Tóth Pál: Magyar várak (Tóth Kiadó) Dévénytől Hollókőig a történelmi Magyarország 83 várának képe és történetének tömör leírása. Magyar, angol és német nyelvű szövegei miatt külföldi partnereknek is ajándékozható. Görög szigetek (Lonely Planet sorozat, Park könyvkiadó) A jövő nyarukat Görögországba tervezők számára sokrétű olvasmány. Praktikus tippek, művészettörténeti leírások, kisszótár is helyet kap a könyvben. Ulrike Schöber: A legszebb kastélyok Európában (Kossuth Kiadó) Erődítmények, várok, kastélyok, parkok Neuschwansteintől Doverig. Közel háromszáz látványos fotóval, leírással.
Ember Zoltán, szerkesztő, szépirodalom Kőrösi Zoltán-Burger Barna: Délutáni alvás. A történet árnyéka (Kalligram Kiadó) Író és fotográfus együttesen beszélnek arról, hogy milyen, avagy milyen lehetne az életünk abban a városban, amit úgy hívnak: Budapest. Julio Cortazar: Rítusok (L’Harmattan) A dél-amerikai sztárírók – Garcia Marquez, Vargas Llosa, Borges, Paz és Fuentes – közül őt ismeri a legkevésbé a közönség. Pedig Cortazar fojtott levegőjű elbeszélései mélyén „ott gurul a vasgolyó”, pontosan megformált mondatok és szürreális képek színes kavalkádja teszi nagy művészetté a szövegeit. Nádas Péter: Párhuzamos történetek 1-3. (Jelenkor) Különös, zavarba ejtő regény, mert nincs benne semmi regényszerű, semmi lezárt. A cselekményszálak egymás mellett futnak, hol érintkeznek, hol keresztezik egymást, hol csak vannak egymás mellett, látszólag semmi közük egymáshoz. Vajon miért? És ebből a különösségből vajon mi következik az olvasó látszataira nézve? Ljudmila Ulickaja: Odaadó hívetek, Surik (Magvető) Ulickaja a tőle megszokott áradó mesélőkedvvel és fordulatossággal, finom iróniával beszéli el egy odaadó férfi történetét, aki minden nőnek meg akar felelni. Csak az a kérdés, mihez kezd az életével, a keze közt elfolyó idővel, amikor felbukkan az igazi szerelem…
18
Haszon 2007/12 n www.haszon.hu
www.haszon.hu n Haszon 2007/12
19
