Stabilizáció a bankszférában, tétovázás a reálgazdaságban

Külgazdaság, LIII. évf., 2009. november–december (21–47. o.)

Stabilizáció a bankszférában, tétovázás a reálgazdaságban Válságkezelés Oroszországban 2008. szeptember–2009. március – II. rész

RÉTHI SÁNDOR A szerzı tanulmányában a monetáris szférára koncentrálva bemutatja az oroszországi válságkezelés fontosabb elemeit. Az írás elsı része a válságot megelızı idıszak eseményeivel, a 2008 ıszén meghozott válságkezelı lépésekkel, valamint az orosz kormány, illetve az OF Központi Bank likviditásnövelı intézkedéseivel foglalkozott. A cikk második részében a szerzı külön kitér a bajba jutott bankok megmentése érdekében hozott rendelkezésekre, a pénzügyi szférát érintı jogszabályi háttér fontosabb változásaira, elemzi a központi intézkedések – esetenként ellentmondásos, helyenként meglepı – hatásait, majd fıbb vonalaiban jellemzi azokat a lépéseket is, amelyeket az orosz vezetés a teljes nemzetgazdaság helyzetének stabilizálása érdekében tett. Az elemzés arra a következtetésre jut, hogy mind a pénzintézetek megmentése, mind a jogszabályi környezet módosítása terén hozott intézkedések elérték hatásukat, és – a cikk I. részében taglalt alapvetıen likviditásjavító és tıkepótló lépésekhez hasonlóan – hozzájárultak a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartásához. Az írás ugyanakkor arra is kitér, hogy a teljes nemzetgazdaságot érintı intézkedések – függetlenül azok kiterjedt voltától, illetve az intézkedésekre fordított jelentıs forrásoktól – gyakorlatilag hatástalanok maradtak, az orosz gazdaság, hasonlóan a kelet-európai országok többségéhez mély recesszióba került. Journal of Economic Literature (JEL) kód: E58, G28.

A nehéz helyzetbe került bankok helyzetének menedzselése A következıkben három kérdést vizsgálunk: a válságtól függetlenül csıdbe jutott vagy csıdközeli helyzetbe került bankok menedzselését, válságkezelést 2008. szeptember–októberben, illetve 2008 novemberétıl kezdve. Oroszországban a bajba Réthi Sándor, a Mehib Zrt. Moszkvai Képviseletének vezetıje. E-mail cím: [email protected]

21

jutott bankok helyzetének közvetlen menedzselésével az OF Betétbiztosítási Ügynökség foglalkozik.1 Oroszországban az 1998. évi mintegy 2480-ról 2008-ra kb. 1100-ra csökkent a pénzintézetek száma. Azaz évente átlagosan kb. 130-140 pénzintézet szőnt meg beolvadás, felszámolás vagy végelszámolás keretében. Az ügynökség éves jelentése szerint (OF Betétbiztosítási Ügynökség, 2009) 2008-ban összesen 110 bank csıdeljárása, illetve felszámolása folyt, 27 bank vált az év folyamán fizetésképtelenné, az ügynökség a csıdbe jutott bankok lakossági ügyfeleinek mintegy 10 milliárd RUR kompenzációt fizetett ki. Az adatok nem számítanak rendkívülinek sem a bankok számát, sem pedig a kifizetett kompenzációt tekintve. A válságra az általános adatokból inkább csupán a káresemények, azaz a banki fizetésképtelenségek számának növekedésébıl lehet következtetni (2006-ban 5, 2007-ben 8, 2008-ban 27 káresemény). A válság 2008. szeptemberi kitörését követıen viszont számos olyan bank került a fizetésképtelenséghez közeli helyzetbe, amelyek esetleges csıdje a bankrendszer teljes egészére súlyos következménnyel járt volna, ezek: Globex, Szobinbank, KIT Finance, Szvjaz, Rosszijszkij Kapital. Az ügynökség közremőködésével általában állami tulajdonú befektetıt találtak, amely a bankot átvéve tıkeinjekcióval oldotta meg a pillanatnyi problémákat. Így többek között a Gazprom egyik szervezetének tulajdonába került a Szobinbank, míg a Vnyesekonombank (VEB) mentette meg a Globexet és a KIT Finance-ot. A fenti bankok esetében alkalmazott egyedi válságmenedzselés hátrányai szinte azonnal kiderültek. Egyedi megoldásokkal csak egyedi problémákat lehet kezelni, amennyiben tömeges beavatkozásra kerülne sor, a módszer már nem mőködne. Az állam beavatkozási lehetıségei ugyanis végesek, az állami tulajdonú szervezetektıl nem lehet elvárni, hogy alapfunkcióktól eltérı feladatokat is tartósan ellássanak. S végül, de nem utolsósorban az egyedi megoldások minden esetben súlyos problémákat vetnek fel a versenysemlegesség mint fontos gazdaságirányítási elv alkalmazása terén: miért éppen azt az állami szervezetet kedvezményezem egy nagyobb ügyfélállomány átadásával, illetve miért a másikat kényszerítem egy „problémahalmaz” átvételére. A jelzett problémák megoldására, illetve gondolva egy esetlegesen nagyobb számban elıforduló banki fizetésképtelenségre, az orosz parlament 2009. október végén elfogadta „A bankrendszer stabilitásának erısítését célzó kiegészítı intézkedések” nevet viselı 175-FZ kódjelő törvényt. A jogszabályból – annak részletezése nélkül – néhány meghatározó elemet érdemes kiemelni. A törvény bevezeti a bank1 Az ügynökséget 2004-ben alapították, funkciói között – hasonlóan az amerikai FDIC-hez – banki válságmenedzselés is szerepel. (2004 augusztusában Oroszországban mini bankválság alakult ki, néhány napra lefagyott a bankközi hitelpiac, több bank tönkrement. A legnevesebb vesztes a nagy lakossági betétállománnyal rendelkezı Guta Bank volt, amelyet az állami tulajdonú óriásbank, a VTB konszolidált, s mind a mai napig VTB24 néven lakossági bankként mőködtet.) Oroszországban a mintegy 1100 bank közül 2008 végén 937 volt tagja az ügynökség által mőködtetett Betétbiztosítási Rendszernek, azaz ezek a pénzintézetek foglalkozhattak lakossági betétgyőjtéssel.

22

csıd megelızésének fogalmát. Ennek megfelelıen az OF Központi Bank a likviditásra vonatkozó paraméterek, lakossági vagy vállalati ügyfelek jelzéseire reagálva, illetve a bankfelügyelet vizsgálati eredményeire alapozva értesíti az ügynökséget a beavatkozás szükségességérıl, s ezzel egyidejőleg ideiglenesen felfüggesztik a csıdeljárás általános szabályait az érintett bankra vonatkozóan. Ezt követıen egy válságkezelı szakasz kezdıdik, amely három részbıl állhat. Az elsı fázisban az ügynökség és a jegybank szakemberei a bank elemzésétátvilágítását követıen, amennyiben szükséges hitelek igénybevételével kísérlik meg helyreállítani a szervezet fizetıképességét. Amennyiben ez nem jár sikerrel, akkor az ügynökség megkísérel befektetıt találni, aki kész a bankot „átvenni”, s a márkanevet megırizve továbbvinni a tevékenységet. A bajba jutott pénzintézet megmentésére vállalkozó bank vagy más szervezet az ügynökséggel kötött megállapodásnak megfelelıen kisebb részben saját tıkét is befektet, illetve az ügynökségtıl kedvezı kamatozású tízéves hitelt vehet fel. Természetesen elıadódhat olyan szituáció is, amikor senki sem vállalkozik az adott bank megmentésére. Erre az esetre a 175-FZ törvény különleges felhatalmazást ad az ügynökségnek. Versenytárgyalás keretében kiválaszthatja azt a bankot, amelyik kész átvenni a csıdbe jutott pénzintézet lakossági betéteit (forrásoldal), majd a bank eszközei között szabadon válogatva kivihet a bankból annyi eszközt, amennyi szembeállítható a lakossági betétek által képviselt forrásokkal. Annak érdekében, hogy a megmentı szervezet likviditása ne inogjon meg, a lakossági betétekkel megegyezı kedvezményes hitelt vehet fel tízéves idıtartamra. Ezt követıen a részben kiürített pénzintézetet az általános szabályoknak megfelelıen felszámolásnak vetik alá, méghozzá az ügynökség által kinevezett felszámoló biztos vezetésével. A kialakított rendszer igazságos volta és versenysemlegessége valószínőleg jogos kritikával illethetı. Mielıtt ezekrıl az elemekrıl szólunk, emlékeztetnünk kell az olvasót arra, hogy az orosz vezetés a válság kitörését követıen a lakossági betétek megırzését jelölte meg fı prioritásként. Az egyik erısen vitatható elem az eszközök értékéhez kapcsolódik, mivel azokat nem független értékelés, hanem a könyv szerint számítják be, s ez az ingatlanok esetében – különösen az orosz nagyvárosokban – jóval a piaci ár alatt van még válságos idıszakban is. A másik megfontolandó kritika a jogi személy mint hitelezı nyilvánvaló diszkriminációjához kapcsolódik. Az adott módszer ugyanis a csıdvagyon jelentıs csökkenését okozza, így a bank vállalati ügyfelei a felszámolási eljárás során nem sok jóra számíthatnak. A megoldás szakmai problémákat is felvet. Ezek közül a kapcsolt hitelek kezelését kívánjuk kiemelni. Gyakorta elıfordul, hogy egy külföldi pénzintézet bankközi hitelt nyújt, és az orosz bank azt „rubelesítve” vagy a felvett devizában továbbadja egyik belföldi ügyfelének egy konkrét áru beszerzése vagy beruházási projekt 23

végrehajtása érdekében. A 175-FZ lehetıvé teszi a bajba jutott bankot megmentı szervezetnek, hogy az eszközök között válogatva csak a belföldi oldalt (eszköz) vegye át, míg a külföldi hitelezı (forrás) jelentkezhet a felszámolónál. A 175-FZ törvény hatálya alá 2008. október–december hónapokban összesen 20 bank került, ezek közül 17 pénzintézet mőködıképességét sikerült megırizni, s csupán három bank (Elektronika, Moszkovszkij Kapital, Zálog Bank) esetében indult el a felszámolási eljárás. A nevezett három bank közül egyedül a Moszkovszkij Kapital tekinthetı jelentısnek (a 100. hely körül állt az orosz bankrangsorban). A bank súlyát a meglehetısen nagy lakossági betétállomány (kb. 13 milliárd RUR), valamint a kiterjedt hálózat (több mint 30 moszkvai fiók) adta. A 20 bank mőködıképességének helyreállítására, illetve a felszámolandó bankok lakossági betéteinek megmentésére az ügynökség mintegy 100 milliárd RUR-t fordított – elsısorban hosszabb futamidejő hitelek nyújtásával. Értékelésünk szerint a válság adott körülményei között a bankcsıdök megelızésére és kezelésére kialakított rendszer hatékonynak és viszonylag olcsónak bizonyult. Természetesen a 175-FZ által kínált megoldás valódi tesztjét a nagyobb esetszám jelenthetné, de a jelenlegi helyzet szerint – szerencsére – erre valószínőleg a közeljövıben nem kerül sor.

Egyéb válságkezelı intézkedések a pénzügyi ágazatban A hitelek segítségével történı likviditásjavítás, valamint a csıdbe, illetve csıdközelbe jutott bankok problémájának kezelése mellett 2008 szeptembere és 2009 márciusa között mind a pénzügyi ágazatot érintı jogszabályok területén, mind pedig az állam egyéb beavatkozási lehetıségeit felhasználva jelentıs intézkedések születtek. A következıkben ezeket foglaljuk össze. Összhangban az elızıekben jelzett prioritásokkal, az orosz kormány döntése értelmében a Betétbiztosítási Ügynökség már 2008 októberében 400 000 RUR-ról 700 000 RUR-ra emelte a biztosított lakossági betétek összegének felsı határát (OF 174-FZ, 2008). Az összeg, hasonlóan a magyar szabályozáshoz, az egy bankban elhelyezett betétekre szól. A rendelkezés nyilvánvalóan a bankrendszer iránti bizalom helyreállítását, illetve megerısítését szolgálta. Az elmúlt néhány hónapban az állam a Pénzügyminisztérium, illetve a tisztán állami tulajdonú VEB útján az alábbi bankoknak nyújtott egy vagy több alkalommal alárendelt kölcsöntıkét: Szberbank (összesen 500 milliárd RUR), VTB (200 milliárd RUR), Rosszelhozbank (összesen 225 milliárd RUR), Alfa Bank (10,2 milliárd RUR), Nomosz Bank (4,9 milliárd RUR), Hanti Mansi Bank (1,9 milliárd RUR) (Bankir, 2009a). A Szberbank és VTB esetében az alárendelt kölcsöntıke nyújtása nyilvánvalóan összefügg a bankok hitelportfóliójának alakulásával. Miközben az állam 24

ezeket a pénzintézeteket a termelıágazatok finanszírozásának fokozására kötelezi, folyamatosan nı a bankoknál lévı lejárt, illetve problémás hitelek aránya. Ezt kompenzálandó az állam megemelte a bankok saját tıkéjét.2 A helyzetet az érintett bankok számára tovább bonyolítja, hogy legnagyobb ügyfeleik többsége állami tulajdonú termelıvállalat, amelynek helyzete a válság következtében meggyengült (a témára a késıbbiekben még visszatérünk). Némileg hasonló a helyzet a Rosszelhozbank esetében is, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a bank az utóbbi három-négy évben több olyan normatív támogatási rendszert is mőködtet, amely az orosz mezıgazdasági termelık legszélesebb köre számára is elérhetı. Ezért az államnak elemi érdeke főzıdik ahhoz, hogy a termelık még a bank romló hitelportfóliója esetén is hozzájussanak a támogatásokhoz. S ha mindehhez még hozzászámítjuk a rubel leértékelıdése következtében bekövetkezett import drágulását, úgy teljesen nyilvánvaló és érthetı a törekvés a hazai termeléső élelmiszerek részarányának növelésére. A Gazprombanknak nyújtott alárendelt kölcsöntıkét a bank számottevı adósságállománya magyarázza, a három magánbank esetében pedig az állami szervek nyilvánvalóan az alárendelt kölcsöntıke nyújtását tartották a legegyszerőbb és legkézenfekvıbb megoldásnak a meglévı, illetve potenciális problémák kezelésére.

1. táblázat A kötelezı tartalékképzés normatívái (2008. március–2009. augusztus, százalékban)

08. 03. 01.–08. 06. 30. 08. 07. 01.–08. 08. 31. 08. 09. 01.–08. 09. 17. 08. 09. 18.–08. 10. 14.

Külföldi bankokkal szembeni kötelezettségek után

Magánszemélyek betétei után

Egyéb Kötelezettségek után

5,5 7,0 8,5 4,5

4,5 5,0 5,5 1,5

5,0 5,5 6,0 2,0

08.7 10. 15.–09. 04. 30.

0,5

09. 05. 01.–09. 05. 31. 09. 06. 01.–09. 06. 30. 09. 07. 01.–09. 07. 30. 09. 08. 01.–

1,0 1,5 2,0 2,5

2 A témában heves polémia zajlik az orosz sajtóban. A rossz hitelek növekvı aránya párosulva a kormány, illetve egyes kormánytagok a hitelezés további bıvítését célzó nyomásával a közvetlenül érintetteket emocionális megnyilvánulásokra is ragadtatta. Így többek között G. Gref, a Szberbank elnöke a lejárt hitelek állományának havi 10 százalékos emelésével riogatott, A. Kudrin pénzügyminiszter pedig kijelentette, hogy a lejárt hitelek aránya máris elérte a 10 százalékot, miközben a jegybank hivatalosan növekvı, de még mindig viszonylag csekély, mintegy 3 százalékos szintrıl számol be (Newsru, 2009).

25

Forrás: OF Központi Bank.

A probléma súlyát, illetve komplex jellegét mutatja, hogy 2008. december és 2009. február során folyamatosan jelentek meg hírek arról, hogy az orosz kormány szükség esetén 2009 második felében újabb, mintegy 40 milliárd USD összegő alárendelt kölcsöntıkét nyújt – mindenekelıtt az állami tulajdonú nagybankoknak (Finam, 2009). Az összeg korántsem tekinthetı véletlennek: amennyiben figyelembe vesszük a kihelyezett hitelek várható növekedését, a 40 milliárd USD annak mintegy 10 százalékára nyújt fedezetet, azaz megegyezik az állami vállalatok viszonylatában alkalmazott hitelpolitikát közvetett módon bíráló orosz illetékesek által „elıre jelzett” lejáró hitelek arányával. Az OF Központi Bank a likviditásbıvítés jegyében a válságos hónapokban folyamatosan módosította a kötelezı tartalékképzésre vonatkozó szabályokat. (Lásd az 1. táblázatot.) Az 1. táblázat alapján jól nyomon lehet követni a jegybank politikáját a tartalékképzés területén. 2008 nyarán, nyilvánvalóan nem függetlenül a nemzetközi pénzügyi helyzettıl, az OF Központi Bank a normatívák emelésével próbálta fékezni a bankok hiteléhségét, a válság kitörését követıen viszont ezt az eszközt is alkalmazta, illetve alkalmazza mind a mai napig a bankok likviditási helyzetének javítására. Az OF Központi Bank ugyanakkor elırejelzést is nyújt a közeljövıben életbe lépı normatívaemelésrıl. Az eddig követett jegybanki gyakorlat azonban azt is mutatja, hogy az 1. táblázatban szereplı számok és idıpontok korántsem tekinthetık véglegesnek, szükség esetén a jegybank, miként eddig is, rugalmasan alkalmazkodik majd a kialakuló helyzethez. A következıkben megvizsgáljuk, miként alakult az OF Központi Bankban deponált kötelezı tartalék összege 2008–2009 kritikus hónapjaiban. (Lásd az 1. ábrát.)

1. ábra Kötelezı tartalékok összege 2008. június–2009. április

Forrás: OF Központi Bank.

26

A jegybank tartalékképzésre vonatkozó politikája következtében 2008 novemberében egyedül ez az eszköz mintegy 280 milliárd RUR-ral növelte a likviditást a bankszektorban. Amennyiben figyelembe vesszük az orosz bankrendszer – a cikk I. részében bemutatott – alultıkésítettségét, illetve az ebbıl adódó nyilvánvaló problémákat, a tartalékképzési követelmények csökkentése volt az egyetlen olyan eszköz, amely a bankok legszélesebb köre számára elérhetı volt, s így valódi segítséget jelentett. Természetesen joggal merülhet fel a kérdés, hogy a kötelezı tartalék szintjének majdnem nullára csökkentése nem jelent-e komoly veszélyt egy alultıkésített rendszerben? Az orosz döntéshozók valószínőleg abból indulhattak ki, hogy ilyen nagy elemszámú rendszerben (mintegy 1100 bank) a mőködıképesség fenntartása az elsı számú prioritás, a – kötelezı tartalék hiánya vagy csekély összege miatt is – bajba jutó bankok problémáinak rendezésére egyéb eszközök állnak rendelkezésre. A válság kitörését követıen a sajtóban számos olyan vélemény jelent meg, amely a pénzügyi problémák, a várhatóan nagyszámú bankcsıd, a tömegesen lejáró hitelek következtében kialakuló helyzet legfontosabb következményét – némi eufemizmussal – az orosz bankrendszer gyors konszolidációjában, azaz a bankok számának radikális, akár 30-40 százalékos csökkenésében látta (Micfin, 2008). Amint nyilvánvalóvá vált, hogy a remélt konszolidáció tisztán piaci hatások eredményeként valószínőleg nem történik meg, az OF Központi Bank döntött a bankok kötelezı alaptıke-emelésérıl (Bankir, 2009b). A jegybank 2009. februári rendeletének megfelelıen – amennyiben a bank alaptıkéje 2007. január 1-jén nem érte el a 90 millió RUR-t, úgy az alaptıkét fel kell emelni legalább erre a szintre 2010. január 1-jéig, s 2012. január 1-jéig az alaptıke értékének el kell érnie a 180 milliárd RUR-t, – amennyiben a bank alaptıkéje 2007. január 1-jén 90–180 millió RUR között alakult, úgy az alaptıkét fel kell emelni 2012. január 1-jéig legalább 180 millió RUR-ra, – az újonnan alakuló, nem bankként mőködı pénzügyi szervezetek minimális alaptıkéjének, amelyek jogi személyek megbízásából pénzügyi mőveleteket is végezhetnek, minimálisan 90 millió RUR-nak kell lennie. Bár a rendelkezés azonnali tiltakozást váltott ki,3 továbbá legalább 500 bankot érint, véleményünk szerint aligha lesz érdemi hatással az orosz bankrendszerre. Az eddigi tapasztalatok szerint az erre kötelezett bankok többsége forrást fog találni az alaptıke emelésére, tehát a hitelintézetek száma nem fog érdemben csökkenni, azaz a konszolidáció terén nem történik jelentıs elırehaladás, továbbá – nemzetközi összehasonlításban – az alultıkésítettség sem fog jelentısen mérséklıdni, hiszen a 3 A befolyásos Orosz Bankszövetség, a kevésbé befolyásos, de nem kevésbé agilis Orosz Regionális Bankszövetség a parlament felsıházához eljuttatott közös közleménye az intézkedés idıszerőtlenségét hangsúlyozza, s az érintett pénzintézetek jelentıs részének csıdjét prognosztizálja (Bankir, 2009).

27

180 millió rubel valószínőleg 2012 januárjában sem fog 6 millió USD-nél sokkal többet érni. A cikk I. részében bemutatott számok jelzik, hogy Oroszországban 2001–2007 között felgyorsult a lakásépítés üteme, ennek ellenére a lakáshelyzet – még Magyarországhoz viszonyítva is – súlyosnak minısíthetı. Jelen tanulmány nem tekintheti feladatának az okok elemzését, 4 csupán a válság adott területet érintı egyes következményeirıl, illetve azok kezelésérıl kíván beszámolni. Az elmúlt másfél évtizedben a lakáshelyzet javítására több program, illetve nagy ívő elképzelés is született. Véleményünk szerint ezek közül csupán a putyini idıszak Elérhetı Lakás nevet viselı, elsısorban fiatal családokat megcélzó, a jelzáloghitelezés elemeit is magába foglaló programja nyújtott reális – bár nem könnyő és nem rövid távra szóló – kiutat a kialakult helyzetbıl. Bár – amint arról már szóltunk az I. részben – a központi jelzáloghitel-szervezet, az AIZsK a nemzetközi pénzpiacokon kialakult helyzet miatt csak csekély mértékben tudott élni az értékpapírosítás eszközével, ennek ellenére az elmúlt évek során – orosz viszonylatban – jelentıs jelzáloghitel-állomány keletkezett. (Lásd a 2. táblázatot.) 2. táblázat A jelzáloghitel-állomány alakulása (2004–2009) RUR- hitelek (millió RUR) Hitelek az adott idıszakban*

Hitelállomány

Lejárt hitelállomány

Devizahitelek (millió RUR) Átlagos kamatláb (%)

Hitelek az adott idıszakban

Hitelállomány

Lejárt hitelállomány

Átlagos kamatláb (%)

2005. 12. 31.

30 918

22 223

6

14,9

25 423

30 608

47

2006. 12. 31.

179 612

144 806

22

13,7

83 949

89 091

26

11,8 11,4

2007. 12. 31.

428 145

446 291

435

12,6

118 344

164 931

361

10,9

2008. 06. 30.

293 951

648 718

1849

12,5

45 232

176 323

671

10,8

2008. 09. 30.

461 941

768 663

2784

12,7

75 522

205 843

2167

10,9

2008. 12. 31.

539 571

782 434

5795

12,9

94 289

227 590

6256

10,8

2009. 01. 31.

5 919

802 018

6241

14,1

695

266 964

7729

12,5

2009. 02. 28.

14 126

807 687

7014

14,3

1 012

263 940

7615

13,1

2009. 03. 31.

22 969

788 887

8093

14,4

1 469

249 407

9382

13,5

* Az adott évben vagy hónapban. Forrás: OF Központi Bank, saját számítások. 4

A jelenlegi helyzet a szovjet idıszak örökségére, valamint a befektetések több mint egy évtizedes (1989–1999) visszaesésére vezethetı vissza. A magyar olvasó számára érdekes lehet, hogy egészen a 80-as évek második feléig a 100 000 fıt meghaladó lakosságszámú szovjet városokban tilos volt a magánlakás-építés és -birtoklás, a szövetkezeti lakások tulajdonosai nem rendelkezhettek ingatlanjaikkal, az állam pedig többségében kis alapterülető, általában gyenge minıségő lakásokat épített. A 90es évtized befektetési-beruházási „bessze” következtében ma Oroszországban a lakások átlagos alapterülete 51 m2, 2,6 fıs átlagos családméret mellett. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a frissen hivatalba lépı Medvegyev elnök 2008 májusában programot hirdetett, amelynek megfelelıen a II. világháborús veteránok lakásigényét legkésıbb 2010. május 9-ig (!) ki kell elégíteni (Prime-tass, 2009).

28

A problémás, lejárt, nem vagy csak részben, esetleg késéssel fizetett jelzáloghitelek arányáról a legkülönbözıbb találgatások és becslések jelentek meg az orosz sajtóban. A legpesszimistább forgatókönyv szerint a csökkenı reálkereset és a tömegessé váló munkanélküliség miatt a jelzáloghitelt felvett adósok akár 20 százaléka is bajba kerülhetett volna.5 Mint azt a 2. táblázat is bizonyítja, a helyzet súlyos, a lejárt állomány nagysága azonban egyelıre nem kritikus. A kormány, reagálva a közhangulatra, már 2008 decemberében döntött a bajba jutott lakáshiteladósok megsegítésérıl. Az AIZsK vonatkozó útmutatása szerint (Kommerszant, 2008) azok számíthatnak a hiteltörlesztés ideiglenes felfüggesztésére, akik 1) a válság következtében váltak munkanélkülivé, 2) akik jövedelme a válság következményeként annyira lecsökkent, hogy az „összevethetı az esedékes törlesztések összegével”, illetve „a létminimummal”. Az AIZsK a bankok kiesı törlesztési bevételének kompenzálására egyelıre 60 milliárd RUR értékő támogatást kapott a költségvetéstıl (RWAY, 2009). Az állami támogatáshoz, azaz a hitel felfüggesztéséhez a lakáshiteladósok szigorú feltételek mellett juthatnak hozzá. Az igénylınek 1) bizonyítania kell a munkahely elvesztését, 2) nyilvántartásba vételét a Munkaerı Központban, 3) igazolást kell benyújtania az elzálogosított ingatlan értékérıl, továbbá 4) mellékelnie kell az illetékes adóhatóság jövedelemigazolását. A fentieken túl azt is igazolni kell, hogy 5) a jelzáloghitel segítségével megvásárolt ingatlan az adós egyetlen állandó lakása. A rendszer a jelenlegi elképzelések szerint 2009 végéig mőködik (Kommerszant, 2008). Összhangban a 2008. szeptember végi kormánydöntésekkel az OF Központi Bank 2009. március végéig 13 pénzintézettel kötött megállapodást azoknak a veszteségeknek a részleges kompenzálásáról, amelyek az idıközben csıdbement bankokkal bonyolított ügyletekbıl keletkeztek. A jegybank még 2008. november elején megszabta az adott állami támogatás igénylésének feltételeit. Ennek megfelelıen a támogatásban részesülı bank alaptıkéje nem lehet kevesebb, mint 30 milliárd RUR, hosszú lejáratú hiteleinek besorolása nem lehet rosszabb, mint BB (Standard and Poor’s, Fitch) vagy Ba1 (Moody’s). Ekkor ezeket a feltételeket összesen 8 (nyolc!) bank teljesítette, ezért a késıbbiekben az OF Központi Bank enyhítette a vonatkozó követelményeket. A 2009. márciusi helyzet szerint a sajáttıke-követelmény 20 milliárd USD, míg a nemzetközi besorolásé BB-, illetve Ba1 (Prime-tass, 2009). A támogatott bankok listáján – a fentiekkel összhangban – csak nagybankok szerepelnek: Szberbank, VTB, Gazprombank, Raiffeisen, Uralszib, Alfa-Bank, Nomosz, Roszbank, Moszkva Bank, MDM, Promszvjazbank, Unikredit. Amire ez az írás megjelenik, valószínőleg további mintegy 10 bankkal születik hasonló támogatási megállapodás, ezek a pénzintézetek is az elsı 30-ból kerülnek majd ki. Az OF Központi Bank – bizonyos esetekben – a hitelhez jutás feltételeinek enyhítésével is elı kívánja mozdítani a bankrendszer konszolidációját. Amennyiben 5 Mint a késıbbiekben majd látni fogjuk, a 2009. márciusi helyzet szerint sem a reáljövedelem nem csökkent drámai mértékben, sem a munkanélküliség nem vált kezelhetetlenné.

29

két pénzintézet az összeolvadás mellett dönt, úgy a jegybank kész a külön biztosíték nélkül nyújtott hitelárveréseken a kategóriának megfelelı limiteket növelni. A lépésre azért lehet szükség, mivel beolvadás esetén a megszőnı bank hitelezıi a tulajdonosi szerkezetben történt változásra hivatkozva (change of control) egy öszszegben lejárttá tehetik hiteleiket (Kommerszant, 2009a). Ahhoz, hogy egy bank a fenti céllal a limit megemelését igényelje B (Stamdar&Poor’s, Fitch), illetve B3 (Moody’s) nemzetközi besorolással kell rendelkeznie. Az OF Központi Bankról szóló törvény módosítását követıen a jegybank ideiglenesen „felügyelıket” (a rendelkezés a kurátor szót használja) küldhet azokba a bankokba, amelyek számottevı állami támogatásban részesültek (OF 28-FZ, 2009). Az intézkedés nyilvánvaló célja az, hogy hosszabb távon a pénzintézetek az állami támogatást ne használhassák fel spekulatív mőveletekre – mint tette ezt közülük jó néhány 2008. november és 2009. január között. Azokhoz a bankokhoz delegálhatják a felügyelıket, amelyek 1) a VEB-tıl devizahitelt vettek fel,6 2) amelyek az OF Központi Banktól vagy a VEB-tıl alárendelt kölcsöntıkét kaptak, 3) amelyek számláin az OF Pénzügyminisztérium szabad költségvetési eszközöket helyezett el, 4) amelyek külön biztosíték nélkül jutottak a jegybanktól hitelhez legalább egy hónapos idıtartamra. Az intézkedés elvben mintegy 140 bankot érinthet, a 2009. április 1-jei helyzet szerint kb. 40 bankban voltak jelen a felügyelık. A pénzintézet napi operatív irányításában nem vesznek részt, csupán felügyelik az állami támogatás felhasználását.

A bankrendszer stabilitása érdekében meghozott intézkedések közvetlen eredményei A következıkben kizárólag azokat a tényezıket fogjuk vizsgálni, amelyek révén közvetlenül értékelhetı a válságkezelı intézkedések hatása a bankrendszerben. A teljes nemzetgazdaságot érintı válságkezelés eredményeit a cikk végén elemezzük. Elsı lépésben nézzük meg, hogy a 2008. szeptember 16-i, majd a szeptember 29-i kormányintézkedések hatására miként alakultak a kamatok a bankközi hitelpiacon. (Lásd a 3. táblázatot.) Szeptember közepén a gyors likviditásnövelı intézkedések hatása (valószínősíthetıen a tartalékképzési követelmények enyhítése) azonnal jelentkezett, a bankok ilyen típusú hitelek iránti igénye visszaesett, majd az egyszeri hatás elmúltával a kamatok a piaci folyamatokat követték. Egy-egy kiemelkedı, egy-két napra szóló kamatugrást mindig valamilyen lokális esemény idézett elı. (Az esetek többségében a devizaárfolyammal kapcsolatos várakozások, adófizetés napja stb.) Az is jól megfigyelhetı, hogy egy-egy kiugró 6 A VEB által nyújtott hitelek összege, illetve a hitelben részesülık köre nem nyilvános, csak sajtóinformáció áll rendelkezésre – lásd a késıbbiekben.

30

kamatemelkedést szinte mindig az azt megelızı szintnél alacsonyabb kamatszint követett, azaz a bankok csak akkor nyúltak ehhez az eszközhöz, amikor más elınyösebb lehetıség nem állt rendelkezésre. 3. táblázat Kamatlábak alakulása a bankközi hitelpiacon (Százalékban)

08. 09. 22. 08. 09. 23. 08. 09. 24. 09. 09. 25. 08. 09. 26. 08. 09. 30. 08. 10. 17. 08. 10. 31. 08. 12. 01. 08. 12. 30. 09. 01. 30. 09. 03. 01. 09. 03. 31.

1

2–7

A hitel futamideje, nap 8–30

31–90

91–180

7,22 5,22 4,46 5,67 7,49 7,36 9,19 8,22 8,65 14,71 14,53 10,07 10,62

8,08 9,00 7,56 11,89 8,50 7,50 9,03 12,81 12,86 – 13,86 10,50 10,37

– 10,50 9,00 8,50 – 12,00 7,00 14,00 27,00 20,13 29,16 11,37 13,00

– 10,02 10,05 – 10,75 12,00 17,22 11,00 24,40 15,00 6,50 – –

– 10,75 10,75 9,10 – – – – – – – – –

Forrás: OF Központi Bank.

4. táblázat A bankrendszer stabilitását jellemzı mutatók (2005–2008, százalékban) Tıkemegfelelési mutató Likviditási mutatók Könnyen likviddé tehetı eszközök és az összes eszköz hányadosa Likviddé tehetı eszközök és az összes eszköz hányadosa Könnyen likviddé tehetı eszközök és az azonnali kötelezettségek hányadosa Likvid eszközök és a rövid távú kötelezettségek hányadosa A bankszektor pénzügyi eredménye A bankok pénzügyi eredménye a bankszektor eszközeinek százalékában A bankok pénzügyi eredménye a bankszektor saját tıkéjének százalékában Jövedelmezıségi mutatók Az eszközök jövedelmezısége A saját tıke jövedelmezısége

2005

2006

2007

2008

16,0

14,9

15,5

16,8

15,2 27,4

13,6 26,8

12,1 24,8

14,5 25,9

54,7

51,4

48,4

74,9

73,7

76,8

72,9

92,1

3,2

3,3

3,0

1,8

24,2

26,3

22,7

13,3

3,2 24,2

3,3 26,3

3,0 22,7

1,8 13,3

Forrás: OF Központi Bank.

31

A 4. táblázat összefoglalja a bankrendszer stabilitását koncentráltan jellemzı mutatókat. Amint a 4. táblázat adatai mutatják, a tıkemegfelelési mutató 2008-ban volt a legmagasabb az elmúlt néhány év során, a likviditási mutatók általában szintén javultak a korábbi idıszakhoz képest, a bankok pénzügyi eredménye romlott, de nem fordult negatívba, s ehhez hasonlóan a jövedelmezıség szintje is visszaesett. Az ismertetett mutatók tükrében azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a válságkezelı intézkedések alapvetı céljukat elérték, a bankrendszer likviditása nem csupán fennmaradt, hanem az elızı évekhez képest még javult is. Természetesen romló gazdasági helyzetben a rossz hitelek arányának növekedése, az üzleti aktivitás csökkenése körülményei között a bankrendszer pénzügyi eredménye nem javulhatott. (Lásd az 5. táblázatot.) 5. táblázat A bankok tevékenységének pénzügyi eredménye (2007–2008) Dátum 2007. I. n.év 2007. I–II. n.év 2007. I–III. n.év 2007 2008. I. n.év 2008. I–II. n.év 2008. I–III. n.év 2008

Nyereség (milliárd RUR)

Nyereséges bankok részaránya (%)

Veszteség* (milliárd RUR)

111,3 221,0 343,5 507,9 134,6 284,5 354,8 409,2

97,2 97,7 98,1 99,0 92,4 95,6 94,2 94,9

1,8 0,8 1,1 0,9 3,4 1,2 13,1 37,8

* A veszteséges bankok aggregált negatív eredménye. Forrás: OF Központi Bank.

A bankrendszer aggregált nyeresége 2008-ban mintegy 20 százalékkal csökkent 2007-hez képest, s az is látszik, hogy az eredménycsökkenés 2008. IV. negyedévében következett be, s ezzel párhuzamosan a nyereséggel mőködı bankok részaránya 5 százalékponttal esett, továbbá a korábbi érték több mint 40-szeresére (!) nıtt az aggregált veszteség volumene. A bankszektor pénzügyi eredményei alapján ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a bankrendszer egésze jól vizsgázott 2008 nehéz hónapjaiban, hiszen a bankok 95 százaléka nyereséggel zárta az évet, s bár nıtt az aggregált veszteség volumene, ez nem okozott tömeges bankcsıdöt. A következıkben azt vizsgáljuk, hogy a válság általunk vizsgált hónapjaiban a bankok miként tettek eleget gazdaságszervezési feladataiknak, miként alakult a kihelyezett hitelek volumene és a kamatok szintje. 32

A lakosság körében leginkább kedvelt éven belüli, elsısorban fogyasztási hitelek kamata még a korábbi magas szinthez képest is több mint 10 százalékponttal nıtt, ennél kisebb volt az éven túli lakossági hitelek kamatainak emelkedése, ugyanakkor ezek volumene viszonylag csekély, mivel ez a hitelfajta a lakosság szélesebb köre számára csupán lakásvásárlási céllal érhetı el (2008. IV. negyedévében a bankok jelentısen szigorították a jelzáloghitelhez jutás feltételeit, s az ilyen hitelek odaítélése akadozott), ezért az éven túli lakossági hitelkamatok csak részben tükrözik a valós folyamatokat. Szintén némileg félrevezetı a vállalati hitelkamatok alakulása is. Az ilyen hitelek mintegy 70 százalékát ugyanis az elsı öt nagybank nyújtja, s ezek közül három állami vagy állami irányítás alatt állónak tekinthetı, s mint ilyentıl a kormány megkövetelte, hogy csak minimális kamatfelárat alkalmazzon. Ezt a bankok be is tartották, s még a legnépszerőbb éven belüli (általában forgó-) hitelek esetében is az infláció feletti felár csak 3-4 százalék volt. (Lásd a 6. táblázatot.) 6. táblázat Banki hitelkamatok alakulása (2008. július–2009. március) Lakossági hitelek, kamatláb % 180–365 nap > 365 nap 2008. 07. 2008. 08. 2008. 09. 2008. 10. 2008. 11. 2008. 12. 2009. 01. 2009. 02.

22,8 24,7 25,9 26,9 32,7 29,4 35,1 33,8

15,8 16,0 16,1 16,6 17,7 18,1 19,4 19,8

Vállalati hitelek, kamatláb % 91–180 nap 180–365 nap > 365 nap 12,5 12,8 13,6 14,7 16,5 16,5 17,3 17,5

13,1 13,3 13,7 14,7 14,7 16,2 16,8 17,0

13,5 13,5 13,7 13,9 13,5 14,1 13,9 14,9

Forrás: OF Központi Bank.

A magánszemélyeknek nyújtott havi aggregált hitelösszeg 2008 októberéig nıtt, majd az ezt követı négy hónapban fokozatosan csökkent. A hitelkamatok alakulása megfelelı magyarázatot ad a jelenségre. (Lásd a 7. táblázatot.) A vállalati hitelek esetében a 2008. ıszi néhány hónapos csökkenést, illetve stagnálást követıen januárban nıtt, majd februárban csökkent a nyújtott hitelek volumene. A 7. táblázat adatai alapján nyilvánvaló, hogy a bankok, köztük a nagy hitelintézetek csupán erıs kormányzati „ráhatásra” folytatják a vállalatok hitelezését a korábbi idıszakhoz hasonló ütemben. Ez egyben azt is elırevetíti – a gazdasági aktivitás csökkenése és a cégek mutatóinak romlása következtében –, hogy a rossz vállalati hitelek aránya bizonyosan nıni fog az a következı 1-2 évben.

33

7. táblázat Bankok által nyújtott hitelek alakulása (2008. július–2009. március, havi aggregált adatok) Lakosság (milliárd RUR)

Vállalatok (milliárd RUR)

Hitelintézetek (milliárd RUR)

Összesen (milliárd RUR)

3180,4 3323,4 3452,0 3566,2 3615,9 3590,1 3527,2 3479,9 3422,8

8752,7 8933,7 9097,7 9151,1 9147,9 9134,7 9165,3 9574,0 9488,2

651,3 729,6 677,3 591,3 640,3 811,9 752,0 791,9 728,8

12 584,4 12 986,7 13 226,9 13 308,7 13 404,1 13 536,7 13 454,5 13 854,8 13 639,9

2008. június 2008. július 2008. augusztus 2008. szeptember 2008. október 2008. november 2008. december 2009. január 2009. február

Forrás: OF Központi Bank.

Válságos idıszakban nyilvánvalóan változhatnak a pénztulajdonosok prioritásai. Joggal feltételezhetjük, hogy az orosz lakosságot, illetve a vállalatokat az utóbbi évtizedek megrázkódtatásai különösen érzékennyé tették a bankszektor problémái iránt. A következıkben megvizsgáljuk, miként reagáltak a betéttulajdonosok a válság eseményeire. A lakosság már szeptemberben megkezdte betéteinek kivonását, ez a folyamat október–novemberben felgyorsult, s végeredményben két és fél hónap alatt több mint 450 milliárd rubellel csökkent az állomány. A konszolidálódással párhuzamosan decembertıl a helyzet megfordult, a lakossági állomány növekedni kezdett, s március elejére a magánszemélyek betéteinek volumene már meghaladta az augusztusi szintet. 8. táblázat A lakossági és vállalati betétállományok változása (2008. szeptember–2009. március, milliárd RUR) Rubel 2008. 09. 01. 2008. 10. 01. 2008. 11. 01. 2008. 12. 01. 2009. 01. 01. 2009. 02. 01. 2009. 03. 01.

5169,1 5059,0 4612,0 4425,1 4332,7 4042,2 4105,3

Forrás: OF Központi Bank.

34

Lakossági betétek Valuta Összesen 808,9 831,1 923,6 1098,7 1574,3 2073,2 2112,3

5978,0 5890,1 5535,6 5523,8 5906,9 6115,3 6217,7

Rubel

Vállalati betétek Valuta

Összesen

3121,6 3449,4 3571,7 2853,3 2606,7 2696,1 2337,3

1699,8 1726,0 1838,0 1996,5 2338,7 2804,0 2809,3

4821,3 5175,4 5409,7 4489,7 4945,4 5100,1 5146,6

A számok ugyanakkor azt is mutatják, hogy a lakosság bizalma a bankrendszer iránt állt helyre, s nem a nemzeti valuta iránt, mivel a rubelben tartott betétek részaránya folyamatosan csökkent, de a betétek volumene is csak februárban kezdett el – akkor is csupán csekély mértékben – emelkedni. Ez egyben azt jelzi, hogy a lakosság pénzügyi kultúrája is jelentısen megnıtt az utóbbi évtizedben: a betétesek számottevı hányada aktívan követte az árfolyam változását, s döntéseit az állami árfolyam-politikával szinkronban hozta meg. (Lásd a 8. táblázatot.) A vállalati folyószámlán lévı összegek esetében az általános trend hasonló, mint a lakossági betéteknél, fokozatosan csökkent a rubel s nıtt a devizabetétek volumene. November láthatóan nehéz hónap volt a cégek számára, ugyanakkor a vállalati betétek összege 2009 márciusában már meghaladta az augusztusi s megközelítette a szeptemberi szintet. Az pedig, hogy egy regionális nagyhatalmi státusszal rendelkezı országban, amelynek fıvárosa nemzetközi pénzügyi központtá kíván fejlıdni (Bankovszkoe Obozrenyie, 2008), a vállalatok szabad pénzeszközeik több mint 50 százalékát valutában tartják, nem tekinthetı szokványosnak. A vállalati betétek összegének alakulása valószínősíti, hogy az orosz cégek nagyobb része a novemberi megingást követıen megfelelıen tudta menedzselni a válság okozta problémákat. A lakosság készpénzes valutamőveletei Oroszországban az általános makrogazdasági stabilitás egyik fontos barométerének tekinthetık. (Lásd a 9. táblázatot.)

9. táblázat Lakossági valuta eladás-vásárlás (2008. augusztus–2009. február) 2008. 08. 2008. 09. 2008. 10. 2008. 11. 2008. 12. 2009. 01. 2009. 02.

Eladás (millió USD)

Vásárlás (millió USD)

2962,7 2577,6 2389,6 1468,3 1955,2 1414,4 3222,2

4 929,6 6 005,9 11 241,9 9 605,2 14 349,7 10 955,5 4 411,7

Forrás: OF Központi Bank.

A lakosság nem csupán a betétek kezelése, hanem a valuta vétele és eladása terén is abszolút adekvát módon reagált a válság fejleményeire. Egészen január végéig egyre kevesebb valutát adtak el, s egyre többet vásároltak (a decemberi nagyobb eladási adatot az újévi elıkészületek magyarázzák), viszont februárban már tömegesen szabadultak meg a valutától, s a válság elıtti szint alá csökkent a valutavásárlás.

35

Végül vizsgáljuk meg, hogy a válság hónapjaiban miként alakult a bankok devizapiaci aktivitása, s a bankok eszközein belül miként alakult a konvertibilis deviza állománya. (Lásd a 10. és 11. táblázatot.) 10. táblázat A bankközi devizapiac forgalma (2008. augusztus–2009. március) Millió USD

Millió euró

Aznapi mőveletek

Másnapi mőveletek

2008. augusztus

30 231,8

76 638,2

4 984,8

2008. szeptember 2008. október 2008. november 2008. december 2009. január 2009. február 2009. március

29 333,3 30 523,8 24 283,1 42 211,9 28 086,4 23 902,8 20 845,8

90 828,8 116 744,8 84 576,5 116 739,9 97 978,9 58 919,8 58 739,2

5 128,8 8 375,7 6 658,5 19 225,2 11 065,1 6 605,3 5 209,0

Forrás: OF Központi Bank.

11. táblázat A bankok devizakülföldiekkel szembeni követelései, illetve hitelfelvétele (2008. augusztus–2009. március) Dátum

Követelés devizakülföldiekkel szemben (millió RUR)

Külföldi betét (millió RUR)

Bankok által felvett hitelek (millió RUR) Rubel

Deviza

2008. 08. 01.

2 515 113

966 178

1 292 796

2 308 725

2008. 09. 01. 2008. 10. 01. 2008. 11. 01. 2008. 12. 01. 2009. 01. 01. 2009. 02. 01. 2009. 03. 01.

2 871 708 3 338 638 4 070 866 4 067 882 4 679 167 5 362 133 5 013 532

1 125 854 1 538 137 1 880 008 1 879 324 2 157 079 2 418 223 2 200 888

1 292 306 1 227 188 1 295 676 1 459 798 1 233 554 1 218 602 1 225 828

2 323 926 2 395 779 2 489 539 2 419 246 2 406 030 2 806 286 2 693 945

Forrás: OF Központi Bank.

A bankok devizapiaci magatartása megfelelt a gazdaságban, illetve a pénzügyi ágazatban kialakult helyzetnek, már szeptembertıl kezdve fokozatosan nıtt az aktivitás, ennek maximuma decemberre esett, amikor egyrészt „csúcson volt” a bankrendszernek nyújtott állami támogatás, másrészt a lakosság is tömegesen hozta vissza az elızı hónapban kivett betéteket.

36

A bankok által felvett hitelek összege csupán csekély ingadozást mutat, valamelyest csökkent a rubel- és – amint az várható volt – nıtt a bevont devizahitelek aránya. Az adatok egyben azt is mutatják, hogy a bankok az államtól viszonylag kedvezı feltételek mellett felvett legkülönbözıbb hitelek, illetve a lakosság által december-januárban „visszahozott” betétek egy részét konvertálták, s külföldi bankokban helyezték el. A külföldi betétek volumene megduplázódott, azaz a kb. 4000 milliárd RUR állami támogatás mintegy negyedét a bankok kimenekítették az országból. Bármilyen paradoxnak is tőnik, maguk a hitelintézetek kevésbé bíztak az általuk is mőködtetett pénzügyi rendszerben, mint a sok tekintetben nekik kiszolgáltatott magánszemélyek és vállalatok.

A teljes nemzetgazdaságot érintı válságellenes intézkedések A következıkben elıször áttekintjük a 2008. szeptember 29-én hozott két, a termelıvállalatokat (is) közvetlenül érintı intézkedés hatását, majd ezt követıen vizsgáljuk a többi, a teljes nemzetgazdaságot megcélzó válságkezelı rendelkezést hatásaival együtt. A VEB-nek biztosított 50 milliárd USD értékő, a bajba jutott vállalatok külföldi hiteleinek törlesztésére szolgáló keret felhasználását illetıen részletes információ nem áll rendelkezésre. Sajtóhírek alapján annyi ismert, hogy a keretre mintegy 80 milliárd USD értékő igény érkezett, vegyesen bankoktól és vállalatoktól, de csupán 14 milliárd USD értékő refinanszírozási hitelt ítéltek oda, LIBOR+5 százalék kamat mellett. 2009 elején ezt a keretet megszüntették. A 12. táblázat magyarázatot adhat erre az – elsı látásra – váratlan döntésre. 12. táblázat A VEB refinanszírozási keretébıl részesült néhány vállalat

Ruszal (alumíniumipar) Alfa-Group (bank) Mecsel (fémkohászat) Evraz (fémkohászat) Interrosz „Gazpromnefty” (kıolajipar)

Állami támogatás (milliárd USD)

Vállalati osztalék, 2005–2007 (milliárd USD)

4,5 2,0 2,0 1,8 0,75 0,75

7,5 2005–2007. I. félév 7,0 csak a TNK-BP után 1,0 2,0 1,6 csak a Nornikkel után 4,0

Forrás: Komszomolszkaja Pravda [2009].

Bár maga a forrás hitelessége adhat okot némi kételyre, mind a számok, mind a 12. táblázatban szereplı cégek azt támasztják alá, hogy a bulvársajtó információja valóságközeli. A refinanszírozási hitelt igénybe vevı vállalkozások mindegyike 37

meglehetısen nagy osztalékot realizált a válságot közvetlenül megelızı években, ami jelentıs tartalékokat is valószínősít. Ezért érthetı, hogy az elsı „sokk” elmúltával az orosz vezetés elıbb a támogatások odaítélésének leállítása, majd ezt követıen a keret megszüntetése mellett döntött. Az orosz sajtó hírei szerint (Vedomosztyi, 2009e) a kormány által az értéktızsde élénkítésére nyújtott 175 milliárd RUR-t a VEB már 2008 decemberében–2009 januárjában elköltötte. A 2. ábra választ adhat arra kérdésre, vajon milyen hatékonysággal. (Az RTSz-index a tızsde meghatározó mutatója.) 2. ábra Az RTSz-index alakulása 2008. december 1. és 25. között

Forrás: www.rts.ru

A 2. ábra alapján nyilvánvaló, hogy ez a típusú állami beavatkozás érdemben nem befolyásolta a tızsdei folyamatokat. Medvegyev elnök egy 2009. májusi nyilatkozatában (Vedomosztyi, 2009e) a beavatkozást „értelmetlennek” nevezte – véleményünk megegyezik az elnökével. Az orosz kormány a szeptemberben meghozott intézkedésekkel párhuzamosan azonnal hozzálátott egy komplex, nem pusztán a pénzügyi szférát, hanem a teljes nemzetgazdaságot érintı intézkedéscsomag kidolgozásához. A 2008. szeptember– október óta eltelt események tükrében nyilvánvaló, hogy a követett prioritások között a munkanélküliség kezelhetı és társadalmilag elfogadható keretek között tartása állt az elsı helyen. A válságkezelés legfontosabb, jól kommunikálható eredményének a termelı nagyvállalatok mőködıképességének fenntartását tekintették. A válságkezelés konkrét eszközeként a kormány már 2008 októberében jóváhagyott egy „A pénzügyi szektor és egyes gazdasági ágak helyzetének javítását célzó Intézkedési Terv” nevet viselı okmányt (OF Kormányportál, 2008). Az 55 pontot tartalmazó anyag a következı fejezetekbıl áll: a pénzügyi és bankrendszer fejlesztése, a belpiaci kereslet fenntartása, a foglalkoztatottság fenntartása és a szociálisan rászoruló állampolgárok támogatása, lakásépítés, mezıgazdaság, jármőgyártás és mezıgazdasági gépgyártás, hadiipar, nyersanyag ágazat, szállító ágazat, kisvállalkozások.

38

A szocialista idıszak intézkedési terveire erısen emlékeztetı anyag határidıket és konkrét felelısöket is megnevez, és egyebek mellett a bankszektor mőködésének javítását, a vállalatok hitelhez jutásának könnyítését, bizonyos szektorok tarifális eszközökkel történı védelmét, a hazai vállalkozások közbeszerzési eljárások keretében élvezett elınyeinek növelését, a válsággal összefüggı törvényalkotói feladatokat, és véleményünk szerint kevésbé fontos intézkedéseket tartalmazott.7 Nem tekintjük feladatunknak az adott program részletes elemzését, csupán jelezni szeretnénk, hogy számos intézkedés megvalósult az elıirányzottakból, de nem kevés csupán papíron maradt. A következıkben azokról a konkrét lépésekrıl esik szó, amelyek valóban megtörténtek, illetve amelyek hatása ténylegesen érzékelhetı volt. Jelen fejezetben röviden ismertetjük a konkrétumokat a meghozott intézkedések értékelésével együtt. A kormány ígéretéhez híven a vállalati nyereségadó mértékét 2009. január 1-jei hatállyal 24 százalékról 20 százalékra mérsékelte, egyes nagy értékő tárgyi eszközök esetében az amortizációs kulcsot 10 százalékról 30 százalékra emelte, lehetıvé tette, hogy a régiók8 az evához hasonló adó kulcsát akár 10 százalékponttal is csökkentsék, 0,5 százalékponttal növelte a régióknak átengedett nyereségadó-hányadot, és több, véleményünk szerint kisebb jelentıségő adókönnyítés mellett is döntött (OF Kormányportál, 2009). Az adóintézkedések hatásáról ma még nem lehet ítéletet alkotni, de nyilvánvalóan csökkentik a vállalati terheket, és hozzá fognak járulni a gazdaság fehéredéséhez (a válságos hónapokban az adóeltitkolás növekedési ütemének mérsékléséhez), természetüknél fogva azonban nem képesek a strukturális gondok megoldására. Az adókódex egy másik módosítása révén számottevı kedvezményeket biztosítottak a kıolaj-kitermelı vállalkozásoknak (Runewsweek, 2009). Ennek megfelelıen a kitermelést terhelı adók csak a 15 USD/hordó feletti árrészre vetik ki, szemben az eddigi 9 USD/hordóval. A fentieken túl bizonyos nehéznek minısített viszonyok közötti kitermelés esetén hosszabb-rövidebb adómentes idıszakot léptettek életbe. Putyin miniszterelnök szerint az intézkedések mintegy 500 milliárd RUR-t hagynak az ágazati vállalatoknál (Runewsweek, 2009). A kormány összhangban a kıolaj árának változásával folyamatosan módosította az exportvámtételt. Alkalmazkodva a körülményekhez, a válságos idıszakban az exportvám a korábbi kéthavival szemben havonta változott (OF Kormányrendeletek a kıolaj exportvámjáról, 2008, 2009). (Lásd a 3. ábrát.)

7

A teljes nemzetgazdaságot érintı válságellenes intézkedések köre 2008 októbere és 2009 márciusa között számtalan alkalommal bıvült, az elhatározott prioritások és tervbe vett intézkedések legjobb összefoglalójának egy „Az OF Kormány 2009. évre szóló válságellenes intézkedési programja” elnevezéső anyagot tartjuk, amely teljes terjedelmében megjelent az egyik napilapban (Argumenti i Fakti, 2009). 8 Oroszország jelenleg 83 régióból (hivatalosan szövetségi jogalanyból) áll. Ezek között 55 megye, 21 nemzetiségi köztársaság, 4 autonóm körzet, 1 autonóm terület és két nagyváros (Moszkva és Szentpétervár) található.

39

3. ábra A kıolaj árának és kiviteli vámjának változása 2008 áprilisa és 2009 májusa között

Forrás: Vonatkozó kormányrendeletek.

A 3. ábra alapján nyilvánvaló, hogy a kormány exportvám-politikája a kıolajárak emelkedésének idıszakában igyekezett az elırejelzések alapján az eseményeket megelızni, míg az árak csökkenésének idıszakában mihamarabb utolérni. A számok egyben azt is bizonyítják, hogy ez a típusú rugalmatlan vámtételszabályozás adott esetben meglehetısen súlyos következménnyel járhat egy-egy vállalat likviditási helyzetére. Valamivel hosszabb elıkészületeket követıen a kormány 2008 decemberében közzétette a „rendszeralkotónak” minısített, állami támogatásra érdemesnek tartott, a pénzügyi szférán kívül mőködı 295 vállalat9 jegyzékét (Newsru, 2008). A kormány közleménye hangsúlyozta, hogy az állami segítség módja elsısorban nem a vissza nem térítendı támogatás, illetve az alárendelt kölcsöntıke nyújtása, hanem a hitelek hozzáférhetıbbé tétele, illetve az állami garanciák rendszerének kiterjesztése. A jegyzékbe a következı iparágakból kerültek be vállalatok: közlekedés (30 cég), energetika (36), kıolaj és földgázipar (10), szénbányászat (6), hírközlés (10), média (8), fémkohászat és ércbányászat (32), vegyipar és petrokémiai ipar (17), gépjármőgyártás (5), hadiipar (7), repülıgépgyártás (3), hajógyártás (13), gépgyártás (22), őrtechnikai berendezések gyártása (19), rádióelektronika (7), gyógyszergyártás (11), építıipar (6), építıanyag-ipar (7), erdıgazdaság (5), élelmiszerkiskereskedelem (7), mezıgazdaság és élelmiszeripar (34). A felsorolás már önmagában is bizonyítja, hogy a rendszeralkotás kritériuma egyedül a versenyszférában dolgozó munkaerı megtartása, ergo a munkanélküliség növekedési ütemének mérséklése lehetett. Mással aligha lehet magyarázni kiskeres9 A kormány közleménye szerint a jegyzékben szereplı – amúgy vegyesen állami és magántulajdonú – vállalkozások állítják elı a GDP több mint 90 százalékát.

40

kedelmi láncok vagy őrtechnikai kutatóintézetek, esetleg médiavállalkozások közös jegyzékben történı szerepeltetését. A kormány, összhangban a 2008 októberében elfogadott részletes válságellenes intézkedésekkel 2009 januárjában módosította, azaz lényegében normatívvá tette az állami garanciák nyújtásának rendjét. Ennek megfelelıen az állami garancia mértéke a „rendszeralkotónak” ítélt vállalatok esetében maximum a hitel 50 százalék, míg a hadipari cégek esetében 70 százalék lehet. A garancia szubszidiáris10 jellegő, az azt igénybe vevı cégnek a garanciával nem fedezett részre egyéb biztosítékot kell (kellene) nyújtani. A rendszer – mint azt Medvegyev elnök észrevételezte (Vzgljad, 2009, Vedomosztyi, 2009c) – nem mőködik. Nehézkes, a pénzintézeteket kötik a prudenciális szabályok, továbbá – különösen hadiüzemek esetében – erısen problematikus a zálog biztosítása. Jelen cikk készítése idején (2009. május) a kormány egy szolidáris jellegő garanciarendszer kidolgozásán dolgozik. Az orosz vezetés kiemelt figyelmet fordított az autóipar problémáira. Terjedelmi korlátok miatt csupán a legfontosabb intézkedések ismertetésére szorítkozhatunk. – Az Oroszországban gyártott kis-középkategóriás személygépkocsik (350 000 RUR fogyasztói árig) vásárlói kamattámogatást kapnak (244 sz. OF Kormányrendelet, 2009). – Számottevıen megemelték az import-személygépkocsik vámtételét. (0–3 éves kocsik esetében általában 5 százalékponttal, 3–5 éves kocsik esetében átlagosan 10 százalékponttal, 5 évnél idısebb kocsik esetén helyenként közel a duplájára) (Drom, 2008). – Az állam magára vállalta az orosz gyártmányú gépkocsik Távol-Keletre történı szállításának költségét.11 – Növelték a közbeszerzések keretében vásárolt jármővek volumenét (160–170 milliárd RUR) (OF Kormányportál, 2009). – Több specializált hitelvonalat nyitottak az autógyárak, illetve nagyobb lízingcégek számára (80–90 milliárd RUR) (OF Kormányportál, 2009). – A Lada gyár külön 25 milliárd RUR értékő egyszeri támogatást kapott (Vedomosztyi, 2009b) stb. A foganatosított intézkedések azonban gyakorlatilag hatástalanok maradtak. A 13. táblázat adatai meglehetısen beszédesek.

10

A szubszidiaritás adott esetben azt jelenti, hogy nemfizetés esetén a hitelezınek elıször a hiteladóshoz kell fordulnia, ezt követıen értékesítenie kell a zálogtárgyat, majd ennek teljes vagy részleges sikertelensége esetén hívhatja le az állami garanciát. 11 Az elmúlt években szinte megszőnt a Ladák értékesítése a távol-keleti nagyvárosokban, mivel a szállítási költséggel növelt eladási ár versenyképtelennek bizonyult a használt – jobbkormányos – japán autókkal szemben.

41

13. táblázat A jármőipar teljesítménye (2009. január–április) Személygépkocsi Tehergépkocsi Trolibusz, db Autóbusz* Repülıgép, db Traktor

Volumen (ezer db)

2009/2008 (%)

183,0 25,0 206,0 8,2 28 1,9

39,1 26,7 123,4 39,1 121,4 43,2

* Mikrobuszokat is beleszámítva. Forrás: OF Goszkomsztat.

A rendkívül súlyos visszaesés tényét rögzítve érdemes emlékeztetni arra, hogy a kereslet kétségtelen csökkenése ellenére és az elmúlt évtized viharos fejlıdése dacára – eltérıen az USA-tól és Nyugat-Európától – nincs telített piacról szó. Az okokat tekintve a személygépkocsi-gyártás ilyen mértékő zuhanását mindenekelıtt a régi gazdaságpolitikai reflexek továbbélésének tudjuk be. A vezetés elsısorban a gyártókat igyekezett támogatni, eltérıen a fogyasztóorientált nyugat-európai gyakorlattól. A haszonjármővek esetében a fı problémát az orosz gazdaság struktúrájában látjuk, amelyben – némi leegyszerősítéssel – a növekedési szakaszban rohamosan emelkedik a kereslet, s a monopolszervezetek koncentráltan bıvítik a kibocsátást, míg válság esetén egy-egy nagyobb, több szektorban érdekelt tulajdonos megingása (esetünkben például O. Gyeripaszka iparmágnásé) egész iparágakat ránt magával. A válság érintheti az állami korporációk mőködésének szabályozását is. A költségvetés egyenlegének javítása érdekében a korporációknak idılegesen szabad pénzeszközeikbıl 2009 folyamán 165–300 milliárd RUR-t vissza kell juttatniuk az államnak (Vedomosztyi, 2009f). A lépés – a gazdasági megfontolások mellett – teoretikus problémát is felvet. Amennyiben az állam ilyen egyszerően el tud venni eszközöket ezektıl a szervezetektıl, vajon ezek mennyire tekinthetık piackonform képzıdményeknek? Valószínőleg nem függetlenül az elıbbi megfontolásoktól, napvilágra került az állami korporációk átalakításának terve is. Sajtóhírek szerint (Kommerszant, 2009b) a Roszatomot (atomipar) és az Olimpsztrojt (szocsi építkezések) államigazgatási szervvé, a VEB-et, a Betétbiztosítási Ügynökséget, a Rosztechnologii-t (állami tulajdonú iparvállalatok) és a Rosznanót (innovatív technológiák) 100 százalékban állami tulajdonú gazdasági társasággá, míg a Lakásszektor Átalakítását Támogató Alapot valódi alappá kívánják transzformálni. Nyilvánvalónak tőnik, hogy az említett intézkedés illeszkedik a válságellenes lépések sorába, mivel az átalakított szervezetek mőködése átláthatóbb és követhe42

tıbb, a tulajdonosi jogok gyakorlása piackonform lesz, s végeredményben a hatékonyság és a jövedelmezıség javulása valószínősíthetı. A nem pénzügyi szférát érintı válságkezelı intézkedések (néhány kivételtıl eltekintve, például jármőgyártás) általában az elvonások csökkentését, protekcionista jellegő védelmet (például vámemelés, hazai vállalkozások fokozott kedvezményezése a közbeszerzési eljárásokban stb.), nem pedig a támogatások növelését irányozták elı. Összefoglalás – a válságkezelı intézkedések értékelése Az orosz vezetés egészen 2008 szeptemberéig azt kommunikálta, hogy az országot az Egyesült Államokban kirobbant pénzügyi válság elkerüli, s ha lesz is valamilyen hatása, úgy azt központi intézkedésekkel ellensúlyozni tudják. A Lehman Brothers csıdvédelmi kérelmének bejelentését követıen viszont az orosz kormány azonnal hozzálátott a válságkezeléshez, s elıbb lokális, majd ezt követıen átfogó intézkedések egész sorát hozta. Ezek hatékonyságát, eredményességét, sıt még szükségességét tekintve is a vélemények erısen megoszlanak. A válságkezelést koordináló Putyin kormányfı szerint Oroszország nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedı teljesítményt nyújtott ezen a téren, adatai szerint a válság enyhítésére a GDP 4-5 százalékát költötték, illetve az OF Központi Bank által nyújtott hitelekkel együtt a központi támogatás elérte a GDP 12 százalékát (Vesztyi, 2009). A kabinet a mindenkori helyzetnek megfelelıen cselekedett, s az idıben meghozott, határozott és szakszerő döntések következtében az orosz gazdaság jól átvészelte a nehéz hónapokat. A kormányfı értékelése szerint azt tették, amit mindenki a világban: hitelekkel segítették a pénzügyi szférát, ahol szükséges volt ott (import-) vámot emeltek, ahol kellett (export-) vámot csökkentettek, a felhalmozott tartalék egy részét a 2009. évi költségvetési hiány fedezésére fogják felhasználni stb. Ezzel szemben Medvegyev elnök számos alkalommal bírálta a kormányt egyes részintézkedések hatástalansága miatt. Az elnök megítélése szerint a válságkezelı program végrehajtása lassú, a hitelek nem jutnak el a termelıszférába (Vzgljad, 2009), eredménytelen volt az értéktızsde támogatására fordított összeg felhasználása (Vedomosztyi, 2009e), az állami garanciák rendszere nem mőködik stb. Az államfı, illetve gazdasági kabinetje ugyanakkor eddig adós maradt a válságkezelı intézkedések átfogó értékelésével. Az oroszországi gazdasági mőhelyek többsége elsısorban a valutatartalék drasztikus csökkenését rója a kormány szemére, de alapos, sokoldalú, elfogulatlan, az összefüggéseket és a hatásokat adatokkal is alátámasztó elemzés az elmúlt hónapokról független forrásból szinte nem jelent meg. Vállalva a tévedés kockázatát, támaszkodva az egyelıre közel sem teljes körően rendelkezésre álló adatokat felhasználó elemzésünkre, megkíséreljük röviden összefoglalni véleményünket az elmúlt hónapok gazdaságpolitikájával kapcsolatban. 43

Az idejében meghozott energikus intézkedések, majd ezt követıen az OF Központi Bank offenzív hitelpolitikája minden kétséget kizáróan elérte célját. Az orosz bankrendszer 2008–2009 telén nem ingott meg, az elsı komoly próbát 2008 ıszéntelén kiállta, a bankcsıdök száma alig nıtt, s a bankközi hitelpiac hamar visszabillent korábbi állapotába. A pénzügyi rendszer stabilitását jellemzı kiemelten fontos tıkemegfelelési mutató, illetve a banki likviditási gyorsráták nem csökkentek, bár mérséklıdött a bankok nyereségessége és jövedelmezısége. Az óvatosabbá váló pénzintézetek – gyakorta a magas inflációra hivatkozva – számottevıen emelték hitelkamataikat, ami rontotta a vállalati szektor egészének forráshoz jutási lehetıségeit. A negatívumok közül kiemelést érdemel az a tény, hogy mind a bankok, mind a vállalatok, mind a lakosság szabad eszközeik egy részét konvertibilis valutába mentette. Külön kívánunk szólni a jegybank árfolyam-politikájáról. A leggyakrabban hangzó kritika szerint egy lépésben kellett volna leértékelni a rubelt, s ezzel meg lehetett volna takarítani 200 milliárd USD-t. Véleményünk szerint a jegybank politikája sokba került, de helyes volt. A történelmi elızmények, illetve a szeptemberi lakossági reakció alapján joggal feltételezhetı, hogy egy ilyen lépés pánikot váltott volna ki, s a tömeges betétkivonás szétzilálta volna a bankrendszert. A fiskális szférában a kormány, igazodva a realitásokhoz, módosított költségvetést készített elı 2009-re, amely a GDP 2,2 százalékos csökkenésével, illetve mintegy 8 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol. Az elsı negyedév alapján elképzelhetı, hogy a hiány kisebb, míg a nemzeti jövedelem zsugorodása ennél nagyobb lesz. A költségvetés pozíciói jól megítélhetık a Stabilizációs Alapban12 rendelkezésre álló összeg alapján. (Lásd a 4. ábrát.) 4. ábra A Stabilizációs Alap eszközeinek alakulása

Forrás: OF Pénzügyminisztérium.

12

44

Az ábrában a Tartalék Alap és a Nemzeti Jóléti Alap eszközeit együtt szerepeltetjük.

A Stabilizációs Alapban lévı összeg egészen 2009 januárjáig nıtt, azaz a költségvetés helyzete nem igényelt beavatkozást, ezt követıen viszont gyorsuló ütemben csökken, azaz a hiány fedezésére egyre nagyobb összegeket használnak fel. A legfontosabb makroadatok azt jelzik, hogy Oroszország – a számok alapján – megközelítıleg olyan recessziós pályán halad, mint a legtöbb közép-európai ország. Zuhan a GDP, az ipari termelés, az építıipar teljesítménye, a befektetések, az áruszállítás, a tavalyi év elsı félévéhez képest közel a duplájára nıtt a munkanélküliség. (Lásd a 14. táblázatot.) 14. táblázat Az OF makroadatai (2008–2009. I–IV. a megelızı év hasonló idıszakának százalékában) GDP Ipari termelés Mezıgazdasági termelés Áruszállítás Kiskereskedelem Szolgáltatások Befektetések Építıipar Lakásépítés Árindex Ipari árindex Reáljövedelem Munkanélküliek* (millió fı) Regisztrált munkanélküliek* (millió fı)

2008

2009. I–IV.

105,6 102,1 110,8 100,6 113,0 104,9 109,1 112,8 104,6 113,3 121,7 102,7 4,8 1,4

90,1 85,1 101,5 82,3 97,8 98,5 84,2 81,6 104,3 113,6 94,9 99,0 7,7 2,3

* Havi átlag. Forrás: OF Goszkomsztat.

Amennyiben viszont azt is figyelembe vesszük, hogy az orosz gazdaság lényegesen kevésbé nyitott a közép-európai országokhoz képest (a GDP mintegy 40 százaléka realizálódik a külkereskedelemben), úgy nem tőnhet alaptalannak az a megállapítás, hogy a pénzügyi szférán kívül megvalósuló válságellenes intézkedések hatékonysága minimális volt. Az okok között elsı helyen a régi reflexek továbbélését kell említenünk. A foganatosított lépések többsége a nagyvállalati szektor életben tartását célozta, az alkalmazott eszközök pedig egyrészt konzerválták a meglehetısen korszerőtlen iparstruktúrát (lásd vámemelés az elavult Ladák védelmében, adókedvezmények a kitermelı ágazatnak), másrészt pedig „sorsukra hagyták” a rendeléseik számottevı hányadát elvesztı kis- és középvállalatokat (érdemi plusztámogatást ez a cégcsoport nem kapott). 45

Az elmúlt 8-9 hónap eseményeit és folyamatait összegezve megállapíthatjuk, hogy az orosz gazdaság, s annak részeként a pénzügyi rendszer kiállta az elsı nagy próbát 1998 óta, ugyanakkor a válságkezelı intézkedések a 2008-ra kialakult status quo-t konzerválták, sem a politikai, sem a gazdasági vezetés nem tett kísérletet a válság nyújtotta lehetıségek kihasználásával még kisebb strukturális reformok elindítására sem. Az elmúlt hónapok – némileg paradox módon – viszont azt is bizonyították, hogy függetlenül a pillanatnyi politikai konjunktúrától, Oroszország világgazdasági integrációja meglehetısen elırehaladt, a globalizált világba egyre inkább betagozódó orosz gazdaság bajain a központi beavatkozás szimpla erısítésével, az állam szerepének – teljes nemzetgazdaságot érintı – növelésével, a szocialista idıszak szabályozási-irányítási elemeinek felélesztésével, érdemi módon nem lehet segíteni.

Hivatkozások 066. sz. OF Kormányrendelet (2009. 01. 29.) a kıolaj exportvámjáról. 1023. sz. OF Kormányrendelet (2008. 12. 25.) a kıolaj exportvámjáról. 143. sz. OF Kormányrendelet (2009. 02. 24.) a kıolaj exportvámjáról. 173. sz. OF Kormányrendelet (2008. 03. 17.) a kıolaj exportvámjáról. 244. sz. OF Kormányrendelet (2009. 03. 19.) „A magánszemélyek személygépkocsi-vásárlásaival összefüggı banki veszteségek kompenzálásáról”. 256. sz. OF Kormányrendelet (2009. 03. 26.) a kıolaj exportvámjáról. 366. sz. OF Kormányrendelet (2009. 04. 25.) a kıolaj exportvámjáról. 378. sz. OF Kormányrendelet (2008. 05. 22.) a kıolaj exportvámjáról. 547. sz. OF Kormányrendelet (2008. 07. 21.) a kıolaj exportvámjáról. 699. sz. OF Kormányrendelet (2008. 09. 19.) a kıolaj exportvámjáról. 802. sz. OF Kormányrendelet (2008. 10. 31.) a kıolaj exportvámjáról. 876. sz. OF Kormányrendelet (2008. 11. 26.) a kıolaj exportvámjáról. Argumenti i Fakti [2009]: Programma antikrizisznih mer pravityelsztva RF na 2009 god. 03. 25. Bankir [2009a]: Banki zombi. www.bankir.ru 04. 21. Bankir [2009b]: Banki objazali uvelicsivaty minyimalnij razmer szobsztvennogo kapitala. www.bankir.ru 02. 19. Bankovszkoe Obozrenyije [2008]: Moszkva – mirovoj. Drom [2008]: Tablica tamozsennih poslin na legkovie avtomobili. www.drom.ru Finam [2009]: 40 Mrd dollarov pojdut na rekapitalizaciju bankovszkoj szisztemi. htp://finam.fm 02.04. IET [2008]: Bank Rosszii sznyizil normativnie otcsiszlenyija. www.iet.ru 09. 18. Kommerszant [2008]: AIZsK utvergyilo programmu pomoscsi v vüplate kregyitov. 12. 19. Kommerszant [2009a]: Centrobank gotov okazaty finanszovuju pomoscs bankam v szgyelkah szlijanyija. 04. 15. Kommerszant [2009b]: Mevegyevu predlozsili uprazdnyity goszkorporacii. 03. 13. Komszomolszkaja Pravda [2009]: Nagyejatyszja bolse nye na 100. 01. 13. Micfin [2008]: Gyerzsityesz krupnih bankov. www.micfin.ru 12. 12. Newsru [2008]: Obnarodovan szpiszok 295 predprijatyij. www.newsru.com 12. 26 Newsru [2009]: Dvorkovics: podjoma ekonomiki v pervom polugogyii ne ozsidaetszja. www.newsru.com 03. 04. OF 174-FZ (2008. 10. 10.) sz. törvény „A magánszemélyek bankbetéteinek biztosítását szabályozó 11. sz. szövetségi törvény 11. cikkének módosítása”. OF 175-FZ (2008. 10. 27.) sz. törvény „A bankrendszer stabilitásának megerısítését szolgáló kiegészítı rendelkezések a 2011. december 31-i terjedı idıszakban”. OF 28-FZ (2009. 02. 28.) sz. törvény „A bankokról és banktevékenységrıl szóló törvény módosítása”.

46

OF Betétbiztosítási Ügynökség [2009]: www.asv.org.ru OF Goszkomsztat [2005]: Rosszijszkij sztatiszticseszkij Ezsegodnyik, 2005. OF Goszkomsztat [2006]: Rosszijszkij Sztatiszticseszkij Ezsegodnyik, 2006. OF Goszkomsztat [2007]: Rosszijszkij Sztatiszticseszkij Ezsegodnyik, 2007. OF Goszkomsztat [2008]: Rosszijszkij Sztatiszticseszkij Ezsegodnyik, 2008. OF Goszkomsztat [2009]: Szocialnoe-ekonomicseszkoe polozsenyije Rosszii janvar-aprel 2009 goda. OF Kormányportál [2008]: Plan gyejsztvij, napravlennih na ozdorovlenyie szituacii v finanszovom szektore i otgyelnih otraszljah ekonomiki. www.goverment.ru OF Kormányportál [2009]: Perecseny pervoocserednih mer, predprinyimaemih Pravityelsztvom RF po borbe sz poszledsztvijami mirovogo finanszovogo krizisza. www.goverment.ru OF Központi Bank Bjulleteny bankovszkoj informácii, 2009. 4. szám. OF N7-FZ (1996. 01. 12.) sz. törvény „Nem kereskedelmi szervezetek”. Prime-tass [2008]: D. Medvegyev podpiszal ukaz, objazivajuscsij zaversity k 1 maja 2010 obeszbecsenyie zsiljom veteranov VOV. www.prime-tass.ru 05. 07. Prime-tass [2009]: CB kompensziruet 13 bankam csaszty ubitkov po szkelkam sz finucsrezsgyenyijami, lisonnimi licenzij. www.prime-tass.ru 04. 14. RBK [2009]: Proszrocsennaja zadolzsennosztí po kregytam v RF dosztyigla 10%. http://spb.rbc.ru 04. 10. Rosszijszkaja Gazeta [2009]: Igor Suvalov: 2009 god dlja Rossziii budet trudnim. 02. 02. Runewsweek [2009]: Putyin predlozsil nyeftyannyikam modernyizaciju vmeszto lgot. www.runewssweek.ru 02. 12. RWAY [2009]: Pravityelsztvo RF vigyelit AIZsK 60 Mrd rublej. Vedomosztyi [2008]: Szpaszu dorogo. 10. 03., 27. o. Vedomosztyi [2009a]: 30 dnyej do garantyii. 05. 15., 1. o. Vedomosztyi [2009b]: 2500 euro pakupatyelju. 04. 17., 1. o. Vedomosztyi [2009c]: Banki otkazalisz vidavaty krediti pod garantyiju. 03. 30. Vedomosztyi [2009d]: Rekord Padenyija. 02. 02., 1. o. Vedomosztyi [2009e]: Zrja pomogali, 05. 06., A03 o. Vedomosztyi [2009f]: Pravityelsztvo mozset zabraty gyengi iz goszkorporaciij iz-za krizisza. 02. 20. Vesztyi TV-csatorna [2009]: Putyin: objom antikrizisnogo paketa mozset dosztyignuty 12% VVP. 03. 12 Vremja Novosztyej [2008]: Vlagyimir Putyin Obrusil Mecsel. 07. 25. Vzgljad [2009]: Medvegyev kritikuet i toropit Kabmin. 01. 11 Zagolovki [2008]: Vladimir Putyin objavil a novih metodah podderzski. www.zagolovki.ru 09. 30.

47