Össztűz zúdult a Kollektív Szerződésünkre

2012. szeptember

XVI. évfolyam, 8.szám

A PADOSZ INFORMÁCIÓS KIADVÁNYA

Össztűz zúdult a Kollektív Szerződésünkre A nyári szabadságolás idején – az év talán egyik legforróbb napján – átadta a Villamosenergia-ipari Társaságok Munkáltatói Szövetsége (VTMSZ) a Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződés (VKSZ) módosító javaslat csomagját. Az indoklásuk nagyon egyszerű: állításuk szerint hatályát veszti egy sor vívmányunk az új Munka Törvénykönyvének életbe lépése miatt. (2012.07.01.) A hatályon kívüli indokláson túl egy még csodálatosabb indoklás is leírásra került, amelyet szó szerint idézném: „A Kormány és a Parlament azzal a céllal hozta létre az új Munka Törvénykönyvet, hogy az biztosítsa a munkaerő költségeinek csökkentését.” Hát, szerintem meg nem azért jött létre, a készítők és a törvényalkotók nem fogalmazták meg a fenti elvárást. Meghatározóan a foglalkoztatás rugalmasságát hangsúlyozták felelős tisztviselők nyilatkozataikban, és kinyilvánították, hogy az új törvénnnyel senkinek sem csökkenhet a jövedelme.

EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK!

A tartalomból: Össztűz zúdult a Kollektív Szerződésünkre

1

Félkész megoldá- 2 sok rejtőznek az MT-ben Akiktől tanulhatunk

3

-László Pál-

Tisztelt Munkáltatói Szövetség!

Beszédtéma

4

A VKSZ módosítási javaslataikból kiolvasható munkavállalói jövedelmek csökkentési szándéka érthetetlen, és elfogadhatatlan számunkra, azt nem támasztják alá gazdasági okok, mivel az iparág eredményessége kimagasló. A munkavállalók KSZ szerinti juttatásainak csökkentésére vonatkozó törekvés, és annak várható hatásaként a munkavállalói lojalitás csökkentése, munkakedvének lerombolása nem hogy, nem lehet érdeke, sőt káros lehet a tulajdonosok számára. A jelenlegi helyzetben szerintem van épp elég baja a gazdasági társaságoknak a recesszióval és minden egyéb szabályozással, legalább a munkavállalóival ne szálljon harcba!

A túlóra elszámolás néhány szabálya

5

Tisztelt Munkavállalók! A munkáltatói kezdeményezést komolyan vesszük, kérek, mindenkit olvassa kellő figyelemmel és felelősséggel! A vívmányainkat rögzítő Villamosenergia-ipari Kollektív Szerződés vívmányainak megőrzése, fejlesztése elsőszámú feladata kell, hogy legyen minden szakszervezeti tagnak, munkavállalónak. Legyen mindenkinek figyelő szeme és nyitott füle a történésekre, mert figyelmeztetni szeretnénk mindenkit a veszélyre. Szeretnénk tárgyalásos úton elkerülni a konfliktushelyzet kialakulását, a munkabéke felbomlását. Azonban, ha a törekvéseink a békés rendezés érdekében nem vezetnek eredményre akár a legerőteljesebb érdekérvényesítő eszközünk bevetésétől se fogunk visszariadni! Aki a témában bővebb ismeretet szeretne kapni, megtalálja a PADOSZ intranetes oldalán és az EVDSZ honlapján. Lőrincz László

„Együtt erősebbek vagyunk!”

Idézetek az MTből Kérdezd meg Bulendát!

6

Lajossal a jelmezversenyen

7

Várható események

8

Iparági focidöntő Balatonfüreden

Oldal 2


TALLÓZTUK... Félkész megoldások rejtőznek az új Munka Törvénykönyvében Az új Munka Törvénykönyvének egyes rendelkezései már július elsejétől hatályba léptek, míg más területeken csak jövő januártól élnek a változások. Az eltel két hónapban sorra derülnek ki a problémás részek. Az új Munka Törvénykönyvének jogalkotója több helyen megfeledkezett az egyes rendelkezések adózási vonatkozásairól, így félig kész szabályozásokkal, vagy azok teljes hiányával lehet szembesülni. Mindez a gyakorlatban állítja lehetetlen helyzet elé a munkaadókat. A PMX Consulting adótanácsadója, Szalai János, egy keddi sajtóbeszélgetésen több pontot is kiemelt, melyek furcsa megoldásokat szülhetnek majd a gyakorlatban. Ezek közül ismeretünk néhányat. Ki, mit és hogyan számol el? Az első érdekes pont az új Munka Törvénykönyvében a több munkáltatóval ugyanarra a munkakörre kötött szerződés kérdése. Az eddigi gyakorlat és szabályozás szerint a munkáltató minden egyes céggel részmunkaidős szerződést kötött - az egyszerűség kedvéért cégcsoporton belül ugyanazt a feladatot mindegyik cégnél ő látja el. Az új rendelkezés értelmében azonban egy munkaszerződésen fog szerepelni minden cég foglalkoztatóként, melyek közül ki kell választani egyet majd, aki az alkalmazás felmerülő költségeit rendezi, elszámolja és bérszámfejt. Új munkavállalói után akár 70 százalékos támogatást is kaphat augusztus 1-től! Pályázzon a támogatásra! Ennek az adózási része azonban nem átlátható, a jogszabály idáig már ugyanis nem jut el. Hiszen a teljes bérköltség több munkáltatóra oszlik szét, míg a tényleges fizetési kötelezettség csak egynél, amit belső számlázással ugyan lehet rendezni, ám kérdés például az áfa, melyről nem tudni, hogy az áfa-körön kívül esik-e, vagy az összeget a helyi iparűzési adónál figyelembe kell-e venni.

azonban semmilyen szabályozás nem található ebben a kérdésben a Munka Törvénykönyvében, így nem lett leírva sem a költségmegtérítés, sem pedig a haszon nélküli kirendelés. Munkáltatói jogutódlás üzletág átruházás esetén Az új Munka Törvénykönyve adózási, a munkavállaló végkielégítésének szempontjából eléggé zavaros helyzetet alakíthat ki akkor, ha üzletág átruházás történt. Eddig ugyanis jogfolytonos volt ebben az esetben a munkavállalók munkaviszonya, a változtatások után pedig adózási szempontból kellene lenni egy munkaviszony megszüntetésnek és egy új bejelentésnek is. Erről azonban több év távlatából már nagyon nehéz lesz megállapítani, hogy jogfolytonosság van-e, vagy tényleges munkahelyváltás történt. Így ha például egy munkavállaló cégét átruházzák a munkaviszonyának 5. évében, majd még 5 évet ledolgozik, a végkielégítés szempontjából 10 éves munkaviszonya van, az adóhatóság azonban csak öt éves időtartamot láthat a rendszerben.

Más hibák is akadnak Ezeken túlmenően is léteznek még kedvezőtlen dolgok az új Munka Törvénykönyvében. Példaként említhető az új műszakpótlékszámítás, melynek hatásaival igazán csak szeptemberben találkozhatnak az érintett munkavállalók. Ennek eredményeként ugyanis pár ezer forinttal csökkenhet a keresetük. Szintén problémát jelenthet az a kikötés is, mely szerint a munkáltató engedélye nélkül nem lehet "hálapénzt" elfogadni. A törvény értelmében azonban, ha a munkáltató ebbe beleegyezik, ő nem tartja aggályosnak, akkor probléma nélkül elfogadhat zsebbe csúsztatott borítékot a dolgozó. És csak, hogy a helyzet ne legyen egyszerű, mindez a büntető törvénykönyvvel nem áll összhangban, kimondja ugyanis: „költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek (…) az a dolgozója, illetőleg tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan Kiküldetés, kirendelés szabályozatlansága előnyt kér, vagy a kötelességének megszegéséA kirendelés esetében a vonatkozó új szabá- ért az ilyen előnyt, illetve annak ígéretét elfolyok január elsejétől lesznek érvényesek, ám gadja (…), bűntettet követ el, és három évig már az biztos, hogy a jelenlegi formában ren- terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” dezetlen ez a kérdés. Eddig ugyanis szabályozva volt, hogy a fogadó munkáltató megtéríti a foglalkoztatás kirendelőnél felmerülő költséSzékely Sarolta mfor.hu gét, aki viszont haszon nélkül köteles kirendelni a munkavállalóját a másik céghez. Jelenleg

Oldal 3

XVI. évfolyam, 8. szám

AKIKTŐL TANULHATUNK 4. László Pál – „A tagság számossága erősíti a tárgyalási pozíciót” Tanulmányaim befejezését követően egy ipari szövetkezetnél helyezkedtem el, ahol a szakszervezet csak pártoló tagsági viszony fenntartásával volt jelen. 1978-ban a Paksi Atomerőmű Vállalathoz jöttem dolgozni, ahol megtartottam tagságomat. A szakszervezeti munkában nem folytam bele, mert nem értettem egyet az akkori „üzemi négyszög” rendszerével. 1988-ban a személyi jövedelemadó bevezetésénél a bérek bruttósításánál történt anomália kapcsán döntöttem úgy, hogy nem lehet mindent szó nélkül hagyni, elfogadni, tenni kell a munkavállalók kiszolgáltatottsága ellen. A rendszerváltás előestéjén 89-ben munkavállalók kérésére vállaltam a főbizalmi megbízást és a vele járó VSZB tagságot. Pár hónappal később a szakszervezet elnöke lettem. Nagyon jó szellemiségű VSZB jött össze, és elhatároztuk, hogy a szakszervezetnél is véghezvisszük a „rendszerváltást”, és nem csak helyben történő átalakulással a PADOSZ létrehozásával, hanem ágazati szakszervezetnél is. A paksi szellemiséget ágazati szintre tudtuk emelni, és óriási szerepünk volt a politikai pártoktól független, önálló jogi személyiségű villamosenergia-ipari ágazati szakszervezet (VDSZSZ, ma EVDSZ) megalapításában. Az ágazati szakszervezet „zászlós hajójává” vált a PADOSZ. A paksi szakszervezeti vezetők megállapodtak 1990-ben a munkavállalók védelmére az MVM vezetőjével a végkielégítés intézményének bevezetéséről, amely az évtizedeken keresztül lett gátja a leépítéseknek, kiszervezéseknek. Az állami vállalat részvénytársasággá alakulásakor (1992) a munkahelyünk, a kollektív szerződés hatályának megőrzésére az akkori miniszterrel folytatott egyeztetést követően (1800 dolgozói aláírással a birtokunkban) átalakulási megállapodást kötöttünk az igazgatósággal. Miniszteriális szinten eljártunk, és megállapodtunk abban, hogy az átalakulás előtti években nyereségből kifizetett juttatás a bértömeg része legyen. A szolgálati lakások tanácsi lakásokhoz hasonló kondíciójú értékesítéséhez megszereztük a vagyonkezelő hozzájárulását, a cég vezetőjével kötött megállapodás alapján nagyon kedvező feltételekkel

jutottak lakásukhoz a munkavállalók. 30-40% közötti inflációnál is sikerült a béreket reálértéken tartani. A paksi munkavállalói kollektíva sztrájk-bejelentésének köszönhetően került aláírásra a privatizáció megállapodás a foglalkoztatási alap létrehozásáról, melyből sok paksi kolléga részesült annak ellenére, hogy szerencsére minket nem privatizáltak. A fent említett nem teljes körű felsorolást, eredményeket idősebb kollégáink ismerik, de sok fiatal kolléga is tapasztalhatta családjának PA Rt-hez való kötődése révén. Mindezt azzal a szándékkal soroltam fel, hogy lássák a fiatalabb kollégáink, hogy a kollektív akaratnak, kiállásnak, szolidaritásnak komoly érdekérvényesítő ereje van, és azt senki nem hagyhatja figyelmen kívül. A szakszervezeti vezetők iránti bizalom, a mögöttük levő tagság számosságával a munkavállalói kollektíva komolyan tudja erősíteni tárgyalási pozíciójukat. Az Rt dolgozói kollektívája hat cikluson keresztül a felügyelő bizottság tagjává választott, ami számomra szavakban nem kifejezhető megtiszteltetés volt. Igyekeztem maximálisan ennek a bizalomnak eleget tenni, remélem sikerült is. Ez a munka kívülről egyáltalán nem átlátható, de annál inkább fontos az itt nyerhető információ, melyet törvényes keretek között a kollektíva javára lehet fordítani. Ezért tartom fontosnak a szakszervezetek vezetőinek, üzemi tanács vezetőinek, a felügyelő bizottság munkavállaló tagjainak szoros és bizalmas együttműködését, mert nagyon hatékonnyá tehetik a munkavállalók érdekeinek érvényesítését. Az elmúlt évtizedek során szakmai pozícióm az erőműnél a szinusz görbéhez hasonlítható, de a végzett szakirányú munkám olyan szép volt, melyet egy mérnök ember csak kívánhat magának. Ezen a területen is igyekeztem a kollektíva javát szolgálni például a mobil, az internet szolgáltatás dolgozókra történő kiterjesztése révén. A szakszervezeti munkám mellett 1989-től több mint hat éven keresztül voltam az Atomerőmű Horgászegyesület elnöke, melynek akkori eredményeire is büszke vagyok. A véleményem és meggyőződésem, hogy egy közösség szolgálatát csak teljes odaadással, önzetlenül lehet végezni.

László Pál 62 éves, 30 éves munkaviszony után, a Paksi Atomerőmű. Zrt Hírközlési Osztály vezetőjeként 2007-ben ment nyugdíjba. 1990-93-ig a PADOSZ elnöke. Nyugdíjba vonulásáig a PA Rt felügyelő bizottságának munkavállalók által küldött tagja. A PA Zrt. Cégért Gyűrű tulajdonosa.

„...nem lehet mindent szó nélkül hagyni, elfogadni, tenni kell a munkavállalók kiszolgáltatottsága ellen.„

Oldal 4


Tisztelt szakszervezeti Tagunk! Mint már Te is értesültél róla az új munka törvénykönyv hatásai miatt úgy határoztunk, hogy július 1-től felemeljük a tagdíjunkat. A munkabérvédelmi törvény miatt újra kell nyilatkoznunk arról, hogy hozzájárulunk a tagdíj levonáshoz. Megkezdtük a megújító nyilatkozatok begyűjtését, de mivel nagy létszámú és szerteágazó helyszíneken lévő tagsági kört kell elérnünk, ezért várhatóan a tagdíj tényleges felemelésre csak összes nyilatkozat begyűjtése után 2013. január 1-jétől kerülhet sor. Téged is hamarosan fel fog keresni a főbizalmid vagy a bizalmid azzal a kéréssel, hogy aláírásoddal újítsd meg szakszervezeti tagdíjad munkáltató általi levonásra vonatkozó nyilatkozatodat. Kérlek, segítsd munkánkat, erősíts bennünket, hogy a függetlenségünket megőrizhessük, és erre buzdítsd társaidat is, mert a szakszervezet TE és MI közösen vagyunk! 2012. szeptember 6. Lőrincz László

Beszédtéma

Hónapokkal ezelőtt a magyar kormányfő egy olyan kijelentést tett, hogy a „szakszervezetek nem képviselik a munkavállalók érdekeit”. A rendszerváltás óta számtalan támadás érte a szakszervezeteket. Az 1990-es évek elején volt olyan vélekedés is, hogy nincs szükség szakszervezetre, helyette a munkástanácsok vennék át a munkavállalók érdekképviseletét. A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) számtalan nyilatkozatában kijelentette, hogy a munkáltatók érdeke az erős szakszervezetek léte. Ahol van szakszervezet, ott a legtöbb munkahelyen van Kollektív Szerződés is. A munkahelyi béke alapfeltétele a munkáltató és a munkavállalók közti párbeszéd. Ha ez adott, a munkahelyi légkör is jónak mondható. Hatékony termelés vonatkozásában igen fontos szempont. Köztudott, hogy a szakszervezet valamennyi munkavállaló érdekeit képviseli. Ahol nincs szakszervezet, ott teljes mértékben csak a vezető akarata érvényesül, a munkavállalóknak nincs szavazati joguk. A szakszervezetnek a legfőbb feladata a munka-

vállalók érdekeinek a megvédése. Pártoktól független szervezet. Ellenkező esetben a tagságot megosztaná. Négyévenként kormányok jöttek, és mentek. Minden esetben új helyzet adódott. Mindig akkor emeltünk szót, tiltakoztunk, végső esetben munkabeszüntetéssel, ha a munkavállalókat erkölcsi vagy anyagi sérelem érte. „EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK!” Ez a fő jelszavunk. Fogjunk össze! Minden magyar embernek csakis egy lehet a célja: legyen munkahelye, legyen otthona, bérből és fizetésből tisztességesen meg tudjon élni, családját el tudja tartani. Tegyünk ezért közösen! A cél érdekében mellőzzük a pártos vitákat! Aki harcol, az nem tud építeni. Csakis közös akarattal tudunk haladni. Úgy legyen! Majoros János

Oldal 5


Az OVIT-nál változik a bérkifizetés rendje A munkáltató elszámolás technikai okokra hivatkozva kérte, hogy a munkavállalók szellemi állományának bérét a korábbi gyakorlathoz képest néhány nappal később fizethesse ki.

A munkáltató a javaslatot megfontolta, a jövőben a teljes személyi állomány fizetésének átutalását egy időben minden hónap 6.-ig teljesíti. A szellemi állomány tagjai egyedileg bérelőleget A DUVISZ és a PADOSZ közös ja- kérhetnek átállási nehézségek esetén. vaslatban kérte, hogy a fizikai állo- A KSZ módosítás a PADOSZ lapon mány bérkifizetésének napját is módo- olvasható. sítsák az Mt-ben megjelölt időpontra. Weisz Mátyás

A túlóra elszámolás néhány szabálya A munkáltatók egyre gyakrabban alkalmazzák, az ún. „csúszós túlórát”, vagyis az elrendelt munkaidőn felüli munkavégzést szabadidő kiadásával váltják meg. Ez a módszer az érvényes jogszabályok szerint nem alkalmazható. A Munka Törvénykönyve szabályozza: az elvégzett munkát, vagyis az elrendelt rendkívüli munkaidőt ki kell fizetni a rendes munkabérrel, és a rendkívüli munkaidőre jár bérpótlék is. Ezt a „túlórapótlékot” lehet megváltani szabadidő biztosításával. Weisz Mátyás

Idézetek a Munka Törvénykönyvéből 139. § (1) A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. (e szabálytól eltérni nem lehet!) (2) A bérpótlék számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló alapbére. 143. § (1) A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, b) a munkaidőkereten vagy c) az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. (2) A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és erre az alapbér arányos része jár. (3) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.

(4) Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munka-végzés esetén a munkavállalót a (3) bekezdés szerinti bérpótlék illeti meg.

Soha ne add fel!

Oldal 6


GYIMESI LÁSZLÓ

Lajossal a jelmezversenyen

KÉRDEZD MEG BULENDÁT! (folytatásokban)

- Az a baj velünk, s veled is János bátyám, hogy nem látunk át a gyár kerítésén. A szomszéd üzemekbe még át-átkukucskálhatunk, ha sikerül eléggé felágaskodnunk, de annál tovább ismeretlen marad a világ - sóhajtott Péter, miután nem sikerült a társadalom frissen tanult nagy összefüggéseibe ágyaznia Bulenda legújabb történetét. - Lehet, hogy igazad van, fiam. Többet kellene tudnunk a vidékiekről, a hivatalnokokról, a közalkalmazottakról, és így tovább - Bulenda kortyolt egyet, és úgy folytatta. - De hogy ismeretlen volna előttünk az ő világuk, azt nem hiszem. Eléggé vegyes a mi családunk is, a tiéd is, akad benne mindenféle foglalkozású ember, hozzuk-visszük akaratlanul egymásról a híreket. A te tanfolyamodon ezt úgy mondják, mikroszinten viszonylag teljes a társadalmi rétegek közötti kommunikáció. Nekem például van egy nagyon régi jó barátom, Feri, ti is ismerhetitek, népművelő a kerületi központban. Ő mesélt nekem a napokban egy érdekes történetet. Kíváncsiak vagytok rá? - Ha nem vagyunk kíváncsiak rá, akkor is elmondod - válaszolta lemondóan Józsi. - Persze, ára van! - mutatott a kiürült poharára. Az árat hamar kiegyenlítették, így Bulenda komótosan belekezdhetett a történetbe. - Próbálok szóról szóra ragaszkodni Feri elbeszéléséhez - kezdte az öreg szaki. - Ha valamit nem értetek, kérdezzetek. "Elsején egy bolondos jelmezes felvonuláson futottam össze hajdani évfolyamtársammal, Boldog Lajossal - kezdte a történetet Feri barátom. - Rég láttuk egymást, volt miről mesélnünk. Szó került arról az újságról is, a Munka-lapról, amelyiknek néha dolgozom, s hogy esetleg írok bele most is, talán egy riportot, talán valami mást. Néhány másodperc alatt Lajosom teljesen átalakult: a szelíd, nosztalgikus, emlékezés mosolya úgy foszlott le róla, mint könyökéről a kabát. - Ti újságírók! - fröcsögte felém. - Mindig azok a negatívumok, mindig azok a lelombozó marhaságok. Nem tudom, honnan szeditek a riportalanyaitokat. Szerencsétlenség szerencsétlenség hátán! Miért nem kérdeztek meg minket, elégedett embereket is? Mert a mi sorsunk, a mi véleményünk nem szenzációs? Megvan rólatok a véleményem... Kaptam az alkalmon, hiszen még nem volt kialakult tervem, sőt még elképzelésem sem, mivel köszönhetek be a laphoz. - Tudod mit, Lajos? - állítottam meg a felháborodott szóözönt. - Legyen akaratod szerint. Legyél te a riportalanyom! Mesélj magadról, s megígérem, változtatás nélkül leírom minden szavadat. Csak fogd rövidre, mert aligha kapok két flekknél hosszabb írásra lehetőséget... - Rövidre, rövidre... No, mindegy - enyhült meg egykori kartársam. - De szó szerint lejegyzed?! - s már kezdte is, s én hűségesen lejegyeztem minden szavát: - Mióta elvégeztük a főiskolát, népművelőként dolgozom. Közalkalmazott vagyok, E kategóriás, beosztott mindenes. Tudod, hogy éltem-haltam a szakmáért, ez máig sem változott. Jól keresek, bruttó hatvanezer-ötszázat

Oldal 7

kapok, ebből kézhez jut úgy negyvenegyezer-ötszáz. Feleségemmel és két nagy fiammal a nagyanyámtól rám maradt bérlakásban élünk, a zöldövezet szélén. Elégedettek vagyunk. Mindenünk megvan, amire csak vágytunk. Ezt a szép összeget könnyű beosztani. Nézd, a lakbér, amiben benne van a víz, a csatorna, a szemétszállítás, mindösszesen nyolcezer-valahány forint. Így tavasz elején a gáz se több nyolcezernél, a villany úgy háromezer. Tízezer alatt van a BKV-bérletek ára. A telefon ritkán több mint háromezer. A tévészámla (tudod, kábelünk van) mondjuk egy ezres. Napilap, no az is alig haladja meg az ezret. Háztartási gépekre vettünk fel áruvásárlási kölcsönt, a kétezernyolcszázas havi részlet meg se kottyan. A fiúk menzája hétezerkettő. Apró kiadásokra... - Állj, állj! - szakítottam félbe barátomat. - Már túl vagyunk a negyvenegyezren! Mínuszba kerülsz. Pedig még egy falatot sem ettél, ruháról, könyvről, moziról szó sem esett... A fiúk sem csak a menzára költenek. - Látod, ez a pozitív gondolkodás hiánya! Erről beszéltem! Elfelejtkezel a feleségemről! Ő is közalkalmazott, óvónő a szentem. A nettó fizetése ma már eléri csaknem a harmincezret! Hogyne jutna mindenre! Vasárnapi lakomák, üdülés, utazás, opera, szép ruhák, szolárium, akármi. Még az anyósomat is támogatjuk. Nem mondom, ha autót tartanánk, nehezebb lenne a beosztás. A szomszédom egy családi vállalkozásnál gürcöl minimálbérért, nézem, milyen sok a gondja a Mercijével... Hát nekem az nem kell. Szolid polgári jólét, semmi luxus, nyugodt esték! Ennyi elég, s ezt meg is kapom. No, le mered írni ezt annak a bajkeverő, szenzáció-éhes főszerkesztődnek? Nem hiszem! De ne haragudj, mennem kell, én dolgozom itt, közeledik a jelmezverseny eredményhirdetése. Sok szerencsét! Hosszan néztem Boldog Lajos után. Madárijesztő-maskarája kikivillant a tömegből, sürgött-forgott, szervezett, példásan tette a dolgát. Mint mindig, mióta ismerem. Őszintén irigylem őt, s ha május elsején találkozunk, ezt feltétlenül meg is mondom neki. Meg én." Bulenda befejezte barátja történetét, nagyot kortyolt a beesett habú korsóból. A néhány másodperces csendet Sanyi halk hangja törte meg. - Vicc volt, ugye? A Lajos még nálunk is rosszabbul keres, s ennyire elégedett... - Másféle jövőben hisz, más eszményei vannak - találgatta Péter. - Arra azonban én is kíváncsi lennék, mit mondtak egymásnak Ferivel május elsején. Találkoztak egyáltalán? - Persze, hogy találkoztak - pödört egyet a bajuszán Bulenda, és sandán pillantott ifjú szaktársára. - De hogy mire jutottak, nem tudom. A makroszintű szociálpszichológiai kontextusok kommunikációja már nem érte el a mi sátrunkat... - Hát, az nem - dünnyögte elgondolkodva Péter.


„A te tanfolyamodon ezt úgy mondják, mikroszinten viszonylag teljes a társadalmi rétegek közötti kommunikáció.”

EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK! Várható események: 2012. október 03-án (szerdán) 14 órakor a Tekézőben a NyugdíjasTagozat tisztségviselői részére találkozót szervezünk.

Iparági focidöntő Balatonfüreden! 2012. szeptember 7-9-én került lebonyolításra a torna, ahol az atomerőművet képviselő csapat nagyszerű eredményt ért el. A házigazda szerepet is kitűnően látták el a szervezők, melynek felelős vezetője Lengyel József MÉSZ alelnök volt. A torna végeredménye: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X.

MVM PAKS EON ÉDÁSZ DUNAMENTI ERŐMŰ EON TITÁSZ MÁTRAI ERŐMŰ BAKONYI ERŐMŰ MAVIR VÉRTESI ERŐMŰ ELMŰ ÉMÁSZ EON HUNGÁRIA

Legjobb kapus: Szlanyinka Pál (MVM PAKS) Gólkirály: Takács Tamás (EON TITÁSZ) Legjobb mezőnyjátékos: Novozánszky Zsolt (DUNAMENTI ERŐMŰ) FAIR PLAY: MÁTRAI ERŐMŰ Legeredményesebb csapat: (MVM PAKS)

PAKSI ATOMERŐMŰ DOLGOZÓINAK SZAKSZERVEZETE

Össztűz zúdult a Kollektív Szerződésünkre

Recommend Documents