NGM/11028-22/2016
Összefoglaló jelentés a munkabérre vonatkozó szabályok célellenőrzéséről [2016. március 21. - április 8.]
A 2016. évi munkatervnek megfelelően a - munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti - munkabérrel kapcsolatos szabályok gyakorlati érvényesülésének vizsgálata érdekében 2016. március 21. és április 8. között a munkaügyi hatóság célellenőrzést tartott. Ilyen tárgyú célzott vizsgálat 2014. október 13. és november 7. között is volt már, így e korábbi ellenőrzések során szerzett reprezentatív adatok összehasonlítása rámutathat e tárgykörben a foglalkoztatási gyakorlat alakulására. A munkaügyi hatóság célja a foglalkoztatók által elkövetett legsúlyosabb jogsértések feltárása volt. Ennek megfelelően a célellenőrzés fő iránya · a munkabér védelmére (a határidőben történő bérfizetés, illetve írásos elszámolás), a garantált bérminimumra, a minimálbérre, valamint a bérpótlékokra (műszakpótlék, éjszakai, vasárnapi, munkaszüneti napi rendkívüli munkavégzésért járó pótlékok) vonatkozó jogszabályok megtartása, · a munkavállalók pihenéshez való jogának érvényesülése, · a foglalkoztatási jogviszonyok rendezettsége, különös tekintettel az írásba foglalt munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatásra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti munkavégzés esetén, illetve a színlelt szerződéssel, a részmunkaidőre történő bejelentéssel teljes munkaidőben történő foglalkoztatás, a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottakkal kapcsolatos jogszabályok megtartása, valamint a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának szabályszerűsége (munkavállalási engedélyek megléte, illetve a munkavállalási engedélyekben szereplő munkakörben és munkavégzési helyen történő foglalkoztatás) · a munkaidőre és az azzal kapcsolatos adatok nyilvántartására vonatkozó jogszabályok megtartása A célellenőrzésnek nem volt kiemelt ágazata, a munkaügyi hatóság a 2016. évre kiadott irányelv figyelembevételével végezte az ellenőrzéseket, emellett azonban a közérdekű bejelentések és panaszok is befolyásolták a vizsgált munkáltatók körét.
2
Az ellenőrzések ágazati arányának viszonylagos egyensúlya a korábbi évek tapasztalataira vezethetőek vissza, mivel a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok mindenhol előfordulnak, ellentétben például a munkaerőkölcsönzéssel összefüggő szabálytalansággal, mely az utóbbi években a vagyonvédelem területéhez kapcsolódik szorosan, vagy a feketefoglalkoztatással, mely az építőipar területén van jelen kiemelten. Az ellenőrzési célpontok kiválasztásának sokszínűségét támasztja alá, hogy a 2014. évi munkabérrel kapcsolatos célellenőrzés vizsgálatainak ágazati megoszlása közel azonos a 2016. első negyedévi ellenőrzési arányszámokkal, leszámítva a feldolgozóipart, ami kiemelt ellenőrzési cél az erre az évre szóló ellenőrzési irányelv szerint.
3
Az ellenőrzések megszervezésénél figyelmet fordított a hatóság arra, hogy ne csak rendes munkaidőben legyenek jelen a munkaügyi felügyelők a munkahelyeken, hanem hétvégenként, illetve hétköznap a hivatali időn túl is tartsanak ellenőrzéseket. A munkaügyi ellenőrzések és eljárások egy része még folyamatban van, így a megállapítások a jelentés elkészítésekor ismert tényeken, adatokon alapulnak. 1.
Ellenőrzési adatok
A célellenőrzés 1 083 vállalkozás - 5 310 munkavállalóját érintő - foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta. Az ellenőrzések a munkáltatók 84 %-nál tártak fel a vizsgálatba vont munkavállalók 68%-át érintő valamilyen munkaügyi jogsértést.
A szabálytalanságok egy része olyan súlyos volt, illetve ismételt szabályszegésnek minősült, hogy a jogsértések miatt a jelenlegi adatok alapján 49 db munkaügyi bírság kiszabása várható. A kis-és középvállalkozások által – első esetben - elkövetett szabálytalanságok jogkövetkezményeként előreláthatóan 146 db figyelmeztetés kerül kiadmányozásra, továbbá 298 foglalkoztató esetében kell szabálytalanság megszüntetésére irányuló kötelezést, 395 munkáltatóval szemben kötelezés nélküli szabálytalanságot megállapító - határozatot hozni.
4
5
Az ellenőrzések közel 10%-a során társhatóságok is közreműködtek, így a vizsgálatok egy része a kormányhivatalok szervezeti egységeinek együttműködésével zajlott: így többek között az élelmiszerlánc-biztonsági, a fogyasztóvédelmi, valamint a közlekedési hatósági feladatokat ellátó főosztályok is részt vettek a vizsgálatokban. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és a katasztrófavédelem területi szervei is együttműködtek a munkaügyi hatóságokkal. A legtöbb vizsgálatban hagyományosan a rendőrség, valamint a munkavédelmi hatóság vettek részt. 2.
Tipikus jogsértések ellenőrzési adatai
A célellenőrzés tárgyát képező munkabérrel kapcsolatos jogsértések aránya a 2016. első negyedéves országos adatokhoz viszonyítva lényegesen magasabb volt, mind az intézkedések, mind a jogsértést elszenvedett munkavállalók számát tekintve. Ez a tény mutat rá a célvizsgálatok jelentőségére, mivel ilyenkor egy-egy szabálytalanságot kiemelten kezel a hatóság, ezáltal részletesebb képet kaphatunk egy-egy vizsgált jogsértésről. Az intézkedések 20%-a ezen szabálytalanság miatt történt, melyet a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók 22%-a szenvedte el. A munkabérrel összefüggő jogsértések vonatkozásában megállapítható, hogy egy-egy intézkedés nagyobb munkavállalói létszámot nem érint. Egy esetben fordult elő, hogy egy takarítással foglalkozó cég 204 munkavállalójának a februári munkabért a törvényes határidőn túl, késve fizette meg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
6 Elmondható azonban, hogy a feldolgozóiparban, vendéglátásban és - a kevesebb intézkedés ellenére - az építőiparban is nagyobb munkavállalói létszámot érintettek a célellenőrzés tárgyát képező szabálytalanságok.
A munkaviszony létesítésének, illetve az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony bejelentésének elmulasztása miatt a 2016. I. negyedévhez képest alacsonyabb számban kellett intézkedni a munkaügyi hatóságnak (17%). Feketefoglalkoztatást a valamely jogsértéssel érintett munkavállalók 9%-ánál tárták fel az ellenőrzések. A legrosszabb kép továbbra is az építőiparban mutatkozott, mivel a feketefoglalkoztatással kapcsolatos intézkedések 31%-át itt hozta a hatóság, mely az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 36%-t érintette. A kereskedelem a vendéglátás és a vagyonvédelem területén is jelentős munkavállalói létszámot érintett ez a szabálytalanság, a feketemunkások 40%-a került ki ezekből az ágazatokból, közel azonos arányban (14%, 12%, 14%).
7
A munkaidőre vonatkozó szabályok (munkaidő-beosztással kapcsolatos rendelkezések megszegése napi, illetve heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékének túllépése) figyelmen kívül hagyása az intézkedések 21%-át vonta maga után, amelyek a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók 23%-át érintették. Az elmúlt évek tapasztalatainak megfelelően a nyilvántartási kötelezettség (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya) megszegése miatt kellett a leggyakrabban intézkednie a munkaügyi hatóságnak. A munkaidő nyilvántartására vonatkozó szabályok megkerülése miatt az intézkedések 37%-a a kereskedelem ágazatából került ki. A vendéglátás, valamint az építőipar területén is jellemzőek, ezek a szabálytalanságok, az intézkedések 15-18%-a esett ezekre szektorokra. A főbb jogsértéssel érintett munkavállalók 29%-át érintette a nyilvántartással kapcsolatos rendelkezések megszegése.
8
3.
A munkabérrel kapcsolatos jogsértések megvalósulási formái
A munkabérre vonatkozó jogsértések tipikus esetei: • a munkabér védelmére vonatkozó szabályok megszegése (a munkabér nem határidőben történő megfizetése, jogviszony megszűnésekor munkabér megfizetésének elmaradása, a kifizetett munkabér elszámolásáról adott tájékoztatás (bérjegyzék) hiánya; • garantált bérminimumra, valamint minimálbérre vonatkozó rendelkezések megszegése; • pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése (műszakpótlék, éjszakai pótlék, rendkívüli munkavégzés ellentételezése, munkaszüneti napi pótlék, vasárnapi pótlék); • egyéb szabálytalanságok (egyéb, jogszabályban meghatározott mértékű kötelező juttatásra vonatkozó szabályok megszegése, kollektív szerződésben megállapított bértől eltérés).
9
Csakúgy, mint a 2014. évi célvizsgálat során, a pótlékok fizetésének elmaradása miatt hozták a legtöbb intézkedést a munkaügyi hatóságok. A 2012. július 1-jétől hatályba lépett új munka törvénykönyve alapján a munkáltatók egyre gyakrabban élnek a bérpótlék alapbérbe történő beépítésének lehetőségével. A 2014. évi célellenőrzés során tapasztalt visszaélésszerű gyakorlatot, mely szerint több munkáltató is csupán minimálisan 1000 Ft-tal emelte a munkavállaló alapbérét a bérpótlékok „alapbéresítése” során, a hatóság munkatársai 2016-ban nem észleltek. Több munkáltató azonban az „alapbéresítést”, illetve a pótlékátalányt hiába tartja jó jogintézménynek, mégsem vezette be, mert elmondásuk szerint a jogszabály semmilyen támpontot nem nyújt azzal kapcsolatban, hogy „alapbéresítés” esetén mekkora összeggel kell legalább megemelni a munkaszerződés szerinti alapbért, illetve legalább mekkora összegnek kell lennie a pótlékátalánynak. A korábbi munkabérrel kapcsolatos célellenőrzéssel összehasonlítva az éjszakai bérpótlék és a munkaszüneti napi munkavégzésért járó pótlék tekintetében közel azonos munkavállalói létszámot érintett az idei vizsgálat, míg a műszakpótlék és a rendkívüli munkavégzésért járó ellentételezés hiánya jóval több munkavállalót érintett 2016-ban mint 2014-ben. Számottevő javulás a korábbi időszak célellenőrzéséhez képest csak a vasárnapi munkavégzés miatt kapott bérpótlék esetében figyelhető meg, ám ez szorosan összefügg, a célellenőrzés során még hatályban lévő vasárnapi zárva tartás rendelkezéseivel, 2014-ben ugyanis legmagasabb arányban a kereskedelmi szektorban tárták fel ezen szabálytalanságot a munkaügyi hatóságok az akkor vasárnap nyitva tartó üzletek esetén. A 2016. évi munkabérrel kapcsolatos célellenőrzés során valamivel magasabb volt az intézkedések és az érintett munkavállalók száma is, mint a korábbi célvizsgálatnál, de
10 több ellenőrzés is volt: 2014-ben 1008 munkáltatót ellenőriztek a célellenőrzés során a hatóság munkatársai, míg 2016-ban ez a szám 1083 volt. Így lényegében a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok aránya nem változott.
11
A pótlékokkal kapcsolatos szabálytalanságok ágazati megoszlása érintett munkavállalói létszám alapján részben változott. Az éjszakai bérpótlék elmaradása továbbra is a vagyonvédelem területén dolgozó munkavállalókat érinti legnagyobb számban, a műszakpótlékok és a rendkívüli munkavégzésért járó pótlékok meg nem fizetése a kereskedelmi ágazatban fordul elő leginkább. Az utóbbi két pótléktípussal kapcsolatos szabálytalanság 2014-hez képest nagyobb számban érintette a feldolgozóipari munkavállalókat is, mely a korábban kifejtett magasabb ellenőrzésszámra vezethető vissza. A vendéglátás területén a műszakpótlékok tekintetében javult a helyzet a 2014. évi adatokhoz viszonyítva, de ebben az ágazatban megjelent a korábbi célellenőrzés során kevésbé tapasztalt munkaszüneti napi munkavégzésért járó bérpótlékok kifizetésének elmaradása.
12 A munkabérrel, bérpótlékokkal kapcsolatos szabálytalanságok esetén a munkáltatók képviselői részéről gyakori hivatkozás a folyamatosan változó jogszabályi – különösen munkajogi – környezet, annak ellenére, hogy az „új” Mt. - a műszakpótlék kivételével érdemben nem változtatott a bérpótlékok rendszerén. A bérpótlékok közül a munkáltatók körében gyakori a műszakpótlékkal és a vasárnapi bérpótlékkal kapcsolatos félreértés, ill. félreértelmezés, továbbá több esetben tapasztalták a hatóság munkatársai, a műszakpótlék és az éjszakai bérpótlék jogintézményének összekeverését, valamint a „több műszakos” tevékenység és a „műszakpótlék” fogalmak helytelen értelmezését, összemosását. A célellenőrzés során a munkabér védelmére vonatkozó szabályok megsértése is jelentős számban fordult elő. Megállapítható, hogy mind az intézkedések számában, mind az érintett munkavállalói létszámban közel azonos adatok figyelhetőek meg a korábbi célellenőrzéshez képest, de a jogsértéstípusok között változás figyelhető meg. 2014-hez képest - a jogviszony megszűnésekor elmaradt munkabér megfizetése, valamint a határidőben történő bérfizetés be nem tartása miatt - kevesebb intézkedés történt, így az érintett munkavállalói létszám is kisebb volt az idén. Az írásbeli elszámolások hiánya miatt történt intézkedések és azt érintő munkavállalói létszám viszont növekedett a 2014. évi adatokhoz képest.
A munkavállalóinak munkabért határidőben nem fizető munkáltatók legtöbbször pénzügyi, gazdasági nehézségre hivatkoznak. A munkaviszony megszűnésekor a munkáltatói igazolások ki nem adása és az elszámolás hiánya gyakran együtt jelentkező jogsértések. Az ilyen jellegű jogsértésekre elsősorban bejelentések nyomán derül fény. A munkáltatók legtöbbször azt hozzák fel védelmükben, hogy a munkavállalók nem mentek be a munkáltatóhoz átvenni az igazolásokat és a
13 munkabért, illetve a munkavállalóval elszámolási problémáik adódtak, ezért tartották vissza a munkabért. Előfordul, hogy a munkavállalók egyáltalán nem kapnak írásba foglalt bérelszámolást, de gyakoribb eset, hogy a kiadott tájékoztatás formális, az elszámolás helyessége, a levonások jogcíme és összege nem ellenőrizhető. A munkáltatók a minimálbér és garantált bérminimum változásait általában követik, a jogsértéssel szórványosan, de országos szinten lehet találkozni, mivel 14 megyében is előfordult ilyen jogsértés. Ágazatilag a kereskedelemben a leggyakoribb a törvényes minimumot el nem érő munkabérekkel kapcsolatos jogsértés, de a feldolgozóipar, építőipar vendéglátás és vagyonvédelem területén is fellelhető. Az ellenőrzés-sorozat tapasztalatai azt mutatták, hogy a nagyobb létszámot foglalkoztató munkáltatók rendezett, illetve felkészült munkaügyi háttérrel rendelkeztek, így munkabérrel kapcsolatos hibák kis mértékben, tévedésből fordultak elő. A szabálytalanságok döntő többségét kis-és középvállalkozások követték el. E munkáltatók egy része tisztában van a munkabérrel kapcsolatos szabályokkal, követik azt, törekednek a szabályok betartására, mégis figyelmetlenségből, elszámolások miatt, adminisztrációs problémából elkövetik azokat, esetleg a könyvelői mulasztásra hivatkoznak. Előfordult azonban, hogy a munkáltatók a rendkívüli munkával „trükköztek” (nem vezettek róla nyilvántartást), a néhány főt foglalkoztatók egy része pedig részmunkaidős bejelentéssel teljes munkaidős foglalkoztatás mellett próbált spórolni a járulékokon, a bérkülönbözetet pedig zsebből fizették ki a munkavállalók számára. A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok sok esetben csak bejelentés kapcsán derülnek ki, a helyszíni ellenőrzések során nehéz bizonyítani, a tanúmeghallgatási jegyzőkönyvek, helyszínen lefoglalt iratok, fényképek tudnak segíteni a bizonyításban. A szabálytalanságok bizonyítása az esetek egy részében lehetetlen, mivel a munkavállalók és a munkáltatók érdeke sok esetben egyezik a valódi munkaidők, illetve bérek eltitkolásában. A munkavállalók másik része viszont annyira félti az állását, hogy nem meri bevallani a valós munkaidő, ill. béradatait. A jogsértésre onnan is lehet következtetni, hogy a munkavállalók arra a kérdésre, hogy mennyi a munkabérük gyakran azt a választ adják, hogy „nem tudom”, vagy „nem szoktam figyelni”. A munkavállalók többsége nem tesz semmit a zsebbe történő munkabérfizetés ellen, pedig a hosszú távú érdekei ezt kívánnák (pl. nyugdíj későbbi összege). Pozitív tapasztalat, hogy a munkáltatók döntő többsége a munkabérrel kapcsolatos elszámolásra szóló felszólításokat követően megfizetik az elmaradt béreket,
14 pótlékokat. A munkaügyi hatóság több éves gyakorlata ugyanis azt a célt követi, hogy a vállalkozások elsődlegesen munkavállalóikra fordítsák anyagi forrásaikat, ne bírság kifizetésére. 4.
Egyéb jogsértések és azok okai
A feketefoglalkoztatás szerkezeti megoszlása kapcsán megállapítható, hogy legtipikusabb formája a munkaviszonyhoz, illetve egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentés hiánya, egyéb formái (pl. színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás) kevésbé jellemzők. A célellenőrzés továbbra is megerősíti az elmúlt évek tapasztalatait, miszerint az építőipar a legfertőzöttebb terület. A munka- és pihenőidővel kapcsolatos adatokat hiányos, vagy nem a valóságnak megfelelően vezetése (hamis, illetve kettős nyilvántartás) továbbra is a leggyakoribb és legmagasabb munkavállalói létszámot érintő jogsértés. A munkaidőnyilvántartással összefüggő legjellemzőbb szabálytalanság, hogy a munkáltató nem rögzíti a nyilvántartáson a munkaidő kezdő és befejező időpontját (ez a látszólag csekély szabálytalanság leplezi legtöbbször a napi maximális munkaidő túllépését, illetve a rendkívüli munkavégzést). Gyakori, hogy a munkaidő-nyilvántartás nincs a munkavégzés helyén, a későbbiekben a hatóságnak megküldött iratanyag alapján pedig jellemzően nem állapítható meg jogsértés, pedig számos esetben áll fenn a gyanúja annak is, hogy a munkavállalókat a megengedettnél többet foglalkoztatják. Munkaidővel kapcsolatosan előfordult, hogy a munkavállalók munkaideje meghaladta a napi munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, továbbá egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása estén a munkaidőkeretre, illetve a munkaidőkeret kezdő- és befejező időpontjának közlésére vonatkozó jogszabályi előírásokat nem teljesítik a foglalkoztatók. A munkaidő-beosztás szabályainak megsértése, melynek hátterében egyrészt a jogszabály ismeretek hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll, a célellenőrzés során továbbra is a leggyakoribb szabálytalanság volt. A célellenőrzés során a hatóság munkatársai találkoztak sajnos várandós munkavállaló éjszakai foglalkoztatásával.
15 5.
Összegzés
Összességében a munkavállalók anyagi biztonságát, megélhetését érintő munkabér mértékére és védelmére, a pótlékok megfizetésére vonatkozó jogszabályok megtartásának ellenőrzésére elrendelt célvizsgálat vegyes tapasztalatokkal zárult: · A 2014. évi hasonló tárgyú célellenőrzés során feltárt adatokhoz képest, az idei évben – a jogsértési arányokat tekintve - lényeges változás nem történt. · Specifikus területe nincs a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságoknak, az összes nemzetgazdasági ágazatban megjelennek. · A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok közül kiemelkednek a pótlékokkal kapcsolatos jogsértések, valamint a késedelmes bérfizetések. · A munkabér törvényes minimumára vonatkozó szabályokat a munkáltatók többsége helyesen alkalmazza. · Kiugrónak tekinthető még a munkaidő-nyilvántartási kötelezettség megszegése, amely elfedi az esetleges munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokat is, így vélelmezhető a munkabérrel kapcsolatos jogsértések még nagyobb száma. · A célellenőrzés több téves jogértelmezésre is rávilágított, amely a munkaügyi hatóság tájékoztatási tevékenységéhez hasznos támpontot jelent. · A célellenőrzés – amely az egyik legfontosabb visszacsatolási eszköze a jogszabályok alkalmazásának, illetve alkalmazhatóságának is- feltárta, hogy az „alapbéresítés”, illetve a pótlékátalány tekintetében többnyire pozitívak a visszajelzések, de a törvény nem egyértelmű szabályozása miatt kevesebben alkalmazzák azt, így nem éri el a célt ezek bevezetése. A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok a feketefoglalkoztatás után a legsúlyosabb munkaügyi szabálytalanságnak minősülnek, mivel közvetlenül érintik a munkavállalók anyagi biztonságát, megélhetését. A munkabér határidőben történő kifizetése rendkívül fontos, hiszen a munkavállaló mindennapi életéhez kötődő kötelezettségek időben történő teljesítéséhez (hitelek, közüzemi tartozások stb.) is határidők tartoznak, melyek elmulasztása esetén a szankciók (késedelmi kamat stb.) a munkavállalót terhelik. Ilyen esetekben – amelyek gyakorlatilag mindenkit érintenek – a munkáltató a késedelmes kifizetéssel a jogszabálysértésen kívül még konkrét kárt is okoz a munkavállalóknak. A fentiekben összefoglalt adatokra, figyelemmel a vélelmezhetően magasabb munkabérrel kapcsolatos jogsértések számára, valamint az előbbiekben kifejtett munkavállalói joghátrányok miatt a munkabérrel kapcsolatos célellenőrzések 1,5-2 évente történő elrendelésének szükségességét támasztották alá, különös tekintettel
16 arra, hogy az ellenőrzések során feltárt elmaradt fizetéseket a hatóság intézkedése után a munkáltatók megfizetik.
17 Melléklet Példatár 1. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében panaszra indult munkaügyi ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy egy kórház területén működő munkáltató takarító munkakörben dolgozó 204 munkavállalója munkabérét, a törvényes határidőn túl, késve kapta meg. 2. Komárom-Esztergom megyében egy tisztítószert, kozmetikai cikkeket gyártó üzemben a munkaügyi ellenőrzésre került sor. Munkavégzés közben találtak 20 fő kiszerelő, csomagoló munkakörben dolgozót, akiket a munkáltató heti 40 órás bejelentés mellett foglalkoztatott. Munkarendjük és munkaidő-beosztásuk alapján hétfőtől péntekig 06:00 – 14:20-ig végeztek munkát, szombat és vasárnap pihenőnap volt. A munkáltató a napi 8 órás munkavégzés során kétszer tíz perc munkaközi szünetet biztosított, a 6 órai munkavégzést meghaladó egybefüggő 20 perc munkaközi szünetet nem adta ki. A szombati rendkívüli munkavégzés után járó alapbér kifizetése nem történt meg, e munkaórákért cserébe a munkavállalók kizárólag másik pihenőnapot ún. „csúszó napot” kaptak. 3. Baranya megyében egy kínai üzletben 2016. márciusban munkaügyi ellenőrzést tartottak a hatóság munkatársai. Két eladó munkavállaló esetében a munkáltató hiányos, illetve hamis munkaidő-nyilvántartást vezetett. A munkabérről adott írásbeli tájékoztatás nem elég részletes, a munkaidőkeretre vonatkozóan elszámoló adatokat nem tartalmaz, a rendkívüli munkavégzés óraszámát nem tüntette fel a munkáltató. A munkáltató egy munkavállaló esetében nem fizetett két hónapot érintően a havi munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzésért munkabért és pótlékot. A munkáltató nem közölte a munkaidő-beosztást a munkavállalókkal, illetve a munkáltató 2015. évben egy alkalommal sem biztosította két fő
18 munkavállaló esetében, hogy a munkavállalók legalább 14 egybefüggő naptári napra mentesüljenek a munkavégzési kötelezettség alól. 4. Egy Békés megyei vegyesboltban tartott ellenőrzés során munkavégzés közben talált munkavállalók tanúnyilatkozataiból, a munkáltató nyilatkozatából és a helyszínen bemutatott munka- és pihenőidő nyilvántartásokból megállapítást nyert, hogy a munkáltató 14 munkavállaló részére nem adott írásban munkaidő beosztást, 1 várandós munkavállalót szabálytalanul éjszakai, és 3 munkavállalót szabálytalanul munkaszüneti napi munkavégzésre osztott be március 15-én. 5. Békés
megyében
egy
üzemanyagtöltő
állomáson
a
munkáltató
10
munkavállalót foglalkoztatott munkaviszony keretében. A munkavállalók napi munkaidejének kezdete a 2016. január, február és március hónapokban rendszeresen változott, a munkáltató azonban a 18 óra utáni munkavégzések után nem fizette meg részükre a 30%-os műszakpótlékot. 6. Budapesten egy cukrászdában tartott ellenőrzés során 4 fő végzett munkát, cukrász
és
eladó
munkakörökben.
A
munkavállalók
írásba
foglalt
munkaszerződéssel rendelkeztek, bejelentésük megtörtént. Munkaidő-beosztás nem készült, csak szóban beszélték meg, ki mikor jön dolgozni. Mindenki részmunkaidőben dolgozott. Heti jelenléti ívet vezettek, de az előzőek már nem voltak a helyszínen. Fizetésként mindenki az óraszámának megfelelő garantált bért kapta minden hónap tizedikéig történő elszámolással. Az üzlet a hét minden napján nyitva tartott. Munkaszüneti napon is dolgoztak, de az arra járó pótlékot nem fizette meg a munkáltató. 7. 2016. márciusban Csongrád megyében társhatóságokkal együttműködve egy pékség éjszakai ellenőrzésére került sor. Az ellenőrzés során 3 munkavállaló végzett munkát, 1 fő értékesítési feladatokat látott el, 2 pék munkakörben dolgozott. Az egyik pék koszovói állampolgár volt, aki az ellenőrzés során bemutatta a munkavállaláshoz szükséges engedélyét,
a bejelentése is
megtörtént az illetékes adóhatóság felé. A pék munkakörben foglalkoztatott magyar állampolgár nyilatkozata szerint hétfőtől péntekig 24.00 - 08:00 óráig
19 tart a munkaideje. A bejelentése csak részmunkaidőben, heti 20 órában történt meg az illetékes adóhatóság felé. Jelenléti ívet nyilatkozata szerint vezetnek, de az ellenőrzés napján azt bemutatni nem tudta. Az eladó munkakörben foglalkoztatott munkavállaló nem kapta meg a garantált bérminimumot. Szóban beszélték meg a beosztást, a munkáltató nem adott részükre írásos beosztást. A munkakezdés előtt fél órával kell a munkaterületen megjelenni, de a jelenléti íven ez az előkészítő időszak nem kerül feltüntetésre. Vasárnap is dolgoztak, de vasárnapi pótlékot, műszakpótlékot, egyéb bérpótlékot a munkáltató nem fizetett. 8. Egy
Nógrád megyei
építkezésen a
munkaügyi
ellenőrzésre
jogosult
kormánytisztviselők 2 munkavállalót találtak munkavégzés közben. A munkavállalók festő munkakörben, egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgoztak, teljes munkaidőben, nettó 4.000,- Ft/nap munkabér ellenében szóbeli megállapodás alapján. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a 2 munkavállaló bejelentése nem történt meg. 9. 2016. márciusban egy mezőgazdasági őstermelőnél egy Tolna megyei eperültetvényen volt munkaügyi ellenőrzés. A munkáltató egy munkavállalót (munkakör: segédmunkás) egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony (mezőgazdasági idénymunka) keretében foglalkoztatott az illetékes elsőfokú állami adóhatóság felé fennálló bejelentési kötelezettségének nem tett eleget. A munkáltató nem először követtett el munkaügyi szabálytalanságot. 10. 2016. márciusban munkaügyi ellenőrzést kezdtek a hatóság munkatársai a munkavédelmi hatósággal közösen egy Vas megyei munkáltatónál. A munkáltató
5
főt
foglalkoztatott
fakitermelő
munkakörben
szóbeli
megállapodás alapján, írásba foglalt munkaszerződés és adóhatósághoz történő bejelentés nélkül. 11. 2016. áprilisban, Zala megyében két idősek otthonában munkaügyi ellenőrzésre került sor a szakács, konyhai kisegítő, ápolónő, takarító és mosónő munkakörben
foglalkoztatott
munkavállalók
vonatkozásában.
Mindkét
20 helyszínen azonos volt a munkáltató. Megállapítást nyert, hogy a munkáltató az egyik munkavégzési helyen 3 - konyhán dolgozó - munkavállaló részére nem fizette ki a rendkívüli munkavégzésért járó díjazást a munkaidőkeret végét követő harmadik hónap után sem. Érdekesség, hogy a másik munkavégzési helyen foglalkoztatottak esetében viszont a munkaidőkeret végén kifizette a munkáltató a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzés ellenértékét. A munkáltató 30 munkavállaló részére nem adta ki tárgyévben a fizetett szabadságokat, a szabadságok tárgyévet követő kiadásáról megállapodást nem kötöttek,
továbbá
8
közfoglalkoztatott
vonatkozásában
nem
vezettek
munkaidő-nyilvántartást a ledolgozott munkaidőről. 12. Pozitív példa: Győr-Moson-Sopron megyében egy áruházlánc üzletét érintő munkaügyi
ellenőrzés
során
megállapítást
nyert,
hogy a
munkáltató
foglalkoztatásában álló - eladó munkakörű - munkavállalóknak a jogszabályban meghatározott és a kollektív szerződésben meghatározott
bérpótlékok
mindegyikét az előírt határidőn belül kifizette a munkáltató. A kollektív szerződésben – a munka törvénykönyvében meghatározott műszakpótléktól eltérően - 15%-os délutáni és 30%-os éjszakai műszakpótlék került meghatározásra. A munkáltató és a szakszervezet a kollektív szerződésben megállapodtak, hogy az egész évben munkaviszonyban állt munkavállalók jogosultak a „13. havi jutalomra”. A munkáltató a kollektív szerződésben meghatározott 15%-os délutáni és 30%-os éjszakai műszakpótlék mellett a rendkívüli munkáért járó bérpótlékot és a 2015. december hónapban az adventi vasárnapokon munkát végző munkavállalóknak az 50%+50%-os vasárnapi bérpótlékot is kifizette.
