Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami – minden jel szerint – az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz képest nem változott: az amerikai államadósság kezelésének kérdése, a megoldatlan európai adósságválság továbbra is bizonytalanságban tartja a pénzpiacokat, visszafogottá teszi a befektetıket, és ezáltal nehezen kiszámíthatóvá teszi a növekedési kilátásokat. A globális növekedés jelentısebb gyorsulásával a legtöbb prognózis most már inkább csak 2014ben számol, s teljes az egyetértés a tekintetben, hogy a rövidtávú elırejelzéseket fokozott, lefelé mutató kockázatok teszik bizonytalanná. Az OECD-országok átlagában a legfrissebb elırejelzések 1,4%-os GDPnövekedést várnak 2013-ra azzal a feltételezéssel, hogy az amerikai gazdaság növekedése csak mérsékelten lassul a várható fiskális megszorító intézkedések hatására, az eurózónában a jövıre évre is áthúzódó recesszió jó esetben 2014-ben enyhül, s Japánt továbbra is stagnálás közeli állapot jellemzi. A feltörekvı országokban kismértékben gyorsulhat a növekedés, azonban a fejlett világ problémái itt is éreztetik fékezı hatásukat. Ez a prognózis optimista variánsnak tekinthetı, mivel egy újabb világgazdasági recesszió veszélye továbbra sem zárható ki, s egyre több ország esetében tőnik úgy, hogy újabb növekedéscsökkenés elkerülhetetlen. A világkereskedelem bıvülése, összhangban a fejlett világ gyenge pénzügyi és reálgazdasági mutatóival, lassú. A nemzetközi forgalom alakulását nyomon követı szervezetek elırejelzéseiben a növekedés üteme az év folyamán fokozatosan csökkent: 2012-re a korábbi 4% körüli emelkedés helyett mintegy 3%-os, 2013ra inkább 5% alatti mint feletti bıvülést valószínősítenek. A forgalom gyorsulását számos tényezı fékezi: állandósultak a fejlett országok, elsısorban az euró övezet adósságproblémái, szaporodtak a költség-
vetési megszorítások, számos országban erısödött a protekcionista nyomás és gyakoribbá váltak a kereskedelmi viták, miközben a multinacionális kereskedelmi tárgyalások ez idáig nem vezettek eredményre. A nyersanyagárak az IMF indexe szerint – az elsı negyedévi 6%-os emelkedést követıen – a másodikban 6%-kal csökkentek, a harmadikban gyakorlatilag változatlanok maradtak. Október-novemberben sem volt érdemi árszint-változás. Az indexben szereplı egyes árucsoportok ártendenciái és kilátásai között, különbözı okokra visszavezethetıen, volt azonban némi mozgás. A gyenge európai gazdasági kilátásokra és a várható amerikai fiskális megszorítások miatti bizonytalan amerikai növekedési várakozásokra hivatkozva a Nemzetközi Energia Ügynökség továbbcsökkentette a jövı évi olajpiaci keresletre vonatkozó elırejelzését. A fejlett országokban általában jellemzı lanyha kereslet, az ipari termelési elırejelzések bizonytalansága mind hozzájárult ahhoz, hogy a nyersolajár az utóbbi idıben inkább lefelé – az idei 112 $/hordós éves átlag alatt – mozgott. A jövı évi bizonytalan növekedési várakozásokat tekintve várhatóan keresleti nyomás nem fogja felfelé hajtani az olajárat. A kínálati bizonytalanságokat elıre nem látható természeti katasztrófák, illetve eszkalálódó geopolitikai konfliktusok fokozhatják, ahogy ez az idén is jellemzı volt, s ezek rövidtávú ingadozásokat idézhetnek elı, de várakozásaink szerint nem fogják az olaj árát az idei hordónkénti 112 $-nál lényegesen magasabbra nyomni. A nem energiahordozó nyersanyagok közül mind a fémek, mint az ipari célú mezıgazdasági nyersanyagok ára a nyári csökkenés után enyhén emelkedett, míg az élelmezési célú nyersanyagok piacán – az erıteljes nyári emelkedést követıen – az árak csökkentek. Rövidtávon a fémek és az ipari nyersanyagok árában stabilizálódás várható, az élelmiszerek esetében gyenge további árcsökkenés nem zárható ki – mindkét árucsoportnál a
1
lefele irányuló nyomás erıteljesebbnek tőnik, mint a felfele irányuló. Az értékmegırzési célokat (is) szolgáló arany és ezüst átlagára július-augusztusban emelkedett, szeptemberben az arany havi átlagára csúcs-közelbe került. Október-novemberben mindkét nemesfém esetében az árak stabilizálódtak, a piac várakozik. Rövidtávon inkább a nemesfémek árának emelkedésére számítunk – a gazdasági bizonytalanságok csökkenése nyomhatná számottevıen lefele az árakat. Az eurózónában továbbra is megoldatlan adósságválság bizonytalanságban tartja a nemzetközi pénzpiacokat. A vezetı jegybankok változatlanul expanzív monetáris politikát folytatnak, így a kamatszint továbbra is nagyon alacsony marad, ugyanakkor a kereskedelmi banki hitelezés jelentısebb élénkülése is várat magára, mivel a kockázati hajlandóság nagyon változó, de inkább visszafogott. A GMU jövıje továbbra is bizonytalan: az európai bankfelügyelet intézményének kialakítása fontos lépés lehet, de a jelenleg folyó viták jelzik, hogy a tagállamok közötti nézeteltérések nagyon mélyek, és nehezen oldhatók. Legutóbbi jelentésünk óta az euró dollárárfolyama csak minimálisan gyengült, s átmeneti erısödés mellett a volatilitás is mérséklıdött valamelyest. Éves átlagban az idén 1,28 USD/EUR árfolyam várható, ami nagyjából jövıre is jellemzı maradhat amennyiben az eurózóna adósságválsága nem eszkalálódik. Az árfolyam sérülékenysége megmarad, s minden fontosabb, az eurózóna jövıjét befolyásoló hírre számottevı ingadozások várhatók. A romló gazdasági kilátások az eurózónában, illetve az adósságprobléma kiélezıdése egyre több ország esetében, az euró gyengülése irányába hathat. Az amerikai fiskális politika várható szigorodása és ennek következtében az amerikai növekedés lelassulása viszont ellenkezı irányú hatást jelent. Az adósságválság elhúzódása következtében a kockázati hajlandóság nagyon változó. A legutóbbi hónapokban az állampapírhozamok valamelyest mérséklıdtek, ami jelzi a piacok átmeneti megnyugvását. Ugyanakkor ez a helyzet múlékony lehet, mivel a piaci bizalom
törékeny, és az adósságválság bármikor kiélezıdhet, és akkor újra megindulhat az állampapírokkal szembeni hozamelvárások emelkedése. A következı években várható fiskális konszolidáció kétélő fegyver: az államháztartás egyensúlyhiánya szempontjából megkerülhetetlen, ugyanakkor a növekedést, a belföldi keresletet visszafogó hatása beláthatatlan következményekkel járhat, és egyes országok esetében magát az adósságcsökkentés folyamatát is fékezheti. İszi prognózisunkhoz képest kedvezıtlenebbekké váltak a növekedési kilátások az Európai Unió külsı környezetében. Az USA-ban a GDP bıvülése jövıre valamelyest lassulhat a fiskális szigor várható erısödése következtében. Japánban marad a stagnálás-közeli állapot; az államháztartás súlyos eladósodottsága még hosszú ideig fékezni fogja a növekedést. A kínai GDP 2012 harmadik negyedévében is (a hetedik egymást követı negyedévben) lassult. Ebben a gyenge külpiaci kereslet mellett az infláció letörésére bevetett kormányzati intézkedések is szerepet játszottak. A külsı környezet gyengélkedése ellenére – tekintettel a monetáris és fiskális ösztönzés lehetıségére – mind a negyedik negyedévben, mind 2013-ban magasabb növekedést várunk. Az éves növekedés 2012-ben 7,6-7,7%, 2013-ban 8,2-8,5% lehet. Az euróövezet egészére továbbra is az elhúzódó recesszió és a piaci szereplık visszafogott magatartása jellemzı. Az adósságválság elhúzódása és a konszolidációs törekvések növekedést fékezı hatása súlyosabb következményekkel járhat, mint ahogyan azt korábban feltételezték. Mind ennek fényében ıszi prognózisunkhoz képest kismértékben rontottuk növekedési elırejelzésünket. Így – várakozásaink szerint – az idén 0,6%kal, jövıre pedig 0,2%-kal esik vissza az euróövezet gazdasági teljesítménye. Az EU-27 átlagában az idén 0,4%-os GDPvisszaesés várható, amit jövıre minimális élénkülés követhet. Az országok többségére mérsékelt infláció és magas munkanélküliség jellemzı. A válság tovagyőrőzı hatásai egyre inkább érezhetık a gazdaságilag és fiskális szempontból is
2
jobb helyzetben levı tagországokban is. Így a német GDP mind az idén, mind jövıre is 1% alatti bıvülést mutat; a korábbiakban várthoz képest gyengébb teljesítmény döntıen az export lassulására vezethetı vissza, miközben a belsı kereslet 2013-ban élénkülhet. 2012 végére az EU-12 országaiban jelentısen lelassult a gazdaság, elsısorban a beruházási kereslet lanyha, de visszaesett a fogyasztás is. Az építıipar és a mezıgazdaság zsugorodása volt a legmarkánsabb a harmadik negyedév során, míg a szolgáltatások növekedni tudtak, a feldolgozóipar pedig stagnált. Az infláció 3,5-4% körüli szinten stabilizálódott a tagállamok többségében, kivételt képez Magyarország (az adóváltozások miatt), és Románia (a bázishatás miatt), ahol jövıre is jóval a térségi átlag felett várjuk az árindex alakulását. A hosszú lejáratú állampapírok hozamai Ciprust és Szlovéniát kivéve csökkentek, ami azt jelenti, hogy a befektetık már korábban beárazták a jövı évi lanyhuló
gazdasági teljesítményt. Lassan, de biztosan kezd magához térni a tızsde is, ami ugyan még a válság alatti szinten mozog, de növekvı tendenciát mutat. Ugyanakkor a régiós portfolió-befektetések továbbra is jóval kockázatosabbak, mint az amerikai lehetıségek. 2013-ban a korábban kétsebességes új EU tagállamok csoportja három részre szakad; a balti államok, Lengyelország és Szlovákia képezi majd a térség növekedésének motorját, Románia és Bulgária szerényen ugyan, de 1,5% körüli szinten bıvül, míg a leszakadók csoportját Magyarország, Csehország, Ciprus és Szlovénia jelentik. Ez utóbbi kettı esetében a recesszió 2013-ban is nagy valószínőséggel tovább tart, míg Magyarország és Csehország a második félévtıl akár növekedési pályára is állhat.
Magyar gazdaság A 2012. évi 1,3% körül csökkenés után 2013-ban a GDP stagnálása a legvalószínőbb szcenárió, lefelé mutató kockázatokkal. A gazdaság folyamatok jellegében alapvetı áttörés nem várható. mind a felhalmozás, mind a fogyasztás tovább csökken 2013-ban, csupán a csökkenés mértéke lesz kisebb, mint 2012-ben. Az egyetlen (már eléggé gyenge) húzóerı a nettó export marad, mértéke viszont - éppen a belföldi felhasználás ideinél mérsékeltebb csökkenése miatt némileg elmarad az ideitıl. A mezıgazdaság a 2011. évi kimagasló terméseredmények után 2012-ben ezt a teljesítményt nem tudja megismételni, és a hozzáadott értéke kb. 20%-kal csökken. Mivel a magyar mezıgazdasági termelés, rossz technikai felszereltsége, az öntözés alacsonya aránya miatt erısen ki van téve az idıjárási viszonyoknak, a jövı évi elırejelzésnél semleges (stagnáló) hozzáadott értéket jelezhetünk. A 2010-ben még 10% volumennövekedést produkáló
feletti ipari
hozzáadott érték 2012-ben kismértékben zsugorodik, szinte hónapról hónapra romló adatokkal. 2013-ban a csökkenı tendencia megfordulhat, de ez a fordulat gyenge lehet: a 2012. évi 0,7% körüli csökkenés után jövıre az ipar hozzáadott értékének 1% körüli növekedése prognosztizálható. 2012 egyes hónapjaiban az építıipar zuhanórepülése megállt, és az építıipari termelés pozitív, növekedési tartományba tudott jutni. Ma még nehéz megállapítani, hogy trendforduló elıtt állunk-e, vagy csak egy-egy kiugró hónap eredményei törik meg a továbbra is lefelé mutató trendet egy olyan mélyre jutott ágazatban, amelynek a termelése már alig több mint a felét teszi ki a 2005. évi szintnek. Az ágazatban az idei 5% után jövıre 3%-os visszaesést jelzünk elıre. A turizmus teljesítménye ezzel szemben folyamatos javulást mutat: a szállodai vendégek és vendégéjszakák száma örvendetesen növekszik, elsısorban a külföldrıl érkezı vendégeké. A szállodai
3
árbevétel az év elsı 10 hónapjában 8,3%kal emelkedett. Jövıre, a folyamatosan bıvülı szállodai kapacitások fényében, van esély arra, hogy ez a teljesítmény megismétlıdjék, esetleg tovább javuljon. Elsısorban az adójóváírás végleges kivezetésének, illetve a költségvetési szektor gyenge bérdinamikájának eredményeképpen a nettó reálkeresetek csökkennek az idén, 3,5%-kal vagy kissé erıteljesebben, és a háztartások összesített reáljövedelmének 2,5-3%-os esése valószínősíthetı. Így a háztartások fogyasztása is zsugorodik, méghozzá a harmadik negyedévi folyamatok fényében 2%-ot meghaladó mértékben. A reálkeresetek várhatóan 2013-ban is csökkenni fognak, habár csekély mértékben (várakozásunk szerint átlagosan kevesebb, mint 0,5%-kal), de ezen belül is a magas keresetőek nagyobbik részét kedvezıen fogja érinteni a félszuperbruttó teljes kivezetése. Az egészében kedvezıtlen jövedelmi folyamatok és sok háztartás továbbra is súlyos eladósodottsága következtében a fogyasztás volumene is tovább esik jövıre, jó eséllyel a jövedeleménél nagyobb mértékben. A beruházások idén és jövıre is mintegy 5%-kal zsugorodnak. Habár az újabb adatok a hanyatlás ütemének enyhe mérséklését sugallják, egyelıre nem látszanak a feltételei bármiféle pozitív fordulatnak. A külpiaci várakozások inkább tovább romlanak, semmint javulnának, a hazai keresleti viszonyok és kilátások egyértelmően kedvezıtlenebbé váltak, és a hitelhez jutás feltételei sem javulnak. Így aztán kérdés, hogy a vállalati beruházások esésének az elmúlt egy-két negyedévben regisztrált mérséklıdése mennyire lesz tartós. Eközben az állami beruházások továbbra is zuhannak. A költségvetési korlátok miatt valószínősíthetı, hogy az állami beruházások volumene 2013-ban is csökken. A magyar külkereskedelemben mind az export, mind az import növekedése erıteljesen lanyhul: 2012-ben elsı háromnegyed évében már mindössze 2,7, illetve 0,2% volt a növekedés üteme. A jelentıs nettó export viszont óriási, a
4
tavalyit is meghaladó aktívummal járt.
külkereskedelmi
2013-ban az export és az import növekedési üteme közti különbség némi csökkenése várható (1,5 százalékpont körüli mértékre, nem számítunk a külkereskedelmi többlet számottevı mérséklıdésére). Jövıre a kivitel 3, a behozatal 1,5%-os volumen-növekedését jelezzük elıre. A foglalkoztatási helyzet 2012-ben kizárólag a közfoglalkoztatottak számának emelkedése következtében javul. A versenyszektor ágazatainak többségében a foglalkoztatottak száma továbbra is csökken. 2012-ben az idei éves átlagos 10,8%-os munkanélküliségi ráta fennmaradását prognosztizáljuk. A Parlament a 2012 júniusában benyújtott költségvetést decemberben számottevıen módosította: mind a makropálya, mind a kiadási és bevételi fıösszegek jelentısen változtak. Ezzel egyidejőleg egy 800 milliárd forint feletti (a GDP 3%-át megközelítı) költségvetési konszolidációs csomagot fogadott el. Nem világos, hogy a 2012. júniusi költségvetéshez képest miért volt szükség 800 milliárd forintos kiigazításra, de a kérdés nem is releváns, mivel a kiigazító lépések között olyanok is vannak (adóbeszedés-hatékonyság-fokozásból, a gazdaság kifehérítésébıl származó pluszbevételek), amelyek realizálódása több mint kétséges. Bizonyos tételek azonban biztosan befolynak (tranzakciós illeték, közmővezeték-adó, stb), ami elméletileg lehetıvé teszi a költségvetési hány 3% alatt tartását. A költségvetési konszolidáció azonban a fogyasztói árindex-nek a korábban vártnál lassabb csökkenésével jár 2013-ban. A kormány 5,2%-os árindex-szel számol, a Kopint-Tárki modelljébıl ugyan - a mai ismeretek alapján – ennél valamivel alacsonyabb infláció adódik, de elfogadjuk a kormány elırejelzését, mivel feltételezzük, hogy ha ez a terv, akkor az meg is fog valósulni. A magyar pénzpiaci helyzet az elmúlt hónapokban viszonylag kiegyensúlyozott volt. A forint árfolyama stabilan 280 forint körül mozgott, a többszöri jegybanki kamatcsökkentés legfeljebb enyhe és rövid
ideig tartó gyengüléshez vezetett. Az állampapír-piaci referenciahozamok folyamatosan csökkentek minden lejáraton. A BUX teljesítménye azonban jelentısen elmaradt a régióbeli versenytársakétól. Folyamatosan nı a külföldiek kezében lévı állampapírok állománya, ami kedvezı fejlemény. Kevésbé kedvezı ugyanakkor, hogy csökken a hátralévı futamidı, ami inkább a forró pénzek beáramlására utal, a nemzetközi pénzpiaci bıség körülményei között. Mindez komoly sérülékenységet jelent az ország számára, ami különösen kiemeli a külföldi befektetıi bizalom fontosságát.
5
6
Magyar makrogazdasági mutatók és a Kopint-Tárki prognózisa (éves változás, százalék) Tényadatok 2012 2010 GDP-aggregátumok reálnövekedése GDP összesen Belföldi felhasználás Magánfogyasztás Közösségi fogyasztás Bruttó állóeszköz-felhalmozás Bruttó felhalmozás összesen Export Import Ipari termelés Fogyasztói árindex Foglalkoztatás, jövedelmek Foglalkoztatottak számának növekedésea Munkanélküliségi rátaa Termékegységre jutó bérköltségb Bruttó nominális keresetek Nettó reálkeresetek Megtakarítási ráta a GDP %-áband Folyó fizetési és tıkemérleg, Mrd € a GDP %-ában Államháztartási egyenleg ESA-95 szerint, a GDP %-ában Bruttó államadósság, a GDP %-ában Rövidtávú kamatok (3 hó), idıszak vége Hosszút. kamatok (10 év), idıszak vége Nemzetközi feltételek Nemzetközi kereskedelem volumeneg Brent olajár ($/hordó, idıszaki átlag) GDP-változás az Eurózónában, % GDP-vált. az új EU-tagországokban, %
2011
I. né.
II. né.
III. né.
Elırejelzés 2012 2013 2012 2012 2012 2012 okt. dec. okt. dec.
1,3 -0,5 -3,3 3,8 -9,5 7,6 14,2 12,7 10,6 4,9
1,6 0,1 0,4 -0,3 -3,6 -0,4 6,3 5,0 5,6 3,9
-0,7 -2,9 -0,7 -0,6 -6,6 -12,4 1,9 -0,2 0,0 5,6
-1,5 -4,5 -1,7 0,8 -4,5 -16,7 4,1 1,5 -0,8 5,5
-1,5 -4,2 -3,9 1,4 -3,6 -8,1 4,2 1,5 -1,5 6,1
-1,2 -3,2 -1,5 -1,5 -7,0 -10,0 3,0 1,2 -0,4 5,8
-1,3 -3,6 -2,2 0,7 -5,0 -10,5 2,4 0,1 -1,0 5,7
0,5 -1,1 0,0 -1,0 -5,0 -5,0 4,2 3,0 1,5 4,5
0,0 -1,7 -0,8 -1,0 -5,0 -5,0 3,0 1,5 1,0 5,2
0,0
0,8
1,5
1,7
2,1
0,5
1,8
0,0
0,0
11,2 -3,7 1,3 1,8 4,5 2,7 2,8 -4,4
10,9 0,9 5,2 2,4 5,2e 3,3 3,3 -2,4f
11,8 -4,4 4,4 -3,9 5,7 0,3 1,5 -4,5
10,9 -4,6 4,3 -3,6 4,2 1,0 4,1 -1,1
10,5 -2,5 4,9 -3,7 4,6
10,8 1,5 4,5c -3,7c 4,2 3,5 3,5 -2,9
10,8 1,2 4,5c -3,6c 4,9 3,5 3,5 -2,9
10,8 4,3 4,5 0,4 4,0 3,5 3,3 -2,9
10,8 3,4 4,5 -0,3 5,0 3,5 3,3 -2,9
81,4 5,8
80,8 7,6
79,0 7,4
77,7 7,1
6,3
78,0 6,0
78,0 5,7
78,0 5,5
77,0 5,5
8,0
9,8
9,0
7,9
7,2
7,5
6,8
7,0
6,8
12,4
6,4
3,2
3,0
5,2
4,7
79,6 2,0 2,1
111 1,4 3,1
115 -0,7 1,1
112 -0,6 0,9
115 0,0 1,7
115 -0,2 1,4
118,7 -0,1 1,8
108,1 -0,5 0,9
109,6 -0,6 0,5
Forint/euró, idıszaki átlag
275 279 297 285 285 290 289 294 283 1,32 1,39 1,31 1,28 1,25 1,27 1,25 1,28 1,25 a ILO-módszer szerint, idıszaki átlag, 15-74 éves népesség (közfoglalkoztatottakkal együtt) b Feldolgozóipar, bruttó hozzáadott érték és (a természetbeni juttatásokat is tartalmazó) havi átlagos munkajövedelem alapján euróban mért egységbérköltség százalékos változása, évkezdettıl kumulált adat c A keresetnövekedésre vonatkozó számaink – a KSH módszertanához igazodva – nem tartalmazzák a költségvetési dolgozók egy része számára – az adó- és járulékváltozások kedvezıtlen hatásának ellentételezésére – kifizetett, a keresetbe nem tartozó tavalyi és idei kompenzációt. A kompenzáció figyelembevétele mellett a bruttó keresetek növekedési üteme 2011-ben mintegy 0,3%-ponttal, 2012-ben kb. 0,5%-ponttal magasabb lenne. d Háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP %-ában e Nem tartalmazza a magánnyugdíjpénztári vagyonvesztés hatását. f A 2011. évi államháztartási adat tartalmazza a magán-nyugdíjpénztári vagyon költségvetésben való felhasználásának hatását, 528 milliárd forint összegben, de nem tartalmazza a többi magán-nyugdíjpénztári vagyon megjelenését a bevételek között. g Áru- és szolgáltatáskereskedelem, a tényszámok az IMF World Economic Outlook alapján Dollár/euró, idıszaki átlag
7
