12501/2013-5440
Összefoglaló a szolgáltatást támogató tevékenységet ellátó munkáltatókra vonatkozó célellenőrzésről [2013. március 25. - április 19.] A fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek munkaügyi felügyelőségei – a 2013. évi munkaterv szerint - a szolgáltatást támogató tevékenységet ellátó munkáltatókra vonatkozó célellenőrzést 2013. március 25. és április 19. között lefolytatták. A munkaügyi hatóság komplex módon, a szakmai előírások figyelembevételével vizsgálta fenti munkáltatók vonatkozásában a munkaügyi előírások érvényesülését, melynek során elsődleges szempont volt a munkavállalói alapjogok érvényesülésének és a munkavállalók törvényes foglalkoztatásának az elősegítése. A hatóság célja a foglalkoztatók által elkövetett súlyos jogsértések visszaszorítása volt. Ennek keretében a vizsgálatok fő iránya a munkaszerződés, illetőleg bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása, a munkavállalók anyagi biztonságát, megélhetését érintő – munkabér mértékére és védelmére vonatkozó – jogszabályok megtartásának ellenőrzése, a munkavállaló pihenéshez való jogának érvényesülése, a munkaidőre és az azzal kapcsolatos adatok nyilvántartására vonatkozó jogszabályok megtartásának ellenőrzése,
valamint
a
foglalkoztatásra irányuló
jogviszony
megszűnésével,
megszüntetésével összefüggő – munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályi előírások végrehajtásának ellenőrzése volt. A célellenőrzés keretében a felügyelőségek elsősorban a kereskedelmi, vendéglátóipari, szórakoztatóipari, javítási-karbantartási, ingatlanügynöki, takarítási, valamint a pénzügyi, oktatási, szociális, mérnöki területhez és a fizikai közérzetjavító tevékenységhez kapcsolódó és egyéb külön ágazatba nem sorolható szolgáltatásokat ellátó munkáltatókat vizsgálták.
A szolgáltatások szerteágazóságát mutatja, hogy a célvizsgálat alatt számos – eddig ellenőrzéssel kevésbé érintett - terület került a hatóság fókuszába, pl.: utazásszervezők, járműkölcsönzők, számítógép-szervizek, masszőrök, edzők, tetováló művészek, ingatlanügynöki, szépségápolási tevékenységet ellátók, stb. A munkaügyi ellenőrzések, és az ezek nyomán indult eljárások egy része még folyamatban van, így a megállapítások a jelentés elkészítésekor ismert tényeken, bizonyítékokon alapulnak. 1.
Általános tapasztalatok
A célvizsgálat során 925 foglalkoztató több mint 2500 munkavállalója került a munkaügyi hatóság ellenőrzése alá. Az ellenőrzött munkáltatók 74 %-nál, illetve az érintett munkavállalók közül 71 % esetében várható szabálytalanság megállapítása.
A célvizsgálat során ellenőrzés alá vont munkáltatók jelentős része kis- és középvállalkozásnak minősül, csupán a vizsgált foglalkoztatók 3 %-a nem tartozott -2-
ebbe a körbe. Számos esetben tapasztalták a felügyelők, hogy a kijelölt ágazatban működő vállalkozások nem foglalkoztatnak munkavállalót, a vezető tisztségviselő vagy a vállalkozó maga dolgozik. A munkavállalók sérelmére elkövetett – jelen ellenőrzéssorozat keretében feltárt szabálytalanságok egy része olyan súlyos szabályszegésnek minősült, amelyek miatt a jelenlegi adatok alapján a munkaügyi hatóság részéről összesen 91 db munkaügyi bírság kiszabása várható. A kisebb súlyú szabálytalanságokat elkövető munkáltatók közül 211 foglalkoztató esetében kell szabálytalanság megszüntetésére történő kötelezést, 243 munkáltatóval szemben kötelezés nélküli - szabálytalanságot megállapító - határozatot hozni, 82 munkáltatóval szemben a figyelemfelhívás eszközével él a hatóság.
Az ellenőrzések során társhatóságok is közreműködtek, így a vizsgálatok egy része a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, az Építési Hatóság, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, ill. a Katasztrófavédelmi Igazgatóság bevonásával zajlott. A legtöbb társhatósággal közös munkaügyi ellenőrzés azonban – -3-
egy szervezeti egységben és általában egy épületen belül található szerv lévén- a kormányhivatalok
munkavédelmi
és
munkaügyi
szakigazgatási
szerveinek
munkavédelmi felügyelőségeivel közösen történt. 2.
Tipikus jogsértések
Az ellenőrzött foglalkoztatók vonatkozásában jellemzően az alábbi szabálytalanságok miatt kellett a munkaügyi hatóságnak eljárnia: -
munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabályok megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya),
-
munkaidőre vonatkozó szabályok megszegése (munkaidő-beosztással, munkaidőkerettel kapcsolatos rendelkezések megsértése),
-
-
bejelentés elmulasztása, -
munkabér védelmére vonatkozó szabályok megszegése,
-
pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése, pihenőidőre vonatkozó szabályok megszegése,
-4-
3.
Megállapítások
A munkaügyi felügyelőségek kis- és középvállalkozásokat és nagy létszámot foglalkoztató munkáltatókat is ellenőriztek. A célellenőrzéssel összefüggésben elkövetett szabálytalanságok jellemzően a kis- és középvállalkozásokat érintették. Ennek oka, hogy az elkövetett jogsértések jellemzően a vonatkozó jogszabályi ismeretek hiányával, egyszerű mulasztással, illetve a munkáltatói kockázatvállalással hozhatók összefüggésbe. A nagyobb cégek általában rendelkeznek saját munkaügyi részleggel a munkaügyi feladatok ellátásához. Az elkövetett szabálytalanságok közül a nyilvántartási kötelezettség megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya), munkaidőre vonatkozó szabályok megszegése, illetve munkabér védelmére vonatkozó szabályok megszegése volt a legjellemzőbb szabálytalanság. Emellett a vizsgálat megállapításai szerint a foglalkoztatók több ízben megszegték a pótlékokra és a jogviszony (munkaviszony, illetve egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony) bejelentésére vonatkozó szabályokat. A célellenőrzéssel érintett foglalkoztatók egy részénél a munkaügyi hatóság a feketemunka tárgykörében bejelentés nélküli, illetve több esetben munkaszerződés nélküli foglalkozatást állapított meg. Emellett színlelt szerződéssel foglalkoztatott munkavállalók ellenőrzésére is több alkalommal került sor a célellenőrzés során. Harmadik országbeli állampolgárok szabálytalan foglalkoztatásával a munkaügyi hatóság képviselői nem találkoztak a vizsgálatok során. Számos foglalkoztató esetében bizonyítást nyert, hogy a munkaidővel kapcsolatos adatokat hiányosan vagy nem a valóságnak megfelelően vezette (hamis, ill. kettős nyilvántartás). A szabadság kiadására vonatkozó szabályok kapcsán is több ízben kellett a hatóságnak eljárnia. A vizsgálat tapasztalatai szerint előfordult, hogy a munkavállalók munkaideje meghaladta a napi munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, emellett a
-5-
munkaidő-beosztás szabályainak megsértésével is lehetett találkozni. Jellemző szabálytalanság volt még a pótlékok (munkaszüneti napi munkavégzésért, rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, műszakpótlék, éjszakai bérpótlék, stb.) megfizetésének elmaradása. Több ízben megállapításra kerülő szabálytalanság volt emellett, hogy a pihenőidő kiadása nem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak, amellyel sérült a munkavállalók pihenéshez való joga. Ezen belül a legtöbb munkavállalót érintő jogsértés a munkaközi szünet be nem tartása volt. 4.
Jogsértések okai
A – vizsgálatok tapasztalatai szerint - a célellenőrzéssel érintett vállalkozások egy része tudatosan figyelmen kívül hagyja a vonatkozó jogszabályokat, másik része nem ismeri, illetve nem tudja alkalmazni azokat. Megemlítendő emellett, hogy a munkavállalók nagy része a foglalkoztatással kapcsolatos szabályokat nem ismeri, amely így a munkáltatók részéről visszaélésre, a munkavállalók tudatlanságának kihasználásához vezethet. Természetesen ennek van másik oldala is, amikor a munkavállaló tisztában van az előírásokkal, de állását féltve saját érdekében nem mer fellépni. A „fekete” foglalkoztatásnál vélelmezhető a munkáltatók részéről a tudatosság, mivel – az ellenőrzés elmaradása esetén - a munkaerő költsége így alacsonyabbra szorítható. Egyértelműen megjelent a foglalkoztatók részéről a „kockáztatás”. Egyes cégek nehezen megközelíthető, „eldugott” helyen tevékenykednek, nem számolnak ellenőrzéssel. A munkaidővel kapcsolatos adatok nyilvántartásával összefüggő szabálytalanságok mögött – különösen a nyilvántartás hiánya, illetve a hamis nyilvántartás vezetése esetében – a munkaidőre, pihenőidőre, munkabér összegére vonatkozó rendelkezések megsértésének leplezése áll. A munkaidővel kapcsolatos adatok – egy-egy munkanapra vonatkozó – hiányos nyilvántartása (a munkaidő-nyilvántartásban nem tüntették fel a munkaidő kezdő és/vagy befejező időpontját) mögött figyelmetlenség, feledékenység, a következetesség hiánya mutatkozik meg a munkáltatók részéről. -6-
Emellett a személyhez kötődő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások az ügyfelek igényeihez igazítják munkaidejüket és kevésbé figyelnek oda a munka- és pihenőidő nyilvántartására. A
munkaidő-beosztásnak
a
munkavállaló
felé
történő
írásbeli
tájékoztatási
kötelezettségének megsértése hátterében egyrészt a jogszabály ismeretének hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés megállapításának eltitkolása áll. Gyakori
szabálytalanság
volt,
hogy
munkaidőkeret
alkalmazása
esetén
a
munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról a munkavállalót nem tájékoztatták. A jogsértés alkalmas a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabálytalanságok leplezésére és a munkavállalók megtévesztésére, mivel követhetetlen a rendes és rendkívüli munkaidő mértéke. A jogviszony megszűnésévével összefüggésben elkövetett szabálytalanságok esetén gyakran tapasztalható, hogy a munkáltató az igazolásokat visszatartja, az elszámolást elmulasztja. vagy a munkavállalót „nem jelenti ki” az illetékes adóhatóságnál. Ezek hátterében elszámolási vita, illetve adminisztrációs hiba állhat. 5.
Összegzés
Összességében az érintett munkáltatók foglalkoztatási gyakorlatának célellenőrzése kedvezőtlen tapasztalatokkal zárult. A célellenőrzés kapcsán jelentős volt a szabálytalanul foglalkoztatók száma és a munkavállalókat érintő jogsértési arány is. Emellett több súlyos jogsértést tárt fel a hatóság, a munkavállalók alapvető garanciális jogai az általános ellenőrzési tapasztalatokhoz mérten fokozottabban sérülnek a szolgáltatást nyújtó munkáltatók vonatkozásában.
-7-
12501/2013-5440 Melléklet Példatár 1.
Munkaügyi
ellenőrzésre
került
sor
a
reggeli órákban
egy budapesti
bevásárlóközpontban, ahol az épületet takarításával megbízott vállalkozás által alkalmazott 7 fő végzett munkát. A munkaügyi nyilvántartás adatai szerint 3 fő munkavállaló bejelentés nélkül végzett munkát. A nyilatkozatok szerint a munkáltató a munkavállalókat pihenőnap kiadása nélkül foglalkoztatja (havi szinten 25-26 nap munkavégzés), a munkavállalók munkaidő-nyilvántartást bemutatni nem tudtak, az ellenőrzés hetében még nem vezették azt. A munkavállalók némelyike arról nyilatkozott, hogy 2012. évben nem volt szabadságon, mert a cégnél fizetett szabadság és betegszabadság nincs, ahogy táppénzes állomány sem. A rendkívüli munkavégzésért járó pótlékot a munkáltató nem fizeti ki. Az ellenőrzés megkezdésekor az egyik takarító el akarta hagyni a helyszínt, a felügyelők gyors reagálásának köszönhető, hogy sikerült végül a munkavállalót meghallgatni.
2. A munkaügyi felügyelők ellenőrzést tartottak egy Baranya megyei fénymásolással foglalkozó kft-nél, melynek a megyében több helyen is van - egy munkavállaló által működtetett - fénymásoló egysége. A fénymásolóban munkavégzés közben talált munkavállaló bemutatta a szabályszerűen vezetett munkaidő-nyilvántartást, amelyekből megállapítható volt, hogy a foglalkoztató alkalmi munkavégzés keretei között két-három hete foglalkoztatta. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a munkavégzés közben talált foglalkoztatott jogviszonyát a munkáltató nem jelentette be.
3. Egy számviteli, könyvvizsgálói és adószakértői tevékenységgel foglalkozó Pest megyei vállalkozásnál a munkaügyi hatóság helyszíni ellenőrzést tartott, ahol 5 fő végzett munkát. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy foglalkoztató 2
munkavállaló munkaviszonyát nem jelentette be az adóhatóságnak. Az ügyfél meghallgatása során a szabálytalanságot elismerte. Nyilatkozatában elmondta, hogy 1 munkavállalót írásba foglalt munkaszerződéssel, a másik munkavállalót pedig egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazza, de mindkét munkavállaló munkaviszonyának kezdetét csak az ellenőrzést követően jelentette be. Az ügyben munkaügyi bírság kerül kiadmányozásra.
4. A munkaügyi felügyelők egy Zala megyei kft. mosodájában tartottak ellenőrzést, ahol 2 mosónő végzett munkát. Megállapítást nyert, hogy a munkáltató 2 havi munkaidő-keretet határozott meg a munkavállalók részére, azonban a keret kezdő és befejező időpontja nem került közlésre. A hatóság megállapította továbbá, hogy a munkáltató egy főt érintően a minimálbér összegét nem fizette meg, illetve nem adta ki tárgyévben a munkavállalónak járó szabadságot.
5. A munkaügyi felügyelők ellenőrzést tartottak egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei vállalkozásnál, ahol a foglalkoztatottak testedzési szolgáltató tevékenységet folytattak. A munkáltató
a fenti tevékenység keretében 2 munkavállalót
foglalkoztatott, egy fő munkavállalót a munkáltató munkavégzésre irányuló jogviszonyban (munkaviszonyban, írásba foglalt munkaszerződéssel), a másik munkavállalót vállalkozási szerződéssel foglalkoztatta. Mindkét munkavállaló foglalkoztatása
alá-
és
fölérendeltség
mellett
történt,
amelynek
során
a
munkavállalóknak a munkát a munkáltató utasítása és ellenőrzése mellett kellett végezniük. A munkavégzés helyét és idejét a munkáltató határozta meg, a munkavégzéshez szükséges eszközöket szintén a munkáltató biztosította a munkavállalók részére. A vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló esetében a jogviszony átminősítésére kerül sor.
6. A munkaügyi felügyelők ellenőrzést tartottak egy dunántúli temetkezési vállalatnál, melynek alapján bizonyítást nyert, hogy a munkáltató írásba foglalt
-9-
munkaszerződéssel,
kegyeleti
munkatárs
munkakörben
foglalkoztatott
két
munkavállalót érintően közel 2 éve nem tett eleget a munkaviszony bejelentési kötelezettségének. A munkáltató az ellenőrzés megkezdését követően a jogsértést megszüntette, bejelentési kötelezettségének még az ellenőrzés napján eleget tett.
7. A munkaügyi felügyelők ellenőrzést tartottak egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei egyéni vállalkozó autószerelő műhelyében. A felügyelők megérkezésekor egy munkavállaló a személyautó kerekét szerelte. Kérdésre azt válaszolta, hogy a vállalkozó fia, személyigazolványt azonban nem mutatott be, annak megkeresésére ide-oda vezette a felügyelőket az épületben. A vállalkozó egyszer csak kinyitott egy hátsó ajtót és kitessékelte a munkavállalót a területről, aki a felszólítás ellenére az ellenőrzés helyszínét elhagyta. A vállalkozó ekkor a műhely „nyitva” tábláját „zárva” állapotra fordította át és közölte, hogy nincs munkavégzés. Rendőrség értesítése után elkészült az ellenőrzés jegyzőkönyv, amelynek nyomán az egyéni vállalkozóval szemben eljárási bírság kiszabására kerül sor az ellenőrzés akadályoztatása miatt.
- 10 -
