30083/2013-5440
Összefoglaló a munka-és pihenőidő szabályainak érvényesülése tárgyú célellenőrzés tapasztalatairól [2013. október 2 - október 18.] A munkaügyi hatóság – a 2013. évi munkaterv szerint - a munkaidő és pihenőidő szabályainak érvényesülése tárgyú célellenőrzését 2013. október 2. és október 18. között lefolytatta. A fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek munkaügyi felügyelőségei a szakmai előírások figyelembevételével vizsgálták a munkáltatók vonatkozásában a munkaügyi előírások érvényesülését, melynek során elsődleges szempont volt a munkaidő és pihenőidő, a rendkívüli munkavégzés szabályainak megsértésével és a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések, valamint a jogszabályban meghatározott összegű munkabér mértékével, munkabér védelmével kapcsolatos szabálytalanságok megállapítása, ezáltal a tisztességtelen versenyelőnnyel rendelkező vállalkozások jogsértő foglalkoztatási gyakorlatának felszámolása. Az ellenőrzéssorozat kapcsán a munkaügyi hatóság ezen felül természetesen vizsgálta a munkavállalók törvényes foglalkoztatását (a munkaszerződés és bejelentés nélküli, illetőleg a színlelt szerződéssel és a részmunkaidőre történő bejelentéssel teljes munkaidőben történő foglalkoztatást) és a munkavállalói alapjogok érvényesülését, valamint a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő – munkavállalókat megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályi előírások végrehajtását.
-1-
A célellenőrzés keretében a felügyelőségek elsősorban - az ellenőrzötti kört tekintve felülreprezentálva
–
a
kereskedelmi
és
vagyonvédelmi
ágazat
foglalkoztatóit
ellenőrizték. Emellett a vendéglátó-ipari, feldolgozóipari, valamint az építőipari tevékenységet folytató munkáltatók kerültek nagy számban a felügyelőségek részéről vizsgálat alá. Az ellenőrzések fókuszai elsődlegesen az ágazati sajátosságokra figyelemmel a különböző kereskedelmi egységek (plázák, élelmiszerboltok, áruházak, standok, pékségek, dohányboltok, benzinkutak) és az ehhez kapcsolódó vagyonvédelmi tevékenységet ellátó vállalkozások, illetve a vendéglátó-ipari egységek (éttermek, szálláshely
szolgáltatók)
és
feldolgozóipari
létesítmények,
valamint
az
építési
munkaterületeken munkát végző vállalkozások voltak. Az ellenőrzések megszervezésénél kiemelt figyelmet fordított a hatóság arra, hogy - akár társhatóságokat is bevonva - ne csak rendes munkaidőben legyenek jelen a munkaügyi felügyelők a munkahelyeken, hanem hétvégenként, illetve hétköznap a hivatali időn túl is tartsanak ellenőrzéseket. A munkaügyi ellenőrzések, és az ezek nyomán indult eljárások egy része még folyamatban van, így a megállapítások a jelentés elkészítésekor ismert adatok figyelembevételével kerültek rögzítésre.
-2-
1.
Általános tapasztalatok
A célellenőrzés során 811 foglalkoztató közel 4300 munkavállalója került a munkaügyi hatóság ellenőrzése alá, vizsgálva elsősorban a munkaidő, pihenőidő és rendkívüli munkavégzés
szabályainak
érvényesülését,
a
munkáltatók
nyilvántartási
kötelezettségével, illetőleg a jogszabályban meghatározott összegű munkabér mértékével és munkabér védelmével, valamint a bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatos jogsértéseket. Az ellenőrzött munkáltatók 85 %-nál, illetve az érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában várható szabálytalanság megállapítása.
A célellenőrzés során ellenőrzés alá vont munkáltatók által elkövetett – jelen ellenőrzéssorozat keretében feltárt - szabálytalanságok egy része olyan súlyos szabályszegésnek minősült, amelyek miatt a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a
-3-
munkaügyi hatóság részéről összesen körülbelül 170 db munkaügyi bírság kiszabása várható. A kisebb súlyú szabálytalanságokat elkövető munkáltatók közül 254 foglalkoztató esetében kell szabálytalanság megszüntetésére irányuló kötelezést, 263 munkáltatóval szemben kötelezés nélküli - szabálytalanságot megállapító - határozatot hozni, 21 munkáltatóval szemben a figyelemfelhívás eszközével él a hatóság.
Az ellenőrzések során társhatóságok is közreműködtek, így a vizsgálatok egy része a rendőrség, közlekedési hatóság, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal területi szerveinek bevonásával zajlott. A legtöbb társhatósággal közös munkaügyi ellenőrzés azonban a kormányhivatalok munkavédelmi
és
munkaügyi
szakigazgatási
szerveinek
munkavédelmi
felügyelőségeivel közösen történt. A felügyelőségek beszámolói szerint a közös ellenőrzések megszervezése és kivitelezése többnyire zökkenőmentes, gyors és hatékony volt, a célellenőrzés keretében vizsgált munkáltatók esetében általában szabálytalanság feltárása is történt. -4-
2.
Tipikus jogsértések
Az ellenőrzött foglalkoztatók vonatkozásában jellemzően az alábbi szabálytalanságok miatt kellett a munkaügyi hatóságnak eljárnia: -
munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabályok megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya),
-
munkaidő-beosztással kapcsolatos rendelkezések megsértése,
-
jogviszony
(munkaviszony,
jogviszony)
bejelentésének
illetve
egyszerűsített
elmulasztása,
foglalkoztatásra
illetve
munkaszerződés
irányuló nélküli
foglalkoztatás -
munkaidőkerettel kapcsolatos rendelkezések megsértése,
-
pótlékokra vonatkozó szabályok (műszakpótlék, valamint éjszakai bérpótlék) megszegése,
-
napi és heti munkaidővel kapcsolatos jogsértések,
-
garantált
bérminimumra,
illetve
minimálbérre
megszegése.
-5-
vonatkozó
rendelkezések
A munka- és pihenőidővel kapcsolatos rendelkezéseken belül a jogsértések kapcsán hozott intézkedési arányok a következőképpen alakultak.
A munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályszegéseken belül kiemelkedően magas számban intézkedtek a felügyelők a munkaidő-beosztás szabályinak megsértése okán. Ezen túl az intézkedések közel ötöde vonatkozott a munkaidőkerettel kapcsolatos jogsértésre, 10 %-a a napi, illetve heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékének megszegésére. A célvizsgálat tapasztalatai szerint a pihenőidőre vonatkozó szabályok a munkaidős rendelkezésekhez képest kisebb mértékben csorbultak. Az elkövetett szabálytalanságok közül a munkaidőre (napi, illetve heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékének túllépése) és pihenőidőre vonatkozó szabályokon túl a nyilvántartási kötelezettség megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya) mellett a jogviszony (munkaviszony, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony)
bejelentésének
elmulasztása,
illetve
a
garantált
bérminimumra
és
bérpótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt a legjellemzőbb szabálytalanság.
-6-
Emellett a vizsgálat megállapításai szerint a foglalkoztatók több ízben megszegték a munkabér védelmére, valamint a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő igazolások kiállítására és kiadására vonatkozó szabályokat. 3.
Általános megállapítások
A munkaügyi felügyelőségek a vállalkozások széles körét, így a néhány főt foglalkoztató munkáltatókat és a nagy létszámot (100 fő feletti) foglalkoztató cégeket is ellenőrizték. A célellenőrzéssel összefüggésben megállapított szabálytalanságok - létszámtól függetlenül - valamennyi típusú foglalkoztatót (egyéni és társas vállalkozások, részvénytársaságok, stb.) érintették. Az ágazatok közül a kereskedelem és a vagyonvédelem kiemelt figyelmet kapott, melyek eredményeként
ezen
területeken magasabb
számú ellenőrzést
folytattak le
a
felügyelőségek. A célellenőrzés kapcsán a kereskedelem a legtöbb intézkedéssel érintett, továbbá ebben az ágazatban fordult elő a legtöbb szabálytalansággal érintett munkavállaló is. Az ellenőrzési
tapasztalatok
alapján
megállapítható,
hogy
jellemzően
nem
a
feketefoglalkoztatással, hanem éppen a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó jogszabályi
rendelkezések megsértésével
találkozott
a
hatóság
a
kereskedelmi
vállalkozások kapcsán. A vagyonvédelmi ágazatban tevékenykedő számos vállalkozásokra jellemző, hogy nem könnyítik meg a hatósági munkát, az érintett cégek többnyire passzív, illetőleg akadályozó magatartást tanúsítanak az eljárás során. Nyilatkozatot általában nem tesznek, iratokat nem bocsátanak a hatóság rendelkezésére, amely előrevetíti, hogy a kötelezést nem teljesítik, a kiszabott bírság befizetésére nem mutatnak hajlandóságot, illetőleg a munkavállalók jogviszonyát később sem rendezik (jelentik be). A munkaügyi ellenőrzés megkezdését követően rövid időn belül az azonos munkavégzési helyen már más cég foglalkoztatja ugyanazon munkavállalókat. Ezekben az esetekben nem csak a -7-
munkavállalók személye azonos, hanem a vezetők személye is (általában területi képviselőknek hívják a munkavállalók ezeket a vezetőket). A fentieket támasztja alá továbbá az is, hogy az utóellenőrzéssel érintett ügyek jelentős részét teszik ki a vagyonvédelmi munkáltatók. Ezekben az ügyekben az utóellenőrzés során is hasonló magatartást tanúsítanak a munkáltatók. A vagyonvédelem területén működő foglalkoztatók ellenőrzése kapcsán általánosságban elmondható, hogy ezen körben tevékenykedő vállalkozások sok esetben munkaerőkölcsönzés keretében, esetenként ún. konzorciumi megállapodások alapján, sokszor teljesen
átláthatatlan
és
rendezetlen
körülmények
között
foglalkoztatják
a
munkavállalóikat. Az ellenőrzéseket megnehezíti, hogy a munkavállalók tájékozatlanok, munkáltatójukra vonatkozó információkkal nem rendelkeznek, fővállalkozót vagy egy helyi szolgálatvezetőt tudnak csak megnevezni. Több esetben problémaként jelentkezik, hogy személyesen nem jelennek meg az idézett személyek, a munkáltató nem érhető el hivatalos címein, vagy nem reagál a megkereséseinkre, iratanyagot egyáltalán nem bocsát rendelkezésre, ezzel is akadályozva a bizonyítási eljárás törvényes lebonyolítását. Ilyen esetekben megjelenési, illetve adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt eljárási bírság kerül kiszabásra esetleges rendőrség, adóhatóság felé történő jelzés megtétele mellett - de lényegében a tényállás tisztázásának akadályozására irányul a munkáltatók magatartása, így emiatt jelentős jogsérelem érheti a munkavállalókat. A munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése természetszerűleg gyakran oka a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságoknak. Megállapítható
továbbá,
hogy jellemzően a
nagyobb
munkavállalói
létszámot
foglalkoztató munkáltatók kevesebb típusú jogsértést követnek el, mint az alacsonyabb munkavállalói létszámot foglalkoztató munkáltatók, utóbbi munkáltatók esetében azonban gyakran előfordul, hogy több, akár három, négy különböző, a munka- és pihenőidő tárgykörébe tartozó jogsértést is elkövetnek. -8-
4.
Részletes megállapítások
A munka- és pihenőidő vonatkozásában a vizsgálat tapasztalatai szerint számos munkáltató
esetében
a
munkaidő-beosztás
szabályainak
megsértésével
lehetett
találkozni, illetve előfordult, hogy a munkavállalók munkaideje meghaladta a napi és heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét. Több ízben megállapításra kerülő szabálytalanság volt emellett, hogy a pihenőidő kiadása nem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak, mellyel sérült a munkavállalók pihenéshez való joga (napi, illetve heti pihenőidő, valamint a munkaközi szünet be nem tartása). Ezek a szabálytalanságok megfosztják a foglalkoztatottakat a pihenés, regenerálódás lehetőségétől és a munkavállalók
túlterheltsége
miatt
akár
közvetlen
veszélyt
is
jelenthetnek
a
munkavégzés során. A (személy- és vagyonvédelmi ágazatban gyakran előforduló) készenléti jellegű munkakörben foglalkozatott munkavállalók esetében gyakori szabálytalanság volt, hogy a munkáltatók abban a hiszemben voltak, hogy önmagában a készenléti jellegű munkakörnek a munkaszerződésben történő kikötésével a munkavállaló napi teljes munkaideje 12 órára emelhető, holott ehhez a felek külön megállapodása is szükséges lett volna. A célvizsgálat keretében ellenőrzött személy-és vagyonőr munkakörű munkavállalók közül többen készenléti jellegű munkakört láttak el, amit meghatároztak ugyan a munkaszerződésekben, de a felek a teljes napi munkaidő - legfeljebb - 12 órára történő megemeléséről nem kötöttek külön megállapodást, így a napi 8 órát meghaladó rendkívüli munkaidő elmaradt bérpótléka miatt volt szükséges intézkedéssel élni. Több foglalkoztató esetében bizonyítást nyert, hogy a munka- és pihenőidővel kapcsolatos adatokat hiányosan vagy nem a valóságnak megfelelően vezette (hamis, illetve kettős nyilvántartás). A munkaidő-nyilvántartással összefüggő legjellemzőbb szabálytalanság, hogy a munkáltató nem rögzíti a nyilvántartáson a munkaidő kezdő és befejező időpontját (ez a látszólag csekély szabálytalanság leplezi legtöbbször a napi maximális munkaidő túllépését, illetve a rendkívüli munkavégzést). -9-
A célellenőrzéssel érintett foglalkoztatók egy részénél a munkaügyi hatóság a feketemunka tárgykörében bejelentés nélküli, illetve több esetben munkaszerződés nélküli foglalkozatást állapított meg. A bejelentés elmulasztása – a tapasztalatok szerint – leggyakrabban
az
írásba
foglalt
munkaszerződéssel
történő
munkaviszony
vonatkozásában jelentkezett, de számos esetben egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony kapcsán valósult meg. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében, alkalmi munkavégzés céljából foglalkoztatott munkavállalók esetében a feketefoglalkoztatás megvalósulási formája jellemzően az, hogy – az ellenőrzés elmaradásában bízva - a foglalkoztató a be nem jelentett munkavállaló munkaviszonyát még az ellenőrzés alatt, vagy az ellenőrzést követő órákban az illetékes állami elsőfokú adóhatóság felé bejelenti. Emellett több esetben előfordult, hogy a munkavállalók hagyományos munkaviszonyban részmunkaidőben történő bejelentése valójában teljes vagy magasabb heti munkaidőben történő munkavégzést leplezett. Ezeken kívül színlelt szerződéssel foglalkoztatott munkavállalók ellenőrzésére is több alkalommal került sor a célellenőrzés során. Egy alkalommal harmadik országbeli állampolgár szabálytalan foglalkoztatásával is találkoztak a munkaügyi hatóság képviselői a vizsgálatok során. Jellemző szabálytalanság volt még – a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben – a garantált bérminimumra vonatkozó rendelkezések megszegése, valamint a munkabér és a pótlékok (munkaszüneti napi munkavégzésért, rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, műszakpótlék, éjszakai bérpótlék, stb.) megfizetésének elmaradása. 6.
Jogsértések okai
A megvalósult és felárt jogsértéseknek több oka is lehet. Első csoportba sorolandó a szabályozás nem megfelelő ismerete, ugyanis a munkáltatók egy része egyszerűen nincs tisztában
a
foglalkoztatásra
vonatkozó
szabályokkal,
így
az
ide
vonatkozó
rendelkezéseket nem tartják be. Emellett vannak munkáltatók, akik bizonyos szabályok
- 10 -
megszegését jellemzően gazdasági szükséghelyzettel próbálják igazolni. Ide tartozik például a szabadság ki nem adása a megnövekedett megrendelések száma miatt, vagy a munkabér ki nem fizetése a megrendelések elmaradása miatt bekövetkezendő fizetésképtelenség eredményeként. A harmadik jogsértési típus lehet a nyilvánvalóan szándékosan elkövetett jogsértés, a vonatkozó jogszabályok tudatos figyelmen kívül hagyása, az adó és járulékfizetési kötelezettség alóli mentesülés kísérlete. Megemlítendő emellett, hogy a munkavállalók nagy része a foglalkoztatással kapcsolatos szabályokkal nincs tisztában, amely így a munkáltatók részéről visszaélésre, a munkavállalók tudatlanságának kihasználásához vezethet. Természetesen ennek van másik oldala is, amikor a munkavállaló tisztában van az előírásokkal, de állását féltve saját érdekében nem mer fellépni. A munkaidő-beosztásnak a munkavállaló felé történő írásbeli – vagy annak minősülő tájékoztatási kötelezettségének megsértése hátterében egyrészt a jogszabály ismeretének hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll, hiszen így próbálják ellehetetleníteni a túlmunka vizsgálatát, amely azonban a munkavállalót anyagilag hátrányosan érintheti. Gyakori szabálytalanság volt, hogy munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról a munkavállalót nem tájékoztatták. A jogsértés alkalmas a rendkívüli
munkavégzésre
vonatkozó
szabálytalanságok
megállapításának
megnehezítésére és a munkavállalók megtévesztésére, mivel szinte követhetetlen a rendes és rendkívüli munkaidő mértéke. A munkaidővel kapcsolatos adatok nyilvántartásával összefüggő szabálytalanságok mögött – különösen a nyilvántartás hiánya, illetve a hamis nyilvántartás vezetése esetében – a munkaidőre, pihenőidőre, munkabér összegére vonatkozó rendelkezések megsértésének leplezése áll. A munkaidővel kapcsolatos adatok – egy-egy munkanapra vonatkozó – hiányos nyilvántartása (a munkaidő-nyilvántartásban nem tüntették fel a munkaidő kezdő és/vagy befejező időpontját) mögött figyelmetlenség, feledékenység, a következetesség hiánya mutatkozik meg a munkáltatók részéről. Ezen szabálytalanság
- 11 -
további tipikus megvalósulási formája, hogy a munkaidő-nyilvántartás nincs a munkavégzés helyén, amely több más szabálytalanság megvalósulását leplezheti. Emellett bizonyos vállalkozások az ügyfelek igényeihez igazítják munkaidejüket és kevésbé figyelnek oda a munka- és pihenőidő nyilvántartására. A munkaidőnyilvántartást érintő szabálytalanságokkal kapcsolatban a munkáltatók számos esetben a munkavállalók hivatkoztak,
munkaidő-nyilvántartás
annak
ellenére,
hogy
a
vezetésével jogszabály
kapcsolatos egyértelműen
mulasztásaira a
munkáltató
kötelezettségeként írja elő a rendes és a rendkívüli munkaidővel kapcsolatos nyilvántartási kötelezettséget. A feketefoglalkoztatásnál vélelmezhető egyes munkáltatók részéről a tudatosság, mivel – az ellenőrzés elmaradása esetén - a munkaerő költsége így alacsonyabban tartható. A felügyelőségek beszámolói szerint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentést számos munkáltató sok esetben percekkel az ellenőrzés megkezdését követően pótolja, mivel ismeri a jogszabályi kötelezettséget és a bejelentés teljesítésének előírt módját, valamint a bejelentés megtételéhez szükséges munkavállalói adatokkal már a munka megkezdése előtt rendelkezik, azonban – bízva a hatósági ellenőrzés adott napokon, időszakban való elmaradásában – azt a bejelentés megtételével megbízott könyvelőirodának csak abban az esetben adja meg, ha már elkerülhetetlen (pl.: hatósági ellenőrzés, munkavállaló kifejezett kérése) a bejelentés megtétele. A feketefoglalkoztatás hátterében rendszerint a közterhek befizetésének elkerülésére, illetve az egyszerűsített foglalkoztatás időbeli korlátainak kijátszására irányuló szándék húzódik meg, melynek keretében a munkáltató havi 15 napnál több alkalommal foglalkoztatja a munkavállalót, ám rendes munkaviszonyban történő bejelentés helyett inkább megpróbálja az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentésének egy részét „megspórolni”. A munkáltatók (amennyiben a helyszínen jelen vannak) gyakran hivatkoznak arra, hogy a szabálytalanság oka nem szándékos mulasztás, elfelejtették a bejelentést, vagy sok dolguk volt, ezért nem volt rá idejük, illetőleg a könyvelőnek leadták a bejelentéshez szükséges adatokat, aki azonban elmulasztotta a bejelentést. - 12 -
A jogviszony megszűnésévével összefüggésben elkövetett szabálytalanságok esetén gyakran tapasztalható, hogy a munkáltató az igazolásokat visszatartja, az elszámolást elmulasztja vagy a munkavállalót „nem jelenti ki” az illetékes adóhatóságnál. Ezek hátterében elszámolási vita, illetve adminisztrációs hiba állhat. 5.
Összegzés
Összességében a munka-és pihenőidő szabályainak érvényesülése érdekében elrendelt célellenőrzés kedvezőtlen tapasztalatokkal zárult. Továbbra is jelentős volt ugyanis a szabálytalanul foglalkoztató vállalkozások száma és a munkavállalókat érintő jogsértési arány is, melyen belül a célellenőrzés tárgyát képező jogsértések továbbra is jelentős arányt képviselnek. Kiemelendő emellett az ellenőrzések csekély valószínűségére alapozó kockázatvállaló munkáltatói magatartás, amely igen elterjedt és a célellenőrzés tapasztalatai alapján számottevő mértékű. A jogsértések ezen típusainak komoly következménye, hogy a munkavállaló jelentős mértékű „túlfoglalkoztatásának” megvalósulása mellett az új, legális (adózó) munkahelyek létesítésének társadalmi és kormányzati célkitűzése nem tud kellő hatékonysággal és ütemben megvalósulni. Emellett a jogsértések okán csorbulhat a jogviszonyban álló foglalkoztatottak garanciális jogainak (pihenéshez, szabadsághoz való alapjogok) érvényesülése és az elvégzett (rendkívüli) munkához kapcsolódó anyagi ellenszolgáltatás megfizetésének elmaradásával a munkavállalók nem jutnak hozzá a törvényben biztosított munkabérükhöz. Az ellenőrzések a várakozásoknak megfelelően (a korábbi évek ellenőrzési tapasztalatai szerint) alátámasztották a célellenőrzés elrendelésének szükségességét, mivel a munkaés pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságok továbbra is – annak versenyt torzító és a szürke- és feketegazdaságot újratermelő, a munkavállalók hosszú távú érdekeivel ütköző hatásával együtt - jelen vannak a gazdaságban és a munka világában.
- 13 -
30083/2013-5440 Melléklet Példatár 1. A munkaügyi felügyelők ellenőrzést tartottak egy Fejér megyei vegyesboltban, ahol a kft. helyszínen tartózkodó munkavállalói bolti eladó munkakörben végeztek munkát. A munkaidő-beosztás szerinti napokon – melyet a foglalkoztató szóban közölt a munkavállalókkal - hétfőtől vasárnapig történt munkavégzés. A bemutatott munkaidő-nyilvántartások alapján megállapításra került, hogy a nyitás előtti és a zárás utáni, elő- és utómunka idejét nem rögzítették, melynek folytán megállapítható volt, hogy a munkaidő-nyilvántartás nem a tényleges munkavégzési adatokat tartalmazta.
2. A munkaügyi felügyelők helyszíni ellenőrzést tartottak egy Baranya megyei nagyáruház biztonsági szolgálatot ellátó vállalkozásánál, ahol az adott napon egy fő munkavállaló végzett munkát. A vagyonőr tanúvallomásában előadta, hogy az őrzési tevékenységet (belső kamera rendszer figyelése, áruházi lopások megakadályozása) 12 órakor kezdi meg. Az ellenőrzés nem sokkal 10 óra után vette kezdetét, amikor a munkavállaló már munkát végzett, az áruházból távozó takarítók csomagjait ellenőrizte. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a munkavállaló rendszeresen, a tényleges beosztás szerinti munkaidő kezdete előtt a munkaterületen tartózkodik, a munkáltató érdekében és annak tevékenységével összefüggésben rendelkezésre áll. A munkaügyi ellenőrzés során megállapítható volt, hogy a „jelenléti ívre” a munkavállaló ezen többletórákat nem tünteti fel, ezzel a munkaidő-nyilvántartás nem a valós ledolgozott munkaidőket tartalmazza.
3. Az eljáró munkaügyi felügyelők ellenőrzést tartottak egy Zala megyei kft. vonatkozásában a kertész munkakörökben foglalkoztatott 4 munkavállalót érintően. Az ellenőrzés során több szabálytalanság is felszínre került, a munkáltató egyrészt elmulasztotta rögzíteni a munkaidő-nyilvántartásban a munka megkezdésének időpontját az ellenőrzés napjára, nem határozta meg írásban a munkavállalók - 14 -
munkaidejének beosztását, 2 fő részére nem biztosította a törvény által előírt munkaközi szünetet, illetve valamennyi munkavállalót érintően nem biztosítja a garantált bérminimum összegét. A munkabérrel összefüggő szabálytalanság miatt az eljárást megindító végzésben határidő tűzésével felhívták a felügyelők a munkáltató figyelmét a szabálytalanság megszüntetésére és az ezt igazoló iratok megküldésére.
4. Egy kereskedelmi kft. Vas megyei ruházati üzletében a felügyelők munkaügyi ellenőrzést
tartottak
a
munkáltató
által
eladó
munkakörben
foglalkoztatott
munkavállalókat érintően. Az eljárás során megállapítást nyert, hogy a munkáltató egy főt 2013. április-szeptember hónapokban hétfőtől-péntekig napi 8 órában, szombaton napi 4 órában foglalkoztatta, munkaidő-keretet nem állapított meg, a munkavállaló részére a szombati napokon teljesített rendkívüli munkavégzés ellenértékét nem fizette ki.
5. A munkaügyi felügyelők ellenőrzést tartottak egy Pest megyei vendéglátó egységben, ahol tanúként 4 munkavállalót hallgattak meg. Az ellenőrzés során fény derült arra, hogy a foglalkoztatottak közül a munkáltató 2 főt írásba foglalt munkaszerződés és bejelentés nélkül, 2 munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében bejelentés nélkül foglalkoztatott.
6. A munkaügyi felügyelők helyszíni ellenőrzést tartottak egy egyéni vállalkozó által üzemeltett Borsod-Abaúj-Zemplén megyei autómosóban. A vállalkozó az ellenőrzés megkezdésekor úgy nyilatkozott, hogy az autómosóban tartózkodó személy magának mossa le az autóját, majd később elismerte, hogy a munkát végző személy korábban alkalmazottja volt és az adott napra ő hívta be dolgozni és 3.500,- Ft-ot fog a munka befejezésekor fizetni. A foglalkoztatott munkavállaló meghallgatását követően a munkáltató is elismerte a foglalkoztatás tényét. A munkaügyi nyilvántartás adatai szerint a vállalkozó a munkaügyi ellenőrzés napjára nem, azonban az azt következő naptól munkaviszony keretében (részmunkaidőben) bejelentette a munkavállalót, - 15 -
mellyel viszont az ellenőrzés napjára vonatkozóan fennálló jogsértést (bejelentés elmulasztása) még nem szüntette meg.
7. A munkaügyi felügyelők ellenőrzést tartottak egy budapesti dohányboltban, ahol a bt. helyszínen tartózkodó munkavállalójával meghallgatási jegyzőkönyv készült. Az ellenőrzéssel érintett dohánybolt 24 órás nyitva tartással működik, az ellenőrzéskor 1 munkavállaló végezett munkát. Bemutatásra került a helyszínen vezetett munkaidőnyilvántartás és beosztás. A munkaidő-nyilvántartás szerint a munkavállaló az egyik napon 13 órától 17:30-ig végzett munkát, majd ugyanaznap további munkavégzésre került sor 21 órától másnap 09 óráig. A munkáltató ezzel megszegte a napi pihenőidőre vonatkozó jogszabályi előírást (nem telt el legalább 11 óra a két munkavégzés között), illetve ugyancsak megszegte a napi munkaidő felső korlátjára vonatkozó jogszabályi előírást is, mert a napi munkaidő meghaladta a 12 órát. Munkaügyi szabálytalanságot megállapító I. fokú határozat kiadmányozása várható.
- 16 -
