Összefoglaló a közigazgatási informatika terén végzett tevékenységekrıl és eredményekrıl (2008. január- december) Szervezeti és szabályozási keretek Az informatika és az infokommunikáció tekintetében a 2006-2007. évi kormányzati szerkezetátalakítást követıen 2008-ban újabb hatásköri módosításra és feladatátcsoportosításra került sor. A közigazgatási informatika és az elektronikus kormányzás feladatait a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter feladat- és hatáskörérıl szóló 29/2008. (II. 19.) Korm. rendelet határozza meg, amely a terület irányítását a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszterhez, mint a közigazgatási informatikáért felelıs miniszterhez telepíti. A Kormány az 1026/2008. (IV.29.) Korm. határozatban az információs társadalommal összefüggı kormányzati tevékenység irányítására kétéves idıtartamra kormánybiztost nevezett ki, amelynek értelmében a miniszter a közigazgatási informatikával kapcsolatos feladatok ellátásának irányítását az informatikáért felelıs kormánybiztos útján látja el. 2008. májusában a Miniszterelnöki Hivatal Szervezeti és Mőködési Szabályzata is módosításra került, a kiadásáról szóló 4/2008. (MK 74.) ME utasítás létrehozta a MeH infokommunikációért és e-közigazgatásért felelıs szakállamtitkár posztját, így a korábbi Elektronikuskormányzat-központ elnevezés megszőnt. Az utasítás szerint az informatikáért felelıs kormánybiztos, mint a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára irányítja az infokommunikációért és e-közigazgatásért felelıs szakállamtitkár tevékenységét, aki akadályoztatása esetén helyettesíti az államtitkárt. Az egységes kormányzati informatikai irányítás kialakítása érdekében a korábban Gazdasági és Közlekedési Minisztérium feladatkörébe tartozó információs társadalommal és e-gazdasággal összefüggı infokommunikációs feladatok is a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerültek. A Kormány 1075/2008. (XI. 28.) határozatával tovább bıvítette a kormánybiztos hatáskörét az elektronikus hírközléssel összefüggı kormányzati tevékenység irányításával, és december 1tıl – mint infokommunikációért felelıs kormánybiztos – Dr. Baja Ferenc mandátumát kétéves idıtartammal meghosszabbította. Az infokommunikációért felelıs kormánybiztos mint a MeH államtitkára a miniszter által átruházott jogkörben irányítja a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát és a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézetet, átruházott hatáskörben gyakorolja a miniszter hatásköreit a KOPINT-DATORG Infokommunikációs Zrt., a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht. és a Puskás Tivadar Közalapítvány tekintetében. Az informatikai feltételek biztosításával, illetve az informatikai szolgáltatások nyújtásával összefüggésben gyakorol irányítás-felügyeleti részjogosítványokat a Központi Szolgáltatási Fıigazgatóság tekintetében. Az infokommunikációért és e-közigazgatásért felelıs szakállamtitkár irányítja az Eközigazgatási Fıosztály, a Hálózati és Rendszerfelügyeleti Fıosztály és az Infokommunikációs Fıosztály vezetıjének tevékenységét. A Hálózati és Rendszerfelügyeleti Fıosztály osztályaként Készenléti Szervek Iroda mőködik.
E-közigazgatás Stratégia 2008. július 2-án a Kormány jelentés formájában tudomásul vette az E-közigazgatás 2010 Stratégiát, amely az EU i2010 programjához kapcsolódóan, az Új Magyarország Fejlesztési Terv /ÚMFT és az EKOP célkitőzéseivel összhangban az elkövetkezendı évek közigazgatási informatikai fejlesztési céljait és irányait határozza meg, nevesítve a Stratégiában bemutatott jövıkép eléréséhez megvalósításra tervezett akciókat, programokat és kiemelt projekteket. Az E-közigazgatás 2010 Stratégia négy fı terület tekintetében határoz meg átfogó iránymutatást: - a közszolgáltatások átalakítása az állampolgárok, a vállalkozások és a velük közvetlen kapcsolatban dolgozó köztisztviselık érdekében; - a közigazgatás szervezetei és a közszolgáltatások háttérrendszerei számára integrált szolgáltatások bevezetése a közigazgatás átlátható és hatékony mőködése érdekében; - a közszféra szakmai hozzáértésének (technológiai felkészültségének, technológia-befogadó képességének) növelése a vezetés és a megvalósítás szintjein a közszolgáltatások hatékony nyújtása érdekében; - a vállalkozások, az állampolgárok és kiemelten az információs társadalom szempontjából hátrányos helyzetőek e-közigazgatás alkalmazási képességének fejlesztése. A szolgáltatásoknak az állampolgárok és a vállalkozások igényei köré kell szervezıdniük, ennek érdekében a stratégia 5 horizontális és 1 ágazati részcélt és ezekhez rendelt programot határoz meg. A felhasználói érdekek fókuszáltabb elıtérbe helyezése valamint a rendszeren belüli valódi hatékonyság megteremtése intézményi érdekeken és mőködési körön túlnyúló, horizontális megközelítést igényel. A horizontális programok megadják az iránymutatást és azokat az egységes kereteket az intézményi szolgáltatások számára, melyek mentén azok mind a szolgáltatás tartalmát, folyamatait és informatikai megvalósítását illetıen egységes keretek figyelembe vételével fejleszthetık tovább. A vertikális programok a fı ágazati területek szerinti csoportosításban az EU 20 szolgáltatás továbbfejlesztését célozzák meg. Magyarországon elsı ízben, az eKormányzat 2005 Stratégia és Programterv vezette be az integrált szolgáltatás fogalmát, a központi rendszer (KR) kialakításával. Az E-közigazgatás 2010 Stratégia elkövetkezendı évek feladatául ezen tapasztalatok alapján az integrált,megosztott szolgáltató filozófia a közigazgatásban történı kiterjesztését jelöli meg. A stratégia kitér az interoperabilitási keretrendszer, az együttmőködési képesség érdekében létrehozott szervezeti, szemantikai és technikai szabványok, elıírások, ajánlások, módszerek és más eszközök keretrendszerének kidolgozásának szükségességére. A stratégia, a teljes közigazgatásra kiterjedı komplex technológiai fejlesztési programot indít el. Felismeri, hogy a technikai fejlesztések sikere nagy mértékben múlik azon, hogy ezzel a folyamattal párhuzamosan az e-közigazgatási kultúra, képességek és tudás mennyiben tud a szervezetek és a köztisztviselık napi gyakorlatába beépülni, amit az IT Tudásmenedzsment révén kíván biztosítani.
A stratégia sikeres megvalósítását 5 komponensbıl álló professzionális keretrendszer biztosítja, amely a stratégiai irányítástól a megvalósításon keresztül az ellenırzésig átfogja a stratégiai programtervet. A Stratégia megvalósítását biztosító E-közigazgatás 2007-2010 Program(terv) gördülı tervezés során, évente történı aktualizálással jelöli ki az e-közigazgatási fejlesztéseket. A Programterv elsı verziója 2007. májusában készült el, amelyet 2007. novemberében egyeztetésre is bocsátottunk. 2008. júliusában a Stratégiával ellentétben a programterv nem került beterjesztésre a Kormány elé, tekintettel arra, hogy felülvizsgálata, a program-készítés és a kapcsolódó monitoring rendszer kialakítása folyamatban volt. Az eredeti terveknek megfelelıen 2008. szeptember végére elkészültek az E-közigazgatás 2010 Programterv felülvizsgálatának eredményeirıl, valamint az „E-közigazgatás 2008-2010 Program fejlesztéseirıl szóló tájékoztatók, melyek mellékletét képezi az E-közigazgatás 2010 Program. Szintén a fenti határidıre készültek el a stratégiai monitoring rendszerét megalapozó, annak hátteréül szolgáló „Tájékoztató az E-közigazgatás 2010 Stratégia és Programterv Indikátor rendszerének kialakításáról és monitoringjáról”, valamint a „E-közigazgatás 2010 Stratégia és Programterv Indikátor rendszere” címő dokumentumok. A stratégiai monitoring rendszer kidolgozását továbbá a 2008. áprilisára elkészült, „Eközigazgatás 2010 Programterv indikátor rendszer” tárgyú tanulmány alapozta meg a nemzetközi példák áttekintésével és a hazai környezet alapos felmérésével. A stratégiai monitoring rendszer megalapozásaként a fenti dokumentumok 12 hatásindikátort választottak ki az EU-s eGeP palettájáról, amelyek hazai szintő definiálása megtörtént.
Informatikai Átfogó Stratégia Az „Informatikai Átfogó Stratégia” megalkotását az infokommunikáció és az eközigazgatás egységes intézményi, koordináció alá helyezése indokolta. A 2008. októberére elkészült Informatikai Átfogó Stratégia (IÁS) a különbözı, már létezı, eltérı elfogadottsággal bíró informatikai jellegő fejlesztéseket érintı stratégiai dokumentumok (E-közigazgatás 2010 Stratégia és Programterv, Digitális Írástudás Akcióprogram 2008-2010, Szélessáv Akcióterv, eGazdaság Akcióterv) által meghatározott irányok egységes rendszerbe helyezését végezte el. Az e-közigazgatási fejlesztések az Informatikai Átfogó Stratégia alábbi programjaiban jelennek meg: Integrált szolgáltatások Ügyfélorientált szolgáltatások Elektronikus ügyintézés Állampolgári bevonás Vállalkozások IKT fejlesztése Az IÁS fı küldetése, hogy áttekinthetı módon priorizálja a 2010-ig tervezett informatikai fejlesztéseket.
Közigazgatási Informatikai Bizottság A közigazgatási informatika hatékony koordinálására a korábbi két tárcaközi bizottság Kormányzati Informatikai Egyeztetı Tárcaközi Bizottság (KIETB) és E-kormányzat Operatív Bizottság (EKOB) - valamint az Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság Elektronikus Közigazgatási Albizottsága, illetve a közigazgatási reformot koordináló bizottság helyett a Kormány az 1026/2007. (IV. 11.) Korm. határozattal létrehozta a Közigazgatási Informatikai Bizottságot (KIB). A KIB az önkormányzati informatikai feladatokkal kiegészítve viszi tovább a korábbi két tárcaközi bizottság feladatait. A KIB alapvetı feladata - az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) közigazgatási operatív programjaival (EKOP, ÁROP) összhangban - a közigazgatási informatika koordinációjának megújítása, az elektronikus közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztésének összehangolása, a közszolgáltatások színvonalának javítását szolgáló együttmőködési képesség javítása, az elektronikus kultúra terjesztése, ügyfélbarát rendszerek kiépítésének elısegítése, a háttérrendszerek fejlesztésének összehangolása. Ebben a szervezési, illetve jogi és mőszaki szabályozások, szabványok, ajánlások elkészíttetése, aktualizálása meghatározó szerepet játszik. A közigazgatási informatika terén a hatékony központi koordináció feltételei az új bizottsággal teljes mértékben biztosítottak. A bizottságon belül olyan albizottságok jöttek létre, amelyek lehetıséget biztosítanak az érdemi informatikai szakmai párbeszéd fórumának létrehozására a közigazgatási intézményekkel, valamint az országos önkormányzati érdekszövetségekkel. A Közigazgatási Informatikai Bizottság (KIB) albizottságai: 1. Elektronikus Közszolgáltatások Albizottság 2. E-önkormányzati Albizottság 3. Hálózati és Távközlési Albizottság 4. Jogi és Mőszaki Szabályozási Albizottság 5. IDA Szakértıi Albizottság 2008. február 1-jétıl a bizottsági és albizottsági munka elektronikus kommunikációjának elısegítése céljából bevezettük a CIRCA belsı kommunikációs rendszer használatát. Ennek segítségével a Bizottság tagjai naprakészen nyomon követhetik az albizottsági munkák alakulását. A KIB ajánlásai a http://www.ekk.gov.hu/hu/kib/ajanlasok címen, míg jogelıdjeinek (ITB, KIETB) ajánlásai a http://www.meh.hu/szervezet/hivatalok/ekk/kietb/ajanlasok címen érhetık el.
E-önkormányzat Az NFT I. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) 4.3 e-közigazgatás fejlesztését célzó intézkedése keretében a korábbi években összesen 40 települési önkormányzat, illetve kistérségi társulás számára ítéltek meg több mint 12 milliárd értékő pályázati támogatást, társfinanszírozást. Az intézkedés célja az volt, hogy az önkormányzatok nagyobb funkcionalitású és integráltságú rendszereket vezessenek be, és így magasabb szintő közigazgatási szolgáltatásokat nyújtsanak az állampolgárok, illetve a vállalkozások számára.
2008-ban az összes pályázat szakmai kiértékelése megtörtént. A tapasztalatok alapján nyilvánvalóvá vált, hogy az önkormányzatok magas száma nem teszi lehetıvé, hogy egyedi támogatások útján épüljön ki minden polgármesteri hivatalban és körjegyzıségben a munkát támogató korszerő infokommunikációs infrastruktúra. Ennek megfelelıen a mőszaki integráció, a szabványosítás és az interoperabilitás feltételeit, valamint a szolgáltató önkormányzat megteremtéséhez szükséges alapvetı alkalmazásokat - a rendelkezésre álló keretek között - leghatékonyabban az önkormányzati ASP-rendszerben valósítható meg. Kidolgoztuk és széles szakmai körben egyeztettük azt a koncepciót, amelyet a KormányÖnkormányzatok Egyeztetı Fóruma 2008. december 4-i ülésén elfogadott. A kijelölt fı irányok: A) E-önkormányzati rendszerek továbbfejlesztése (GVOP pályázatok) B) Önkormányzati alkalmazásszolgáltató központok létrehozása C) Csatlakozás önkormányzati alkalmazásszolgáltató központokhoz Az elızetes egyeztetések alapján a kapcsolódó pályázatok részletes kidolgozására és indítására a Kormány döntését követıen, 2009. elsı felében lesz mód a regionális operatív programok társfinanszírozásával.
Regionális koordináció A Kormány általános hatáskörő területi államigazgatási szervérıl szóló 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § szerint „a regionális államigazgatási hivatal - a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenırzése kivételével - a regionális közigazgatási hivatal általános jogutódja az állománytábla szerinti létszám érintetlenül hagyásával.” A regionális államigazgatási hivatalok e-közigazgatási és informatikai tevékenységének koordinációja a Miniszterelnöki Hivatalról, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter feladat- és hatáskörérıl szóló 29/2008. (II. 19.) Korm. rendelet értelmében a Miniszterelnöki Hivatal feladata. A regionális államigazgatási hivatalok közremőködnek a kormányhivataloknak és központi hivataloknak a hivatal illetékességi területén székhellyel rendelkezı területi és helyi szervei informatikai tevékenységének összehangolásában. Közös feladatunk a területi államigazgatási szervek informatikai stratégiáinak és fejlesztéseinek koordinációja, melyre a kapcsolódó kormányhatározatok is felhívták a figyelmet. Ennek a feladatnak az elvégzéséhez a MeH Informatikai Államtitkársága szakmai iránymutatást, valamint ellenırzési szempontrendszert készített a regionális közigazgatási hivatalok számára. Az ellenırzési szempontrendszer egyrészrıl eszköz az államigazgatási hivatalok számára az átfogó- és célellenırzések lebonyolításához, másrészt ez alapozza meg az országos monitoring rendszer kiépítését, amely nélkülözhetetlen információkat nyújt a központi döntéshozatal számára.
Új Magyarország Fejlesztési Terv Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) és Államreform Operatív Program (ÁROP) Az elektronikus közszolgáltatások kialakítására irányuló fejlesztések tervezése és megvalósítása során jelentıs mértékben kívánunk támaszkodni az EU által biztosított forrásokra. Ennek érdekében a MeH Infokommunikációért és E-közigazgatásért felelıs Szakállamtitkársága a Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága koordinációja mellett, a közigazgatási, illetve a társadalmi partnerek széleskörő bevonásával, a - szintén a szakállamtitkárság keretein belül készült - „E-közigazgatás 2010 Stratégia és Programterv" legfıbb stratégiai irányaira is tekintettel részt vett az EKOP kidolgozásában, melyet a Bizottság a többi, Magyarország által benyújtott operatív programmal együtt 2007. nyarán elfogadott. Az EKOP tervezése mellett a MeH Infokommunikációért és E-közigazgatásért felelıs Szakállamtitkársága az EKOP 2007-2008 évi, illetve 2009-2010 évi akcióterveinek - mely dokumentumok egyrészt 2 éves idıtartamra vonatkozóan rögzítik az operatív program részletesebb szakmai tartalmát, másrészt meghatározzák a végrehajtás konkrét lépéseit, a programok és a pályázati kiírások szakmai tartalmát - elıkészítésében is aktív szerepet játszott. Ennek részeként a 2007-2013 programozási idıszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvetı szabályairól és felelıs intézményeirıl szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendeletben rögzítetteknek megfelelıen 2007, illetve 2008. év folyamán is elvégezte a más szervezetek által az EKOP akciótervében nevesíteni javasolt kiemelt projekt javaslatok szakmai értékelését. A MeH Infokommunikációért és E-közigazgatásért felelıs Szakállamtitkársága a szakmai koordináció mellett konkrét projektek elıkészítésében is szerepet vállalt. Így a szakállamtitkárság, valamint a szintén az infokommunikációért felelıs kormánybiztos irányítása alatt álló szervezetek az EKOP, illetve az Államreform Operatív Program akcióterveiben történı nevesítés céljából több kiemelt projekt javaslatot is elıkészítettek. Ezen projekt javaslatok közül a több lépcsıs értékelési folyamatot követıen a Kormány az alábbiak akciótervi nevesítését támogatta: • • • • •
Elektronikus közigazgatási keretrendszer kialakítása - MeH - ÁROP 2007-2008 évi akcióterv Elektronikus közigazgatási tudásportál - MeH - ÁROP 2007-2008 évi akcióterv A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer bıvítése és a közmővesített közszolgáltatások kialakítása, valamint szolgáltatásfejlesztése - Kopint-Datorg Zrt. – EKOP 2007-2008 évi akcióterv Elektronikus levéltár - Kopint-Datorg zRt. – EKOP 2007-2008 évi akcióterv Közigazgatási informatikai közmő - elektronikus azonosító rendszer bevezetése Kopint - Datorg zRt. - Kopint-Datorg zRt. – EKOP 2007-2008 évi akcióterv
Az EKOP 2009-2010 évi akciótervéhez benyújtott projekt javaslatok közül az NFÜ zsőri az alábbiak tekintetében javasolta a Kormánynak az akciótervi nevesítést. • • • • • •
Nyilvántartások interoperabilitásának megalapozása - MeH - EKOP 2009-2010 évi akcióterv Belsı piaci szolgáltatások nyújtásáról szóló irányelv átültetése - MeH - EKOP 20092010 évi akcióterv Magyarország.hu portál tartalomfejlesztése - MeH - EKOP 2009-2010 évi akcióterv A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren mőködı elektronikus szolgáltatások informatikai biztonsági auditja és szervezetszintő technológiai értékelése Anyakönyvek elektronizálása - Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala - EKOP 2009-2010 évi akcióterv A központi szabálysértési nyilvántartás kialakítása - Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala - EKOP 2009-2010 évi akcióterv
A megvalósíthatósági tanulmányokkal alátámasztott kiemelt projektjavaslatokról, illetve az EKOP akciótervének tervezetérıl a Kormány - az NFÜ zsőrijének javaslata alapján - 2008. december közepén döntött. Az NFÜ zsőrijének hivatkozott javaslata egyes további projektek tekintetében azok továbbfejlesztését indítványozza annak érdekében, hogy azok kiemelt projektként akciótervi nevesítésre kerülhessenek. Ebben a kategóriában az alábbi MeH EKK által elıkészített projektjavaslatok kerültek besorolásra: • •
Multicsatornás – elektronikus és telefonos – ügyfélkiszolgálási rendszer, Contact Center (CC) integrációs és harmonizációs program Elektronikus adatcsere az államigazgatási szervek között
E fenti projektjavaslatok továbbfejlesztésére, részletes szakmai, mőszaki tartalmuk kidolgozására szándékaink szerint az EKOP keretében, elıkészítési tevékenységek támogatására rendelkezésre álló források terhére kerül sor. Az ehhez szükséges pályázati dokumentációkat a Közremőködı Szervezet felé benyújtottuk.
Államreform Operatív Programból (ÁROP) megvalósult fejlesztés: E-közigazgatási keretrendszer kialakítása (Magyar Nemzeti Interoperabilitási Keretrendszer) Az ÚMFT ÁROP keretében 2008. december 31-ig megvalósult Magyar Nemzeti Interoperabilitási Keretrendszer létrehozásának elsıdleges célja azoknak a szabványoknak, követelményeknek és elıírásoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az elektronikus közigazgatás teljes fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez az egységes technikai, szemantikai, IT biztonsági, alkalmazásfejlesztés-módszertani, valamint projektmenedzselési és monitoring platformot. Ennek a célkitőzésnek a megvalósulása és következetes érvényesítésének biztosítása megfelelı garanciát jelent ahhoz, hogy az önállóan megvalósuló szakágazati, illetve önkormányzati alrendszerek fejlesztése, továbbfejlesztése eredményeként interoperábilis, biztonságos és korszerő elektronikus közigazgatási rendszer jöjjön létre.
A Keretrendszer egyes részei együttesen biztosítják azt a szakmai, technológiai, módszertani tudáshátteret és kompetenciát, amely az e-közigazgatási szolgáltatások egységes platformjának létrehozásához, valamint az egységes platform elıírásainak, szabványainak és követelményeinek a központi, szakágazati és önkormányzati alrendszerekben történı érvényre juttatásához szükséges. A fentiek érdekében a Magyar Nemzeti Interoperabilitási Keretrendszer az alábbi fıbb fejezeteket tartalmazza:
Folyamatleíró módszertan és eszközrendszer kidolgozása Technikai és szemantikai interoperabilitási követelmények meghatározása Alkalmazásfüggı IT biztonsági követelmények meghatározása Fejlesztési módszertan és alkalmazásfejlesztési keretrendszer Szabványtár mőködtetési és gondozási rendszerének kialakítása Projektmenedzsment módszertan és szakmai monitoring kialakítása
A Keretrendszer kialakítása során elkészült dokumentumokat a Közigazgatási Informatikai Bizottság Jogi- és Mőszaki Szabályozási Albizottsága véleményezése után a KIB fogadja el, várhatóan 2009. I. negyedévében.
Elektronikus Közigazgatás Operatív Programból (EKOP) folyó fejlesztés: E-közigazgatási Tudásportál A támogatási szerzıdés szeptemberi aláírása után, az ÚMFT Államreform Operatív Program támogatási forrásainak felhasználásával megkezdıdött az E-közigazgatási Tudásportál projekt végrehajtása. Az Elektronikus Közigazgatási Tudásportál hiánypótló funkciót kíván betölteni a hazai közigazgatási tudásmenedzsment eszköztárában. Az elektronikus közigazgatási fejlesztési projektek tapasztalatainak publikálása mellett, a fejlesztések sikeres véghezviteléhez szükséges technikai, formai, tervezési ajánlások is publikálásra kerülnek, a kötelezıen elıírt szabványokkal együtt. A szakmai anyagok rendszerezett, kereshetı adatbázisa nagyban hozzájárul majd az e-közigazgatási döntéshozók, projektvezetık, köztisztviselık sikeres munkájához. A Tudásportál továbbá ügy- és folyamatleírásokkal és e-oktatási anyagok bemutatásával fogja támogatni az okmányirodai ügyintézésben dolgozók gyorsabb, hatékonyabb munkavégzését. A portál lehetıséget fog biztosítani az egyéni tanulásnak és a közösségi, interaktív tapasztalatcserének is, elsısorban G2G relációban.
Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) és Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) IKT konstrukciói: GOP 2.2.1. és KMOP 1.2.5 – Vállalati folyamatmenedzsment támogatása A konstrukciók célja a hazai kis- és középvállalkozások belsı folyamatainak informatizáltságának növelése Státusz: Az idei kiírások elsı körben március 31-én jelentek meg, május 5-tıl voltak beadhatók a pályázatok június 9-ig. A GOP 2.2.1-re 159 pályázat érkezett be, 1 598 millió Ft értékben. Az idén tavasszal beérkezett pályázatok közül december elejéig 122 darab KKV, 1 304 millió Ft értékben nyert el támogatást. A KMOP 1.2.5-re 81 pályázat érkezett be, 600 millió Ft értékben. A beérkezett pályázatok közül október közepéig 41 KKV, 277 millió Ft értékben nyert el támogatást. A többi megfelelı pontszámot elérı KMOP 1.2.5 pályázó forráskimerülés miatt elutasításra került. A GOP 2.2.1-nél felülvizsgálat történt a megmaradt keretre vonatkozólag (2 milliárd Ft ez évre). AZ NFÜ, MAG ZRt és MeH döntése szerint a pályázat október 22-ével újra kiírásra került (a tavaszi pályázatokra visszavetítve is) 60-ról 55-re csökkentett ponthatárral. A pályázatok november 24-tıl 2009. január 30-ig adhatók be ismét. A Vállalati folyamatmenedzsment támogatása konstrukciók 2009-2010-es akcióterve elkészült, (gyakorlatilag változatlan tartalommal, ugyanakkor némileg lecsökkent keretekkel) a társadalmi egyeztetés az NFÜ weblapján lezajlott, az akcióterveket december 17-én tárgyalta a kormány.
GOP 2.2.3. és KMOP 1.2.7 – E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása A konstrukciók célja a hazai kis- és középvállalkozások külsı folyamatainak informatizáltságának növelése Státusz: Az idei kiírások március 31-én jelentek meg, mindkét konstrukciónál május 5-tıl voltak beadhatók a pályázatok, a KMOP 1.2.7-nél augusztus 1-ig, a GOP 2.2.3-nál a beadási határidı év végéig meghosszabbításra került. A GOP 2.2.3-ra december elejéig 250 pályázat érkezett be, 1 721 millió Ft értékben. Az idén tavasszal beérkezett pályázatok közül eddig 83 darab KKV, 527 millió Ft értékben nyert el támogatást. Az év során és jövı év elején további támogatások odaítélése várható még. A KMOP 1.2.7-re 103 pályázat érkezett be, 600 millió Ft értékben. A beérkezett pályázatok elbírálása a napokban történik (278 millió Ft támogatást vihetnek el a legmagasabb pontot elérı pályázók). A többi ponthatár feletti pontszámot elérı KMOP 1.2.7 pályázó forráskimerülés miatt elutasításra kerül. Az E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása konstrukciók 2009-2010-es akcióterve elkészült, (gyakorlatilag változatlan tartalommal), a társadalmi egyeztetés az NFÜ weblapján lezajlott, az akcióterveket december 17-én tárgyalta a kormány.
GOP 3.1.1 és KMOP 1.4.1 – Hálózati infrastruktúra létrehozása A konstrukciók célja a szélessávú távközlési infrastruktúra kiépítésének és szolgáltatás beindításának támogatása Magyarország hátrányos helyzető, üzletileg kevésbé vonzó, fejletlen kistérségeiben, ahol eddig üzleti alapon nem épült ki szélessávú hálózati infrastruktúra. Státusz: Idén májusban és júniusban a beérkezett GOP 3.1.1 2007-es pályázatokat a Bíráló Bizottság leértékelte, végsı eredmény és támogatói döntések megszülettek. A bizottság elé került 46 pályázatból 37 kistérségre, 279 „fehér” településre beérkezett projekt nyert el támogatást 3 milliárd Ft értékben. A pályázat átdolgozása az NFÜ - MAG ZRt - MeH IT munkacsoportban a nyár végén megkezdıdött. A tavalyi kiírás felülvizsgálata megtörtént, a szükséges változtatások beépítésre kerültek. Az aktuális településlista és az idei pályázati anyagok partnerségi egyeztetése lezajlott, jelenleg folyik a pályázat tartalmának véglegesítése, a konstrukció december 15-én kerül kiírásra (3 milliárd Ft-s kerettel). A KMOP 1.4.1 pályázat kiírása nem lesz szükséges, mivel az adataink szerint nincs olyan közép-magyarországi település, ahol ne lenne szélessáv. A GOP 3.1.1 pályázat folytatása 2009-2010-ben nem indokolt, mivel a terveink szerint a decemberi kiírással a maradék „fehér” település nagy részét is lefedjük, a további esetleges hátrányos falvakra más megoldást kell találni.
Új szélessáv konstrukció: GOP 3.1.2 / KMOP 1.4.1 – Szélessávú felhordóhálózati (körzethálózati) fejlesztések támogatása A konstrukció célja felhordóhálózati (gerinc- és körzethálózati) távközlési infrastruktúra szők keresztmetszeteinek felszámolása, a felhasználók hosszú távú igényeihez korlátok nélkül igazítható, felhordóhálózati távközlési infrastruktúra kiépítésének támogatása Magyarország azon - döntıen hátrányos helyzető - térségeiben, ahol az ilyen természető fejlesztésekre üzleti alapon a belátható jövıben nem kerülne sor. Státusz: A konstrukciók 2009-2010-es akcióterve elkészült, a társadalmi egyeztetés az NFÜ weblapján lezajlott, az akcióterveket december 17-én tárgyalta a kormány. A konstrukciót megalapozó gerinchálózati felmérés elkészült, amely GOP célterületen mintegy 946, a KMRben 5 darab optikai hálózattal nem rendelkezı települést állapított meg. Szintén elkészült a konstrukció megvalósíthatósági tanulmánya, amely kapcsán jelenleg zajlik a mőködési modell és kiemelt projekt / pályázat legfıbb paramétereinek véglegesítése.
Új E-gazdaság konstrukció: GOP 3.4.1 – Vállati SaaS (ASP) központok létrehozásának és fejlesztésének támogatása A konstrukció célja a kis- és középvállalkozásoknak komplex informatikai szolgáltatásokat nyújtó Alkalmazásszolgáltató (SaaS-ASP) Központok kialakítása révén, azok segítségével az elért KKV-k belsı és külsı folyamatainak informatizáltságának növelése. Státusz: A konstrukció 2009-2010-es akcióterve elkészült, a társadalmi egyeztetés az NFÜ weblapján lezajlott, az akcióterveket december 17-én tárgyalta a kormány. Az intézkedés megalapozására kutató bevonásával egy hazai és nemzetközi SaaS / ASP piaci elemzést készült. Ennek felhasználásával kezdıdött meg az NFÜ együttmőködésével a konstrukció mőködési modelljének / megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozása, amely jelenleg is tart.
Az Informatikai Átfogó Stratégia megvalósításához kapcsolódó projektek KÖZPONTI ELEKTRONIKUS SZOLGÁLTATÓ RENDSZER A lakosság és a vállalkozások számára nyújtott elektronikus közszolgáltatások egységes, hatékony és költségtakarékos biztosítása érdekében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezései alapján létrejött a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (Központi Rendszer), amely magába foglalja az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatot, a Kormányzati Portált, az elektronikus ügyintézéshez szükséges ügyfélkaput, a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központot, valamint az ezeken elérhetı szolgáltatások összességét. A Központi Rendszer mőködését a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációs és E-közigazgatási Szakállamtitkárság felügyeli. 2007-ben kiadásra került a központi rendszer biztonsági követelményeire vonatkozó 84/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet, valamint a központi rendszer szolgáltatásainak szabályozására vonatkozó 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelet. A Központi Rendszer (KR) konszolidált változata éles üzembe állt. Teljes és egységes rendszertervvel rendelkezünk, egységes felelıse van az üzemeltetésnek a Kopint Datorg Zrt. személyében. A KR konszolidációjának felügyelete és koordinációja folyamatos volt. Elkezdıdött a KR proaktív ügyintézési lehetıséget biztosító átalakítása. A 225/2008 Korm. rendelet végrehajtásaként elkészült a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal KR-en keresztül történı dokumentumküldési rendszer megoldása. A KR terhelésének optimalizálása érdekében elkészült egy rendszerterv, amelynek 2009-es megvalósítása esetén a dokumentumforgalom terhelése elkülönül a Portál egyéb használatból eredı terhelésektıl. Szintén a terhelés optimalizálása érdekében folyamatban van a Portál architekturális átalakítása. Elkészült a Ket. 80§ (4) szerint elıírt hirdetményi megjelenítéshez az automatizmust biztosító rendszer terve. Az elektronikus ügyintézés részeként kialakításra kerül az e-Fizetés (amelynek elıkészítı munkái folyamatban vannak), valamint 2009-2010-ben a Központi Elektronikus Szolgáltató
Rendszer néhány új, további funkcionalitással bıvül. A kialakított rendszer képes lesz a hivatal-hivatal kommunikációra, azaz a közeljövıben hivatalok egymás közötti dokumentumküldésére is lehetıség lesz, nemcsak az állampolgár-hivatal kapcsolatban. Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) A Központi Rendszer infrastruktúráját, alap- és emelt szintő szolgáltatásait az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) biztosítja, amelyhez folyamatosan kapcsolódnak a közigazgatási intézmények. Az EKG fejlıdése az elmúlt idıszakban egyenletes volt, mára elmondható, hogy lényegében minden nagyobb intézmény csatlakozott. Az EKG-ba bekötött intézményi telephelyek száma: 1700, az EKG-ba integrált telefonszámok száma: mintegy 40 000. Folyamatban van az összes hazai önkormányzat KR-hez történı csatlakoztatásának elıkészítése. A nemzetközi sávszélességet a megnövekedett forgalom miatt duplájára emeltük. Kialakítottuk az EKG és a NIIF hálózat peering (voluntary interconnection of administratively separate Internet networks for the purpose of exchanging traffic between the customers of each network) kapcsolatát, amelynek eredményeként a két rendszer közvetlen adatcseréje lehetıvé vált. Jelentıs elırelépés történt az EKG biztonságának növelése területén. A 2007-ben elindított PAJZS projekt beruházások eredményeként lehetıvé vált a levelek központi spam és vírus jelölése. A projekt 2008-ban befejezett üteme tovább növelte a hálózat biztonságát. Beindítottuk az idıpecsét szolgáltatást, ezzel az EKG eleget tud tenni az elektronikus hírközlésrıl szóló (2003. évi C.) törvény (Eht.) által a hálózatgazda számára elıírt adatszolgáltatás kötelezettségnek. A 2009-es év elejére lehetıvé válik a szimmetrikus két központos üzemeltetés megkezdése. Az EKG biztosítja a kapcsolatot az EU TESTA (Trans European Services for Telematics between Administrations) hálózatán keresztül az EU intézményrendszeréhez. Az EKG szerves részét képezı HSNet (Hungarian Security Network) titkosított hálózat szolgál az EU döntéshozatali tevékenységéhez kapcsolódó kormányzati koordináció informatikai hátteréül. E rendszer kialakítását a 2329/2003. (XII. 16.) Korm. határozat írja elı. Kormányzati Portál Az elektronikus ügyintézés, valamint más elektronikusan elérhetı szolgáltatások induló felületét biztosító, emellett a Kormány és a kormányzati szervek tevékenységérıl tájékoztatást, közérdekő információkat nyújtó - www.magyarorszag.hu internetes oldalon elérhetı - Kormányzati Portál látogatottsága 2006. május 1. óta meghaladta a 457 milliót, ebbıl a látogatók több mint 38 millió alkalommal valamely szakhatóság elektronikus szolgáltatását vettek igénybe. Beindult a Magyar Közlöny hiteles elektronikus verziójának publikálása a Kormányzati Portálon
Ügyfélkapu Az azonosítást igénylı elektronikus szolgáltatások igénybevételét biztosító Ügyfélkapunak jelenleg már több, mint 700 ezer regisztrált felhasználója van, (amely több mint 100 ezer új regisztrációt jelent ebben az évben). Ez a szám jelenleg is folyamatosan nı, hetente körülbelül 1000 fıvel. A Kormányzati Portálon keresztül, az Ügyfélkapu igénybevételével érhetı el többek között az EU által kiválasztott azon 20 elektronikus kormányzati szolgáltatás is, amely a nemzeti közigazgatási ügyintézés mintegy 80-85%-át fedi le. Ezek közül a legjelentısebbek: az APEH adó- és járulékbevallással kapcsolatos szolgáltatásai, Vám és Pénzügyırség, Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság, Országos Egészségbiztosítási Pénztár valamint az okmányirodai szolgáltatások, és a cégeljáráshoz kapcsolódó ügyintézések. 2008 január 1-tıl elindult a jogügyletek biztonságát támogató szolgáltatás. Ennek felhasználói ügyvédek, közjegyzık és bírósági végrehajtók. Az ügyfélkapuval rendelkezı állampolgárok részére proaktív szolgáltatásként elindult a személyi okmányok érvényességi idejének lejártát jelzı szolgáltatás. A szolgáltatásba bevont okmányok: személyigazolvány, vezetıi engedély, útlevél. Ugyancsak 2008. januárban indult el az APEH elektronikus árverési szolgáltatása. Elkezdıdött a szolgáltatási irányelvbıl adódó feladatok Ügyfélkaput érintı részeinek elıkészítése. Az ügyfélkapun keresztül jelenleg az alábbi szolgáltatások érhetık el: Központi Rendszer szolgáltatásai: • Értesítési tárhely (2005.04.01) Okmányirodai ügyek: • Adatszolgáltatás letiltása és visszavonása (2006.04) • Vezetıi engedéllyel kapcsolatos ügyintézés (2006.06) • Lakcímigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés (2006.06) • Mozgáskorlátozottak parkolási igazolványának kérelme (2006.06) • Egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés (2006.06) Adózással kapcsolatos szolgáltatások: • Adó- és járulékbevallás (2005.04.01) • Adóigazolás kérése elektronikusan (2008.02) • EBEV-szolgáltatások (2005.04.01) • Adónaptár (2008.09) • Környezetvédelmi termékdíj bejelentése, bevallása (2008.01) • Elektronikus ingóárverés (2008.01) Vám- és Pénzügyırség szolgáltatásai: • Jövedéki- és energiaadó bevallás (2007.07) • Szılıbor elszámolás (2007.07) • Egyéb adatszolgáltatások (2007.07)
Felvételi: • Elektronikus felvételi (2006.04) • Felsıoktatási Információs Rendszer (2007.07) Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fıfelügyelıség szolgáltatásai • Foglalkoztatási jogviszony lekérdezése (2008.02) • Foglalkoztatottak biztosított adatainak bejelentése (régebben: EMMA) (2007.01) • Munkaviszony létesítésének és megszőnésének bejelentése (2007.01) Nyugdíj ügyek: • Nyugdíj e-ügyintézés (2005.11) • e-NYENYI adatszolgáltatás (2007.03) TAJ-nyilvántartással összefüggı szolgáltatások: • Jogviszony-lekérdezés (2006.04) • Betegéletút-lekérdezés (2006.04) • TAJ-szám érvényességének ellenırzése (2006.04) Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szolgáltatása: • Agrártámogatási kérelmek benyújtása (2008.04) Magyar Szabadalmi Hivatal szolgáltatása: • Védjegybejelentési-kérelem elektronikusan (2007.02) Egyéb szolgáltatások • Önkormányzati szolgáltatások (2007-2008 folyamatos csatlakozások) • Jogügyletek Biztonságát Erısítı Adatszolgáltatási Keretrendszer (JÜB) (2007.12) 2008 évben indított szolgáltatások: -
Adóigazolás kérése elektronikusan Adónaptár Környezetvédelmi termékdíj bejelentése, bevallása Elektronikus ingóárverés Foglalkoztatási jogviszony lekérdezése Agrártámogatási kérelmek benyújtása Önkormányzati szolgáltatások (2007-2008 folyamatos csatlakozások)
Az elmúlt idıszakban több új szervezet csatlakozott új szolgáltatással az ügyfélkapuhoz és a hivatali kapuhoz (MVH, GKM, Gyır, Kecskemét, Magyar Közlönykiadó, Váti Kht., a Hajdúszoboszlói Kistérségi Többcélú Társulás esetén egyszerre 23 önkormányzat). Folyamatban lévı Ügyfélkapu-csatlakozások: BME, MNV Zrt., NHH, Egészségbiztosítási Felügyelet, PSZÁF, ORFK, Nagykálló, KVVM, MÁK, Budapest XXII. ker. Budafok-Tétény Önkormányzata, Budapest I. ker. Budavár Önkormányzata, Nagykálló Önkormányzata, Hatvan Önkormányzat, Diákhitel Központ Zrt.
A hatósági eljárásokban alkalmazott nyomtatványok elektronikusan le- és kitölthetıvé tétele (Általános nyomtatványkitöltı, ÁNYK) Javaslatunk alapján a Kormány elfogadta a központi államigazgatási szervek eljárásaiban rendszeresített nyomtatványok elektronikusan történı kitölthetıvé tételét célzó intézkedéseirıl szóló 2142/2008 (X.15.) határozatot, amely meghatározta a témához kapcsolódó feladatokat. A Közigazgatási Informatikai Bizottság 27. számú ajánlásaként kiadta az "Útmutató a közigazgatási eljárások során használt nyomtatványok elektronizálásához" ajánlást. Ezzel párhuzamosan folyt a nyomtatványok egységesítését biztosító formai és tartalmi követelményrendszer kidolgozása, valamint a tárcáknál az egységes szempontok alapján a jogszabály alapú hivatal-ügyfél viszonylatban használt nyomtatványok felmérése. A Központi Rendszeren keresztül küldött dokumentumok elkészítésére és kitöltésére megvalósult az általános nyomtatványkitöltı (ÁNYK) szoftver fejlesztése. Elkezdıdtek a tárgyalások az ÁNYK JAVA alapú megoldásának kifejlesztésérıl, amely nagyon elırehaladott állapotban van (2009 elsı felében bevezethetı lesz), így a jövıben Linux rendszerek alatt is használhatóvá válik. A személyi jövedelemadó bevallás programjának JAVA-s változata elkészült, és 2009-ben már csak ez lesz használható. A tárcáknál a kijelölt munkatársak számára oktatást biztosítottunk az Általános Nyomtatványtervezı (ÁNyT) telepítésérıl és használatáról, valamint elérhetıvé tettük a nyomtatványok tervezéséhez szükséges szoftvert. Önkormányzati elektronikus szolgáltatások Az elektronikus szolgáltatások indításának költségigényét jelentıs mértékben csökkentheti a központilag biztosítható szolgáltatások indítása, mint például az Ügyfélkapun keresztül történı azonosítás. (Az elektronikus aláírással nem rendelkezı természetes személy ügyfelek azonosítása kizárólagosan az Ügyfélkapu igénybevételével történhet.) A Kormányzati Portálon is megjelentek az önkormányzatok: az Ügyfélkapuhoz csatlakozott települések szolgáltatásait a linkekre kattintva érhetik el a felhasználók. Ma már lehetısége van bármely települési önkormányzatnak az Ügyfélkapuhoz történı kapcsolódásra. A Kormányzati Portálról jelenleg már mőködı önkormányzati elektronikus szolgáltatások a www.magyarorszag.hu/kozigazgatas/onkormanyzatok címrıl érhetık el. Hivatali kapu és a Biztonságos Elektronikus Dokumentumtovábbító Szolgáltatás (BEDSZ) 2006. II. félévétıl az adó- és járulék nyilvántartási rendszer továbbfejlesztésekor kialakításra került a Hivatali Kapu, valamint a Biztonságos Elektronikus Dokumentumtovábbító Szolgáltatás. (A 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelet alapján a továbbiakban BEDSZ). A BEDSZ használatához Hivatali Kaput kell nyitnia a csatlakozó szervezetnek, amin keresztül fogadni tudja a számára a felhasználóktól érkezett dokumentumokat, valamint válaszdokumentumokat tud küldeni a felhasználók értesítési tárhelyére. A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer lehetıvé teszi, hogy az Ügyfélkapuval rendelkezı vagy azzal nem rendelkezı, de közigazgatásban használható digitális aláírással rendelkezı
felhasználók dokumentumokat küldhessenek a Hivatali Kaput nyitott, és így szervezeti postafiókkal rendelkezı szervezetek részére. Az elektronikus dokumentumok továbbításához kapcsolódó bizonyos feladatokat (pl.: tárolóhely, érkeztetés, idıpecsételés stb.) a Központi Rendszerben a Biztonságos Elektronikus Dokumentumtovábbító Szolgáltatás (BEDSZ) valósítja meg. Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ (KÜK) A lakosságnak a közigazgatással kapcsolatos kérdésire választ adó, a 189-es kék hívószámon, valamint sms-ben, faxon és interneten is elérhetı Kormányzati Ügyféltájékoztató Központhoz (KÜK) 2006. május 1. óta több, mint 2,4 millió hívás futott be. A 2007 évben bevezetett, ügyféltájékoztatással összefüggı elégedettségmérési rendszer keretében folyamatosan monitorozzuk a KÜK tevékenységét, szolgáltatási színvonalát. A szolgáltatási szint átlaga 2008 évben 87 % volt, legalacsonyabb 80,32%, legmagasabb 92,74% volt. A KÜK mőködési tapasztalatai figyelembe vételével megkezdıdött a közigazgatási ügyfélszolgálatok rendszerének, az egységes kormányzati ügyfélszolgálati központok koncepciójának kidolgozása, amelynek segítségével új szemlélettel vizsgálható és modellezhetı az ügyfél és az intézmény-rendszerek közötti kapcsolat, illetve új minıségi szint érhetı el az ügyfelek kiszolgálásában. E-közigazgatási ügyfélszolgálati program Az E-közigazgatás 2010 Stratégia részeként 2008-ban kidolgozásra került E-közigazgatási ügyfélszolgálati program célja, hogy kialakítsa a szolgáltatások többcsatornás elérhetıségének alapfeltételeit. A programhoz tartozó projektek megvalósítását EKOP források igénybevételével, az alábbi kiemelt projektek keretén belül tervezzük megvalósítani: -
Többcsatornás e-ügyfélszolgálat kialakítása (Multicsatornás – elektronikus és telefonos – ügyfélkiszolgálási rendszer, Contact Center Integráció és harmonizáció) Magyaroszag.hu portál tartalomfejlesztése
A projektek célja, hogy az állampolgárok, szervezetek, cégek számára multicsatornán keresztül országos lefedettséggel egységes szolgáltatási feltételeket (elektronikus ügyfélszolgálat), folyamatosan frissülı információs tudásbázist nyújtson telefonon (CC integráció, harmonizáció segítségével), a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ továbbfejlesztésével, személyesen illetve a tanácsadói segítségével (helyi ügyfélpontokon) illetve interneten (magyarorszag.hu) keresztül az elektronikus ügyintézésben. Az ügyfelek elégedettségének növelése érdekében az elektronikus ügyfélszolgálat gyors és hatékony, illetve széles skálájú, az állampolgári igényekre érzékeny szolgáltatást kíván nyújtani, hogy minden állampolgár azonos feltételekkel vehesse igénybe az e-ügyfélszolgálat nyújtotta szolgáltatásokat. Cél, hogy elkerülve a digitális írástudás alapján történı megkülönböztetést, a koncepció mentén teljesüljön az a kormányzati törekvés is, hogy bıvüljön a digitális írástudók tábora.
Elvárt eredmények: személyes ügyfélkapcsolatra alapozott országos lefedettségő Ügyfélpontok, amelyek az ügyfelek földrajzi közelségében teszik elérhetıvé az e-szolgáltatásokat. telefonra alapozott, Contact Center megoldások, amelyek egységes struktúrában biztosítják a telefonos ügyfélszolgálatot, ügyindítást és bizonyos esetekben az ügyintézését. webes felületen, kommunikáció a kormányzati portálon és az integrált szerkezetben
eMagyarország 2.0 program A közösségi hozzáférési pontok kiépítése, fenntartása és fejlesztése a befogadó, a hátrányos helyzető társadalmi rétegeket is magába foglaló információs társadalom egyik fontos alappillére. A program általános célja a szociálisan rászoruló társadalmi csoportok internethozzáférésének javítása, a közösségi internet-hozzáférési helyek fenntartása, szolgáltatásuk fejlesztése. Az eMagyarország program középtávú célja, hogy minden állampolgár hozzáférjen, és szükség esetén személyre szabott segítséget kapjon az elektronikus ügyintézéshez, valamint hogy – a szolgáltató állam gyakorlati megvalósítását támogatva – az állampolgárok számára az e-közszolgáltatásokat helyi szinten, a hét minden napján, felhasználóbarát módon tegye elérhetıvé. eMagyarország pontok fenntartása és fejlesztése A program 2007-ben megújult és eMagyarország 2.0. néven folytatódott. Az új koncepció már nem a technikai eszközök kihelyezését tekinti a legfontosabb támogatási területnek, hanem a szolgáltatásokat megvalósító környezet és feltételi rendszer egységes és központilag támogatott felépítése a cél. A megújított program legfontosabb eleme az internethasználatot segítı eTanácsadói rendszer kialakítása. A 2007 végén az eMagyarország Pontok számítógépparkjának korszerősítésére kiírt pályázat következtében jelenleg 1300 eMagyarország Pont mőködik országszerte (ebben a kiírásban Teleházak is kaphattak támogatást). eTanácsadó hálózat kiépítése és mőködtetése 2007-ben megkezdıdött az eTanácsadói rendszer kiépítése, amely a zömében közösségi szolgáltató intézményekben levı e-Magyarország pontok mőködését segíti. 2008. márciusáig 1000 eTanácsadó képzése fejezıdött be. Az eMagyarország program az Európai Bizottság által 2008 nyarán meghirdetett eBefogadás versenyén bekerült a legjobb 5 európai projekt közé a „befogadó közszolgáltatások” kategóriában. Aktuális helyzet: Az eMagyarország program és az annak részét képezı eTanácsadói hálózat szakmai koordinációját 2008. november 1-tıl a MeH-hel kötött közhasznúsági szerzıdés alapján a Nemzetközi Technológiai Kht. végzi. Az eMagyarország pontok magas színvonalú mőködését támogató és az eTanácsadói hálózat kiépítését célzó 2008. évi pályázati kiírás decemberben jelent meg. Az eMagyarország Centrum mőködtetése folyamatos.
Netrekész program A Netrekész Program 2007. októberében indult, az eredeti tervek szerint több évre szóló összehangolt állami és piaci motivációs programként. Célja, hogy hozzájáruljon a hazai internethasználat bıvüléséhez, elsısorban a motivációs gátak lebontásán, a tudatosság növelésén, az ismeretterjesztésen, és a tudás és a bizalom erısítésén keresztül. A piaci szereplıkkel közösen létrehozott PPP-alapú Program két részbıl áll: (1.) a piaci szereplık által alapított Netrekész közhasznú Kft menedzselésében lebonyolított, az internethasználattal kapcsolatos motivációhiány leküzdését célzó kampányból, valamint (2.) a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációért Felelıs Kormánybiztossága által koordinált pályázati programból. A Netrekész Közhasznú Kft. menedzselésével a szemléletformáló kommunikációs kampány 2008 ıszén számos országos médium (M1, TV2, Magyar ATV, stb.) bevonásával lezajlott. A megvalósított kampány médiaértéke 200 millió Ft felett alakult. Az elsı pályázati felhívás 250 millió Ft keretösszeggel 2007 októberében jelent meg, amelynek keretében 50 országos és helyi civil program részesült támogatásban. Aktuális helyzet: A 2008. évi pályázati kiírás elıkészítését és a pályázat-kezelési feladatokat - közhasznúsági szerzıdés keretében - a Nemzetközi Technológiai Kht. látja el a MeH Infokommunikációs fıosztályának szakmai felügyelete mellett. A pályázatok lebonyolítására 2008-ban 282 millió forint áll rendelkezésre, a pályázati kiírás megjelent.
TITÁN Tréning-keretprogram az Információs Társadalom Alkalmazkodóképességének Növelésére A Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács (MEFIT), a magyar kormány, a parlamenti pártok, valamint a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány képviselıi 2008. május 19-én együttmőködési megállapodásban rögzítették a TITAN elnevezéső kezdeményezést, amely három pillérre épül: I. DIG-IT-ALL Program – Munkaerıpiaci fókuszú e-befogadás II. DIG-IT Program - Digitális gazdaság és a KKV-szektor megerısítése III. PROTEUS Program - Versenyképesség és élre törés. A program megvalósításának kormányzati koordinációját a Miniszterelnöki Hivatal infokommunikációért felelıs kormánybiztosa látja el. A MeH kezdeményezésére az érintett felek részvételével magas szintő kormányzati munkacsoport alakult. Aktuális helyzet: A TITAN kormányzati munkacsoport elkezdte mőködését, elsıdleges feladat a megvalósítás szervezeti kereteinek véglegesítése, továbbá az érintettek feladatainak meghatározása és lehatárolása. A kis- és középvállalkozások kapcsolatépítését és piaci információszerzését támogató informatikai szolgáltatások kialakítása A program célja magyar kis- és középvállalkozások segítése a hazai és nemzetközi üzleti kapcsolataik bıvítésében, mőködési hatékonyságuk javításában egy KKV-k (termelık és kereskedık) adatait tartalmazó, többnyelvő, ingyenes, online adatbázis és portál létrehozásával. Ezzel párhuzamosan integrált marketing megoldások segítségével (kiállítások,
újságok, internet) a projekt és az abban résztvevı cégek hazai és külföldi megismertetése, promotálása, az új brand kialakítása, megerısítése. A projekt részletes céljai között szerepel: - Internetes piactér/információs adatbázis létrehozása - Vállalkozások bel- és külpiaci megjelenésének támogatása, exportösztönzés; - KKV-k honlap-ellátottságának növelése; - KKV-k informatizáltságának (integrált belsı- és külsı folyamatok fejlesztése) növelése; - B2B (Business to Business), B2C (Business to Customer) piac fejlesztése; - A multinacionális vállalatok számára a hazai beszállító piac növelése; - Hazai KKV-k versenyképességének növelése. - A vállalkozások mőködését érintı közérdekő adatok jól strukturált, üzletszerzést elısegítı szolgáltatása Aktuális helyzet: A Neumann Kht. mint közremőködı szervezet megkezdte a projekt alapját képezı megvalósíthatósági tanulmány elıkészítı munkálatait. mőködı ágazati portálokon keresztül.
Egységes Digitális Rádiótávközlı Rendszer (EDR) Az EDR országos telepítése részletes auditot követıen 2007. január 31-re fejezıdött be. Az EDR-rel kapcsolatos feladatok a hálózatgazdai tevékenység irányulnak, amelynek szabályozási alapjait a kormány fogadta el. Az Egységes Digitális Rádiótávközlı Rendszerrel kapcsolatos feladatokat, a rendszer éles használatának jogi hátterét, az egyes érintett szervek feladatait, a hálózattal, és annak használatával kapcsolatos egyéb normákat, valamint a hálózatgazda szükséges intézkedéseit az EDR folyamatos mőködéséhez kapcsolódó feladatokról szóló 1032/2007. (V. 15.) Korm. határozat, a 109/2007. (V. 15). Korm. rendelet, és annak módosításaként a 222/2008. (IX. 5.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendszer üzemzavarok nélkül mőködik, a felhasználói tapasztalatok egyértelmően kedvezıek, elsısorban az áttérésben élenjáró BRFK részérıl. Az EDR szolgáltatóval kötött szolgáltatási szerzıdés alapján ellátjuk a megrendelı érdekeinek képviseletét az EDR biztonságának folyamatos felügyeletében és a mőködtetés ellenırzését. Mőködetjük az EDR Felhasználói Fórumot, illetve részt veszünk az EDR Irányító Testület (Pro-M vezetése és a KSZI vezetése) munkájában Megkezdıdött az EDR-re alapozott informatikai megoldások alkalmazása, így elsısorban az automatikus jármőkövetı rendszeré. Kísérleti szakaszban van az SMS, illetve WAP alapú lekérdezések alkalmazása (pl. rendszám, körözés). Az egységes európai hívószámra (112) alapozott Európai Segélyhívó Rendszer (ESR) Kiadásra került a 2031/2007. (III.7.) Korm. határozat, amely egyfelıl elrendeli az ESR megvalósítását, másfelıl kijelöli a felelısöket. A bevezetés elıkészítése érdekében elıterjesztés készült a kormány részére az egységes európai segélyhívó számra (112)
alapozott Egységes Segélyhívó Rendszerrıl (ESR), amely a szakmapolitikai egyeztetés után tárcakörözésre került. A tárcák véleményeit összesítettük és feljegyzés készült a lehetséges folytatásról. A kormányhatározat alapján tárcaközi bizottság alakult a MeH EKK vezetésével. A bizottság külsı szakértıi támogatással elkészítette a rendszer logikai, szervezeti, és pénzügyi modelljét, amelyet a Kormány megtárgyalt. A GKM kiadta a 23/2007. (III. 7.) GKM rendeletet az egységes európai segélyhívások támogatása érdekében a nyilvános telefonhálózatra vonatkozó mőszaki követelményekrıl. Így a hívások helymeghatározása lehetıvé vált az ESR üzembe helyezéséig terjedı idıszakban is. Az Európai Unió a hívás-helymeghatározás lehetetlensége miatti, Magyarországgal szemben indított kötelességszegési eljárást megszüntette. Védelemszervezési feladatok Az EKK Védelemszervezési Irodája látta el a NATO tagságból eredı informatikai és hírközlési kormányzati feladatokat. Elıkészíti a NATO Befogadó Nemzeti Támogatás feladatainak nemzeti vonatkozásait, biztosítja a NATO Válságreagáló Rendszer mőködési feltételeit. Együttmőködik a légiriasztási rendszer fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtásában. Az Iroda látja el a közigazgatási informatikai és hírközlési rendszer védelmi rendeltetéső tartalékok képzésének és kezelésének feladatát, tervezi a közigazgatási informatikai és hírközlési rendszerek védelmi feladatainak ellátásához szükséges költségvetési fedezetet. Az Iroda feladatai közé tartozik a Nemzeti Hírközlési Hatóság és a Puskás Tivadar Közalapítvány által mőködtetett Országos Informatikai és Hírközlési Fıügyelet keretén belül mőködı CERT Hungary központ kormányzati és magánszférába tartozó szervezetek informatikai biztonsági felügyeletére vonatkozó tevékenység szakmai irányítása. Részt veszünk a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB), valamint a Terrorizmus elleni tárcaközi bizottság tevékenységében határozataiban foglalt Nemzeti Kritikus Infrastruktúra védelmi Program (KIV) kidolgozásának munkálataiban. Fontos tevékenységünk körébe tartozik a Kritikus Nemzeti Infrastruktúra Informatikai Védelmi Program (KNIIV) végrehajtása (figyelembe véve az Európai Kritikus Infrastruktúra Védelmi Programból (EPCIP) származó feladatokat);. Az Iroda feladatai közé tartozik továbbá az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszer (ONER) alapján az elektronikus hírközlésre háruló katasztrófavédelmi és szervezeti feladatok végzése, illetve válságkezelési gyakorlatokon történı részvétel; a NATO CCPC bizottság által a kormányzat igényeinek megfelelı távközlési háttér kidolgozása, a hazai (tagországonkénti) felhasználásához szükséges feltételek és követelmények kidolgozásának irányítása az illetékes, illetve érintett szervek közremőködıi bevonásával; a NATO Befogadó Nemzeti Támogatási feladatok keretében a közremőködı informatikai és hírközlési szolgáltatókról szükséges adatbázis kialakítása (az NHH-val együttmőködésben), valamint az EU GALILEO Biztonsági Bizottságban való közremőködés.
Az Iroda további feladatai közé tartozik: A védelmi tevékenységben résztvevı kiemelt szervezetek egységes, átjárható, korszerő informatikai rendszerének kialakítását célzó „védelmi és biztonságfejlesztési tárcaközi projekt” feladatainak megszervezése és kezdeményezése; a minısített idıszaki vagy váratlan helyzetekre való felkészülés meghatározó feltételeként az ágazati rendeltetéső védelmi tartalékok folyamatos, aktuális képzésének és fenntartásának biztosítása, együttmőködve a társminisztériumokkal és a KHVT Kht-vel (együttmőködési megállapodás alapján.
Bevált Gyakorlatok Mőhelye (BGYM) és E-közigazgatási Díj A 2006-tól mőködı Bevált Gyakorlatok Mőhelye (BGYM) a hazai elektronikus kormányzathoz kapcsolódó informatikai fejlesztések menedzselését látja el. Elısegíti az ekormányzat és az e-közigazgatás területén fellelhetı „legjobb gyakorlatok" azonosítását és elterjesztését, illetve az egymástól tanulás képességének fejlesztését. Ezen túl abban is segítséget nyújt, hogy elkerülhetıkké váljanak a párhuzamos fejlesztések. Javítja a közigazgatási szolgáltatások minıségét, növeli az állampolgárok elégedettségét, továbbá hatékonyabbá és olcsóbbá teszi mind a közigazgatás, mind az állam mőködését. A 2008-es év folyamán számos hazai és külföldi gyakorlattal bıvült a BGYM. Az eredetileg központi kormányzati szervek számára kialakított rendszerbıl már a helyi önkormányzatok is profitálhatnak: mőködı gyakorlatokat ismerhetnek meg egymástól. A fejlesztési tapasztalatok egymással való megosztásának ösztönzésére 2008. december 15-tıl ismét lehet pályázni az E-közigazgatási Díjra. A Díj két-két államigazgatási és önkormányzati szervnek, szervezeti egységnek adományozható, amelyek az adott évben - a mindenkori elektronikus közigazgatási stratégia prioritásaival összhangban, illetıleg az Európai Unió e tárgykörre vonatkozó irányelveinek és ajánlásainak megfelelıen - az elektronikus szolgáltatásaik és az azt támogató informatikai rendszerük fejlesztése terén a legkiemelkedıbb eredményt érték el. A pályázaton való részvétel feltétele, hogy a pályázat a Bevált Gyakorlatok Mőhelyébe anyaga a beadást megelızıen (http://www.magyarorszag.hu/bgym) feltöltésre kerüljön.
Nemzetközi tevékenység Az elektronikus közszolgáltatások kialakítása terén az EU irányelveit és útmutatásait követjük. Az elfogadott E-közigazgatás 2010 Stratégia jelentıs mértékben épít az EU által elfogadott i2010 Akcióprogramra, valamint az Európai Bizottság pán-európai e-kormányzati szolgáltatások programját magába foglaló „Interoperable Delivery of pan-European eGovernment Services to public Administrations, Businesses and Citizens” (IDABC) programra. A nemzetközi irányvonalak, valamint a legjobb nemzetközi gyakorlatok megismerése és átvétele érdekében folyamatosan részt veszünk a pán-európai e-kormányzati szolgáltatások kialakítását és fejlesztését irányító és felügyelı EU bizottság, a Pan-European eGovernment Services Committee (PEGSCO), és az IDABC program több albizottságának munkájában, valamint az Európai Közigazgatási Hálózat (European Public Administration Network,
EUPAN) eKormányzat Munkacsoportja (eGovernment Working Group) ülésein. Folyamatosan részt veszünk az International Council for Information Technology in Government Administration (ICA), az Európai Bizottság Információs Társadalomért és Médiáért felelıs Fıigazgatóság CIP-ICT Committee, valamint az OECD (Európai Gazdasági Együttmőködés Tanácsa) munkájában, amelyen belül ellátjuk a magyar képviseletet a Working Party on Information Economy, a Committee for Information, Computer and Communications Policy és a Working Party on Communiction and Information Services Policy bizottságokban. Az IDABC program keretei között kb. 80 különbözı közérdekő projekt mőködik/mőködött. Ezek koordinációja jellemzıen az Európai Bizottság más Fıigazgatóságaihoz tartoznak, de az összehangolt döntéseket igénylı kérdésekben az IDABC program bizottságai, annak tagállami résztvevıi is befolyásolják. Magyarország - számos, jelenleg passzív projekt mellett - 39 projektben vesz részt aktívan, amelyek a következı területekhez kapcsolódnak: bizalmas statisztikai adatok cseréje, állatjárványügy, mezıgazdasági termékek import engedélyezése, vidékfejlesztési monitoring mutatók, európai közúti balesetek, vészhelyzet-kommunikáció, statisztikai adatok győjtése, menedékjogi ügyek, vegyianyagok, földrengés-elırejelzés, biológiai diverzitás, környezeti információk, európai turisztikai portál, közegészségügy, foglalkoztatási szolgáltatások, növényegészségügy, mezıgazdasági számvitel, árvízi elırejelzés, export-import engedélyek kezelése, belsı piaci információk, újfajta élelmiszerösszetevık, veszélyes termékekkel kapcsolatos riasztások, vezetıi engedélyek, tengerhajózás, egészségügy, határátlépési adatok, tachográfok, kereskedelmi ellenırzés és vízuminformációk. eBefogadás (eInclusion) 2008. november 30. és december 2. között került megrendezésre Bécsben az eBefogadás Miniszteri Konferencia az Európai Uniós soros elnöki tisztjét betöltı Franciaország, az Európai Bizottság és az osztrák kormány szervezésében. A miniszteri konferencia a 2006-ban elfogadott Rigai Nyilatkozat, a 2007. évi eBefogadás Kezdeményezés, valamint a 2008-ban megrendezett európai uniós tárgyi kampány záró akkordja volt. A rendezvény keretében számba vették a két év során a területen elért eredményeket, valamint új stratégiai irányvonalakat jelöltek ki a jövı tekintetében. Az Európai Bizottság 2008-ban elsı ízben indította el az ún. „eBefogadás versenyt”, amelynek célja az eBefogadás évének keretében a terület sikeres kezdeményezéseinek elismerése és népszerősítése volt. Magyarországról az eMagyarország 2.0 projekt a „befogadó közszolgáltatások” kategóriában bekerült a legjobb 5 európai projekt közé. A jelölteknek a konferenciával párhuzamosan külön kiállítás keretében kellett bemutatniuk projektjeiket. Az eMagyarország program a konferencia helyszínén külön kiállítói standon jelent meg. Az eBefogadás Munkacsoport 2008. december 31-ig tartó mandátuma a végéhez ért, munkája határozott (2009-2010) idıre meghosszabbításra került az i2010 európai uniós IKT stratégiát követı – 2010 utáni – eBefogadás politika jövıben irányvonalainak elıkészítése és a folyamatos szakmai együttmőködés céljából. 2009. júniusban a soros uniós cseh elnökség eAkadálymentesítés tárgyban Tanácsi Következtetések elfogadását tervezi. 2009. novemberben a svéd elnökség eKormányzat Konferenciát rendez. A rendezvényen hangsúlyos területként lesz jelen többek között az eBefogadás, és eEgészségügy. Magyarország az Európai Bizottság tárgyi Munkacsoportja munkájában aktívan részt vesz.
Tovább mélyítettük bilaterális nemzetközi kapcsolatainkat a szingapúri, egyiptomi, német, horvát, japán, koreai, moldáv, mongóliai, holland, szlovén, angol és vietnámi viszonylatban. Az EKG-n keresztül csatlakozunk az EU intézményrendszerének elérését biztosító TESTA, és a magasabb biztonságú adatkapcsolatot biztosító s-TESTA hálózatokhoz. Megvalósult a schengeni csatlakozás informatikai fejlesztése, amely alapvetı feltételként járult hozzá a határok megszüntetéséhez a szomszédos európai uniós országok és hazánk között. Nemzeti Euro Koordinációs Bizottság (NEB) A Kormány 1071/2007 (IX.12.) határozatával döntött az euro gyakorlati bevezetésével kapcsolatos munka megkezdésérıl, és létrehozta az eurobevezetés gyakorlati feltételeinek megteremtését koordináló, azzal kapcsolatban javaslattevı, véleményezı és tanácsadó testületet, a Nemzeti Euro Koordinációs Bizottságot (NEB). A NEB 2007. november 28-i ülésén elfogadott ügyrendje szerint az alábbi albizottságokat hozta létre: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Jogi albizottság Információ-technológiai albizottság Közszféra albizottság Pénzügyi szféra albizottság Kommunikációs albizottság Fogyasztóvédelmi albizottság Nem-pénzügyi vállalatok albizottság
NEB Információ-technológia albizottság: Az IT albizottság elnöki tisztségét az Infokommunikációért Felelıs Kormánybiztos tölti be, míg az albizottság mőködését elısegítı titkársági feladatokat a szakállamtitkárság látja el. Az Albizottság 2008. április 11-én tartotta alakuló ülését, fı feladata a közszféra, pénzügyi és nem-pénzügyi szektor euro átállás miatt várható informatikai jellegő fejlesztési igényeinek feltérképezése, továbbá javaslat tétel a rendszerfejlesztések menetére. A NEB 2008. éves tevékenységének legfontosabb állomását a Nemzeti Átállási Terv (NÁT) elıkészítése és kormány elé terjesztése jelentette, amelyet több hónapos szakértıi munka elızött meg. Tekintettel arra, hogy az egyes albizottságok szakterületei lefedik a NÁT egyes fejezeteit, így a Terv részkoncepcióit a leginkább hozzáértı fórumok dolgozták ki. A NÁT elsı verzióját a Kormány 2008. július 2.-án fogadta el. A Kormány határozata értelmében a NEB IT Albizottság elsıdleges feladata a közszféra IT rendszereinek felmérése alapján az euro-kompatibilitás fogalmának kidolgozása, amely várhatóan 2009. végére készül el.
Szabályozási tevékenység A szóban forgó idıszakban az alábbi szabályozási tevékenységhez kapcsolódó feladatokat hajtottuk végre:
Közigazgatási/közszolgáltatási területen: - Elkészítettük az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslatot. - Közremőködtünk a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésérıl és az elektronikus tértivevényrıl szóló törvény tervezetének elkészítésében. - Részt vettünk a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény módosítására irányuló törvényjavaslat elkészítésében. - Benyújtottuk az okmányirodák kijelölésérıl és illetékességi területérıl szóló 256/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló elıterjesztést a Kormánynak. - Elıkészítettük a központi államigazgatási szervek eljárásaiban rendszeresített nyomtatványok elektronikusan történı kitölthetıvé tételét célzó intézkedésekrıl szóló 2142/2008. (X. 15.) Korm. határozatot. - Közremőködtünk a piaci és nem piaci szereplık adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az eljárások egyszerősítésére és gyorsítására irányuló kormányzati programról szóló 1058/2008. (IX. 9.) Korm. határozat elıkészítésében és végrehajtásában. - Elıkészítettük és kiadtuk a nyomtatványok elektronizálása tárgyában készült 27. sz. KIB ajánlást. - Az egységes digitális rádió-távközlı rendszerrıl szóló 109/2007. (V. 15.) Korm. rendelet, illetve a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatáskörérıl szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításának elfogadtatása is kiemelt feladat volt 2008-ban. - Többször szükség volt a szakterületet irányító kormánybiztos Korm. határozatban foglalt statútumának megújítására (a legutóbbi az 1075/2008. (XI. 28.) Korm. határozatban található). - Közremőködtünk az ágazatok által készített, (közigazgatási) informatikát érintı egyéb jogszabályok egyeztetésében (termıföld elıvásárlási joggal kapcsolatos hirdetmények, közoktatási és felsıoktatási diákigazolvány, elektronikus információszabadság, stb.) Az informatikai ágazati szabályozás területén végzett tevékenység A 2008. év során elsısorban az informatikai ágazat önszabályozásának ösztönzésére fektettük a hangsúlyt. Az önszabályozási törekvések közül az INFORUM-INFOMEDIATOR által kezdeményezett „Fair Business” projekt megvalósítását támogatja a Kormány. A Fair Business projekt során egy civil szervezetek által üzemeltetett tanúsító rendszer jön létre, amely önkéntes alapon az elektronikus boltok jogi, fogyasztóvédelmi és informatikai
biztonsági megfelelıségét tanúsítja. Az ilyen módon tanúsított e-boltok a fogyasztói bizalmat növelik, hozzájárulva ezzel az információs társadalomhoz főzıdı szolgáltatások fokozott igénybevételéhez. A 2008. év során kormányzati támogatással elkészültek a rendszer alapját jelentı minısítı kézikönyvek, a szervezet honlapja kísérleti jelleggel beindult, jelenleg a rendszer „finomhangolása”, az ún. tanúsítási pilotok lefuttatása zajlik. Az éles tanúsítás 2009ben indul. A kormány a tanúsító szerv honlapjának beindítását, és a tanúsító szerv munkájának népszerősítését támogatja. Az iparági önszabályozást érintı téma az ún. „üres hordozó” projekt. Az ARTISJUS Magyar Szerzıi Jogvédı Iroda Egyesület aktuális éves, a magáncélú másolásokra tekintettel megállapított üres hang- és képhordozó jogdíjaikról szóló közleménye rendre a hazai gyártók, forgalmazók és a felhasználók bírálatának középpontjába kerül. A díjszabási rendszer diszfunkcióinak feltárása érdekében 2008-ban kutatási projektet indítottunk a kérdésben érdekelt valamennyi szereplı (közös jogkezelık, mővészek, gyártók/forgalmazók, érdekképviseleti szervezetek) bevonásával, amely számos interjú, egy az üres hordozókra vonatkozó felhasználói szokásokat feltáró önálló piackutatás, valamint egy szakmai nap lebonyolítását is magában foglalta. A kutatás tapasztalatait egy szaktanulmány összegzi, amely „zsinórmértékül” szolgálhat a témában, és hozzájárulhat egy hatékonyabb, elfogadottabb díjszabási rendszerrıl történı együttgondolkodási folyamat megindulásához. A Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter által adományozható kitüntetésekrıl és elismerésekrıl szóló 1/1998. (X. 28.) MeHVM rendelet 2008. szeptemberében kiegészítésre került egyrészrıl az E-közigazgatási díjjal, másrészrıl a Neumann János Díjjal és az Információs Társadalomért Szakmai Éremmel. Az E-közigazgatási díj a szolgáltató állam gyakorlati megvalósításának, az elektronikus megoldások és szolgáltatások közigazgatási meghonosításának elismerését célozza, és évente két-két államigazgatási és önkormányzati szervnek adományozható. Az informatikai szakterület, a számítástechnikai kultúra, valamint az információs társadalom fejlesztése érdekében végzett kimagasló színvonalú tevékenység elismerése céljából évente két fı részére Neumann János Díj és hat fı részére az Információs Társadalomért Szakmai Érem adományozható. Mindhárom elismerés adományozását az infokommunikációért felelıs kormánybiztos kezdeményezi. 2008. elejétıl hatályos a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények, illetve az elektronikus árlejtés szabályairól szóló 257/2007. Korm. rendelet. A rendelet a közbeszerzési szabályozásban eddig ismeretlen modellt vezetett be, az elektronikus közbeszerzési szolgáltatásokat az ajánlatkérık akár harmadik fél – piaci szolgáltató – segítségével is igénybe vehetik. A rendelet hatálybalépését követı idıszak tapasztalatait felhasználva ezért elkészítettük a rendelet végrehajtását, elsısorban az elektronikus árlejtés alkalmazását elısegítı tájékoztató anyagokat. A tájékoztató anyagok a következıket foglalják magukban: a rendelet részletes szakmai kommentárja, gyakran feltett kérdések és válaszok győjteménye, valamint szemléletes tájékoztató az elektronikus árlejtésrıl az ajánlatkérık illetve az ajánlattevık számára. Módosítva: 2009. január 30. Forrás: EKK
