Összefoglaló a foglalkoztatáspolitika változásairól HÖOK – SAGE projekt Készítette: Szabó Imre Statisztikai adatok az ifjúsági munkanélküliségről A munkanélküliségi ráta alakulása a 15-24 évesek körében EU-27
% 28,0
Magyarország
26,0 24,0 22,0 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012. I. név
A Nemzetgazdasági Minisztérium aktív munkaerő-piaci politikájának főbb pontjai1
- Az álláskeresők minél nagyobb hányadának elérése az elhelyezkedést ösztönző és segítő munkaerő-piaci szolgáltatásokkal és támogatásokkal. - Aktív álláskeresés és munkavállalás az elsődleges munkaerőpiacon a gazdaságilag aktívabb régiókban, míg a hátrányos helyzetű térségekben értékteremtő többletkompetenciákat eredményező közfoglalkoztatás. - Átláthatóbbá, egyszerűbbé vált a foglalkoztatási célú támogatások rendszere. - Célzottabbá tenni a munkaerő-piaci képzések támogatását. - Összehangolni a hazai és az uniós forrásból finanszírozott foglalkoztatási programokat, javítva ezáltal a célzottságukat és az eredményességüket. - A munkavállalók mobilitásának növelése. - A szakképzési rendszer átalakítása. - Külön a pályakezdőknek és a foglalkoztatóknak szóló speciális támogatások és kedvezmények. 1
dr. Jáczku Tamás előadása - Ifjúság, Munkanélküliség (?) c. konferencia, PPKE JÁK
18-35 év közöttiek részvétele az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben
Kormányzati programok Munkahelyvédelmi akcióterv 25 év alattiaknál a korhatár betöltéséig bruttó munkabér, de max. 100 ezer Ft-ig 14.5% adókedvezmény. Pályakezdőknél a foglakoztatás első két évére 27% adókedvezmény illeti meg a munkáltatót. Pályakezdő az, aki legfeljebb 180 biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik.
Első munkahely garancia program Alanya: pályakezdő, aki tanulmányai befejeztével nem szerzett álláskeresési járadékra jogosultságot. Mértéke: bér és szoc. ho. adó 100%, továbbá utazási költségek. Időtartama: 4 hónap. Forrás: 3.6 Mrd. Ft.
Fiatalok vállalkozóvá válását segítő támogatás 18-35 közöttiek Képzés: Vállalkozó ismeretek (pénzügy, marketing, jog) Tőketámogatás: 3 millió Ft vissza nem térítendő. Forrás: 7 Mrd Ft.
Fiatal gazdák induló támogatása 18-40 közöttieknek, akik mezőgazdasági üzem vezetőjeként először kezdenek gazdálkodni. Forrás: 4 Mrd Ft.
Civil foglakoztatási programok támogatása Hátrányos helyzetű pályakezdők beilleszkedése. (5 Mrd Ft)
Gyakornoki program Munkatapasztalat szerzéshez bértámogatás illetve a mentor részére járulék. (8.5 Mrd Ft)
Ifjusag.hu projekt Tehetségkutatás , karrierfejlesztés , lemorzsolódás csökkentése.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és aránya
Legfontosabb jogszabályi változások Az új Munka Törvénykönyve2 A tavaly év végén elfogadott törvény megítélése továbbra is igen ambivalens. Az, hogy új törvény született, önmagában pozitív, az 1992-es Munka törvénykönyve több tekintetben elavult, korszerűtlen jogszabály volt. Az új törvény jobban közelít a valósághoz, realistább képet tükröz és vitathatlanul illik a közelmúltbéli nemzetközi munkajogi „trendbe”, és az Európai Uniós munkajogi modernizációról szóló Zöld Könyv irányvonalainak is megfelel (noha az EU időközben némileg már „túllendült” a flexicurity bűvkörén). Pozitívum, hogy jogtechnikai szempontból az új joganyag sokkal koherensebb és áttekinthetőbb, szemben az 1992-es, számtalan alkalommal módosított, áttekinthetetlen, fogalmaiban korszerűtlen Munka Törvénykönyvével, ezért a napi jogászi munkát minden bizonnyal egyszerűsíteni fogja.
2
Kun Attila előadása - Átalakulóban a munka világa c. konferencia, PPKE JÁK
A Polgári Törvénykönyvvel való viszony számos helyen rendeződik. A törvény a bírói gyakorlatnak a korábbiaknál talán még nagyobb teret enged, több olyan fogalmat is használ, melyek pontos értelmezését és jelentését most még nem láthatjuk (pl. méltányos mérlegelés, a kártérítési jognál az előre láthatóság, bizalom), amit a bírói gyakorlat tölt majd meg tartalommal. Az új törvény megítélése kapcsán a legnagyobb vitát a célrendszere váltja ki. Vitatható, hogy lesz-e szerepe a versenyképesség fokozásában és a foglalkoztatás bővítésében. A munkajog „eszközként” önmagában erre nem alkalmas, ezért az ezzel kapcsolatos elvárások elhibázottnak tűnnek a tudomány szemüvegén át. Kétségtelen, hogy a Munka Törvénykönyvének a gazdaság fejlődését is kell szolgálnia, de nem csak materiális (növekedési) értelemben, hanem az emberi „önkiteljesedés” is lényegi szemponttá kell, hogy váljon (Amartya Sen - A fejlődés, mint szabadság). Megalkotásában látszik a munkáltatói szféra kiemelt szerepe, de a szabályozás túl rugalmassá válása a kívánt célok elérése ellen is hathat. Az új törvény több ponton visszavesz a munkavállalók védelméből, ami túl nagy áldozatnak tűnhet, felesleges társadalmi feszültségeket kelt. Igaz, hogy a foglalkoztatás olcsóbbá is válhat, de ez nem jelenti automatikusan a foglalkoztatási igények növekedését, ami munkahelyeket eredményezne. Az előadó OECD- és EU-s adatokkal támasztotta alá, hogy a magyar munkajog már eddig is kellően rugalmas volt, és hogy a további rugalmasítás nem eredményez automatikusan új munkahelyeket. Kun Attila kiemelte, hogy az új törvény nem igazán „felhasználóbarát”, sokkal inkább egy kifinomult jogászi munka, így gyakorlati alkalmazásában nagy szükség lesz munkajogászi professzionalizmusra. Szintén utalt arra az előadó, hogy munkajogi kódexet nem célszerű „válságmenedzsment” jelleggel, „kapkodva” alkotni, hiszen a munka világának „alkotmányáról” van szó valójában. A törvény általi kötelező szabályozás helyett nagyobb tere lesz a felek megállapodásainak és a kollektív szerződéseknek (illetve ezt pótlólag – bizonyos feltételekkel – az üzemi megállapodásoknak, amely szabályozás számos problematikus kérdést vet fel mind dogmatikai, mind gyakorlati szempontból). Ennek az – egyébként támogatandó, a kollektív szerződések szerepét növelő – elképzelésnek több ponton mond ellent a szakszervezeti jogosítványok csökkentése, amely az érdekharcot kiegyenlítetlenné teszi, különösen ott, ahol nincs munkavállalói szervezettség. A nyári tervezet igaz több szempontból „puhult”, de így is szűkül a tisztségviselőknek járó munkajogi védelem és a kollektív jogosítványok köre. Negatívum, hogy a törvény több bizonytalan elemet, fogalmat is tartalmaz. Ilyen pl. az elszámolási időszak, amely igen nehezen értelmezhető, és így visszaélésekre is alapot teremthet.
A részletek elemzése nélkül megemlíthető, hogy szintén aggályos elem, hogy végső soron „olcsóbb lehet” a munkaviszony jogellenes megszüntetése a munkáltatóknak, ami az egész munkajogi szabályozás értékét kérdőjelezi meg, neutralizálja annak jelentőségét. Új elemként jelenik meg a munkavállalói biztosíték intézménye, amely a kártérítési igény kielégítésére használható fel. Bizonyos elemek kimaradása sajnálatos. Ilyen a (tervezetekben még szereplő) független munkaügyi
vizsgálat
intézménye,
amely
–
megtámogatva
a
munkavállalói
panasz
jogintézményével − alternatív jogérvényesítési eszközzé fejlődhetett volna. Szintén sajnálatos, hogy az eredeti tervezethez képest kimaradt a törvényből a munkavállalóhoz hasonló jogállású − az ún. „szürke zónában” foglalkoztatott − személyek jogállásnak rendezése. Látható tehát, hogy az új szabályozás számos lényegi változást hordoz, a munkajogot egyértelműen a polgári joghoz közelíti. Teljes és világos képet azonban a bírói gyakorlat „kifejlődése” után kaphatunk, ami még hosszú évekbe telhet.
Oktatásügyi változások és a munkaerőpiac
Új szakképzési, köznevelési és felsőoktatási törvény Finanszírozás átalakítása Képzési rendszer felülvizsgálata
Munkaerő-piaci kapcsolat3 „Tovább élnek azok a tévhitek, hogy túlképzés és diplomás munkanélküliség van Magyarországon, miközben a nemzetközi összehasonlítások alapján mind az egyén, mind a társadalom számára kiemelkedően magas megtérüléssel jár a felsőoktatásba történő beruházás.
2012-ben a kormányzati kommunikáció és a média sokat foglalkozott a felsőoktatás és a munkaerőpiac vélt és valós kapcsolataival. Közös vonása volt ezeknek a megnyilvánulásoknak, hogy sem a Központi Statisztikai Hivatal, sem a Magyar Tudományos Akadémia által megjelentetett éves munkaerő-piaci adatokra, elemzésekre, sem a diplomás pályakövetési rendszer már megjelent eredményeire vagy más – nemzetközi összehasonlításra alapot teremtő – adatokra nem hivatkoztak. Az e témában az utóbbi három évben megjelent szakértői tanulmányok, cikkek visszhangtalanok maradtak. 3
BCE Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja: Magyar Felsőoktatás, Stratégiai helyzetértékelés 2012
A mértékadó OECD-statisztikák és az Eurostat adatai is azt mutatják, hogy a közép- és keleteurópai országokban a tanulásba fektetett összeg sokkal magasabb megtérüléssel jár, mint a már megállapodott nyugati gazdaságokban. A tanulás (a diploma) magasabb béreket eredményez – különösen a hozzánk hasonló országokban. Míg az OECD országokban – miként például a szomszédos Ausztriában is – a felsőfokú végzettségűek átlagosan másfélszer többet keresnek a középfokú végzettségűeknél, addig hazánkban több mint kétszeres a felsőfokú végzettségűek előnye. Ha a felsőfokú végzettségűek munkanélküliségi arányait nézzük az európai országokban, Magyarország nagyon jól áll ebben az összehasonlításban, és különösen jó a diplomások helyzete az alapfokú végzettségűekkel szemben, mert ott Magyarország – sajnos – a sereghajtók között van. A munkanélküliségi arány feleződik, ahogy haladunk felfelé a képzettségi létrán. Az alapfokú végzettségűek körében tapasztalt több mint 20%-os munkanélküliségi arány a középfokú végzettségűeknél 10% alá, míg a felsőfokú végzettségűeknél 5% alá süllyed.
A legújabb kutatások azt mutatják, hogy amint telítődik a diplomásokkal a piac, stabilizálódik, majd megfordul a jelzett trend. A felsőfokú végzettségűek aránya a teljes 25 év feletti lakosság körében 2010-ben már 20% volt Magyarországon, amely meghaladta az Ausztriára jellemző 19%-ot, jóllehet az EU27 csoport 24%-os átlagértékétől még elmarad. Az EU 2020-ra a 25-34 éves lakosság körében célul tőzött 40%-os diplomás arányának elérését is szolgálták a 2011-ig mutatott magas beiskolázási arányok Magyarországon. A 2010-ben mért 26%-os aránnyal viszont már magunk mögött hagytuk Ausztriát és Németországot.” Tévhitek, összetevők4 Az ifjúsági munkanélküliség növekedése nem egy kifejezett hazai trend, hanem összeurópai jelenség, mely a gazdaságilag sebezhetőbb országokat a vártnál is jobban érintette a válság tetőzésével. Magyarország a 15-24 év közötti korosztálynál a maga 28%-os mutatójával a leginkább érintett országok között szerepel. Még érdekesebb azonban a statisztikákban az, hogy a foglalkoztatottak milyen végzettséggel bírnak. Az EU 27 adataival összehasonlításban a korosztálynál az alapfokú végzettségűeknél a foglalkoztatási ráta Magyarországon 4.9%-os (EU 27-nél 19,4), a középfokú végzettségűeknél 28.6%-os (EU 27-nél 44,4%), a felsőfokú végzettségűeknél pedig 56.3%-os, ami magasabb(!), mint az EU 27 átlaga (56%). (Forrás: Eurostat) A hazai munkanélküliség korosztályi eloszlása valóban torz, ahogy ezt számos statisztika is mutatja. Közismerté vált egy nagymintás ifjúságkutatás eredménye is, miszerint egy felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal három hónapon belül nagy valószínűséggel munkába tud állni.
4
Szabó Imre, HÖOK elnökségi tag - ifjúsági munkanélküliség és a „tarthatatlan” felsőoktatás
Szét kell választani tehát a végzettség szerinti elhelyezkedést és a munkaerőpiacra történő általános belépést, melyet a diploma bizonyíthatóan megkönnyít. Azokat a hivatkozott lemorzsolódási, bennragadási adatokat, melyekre a Kormányzat sokszor hivatkozott, az intézményi Diplomás Pályakövetési Rendszerek is egyértelműen cáfolják. A finomhangolás és egyes szakok, szakmacsoportok, intézmény-struktúrák felülvizsgálata természetesen szükségessé vált az elmúlt években. Az a fajta központi – kizárólag fiskális szempontok szerint zajló – átalakítás, mely nélkülözi a gazdaság élet helyi szereplőinek érdemi bevonását, ami hatástanulmányok és szakmailag alátámasztott közép és hosszútávú koncepciók hiányában ad hoc módon kerül hétről hétre bejelentésre, aligha javíthatja a csekély mértékben jelen levő diplomás munkanélküliséget és a tanult szakmákban való elhelyezkedések esélyét. Ahogy a felvázolt adatokból is kitűnik, az ifjúsági munkanélküliségnek és a felsőoktatás esetleges “fogyatékosságainak” sok köze nincs egymáshoz. Az összetevők nagy része az alap és középfokú oktatás, kiváltképp a hazai szakképzés rendszerében keresendő. A keresetvezéreltség kialakítása utóbbinál a gazdasági szereplők érdemi bevonásával történik (RFKB, illetve MFKB rendszer), a duális, német minta sikeressége is ez, melyet remélhetőleg sikeresen alkalmaz Magyarország is a jövőben. A valós okokat tekintve hiányzik a központi pályaorientációs tevékenység, már jóval a harmadfokú oktatásba történő belépés előtt (az alapjogi biztos által kezdeményezett Munka Méltósága projekt egyik fő megállapításaként is ez szerepel), alacsony a területi mobilitási készség, aránytalan a munkaidő-felhasználásának szabályozása (érdemes lenne az új Munka Törvénykönyvének hatásait ezen a terület is felülvizsgálni, hogy javítson az elhelyezkedési esélyein), az átlagosnál jóval nagyobb részvétel az atipikus foglalkoztatási formákban. Nem mehetünk el a kényszerűen növekvő nyugdíjkorhatár mellett, mely a fiatal munkavállalók belépését nehezíti meg. A legfontosabb összetevő a munkaerőpiacon megszervezett tapasztalatok hiánya. Utóbbin egyébiránt az új felsőoktatási szabályozás sem segít, a kötelező szakmai gyakorlatok hatékonysága finoman szólva kérdéses. Ezek azok az érdemi összetevők, melyek sürgős lépéseket igényelnek a Kormányzattól. A most meghirdetett korosztályt segítő programok, az első munkahely garancia (25 év alattiaknál a korhatár betöltéséig bruttó munkabér, max. 100 ezer Ft-ig 14.5% adókedvezmény, a foglakoztatás első két évére 27% adókedvezmény illeti meg a munkáltatót, gyakornoki program) és a szakmunkás bérminimum emelése előre mutatnak, érdemi hatást azonban remélhetőleg a meghirdetett Európai Uniós Ifjúsági Garanciaprogram és további kiegészítő intézkedések válthatnak ki.
Szakképzési változások5 Változások alapjai •
Az új szakképzési törvény elfogadása
(2011. évi CLXXXVII törvény) •
Az új szakképzési hozzájárulási törvény elfogadása
(2011. évi CLV. törvény) •
A „Gyakorlati normatíva” kormányrendelet megjelenése
(280/2011. (XII. 20.) kormányrendelet) •
Az új OKJ megjelenése
(150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet) •
Az új „Követelménymodul” kormányrendelet megjelenése
(217/2012. (VIII. 9.) kormányrendelet) •
5
Az NGM hatáskörébe tartozó szakmák (77 db) szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló miniszteri rendelet (27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet)
Modláné Görgényi Ildikó, főigazgató-helyettes, NMH Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság – új szakképzési modell, előadás, PPKE JÁK
Főbb módosítási pontok a szakképzési törvényben: •
Tanulószerződés kötése már a 9. évfolyamon is
•
A szintvizsga szabályainak módosulása
•
A szakiskolai oktatásban biztosítandó közismeret
•
A szakképzési tantervi ajánlások megjelentetése
•
Egyes átmeneti szabályok megváltoztatása
A szakképző iskolai intézmények átszervezése •
az önkormányzati szakképző iskolák állami fenntartásba kerülnek
•
az állami fenntartók tekintetében valós és kötelező integráció, az uniós projektben érintett TISZK-ek esetében a projekten belül
•
az állami és önkormányzati kör intézményeinél létrejönnek a koncepció szerinti holland típusú, tagintézményes nagy szakképző iskolák már az uniós projektek fenntartási időszakában
•
állami fenntartás: EMMI irányítása alatt
•
fenntartás és működtetés: nagy szakképző iskolák működtetője az állam (2013 szeptemberétől)
•
202/2012. (VII. 27.) Korm. rend. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról
•
Szakképzés: megyei szintű koordináció
Hiányszakmák a 2013/2014-es tanévben •
A jogszabályban, illetve az RFKB-k/MFKB-k által meghatározott hiányszakmákban tanulók kiemelt támogatásával a gazdasági szereplők igényeinek kielégítését kívánják elősegíteni.
•
A 2013/14-es tanévre meghatározott hiányszakmák közül sok szakma az ország több megyéjében is hiányszakmának minősül, ezáltal az adott szakmát választók későbbi munkavállalásának lehetőségei földrajzi tekintetben is tágabbak.
Iskolaszövetkezetek Diák. Munka. Lehetőség – a hazai iskolaszövetkezeti rendszer bemutatása6 Kücsön Gyula előadásának bevezetőjében bemutatta a hazai iskolaszövetkezeti rendszer felépítését. Az ISZOSZ, az iskolaszövetkezeti szektorban tevékenykedő vállalkozások érdekvédelmi szervezete, a szakmai szövetségbe tömörült 26 vállalkozás közül 14 iskolaszövetkezetet tömörít és 5 milliárd forintot meghaladó árbevétellel rendelkezik (a teljes piac becsült mérete kb. 20 milliárd forint). Feladataik között szerepel az önszabályozás, üzleti etikai normák felállítása, legális működés feltételeinek megteremtése, szakmai párbeszéd folytatása a kormányzattal, hatóságokkal, társszervezetekkel, az új tagok bevonása és a diákmunka népszerűsítése országos szinten. Magyarországon, – az ebben a szektorban – tevékenykedő érdekvédelmi szervezetek vállalkozásainál dolgozó diákok száma 130.000 fő körül mozog, az átlagosan ledolgozott munkanapok száma tagonként 20-25 nap/év. (A KSH adatai szerint a nappali tagozaton tanulók kb. 20%-a vesz részt valamilyen diákmunkában.) Előadásában kitért a hallgatók előtt rendelkezésére álló lehetőségekre és kvázi megélhetési „forrásokra” (ösztöndíjak, diákhitel, diákmunka, és a tanulmányi szerződés). Az oktatásügyben zajló jogszabályi (és financiális) reform kapcsán megjegyezte: „a változások következtében kiemelt szerepet kap a jövőben az öngondoskodás, amiben az iskolaszövetkezeteknek fontos szerepe kell, hogy legyen”, hivatkozott a 2010. évi Diplomás Pályakövetési Kutatásra, kiemelte: „a diplomás hallgatók 40%-a már a diákévek alatt is szerez munkatapasztalatot”. Az iskolaszövetkezeti munka előnyeit a következőképp foglalta össze: „a tagoknak biztonságos munkafeltételeket és tapasztalatszerzést, a partnereknek garanciát, az államnak legális, áttekinthető foglalkoztatást, a költségvetésnek adóbevételt, a megrendelőnek pedig a legkedvezőbb árú munkaerőpiaci megoldást biztosítják”. 2011-ben az érdekvédelmi szervezetek hatékony fellépésnek eredményeképp a Kormány rendezte a diákmunka jogi környezetét, megszűnt az érdekellentét a munkaerő-kölcsönzők és az iskolaszövetkezetek között. Konkrét intézkedések között szerepel a Munka Törvénykönyvének nyári módosítása (2011. augusztus 1.), a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény (Met.), a diákmunka munkaerő-kölcsönzéssé való átminősítésének lehetetlenülése, valamint az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) a bejelentési kötelezettség előírása. 6
Kücsön Gyula, ISZOSZ elnök, előadás, PPKE JÁK (az összefoglalót írta: Szabó Imre)
Kücsön Gyula kiemelte: „a Kormány továbbra is támogatja az iskolaszövetkezetek belüli munkavégzést”, példaként említette a szociális hozzájárulási adómentesség szükségességét a diákmunka versenyképességéért, valamint, hogy ez a foglalkoztatási forma a legolcsóbb legális munkaerő-piaci megoldás, amely a versenyszférának, a cégeknek is előnyöket biztosít, hiszen költségként elszámolható, minimális adminisztrációval jár (a részfeladatokat átvállalják az iskolaszövetkezetek) és szakember-utánpótlást biztosít. Hosszabb távú célként fontosnak tartja, hogy a gyakorlati képzés mindenki számára termeljen hasznot, az iskolaszövetkezetek részvételével pedig a piaci igényeknek megfelelő képzések kerüljenek kidolgozása. Az ország érdeke, hogy a diákfoglalkoztatás, mint a munka világába történő bevezetés legfontosabb „eszköze” meghonosodjon, ehhez elengedhetetlen az a stabil, kiszámítható jogszabályi környezetet, amiben az állam megfelelően támogatja a diákok öngondoskodását. Az ISZOSZ mindezek eléréséért a jövőbeni együttműködés megerősítését kezdeményezi a hallgatókkal, az oktatási intézményekkel, a gazdasági szereplőkkel és a kormányzattal, hogy a meglévő szabályozás (felül)vizsgálata és esetleges korrekciója a lehető legtöbb véleményt bevonva történhessen meg a jövőben.
Függelék Munkaügyi jogszabályok: 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.), 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.), 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.), 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről (Kttv.), 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről, 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, 1989. évi VII. törvény a sztrájkról, 2003. évi XXI. törvény az európai üzemi tanácsok létrehozásáról, 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról, valamint az egyes adó- és társadalombiztosítási jogszabályok (pl. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról). A hatályos jogszabályok: https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso Honlapok, elérhetőségek Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat - www.munka.hu Közigazgatási Közszolgáltatások Központi Hivatala (pl. erkölcsi bizonyítványhoz) http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php Nemzeti Adó- és Vámhivatal - http://nav.gov.hu/ Nemzeti Munkaügyi Hivatal - www.ommf.gov.hu Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat http://www.tpk.org.hu/engine.aspx?page=tpk_MKDSZ_A_szervezetrol Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet - http://ncsszi.hu/ Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) - www.ilo.org Európai Bizottság, szociális ügyek - http://ec.europa.eu/social/home.jsp?langId=hu Európai Szociális Karta, Európai Tanács http://www.coe.int/T/DGHL/Monitoring/SocialCharter/ Európai Bíróság - curia.eu EURES: Az Európai Foglalkozatás Mobilitási Portálja - http://ec.europa.eu/eures „Youth on the Move” program - http://europa.eu/youthonthemove/euprogrammes_work Jogpont Plusz – ingyenes jogsegélyszolgálat - http://jogpontplusz.hu/ Európai Szakszervezeti Szövetség - www.etuc.org Munkáltatói szervezetek - BUSINESSEurope - www.businesseurope.eu Közösen a Jövő Munkahelyeiért Alapítvány - http://www.kjmalapitvany.hu/ Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája - http://www.hook.hu/ Országos Foglalkoztatásért Közalapítvány (Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság) - www.ofa.hu Helsinki Bizottság www.helsinki.hu
