Összefoglalás Dr. Schmidt István - Dr. Veszprémi Károly - Dr. Hunyár Mátyás: Szinkrongép forgó transzformátoros kefenélküli gerjesztőjének optimális üzeme A cikk tekercselt forgórészű szinkrongépek háromfázisú forgó transzformátoros kefenélküli gerjesztésével foglalkozik. A forgó transzformátoros gerjesztő egység működését alapvetően megszabja a forgó diódás híd kommutációja, amit elsősorban a gerjesztőgép rotorköri tranziens induktivitása befolyásol. Adott forgó transzformátoros gerjesztő egység akkor használható ki a legjobban, ha a gerjesztőgép rotorköri tranziens reatanciája és a szinkrongép gerjesztőköri ellenállása illesztve van egymáshoz. Forgó transzformátoros kefenélküli gerjesztésnél is szabályozható a közvetlenül nem érzékelhető gerjesztőáram, mivel az a gerjesztőgép mérhető állórész áramából kiszámítható. A cikk ismerteti az illesztés szabályát és a gerjesztőárammal arányos jel előállításának a módját. Dr. Vetési Emil: Tervezői gondolatok erősáramú elosztók csoportosításáról, kezeléséről, elhelyezéséről és kialakításáról. A szerző a kisfeszültségű, erősáramú elosztókat a szabványok és a tervezői gyakorlat alapján csoportosítja. A kezelési, elhelyezési, kialakítási szempontok és tervezési elvek alkalmazását példákkal mutatja be "többfunkciós" épületekben. Madarász Tibor: 50 éves a TITÁSZ és a többi vidéki áramszolgáltató 50 éves fennállása során mind a TITÁSZ, mind a többi, hasonló korú vidéki áramszolgáltató ezen időszak nagyobbik részében igen nehéz politikai-gazdasági viszonyok között működött, korszerűtlen technikával ellátva, anyagilag sem megbecsülve. Ennek ellenére sikerült-e cikk írójának véleménye szerint is - már a rendszerváltást megelőzően is egy jól szervezett, folyamatosan nyereséget hozó, a fogyasztók megelégedettségét kivívó áramszolgáltatást teremteni. Ezt csakis az ebben az iparban dolgozók többletmunkája, szaktudása és szakmaismerete tette lehetővé. Ez egy jó alapot jelenthet utódainak, hogy az elkövetkező jubileumok során az ő munkájukról is hasonló - vagy még jobb! - értékelés születhessen. Mikolics Mihály: Új csoportos alkotástechnikai munkamódszer az ún. H-l-D-a-K eljárás bemutatása Aszerző az erősáramú berendezések hatékony karbantartásának stratégiai továbbfejlesztésének egy lehetséges módját ismerteti. A cikk szervesen kapcsolódik a 2001. áprilisi számban ! megjelent "hatékony módszer erősáramú berendezések karbantartására - tervezésére" című íráshoz. 366
Summary
Zusammenfassung
Dr. I. Schmidt - Dr. K. Veszprémi - Dr. M. Hunyár. Service of Synchronous Machine with Rotating Transformer Brushless Exciter The paper deals with the three phase rotating transformer brushless exciter of wound rotor synchronous machines. The working of the rotating transformer exciter unit is basically determined by the commutation of the diode bridge, which is primarily influenced by transient inductivity of the exciter's rotor circuit. A given rotating transformer exciter unit can be best exploited in that case when the transient reactance of the exciter's rotor circuit and the resistance of the exciter circuit are matched to each other. In the transformer brushíess exciters the non perceptible exciting current can alsó be controlled because it can be computed from the measurable current of the exciter's stator. The paper introduces the rules of matching and the production method of a sign proportional with the matching current.
Dr. I. Schmidt - Dr. K. Veszprémi - Dr. M. Hunyár. Optimaler Betrieb des bürstenlosen Erregers von Synchronmaschinen-Drehtransformatoren Der Artikel bescháftigt sich mit der Erregung bürstenloser Dreiphasen-Drehtransformatoren der Synchronmaschine mit gewickeltem Rotor. Die Betriebsweise der Drehtransformator - Erregereinheit wird durch die Kommutation der Drehdiodenbrücke bestimmt. Dies wird in erster Linie durch transiente Induktivitát des Rotorkreises der Erregermaschine beeinflusst. Die Drehtransformator-Erregereinheit kann dann am bestén ausgenützt werden, wenn die Reaktanz des Rotorkreistransienten der Erregermaschine und der Widerstand des Erregerkreises der Synchronmaschine miteinander zusammen gepasst sind. Der unmittelbar nicht wahrnehmbare Erregerstrom ist auch bei der bürstenlosen Erregung des Drehtransformators regulierbar, da dieser Strom vom Stánderstrom kalkulierbar ist Der Artikel informiert über die Regei der Passung und erklárt auch wie das mit dem Erregerstrom proportionale Signal erzeugbar ist.
Dr. E. Vetési: Designer's Ideas for Grouping, Handling, Installing and Design of Heavy Electrical Distribution The author groups the iow voltage heavy efectrical distribution according to the standards and the designer's experience. The handling, installing, design points of view and the application of planning principles exhibit the "multi-function" buildings. T. Madarász:The TITÁSZ and Other Provinciái Power Suppliers are 50 Years Old In the 50 years long course of existance of the TITÁSZ, similarly to the other similar old provincia! current suppliers worked among hard political and economic conditions in the most part of this period, provided with out-of-date technics and financially not honoured either. In spite of these it succeeded - according to the author of the paper too - to create a well organized, continuously profit conveying current supply. It deserved the contentment of the consumers. This could be possible but with the excess work the professional knowledge and expert knowledge of the personnel of the power industry. This may give good base for the descendants to gain similar good evaluation of their work in the forthcoming jubilees. M. Mikolics: The Introduction of the New Collective Product-Technical Working Method the H-l-D-a-K Procedure The author reviews one possible method for the strategic onward development of effective maintenace of heavy electrical equipment. The paper joins organically to the article: "Effective Method for Maintenance Planning of Heavy Electrical Equipments" published in the April 2001 issue of the Elektrotechnika periodical. 2001. 94. évfolyam 11. szám
Dr. E. Vetési: Gedanken eines Projektanten über die Gruppierung, Bedienung, Anordnung und Ausbildung von Starkstromverteilungen Der Verfasser gruppiert die NiederspannungsStarkstromverteilungen auf Grund der Normen und Praxis. Er zeigt Anwendungen der Gesichtspunkte von Gruppierungen, Bedienung, Anordnung und die Projektantprinzipien anhand der Beispiele in Mehríunktions-Gebáuden. T. Madarász: 50 Jahre TSTÁSZ und die übrigen regionalen EVU-s lm überwiegenden Teil der vergangenen 50 Jahre seit ihrer Gründung waren sowohl das Unternehmen TITÁSZ, als auch die übrigen EVU-s in der Provinz gleichen Alters, unter sehr schwierigen politisch-wirtschaftlichen Verháltnissen in Betrieb; mit veralteter Technik ausgestattet und mit geringen finanziellen Mitteln. Trotzdem ist es gelungen - auch nach Meinung des Autors - schon vor der Wende ein gut organisiertes, kontinuerlich gewinnbringendes EVU zur Zufriedenheit der Verbraucher zu schaffen. Erreicht wurde dies nur durch den uneigennützigen Einsatz der Bescháftigten in diesem Industriezweig, durch ihr Fachwissen und ihre Branchenkenntnisse. Für unsere Nachwelt ist das etn guter Umstand, damit über ihre Arbeit im Verlauf der folgenden Jubiláen auch eine áhnliche - oder noch bessere - Würdigung entstehen kann. M. Mikolics: Prásentation der neuen GruppenArbeitsmethode, des sog. H-l-D-a-K Verfahrens Der Autor stellt eine mögliche Form der strategischen Weiterentwicklung effektiver Wartung von Starkstromeinrichtungen vor. Der Artikel steht in organischem Zusammenharig zur Veröffentlichung in unserer Aprilnummer 2001 "Effektive Methode für die Wartung von Starkstromeinrichtungen:" 367
Villamos gépek
Szinkrongép forgó transzformátoros kefenélküli gerjesztőjének optimális üzeme Schmidt L, Veszprémi K., Hunyár M. 1. Bevezetés Az utóbbi időben a tekercselt forgórészű szinkrongépek nagy részét kefenélküli gerjesztéssel készítik. A gyakorlatban az 1. ábrán látható kétféle megoldás terjedt el, az a. ábrában kifordított szinkrongenerátor, a b.-bcn forgó transzformátor (tekercselt forgórészű aszinkron gép) a G gerjesztőgép. Az SZ szinkrongépet mindkét esetben a G gerjesztőgép háromfázisú forgórészéhez csatlakozó DG diódás egyenirányító gerjeszti. Mivel a DG diódás híd együtt forog a szinkrongép forgórészével, így a gerjesztő-tekerccsel közvetlenül, csúszógyfírú'k nélkül összeköthető. Ez az un. kefenélküli, forgódiódás gerjesztés. A diódás hídból adódóan mindkét kapcsolásra jellemző, hogy forszírozni csak a gerjesztőáram növekedését lehet, csökkenését nem. Hálózati szinkrongéphez mindkét megoldás, fordulatszám szabályozott szinkrongéphez (pl. áramirányítós szinkronmotorhoz) a b. szerinti változat alkalmazható, mivel álló állapotban csak ez képes gerjesztésre. A következőkben a forgó transzformátoros változattal foglalkozunk.
Wi
W
DG
X
/. ábra Szinkrongépek kefenélküli gerjesztői a. forgódiódás szinkrongenerátor, b. forgódiódás forgó transzformátor
2. Forgó transzformátoros kefenélküli gerjesztő Az 1 .b. ábrában a gerjesztőgépet az ÁG jelű háromfázisú szaggató táplálja. A háromfázisú szaggató felépíthető tirisztor párokból (2.a. ábra), vagy IGBT tranzisztorokból (2.b. ábra). A gerjesztőáramot a szaggató kimeneti feszültségének Ui alapharmonikusa szabja meg, ami tirisztoros szaggatónál fl(=50Hz frekvenciájú gyújtásvezérléssel, tranzisztorosnál nagyfrekvenciás impulzus szélesség modulációs vezérléssel változtatható. Az Ui feszültség egyben a gerjesztőgép fi=fH frekvenciájú, illetve cü,=27if [ körfrekvenciájú tápfeszültségének az alapharmonikusa. Dr. Schmidl István egyetemi tanár Dr. Veszprémi Károly tan szék vezető, egyetemi docens Dr. Hunyár Mátyás egyetemi docens a MEE tagjai. BME Villamos gépek Tanszék oktatói
368
-EH f
f f
fH
H
U
h-
H
^
—£ +&-
U
1*UH
Q)
2. ábra Háromfázisú szaggató kapcsolások a. tiriszloros szaggató, b. tranzisztoros szaggató
W|=Wj/p a mező szög-sebessége a p póluspárú gerjesztőgépben, W a szinkrongép és a gerjesztőgép forgórészének a közös szögsebessége, S = (W\ -W) IV^ a gerjesztőgép szlipje. A G gerjesztőgép állórész ellenállását elhanyagolva a kapocsfeszültség megegyezik az indukált feszültséggel: U 1 = U Í ) = ( Ú | 4 J I . Ha az alapharmonikus állórész feszültség U | = c o n s t . , akkor a G gerjesztőgépben v P]=U]/(0[=const. az állórész fluxus, illetve állandó a y r = í í \ y , rotorköri tranziens fluxus alapharmonikusa (á a forgó transzformátor áttétele álló állapotban). Ez a fluxus a gerjesztőgép háromfázisú forgórészében álló állapotban Uro = WjH^ ~áUa amplitúdójú ős f] frekvenciájú, forgó állapotban Ur = CO/F, = SáUn = 5£/mamplitíidójú és o}r=S(Oi körfrekvenciájú alapharmonikus feszültséget indukál. A következőkben ás 1-gyei számolunk, ekkor a gerjesztőgép rotorra redukált fluxusos. Park-vektoros helyettesítő vázlatát a 3.a. ábra mutatja. A gerjesztőgépben a mezőt az SZ szinkrongép és a G gerjesztogép közös W szögsebességével szemben célszerű forgatni, hogy S>1 legyen. Ahhoz, hogy ez mindkét forgásiránynál teljesüljön, a forgásiránytól függően G állórészének a táplálásánál fázissorrendet kell váltani. Mivel egyszerre kell fázissorrendet váltani a szinkrongépben és a gerjesztőgépben, így ezt egy közös fázissorrend logika vezérelheti. A gerjesztőgép forgórészének feszültség igénybevételére tekintettel célszerű a maximális szlipet S m a x » 2-re korlátozni. Ha a szinkrongép fji=50Hz-nél nagyobb frekvenciával is üzemel, akkor szokás a gerjesztőgépet a szinkrongépnél kisebb pólusszámúra választani. Nagyfrekvenciás IGBT-s szaggatót feltételezve gyakorlatilag szinuszos a táplálás és a forgórészben is szinuszos um ,u'^ »»„ fázisfeszültségek indukálódnak. így állandósult üzemben a forgórészben indukálódó feszültségek Park-vektora körforgó
ü; = t/yv = SUJ**1 m SáU^'.
(1)
A gerjesztőkör Le induktivitását végtelen nagynak véve sima a gerjesztőáram:ig(t) = Ig . Az S>1 szlip miatt 50 Hz-nél nagyobb az
jKff 1*
LnRíOO
a) 3. ábra Forgó transzformátoros gerjesztő helyettesítő vázlatai a. gerjeszlögép fluxusos helyettesítő vázlata, b. gerjesztő egység helyettesíts vázlata
ELEKTROTECHNIKA
Villamos gépek f,=Sf i rotorköri frekvencia, és ezáltal a DG diódás híd kommutációja szempontjából G rotor ellenállása elhanyagolható az Lr rotorköri tranziens induktivitás mellett. E közelítésekkel a forgó transzformátoros kefenélküli gerjesztőre a 3.b. helyettesítő ábrát kapjuk és erre állandósult állapotban alkalmazható a klasszikus áramirányító elmélet [I].
,oí=30°
zo
2.1. Állandósult állapot A DG hídkapcsolású diódás egyenirányítónak három (I, II és III) üzemállapota van. Az I tartományban a=0° a gyújtásszög és 0°< 8 < 60° fedési szög, a II tartományban 8=60° fedési szög mellett 0°< a < 30° szögű látszólagos gyújtáskésleltetés alakul ki, a III tartományban a^30° a gyújtásszög és 60°< 8 <120° a fedési szög. Normális üzemben DG az l-es és esetleg a Il-es tartományban dolgozik. Az alábbiakban megadott összefüggések erre a két tartományra érvényesek. A gerjesztő feszültség Us és a gerjesztőáram Ig középértéke és az Rg=UE/Ig gerjesztőkön ellenállás: Vf = SUs„[cosa + cos(a + 5)] / 2, Ig = Jarjcwa - coí(a + 8YJ/2, (2a,b) Uga = (3/ n)43Vni, lz~lfrl(W-',) " V„ '(<»ú)> (2C.(J) Rx = SR^ctg® I 2)ctg(a + 5/2), Rxo = (3/ njco^,. ' (3a.b) Itt U g í ) az állóállapoti üresjárási gerjesztő feszültség, \t a rotoréilcnállást elhanyagoló zárlati forgórész áram, (a^r a rotorköri tranziens reaktancia, RgQ az álló gerjesztőgép fedésből adódó belső ellenállása. Állandó, a=const. gyújtásszögnél UE=SUgOcosa-SRgOIg összefüggéssel is számítható. Az IE gerjesztőárarn (2b,d) szerint folyamatosan az U)SíUro tápfeszültséggel, az ÁG jelű háromfázisú szaggatóval változtatható. Adott tápfeszültségnél (U r i ) =Un ~U|=const.-nál) az Ie gerjesztőáram csak az a és 6 szögektől függ. Ugyanekkor az Ug gerjeszti) feszültség és az RE ellenállás ezenkívül még az S szlippcl is arányos. A gerjesztő egység normalizáit £/e / S gerjesztő' feszültségét és /' gerjesztő-áramát az a + ö kialvási szög függvényében a 4. ábra, az egyenáramú oldali külső jelleggörbéket különböző S szlipckre az 5. ábra mutatja (U^ —VJ V„, IH = I 11,). Az I és Ül tartományban lineáris, a II-ben nemlineáris a külső jelleggörbe. Az UM.) egyenesek meredeksége az I tartományban - 5 / V 3 , a III tartományban -SS. Az ábrába berajzoltuk az Rg =^Rglt, 2rf&Lm , 10« g o állandó gerjesztőköri ellenállásokhoz tartozó egyeneseket is. A (2,3) összefüggések alapján belátható, hogy az R^ = S^llR^ = const. egyenes az adott S-hez tartozó l/, (/,) jelleggörbét a 8=60°-os II tartományban metszi az ct=15"-os (a+S=75°-os) pontban. A gerjesztőkön ellenállás, a kialvási szög és a szlip kapcsolata a 6. ábrán látható. Az Rg/Rgo viszonylagos gerjesztőköri ellenállást az
In/S
5. ábra Gerjesztő egyenáramú oldali külső jelleggörbéi különböző szlipekre
ct+S kialvási szög függvényében, állandó S szlipekre az a. ábra, az a+S kialvási szöget az S szlip függvényében, állandó R g gerjesztőköri ellenállásokra a b. ábra mutatja. Ezekből megállapítható, hogy adott Rg=const.-nál az S szlip egyértelműen megszabja az a + 8 kialvási szöget. E két mennyiség között monoton kapcsolat van, így a legnagyobb szlipnél a legnagyobb, a legkisebb szlipnél a legkisebb a kialvási szög. Az üzemi szlip tartományt 1<S< 2-re felvéve pl. Rg=10Rgo-nál az üzem az 1 tartományban van és a fedési szög kb. 35°<5<48° között változik a szlip függvényében közel lineárisan. Ugyanilyen feltételekkel R, = 2V3flgo-nál az üzem az I és a II tartományban van és a kialvási szög kb. 56°< a+S <75° között változik a szlip függvényében közelítőleg ugyancsak lineárisan. Adiódás egyenirányítás miatt a gerjesztő_gép forgórész és állórész árama nem-szinuszos. A forgórész áram 7rl alapharmonikusa, /„ír effektívértéke, a felharmonikus forgórész áramok eredő AITerr effektívértéke és a k,r forgórész áramtorzítási tényező az alábbiak szerint számítható az I és II tartományban: Ir, = Q/2n)l;(j5-jstn5e-Ji2atl>}) = Irielv-' (4a) /,;„ =/: U\ -/*X' ~ ^os5) + (3 / Tt)[(l +A +cos5)5/ 2 - ( l +A I 2)sinS]}(4b) A=coi2o.+ b), A / ^ / ^ - 4 kit = M]rSII-rl. (4c,d)
A kjr tényezőt a 7. ábra mutatja a I és II tartományban az a + 8 kialvási szög függvényében. A fedés elhanyagolásakor, 6=0° esetében kiro =(n/ 3) -1 s= 0,097. A gyakorlatban figyelmen kívül hagyhatók az áram felharmonikusuk a kir<0,02, illetve az a+8>46° tartományban. Az állórészbcn - a feltételezett á=l áttételre tekintettel - közelítőleg ugyanakkora felharmonikus áramok folynak mint a forgórészben, emiatt A(#»Af|tf>
30° l. oc=O°
60°
75° 9 0 ° ^ í f ll,cr=60o
4. ábra Gerjesztfí fesziillsíg és gerjesztőáram a kialvási szög függvényében
2001. 94. évfolyam 11. szám
£ - f + A£,
k^M-^ll;.
(5a-c)
Az áljórcsz áram alapharmonikusa a 3.a. ábra alapján az /, = Im ~Ir] vektoros összegzéssel kapható. Adott munkapontban ki
Iri az /,„ =%. ILm - 0 mágnesező áram (3.a. ábra) miatt. Állandósult állapotban a PB=UgIg gerjesztő teljesítmény a feszültség és az áram középértékekből számítható: p = (3 / TŰ)SP„ sin S sin(2a + 5), Pfi, >*(3/ 4)01 ' (<*&)• ( 6a - b ) t 369
Villamos gépek Ehhez a ponthoz (3) alapján a szliptől függő ideális gerjesztőköri ellenállás tartozik: RSI = sJÍRk„. (8) 2.2. Optimális üzem A gerjesztőegység több szempont (pl. kihasználtság, veszteség, hatásfok, ...) alapján optimalizálható. A következőkben a gerjesztőgép kihasználtsága alapján o p t i m a l i z á l u n k . A gerjesztőgépet akkor használjuk ki a legjobban, ha a Pg teljesítmény egy szlipen megegyezik a gerjesztőből ideálisan kivehető (7) szerinti legnagyobb teljesítménnyel. Ha az üzem az S m i n <S<S m a x tartományra terjed ki, akkor úgy célszerű üzemeltetni a gerjesztő egységet, hogy a maximális Sma)L szlipnél legyen a teljesítmény PE=PEi, azaz a munkapont ezen a szlipen az a+6=l 5°+60°=75° kialvási szögű (a következőkben MAX jelű) pontban legyen. Ilyenkor az ehhez a ponthoz tartozó, (8) szerinti gerjesztőköri ellenállás
***«»,
=Smu-&R*,stRr
(9a)
Ez a (3b) összefüggés alapján meghatározza a szinkrongép Rg gerjesztő ellenállásának és a gerjesztőgép «,£.,. rotorköri tranziens reaktanciájának az optimális viszonyát. Tulajdonképpen illesztési szabályt ad a gerjesztőgép co,JL, rotorköri tranziens reaktanciája és a szinkrongép gerjesztőköri Rg ellenállása között: R^S^dS/n)^,.
b) 6. ábra A gerjesztőkön ellenállás, a kialvási szög és a szlip kapcsolata a. gerjesztőköri ellenállás a kialvási szög függvényében, b. kialvási szög a szlip függvényében
Adott S szlipen és adott U ^ U i feszültségen a gerjesztő teljesítmény a 8=60°-os fedési szögű II tartományban az a=15° gyújtásszögnél (a+5=75° kialvási szögnél) a legnagyobb, ideális: f„ = (3 / TI)(V5 / 2)5/^ * 0 $27SP!a.
(7)
(9b)
Ez az illesztési szabály a szinkrongép gerjesztőkörének és a gerjesztőgépnek a komplex tervezésével betartható. Á l l a n d ó s u l t üzemben a s z i n k r o n g é p I g m a x m a x i m á l i s gerjesztőáramot, U g n i a ; ( =R g I g m a x maximális gerjesztő feszültséget és Pemax=UgmaxIginax maximális gerjesztő teljesítményt igényel. Tételezzük fel, hogy ezek az értékek a fordulatszámtól, azaz a gerjesztőgép szlipjétől függetlenek. Az Smax maximális szlipnél a maximális teljesítményű, optimális üzemű pontban Pgmax=Pgimax. Ebből kiadódik az S m a x szlipnél szükséges legnagyobb U ro «U] feszültség. Agerjesztőgép Uima,; maximális tápfeszültségét, az U r o feszültség maximálisan szükséges UroiT1ax * U ] m a x értékét azonban nem ez a pont, hanem az S m i n minimális szlipű (a következőkben MIN jelű), P g = P e m a x teljesítményű pont határozza meg a (6a,b) összefüggésekkel. Az 5. ábrában S m j n =l és S m a x =2 feltételezéssel bejelöltük a MIN és a MAX jelű pontokat. Ekkor a (9) szerinti optimális üzem Smax=2-nek megfelelően azR g = 2y/3Rgo ellenállású egyenesen alakul ki a fordulatszámtól függő munkapontban, a MAX és a MIN jelű pontok között. Látható, hogy a MIN pont már az I tartományban van. Az 5. ábrában P g m a x=^/^ n u i s = : const. teljesítményhez a MIN pontban Ui = Ű | m a x , a MAX pontban Ui«0,635U| m a x >(S m ,n/S m a x )U l m a x feszültség tartozik. Állandó gerjesztő-áramokhoz szükséges U] feszültséget az S szlip függvényében a 8. ábra mutatja Rg = 2^J3Rg0 feltételezéssel. Adott szlipnél az IE gerjesztőárammal arányos az Ui feszültség. Dinamikus üzemben a gerjesztőáram növekedése az U] feszültséggel forszírozható. A forszírozási igény miatt a fentieknél nagyobb U] feszültségekre is szükség lehet. Ha elhanyagoljuk a gerjesztőgépben a rotorkör belső veszteségét, akkor a P e >0 gerjesztő teljesítmény megegyezik a Pr rotorköri teljesítménnyel és így kiszámítható a gerjesztőgép P/légrés és Pm mechanikai teljesítményéből is: P=Pr = -0/2)SUJ,lcosiPrl
30° o
60°
o
n o
ll,cf=60
90 oC+tf
7. ábra Forgórész áramtorzítási tényező a kialvási szög függvényében
370
^ = [0-5)/S]F(
(lOa-c) (11)
Ha S>1, akkor P/>0 és P m <0, így PE részben a légrésen, részben a tengelyen át fedeződik, a gerjesztőgép tulajdonképpen ellenáramú féküzem van. A maximális fordulatszámhoz tartozó maximális szlipnél, S m a x =2 feltételezéssel Pg fele-fele arányban fedeződik a hálózatból és a tengelyről. A (11) összefüggésből a (6a)-t kapjuk, ha Iricos(pri-t (4a)-ból behelyettesítjük.
ELEKTROTECHNIKA
Villamos gépek LmILt arányú /,(/K) jelleggörbén van. A telítés okozta változás szemléltetésére rajzoltunk fel két /, (I ) jelleggörbét a 9. ábrában. Az Lm IL=\ 5-ös jelleggörbe tekinthető a telítettnek, azí, m /Lr=25-ös jelleggörbe pedig a telítetlennek. E két jelleggörbe Co és Q paramétereiből következik, hogy a C] meredekség gyakorlatilag független az Lm-töl, a Co konstans pedig közelítőleg 1/C-mel arányos. Ennek megfelelően mindkét görbe jól közelíthető az
Smax = 2 / S m i n -1
í = K,/Lm + K/g.
(13)
képlettel (K^O, 134, K,*l,074). Az Lm főmező induktivitás az Ui feszültség függvényében meghatározható. Az I|(I g ) jelleggörbék lényegében változatlanok az ÁG háromfázisú szaggatóról való nemszinuszos tápláláskor is. Mérésnél az I[ alapharmonikus jól közelíthető a nemszinuszos állórész áram egyenirányítóit középértékével.
1,5
2.0
8. ábra Feszültségigény a gejeszlőáram és a szlip függvényében
2.3. Gerjesztőáram érzékelése Kellemetlen tulajdonság a szinkrongép gerjesztőáram szabályozása szempontjából, hogy az lg gerjesztőáram acsúszógyűrűk elmaradása következtében közvetlenül nem érzékelhető és a gerjesztőgép egyszerűen mérhető I| állórész árama azl m mágnesező áram miatt nem pontosan arányos az Is-vel. A 9. ábra görbéi mutatják az L (lg) és /, (Ix) kapcsolatokat az üzemi, I és II tartományban ( /,', -ltlU. és /, = / , / / , ) . A normalizálás miatt az/,.,(/„) forgórész áram jelíeggörbe gépparaméterektől független, az /,'(^) állórész áram jelleggörbe azL m / Lr aránytól függ. Két /, (/K) jelleggörbét rajzoltunk fel, a folytonosL m I Lr-\5 aránynál (pl. L,„ = 3 és L r '= 0,2 paraméterekkel), a szaggatott Lm ÍLr =25 aránynál (pí. Lm - 5 és Lr'= 0,2 paraméterekkel) érvényes. A normalizáit értékekből L =IJt,Il =//, és/^ mfJ szerint megkapható tényleges áramok, illetve az Iri(Ig) és Itflg) jelleggörbék az/, = 4^ / L y zárlati áramon keresztül függnek a paraméterektől. Az áramok lényegében az U, feszültséggel arányosak, mivel 4*,. - 1 / ; / / w, * U, I w, . A legnagyobb áramokat U | = U i m a s maximális feszültség mellett kapjuk. A gerjesztő egység azonban tartósan csak az I g m i u maximális gerjesztőárammal, Ugmaí=RgIgma!l maximális gerjesztő feszültséggel cs Pginax=Ugnia;iIgmax maximális gerjesztő teljesítménnyel képes üzemelni. A (9) szerint megvalósított optimális üzemben S, ms szlipnél DG diódáinál 5=60° a fedési szög és a=15° a látszólagos gyújtásszög. Ekkor Smax-nál a 9. ábra MAX jelű pontjainak megfelelően / E = V 6 / 4 « 0 , 6 1 2 4 , / r f « 0 , 6 4 8 8 , /;«0,7015 L m =3-nál és /, « 0^801 L m =5-nél. Az ábrából leolvashatók a minimális szliphez tartozó MIN jelű értékek is Smi(1= 1 feltételezéssel. A gerjesztő egység az /,,(/) és/, (Ix) jelleggörbéken üzemszerűen a MAX és MIN határpontok között üzemel a szliptől függő munkapontban. Ezen a szakaszon az áramok jelleggörbéi jól közelíthetők egyenesekkel; I* - C„ + CJ.
/; = C„ + CL
(12a,b)
A konstansok közelítő értékei a 9. ábrából leolvashatók: 00*0,015, Cri«l,032, L in =3-nál C o *0,041, C,*l,081, L m =5-nél Co«0,029, Ci=l,067. A fedést elhanyagolva a forgórész áram és a gerjesztőáram között arányos a kapcsolat:/,., - (2V3/ 7t)/ « 1,103/,,, ettől a (12a) egyenes csak kis mértékben tér el. Az U] feszültséget U ] m a x alá csökkentve a yastelítés csökken és emiatt az Lm főmező induktivitás és az Lm I Lt arány növekszik. A telítést is figyelembe véve a munkapont az aktuális U r h e z tartozó
2001. 94. évfolyam 11. szám
9. ábra A gejeszlőáram, a forgórész áram és az állórész áram kapcsolata
3. Összefoglalás Forgó transzformátoros gerjesztő egység működését alapvetően megszabja a forgó diódás híd kommutációja. A kommutációt elsősorban a gerjesztőgép Lr rotorköri tranziens induktivitása befolyásolja. Adott forgó transzformátoros gerjesztő egység akkor használható ki a legjobban, ha a gerjesztőgép co/.,. rotorköri tranziens reatanciája és a szinkrongép RB gerjesztőköri ellenállása az ismertetett szabály szerint illesztve van egymáshoz. Megállapítottuk, hogy forgó transzformátoros kefenélküli gerjesztésnél is szabályozható a közvetlenül nem érzékelhető Ig gerjesztőáram, mivel a mérhető Ii—bői Ie egyszerű összefüggéssel előállítható. Irodalom 1. 2. 3. 4.
Lipcsei L.: Brushless turbogenerators. GANZ Electric Rewiev. No. 18.pp.l-4. 1980. Lázár J.: Park-vector theory of line-commutated tree-phase bridge converters. ISBN 9635927274. OMIKK PUBLISHER. Budapest. p.94. 1987. Karttunen S.-Arkkio. A.-Tellinen J.-Mantere J.-Varis J.-Westerlund J.: Rotary transformer for the exeitation of synchronous machines. Int. Conf. ICEM 98. Istanbul. Proc. Vol.2. pp.1066-1070. 1998. Veszprémi K. -Hunyár M. -Schmidt I.: PWM AC chopper- ready for higher power applications. Int. Conference. IEEE Power Tech'2001. Portó. Proc. pp. 2001.
371
Villamos energia
A vékony-rétegű fotovillamos cellák fejlesztése Dr. Imre László 1. A költségviszonyokra gyakorolt hatások
3. A fejlődési irányok várható alakulása
A fotovillamos energetikai technológia jelenleg - túlnyomórészt - kristályos szilícium alapanyagú cellák alkalmazására épül. A gyakorlati alkalmazások erőteljes növekedése akkor várható, ha a fotovillamos energiaátalakitó eszközök árát jelentősen sikerül csökkenteni. A fotovillamos cellák árát a felhasznált anyag és a gyártási technológia költségei határozzák meg elsősorban. A vékony-rétegű cellák az alapanyag jellegét, szükséges mennyiségét és a gyártás költségeit illetően egyaránt megtakarítási lehetőségeket ígérnek. Ugyanakkor a költségviszonyokat jelentősen befolyásolja a cella energia-átalakitási hatékonysága is, mivel adott teljesítményű fotovillamos rendszer létesítéséhez szükséges cella-mennyiség /és felület-igény/ alacsonyabb hatásfokú cellák alkalmazása esetén nagyobb. Ebben a tekintetben a vékony-rétegű cellák még javítandók.
A vékony-rétegű fotovillamos cellák és modulok gyártási kapacitása 1995-től folyamatosan növekszik. A kereskedelmi forgalomban kapható cellák döntő mértékben a-Si alapanyagúak, Összteljesítményük jelenleg kb. 30-40 MWp/év. Az amorf-szilícium vékony-rétegű modulok - miután az alapanyag tartósidejű stabilitását sikerült biztosítani - bizonyos előnyt élveznek a más alapanyagú cellákkal szemben, mivel a szilícium olcsó és bőségesen áll rendelkezésre, és nincsenek környezetvédelmi korlátai, - ami pl. a kadmiummal kapcsolatban felvetődik. Alapvetően két fejlődési irányzat tekinthető reálisnak és versenyképesnek. Az egyik lehetőség: 20 % feletti hatékonyságú cellák /modulok/ előállítására törekedni /pl. CdTe, CIS [1]/, elfogadhatóan mérsékelt áron, amely mellett a szilícium alapanyagú, lemezes kivitelű cellákkal versenyképesek lehetnek. A másik lehetőség: olyan cellákat /modulokat/ kifejleszteni, amelyek ugyan alacsonyabb hatékonyságúak, de rendkívül olcsók. Ebben a kategóriában szóbajöhet a megfelelő festékkel érzékenyitett cella-felület és a szerves polimer oldat alkalmazása /pl.Graetzel-cella [2]/. A vékony-rétegű, vékony-film kivitelű modulok nem egyedi cellákból épülnek fel, hanem a kivánt méretben - egy darabból készülnek, külön e célra szolgáló gyártó rendszerben. Ez az eljárás a modul ellenőrzött és válogatott cellákból történő felépítését kizárja, így a hatásosság általában annál kisebb, minél nagyobb a felület /ui. az esetleges inhomogenitás valószínűsége a felülettel növekszik/.
2. Az alapanyag jellege A vékony-rétegű cellák ígéretes alapanyaga hosszú időn keresztül arézszulfid-cadmium szulfid /Cu2S-CdS/ volt. Később az amorf szilícium/a-Si/, a réz-indium-diszelenid /CuInSe2-CIS/ és a cadmíum-tellurid /CdTe/ anyagok kerültek előtérbe. A vékony-rétegű cellák első kísérleti egységei CdS alapanyagúak voltak /1954, USA/, mig a többi emiitett anyagból mintegy 30 évvel ezelőtt épültek az első kísérleti példányok. A hatásfokot döntően a félvezető alapanyag energia-sávszélessége befolyásolja. A félvezető-bázisú' fotovillamos cellák elméletileg elérhető maximális hatásfoka/l ,0... 1,7 eV közötti sávszélesség esetén/ közel 30 %. A laboratóriumban eddig mért hatásfok maximális értéke a kristályos szilícium alapanyagú cellák esetén mintegy 25 %, mig az említett anyagú vékony-réteg cellákra mért cella-hatásfok ettől még 7-10 %-al elmarad. Ennek egyik oka az, hogy a kristályos szilícium a félvezető-ipar legfontosabb alapanyaga amelynek tudományos kutatásokkal feltárt és megismert jellemzői alapján, a cellák sikeres kialakítása biztositotta az elméletileg elérhető hatékonyság - szinte aszimptotikus - megközelítését. A vékony-rétegű cellák alapanyagainakjellemzői lényegesen bonyolultabbak, és még nem sikerült teljesen feltárni azt a - szerkezeti sajátosságoktól is függő - belső mechanizmust, amely a hatékonyságra csökkentőén hat, és ezért kiküszöbölendő.
Dr. Imre László okl. villamosmérnök Szakmai leklor: Dr. Hunyár Mályás okl. villamosmérnök, egyelem! docens, MEE-tag
372
Jelenleg a vékony-film modulok ára még nem sokkal kisebb, mint a kristályos szilícium cellákból felépülő moduloké. A piaci részesedésben áttörésük a közeli jövőben ugyan még nem várható, azonban a versenyképességük - a jelenlegi fejlesztési irányzatok realitásai alapján - folyamatosan javul. A kristályos szilícium alapanyagú cellák további fejlődése ugyancsak megalapozott. Felvetődött a megfelelő hordozó anyagra - kémiai úton - felvitt mikro /nano/ kristályos filmbevonatú vékony-rétegű cellák kialakításának lehetősége [3, 4]. A fejlődés tehát igen széles spektrumú és jó esélyek vannak a széleskörű alkalmazásokat lehetővé tevő árcsökkentés elérésére. HIVATKOZÁSOK I.
Schock, H.W. - Pfisterer, R: Renewable Energy World, p.75. Vol.4. Nr.2.March,/April2001. Graetzel, M: Progr.Photov. Res. Appl. p.171. Nr.8. 2000. Werner, J. H.: Sunshine Workshop on Thin Film Solar Cells, p.41. Tokyo, 2000. Bergman, R.B. - Rinke, T.J.: Progr.Photov. Res. Appl. p.451. Nr.8. 2000.
ELEKTROTECHNIKA
Automatizálás - Egyesületi élet
Az automatizálással és számítástechnikával kapcsolatos néhány esemény a Magyar Elektrotechnikai Egyesület utóbbi ötven éves történetéből Dr. L. Kiss László - Kovács István A MEE közgyűlésein és elnökségi ülésein elhangzottaknak megfelelően ebben a cikkben a szerzők - a MEE történeti leírásának továbbfejlesztése céljából - elsősorban a MEE centenáriumhoz kapcsolódó publikációkban terjedelmi és adatgyűjtési problémák miatt meg nem jelent jelentősebb eseményeket, szervezési változásokat igyekeztek összefoglalni az 1999. évvel bezárólag. Az anyagban főként a villamos automatizálást, valamint a villamosiparban alkalmazott számítástechnikát érintő 1950 utáni történésekről van szó, hiszen a MEE szervezeti szempontból is az automatizálással több, mint 50, a számítástechnikával több, mint 30 éve foglalkozik. A nagyjából időrendet követő fejezetekben név szerint megemlített személyek általában hosszabb ideig tartó szervezeti, irányítási munkát végeztek a MEE feladatkörbe tartozó automatizálási és számítástechnikai területen. A cikk összeállítói elnézést kérnek viszont mindazoktól, akiknek a villamos automatizálás és az alkalmazott számítástechnika érdekében kifejtett MEE munkája ellenére a neve a helyhiány, vagy a szerzők hiányos ismerete miatt a fejezetekben nem szerepel. A szerzők azonban már itt a bevezetésben kiemelik a korszerű automatizálás hazai úttörői és nemzetközileg elismert szaktekintélyei közül Záborszky János, Kovács K. Pál, Csáki Frigyes, Frigyes Andor, Tuschák Róbert, Nagy István professzorok és akadémikusok nevét, akik társaikkal együtt a MEE-n belül is jelentős tevékenységet végeztek a XX. századot alapvetően meghatározó területeken.
A villamos automatizáláshoz fűződő tevékenységek az 1950-1990-es időszakban Ali. világháború után az ipar újjáépítése egyben az automatizálás iránti igényhez is kapcsolódott. A technológusok, gépészeti tervezők a berendezésekben, létesítményekben igényelték az automatikus megoldásokat. Ezek nélkül azok üzembiztos működése nem is volt elérhető. Elsősorban a megalakult nagy tervező irodák (Bányaterv, Erőterv, Hőterv, Vegyterv) és az automatizálásra szakosodott intézetek villamos tervezőire hárult az igényelt rendszerek kidolgozása. A villamos automatizálás területén a helyzetet jellemezte, hogy: a.) a tervezők nem, vagy csak kevés tapasztalattal rendelkeztek b.) az automatizáláshoz rendelkezésre álló elemkészlet nagyon korlátozott volt és nem is mindegyik volt közismert, (pl. vasútbiztosításhoz használt automatika elemek stb.) c.) a felhasználható automatika elemek műszaki ismertetője nagyreszt hiányos volt, és minőségük, műszaki kivitelük, működési biztonságuk sok kívánnivalót hagyott maga után. d.) az egységes rajz- és tervjelek hiánya zavarokat okozott a gyártóknál, kivitelezőknél, amit még fokozott, hogy a kapcsolási rajzoknak sem alakult ki egységes rendszere. Dr. L Kiss Ldszló a Technikatörténeti Bizottság tilkára, az Automaiizálási és Informatikai Szakosztály alelnöke, MEE tag Kovács hiván az Automatizálási és Informatikai Szakosztály tiszteletbeli elnöke, a Technikatörténeti Bizottság tagja, MEE tag
2001. 94. évfolyam 11. szám
A villamos tervezők a jelentkező nehézségeken személyes kapcsolatok kihasználásával igyekeztek segíteni, majd mint nagyrészt MEE tagok az Egyesületben találkoztak tapasztalatcserére. Széleskörű tájékoztatást folytattak. Részt vettek az automatizálással kapcsolatos rendezvényeken mint előadók és cikkeket jelentettek meg az Elektrotechnika, a Villamosság, a Gép hasábjain. (Előadás pl. 1951-ben a MEE-ben „Kohóipari anyagmozgatással kapcsolatos villamos berendezések önműködő üzeme". Előadó: Kovács István KGMTI.) Ezen kívül közvetlen kapcsolatot építettek ki az olyan, az automatizálással is foglalkozó MTESZ társegyesületekkel is, mint a GTE, a MATE és az MKE. A MATE Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület 1952-ben történt megalakulása után Meszlényi Márió javaslatára a MEE-ben tömörült villamos tervezők beléptek a MATE-be, olyan formációban, hogy megtartották a MEE tagságukat is. Itt szakcsoportot alkottak Dr. KÖvessy Ferenc vezetésével. A MATE keretében a Villamos Automatizálási Szakcsoport tagjai elsősorban - a villamos automatika elemek ismertetésével, bírálatával - a villamos automatizálási tervek ismertetésével, tapasztalatcseréjével - tervjelek és kapcsolási rajzok egységesítésével, valamint - az egyik legszélesebb körben jelentkező anyagmozgató rendszer automatizálási változatainak kidolgozásával foglalkoztak A MATE keretében töltött idő alatt kiderült, hogy a méréstechnika és a folyamatszabályozás, mint MATE főprofil mellett a villamos automatizálás csak megtűrt terület. Ezért Bodnár György MEE főtitkár kezdeményezésére 1957-ben a két egyesületi főtitkár - a MATE részéről Frigyes Andor - megegyezett a Villamos Automatizálási Szakcsoport MEE-be történő visszatérésében. A Szakcsoport elnöke a MEE Elnökség delegálásával Bánóczy György (ÉVITERV) lett. A Villamos Automatizálási Szakcsoport 1958 októberében két napos Ipari Villamos Automatizálási Konferenciát rendezett mintegy 500 résztvevővel. A konferencia a kitűzött célt a hazai villamos automatizálás helyzetének ismertetésével, az automatizálás fokozódó gazdasági jelentőségének és a fejlődés irányának körvonalazásával elérte. A konferencia javaslatot tett az automatizálás kérdéseivel foglalkozó szakemberek széleskörű Összefogására, a magas műszaki színvonalú karbantartó személyzet biztosítására és a villamos automatizálás kísérleti laboratóriumainak felállítására a tervezők részére. A konferencia teljes anyaga megtalálható a Villamosság 1958. október-novemberi számában. (207-370.old.) Az Ipari Villamos Automatizálási Konferencia utáni időszakban megélénkült az immár Villamos Automatizálási Szakbizottsággá vált csoport tevékenysége. Munkabizottságok alakultak, így az irányítástechnika, a fényjelzések-világító jelzőtáblák, a gazdasági vizsgálatok, az automatika elembírálatok és a félvezetők alkalmazása területén. A Villamos Automatika Szakbizottság tagjainak részvételét a műszaki tájékoztatás területén számos szakcikk, elő-
373
Automatizálás - Egyesületi élet adás és automatizálás tárgyú könyv jelzi. Ezek részletes felsorolása meghaladja a beszámoló által biztosított lehetőségeket. A Szakbizottság tagjai - együttműködve a Tervhivatal szakembereivel részt vettek az automatizálás gazdaságossági vizsgálataiban - az OMFB Automatizálási Állandó Bizottság keretein belül számos tanulmány kidolgozásában vettek részt - a MTESZ Elnökségének felkérésére elvállalták a MTESZ Automatizálási, Információfeldolgozói, Operációkutatási Tanács folyóiratának - a MTESZ Automatizálási Tájékoztatónak - a szerkesztését. A Szakbizottságnak a MEE nevében a társegyesületekkel történt együttműködésére jellemző példák: - „Automatikus gépsorok fejlesztése" ankét a MEE és a Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) rendezésében. - „Villamos hajtásautomatizálási ankét" a MEE és a GTE rendezésében. Erre az időszakra esik a félvezetők és a számítógépek alkalmazásának kezdete az automatizálás területén. Ez a körülmény természetesen kihatott a Szakbizottság tevékenységére és megmutatkozott a munkabizottságok célkitűzésében. A helyzetet jól jellemzik az 1967-ben működő, illetve alakuló alábbi munkabizottságok, amelyek után vezetőik neve szerepel: 1. Irányítástechnika (Kovács István) 2. Villamos automatika elemek (Medek Béla) 3. Tirisztorok alkalmazása (Dr. Kövessy Ferenc) 4. Félvezetők alkalmazása (Dr. Ganszky Károly) 5. Átkapcsoló automatikák és hálózati terheléskorlátozás (Bendes Tibor) 6. Villamos automatika tervek (Tóth Tivadar) 7. Számítógépek alkalmazása az erősáramú iparban (Dr. Bókay Béla) Az 1. és 2. Munkabizottság munkájának eredményei részben megtalálhatók az 1967-ben megjelent „Villamos automatikák szerelése" (I. kötet) című szakkönyvben. Szerzők: Kovács István és Medek Béla. A villamos automatizálás tájékoztatásának jelentős állomása volt az 1967-ben megtartott kétnapos ankét, melyet a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület továbbá a MEE borsodi helyi csoportjával együttműködve a Központi Anyagmozgatási Bizottság rendezett - a helyszínen „A Borsodi Ercelőkészítőmű villamos és automatika rendszere" címmel, amelyen kb. 400 érdeklődő vett részt. Az elhangzottelőadások megtalálhatók a KGMTI Közleményei 1967. év 8. számában magyar és angol nyelven. Az ankét egyben lezárta a villamos automatizálás első korszakát. Az 1960-as évek végétől a Villamos Automatizálási Szakbizottság témái közül két fő irány alakult ki, amelyeken 1990-ig több párhuzamosan működő, de egyúttal együttműködő MEE szervezeti egységben tevékenykedhettek a MEE tagjai. A Villamos Automatizálási Szakbizottságban, illetve annak utódszervezeteiben az erősáramú elektronika kérdései kerültek előtérbe. A különböző félvezetők és az azokból kialakított áramkörök, szabályzók gyártásához, felhasználásához jelentős támogatást adott az egyesületi háttér. AMEE 75 éves jubileumi konferenciáján és a vándorgyűléseken is az ipari elektronikáról szóló hazai és külföldi előadások fontos helyet foglaltak el. Még inkább jelentős tevékenység volt az Erősáramú Elektronikai és az abból kialakult Teljesítményelektronika Konferenciák sorozatának a megszervezése.
374
Számítástechnikai tevékenységek az 1990-es évekig A számítógépek hazai széleskörű megjelenése a 60-as évek végén felkeltette a villamos szakemberek figyelmét. Dr. Bókay Béla kezdeményezésére és vezetésével még a Villamos Automatizálási Szakbizottságon belül 1968-ban megkezdte működését a „Számológépek az erősáramú iparban" bizottság. A bizottság titkára Braun Péter volt. A bizottság a számítógépek erősáramú iparban történő alkalmazásával kívánt foglalkozni. Célul tűzte ki, hogy az erősáramú elektrotechnika területén dolgozó és munkája során digitális vagy analóg számítógépeket felhasználó szakembereket egymás munkájával megismertesse, elősegítse a számítástechnika elterjedését, alkalmazását. A bizottság olyan ismeretterjesztő előadásokat szervezett évente két-három alkalommal, melyek kimutatták a számítógépek alkalmazásában rejlő nagy műszaki-gazdasági lehetőségeket. A bizottság vezetését 1972-ben Kovács István vette át. A bizottság elnevezése „Számítástechnika alkalmazása az erősáramú elektrotechnika területén"-re módosult. Ezt követően havonta rendszeresen klubdélutánok keretében előadásokra, számítóközpont bemutatókra került sor. A klubdélutánokon a bizottság tagjai vagy meghívott előadók ismertették az általuk elért eredményeket, az alkalmazott programokat és tájékoztatást nyújtottak a hazai fejlesztési koncepciókról. A klubdélutánok résztvevőinek száma általában 30-90 fő között volt. Jellemzésül néhány klubdélutáni előadás, számítóközpontot bemutató program: - UNIPEDE (Villamos Energiatermelők és Elosztók Nemzetközi Testülete) 2. Informatikai Kollokvium - Számítástechnika felhasználása -, - Számítástechnika alkalmazása a Villany szerelőipari Vállalatnál, - VEIKI-R40 számítógép központjának és tevékenységének ismertetése, - Kerekasztal beszélgetés a számítógép alkalmazásának kérdéseiről a műszaki tervezés területén. A számítástechnika iránt növekvő érdeklődés miatt a MEE szakirányú bizottsága 1975-ben már sikeres egésznapos konferenciát rendezhetett. Az előadások a számítástechnikának az erősáramú e l e k t r o t e c h n i k a kutatási, tervezési, ü z e m s z e r v e z é s i és irányítóközponti felhasználásához kapcsolódtak. A konferenciát számítóközponti bemutatók egészítették ki. A számítástechnikának hazánkban is tapasztalt újabb ugrásszerű fejlődése 1980-ban a MEE vezetőségét arra késztette, hogy az addigiaknál általánosabb feladatkörrel az Egyesület Elnöksége mellett működő Számítástechnikai Bizottságot hozzon létre a következő fő feladatokkal: - Csak a MEE tagsággal kapcsolatos felhasználói problémákról klubnapok szervezése - AMEE-t is érintő állami számítástechnikai koncepciók értékelése - Kapcsolattartás egyesületen belül és a társegyesületekkel a számítástechnikai kérdésekben A MEE Intéző Bizottsága Dr. Kovács Károly Pál akadémikust bízta meg a Számítástechnikai Bizottság megszervezésével. A Bizottságnak az alábbi törzskara, valamint szervezési területe 10 év alatt változatlan volt: Dr. L. Kiss László, vezető- villamosenergiaipar, kapcsolattartás Dr. Kovács István- villamos hálózatok, berendezések tervezése Fehér György- nagy villamos gépek tervezése, gyártása Magyar József- közepes villamos gépek és készülékek tervezése, gyártása Kiss Miklós- mikroszámítógépek alkalmazása, oktatási kérdések ELEKTROTECHNIKA
Automatizálás - Egyesületi élet A Számítástechnikai Bizottság „törzskara" szervezőmunkájának köszönhetően a következő átfogóbb szakmai klubnapokra került sor az első öt évben, hangsúlyozva, hogy ezek az összes összejövetelnek kb. egy ötödét adták: - A számítógéppel segített villamos forgógéptervezés - Számítástechnika a tervezőirodákban - Folyamatirányítási számítástechnika a rendszerirányításban - Mikroprocesszorok alkalmazása az erősáramú iparban - Középfeszültségű hálózatok tervezésében és üzemeltetésében használt számítástechnika, különös tekintettel az adatbázisok kialakítására A klubnapokat gyakran a MEE helyiségein kívül szervezték (pl. Ganz Villamossági Gyár, OVT stb.) helyszíni bemutatókkal egybekötve. Eleve törekedtek a MEE-n belüli és a társegyesületekkel való kooperációra. így pl. a felsoroltak közül az utolsó kettőt az NJSZT-vel, illetve a MEE pécsi csoportjával közösen szervezték meg. Az első öt év keretében a második feladatkörhöz fűződve az irodai munkahely gépesítése és a mikroelektronikai irányelvek témájában készített a Bizottság MEE szintű anyagot. Az 1986-90 közötti - második - periódusban a Számítástechnikai Bizottság alapvetően azonos feladatokat látott el, mint az első öt év alatt. Természetesen a számítástechnikában változatlanul erős fejlődési ütemet igyekezett követni, így klubnapjainak témái is ezt tükrözték. Néhány kiragadott klubnap címe: - "Automatizált villamos tervezés professzionális személyi számítógépen" - "Számítástechnikai lokális (helyi) hálózatok hazai kérdései" - "Szakértő rendszerek felépítésének áttekintése és néhány külföldi elektrotechnikai alkalmazás" - "Hálózati üzemirányító rendszerek ember-gép kapcsolati kérdései" - "Elosztott architektúrájú számítástechnikai rendszerek folyamatirányítási célokra". A felsorolt és a többi klubnapnál is mindig a témában járatos előadókat hívott meg a Bizottság. Az egyesületen belüli és egyesületközi együttműködés keretében több klubnapra került sor, gyakran vidéki helyszíneken is. A MEE elnökségéhez tartozó Számítástechnikai Bizottság mellett a számítástechnika egyre általánosabb felhasználása miatt természetesen a MEE minden szervezetében felmerültek alkalmazási kérdések, amelyekről itt részletesen nem lehet beszámolni. Ezek közül mégis ki kell emelni egyesületközi munkája miatt is a MEE-MATE „Mikroproces szórok és PLC-k alkalmazása" témakörű több éven át sikeresen működő bizottságot, amelyet Dr. Makra Ernőné vezetett. Továbbá a MEE Villamosenergia Szakosztályán belül lényeges szerepe volt a Rendszerirányítási Munkabizottságnak Wierdl Károly, majd Szilágyi András vezetésével. Az utóbbi mubi az áramszolgáltatók üzemirányító számítástechnikájával és automatika-védelmi kérdéseivel foglalkozott elsősorban. Mindkét munkabizottság saját rendszeres összejövetelein kívül a Számítástechnikai Bizottsággal közösen is rendezett sikeres klubnapokat.
Az automatizálás és a számítástechnika közös szervezése 1999-ig A MEE közgyűlése 1990-ben jóváhagyta a korábbi Számítástechnikai Elnöki Bizottság és a Villamos Automatizálási Szakbizottság egyesítését Automatizálási és Számítástechnikai Szakosztály (ASZSZO) néven. A szakosztály elnökének Szilágyi Andrást választották meg, aki mellett az előző bizottságok több tisztségviselője vett részt az irányításban. Dr. Kövessy Ferenc tiszteletbeli elnök, Dr. L. Kiss László alelnök, Dr. Farkas András titkár lett. Az összevonás műszaki indoka helyesen az volt, hogy a számítástechnika a villamos
2001. 94. évfolyam 11. szám
automatizálásba is annyira beépült, hogy egyedül az együttes kezelésük a megfelelő eljárás. Szervezeti ok volt a MEE új struktúrájának kialakítása, amelyben ez az új szakosztály is a hagyományos szakosztályokkal azonos szerepet kapott. Az új szakosztály vezetőségének két alapvető problémát kellett megoldania. Egyrészt a sok lehetséges témából a megfelelők kiválasztása volt a feladata. Másrészt viszont a rendszerváltozás kezdeti éveiben a társadalmi munkákkal szemben kialakult közömbösség okozott nehézségeket. A viszonylag nagyszámú részvétellel megtartott klubnapok szerint a problémákat sikerült leküzdeni. E klubnapok jelentős részét is a „helyszínen" rendezték meg. A még az MVMT-hez tartozó OVT és az áramszolgáltatókhoz tartozó KDSZ-ek számítógépes automatizálási projektje (ÜRIK) előkészítéseként több külföldi céget sikerült klubnapok megtartására megnyerni, amelyek a szervezési költségeket a MEE-nek megtérítették. Az 1991-1995. időszakban többek között az akkori DIGITAL, UNISYS, PSI, CEGELEC, EMPROS mutathatta be, - már számítógépes vetítés és demonstráció segítségével - az olyan folyamatirányítási (hardver és szoftver) termékeit, amelyek a villamosenergiaipari irányítóközpontokon kívül más közcélú irányítóközpontokban (pl. vízellátás, gázszolgáltatás, stb.) is használhatók. Mivel a számítógépes automatizálás területén, különösen szoftver vonatkozásában hazánkban is erős fejlesztési tevékenység folyik, a MEE-ASZSZO hazai cégekkel együttműködve is számos klubnapot szervezett, különösen az 1994-1997-es időszakban. Ezek közül a jelentősebbeknek a címei a következők: - Nyitott, elosztott számítástechnikai rendszerek irányítóközponti használatának jövője. - Műszaki informatika/térinformatika a villamosiparban. A szakosztály az iparnak és oktatásnak - az 1991-97. időszakban nagyon kritikus - kapcsolatával is foglalkozott, különösen érdekes volt a mechatronika középiskolai, valamint a teljesítmény elektronika főiskolai oktatásához fűződő megbeszélés. Ebben az időszakban a MATE-GTE-MEE együttműködés keretében létrejött MECHATRONIKAI FÓRUM-on belül az ASZSZO részéről képviselték a MEE-t. 1998. végén a MEE-ASZSZO vezetőségválasztó közgyűlésén - a MEE javaslatára - a vezetőséget kibővítették. Az elnök Dr. Nagy László lett, tiszteletbeli elnökök, Dr. Kövessy Ferenc és Kovács István. Alelnökök: Dr. L. Kiss László, Szilágyi András. Titkár: Almási Kristóf, sajtóreferens: Dr. Farkas András. Az új vezetőség kidolgozta az új SZMSZ-t és a szakosztály tevékenységét további irányokba bővítette ki. Az 1998-1999. években szervezett klubnapok közül a következőket lehet kiemelni: - Az MVM-OVT új áramellátó rendszereinek megtekintése - Mechatronika képzés a Trefort Ágoston Szakközépiskolában - Védelem és irányítástechnika az energiaellátás és az ipar területén - GPS és DCF időszinkronizáló és hely-meghatározó rendszerek - A mesterséges intelligencia alkalmazása a magyar villamosenergia rendszer irányításában - A Paksi Atomerőmű új automatika-rendszerei - A 2000. év informatikai problémái - A Miskolci Ü1K tréning szimulátora - Az Oroszlányi erőmű és hálózati alállomás új üzemirányító- és védelemfelügyeleti rendszere. A klubnapok jelentős részét a helyszíneken rendezték meg és közülük több közös szervezésű volt (pl. a Villamosenergia Szakosztállyal, vagy a helyi MEE szervezetekkel). Az Automatizálási és Számítástechnikai Szakosztály a MEE Nemzetközi kapcsolataival foglalkozó bizottságban is képviseltette magát, ezekről szóló ELEKTROTECHNIKA anyagok is megjelentek. Az ASZSZO a MEE 100 éves fennállásának, ünnepségeinek előkészítésében tevékenyen működött közre, az e cikkben közreadottak jelentős része is akkor készült, de a részletesebb feldolgozás miatt is talán jobb, hogy most, a MEE-nek az automatizálással kapcsolatban kb. ötvenéves szervezeti tevékenysége összefoglalása révén jelenik az meg.
375
Villamos fogyasztóberendezések
Tervezői gondolatok erősáramú elosztók csoportosításáról, kezeléséről, elhelyezéséről, és kialakításáról. Dr. Vetési Emil 1. Miért és hogyan szükséges csoportosítani az elosztókat?
Az MSZ-07-2506 sorozat [4] bevezette az "al-al-elosztó" fogalmát, amelyet "dadogás nélkül: csoportelosztó"-nak nevez. - Az idézett szabványmeghatározásokból az elosztók három csoportjára lehet következtetni:/oWo.íz/íírű, alelosztóra és csoportelosztóra. Ezek összefüggései:
l.l.Miért érdemes csoportosítani? Az elosztók fogalmát, fajtáit, táplálási módjait stb. az e témával foglalkozó szabványok különbözőképpen határozzák meg. Ebből következik, hogy a tervezők sem egyformán alkalmazzák az elosztók rendszerét, a kivitelezők szintén különbözőképpen értelmezik mind a szabványelőírásokat, mind a terveket. Az egységes értelmezés elősegítését kísérlem meg ebben a fejezetben. A különböző szabványelőírások összehasonlítására táblázatokat készítek. A szemléltető példákat többfunkciós szolgáltató- és lakóépület elosztói közül válogatom. 1.2. Hogyan csoportosítanak a szabványok?
- Főelosztóból indul az elosztóáramkör, és alelosztót táplál. - Alelosztóból indul a végponti áramkör, és fogyasztókészülékeket (vagy csoportelosztót) táplál. - A csoportelosztó is fogyasztókészülékeket táplál. Az elosztók hierarchikus csoportosításából két fontos szabály következik: - Fogyasztót kizárólag alelosztó (vagy csoportelosztó) táplálhat (főelosztó nem!). - Főelosztó kizárólag alelosztót táplálhat (csoportelosztót és fogyasztót nem!). Szabványok csoportosítják az elosztókat táplálási módjaik szerint is, az MSZ 1600 "üzemszerű" és "tartalék" táplálású aknák nevezi az elosztókat. Az MSZ 2364 másként használja ugyanezeket a fogalmakat:"Tartalék táplálás ... célja, hogy az üzemszerű táplálás kiesése esetén is fenntartsa a berendezésnek - vagy részeinek - a működését, más okból, mint a személyek biztonsága". - "Biztonsági táplálás ... célja, hogy a személyek biztonsága szempontjából lényeges készülékek működését fenntartsa".
AzMSZ 1600 sorozat [1] három csoportba sorolja az elosztókat. Ezek összehasonlíthatósága érdekében az 1. táblázatban összefoglalom e három elosztócsoportjellemzőit. Az MSZ 2364 [2] fogalommeghatározásai: - "Elosztóáramkör. Elosztótáblát tápláló áramkör". - "Végponti áramkör. Fogyasztókészülékre vagy dugós csatlakozóaljzatokra közvetlenül csatlakozó áramkör". Az MSZ 2040 [3] szerint a "gerinchálózat... közvetlenül nem fogyasztók, csak elosztók ellátására" szolgál.
1. táblázol. Az elosztók csoportosítása jellemzőik alapján JELLEMZŐK
l.Tápvezeték(ek) n,db
ELOSZTÓTÁBLA
ELOSZTÓBERENDEZÉS
(BIZTOSÍTÓTÁBLA) n=l
n > 1, de tilos párhuzamosan
KAPCSOLÓBERENDEZÉS (KAPCSOLÓTÁBLA) n - 1, i\ kapcsolható
kapcsolni 2. Betápláló főkapcsoló 3. Leágazások túláramvédelme - kismegszakítóval - becsavarható biztosítóval - késes biztosítóval 4. Leágazások kapcsolói 5. Kezelés
nem kötelező
minden betáplálásba kötelező
(megengedett) nem üzemszerű kapcsolásra is +
+ + +
+ + +
+
+
nem üzemszerű kapcsolásra
üzemszerű kapcsolásra is padlón állva, villamos szak-
+ akár létráról, akár laikus is
párhuzamosan is
padlón állva, villamos biztonságtechnikai kioktatással
képzettséggel, helyismerettel
Dr. Vetési Emil okl. villamosmérnök, okJ. gazdasági mérnök, a Magyar Mérnöki Kamara és a MEE lagja Szakmai lektor: Dr. Lantos Tibor c. egyetemi docens, MEE tag
376
ELEKTROTECHNIKA
Villamos fogyasztóberendezések Az MSZ 2040 "üzemszeríf'-nek nevezi az áramszolgáltatói hálózatról való táplálást. Kiesése esetén "tartalék" áramforrásra kapcsolódik a "biztonsági hálózat". Az "üzemviteli hálózat... folyamatos vagy időszakos üzemeltetésére áramszünet esetén is szükség lehet". Az MSZ-07-2506 sorozat [4] a vasúti távközlő- és biztosítóberendezésekre megkülönböztet "üzemi-" "tartalék-" és "szükséghálózatot". 13. Hogyan csoportosítanak a tervezők? Az elosztóknak elhelyezésük következtében megkövetelt védettségük alapján belső téri és szabadtéri csoportjuk is van. Ezekre - elhelyezési környezetüktől függően - különböző védettségi követelmények érvényesek. Akár belső-, akár szabadtéri az elosztó, az alapvető védettséget kiegészítő szabványelőírások is léteznek, ha poros, nedves, marópárás, meleg, tűz- és robbanásveszélyes helyekre telepítik őket. Ezeken túlmenően - általában - többletkövetelményeket írnak elő akkor, ha az elosztó, pl. gépjárműszínben, színházban, akkumulátorhelyiségben, Ül. közterületen van. Az elosztókat az általuk táplált fogyasztók jellege alapján is csoportosíthatjuk világítási, erőátviteli és termikus elosztókra. Az elosztó - felhasználási területétől függően - vegyes jellegű fogyasztókat is táplálhat. Erre jellegzetes példa a "lakáselosztó", amely akár mindhárom fő csoport szerinti áramköröket is tartalmazhatja. Az MSZ 3 600 alapján a fogyasztók - tehát az elosztók is - a feszültségszint szerint is csoportosíthatók. A példabeli épületben a döntő többségükben - kisfeszültségű fogyasztókon kívül lehetnek törpefeszültségű és nagyfeszültségű fogyasztók. Ezek elosztóit is meg lehet jelölni e feszültségszintek jelzőivel. Néhány példa: -Törpefeszültségű vizsgálólámpa-elosztó táplálja például a szellőzőgépházban azt a dugaszolóaljzatot, amelybe hordozható vizsgálólámpát csatlakoztatnak. - Nagyfeszültségű reklámvilágítási elosztó táplálja például az étterem reklámvilágításához használt hidegelektródás fénycsövet. Az előbbiekben az elosztókat a fogyasztó jellege (pl.: világítás) és feszültségszintje (pl.: törpefeszültségű) szerint neveztük meg, ezeken túlmenően szerepelt még a "vizsgáló"; a "reklám" szó is, mindezek határozottan a fogyasztó funkciójára utaltak. Következtetés: az elosztót a táplált villamos fogyasztó funkciója alapján is megnevezhetjük, azaz ilyen csoportosítással is tárgyalhatjuk azelosztókat. Megfigyelhettük, hogy az elosztók sokféle megnevezésében keveredik egymással a táplált fogyasztó jellege, feszültségszintje, funkciója, továbbá az elosztó hierarchikus és/vagy funkcionális megnevezése. A szerző reméli, hogy e keveredés ellenére tisztább kép rajzolódik a tervezők elé, ha az elosztók csoportosítására gondolva olvassák e cikk további fejezeteit.
MEZŐEL-
ELOSZTÓBE
RENDEZÉS
RENDEZÉS
- eevoldali - kétoldali
KAPCSOLÓBERENDEZÉS
Ellenőrzés
Kezelés is
Ellenőrzés
Kezelés is
0.8 in
1.0 m -
0.8 m
1.0 m
1.0 m
1.2 m
2. táblázat. Minimális szabad helyigény az elosztók előtt
A 2. táblázat szerinti "egyoldali mezőelrendezésű elosztóberendezés" előtti tér kialakítására javaslatomat az 1. ábra mutatja: - az elosztó előtt ideiglenes korlát (vagy lánc, akár zsinór) elhelyezése; - a korlátok által határolt kezelési hely jelölése megkülönböztetett padlóburkolattal; ez ráirányítja a figyelmet arra, hogy a területet akár ideiglenesen sem szabad berendezési tárgyakkal, csomagokkal elfoglalni.
/. ábra Eloszlóberendezés kezeléséhez szükséges vízszintes irányú helyigény jelölése megkülönböztető padlóburkolattal Jelmagyarázat: E ... elosztó; A ... ajtó; Ü ... ütköző (ajtónyitást korlátozó); KP ... környező padlóburkolat; M P . . . megkülönböztető padlóburkolat
2.2. Az MSZ 1600-ban megadott vízszintes irányú helyigényeket ki kell egészíteni az MSZ 447-ben [7] megadott függőleges kezelhetőségi mérettartományokkal, amelyek a következők (lásd a 2. ábrán is!): - Ha a csatlakozó főelosztóban "(4.5.5.) ... ha az első túláramvédelmi készülék olvadóbiztosító, akkor ennek részei a padozat szintje felett legalább 0,6 m, legfeljebb 1,5 m magasságban legyenek, ha nem olvadóbiztosító, akkor a padozat szintjéről kezelhetők legyenek"."(5.3.)... a fogyasztásmérő berendezés és tartozékai
2. Az elosztók kezelhetőségi szempontjai és elvei 2.1, A kezelhetőség szabványos előírásai a következők: - MSZ 1600: "Az elosztótáblákat... a fő megközelítési útvonal mentén, kezelhető helyen kell elhelyezni ,...". Továbbá: "Segédeszköz nélkül elérhetőnek minősül a berendezésnek az a része, amely földről, padlóról, ... kézzel elérhető." - MSZ 2364: "Kézzel elérhetőség tartománya. Az a térrész, amely a személyek szokásos tartózkodási és közlekedési felületének bármely pontjától a segédeszköz nélkül bármely irányban kézzel elérhető határokig terjed". - MSZ 1600: "Kezelésre, ellenőrzésre, karbantartásra megfelelő méretű hely és tér álljon rendelkezésre ... (itt) ... tilos felszerelni olyan tárgyakat, amelyek a kezelőt a szabad mozgásban akadályozhatják." A minimális méreteket a 2. táblázatban foglaltam össze. 2. ábra Elosztó- és fogyasztásmérő-berendezés Függőleges kezelhetőségi mérettartományai Jelmagyarázat: E ... elosztóberendzés; F ... fogyasztásmérő-berendezés
2001. 94. évfolyam 11. szám
377
Villamos fogyasztóberendezések leolvasást, vagy kezelést igénylő részeinek alsó széle legalább 0,6 m-re, felső széle legfeljebb 1,8 m-re legyen a padlószinttől". - A kezelési helyre nyíló ajtót ún. ütközővel kell megállítani.
3. Az elosztók elhelyezési szempontjai és tervezési elvei Az elhelyezési szempontok szorosan összefüggnek egymással. A tárgyalási sorrend egyben fontossági sorrendet is jelent. (A szempontokat egyszerűbb megfogalmazni általános érvényességgel, majd főelosztókra és alelosztókra - esetleg csoportelosztókra pontosítani.) Induljunk ki a villamos berendezés feladatából, ami az épületben lévő technológiák kiszolgálása. Legyen tehát az elosztó első, legfontosabb elhelyezési szempontja a technológia kiszolgálása. 3.1. A technológiai szempont: ahány technológia, annyi elosztó. Ez azt jelenti, hogy a példánk szerinti többfunkciós épületben el kell helyezni a főelosztón kívül a következő alelosztókat: garázselosztó f fitneszelosztó I bejárati-lépcsőházi elosztó, továbbá üzletelosztó, udvar- és járdavilágítási elosztó T irodaelosztó f lakáselosztó f panzióelosztó F étterem- és büféelosztó T kazánház-, szellőzőgépház-, felvonógépház-elosztó. Tervezési tapasztalat alapján megállapítható, hogy a felsorolt elosztók mennyisége kevés lesz. Valószínű, hogy valóban csak egy-egy elosztó elegendő például a garázshoz, a fitneszszalonhoz, a panzióhoz, az étteremhez, a büféhez, és külön-külön a gépházakhoz, de biztos, hogy az üzletek és a lakások mindegyikéhez szükséges külön elosztó, az irodákhoz pedig - a tulajdonosi és a bérleti jogviszonyoktól függően - célszerű több elosztót tervezni. 3.2. Nyilvánvaló, hogy a technológiai szempontot ki kell egészíteni a következő - NAGYBETŰS - tervezési elvvel: ahány technológia, LEGALÁBB annyi alelosztó. EbbÖl következik, hogy pl. az üzlettechnológiához nem egyetlen, hanem annyi üzletelosztó szükséges, amennyi üzlet van a földszinten. (Ugyanígy: a lakásokéval megegyező számú lakáselosztót kell elhelyezni.) 3.3. A "legalább annyi elosztó" meghatározással kiegészített technológiai szempont kiterjesztését jelenti a következő tervezési elv: a szint-elv: ha azonos technológia több szinten van, akkor legalább a szintek számával megegyező mennyiségű szintelosztó szükséges. Példánkban a lakások között két szinten van folyosó, tehát a szint-elv alkalmazásából általában két folyosóvilágítási szintelosztó felszerelése következik. Azért csak általában, mert a folyosó hosszúságától is függ a szint-elv következetes alkalmazása. A "nagyon rövid" folyosó világítását rá lehet kötni a - földszinten felszerelt - lépcsőházvilágítási elosztóra (3a. ábra). Ennél hosszabb folyosó esetében viszont minden szinten szükséges folyosóvilágítási szintelosztó (lásd még a 3b. - c - d . ábrákat!).
y Ull
Jf
utl
\
X , X
f
X
*
*
*
5E
6)
•
*
tj
X
)
*
i T i * ff l
'
I
3. ábra A folyosók hosszától függő el oszlóéi helyezési példák Jelmagyarázat: a) "nagyon rövid" folyosó megvilágítása esetén; b) "rflvid" ...;c) "hosszú" ...; d) "még hosszabb" folyosó világítása esetén
378
3.4. Az elhelyezési környezet megválasztása, ill. adottsága is az elosztók elhelyezési szempontjai közé tartozik. Az előzőekben már megkülönböztettük a belső- és a szabadtéri elosztókat, és megemlítettük az elhelyezési környezetüktől függő védettségükre vonatkozó szabványelőírásokat. A védettség fokozatának pontos megválasztása fontos tervezői feladat. (Ugyanis az előírtaknál kevésbé védett elosztó - természetesen - szabvány talán. A "túl védett" elosztó - szintén természetesen - drágább. Mindebből következik, hogy a műszaki-gazdasági szempontú együttes minősítés esetén mindkét említett elosztó "nem megfelelő" minősítést kapna.) 3.5. Az elhelyezési szempontok megválasztása során a védettségi elv alkalmazásával azt dönthetjük el, hogy a technológia által megkövetelt védettséggel magába a technológiai helyiségbe helyezzük-e az elosztót, vagy kisebb fokozatúval a helyiségen kívül. (Ez utóbbi esetben az erőátviteli és termikus fogyasztók elé kötelezően felszerelendő ún. tiltókapcsolók tehetik drágábbá a villamos szerelést - az elosztó olcsóbb kialakíthatósága ellenére.) 3.6. A védettségi elv kiterjesztésével a szabadtéri elosztó belső téri védettségűvé tehető, ha sikerül találni - a szabadtéri funkciót kielégítő - belső téri elhelyezést. Ezzel elérjük, hogy a kisebb fokozatú védettség következtében olcsóbb lehet az elosztó. További előny, hogy belső téren biztonságosabban és kényelmesebben kezelhető az elosztó. 3.7. A t á r g y a l t s z e m p o n t o k a l a p j á n m e g t e r v e z e t t elosztóelhelyezéseket a tervezés során érdemes ellenőrizni az ún. minősítési elvvel. E szerint az elhelyezés minősítése lehet: javasolt, vagy elfogadható (megengedhető), vagy tiltott. Jellegzetes javasolt helyek belső téren a következők: - Közlekedő területek (előterek, folyosók) falfelületei, ezen belül is az ún. védett sarkok, amelyek kiesnek a fő közlekedési útvonalakból. - Információs, recepciós, pénztári pulttal, portásablakkal szemben levő - vagy legalább is onnan látható, ellenőrizhető - falfelületek. (Érdemes megjegyezni, hogy az elosztót kereső villanyszerelőnek, és a "villanyórát" kereső fogyasztásmérő-leolvasónak adható legjobb válasz: "velem szemben", a legrosszabb: "mögöttem".) - Technológiai helyiségen belül (megfelelő védettséggel), vagy kívül, mindkét esetben ajtóhoz közel. - Kereskedelmi, vendéglátó helyiségeken kívül, a bejárati előtérben, folyosón, közel az ajtóhoz. Ugyanezen területek elfogadható (megengedhető) helyei: - Lépcsőházakhoz közel lévő folyosói részek, közelebb a felfelé vezető lépcsőhöz, mint a lefelé vezetőhöz (inkább "felgurulni", mint legurulni). - Az információt adó személy által ugyan nem látható, de egyértelműen és egyszerűen meghatározható, a bejárathoz közeli helyen. (Az irányt és a helyet tartós felirati táblával is meg kell jelölni a bejáratnál, például: "A bejárattól jobbra nyíló folyosó elején, a bejárattól 9,0 m-re".) - Technológiai helyiségekben megegyeznek a javasolt helyekkel. - Ha kereskedelmi, vendéglátó helyiségen csak belül van lehetőség az elhelyezésre, akkor közvetlenül az ajtó mellett. Tiltott helyek belső téren: - Személy- és vagyonvédelmi szempontból információs, recepciós, pénztári pult mögött, továbbá portásfülkében. - Tűz- és vagyonvédelmi szempontból ruhatárban és raktárban (nem főfunkciójú raktárépület esetében). - Higiéniai és vagyonvédelmi szempontból büfépult mögött, konyhában (kivétel a konyhatechnológiai elosztó), irodában, pénztárban, üzlet, étterem belsejében, távol a bejárattól. ELEKTROTECHNIKA
Villamos fogyasztóberendezések Szabadtéren javasolt hely: épület oldalfalán, eresz alatt, kerítéskapuba "illesztve", esővédő tetővel. Elfogadható (megengedhető) hely szabadtéren: szabadon állva, vagy térvilágítási oszlop mellett, esővédő tetővel, környezettől függően, a közlekedő, parkoló vagy rakodó járművektől kerékvetővel (vagy más, hasonló módon) védve, esővédő tetővel. Szabadtéri tiltott hely a "józan tervezői megfontolás" alapján mind a kezelőt, mind a környezetben lévő személyeket és/vagy járműveket veszélyeztető elhelyezés. 3.8. Az elhelyezési szempontok megválasztása során célszerű figyelembe venni az ún. összevonási elvei. E tervezési elv szerint: ha technológiai és kezelési szempontok alapján elhelyezendő két vagy több elosztó egymáshoz viszonylag közel kerülne, akkor azokat egymáshoz egészen közel - mintegy összevonva - érdemes felszerelni. Indok: ha legalább egyetlen elosztó helyét sikerült jól megválasztani, akkor a többi elosztónak nem érdemes más helyet keresni (4. ábra). Az összevonás elvéből következik, hogy a főelosztó mellé egy vagy több alelosztó is szerelhető, továbbá több funkcionális és szintelosztó is egymás közelébe szerelhető. A összevont elhelyezés további előnye az elosztóáramkörök (tápvezetékek) nyomvonalának közös kijelölhetősége. A tápvezetékek nyomvonalán végponti áramkörök (leágazóvezetékek) is szerelhetők, így alakulhat ki az - épületszerkezet és egyéb vezetékek szempontjából is előnyös - erősáramú vezetéksáv. 3.9. Az elosztók súlyponti elhelyezési szempontjának tárgyalását újabb csoportosítás kell, hogy megelőzze, ugyanis a fogyasztókat egységteljesítményük, valamint területi elhelyezésük szerint is csoportosítjuk. Tervezői tapasztalat, hogy a példabeli épületben a nagy egységteljesítményű fogyasztók általában rendszertelenül vannak elhelyezve, míg a kis cgységteljesítményűek egyenletesen. Túláramvédelmi és feszültségesési számításokon alapuló tervezői gyakorlat, hogy a rendszertelenül elhelyezkedő nagyfogyasztók elosztóit technológiai csoportosítás után a csoport közelében célszerű telepíteni (tulajdonképpen ezt a csoportot is a súlypontképzés szabályai szerint alkottuk!). A viszonylag egyenletesen elosztott kisfogyasztókat lehetőleg terhelési súlypontból célszerű táplálni. Azért csak "lehetőleg" és csak "célszerű", mert nem lehet döntő szempont a súlyponti elhelyezés a többi elhelyezési szempont fontosságának mérlegelése során. Erre a mérlegelésre szolgáljon a 3a. ábrával elkezdett folyosóvilágítási példa folytatása: - "Rövid" folyosó elosztóját sem túláramvédelmi, sem feszültségesési indokból nem kell a folyosó hosszának felezővonalába (azaz; súlypontba) telepíteni, ennél fontosabb szempont a gyors és egyszerű megtalálhatóság, ez egyértelműen a lépcsőházból nyíló folyosó elejét jelöli ki (3b. ábra). - "Hosszú" folyosó elejéről indított áramkör túláramvédelme, feszültségesése a nagyobb keresztmetszetű és a hosszabb vezetékek előnytelen következményeivel jár, ezért súlypontban (a folyosó közepén) indokolt elhelyezni az elosztót (3c. ábra). - "Még hosszabb" folyosónak- tűzrendészeti okokból - mindkét végén van lépcsőház. Indoklás nélkül: vagy egy-egy elosztó a lépcsőházból nyíló folyosók elején, vagy egy harmadik is a folyosó közepén (3d. ábra). 3.10. Az említett mérlegelésből következik, hogy a többszintes épületekben a szintenként azonos helyekre telepített szintelosztók felszálló tápvezetékeinek födémátvezetési lehetőségei is előbbrevalók, mint a súlyponti elhelyezés. Indoka az épületszerkezeti előnyökön túlmenően: az azonos födémátvezetés helyén felszerelt elosztók elősegítik azok egyszerű és gyors megtalálhatóságát. 3.11. Az előbbi megfontolásokat kell alkalmazni a terület nagyságától függő" elosztóismétlési elvre is. Jó példa erre az a technológi2001.94. évfolyam 11. szám
ai terület, amely tűzszakaszokra van bontotva. Ekkor az azonos technológia azonos szinten - tűzszakaszonként legalább egy-egy, tehát- több elosztót igényel. Ezen túlmenően: egyetlen tűzszakasznyi terület is lehet olyan nagy, hogy több súlypont kialakítása után több elosztót kell elhelyezni az azonos technológiájú, azonos szinten lévő fogyasztók táplálására.
4. Közös kezelési és elhelyezési szempontok 4.1. Közös kezelési és elhelyezési szempont a kölcsönös nemzavarás (vagy: kölcsönös zavarásmentesség), e szerint: az elosztó kezelője ne zavarja a környezetében lévőket, és viszont: ők se zavarják a kezelőt. Például üzletben, közlekedőben elhelyezett elosztótábla kezelője ne zavarja az eladókat és a vásárlókat, ill. a közlekedőket, és viszont. A zavarásmentesség fogalmába beleértjük "egyik fél oldaláról" a biztonságos és kényelmes munkavégzést, míg a "másik fél részéről" megkívánjuk a higiéniai és a vagyonbiztonsági szempontok érvényesülését is. Megfigyelhetjük, hogy az e szempont szerinti elhelyezés tervezési elvei megegyeznek a kereskedelmi (pl. üzlet) és vendéglátó (pl. étterem, büfé, konyha) helyiségekre - a higiéniai és vagyonvédelmi szempontok között - felsorolt minősítési elvekkel. 4.2. A példabeli épület földszinti üzleteinek egyik része az utcai főhomlokzatról nyíló, egylégterű helyiség, másik része az udvari homlokzatról nyíló előtérrel, öltöző-mosdóval és raktárral bővített eladótér. E kétféle építészeti megoldás kétféle elosztóelhelyezést indokol Ha van előtér, akkor az üzletelosztó helye egyértelműen abban van, mert csak így érvényesülhet maradéktalanul a kölcsönös zavarásmentesség elve. Egylégterű üzlethelyiségben viszont ez az elv kizárólag úgy valósítható meg, ha közvetlenül a főhomlokzati bejárati ajtó mellé kerül az elosztó. Javasolt megoldás: az ajtókeret esztétikus kialakítása pl. úgy, hogy rozsdamentes acél profilba szerelendő az elosztó (zárható ajtóval).
4, ábra Példa az elosztó-összevonási elv alkalmazására a)összevonás előtt; b} összevonás után Jelmagyarázat: a " D " és "E" helyiségen belül megmarad a D, ill. az E elosztó; az "U" udvar és az "A", "B", " C " helyiségek elosztói "'összevonhatók" az " F ' folyosón az F folyosó világítási elosztóhoz, amely marad a terhelési súlypontban
4.3. Gyermekintézményekben (bölcsőde, óvoda, iskola) előnyös és egyben hátrányos következményei vannak az elosztó kétféle kölcsönösen zavarásmentes - elhelyezési lehetőségének. Ha padlón állva, tehát biztonságosan kezelhető az elosztó (ez az előny), akkor a gyermekek segédeszköz nélkül hozzáférhetnek (ez a hátrány). Ha a segédeszköz: létra, akkor a kezelő segítőjének kölcsönösen kell 379
Villamos fogyasztó berendezések védenie egymástól a kezelőt és a gyermekeket a létra eldőlésének kölcsönösen hátrányos következményei ellen. Az elosztótábla létráról kezelhetősége általános követelmény a kis előszobák ajtajainak nyíló szárnya mögött. Nagy előszobák, továbbá családi házak, villák nagy előterében célszerűbb a padlóról kezelhető elhelyezés (és kötelező, ha nem elosztótábla, hanem nagy teljesítményű - tehát késes biztosítóval szerelt - elosztóberendezés van ott). Mindkét esetben előnyös, hogy az ajtó közvetlen közelében elhelyezett elosztó kezelője nem tapossa össze a padlót, szőnyeget, továbbá nemcsak higiéniai, hanem vagyonvédelmi szempontból is kölcsönösen megnyugtatóbb ez a kezelői munkaterület. (Ha ajtó /ill. ajtószárny/ rányílik a kezelési helyre, akkor az ajtószárnyat a kezelés időtartamára zárhatóvá kell tenni, vagy az MSZ 447 előírása szerint: "az ajtónyílás behatárolására ütközőt kell elhelyezni".) 4.4. Az elosztóberendezés falifülkében javasolt elhelyezése a kezelés és a kialakítás közös szempontjainak is eleget tesz. Előtér, folyosó falában kialakított "mélyedés" magát az elosztót, annak nyitott ajtóit, esetleg az elosztót eltakaró szekrényfalat is magába foglalja, így kölcsönösen védi egymástól a közlekedőket és a kezelőket.
5. Az elosztók kialakításának néhány tervezési szempontja A villamos kezelőhelyiségen kívül telepített, közepes nagyságú elosztóberendezések kialakítását döntően befolyásolják az előzőekben tárgyalt elhelyezési és kezelési szempontok. 5.1. A 2. ábrán bejelölt "függőleges kezelhetőségi mérettartomány" adataival meghatározhatjuk az elosztó függőleges méretét a beleszerelt készülékek szabványos kezelhetőségi előírásai alapján. (A padlószinten állva valóban nehézkes lenne kezelni a 0,6 m-nél alacsonyabban, ill. az 1,5 - 1,8 m-nél magasabban lévő készülékeket.) Figyelembe kell venni, hogy az 5. ábrán az 1200 x 1500 mm méretű (!) elosztóhoz csatlakozó vezetékek közül az alsókhoz kábelakna, vagy -csatorna, míg a felsőhöz kötődobozok is tartoznak. Ha a vezetékeket láthatóan (azaz: falon kívül) szerelik, tapasztalhatjuk, hogy még akkor sem nyújtanak esztétikus látványt, ha szakszerű és gondos a kivitelezés. Megjegyzem, hogy a falba süllyesztett vezetékek dobozai sem esztétikusak. Fontos feladat ezek eltakarása, s ez nemcsak esztétikai, hanem gyors és kényelmes szerelhetőségi előnnyel is jár. Az eltakarás kétféleképpen valósítható meg: a padlótól a mennyezetig vagy meghosszabbítjuk az elosztót, vagy szekrényfalat építünk az elosztó elé. 5.2. Az első megoldást az 5. ábra mutatja. Tervezése során a gyártási-szállítási-összeszerelési szempontokat kell együttesen számításba venni, s nem szabad elfeledkezni az alsó és a felső takaróelemekről (a kábelaknához és -csatornához, ill. a mennyezethez) 5.3. A második megoldás a következő: - Padlótól-mennyezetig érő szekrényfal (sok kétszárnyú ajtóval és alsó, felső, esetleg oldalsó szellőzőnyílásokkal). - A szekrényfal mögött a padlóra-oldalfalra-mennyezetre rögzített - az 1200 x 1500 mm méretű - elosztóberendezés, alatta kábelakna vagy -csatorna. - A szekrényfalon célszerű olyan szekrényajtókat kialakítani, amelyek mintegy leképezik az elosztóajtókat. (Ezáltal elegendő a kezelendő elosztóajtó előtti szekrényajtó nyitása.) - Mind az elosztó-, mind a szekrény aj tokon tartós feliratok [8], például főelosztón padlótól-mennyezetig irányban a következő szöveggel: "Kábelakna (vagy: -csatorna) érkező és induló kábelekkel" - "Kábelfej(ek), főbiztosító" - "Alelosztók
380
5. ábra Elosztóberendezés padlótól mennyezetig kialakítva a)elö1ne"zet, kábelcsatorna és fódémmetszet; b) fel ill nézet Megjegyzés: az 1200 x 1500 mm között levő elosztóajtok a közepes nagyságú elosztón vannak, a többi elosztórész és -ajtó vezetéktakarasi és esztétikai célt szolgál
elosztóáramköri biztosítói, tűz- és üzemszüneti kapcsolók" "Alelosztók fővezetékei kötődobozokkal". - Ha a főelosztóban fogyasztásmérő-rendszer is van, akkor a szekrény szélesebb lesz, ajtaján "Fogyasztásmérők" felirattal. 5.4. Javasolom, hogy a szekrényfal elhelyezésének és kialakításának tervezése előtt és alatt a villamos tervező győzze meg az építész-belsőépítész tervezőt: a szekrényfal nem szükséges rossz, hanem esztétikai és funkcionális előny. Tervezői tapasztalatom, hogy "az illetékes tervezők fantáziája elindul" a javasolt ötlet hallatán. Néhány gondolat az együttműködés közös szempontjaira: - Nem lenne szép, ha széles falfelületre szerelt keskeny elosztót takarna a padlótól-mennyezetig érő szekrényfal. A villamos tervezőtől (is) függ, hogy az eltakart főelosztó mellé fogyasztásmérő-rendszert is telepít, továbbá ide vonja Össze az amúgyis a főelosztó közelében elhelyezendő ételosztókat. (Lásd az Összevonási elvet!) - Ha a falfelület szélességéhez viszonyítva még mindig keskeny a szekrényfal, akkor ajtók-vitrinek-polcok rendszerével lehet (akár) jobbra-balra szélesíteni (az átlátszatlan ajtókat természetesen szintén névtáblákkal kell ellátni, pl. "Takarítószerek" felirattal). IRODALOM [1] [2]
[3] [4] [5] [6] [7] [8]
MSZ 1600 sorozat. Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű villamos berendezések számára. MSZ 2364 sorozat. Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése. (A sorozat egyes szabványainak "Epületek villamos berendezéseinek létesítése" sorozatmegnevezése van!) MSZ 2040: 1995. Egészségügyi intézmények villamos berendezéseinek létesítése MSZ-07-2506 sorozat. Vasúti Érintésvédelmi Szabályzat MSZ 6240 sorozat. Belsőtéri mesterséges világítás MÁVSZ 2950 sorozat. Vasúti világítás MSZ 447: 1998. Közcélú kisfeszültségű hálózatra kapcsolás MSZ 453:1987. Biztonsági táblák erősáramú villamos berendezések számára ELEKTROTECHNIKA
Villamos energia
50 éves a TITÁSZ és a többi vidéki áramszolgáltató Madarász Tibor Ez a megemlékezés az 195 l-ben alapított Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalatról szól, de ugyanakkor a DÉDÁSZ-, DÉMÁSZ-, ÉDÁSZ- és EMASZ-rói is, hiszen működésük, fejlődésük szinte azonos pályán haladt, még, ha voltak is köztük eltérések egyrészt a területi sajátosságok
A TITÁSZ RT. fífelosztóhálózata és területi határai
1995-ben a
•Í*Y
ahol az akkori 110 V-os induló feszültség értéke a fogyasztónál már csak 42 V lett, vagyis az akkori „fokozott érintésvédelem" értékének megfelelő!) Ez a helyzet országosan is jellemző volt, sőt a terhelések és az erőművi kapacitások egyensúlyának megbomlása még fogyasztói korlátozásokat is szükségessé tett. /. táblázat A TITÁSZ jellemző adatai
Csúcsterhelés MW Én. vili.energia
privatizáció élőt
GWh Fogyasztók száma tver ra Hálózathossz km (Ml UHm ) » n os nmH * niUIMWM mtv-niKm ímeUfeUdlJOKolHaii o
1Ü51
1960
1970
1980
1990
1995
2000
18
51
211
498
705
610
61S
51
210
835
2316
3520
3258
349S
118
246
424
561
672
706
738
4S63
8754
1603
2010
2316
2377
2426
3
3
0
5
0
n
_ Hf«StUMulKH«BWHl - IKgtn U * o * !« lY-oi *™JW> _
JmvnVut MM
NF/KÖF tr. állomás db TITÁSZ tulajdonú
3
6
20
30
31
32
OVIT tulajdonú
3
3
4
4
4
4
6
6
6
6
MÁV tulajdonú Összesen:
/. rífera miatt, másrészt a vezetési elvek és módszerek alkalmazásában. A TITÁSZ az alapításakor már egy -jogelődök által létrehozott - kész szervezetet „kapott", hiszen az ÁVIRT, majd az ÁVESZ központi irányításával már 1948-tól 20 üzletigazgatóság működött hazánkban, - közöttük a debreceni, a nyíregyházi és a szolnoki. Ekkorra már itt is- és másutt is! - kialakult a csaknem teljesen elosztóhálózati szervezet, meg voltak a kellő gyakorlatú szakemberek. így viszonylag könnyű volt az „inter pares" (vagyis a 3 üzletigazgatóság) fölé a „primus"-t létrehozni. (A központokat, az elvi irányító szerveket mindig könnyebb ...) Alennivalók adva voltak, az alapító részletesen leírta. A csaknem 4 évtizedig tartó tervutasításos rendszerben a kemény központi akarat nem engedte meg az önálló vállalati gondolkodás luxusát, mindent előírt, megszabott. Ez csak az időszak vége felé enyhült. A „béklyók" feszegetésében a TITÁSZ - és a társvállalatok is - mindig élenjárt, s tröszti támogatást is élvezte törekedett az ésszerű és lehetséges önállóságra. Az első években a fő feladat a hálózatok mechanikai állagának, biztonságának javítása volt. (A háborús károk helyreállításának befejezése.) Ezzel együtt folytatódott a már korábban megkezdett falu villamosítás. Ennek ütemére jellemző, hogy az 1951 előtti 63 év alatt a TITÁSZ területén 121 helységet villamosítottak, -mígazezutáni22évben, az 1963. évi teljes befejezésig 196-ot! (Sajnos, az akkori „mennyiségi" szemlélet itt is érvényesült, s a K I F - hálózatok zömét 10 nm2 aludurral, nem a terhelési súlypontokba helyezett, kis mennyiségű transzformátorállomásokkal kellett megépíteni. Ezeket aztán később mind cserélni és átépíteni kellett.) A mechanikai állagjavítás még be sem fejeződött (faoszlopcserék; betongyámozás; a kis keresztmetszetű réz- és alumínium, aludur vezetékek cseréje, slb.) máris jelentkezett (és országosan!) az újabb feladat: a hálózatok villamos rekonstrukciójának sürgető igénye. Á TITÁSZ területén az első 10 év alatt több mint kétszeresére nőtt a fogyasztók száma, míg az eseti csúcsterhelés csaknem megháromszorozódott. (A legnagyobb, 4,14-szeres terhelésnövekedés 1960-70 között történt.) Mindez igen jelentős hálózatveszteséget, a hálózatok túlterhelődését és igen rossz feszültségviszonyokat okozott. (Volt olyan év - 1957 - amikor a transzformátorkörzetek 58%-a (!) volt rossz feszültségű. Olyan körzet is adódott.
Madarász Tibor okl. villamosmérnök, a TITÁSZ szolnoki ny. igazgatója, MEE lag
2001.94. évfolyam 11. szám
Létszám fö
1057
6
14
30
40
41
42
2477
3033
3115
3530
2404
1788
Megjegyzés:Az 1995 és 2000. évi létszámokat nem lehet összehasonlítani a korábbiakkal, mert a melléküzletágakat megszüntették, az erőmüvek, a hálózatszerelés kft-ként működik, s több szaktevékenységet külső vállalkozók végeznek Az erőltetett mezőgazdaság-villamosítási program is erre az időszakra esett, s növelte a problémákat. (ATITÁSZ területén 20 év alatt 1844 mezőgazdasági egységet villamosítottak!) Kedvezőtlen volt az is, hogy ez a régió az országos átlag alatti ipari feszültségű volt, (ma is az!) s így a terhelési növekmény nagyobb részét adták a háztartások, és ez többnyire az esti csúcsban jelentkezett. (A fogyasztás részarány 1951-ben még csak 14,2%-a volt az összesnek, míg 2000-ben 38,9% !) Mindezek már korán központi kérdéssé tették a feszültségjavítást és a hálózatok rekonstrukcióját. A keretek szűkössége, s az elvégzendő feladatok nagysága miatt a tennivalókat rangsorolni kellett. A TITÁSZ-nál talán elsőként készültek a városokra, községekre olyan rekonstrukciós tervek, amelyek műszaki- gazdaságossági számítások alapján 10-15 éves fejlődési igényt figyelembe véve határozták meg egy-egy transzformátorkörzetben az induló kisfeszültségű „ágak" számát, keresztmetszeteit és szakaszbiztosítók értékeit. Ugyanígy történt a táppontok számának, helyének és a középfeszültségű hálózat nyomvonalának, jellemzőinek az előzetes eldöntése is. Az évek során egyre korszerűbb műszerekkel elvégzett feszültség- és terhelésmérések volt az a másik alap, amelyet a munkák rangsorolásánál figyelembe vettek. Évente értékelték a méréseket, s a rekonstrukciós tervek alapján, a keretek adta határon belül jelölték ki mind a beruházási, mind az üzemviteli feszültségjavító munkákat. (Fázisszaporítás, az új ág indítás, keresztnövekedés, táppont terhelési súlypontba helyezés, új táppont építés stb.) E program keretében a TITÁSZ elsőként végezte el a 60-as évek elején mintegy 600 km hosszúságú KIF- és KÖF- hálózaton a szabványos feszültségekre való áttérést. A tervszerű munka meg is hozta az eredményt, mert már 5 év múlva 10% alá került a rossz feszültségű körzetek aránya. (Ez az érték a 90-es évekre 4,5-5%-ra csökkent.) Az elosztóhálózati 10-20 kV-os vezetékek és táppontok létesítése is hasonló tervszerűséggel történt. Az MVMT irányításával távlati területi hálózatfejlesztési tanulmányok készültek, amelyek egy-egy megyényi
381
Villamos energia 3. táblázat A fontosabb járművek, munkagépek száma
2. táblázat Néhány jellemző adat időszakonkénti növekménye % -ban 1960
1970
1980
1990
1995
2000
1990
2000
1951
1960
1970
1980
1990
1995
1951
1951
Csúcsterhelés MW
283
414
236
141
86
101
3910
3433
Fogyasztók száma
208
172
132
119
105
104
570
626
Hálózathossz
192
183
125
115
103
102
507
532
terület 25 éves fejlődését vizsgálva tettek javaslatot a szükséges beruházások ütemezésére. A TITÁSZ területén elsőként 1953-ban jelent meg a 120 kV-os feszültségszint az OVIT szolnoki 120/60/20 kV-os állomásában. Az első - TITÁSZ tulajdonú - 120 kV-os táppontok az OVIT-tól 1966-ban átvett mezőtúri és karcagi 120/20 kV-os,- és a nyíregyházi 120/35/20 kV-os táppontok voltak. A nagy mértékű fejlődést jellemzi, hogy az azóta eltelt 35 év alatt 29 db TITASZ táppont létesült. A főelosztőhálózat fejlesztése az egész országban központi döntések és típustervekalapján történt. Aközép-és kisfeszültségű elosztóhálózatoknál a leadott keretek függvényében - a vállalatok maguk határozzák meg a fejlesztések időpontját és mértékét. Ez is többnyire egységes kivitelben történt, iparági típustervek alapján. Az üzemviteli munkák és munkamódszerek korszerűsítési - több évtizedes - programja is szervesen kapcsolódott a beruházási fejlesztésekhez. Az oszlop-, vezeték- és szigetelőcseréket a fogyasztói csatlakozások, a mérőhelyek, majd a közvilágítás korszerűsítése követte. Ennek eredményeként ma a TITÁSZ-nál az összes fényforrások 77 %-a higanylámpás, 22 %-a nátriumlámpás, s 0,7 %-a kompakt fénycsöves megoldású. A közvilágítás vezérlése is ezzel párhuzamosan fejlődött a kezdeti körzetenkénti kézi kapcsolástól a központi helyről működtethető különféle megoldásokig, majd a hangfrekvenciás központi vezérlés alkalmazásáig. A TITÁSZ-nál ez utóbbi rendszert a 90-es években építették ki teljesen a hőtároló fogyasztóknáljelentősen javítva ezzel a gazdaságos terheléselosztást. A villamos készülékek (transzformátorok, megszakítók, mérőváltók, szakaszolók, oszlopkapcsolók, stb.) korszerűsítése főleg akkor gyorsult fel, amikor lehetővé vált a hozzájutás a fejlett nyugati technikához. (Csak pénz legyen hozzá!) E területen több TITASZ fejlesztés is iparági alkalmazásra került. (Pl.: 10-20 kV-os műgyanta szigetelők, távműködtetésű oszlopkapcsoló hajtás, 20 kV-os hálózati mérőállomás, stb.) Az áramszolgáltatói gyakorlatban fokozatosan jelentek meg egyre újabb és (esetenként) korszerűbb szerkezeti elemek, anyagok és technológiák. Ezek némelyike „hamarabb jött" mint a technológia (pl.: a különféle szigetelt vezetékek típusai, térhálós polietilén kábelek stb.) s ezt - valamint a hozzá szükséges szerszámokat, gépeket az alkalmazónak kellett „kitalálni." (Ez viszont serkentette a hosszú ideig kényszerpihenőre ítélt gondolkodási, alkotói kézséget.) Külföldi példák alapján a 80-as években terjedt el a feszültség alatti munkavégzés. (FAM) Hajdúszoboszlón KIF-FAM kiképző központ (egyúttal munkavédelmi is!) épült. Az induláskori lendületre jeilemző, hogy 1992-ben már a vállalatnál 62 KIF és 2 KÖF szerelői csoport és 23 állomástakarításra kiképzett egység működött. (Ezek szerepe a szervezet-átalakítás után szinte megszűnt,) A legelmaradottabb terület a TITÁSZ-nál is a jármű-, munkagép és célgéppark volt. A rendszerváltásig erre az a bizonyos „állatorvosi ló" példáját illett, ami minden betegséget megkapott. Az akkor csak szocialista - s főként szovjet - típusokat központilag szerezték be és utalták ki. (Eszi, nem eszi, - nem kap mást...) Ezek között a benzinfaló ZIL-ek, Gaz-ok - s főleg UAZ-ok! - az „élmezőnyt" képviselték. Ám egyes típusok (Carpati, TV, Tudor... )már a budapesti átvételt követő első úton Ceglédnél „lerobbantak". A3. számú táblázat mutatja a legfontosabb típusokból az ellátottságot, a legnagyobb felfutást jelentő 1990-es évig. A járműpark teljes cseréjére és korszerűsítésére a privatizációt követően került sor. Ekkor azonban az összetétel alapvetően megváltozott a személyszállító és kisteher-gépjárművek javára. (Igazodva a szervezeti változásokhoz: megszűntek a régi kirendeltségek, az üzlet- (üzem) igazgatóságok, a gépjárműjavító-műhelyek, a hálózatszerelést önálló kft végzi, - s több munkafajtál idegen vállalkozásba adták ki, slb.) Az előbbiekben említett „gépjármű-szindróma" más területeken is jellemző volt évtizedekig. Ezért is kellett akkor minden áramszolgáltatónak saját „miniautarkiára" törekedni, s az infrastrukturális háltér hiányában saját gépjármű-, kőműves-, asztalos (stb.) műhelyeket és brigádokat működtetni. A leglátványosabb fejlődés - megegyezően az or5szágos tendenciával- a védelem-automatika területén következett be. A kezdeti primer védelmeket előbb a mérőváltókról táplált szekunder védelmek, majd az elektromechanikus, elektronikus és mikroprocesszoros elemeket felhasználó komplex
382
1951
1960
1970
1980
1990
18 -
63 10 12
172 25 30
1980
19DÜ
20 33
37 32
Létrásszerelőkosaras gk.
-
-
2
23
41
összes db:
38
366
658
693
754
Teher gk Darus gk. Földmunkagép
automaták váltották fel. Ezek egyre inkább átvették a kezelőszemélyzet szerepét, s a számítógépes- hírközlési és informatikai hátérrel kiegészítve lehetővé tették a távműködést, az események figyelését, kiértékelését. Ily módon történt meg a KDSZ korszerűsítése, s az üzletigazgatósági üzemirányító központok (UIK) teljes telemechanizaciója. Mindezek megvalósításában a szakszolgálati csoportok és az üzemirányítók tevékenyen részt vettek. A védelemhez hasonlóan nagy fejlődési utat tett meg a hírközlés is. Az első postai telefonokat (már ahol volt... ) fokozatosan felváltották a bérelt postai vonalak (LB). Több lépcsőben történt ezután a KDSZ és az OVT, illetve az irányított ÜIK-k és állomások közötti többoldalú összeköttetés kiépítése. Folyamatosan kiépült a külön üzemirányítói és külön ügyviteli távbeszélőhálózat, a korszerű vezetékes, URH-rádiós és a mikrohullámú hír- és távközlési összeköttetés megvalósításával. (Minden szervezeti lépcsőre a szükséges mértékben.) Aszámítástechnika-informatika megjelenése és alkalmazása a TITÁSZ-nál viszonylag gyorsan történt. Az első - R-20-as - számítógépet Debrecenben helyezték üzembe, s kezdetben a különféle ügyviteli és áramszámlázási adatokat lyukkártyás megoldással vitték gépre. Az 1976. évi „első fecskét" gyorsan követték a többiek (Esetenként nem a legszerencsésebben megválasztott típusok!), ám a korszerű PC-k ma már munkaeszközzé váltak. (Egy valamirevaló főnök szobája el sem képzelhető nélküle!) Gépre vitték a teljes ügyvitelt, a tervezést, a különféle műszaki számításokat, nyilvántartásokat stb. A további fejlődést az adatátviteli és feldolgozó rendszerek kialakítása jelentette az egyes irányítási szintek között. ATITÁSZ területén a helyi vagy körzeti ellátást biztosító erőtelepek (kiserőművek) közül 1951-re csak az 1896-ban, illetve 1908-ban üzembe helyezett nyíregyházi és debreceni maradt meg, s lett fokozatosan Szabolcs és Hajdú megyei körzeti viliamos_ellátó központtá. 1956-ban mindkettőt a TITÁSZ Nyíregyházi illetve Debreceni Üzletigazgatóságához szervezték. 1990-ben önálló üzemigazgatóságok lettek, majd 1992-ben üzleligazgatósági nevet kaplak. Még ugyanebben az évben önálló kft-vé alakult a Nyíregyházi Erőmű, TITASZ irányítással, majd
2. ábra
1994-ben a Debreceni Erőmű is követte a példát. A két erőmű szerepe az országos együttműködő villamosenergia-rendszer (VER) 1953-ban történt létrejöttével, sanyíregyházi és debreceni 120 kV/KÖF táppontok belépésével megváltozott. Villamosenergia-termelő szerepük egyre csökkent (bár máig megmaradt), a folyamatos fejlesztésekkel fűtőerőművekké váltak. Jelenleg a két város ipari gőzigényeit, s összesen mintegy 46.000 lakás és számos közület, intézmény távhőellátását biztosítják. Jelenleg mindkét erőmű 100 %-os TITÁSZ tulajdonban, de önálló kft-ként működik.
ELEKTROTECHNIKA
Villamos energia A Debrecenben 2000-ben üzembe helyezeti, 60 + 20 MW-os villamos teljesítményű kombinált ciklusú gázturbinás erőmű (10 %-os TITÁSZ tulajdonban) a legnagyobb fejlesztés a TITÁSZ területén az elmúlt években. Ezzel hosszú távra megoldolták a debreceni távhöellátási igényeket, s ugyanakkor a gazdaságosan termelhető villamosenergia-kapacitást is növelték. ATITÁSZ-nál is a hálózatszerelés volt az üzemvitel melleit a másik fontos üzletág-, legalábbis a privatizációig. A foglalkoztatottak számának alakulásajói mulatja a kezdeti felfutást, amelyet az akkori kampányfeladatok tettek szükségessé. (Falu-, TSZ-, tanyavillamosítás, KIF-KÖF hálózati rekonstrukciók... )
Hálózatszerelői létszám (fő)
1960
1970
1980
1990
635
382
268
196
E néhány év adata jól mutatja, hogy a beruházási keretek csökkenése a 70-es évektől kezdve hogyan érezhette hatását. Pedig a vezetés mindent megtett a foglalkoztatás érdekében, hogy elkerülje a létszámleépítést. Több éven át vállaltak munkát az ELMU területén, az OVIT 400 és 750 kV-os távvezeték-építésben, a Szovjetunióban (Orenburg, Tengiz) és az Arab Emirátusokban. (A nigériai és ecuadori RESZVÉTeltŐl csak az ottani katonai puccs révén kaptak „kegyelmet"!) A gépesítés hiánya itt érződött a legjobban, s az akkori állandó anyaghiányok - a normarendszer miatt! - károsan befolyásolták a kereseteket. (Ha nem lett volna rendszeres norma „túlteljesítés"... ) A jármű-, munkagép- célgép ellátás a 70-es évektől kezdve fokozatosanjavult, s a 90-es években már korszerű park állt rendelkezésre. Az üzletág jelentőségét mulatja, hogy az eltelt fél évs,zázad alatt éves átlagban mintegy 1000 km-ny \ hálózat épült meg. A TITÁSZ-nál a hálózatszerelés 1996 óta kft-ként működik, jelenleg 50 %-os TITÁSZ tulajdonban, s pályáztatás alapján végzi a cég - és idegen megbízók - beruházási - felúj ítási munkáÍt.(Szerzó'dés alapján az üzemzavarelhárítást is.) Az eltelt 50 év alatt igen sok beruházás valósult meg a TITÁSZ területén. A hálózatoknál éves átlagban 1000 km-nyi vezeték, 1 NF/KÖF táppont, 150 KÖF/KIF transzformátorállomás és 2800 közvilágítási fényforrás létesült. Igen jelentős összegeket emésztett fel a jármű-munkagéppark korszerűsítése, a hitelesítő állomás, a transzformátorjavító-műhely, az erőművek fejlesztése, a KDSZ és az ÜIK-k teljes telemechanizációja, a védelem-automatika, a számítástechnika-informatika kiépítése és alkalmazása, a hírközlés korszerűsítése, Minden szervezeti szinten korszerű telephely létesült. A vállalati központ több lépcsőben épült és bővült. Korszerűsítették és bővítetlek a 3 „régi" igazgatóság és az erőművek telephelyeit. Üj telephely épült 38 kirendeltségnek, a 3 „új" igazgatóságnak. A 3 lépcsős szervezet kialakításakor 50 új lakást építettek. Hajdúszoboszlón oktatási központ, FAM kiképző központ létesült, a nagyvárosokban 20 fogyasztói iroda épült. Minden igazgatóságnak lett korszerű üdülője, s csaknem minden kirendeltségnek is hétvégi pihenője. (És még lehetne sorolni...) Mindezek hatalmas összegeket jelentettek, s azt is figyelembe kell venni, hogy minden időszakban - hol jobban, hol kevésbé - mindig kevesebb volt a keret a szükségesnél! Az oktatás-továbbképzés minden áramszolgáltatónál létkérdéssé vált, hogy ellensúlyozza az iparés a mezőgazdaság elszívó hatását, ami mind a fizikai, mind a műszaki villamos szakemberek iránt jelentkezett. Ezért létesített a TITÁSZ is több üzemegységen tanműhelyeket a szerelői utánpótlás és igények biztosítására, a szervezett tanfolyamokat a szakképesítést és végzettségeket kívánó munkakörök betöltésére. (Pl.: önálló villanyszerelői, villamos gépkezelői, állomáskezelői, villamos művezetői, kábelszerelői, érintésvédelmi stb.) A műszaki- gazdasági szakember utánpótlást részben ösztöndíjakkal, részben a meglévő állomány középfokú illetve felsőfokú végzettségének a megszerzését elősegítve biztosították. Ezt a tevékenységet a vállalat bázisán működő tudományos egyesületekkel együtt végezték. (Magyar Elektrotechnikai Egyesület, Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, Magyar Iparjogvédelmi Egyesület.) AMEE-nek6, azETE-nek3ésaMIE-nek 1 csoportja működött az ellátási területen. Ezekben a tagság zömét a TITÁSZ szakemberei adták. Ezek az egyesületek - kiemelkedően a mintegy 600 fős össztaglétszámú MEE- nemcsak tagjaik szakmai továbbfejlődését szolgálták, de rendezvényeikkel (előadások, tudományos tanácskozások, bemutatók, kiállítások stb.) szakmai kultúrát is terjesztették. A társadalmi munkában készített tervek és véleményezések pedig a bázis vállalat céljainak teljesülését segítettékelő. Az egyesületi tanfolyamokon, fél évszázad alatt, csaknem 11.000 fő szerzett a munkájához előírt képesítést. Végezetül a szervezeti változásokról néhány szó. Az 1970-ben befejezett, négyről háromlépcsősre kialakított átszervezés nagy eredménye a
2001.94. évfolyam 11. szám
4. táblázat A TITÁSZ szervezeti egységeinek a száma 1951
1960
1965
1970
1990
1992
1996
Központ
1
1
1
1
1
1
1
1
Üzletigazgatóság
3
3
3
-
-
8
5
-
Üzemigazgatóság
-
-
6
8
Üzemvezetőség
11
14
-
-
Kirendeltség (régi)
-
40
40
40
3 37
•
16 -
•
-
-
Kirendeltség (új)
-
-
-
-
-
-
-
Körzetszerelőség
80
111
101
-
-
-
-
2001
•
-
6 -
40 ütőképes, korszerű telephellyel ellátott, viszonylag fejlett technikával felszerelt kirendeltség volt. Ezek a fogyasztókhoz „testközelben" voltak, s területük igazi „gazdáivá" lettek. A privatizációt követően - az 1992 óta részvénytársaságként működő vállalat- első többségi tulajdonosa müncheni Isar- Amperwerke AG. lett 1995 év végével. Ezután a részvények többsége a Bayemwerk Hungária Rt.-hez került, majd 2000-ben 80 %-os részesedéssel az E.ON Hungária Rt. csoport tulajdonába. A meglévő szervezet átalakítása már 1992-ben elkezdődött, s úgyszólván folyamatosan tartott 2001. márciusáig. A végleges (?) kép szerint az üzletigazgatóságok és kirendeltségek megszűntek. Helyettük 6 „kirendeltség" jött létre a régi üzemigazgatósági székhelyeken (és lényegében azonos ellátási területtel), s innen irányítva az összesen 400 főt kitevő kihelyezett szerelőpárokat. A „mobil-szerelők" mindegyike mobil-telefonnal van ellátva, szerelőpáronként egy gépkocsival, s a lakásán tart készenlétet. (A megszüntetett 40 kirendeltség mintegy felénél - többnyire, ahol 120 kV/KÖF feszültségű táppont is van -vannak ilyen szerelőpárok.) Mind a mostani, mind a korábbi átszervezést a hatás- és jogkörök erős központosítása, s a központi szerv létszámának növekedése jellemezte. (A létszámok összehasonlítása azonban nagyon nehéz, mert nem azonosak az összehasonlítási alapok. Számos szerv és tevékenység megszűnt vagy idegen vállalkozásba, tulajdonba került). 50 éves fennállása során mind a TITÁSZ, mind a többi, hasonló korú vidéki áramszolgáltató ezen időszak nagyobbik részében igen nehéz politikai-gazdasági viszonyok között működött, korszerűtlen technikával ellátva, anyagilag sem megbecsülve. Ennek ellenére sikerült - e cikk írójának véleménye szerint is már a rendszerváltást megelőzően i« egy jól szervezett, folyamatosan nyereséget hozó, a fogyasztók megelégedettségét kivívó áramszolgáltatást teremteni. Ezt csakis az ebben az iparban dolgozók többletmunkája, szaktudása és szakmaismerete tette lehetővé. Ez egy jó alapot jelenthet utódainak, hogy az elkövetkező jubileumok során az Ő munkájukról is hasonló - vagy még jobb! - értékelés születhessen. Felhasznált irodalom: A tiszántúli áramszolgáltatás története (1888-1996)
MEE elnökválasztás előtt... Egyesületi elnöknek nem jelöltünk NOTmég soha! Úgy tűnik, a hölgyekhez most a sors nem lesz oly mostoha: egyik jelöltként ugyanis BERTA nevet Iátok listán, ám kiderül, hogy tévedtem, mert mégsem NO.1 - Mivel ISTVÁN! Persze, nem baj, mert ez a név szerepel ma sikerlistán.' Volt elnökünk is így hívják, s első királyunk is ISTVÁN! 2000.11.24. (Madarász Tibor)
383
Villamos karbantartás
Új csoportos alkotástechnikai munkamódszer, az ún. H-l-D-a-K eljárás bemutatása Mikolics Mihály Bevezető Kari-Josef Junglas és Steffen Ottó (TESS AG S AG . Nagyfeszültségű technológiák .Frank-furt.a.M. Németország.) az Elektrotechnika . 94. évfolyam. 2001. áprilisi számában igen figyelemreméltó cikket jelentetett meg "Hatékony módszer erősáramú berendezések karbantartására - tervezésére." címmel. A szerzők kiemelik ,hogy "Objektív kritériumok kialakítása és alkalmazása szükséges a karbantartást illető döntések meghozatalához.". Az erősáramú berendezés műszaki állapota megítéléséhez kiindulási krilériuinként nevezik meg például -
a berendezés műszaki jellemzőit a helyszíni környezeti feltételeket az "off / line" és/vagy "on /line" állapot felvételből kinyert adatokat valamint az Üzemeltetői "döntésfa" részeként említik - az intézkedés sürgősségét - a karbantartást Szolgáltató megbízhatóságát - a bekerülési költségeket - az üzemvitel egyszerűsítését (szabványosítás, tipizálás) - a környezetvédelmi megfontolásokat - Stb. kritériumait. Hozzászólásommal a leírt karbantartási stratégia továbbfejlesztéséhez , egy agyakorlatban isjól alkalmazott eljárástechnika ismertetésé vei szeretnék további támpontokat nyújtani. A bemutatásra kerülő eljárás szervesen építkezik több klasszikus szakirodalmi módszer eszköztárára ,úgy mint: - Brainstorming és a 635 módszer - a Delphi típusú módszerek - az NCM módszer - Késsel ring-módszere - faktoránál izis és a clusteranalizis. A módszertani egyesítés során ezen módszerek előnyeinek teljes körű felhasználására, egyidejűleg ezen módszerek meglévő hátrányainak , kiküszöbölésére törekedtem.
1. Az űj csoportos alkotástechnikai munkamódszer - a H-I-D-a-K eljárás ismertetése. I.a. A téma pontos műszaki - gazdasági, stb. tartalmának meghatározása. Az eljárás , a műszaki és gazdasági élet szinte minden területén alkalmazható , így az össze hasonlításra kerülő "objektumok" lehetnek például: - műszaki , fejlesztési , beruházási ,létesítési , karbantartási ,stb. alternatívák - gépi berendezés , híradástechnikai számítástechnikai ,megmunkáló v. szállító munkagép stb. beszerzési változatai - egy adott munkakör betöltésére jelentkező humán erőforrások - terv változatok, stratégiai ,piaci, pénzügyi ,slb. megvalósíthatósági tanulmányok - és így tovább Jelen publikáció keretében a gépi berendezések felújítására beérkező ajánlatok képezik az összehasonlítandó objektumainkat. Mikolics Mihály okl. villamosmérnök, okl. menedzser-gazdasági szakmérnök Lektor: Farkas Andnh Ph.D. Prof. of Production and Opcrations Management Graduate Scliool of Buisness MBA Office
384
Keressük azon értékelési tényezőket, azon értékelési tényező fa-struktúrát, amely elég általános ahhoz, hogy a felújítási feladatok széles körében alkalmazható legyen ,ugyanakkor erősség és megoldó képesség tekintetében alkalmas az egyszerűbb (tipizálható) és a bonyolultabb (projekt szintű) feladatok megoldására is.
I.b. A szakértők (team tagok) kiválasztása. A team, különböző szakterületek dolgozóiból kialakított olyan munkacsoport ,amelynek célja bonyolult műszaki és/vagy gazdasági feladat, komplex megoldása. A csoport építés (team building) során - ennek megfelelően - az alábbi irányelveket, mint a legfontosabbakat, alkalmaztam: — A csoport legyen reprezentatív. (Többféle szakterületről , szakterületenként különböző képzettségű embereket válogassunk ki.) — A tagok legyenek függetlenek. (Ne befolyásolja az egyéni véleményt a hierarchiában elfoglalt hely, státusz.) — Legyen megfelelő nagyságú.(8-12 főben limitálható a keretszám ,a 3-5 fő már optimálisnak tekinthető.) A csoport Összetétel kialakítása során — egyrészt, figyelembe kell venni a szociális szempontokat (nem, életkor, stb.) — másrészt, tekintettel kell lennünk arra, hogy kreativilás(alkotóképesség) szempontjából a legjellemzőbb karukterek. - az intuitív , a megvalósító, a menedzser , slb. - helyet és szerepet kapjon. A feladat megoldása, az alkotó folyamat különböző fázisaiban más és más problémakezelést ül: problémamegoldó eljárás alkalmazását igényli. A megfelelő csoportstruktúra kialakítása érdekében a munkába bevont egyéneket egyrészt kreativitási faktoruk , másrészt az alkotómunka egyes fázisaiban való eredményes közreműködés mentális faktorai (azaz, a részfeladatok ellátásához való "legerősebb beállítódás") alapján három csoportba soroltam. Első csoport tagjai az ún. elsődleges kreativitással rendelkező személyek, akik az innovatív fázisban, amikor a "logika szűrő mechanizmusának" kikapcsolása mellett a nagyszámú ötlet felkutatása a cél, rendelkeznek a divergens gondolkodásra való hajlammal, a fantázia, a képzeleterő gazdagságával, újszerűségével , eredetiségével. Az első csoport feladata: Tevőleges részvétel és közreműködés az értékelési tényezők felkutatásában , az ún. "Első kérdés" alapján. A második csoport tagjai az ún. másodlagos kreativitással rendelkező személyek , akiket az elaborációs (kimunkáló , kidolgozó) szakaszokban , a konvergens gondolkodásmód , az elvontabb absztrakciós szinten való gondolkodás képessége és/vagy az algoritmikus logikai gondolkodás képessége, a módszeres , szisztematikus , szelektáló munkára alkalmassá tesz. A második csoport feladata: Szelektálás , csoportosítás az ún. "Második kérdés" alapján. A harmadik csoport tagjai az ún. harmadlagos kreativitással rendelkező személyek , akik az implementációs (megvalósító , realizáló) fázisban a kidolgozott ötletek gyakorlati meg valósítását jelentős mértékben elősegíthetik. Jellemzőik: Vállalkozó- és kezdeményezőkészség , irányító és szervezőkészség , racionális, következetes, "ész-érvekre" reagáló, feladatorientált viselkedés , fejlett kommunikációs készség , vitalitás. A harmadik csoport feladata: A bevezetéssel, megvalósítással kapcsolatban felmerülő problémák elemzése , segítség adás a megoldáshoz . A csoportforma (team working type) meghatározása A csoportmunka megszervezésénél objektív adottságként kellett tudomásul venni, hogy a team tagok, a team munka idejére saját szervezeti egységeikből nincsenek kiemelve . A "nem függetlenített" tagok között közvetett vagy közvetlen kölcsönhatások (interakciók) - elsősorban a "földrajzi" távolság okán - nem, vagy csak részlegesen szervezhetők. A team tagok a problémamegoldás egy-egy pontjára , szakaszára szerveződnek és a - fenti ékben -
ELEKTROTECHNIKA
Villamos karbantartás definiált három csoport, a folyamat három fő szakaszában , mint "feladatmegoldó" és "gördülő" team segíti elő a feladat megoldását. Az "átadó" és az "átvevő" team között 1 fő koordinátor biztosítja a személyes átfedést és az információ áramlást. Összeségében megállapítható , hogy mivel a tagok egymástól függetlenül nyilvánítanak véleményt és a véleményeket ezt követően, v. mely eljárással aggregálják - az interaktív formajegyek hangsúlyozása ellenére - a csoportforma alapvetően, statisztikáit. I. c. Az első kérdés megfogalmazása: "Melyek azok az értékelési tényezők ,amelyeket az egymással versengő ajánlatok elbírálása .rangsorolása során figyelembe venne ?" n.a. Az első csoport 6 tagból áll. b. Minden résztvevő ugyanarra a kérdésre, egymástól függetlenül, a saját papírjára ,annyi ötletet jegyez fel .amennyit tud. így (db) ötlethez jutunk. c. Az ötletadók rövid összefoglaló jellegű írásbeli magyarázattal indokolják javaslataikat. ül. A koordinátor valamennyi ötletet egy közös lapra felvezeti és elvégzi az elsődleges szelektálást az alábbi módszer szerint: a. Felvezeti az első lapra, az első ötletadó ,valamennyi ötletét. b.Anyert listát összehasonlítja a második ötletadó .valamennyi ötletével. - Ha azonosat talál ,azt nem veszi figyelembe, - Ha "fogalmilag hasonlót" talál ,akkor amennyiben a két Ötlet: "egymást segítő" ,úgy a magasabb ötlet - értékűt hasznosítja "semleges" ,azaz azonos tartalmat kifejező ,úgy az egyik ötletet elveti "egymást korlátozó" ,vagy "egymást kizáró" ,úgy a vonatkozó két Ötletet .ismételt felülvizsgálatra ,az ötletadóknak a második kérdés keretében .visszaadja "egymáshoz v.milyen feltétellel kapcsolódó" ill: "sorrendiségében preferált" , akkor megállapítja a reláció mértékét és irányát és az ötletet az "erősebb értékelési kritérium ,alkritériumaként szerepelteti. c. A második ötletadó v.mennyi ötletének átvezetése után ,a harmadik, hatodik ötletadó .ötleteinek átvezetésére kerül sor ,a fenti elgondolások szerint. d. Valamennyi ötlet felvezetése után a koordinátor az ötleteket a "közös típusjegyek" alapján csoportokba rendezi ,ill: képezi a csoportok .alcsoportjait is, ha erre lehetőség van. A kialakított csoportokhoz "megnevezést" rendel. IV. a. A második kérdés megfogalmazása: "Egyetért-e az adott ötletek alapján kialakított értékelési tényezőrendszerrel T b. A koordinátor az ötletadókkal rövid megbeszélés (tisztázás ,pontosítás) keretében megvitatja a kialakított tényezőket, ill: tényezőcsoportokat,valamint a tényezőcsoportok "képzett" gyűjtő megnevezését. Tájékoztatást ad az egyes ötletadók részére a többi ötletadó véleményéről elgondolásairól a II. c. dokumentumok alapján. c."Eltérés elemzés"- elve alapján csak azon értékelési tényezőkkel ,csoport kialakítás megnevezéssel kell foglalkozni .amelyeknél v.mely ötletadó véleményeltérést nyílvánít.(Amennyiben a kialakított ért. tény. rendszer új ötletekre inspirál ,úgy az új Ötleteknek a már kialakított rendszerbe való beillesztésére a III. b. szerinti elveket kövessük. Üj ötletek hiányában a IV.c 1 pontnál folytatódik a folyamat.) c I. Az értékelési tényező jelentéstartalmát .szerepeltetésének logikai hátterét ill: relatív fontosságát pontosító megbeszélés mintegy visszacsatolásként ad lehetőséget az ellenvéleményen lévő ötletadónak ,a többiek véleményének megismerésére. (Konszenzus esetén .felvételre/törlésre kerül ,vagy módosított jelentéstartalmat, megnevezést kap ,az értékelési tényező.) c2. Fenntartott ellenvélemény esetén a résztvevők szavaznak. Első lépésben megállapítják azt a "preferencia szintet" .amely elérése felett a javaslatot elfogadják ill: amely alatt azt elvetik . Tekintettel arra ,hogy a "többségi-elv" érvényesítése a cél javasolható érték = 75 %. A szavazók 1-től, 10-ig terjedő skálán pontozzák (rangsorolják) v.mennyi vitatott értékelési tényező .relatív fontosságát. A kapott rangszámokat tényezőnként összesítjük ,majd az alábbi képlet szerint értékeljük ki. Relatív preferencia intenzitás: R,
•Iegyen>15%
( 1 )
Ahol : Rp a kapott rangszámok összege tényezőnként
2001. 94. évfolyam 11. szám
m = szavazók (szavazatok) száma,itt:6 «mai= az adható max. Rangszám.itt: 10 Vizsgáljuk meg a megadott összefüggést. Legyen/Í; = £ p; ahol,/jj=az i-dik szavazó által adott pontszámérték (2) Han ma , az adható max. rangszám ,egyben az adható max. pontszám ,akkor "max = pmax és az ( 1 ) összefüggés ,az alábbi képletre írható át.
ZP.
I*
(3)
=X
«•/»„ Ahol, n = a termék műszaki paramétereinek száma X = a termék műszaki értéke Felismerhető .hogy a tényezők szelektálására alkalmazott NCM módszer szerinti összefüggés valójában a Kesselring módszernek az "egyes termékek műszaki értéke" szerint rangsoroló, átlagoló képletével azonos. Az átlagszemlélet az átlagos középszerű tulajdonságokkal rendelkező egyedet azonosnak tünteti fel ,az egyes paramétereiben kiváló ,más paramétereiben gyenge ,egyeddel szemben. (Itt: Az értékelési tényező konszenzusos megítélés esetén elnyert pontszámai, ill: a teljesen eltérő véleményeket tükröző pontszámai is adhatnak teljesen azonos eredményt.) Pl.: Legyenek xt értékelési tényező pontszámai 4,5,6,5,5,6 4+5+6+5+5+6 ^0,516 6-10 Legyenek xj értékelési tényező pontszámai 8,2,8,3,9,1 8+2+8+3+9+1 6-10
(4)
(5)
•=0,516
A [3] irodalomban Dr. Kindler József szerint," ... a rangsorban elfoglalt helyet a felhasználó nemcsak a paraméterek átlagos értéke ,hanem a szélsőértékek szempontjából is érzékeli ezért a középértéket jellemző szám mellett a szórás mérőszámát is figyelembe kell venni ,ha valóban ideális rangsort akarunk kapni." Hogyan vehetnénk figyelembe az értékelés során a szórás mérőszámát is ? Értelmezzük az értékelési tényezőt C, valószínűségi változóként, hiszen az esemény téren létezik olyan valós értékű függvény amelyre igaz az ,hogy bármely a < b valós számra az az esemény ,hogy a függvény értéke (a,b)-be esik, P(a
Hfc-*íl«-y,)-Hfc-*i)-*-yi)
(6)
[8] és [9] szerint Csebisev, Markov, Ljapunov kimutatták, hogy általános feltételek mellett a független valószínűségi változók összege határértékben normális eloszlást követ. Azaz ,ha v.mely mennyiség sok független hatás összegeként áll elő és a hatások adalékai az összeghez képest kicsik ,úgy az eredő mennyiség normál eloszlást követ. A normál eloszlás tehát az ipar meghatározóan számos mérési feladatára alkalmazható, így - analógiát képezve itt, a szavazatok kiértékelésére is. Legyen a a szavazatok (az adott pontszámok) számtani közepe. 1 -A a = ~- 2^ai
ano
' ' °i = ' "dik szavazó pontszáma
(7)
n = szavazatok (szavazók) száma Legyen Ej az ai szavazati pontszámnak az a számtani középértéktől való eltérése. e, = a,-a
(8)
385
Villamos karbantartás Határozzuk meg a normális hibaeloszlás szórásnégyzetét.
O" =
2>; -1
(9)
n-i Számítsuk a o-t az egyszerű középhibából.
G=
Xhl
(10)
/«•(«-!)
Ha a a-nak e két módon kapott értékei jelentősen különböznek egymástól ,úgy a normál eloszlás nem áll fenn. (A (4) és ( 5 ) példára visszatérve ,az első esetben 0,753 = 0,61 ,míg a második esetben 3,1*2,76.) A ( 1 ) összefüggés vizsgálatát tehát ki kell egészíteni ( 9 ) és ( 1 0 ) szerinti számítással, "jelentős különbözőség" esetén kizárjuk az értékelési tényezőt, még akkor is ,ha ( 1 ) szerint elfogadtuk volna. A kialakított módszer folyamatábráját az 1. ábrán láthatjuk. A módszer előnyei; a. A 635-ös módszer alapelvéből kiindulva (H)at fő végez kollektív ötletkutatást. A módszer lehetővé teszi v. mennyi szakértő véleményének érvényesülését. Kizárja az értekezletszerűen megtartott ötletgyűjtésnél óhatatlanul fellépő hangadói vélemények torzító hatását. A csoport (szavazással) kinyilvánított véleménye megbízhatóbb ,mint az egyéni vélemény. b. A koordinátor a clusteranal(I)zis alapelve szerint a feltárt tényezőket, a közös típusjegyek alapján "relatíve homogén" csoportokba, klaszterekbe rendezi, úgy mint: -kezdő klasztert képez - a tényezőket elhelyezi a kezdő klaszterekben - a tényezőket átrendezi a klaszterek között v.mely megfogalmazott optimalizáló kritérium (a szavazás eredménye) alapján A CA-technika diszjunkt (átfedéseket nem tartalmazó) osztályozásának "nem hierarhikus" jellegű csoportosítását hajtjuk végre. c. Mivel a csoportban munkát végző szakértők földrajzilag elkülönülve, a koordinátor kérdései ill: a II.c. és a Ill.d. "munkaközi anyagok" alapján nyilvánítanak véleményt, ezért a módszer bár az NCM moduljaira építkezik, meghatározóan (D)elphi típusú. A kialakított munkamódszer "vegyes, kombinált" típusúnak tekinthető, mivel részben az intuitív, heurisztikus { ötletelő ),részben a kauzális, diszkurzív (tudományos igényűfeldolgozásra törekvő) módszerekből építkezik. d. Az eljárás a (K)esselring módszer számítási képletén alapul, de figyelembe véve dr.Kindler József észrevételét - a o vizsgálatával történő kiegészítéssel - helyesen és jól alkalmazhatóvá teszi azt. A módszer meglévő" hátrányai: A II.c. szöveges vélemények összegzése hibalehetőséget eredményezhet és lassíthatja a munkát. A véleményeltérések okainak IV.c. tisztázását követően a Ill.b.-hez történő visszatérés db-száma szerint a munka többszöröződhet. A fenti hátrányoktól függetlenül, megfelelő szakember kiválasztással és "célirányos" eltérés elemzői munkával az értékelési tényezők feltárása és rendezése 2 fordulóban elvégezhető. A kialakított eljárást a H-I-D-a-K betűkkel jelölöm, ill: nevezem el. Az eljárás nyitott "híd" -at, "átjárhatőság"-ot kíván képezni a különféle módszerek között, azon axióma alapján, miszerint "Nincs tökéletes módszer, csupán az adott feladathoz adaptálható, legkedvezőbb".
2. A feltárt értékelési tényezők listája. A II. csoport tagjainak segítségével végrehajtott "szelektálás, csoportosítás" - alulról építkezve, a feltárt tényezőket folyamatosan rendezve, fogalmilag társítva és csoportosítva - végeredményben az ajánlatok elbírálásának olyan logikus rendszerét teremtette meg, amely - "modellezi" a beruházó, a
386
felújítási munkák irányítását .szervezését ellátó Mérnök gondolkodást folyamatát, a mérlegelés és a döntés - előkészítés praktikumát, (Az ajánlatot elsődlegesen a kiírási követelményeknek való megfeleltethetőség, a tartalmi és formai elemek megléte, valamint a Vállalkozó referenciái és szakmai alkalmassága tükrében vizsgáljuk. A műszaki jellemzők, a kiviteli terv és a költségelőirányzatok (v. költségvetés) adatai alapján már a rangsorolás is elvégezhető lenne, de az egyéb szerződéses feltételek ill: a kockázati tényezők korrekciós hatásairól sosem szabad elfelejtkezni.) - "általános", így alkalmassá tehető minden szakterület számára, bármely beruházási feladat ajánlatai minősítésének, rangsorolásának elősegítésére. (Annak érdekében, hogy az általánosság ne rontsa le a "megoldó képességet" a kivitelezendő műszaki feladat legkedvezőbb ajánlatának kiválasztására, a kialakított lista felhasználását, a "feladat specifikus" jellemzők figyelembevétele mellett, szelektíven kell elvégezni. Azaz, csak a szükségszerinti elemeket vesszük figyelembe egy - egy célfeladatra aktualizált fa-struktúra kialakítása során.) Például: a-Tomegáruk, szabványos anyagok, félkész- és késztermékek, valamint (előzetesen) meghatározott típusú, műszaki paraméterű gép, berendezés, készülék, stb. beszerzése esetén - a beszerzési egységár (.../db,.../kg,.../fm, stb.) - és a beszerzési idő szinte kizárólagos szempont lehet, a Szállítók közüli választásra. b.Típusosan ismétlődő, vagy hasonló jellegű feladatok esetén, ha a műszaki megoldás több alternatíva mentén is kereshető - a vállalkozási ár - a műszaki jellemzők - a vállalkozó referenciái - a befejezési határidő -stb. szempontok - szükség szerint bővített - listáját kell alkalmazni. c. Projekt típusú feladatok esetén - a fenti tényezők vizsgálatán túlmenően a rendelkezésre álló adatok fgv-ben - az egyszerűbb gazdaságossági mutatóknak mint értékelési szempontoknak az alkalmazása, elengedhetetlen. d. Minden olyan projekt esetén, ahol az egyszeri bekerülési költség, valamint az üzemeltetési és karbantartási költségek mértéke és egymáshoz viszonyított aránya - a tervezhető termelési adatok tükreben ismert {ill: prognosztizálható), ott - az élettartam költségek (pl: egységnyi termékre jutó költség, a teljes élettartamra vetítve) vizsgálatával, az a.-b.-c. esetre kialakított rangsorolási rendszert, ki kell egészíteni. A feltárt értékelési tényezőket fő-és alcsoportokba rendezve a 2. ábrában összesítettem. Az információ tömörítés (faktoranalizis vizsgálat) végeredményeként kapott 7 {fő)kritérium pedig az alábbi információ tartalmakat hordozza. Ei Az igények (funkciók) kielégítési szintje: Megfelelés (megfeleltethetŐség),egyrészt a beérkezett Ajánlat(-ok) tartalmi és formai elemei, ill: az ajánlattételi felhívás kiírási követelményei, másrészt az Ajánlat(-ok) műszaki színvonala és a felújítási munka műszaki és gazdasági indító feltételeit megfogalmazó "Indító lap" között. E-i Referenciák a Vállalkozóról és tevékenységéről. Az előminősítés, ill: az eddig elvégzett munkák alapján a Vállalkozóról kialakult image, általános összkép, megítélés , a szakmai alkalmasság mértéke és minősége. E3 Műszaki jellemzők és paraméterek. A feladat szempontjából fontos és meghatározó jellegű műszaki jellemzők és paraméterek "n x m" -es, "tulajdonság-alternatíva" adatmátrixban összesítve. E4 Műszaki megvalósíthatóság. A kiviteli terv szerinti műszaki feladat, a hatósági előírások és a szabványok betartása , valamint a telepíthetőségi-szerelhetőségi feltételek figyelembevétele mellett, az előírt ütemezés szerint, a kitűzött határidőre megvalósítható-e. A kivitelezési anyagok a munka kezdési időpontjára beszerezhetők-e , a megvalósított produktum karbantartható , szervizelhető -e . Es Pénzügyi megvalósíthatóság. A műszaki feladat a tervezett költségszinten belül kivitelezhető-e. A kivitelezés - az előzetes számíiások szerint - gazdaságosnak tekinthető-e. Ef, Egyéb szerződéses fellélelek.
ELEKTROTECHNIKA
Villamos karbantartás Minden egyéb -E4,E$ -höz nem tartozó - szerződési feltétel, amely a Felek (a Kiíró és az Ajánlattevőt-k)) fontosnak és a szerződésben szerepeltetendőnek tekintenek. (Pl: a szerződést biztosító mellékkötelezettségek, úgy mint kötbér, bankgarancia , stb.) E7 Kockázati tényezők. Mindazon "bizonytalanságok", amelyek az előkészítés, odaítélés és megvalósítás szakaszait természetszerűleg jellemzik és v. mely előre tervezhető megítélhető - bekövetkezési valószínűség mentén a kitűzött határidőt, a tervezett költségszintet, vagy az elérendő műszaki és teljesítmény paraméterek biztosíthatóságát, veszélyeztetik.
|Az igények (funkciók) kícíégftési szintje." Ai ajánlat tartalmi is formai megfelelősége. IA) ajanlal .11 aji n la LLé leli lelhitái kuvtk-Irnínyul ill: íz ajinlaltiínyu|!2i lírtalmi ti formai elemeit kitlígilj-c c> milyen minikben.) •MQszaki éilék (sílnvonal). L, Al ajánlat kielígliű módon illeszkedik-c a Megrendelő lechnolögiai berendezísínek I meglévő müsiaki áltapoldhoz .adollsigaihoz. '-* Teljesíti -e egyidejűleg a korsreiliseg .elfliemutalú jelleg .újtzerH<ég . •. i b tiempontjait. "Gyárlás .Uiemelielés megblzhalósígának .minCstgenek javítása .elerhelS-e 7 IMfliTiki jcllsmiflli ,i|!ínykid(£flO kíptisífí 1
I:
éden állapot helyreállllásával. MasiakikorsíerUsíLíssel. Lílszúm csökkentés.
Irodalom jegyzék id. Mikolics Mihály: Akorszerű karbantartás irányelvei a Csepel Vasés Fémművekben. Csepeli Műszaki - Közgazdasági Szemle. 1976.1.sz. (2) Dr. Kövesi J.- Dr. Németh I.- Dr, Papp L.- Dr. Szabó Gábor Cs.: Termelő berendezések megbízhatóságalapú karbantartása. Bp. 1987.BME Mérnöki Továbbképző Intézet.5286. (3) Dr.Kindler József.-Dr.Papp Ottó: Komplex rendszerek vizsgálata. Összemérési módszerek. Műszaki könyvkiadó.Bp.1977. (4) Dr. Papp Ottó -Mikolics Mihály: Alkalmazóit operációkutatás. BME menedzser-gazdasági szakmérnök képzés. Egyetemi jegyzet , kézirat. 1996. (5) Mikolics Mihály : Rangsorolási módszerek és döntési modellek. Gödöllői Agrártud. Egy. Informatika . 1997. Oktatási segédlet. (6) Mikolics Mihály : Kvantitatív modellek a minőségbiztosításban. MATE . Mérés és automatizálás konferencia . 1998. Előadás . (7) Nagy József - Mikolics Mihály : Döntés - előkészítési esettanulmányok. Gödöllői Agrártud. Egy. Informatika . 2000. Oktatási segédlet. (8) I.N.Bronstejn - K.A.Szemengyajev: Matematikai zsebkönyv. Műszaki könyvkiadó. Bp.1974. (9) Dr. Császár Akosné :Matematika II. Tankönyvkiadó. Bp. 1980.
Anyagi ráfordítások csökkentése. Energia meglakarüás .hatásfok javulás. Karbantartási költségek csökkentéit, •gyén költségek csökkentése.
E
(1)
Koordinátor
* Üzembiztonság növelése. I—• V'/LTII /.ii .írnk s/ímának csökkenése. L^Biztonságtechnikai .munkavédelmi problémák megszűnte lése. . Gyártás, üzeinellelés minOségének javítása l-t.Kulturáltabb .szociálisan megfelelőbb munkavégzés. L^Környezetvédeimi problémák csökkentése. (Ai etairt hititíníkik tautttaaj L»Kibocsáto[t lermék minSségi jellemzőinek biztosítása (növeléie) . csökkend ráfordítás mellett. [Rcrercnciík a VáHaíko/pról es tevékenySégícSl. A Vállalkoíii jellemzői ,az elOminÖsilís alapján, i vn .,..i...,...., 11.,...,••, S í a ^ e f b c r ellátottsági színvonal. | *• Szakmunkás lélszám .összetétel. i . Szaklcrvczüi líts^áin ,összelctel. . Pénzügyi stabilitás. (Kazifieír midtg .lapján.) V-* Likviditás —* Hitelképesség
Dil. !•«[«.( k) ' A Vállalkozó minösilcsi; ,a McgrcnilcIOnél végzeit munkái alapján. (Tciylcgcs músziki fclkíszaitseK.)
START
__l
A kivitelezői kapacitás minősége.
a. A IŰIIU ptwlas [iic^h.ii;
• A; általános felkészülbég mérteke. ILIH.IO;.|.II. [-•Technikai-technológiai (gépek .sierszimok ,épité«i-szei I stb.) felkészültsége. |~>SzakmaÍ (tervezési mAdszerek J:ivitelezdi szaktudás és gyakuilal ,slb.) I felkészültsége. I—Alvállalkozói foglalkoztatás mértéke.
b. V..k,n,.k HlilllTTtlI
A ' £
--'-•••
l .
i.l. •
n i .
~H Ollclck egyéni k:,l, .1 J;... „
l'l.ij: i l n
*• SpcuiJIis szakmai felkészültség és gyakorlat, UrSajál gyártás (szabályozó ktszülék ,vezérl6 szekrény ,stb.) lehetasege. L»K ülőn leges körülmények vállalása. L»Tetvadaptációs készség.
A/öl lelek: - osszesíiésc - szelekció - csoportosítás
második kérdés mcgfogaln
Kooperációs készség a bonyolításban. ..Vállalkozói rugalmasság ,a rendelkezésre állás foka. . Kialakul! személyi- és munkakapcsolatok minősége. [...,. Organizációs- és kooperációs igény. (A vállalkozó iranyhisi Einikiuiájn .
A ki i •! i. .11 i, i. • . i u n i v l . l ,
Felvonulási igíny.lA megrcnddfliSl elvan éneink- ,eülö/ ,stb. igény.l (
-•Minőség és megbízhatóság ,a megvalósítás folyamatában. *- A vállalkozó minőségbiztosítás! rendszere. • ISO 9001-nek megfelelő teljesítési feltételek villilási.) * Garancia vállalása és feltételei. (...ii/ngy jóteljesiteii ginneii .kfllbér villalist. stb.. cs feltételei) * Próbaüzem vállalása és feltételei. A vállalkozó érdekeltsége. t
Úji
Átfutási időben való érdekeltség. Vállalt részütemezés (kivitelezési sukaszhaláról .pióbiarcm, izembe helyezés) szerinti mennyiségi és minőségi teljesítés. Vállalt befejezési határidő szerinti teljesítés. -•Költség és/vagy páramé le rcél elérésében való érdekeltség.
Tis/ll/is Ponlouús
J
Ellenvélemény fenntartva 7 Műszaki jellemzők és paraméterek. \
Az értékelési línytAik itndjzerénck véglegesítése.
/SÍ»VQ/ÍS lín •/ a. >7S%i •
\^
f.rick .minflsites mcaadisa alternatívánként.
M •./ ih jellemző, paraméter -,i
i
.•! .-I
7
A,
Am
^^
E,
STOP
2001. 94. évfolyam 11. szám384
387
Villamos karbantartás folyt, az i'li i/r oldalról Műszaki megvalósíthatóság.
'A vállalkozás komplexitása ;i. ,|. .• • (A Kiíró lllul kOlrfltll "fclldu-linn" - pl: K I V B Í I jnynfhiMMrrií. kivilekzíi 4/tju/ ,9b. • vállalkoró milyen volumenben víllatja fd.)
t
-Karbantartó szakember (létszám .öss^ctcicl .müszíksiám .kÉp/ciistguitini, .•s.iki.r ai .stb.) igény .a felújítás előtti állapothoz képest. •Szerszám .mérőkészülék .munkamódszer ,slb, igény változásának mértéke .iránya (ciSkkenás .nSvckedái) tendenciája.
•* Műszaki megbízhatóság.
* Az ajánlón műszaki megoldás teljessége ds s/lnvnnala.
z időegységre vonatkoztatott .várható meghibásodási szám változá sának mértéke .iránya ,tcndcnciája.{v. Tervezeti hibimentej idft.) 'A várható élettartam, ti. Tctvc/eit u;omórisíim.l
(A m ^ k - . d ,i.ki[
• l u a r . i uuii/jiki I.Lri.ilni.il -milyen inínékWn íi v í n t u m l n n tcljtiii, >
, Doku mentálisig. { - Ml(vilósl[hal<Mgi umulmdny - Elvi knpcnolibi rajzok. Készülik pmsptkius .stb.)
-* Egyéb üzemviteli szempontnak való megfeleltethct5ség.
••Kiviitk/liciííiíg a műszaki előkészítés vonatkozásában. •» Telepíthetőség.
(Területiigl.ilíu igíny .tiefnfl.il* méretek .Iniitnif csatLlkoiás .slb.)
•lllesílhclfiscg.
I;
Meglívii berendezéshez. Meglívfi technológiához. Számítógépes fölérendelt irányIUshoz.(RS-4itiBUS^iho
BcS/CrCHhC(fiSÍg. IA kivitelezés mcgkfzdÉsánck id6p™i|Sra.| + •.Szerelhetőség. 'Spec.gép .késiülek .szerszám arányáét szükségessége ,a hagyományos CSZkö/ökhÖZ vis/imyíl vaipl: programozd készülék £gGvnAi\é*ut\) • Spec.munkamodsMrck aránya és szükségessége,a hagyományos technikákhoz viszony ilva.(pl: megszokiHIú! tliírlt heges/lési lechnolóciu) * Az átlagostól cllérfi Éghajlati .terepi ,slt>. feltételek. * Ho/váU1 rhclfliíg (ni: tcllikin .Mikrfni ben jü>.).áljárhalósíg {pl: kihclaluaúltmn jlh.) ' Műhelyben löncitf ciSgyartás aránya.{A heiywim ucrcKs iclja voluimMhcz típes.)
b
M.u mcglévA tipizálási lörckvfsckkel összhangban van-e? Alkalma«-c tipizálás" kczdflpontjának" ?
' KUlcínicgcs igények teljesllhetíSsége. (- FomuicrMzeiuí(. - Redurkbncb. - S/iineimcmc] tápfeszültség dl M i . - T4vfelülyelel. Hb.)
2.ábra.(3/61ap
*A hulAsáiii cISIrások belarlhalásága.
'*Munka- .érintés- .cgiszscgvédclcm. Dizlonságlcchnika "* Villám- .tűzvédelem. -•"Szabványosság. ••••ÁNTSZ .ÁKBH ,slb. előírások. Kiviiclc^hclSscg 3 mcgvalóiilási folyamat hatiridBi tükrében.
- pióbiQiem idiuiiima ,itb.
Az .ii l'u I.IM idd csökkcntheiSscgc. Technológiai \u> bcrcnilizéuk 1 i III..IMI];J ,llt>.) k n rlátok súlya .mírlókc. Pínzügyi (rttdil álló ktrcioi./tg jak.) korlát súlya .mértike. Kivitclczhcldicy .a műszaki átad&s-átvctcit kövelö "utócici" re is tekintettel. ""tC árban tarható ság .
A Vállalkozó (Ml: gazdasági köínyc/ciel áítal generált változások .kockázata .
"* Határidő kockázat ••- Bekerülési árkockázat -* Üzembe helyezhetöségi kockázat • ••• Megvalósult létesítmény .tervezett műszaki és teljesítmény paramétereinek elérési kockázata -• A tervezett gazdaságossági paraméterek beteljesül és i kockázata. ' Műszaki-gazdasági környezet változása:
'Csereszabatosság. "MinluiaiiiAs .bívllhctoség. .Tartalék alkatrész biztosithatóság. • Garanciális (í. izivan>»ígi, jóidlláil .it*.) időszak mértéke. • Az alkairész beszerzési ido viszonya, a berendezés "rendelkezésre allísának" követelményeihez. -vA raktáron tartandó "statisztikai tartalék alkatrész készlet" és az "élettartam költségek" aránya.
388
Kockázati tényezők.
.Nem megfelelő műszaki előkészítés (amüsialti tartalom elégtelen felmérése .elftn tervezeti műszaki problémák fellépése 0b.) miatt:
"Gyürsílhatóidg. (A ayoriilii IchciSiegci a "kritikui út mc
r.l,i liv. oMils.
Li. Szerződést biztosító meltékkötelezeitségek.
A Megrendelő tevékenységében rejlő kockázatok.
lurbjrcnJt, li.-ii-.-.,;.- .'álfcd^ick' ti a "lm li .iijk" meníke.)
iotl.uillilill.iil
'A megtérülési idö (egyszeri rifoidliis/cgy ívi, u,1 :• tükrében. • A "kritikus út " mentén történő gyorsitás többletköltségének .gazdaságossá • Általánosan használt mutatók tükrében j.. + Tő ke hatékonyság számítások. I (GtodwU .rcndii .annuitás .dinamikus mcslcmlési ido .slb.í ^*Jövcdelmczöségi mutatók . Statikus mutatók. (Bcfckteictl ifl ke jövedelmezősége .Viiszanzetfsi idd i3lb.) Dinamikus mutatók.
"*A fö- és alvállalkozók pénzügyi .szakmai .szervezeti stabilitása. *A referenciák ill a beszerzett adatok alapján a Kiitó által adott minősítési fokozat "helyességének és időállóságának" .kockázata.
-> Otemczhcioiíg. (A límtvílicnyif |
I:
A vállalkozás ára \-+ Bgyszcri bekerülési költség. (Tervi tfs + anyaBbcHcr/ci i kmide/íi kaltiégci.) **' blctlartam költségek. * Hzctési fel tétel ck.|Finanszirozhaiósag.) Árforma Fizetési mód. Pénznem. Az elszámolás módja. Kizctési ütemezés. (Elő-, tcljcaíiménya. nyoi réiz-vígsztmlí.>
l-gyéb werzüdési fettételek.
"* Környezelvédclcm. I. •hifiin haiáicnckcknck való mcgfelclIcthctSscg. L» A felhasznált anyagok környezelbarúi jellege.
hittér pataméte
Pénzügyi megvalósíthatóság.
Gazdaságosság.
' Egységesítés .tipizálás.
•icn
-r- Üzemeltető szakember (létszám ,a.,jetiid .müizakszini .kep/emígi szint, gyakorlat ,«b.) igény ,a felújítás előtti állapothoz képest. -> Üzemeltetési technológia .munkamódszer .stb. igeny változásának mértéke .iránya (caűkkeníj .növekedés) tendenciája. ..*. A szociális környezet (öltozfi .lurüd jiodai infrasirukiúra) változásának mérteke, iránya (iMntHlh .növekedés).
öl L6vcl6cn.)
A kivitelező vállal az úlöéleire ,i tevékenységet ? bgyéb hazai szerviz van ? Szerviz rendelkezésre állási idö. (24.72 ™ .ttfe.) 2.ábra.(4 /6 lap.)
Piaci .fogyasztói oldal önkorlátozása. Alkatrész .anyag áremelkedés. Tüzelőanyag áremelkedés. TB ,ÁFA .árfolyamok, stb. előre nem tervezett módosulása. . Váratlan üzemzavar (elöregedő, .cihiraiálóiias miati) ,amely a karb.ktg.-ek váratlan emelkedését eredményezi. 'Helytelen pénzügyi .vagy szerződéskötési stratégia miatt: * A megvalósulási költségszint tarthatóságának kockázata. * A gazdaságosság elérhetőségének kockázata. * A műszaki megvalósíthatóság kockázata. "* A tervezett műszaki és teljesítmény paraméterek elérhetőségének kockázata.
ELEKTROTECHNIKA
Oktatás
Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Műszertechnikai és Automatizálási Intézet Bevezető A Műszertechnikai és Automatizálási Intézet (MAI) a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola két neves, - a folyamatszabályozási és a műszer - tanszékének egyesülésével jött létre 1979-ben. Alapfeladata a műszer-automatika szakirányú hallgatók képzése. A Budapesti Politechnikum keretében indult meg a képzés a Biztonságtechnikai szakon, melyben intézetünk alapozó tárgyak, szaktárgyak és laboratóriumi mérések kifejlesztésével és oktatásával vesz részt. A 1993-ban indult a Nottingham Trent University-vel, valamint a Bánki Donát Műszaki Főiskolával közösen az angol nyelven folyó integrált mérnökképzés, amelynek a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán az intézet a felelőse. A műszaki-menedzser szak elektronikai szakirány tanterve kidolgozásában és oktatásában vett részt az intézet. Az új oktatási területek és formák bevezetésében - pl. távoktatás, villamos mérnökasszisztens-, szakmérnökképzés, tanfolyamok tartása - intézetünk jelentős súllyal vesz részt. Az intézet oktatói gárdája arra törekszik, hogy a legkorszerűbb tudásanyagot nyújtsa a műszertechnika, az automatizálás és a hozzájuk kapcsolódó informatikai szakterületeken, elősegítve a munkaerőpiaci megfelelést, mindezt magas oktatási és számonkérési színvonalon.
Alapképzés Az intézet fő feladata a műszer-automatika szakirányú hallgatók szakmai képzése. A szakirány kettőssége folytán egyrészt a műszertechnika (elektronika) másrészt az automatika területén az alapképzést messze meghaladó ismeretek elsajátítását igényli a hallgatóktól, így az itt végzett hallgatók a választott szakterülettől függetlenül "két lábon állnak" a végzés után, ami az elhelyezkedési esélyeiket nagymértékben növeli. Az intézet szakirányú laboratóriumainak a kialakításánál a cél a komplexitás megvalósítása volt, egy laboratórium keretében ilymódon a hallgatók több tématerületet felölelő bonyolultabb mérési feladatok elvégzésére is alkalmasakká válnak (pl. az Elektronika laboratóriumban analóg digitális és (iP-os méréseket együtt végeznek).
Az alapozó tárgyakhoz tartozó laboratóriumi mérések megvalósításánál legtöbb esetben az "egy hallgató egy mérőhely" elv érvényesül ilymódon is elősegítve az önálló munkára nevelést. Aharmadik évfolyamos hallgatóink jelenleg a következő hat szűkebb szakterület közül választhatnak: - Digitális műszerek és mérőrendszerek - Felügyeleti informatika és elektronikus vagyonvédelem - Orvostechnikai készülékek és rendszerek - Automatizálási-informatikai rendszerek - Számítógépes folyamatautomatizálás - Irodai informatika A fenti szakterületek között több olyan is van, amelyet Magyarországon a felsőfokú képzés keretében az intézetünk kezdett elsőként oktatni. Az Intézeti oktatás magas színvonalát bizonyítja, hogy a Felügyeleti informatika és elektronikus vagyonvédelem szakterületen végzett hallgatóink az országban egyedülállóan az oklevél megszerzésével egyidejűleg tervezői jogosultságot is kapnak. A MAi-ban egyre inkább teret nyer, hogy egy nagy szakdolgozati témát hallgatóink többen készítenek el, projekt formában. A téma technikai kivitelezését anyagok beszerzésével is segítjük. Az intézet a szakirány oktatása mellett elsősorban a méréstechnika oktatását végzi a Józsefvárosi telephelyen, emellett résztvesz más szakok alap-, és szakirányú képzésében is.
Kooperatív képzés Intézetünk a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán a villamosmérnöki szakon a kooperatív képzés elindítója volt. A kooperatív képzés második évében már a 88 fő harmadéves hallgatóból 31 fő vett részt e képzési formában. Aharmadik évben ez a szám 85 főből 58 fő, és a mostani évfolyamon 88 fő közül 64 fő választotta ezt a képzést. A képzésbe később bekapcsolódó cégek számára az idén már nem is tudtunk elég hallgatót biztosítani, ami hallgatóink jó felkészültségét és keresettségét bizonyítja. A kooperatív képzés során a hallgatók a hét egy napján a főiskolai tematikákat meghaladó gazdasági, pénzügyi, szakmai témaköröket is hallgatnak, valamint kommunikációs tréningen vesznek részt. Akooperatív képzést támogató cégek skálája az egyéni vállalkozóktól a multinacionális vállalatokig terjed. Néhány ismertebb cég mely részt vesz a gyakorlati képzésben: Landis & Staefa Magyarország Kft., Multi Alarm Rt., Siemens Rt. (MED ágazat) Johnson Controls Kft., Cobra Contol Kft., Asea Brown Boveri Kft.,
M ű s z e r t e c h n i k a i és Automatizálási Intézet néhány számadata 1999/2000. tanév II. féléve alapján intézeti létszámadatok oktatók létszáma oktatást segítők létszáma
24 fő 11 fö
hallgatói létszám adatok nappali tagozaton levelező tagozaton végzett hallgatók
420 fő 127 fő 88 fő
2001. 94. évfolyam 11. szám
laboratóriumok száma alapozó szakirányú szakterületi
2 db 3 db 5 db
más szakos halleatók oktatása: műszaki menedzser szak biztonságtechnika szak integrált mérnök szak távoktatásban való részvétel a villamosmérnök, műszaki-menedzser szakon
186 fő 180 fő 30 fö 159 fö 207 fö
389
Oktatás Advantech Magyarország Kft., Fisher-Roosemount Kft., Medihead Kft., Chinoin Rt, TÜVATI Vagyonvédelmi Rt., Richter Gedeon Rt., Távközlési Innovációs Rt.,... stb. A 2000-es évben 47 cégnél töltik gyakorlati évüket hallgatóink. Ugyanezek a cégek szakdolgozati témák kiírásával eszközökkel és szoftverekkel is támogatják közvetlenül az oktatást. A kooperatív hallgatók 40 %-át véglegesen alkalmazzák a gyakorlati képzést nyújtó cégek. Az ipari kapcsolatok nagymértékű bővülése kedvezően hat vissza az oktatási színvonalunkra. A hallgatóktól visszajövő közvetlenül felhasználható visszacsatolások jelentősen hozzásegítenek a munkaadók igényeinek jobb kielégítéséhez.
Akkreditált iskolarendszerű szakképzés, távoktatás Az intézet aktívan vett részt az Akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés (AIFSZ) rendszerének és tematikáinak kidolgozásában. Az intézethez tartozó tárgyak jegyzetírásában is jelentős részt vállaltunk. Megírásra kerültek a következő jegyzetek: Számítástechnika, Méréstechnika, Digitális technika, Elektronika, Automatika. Az Intézet a zalaegerszegi szakirányú középiskolában végzi az AIFSZ oktatását, mivel a hallgatók az általunk kidolgozott Műszertechnika modult választották. A távoktatáson belül tematikák kidolgozásában és alapozó tárgyak oktatásában veszünk rész.
Akkreditált labor Az intézetünk 1998 óta akkreditált Nemzetközi Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) kiadására alkalmas vizsgaközponttal rendelkezik. Az ECDL egész Európában elismert vizsgarendszer, amely az Európai Unió támogatását élvezi. A bizonyítvány tulajdonosa az Európai Unió tagországaiban külön vizsga letétele nélkül az előírt számítógépes ismereteket igénylő munkaköröket töltheti be.
Oktatói-, hallgatói kapcsolatok Az Intézetünkben hagyományosan kiemelkedően jó a hallgatókkal való kapcsolat. Tanáraink a magas színvonalú szakmai oktató munka mellett a hallgatók nevelésére is nagy súlyt fektetnek, személyes példamutatássukkal is. Hallgatói kezdeményezésre meghirdetett "legjobb vizsgáztató" címet a felsőoktatás oktatói közül az intézet oktatója Molnár Ferenc docens nyerte el, vele együtt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Millecentenáriumi ezüstérmét is. A tanórákon kívül a hallgatók számára nagy számban szervezünk szakmai és baráti kirándulásokat, melyben a tanulókörök összekovácsolása a cél. Ezek a közös megmozdulások hozzásegítenek ahhoz, hogy harmadévre igen jő közösségek alakulnak ki. Jó példa erre az évenként megrendezésre kerülő KIN kupa, ahol oktatóink a kiadott feladatokat a hallgatókkal együtt oldják meg 24 órán keresztül, és ennek eredményeként már háromszor nyerték el a KIN Kupát. Hallgatóink jelmondata: ÉKSZER A MŰSZER!
Budapesti Műszaki Főiskola, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Műszertechnikai és Automatizálási Intézet 1084 BUDAPEST, Tavaszmező u. 17.
390
Tudományos munka, hazai és nemzetközi kapcsolatok Intézetünkben több területen folyik tudományos tevékenység: Ennek egyik területét a nemzetközi pályázatok keretében végzett tevékenységek jelentik. Az. Intézet munkatársai a több évig tartó sikeres Copernikus pályázat keretében a Prágai Műszaki Egyetem Akusztikai Intézet munkatársaival és a Furtwangeni Főiskola oktatóival közösen a Chip mikrofonok akusztikai modellezésével, az integrált chipek tervezésével és a megtervezett chipek matematikai és funkcionális szimulációjával, valamint a chipek méréstechnikájával foglalkozhattak. E nemzetközi kutatási projekt keretében Intézetünk oktatói külföldi oktató kollégákkal teamekben együtt dolgozva színvonalas kutatási tevékenységet folytathattak, tapasztalatokat cserélhettek valamint jelentős korszerű eszközállomány került beszerzésre. A Humán-erőforrás Fejlesztési és Módszertani Intézet oktatóival közösen az Eindhoveni Pedagogisch Technische Hogeschoolt-al közösen nemzetközi együttműködés eredményeként holland-magyar Robottechnikai Oktatástranszfert hoztunk létre. Munkatársaink rendszeresen résztvesznek a hazai kutatatási fejlesztési pályázatokon is. Számos FEFA, OTKA, MKM, OMFB, Felsőoktatási Programfinanszírozási pályázat eredményeként korszerű robottechnikai laboratórium, valamint színvonalas laboratóriumi mérések sora valósulhatott meg a méréstechnika, automatizálás, orvostechnika, és vagyonvédelem területén. Sikeres együttműködési tevékenységet folytatunk neves hazai és külföldi c é g e k k e l , m i n t pl. S i e m e n s , O m r o n , ABB Hartmann-Braun, Medirex, IMC, Vilbau, TÜVATI Rt, GroupMcgamicro, RJAREX Kft., KEMA Kft., Comforth Kft. stb. és ennek eredményeként jelentős eszköz és szoftver támogatással korszerű laboratóriumi objektumok valósulhattak meg. Ezek a korszerű munkahelyek az eszközcentrikus oktatási tevékenységen túl fejlesztési és kutatási munkahelyekként is felhasználásra kerülnek. A mérésfej íesztési tevékenységbe projekt keretében bevonjuk a harmadéves hallgatóinkat is. Akorszerű fejlesztési munkákat hallgatóink a TDK konferenciákon ismertetik, valamint laboratóriumi mérésfejlesztést segítő szakdolgozati témaként dolgozzák fel. A színvonalas szakdolgozati munkákat minden évben a MATE, a Gazdasági Minisztérium és a Mérnök Kamara által kiírt pályázatokon indítjuk el, ahol több év óta érnek el jelentős helyezéseket. Az Intézet hallgatói minden évben résztvesz.iek és sikeresen szerepelnek az Országos Egyetemi és Főiskolai PLC versenyen. Az Intézet oktatói a nemzetközi kapcsolatok keretében vendégprofesszori teendőket látnak el külföldi főiskolákon (Nürnbergi, Furtwangeni, Ambergi, Weideni német főiskolákon) Az ERASMUS pályázat segítségével több hallgatónk külföldi részképzésben vesz részt.
Terveink A következő évekre intézetünk fő célkitűzése a kibocsátott hallgatóink képzési színvonalának további emelése mellett a gyakorlati képzésben is a mindenkori gazdasági igényeknek megfelelő színvonal megtartása. Ezt a velünk szorosan kapcsolatban álló cégekkel együtt kívánjuk megvalósítani számítva az anyagi és szellemi segítségükre és támogatásukra. Dr. Horváth Elek főiskolai tanár intézetigazgató
Cím: 1431 BUDAPEST 8, Pf. 112 Tel./fax:+(36-1) 210-1433 www.bmf.hu
ELEKTROTECHNIKA
Oktatás
Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Híradástechnikai Intézet Bevezető A Híradástechnika Intézet -röviden HTI- a kar egyik legnagyobb létszámú intézete mind az oktatott hallgatók létszámát, mind a munkatársak számát tekintve. Az intézet munkatársainak többsége a főiskola alapításától kezdve nálunk dolgozik. Korábban két tanszék látta el a szakterület oktatásának feladatát: - a Vezetékes Híradástechnika és - a Vezetéknélküli Híradástechnika tanszék. 1979-ben a két tanszék egyesült és ekkor lettek meghatározva azok az alapozó tárgyak, amelyeket az egész józsefvárosi telephelyen a HTI oktat a szaktárgyak mellett. 1993-ban beindult a Biztonságtechnikai szak, amely tantervének elkészítésében és oktatásában vettünk és veszünk részt. Az intézet a kezdetektol részt vesz egyéb oktatásokban is: tanfolyamok, post-secundary (villamosmérnök-asszisztens) és post-graduális (szakmérnöki) képzések, távoktatás, stb. A Híradástechnika Intézet széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Hallgatóink és oktatóink részt vesznek különböző nemzetközi projektekben, a sikeres pályázások eredményeként külföldi részképzésekre és tapasztalatcserére is lehetőség nyílik.
Alapképzés Villamosmérnöki szak, Híradástechnika szakirány A számítástechnika forradalma után napjainkban a kommunikációs forradalom zajlik. A jelfeldolgozás digitális eszközei a technológiai fejlődés mai fokán minőségileg változtatják meg a szórakoztató elektronika és a professzionális hírközlés szinte minden területét. Az info-kommunikációs társadalom kiépítése új szemléletet kíván az ezen a területen oktató kollégáktól. A Híradástechnika Intézet ebben a forradalmian változó környezetben arra törekszik, hogy hallgatói készek legyenek az új kommunikációs kultúra megismerésére és befogadására. A digitális jelek minden szinten való megjelenése magával hozta, hogy a híradástechnika egésze közvetlen kapcsolatba került a számítástechnikával, annak mintegy alkalmazásává vált. Ennek szellemében alakítjuk ki és töltjük meg tartalommal az intézet szakmai irányokat megtestesítő oktatási moduljait, melyek a következők: Digitális átviteltechnika, digitális központtechnika, távközlési informatika, mikrohullámú technika, műszaki akusztika, rádiótávközlés technika, stúdiótechnika A fejlett ipari társadalom megteremtésének feltétele a korszerű infrastruktúra. Ez ma és a közeljövőben létfontosságú jellegénél fogva kiemelten
támogatott terület. A munka elvégzéséhez sok szakemberre van szükség, következésképpen ezen a területen a foglalkoztatási gondok kevésbé jelentkeznek. Az új technikák és technológiák egész sora jelenik meg és munkát biztosít a tématerületet kellően ismerők számára. Mind a tömegkommunikációs technika, mind a professzionális hírközlés dinamikus fejlődési állapotban van. Villamosmérnöki szak, Műszaki menedzser szak, Biztonságtechnikai szak, Integrált mérnökképzés szak A Híradástechnika Intézet Józsefvárosban felelőse a Villamosságtan tantárgy oktatásának, így a telephelyen valamennyi hallgatónak mi tanítjuk ezt az igen fontos szigorlati alaptárgyat. Az intézet részt vesz a főiskolán más szakokon folyó képzésben is, ahol a szakterületünkhöz tartozó tantárgyakat oktatjuk.
Kooperatív képzés Intézetünk ebben a tanévben harmadik alkalommal indította el a kooperatív képzést. Első évben 24, a második évben 54 és jelenleg 76 hallgató vett illetve vesz részt ezen képzési formában. A létszám dinamikus emelkedése is mutatja, hogy kooperatív képzés iránt rendkívül nagy az érdeklődés. Ez az érdeklődés kiterjed a képzést támogató cégekre is, melyek közül jelenleg 31 kapcsolódott be a kooperatív képzésbe. A kooperatív képzés minden résztvevő félnek hasznos. A hallgatók szakmai gyakorlattal megerősítve növelhetik tudásukat és a Nyugat-Európában elterjedt főiskolai képzéshez hasonló tanulmányok után kapják meg
1
Híradástechnika Intézet néhány adata Oktatók száma:
27
Nem oktatók száma:
13
Laboratóriumok száma:
17
2001. 94. évfolyam 11. szám
Hallgatói létszámok (2000/200L tanév II. félév adatai) Villamosmérnöki szak Szakmérnöki képzés: Nappali tagozat*: 407 Távoktatásban való Esti tagozat: 178 részvétel Levelező tagozat*: 64 Villamosmérnök: 122 Műszaki menedzser: Diplomát kapott: Részvétel más szakokon Mérnök asszisztens képzés Műszaki menedzser: Nappali tagozat: 156 B íztonságtec hnikai: -180 Levelező tagozat: Integrált mérnökképzés: -30 Tanfolyamok: * részvétel a képzésben
28 164 254 40 21 30
391
Oktatás a diplomájukat. A 10 hónapig tartó kooperatív képzés során a hallgatók 150 óra előadást hallgatnak meg a főiskolán a hét egy napján szakmai tömbjüknek megfelelően. A hét további négy napját a cégeknél töltik szakmai gyakorlaton. A szakmai gyakorlat során a diákok teljes értékű mérnöki munkát végeznek, melynek színvonala teljes megelégedésére szolgált és szolgál a gyakorlatot biztosító cégeknek. A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhányat a képzést támogató és így gyakorlati terepet is biztosító vállalatok közül. Megtalálhatók a multinacionális cégektói a közép- és kis vállalatokon át a néhány fős Kft-k is: MATÁV, WESTEL, Nokia, Siemens, Motorola, Sysdata, Pantel, Radiant, Synergon, Műszertechnika, SCI-Modem, SCI Network, Teletcchnika, Primatone.., stb. Az együttműködő vállalatok többségénél humánpolitikai stratégiát is jelent a kooperatív képzés támogatása, hiszen az együttműködés megkezdődhet a hallgató és a vállalat között már a harmadik évben a szakdolgozati témák kiírásával és konzultálásával, majd végkifejlődésként a végleges alkalmazással. Az ipari kapcsolatok elmélyülése, - melynek során rendkívül értékes tapasztalatok és ismeretek gyűlnek össze - messzemenően segítik az oktatás színvonalának emelését.
Távoktatás Már a távoktatás bevezetésének tervezésekor intézetünk vezetői aktív részesei voltak azoknak a munkacsoportoknak, amelyek nem csak tervezték, de lehetővé is tették, hogy főiskolánkon immár a második tanulmányi évben iskolázunk be hallgatókat erre a méltán népszerű és korszerű oktatási formára. Törekvésünk alapvetően az, hogy a nappali képzés értékeit megőrizve, korszerű oktatási anyagokkal segítve hallgatóinkat mindenkor továbbfejleszthető komoly alapismeretekkel és azonnal felhasználható szakmai tudással lássuk el. Ennek érdekében a székesfehérvári Számítógéptechnikai Intézettel együtt-muködve elkészítettük a Villamosságtan tantárgy tanulását segítő videókazetta sorozatot és készülünk a szaktárgyak hasonló módon való feldolgozására. A távoktatás bevezetése oktatóinktól is komoly erőfeszítést követel, de ennek a kihívásnak mindannyian szívesen megfelelünk.
Szakirányú továbbképzés Évek óta folyik intézetünkben szakmérnöki szakirányú továbbképzés a mikrohullámú PCM távközlés és az űrtávközlés területén. Ebben az évben átdolgoztuk és tovább fejlesztettük a szakirányú továbbképzési rendszerünket. Akkrcditációra benyújtottuk az Oktatási Minisztériumba a Távközléstechnikai szakirányú továbbképzési szak létesítéséről és indításáról szóló tantervi dokumentációt. A Magyar Akkreditációs Bizottság egyhangúlag támogatta javaslatunkat, így várhatóan ezt az új tantervű szakmérnöki képzést 2002. februárban elndíthatjuk. Az új szakmérnöki tanterv moduláris szerkezetével és korszerű ismeretek átadásával továbbképzési lehetőséget teremt villamosmérnököknek, -elsősorban a híradástechnikai szakirányon végzetteknek. Ez az új továbbképzési tanterv egyidejűleg átképzési lehetőséget is nyújt például informatikai előképzettséggel rendelkezők részére. A szakmérnöki tanterv szakirányai a következők: -Mobil távközlés - Űrtávközlés - Optikai hálózatok és technológiák - IP alapú távközlés - Digitális média Szívesen vesszük a szakmérnöki tanfolyamunkkal kapcsolatos érdeklődésüket, postafordultával jelentkezési anyagot küldünk.
k\
Budapesti Műszaki Főiskola, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar HÍRADÁSTECHNIKA INTÉZET 1084 BUDAPEST, Tavaszmező u.17.
392
Akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés A Felsőoktatási törvény lehetővé tette, hogy bevezessük a Villamosmérnök-asszisztens képzést. A két éve indult képzésben eddig eredményes 104 hallgató közül 61 választotta az intézet által kidolgozott és gondozott Kommunikációs szakirányt. A mérnök-asszisztens képzés nappali és levelező formában is folyik, mintegy fele részben önköltséges hallgatók iratkoztak be. A Híradástechnika Intézet kidolgozta és akkreditáltatta a mérnök-asszisztens képzés Stúdiótechnika szakirányának tantervét, melynek előzményei ugyancsak évekre nyúlnak vissza. Sikeres tanfolyami képzéseket tartottunk a hangtechnikus és a stúdiótechnikus szakma területén neves rádiós- és TV-és szakemberek közreműködésé vei.össze- messzemenően segítik az oktatás színvonalának emelését.
Tudományos munka, hazai és nemzetközi kapcsolatok, pályázatok A Híradástechnika Intézetben folyó tudományos tevékenység az alábbi területekre osztható: Az első a vállalatokkal együttműködve folytatott kutató- fejlesztő tevékenység. Ezek anyagi alapjait többnyire közös pályázatok adják. Az intézet az elmúlt években rendkívül sikeresen pályázott különböző pénzforrásokért. A Hírközlési Alaphoz benyújtott eddigi pályázatainkkal összesen több mint 200 MFt-ot nyertünk, melynek jelentős részét a Hírközlési Főfelügyelet által elismert Akkreditációs Laboratóriumunk kialakítására fordítottuk. 1988. óta lehetőségünk van pályázni egy zártkörű, meghívásos alap forrásaiért. Az Alapítvány a Távközlési és Telematikai Felsőoktatásért évente mintegy 16 MFt-tal támogatta az intézetünkben folyó munkát. Szerényebb, de rendszeres támogatást nyújt öt év őta a WESTEL, melynek évi összege 2 MFt. További sikeres pályázataink voltak például a Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alaphoz, az OMFB-hez, az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért forrásaihoz. A pályázataink értékelése minden esetben elismerte az intézetben végzett kutatási, fejlesztési munkánkat. A kutatásaink második területe az oktatás tartalmi és módszertani fejlesztése. Az intézet elkezdte oktatási anyagait digitális, eletronikus formába önteni. Projektorokat szereztünk be, számos tárgyhoz készült prezentációs anyag, a távoktatás részére videó anyagokat készítünk. Ennek érdekében előrelátó, tudatos fejlesztéseket hajtottunk végre és stúdiókat hoztunk létre az intézetben: Videó Stúdió, Akusztikai (szinkron) Stúdió, MultiMédia Műhely. Elkezdtük a CD-ROM és a hálózati elérésű tananyagok kidolgozását is. A MATÁV Oktatási Igazgatóság eszközeinek és támogatásának segítségével videó-konferencia alapú szakmérnöki képzést folytattunk. Jelentős szerepe van oktatóink külföldi egyetemekkel és főiskolákkal való kapcsolatainak. (Lille University, ARCADA Polytechnic Helsinki, University of Zaragosa, Middlesex University London, Czech Technical University of Prague, Suez Canal University, University of Central Lancashire stb.) Kapcsolataink harmadik területe a hallgatói kutatásokat, vagy a hallgatói (esetleg oktatói) mobilitás (csere) lehetőségét szolgálja. TEMPUS, SOCRATES, ERASMUS projektekben való részvétellel saját hallgatóink juthatnak ki egy/két félévre partner intézményeinkhez, illetve onnan fogadunk hallgatókat elsősorban a szakmai félévükben gyakorlati munkára vagy diplomamunka tervezési feladat készítésére. Évek óta szervezünk határon túli magyar hallgatók számára Nyári Egyetemet. Hallgatóink rendszeresen sikerrel szerepelnek az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon, illetve szakdolgozat pályázatokon. Nagy jelentősége van a szakképzési törvény idei módosításának, mely lehetővé teszi, hogy vállalatok és cégek a szakképzési hozzájárulásuk egy részét közvetlenül felsőoktatási intézménynek adhatják. Természetesen élni kívánunk ezzel a lehetőséggel is: kiterjedt kapcsolatainkban, valamint az elismerten magas színvonalú képzésünkben bízva anyagi forrásaink bővülését reméljük..
<JTÍ Cím: 1431 BUDAPEST 8, Pf. 112 Tel./fax:+(36-1)210-1438 www.bmf.hu
ELEKTROTECHNIKA
Hírek
90 évvel ezelőtt járt Edison Budapesten szakmai körökben ismert, hanem a társadalom igen széles köre-
Istvánt sokirányú és nagyszabású munkálatainak keresztülvitelére. Elsők voltak ezek között a Paris-i nagyoperában végzett villamos vi-
ben. Ez annak tulajdonítható, hogy találmányai pl.: a kétszeres és négyszeres távíró (1872-75), a szénmikrofon (1876), a szén-
Strassburg-i pályaudvar, az Antwerpen-i városháza és cukorgyár,
szálas izzólámpa (1879.X.21.), a Jumbo dinamógép (1881), a fo-
majd a
nográf (1888), a vasnikkel akkumulátor (1903), stb. az egész
Krasnopolski szálloda villamos berendezéseinek munkálatait. Még ugyanebben az évben Pétei-várott a téli palota egy részét, Moszkvá-
Edison (1847-1931) sok más feltalálótól eltérően nemcsak
emberiség életminőségének javítását és kulturális felemelkedését szolgálta. Munkájában nagyon alapos volt, olyannyira, hogy találmányainak általa készített kísérleti darabjai általában ipari gyártásra alkalmas formában kerültek ki laboratóriumából. Edison találmányaiban nem szorítkozott egy részletre (pl: csak a lámpára), hanem az azzal összefüggő és az értékesítést, ill. alkalmazást biztosító egész rendszert is megtervezte. így az izzólámpával összefüggésben a villamos energia termelésének és szétosztásainak az egész rendszerét kidolgozta. Ez adta meg munkájának a nagy értékét, ezzel járult hozzá legnagyobb mértékben a műszaki fejlődéshez és ezzel írta bele nevét örökre nemcsak az elektrotechnika, de az egész műszaki kultúra történetébe.
lágítási kísérletek.
1882-ben ugyancsak Fodor István vezeti a
Bruxelles-i
Passague
du
Nord és
az Amsterdam-i
ban a Kremlt, Peterhofban a cári jachtot, a Dserzsáván és a Volgán pedig a Kavskasi Mercuri gőzöseit látja el izzólámpavilágítással. Ezután a Finnország-i, Algir-i Egyiptom-i és Görögország-i munkák következnek. Athén-ben az első háromvezetékes rendszer szerint tervezett városi központot létesítette. Emunkálatok révén Fodor István nemzetközi vonatkozásban is nevet szerzett magának olyannyira, hogy a Budapest-i Gáztársulat által létesített Általános Villamossági n t. nagyszabású tervezési és építési munkálataihoz őt hívták meg. Fodor István céltudatos tevékenysége teremtette meg és fejlesztette naggyá a Budapesti Altalános Villamossági r. t. ?nintasz.erü telepeit és hálózatát. Fodor évtizedeken át vezérigazgatója volt ennek a nagyszabású intézménynek."
Edisont magyarországi, budapesti látogatásra Fodor István (1856-1929) a MEE alapítója, későbbi szakosztályelnöke, ilí. társelnöke hívta meg. Fodor először 1879-ben lépett kapcsolatba Edisonnal. Akkor közölte vele távolbalátásra vonatkozó tervét. Edison felismerte ugyan a közölt gondolat fontosságát, de titkára útján közölte vele, hogy a házvilágítás problémáját fontosabbnak tartja és fölkérte Fodort, hogy kapcsolódjék be e munkálatokba. A kapcsolat további részleteit az egyesületünk alapító tagjának, az akkori társelnökünknek a magyarországi Siemens vezérigazgatójának Stromszky Sándornak a tollából követhetjük nyomon. "Az 1881-i Paris-i nemzetközi villamos kiállítás alkalmával már Edison szolgálatában találjuk Fodor Istvánt, aki Edison kiállításának keretében sok külföldi gyakorlati- és tudományos szakférfiúval ismerkedett meg. Az így nyert benyomások is további kutatásra és kiképzésre ösztönözték. Fodor Istvánnak az 1880-as években kifejtett tevékenységével kapcsolatosan Puskás Tivadarról is meg kell emlékeznünk, mert hiszen éppen Puskás Tivadar volt az első magyar föltaláló, kit Edison a telefónia terén munkatársul meghívott. A Puskás-féle Avenue de l 'Opera alatti irodából indult a villamos házivilágítás problémájának gyakorlati megoldására létesült Compagnie Continentale Edison világhódító útjára. Ebből az irodából küldték ki később Fodor
Edison 1911-ben Budapesten ( a képen jobb oldali ül Thomas Alva Edison, balra Fodor István)
Edisont ünnepélyesen fogadták Budapesten. A Hungária kávéházban rendezett esti fogadás házigazdája Zipernowsky Károly és Fodor István volt. A meghívott vendégek között volt Khuen-Hédcrváry Károly miniszterelnök és kormányának több tagja, Apponyi Albert a képviselőház elnöke, a pártok vezetői, közöttük Kossuth Ferenc, akivel az ünnepelt szívélyesen elbeszélgetett. Sípos Miklós
ELEKTROTECHNIKA
Hírek
Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2001. június 6.-i üléséről Az Érintésvédelmi Munkabizottság 2001 .június 5.-én tartott ülésén először elfogadta a gázkészülékek EPH bekötéséről az előző ülés határozatai alapján készült végleges javaslatot, s felhatalmazta a Munkabizottság vezetőjét, hogy ezt a Gázszolgáltatók Egyesületének javaslatként megküldje. A MuBi ez után meghallgatta az 1EC 64 TC a villamos berendezések időszakos vizsgálatára vonatkozó újabb - 64/1185/CD számú - munkaközi javaslatát (az előző javaslatot a munkabizottság októberi ülésén tárgyalta). A javaslat fenntartja a gyakoriságra vonatkozó korábbijavaslatait (általában 3 év, aminél hosszabb idő is megszabható, de a tűzveszélyes, robbanásveszélyes, helyeken, a kommunális létesítményekben, a felvonulási területeken, továbbá ahol kis- és nagyfeszültségű berendezések egyaránt előfordulnak ennél rövidebb idő célszerű). Egyetlen új javaslat szerepel az anyagban, az, hogy ott ahol állandó szakképzett felügyelet alatt áll a villamos berendezés, a folyamatos monitorozás és szakképzett személyek által végzett rendszeres karbantartás helyettesítheti az időszakos felülvizsgálatot. Ez után a MuBi áttért az OTIS Felvonójavító által felvetett probléma megvitatására. Ez a Kft a helyszíni szerelésein alkalmazott kéziszerszámainak érintésvédelmére egy ismert osztrák cégtől beszerzett a dugaszolóaljzatokba beépített 10 mA-es érzékenységü áram-védőkapcsolókat. A bemutatott- dugaszolóaljzatba csatlakoztatható és a fogyasztó felé dugaszolóaljzattal csatlakozó- áram-védökapcsolók elektronikus kioldásúak (tehát kioldásuk függ a betápláló feszültség meglététől). Műszaki leírásuk szerint ha a hálózati feszültség a névérték 50 %-a alá csökken, akkor önműködően kikapcsolnak. De az elvégzett mérések szerint kikapcsolnak már 3-4 mA különbözeti áram fellépése esetén is. Kikapcsolásuk alkalmával megszakítják az általuk átvezetett egyfázisú áramkör mindkét vezetőjét, és némi késleltetéssel a védővezetőt is. A Munkabizottság álláspontja szerint az ilyen kialakítású áram-védőkapcsoló nem szabványos, és alkalmazása aggályos lehet. Szabványos a kapcsolónak az a megoldása, hogy a kapcsoló a tápáramkör feszültségének (pl. nullavezető szakadása következtében fellépő) kimaradásakor és a feszültség (pl. közeli zárlat következtében fellépő) 50 %-os csökkenésekor különbözeti áram fellépése nélkül is kikapcsol. Ellenkezik azonban az MSZ EN 61008-1:2000 (és az ezzel teljesen megegyező IEC 1008-1:1990, illetve ezt módosító AI:1992) szabvány 5.3.4. szakaszával, amely kimondja, hogy a különbözeti nemkioldó áram szabványos értéke legalább fele a névleges értéknek, tehát 10 mA névleges kioldóáram esetén minimum 5 mA. Ennek az előírásnak megsértése azért aggályos, mert az erről a védőkapcsolóról táplálandó villamos kéziszerszámok szivárgó árama nedves környezetben hibátlan készülék esetén is elérheti a 3-4 mA-t, így a kéziszerszám használatát vagy megakadályozza, vagy arra ösztönzi a munkásokat, hogy ezt a védelmet iktassák ki. Ez a nemzetközi termékszabvány közvetlenül nem intézkedik a védővezető megszakításáról, (erre nem is gondol,) de alkalmazási területének leírásánál egyértelműen kijelenti, hogy ezek a kapcsolók a közvetett érintés elleni védelemre szolgálnak, s megjegyzésében meg is említi, hogy ennek követelményeit az IEC 364 tartalmazza. Az MSZ 2364-540:1995 (ami szó szerint megegyezik az IEC 364-5-54:1980+Am. 1:1982 szabvány alapján készült CENELEC HD 384.5.54.SÍ: 1987 harmonizált dokumentummal) 5.3.3. szakaszában (a HD számozása szerint 534.3.3.) kimondja, hogy "A védővezetőbe nem szabad kapcsolóeszközt beiktatni, de vizsgálati célra szerszámmal bontható elemeket be szabad szerelni". Ez az előírás érdemileg megegyezik a hazánkban jelenleg hatályos MSZ 172-1:1986 3.2.3.3.3. szakaszának követelményével. Ennek megfelelően szabványéi lenes az, hogy az áram-védőkapcsoló a védővezetőt is megszakítja. Különösen aggályosnak tartjuk az adott áram-védőkapcsoló olyan megoldását, amely a védövezető megszakítását nem az üzemi vezetőkkel merev kapcsolatban, hanem késleltető szerkezet közbeiktatásával végzi. Az ilyen megoldás ugyanis magában rejti azt a veszélyt, hogy a védővezető megszakítása az üzemi vezetőktől függetlenül is bekövetkezhet. Ezt követően a Munkabizottság tárgyalt a hajók biztonsági előírásait szabályozó új 13/2001 (IV. IO.)KöViMrendelettelhatálybaléptetetthajózási biztonsági szabályzat érintésvédelmi vonatkozásairól. Ennek 9.07 pontja a kisfeszültségű hálózatokban megengedi a PEN-vezetö alkalmazását és azt, hogy (a végáramkörök kivételével) a hajótestet használják
2001. 94. évfolyam 11. szám
PEN-vezetönek. 9.08. pont megengedi kikötés esetén rövid időre a hajó generátorának a parti hálózattal való párhuzamos járását. A Munkabizottság a hajótestnek üzemi áramot vezető nullavezetőül való használatát általában aggályosnak, PEN vezetőül való alkalmazását kifejezetten veszélyesnek tartja, ezért felkérte vezetőjét arra, hogy nézzen utána, hogyan rendelkezik erről a nemzetközi szabvány. A jelenleg hatályos (bár az MSZ által át nem vett) IEC 60092-201:1994 5.2 szakasza kifejezetten megtiltja váltakozóáramú (egy- és háromfázisú) hálózatokban a hajótest visszavezetés céljára való alkalmazását. Ennek alapján kérni fogjuk a KöViM-töl az amúgy is csak 2002 január 1.-én életbe léptetett szabályzat ilyen irányú módosítását. (Kádár Aba) az ÉV. MuBi vezetője
Diplomaterv-szakdolgozat pályázat A MEE Elektrotechnika Alapítványa az elektrotechnika területén diplomatervet, szakdolgozatot készítő egyetemista és főiskolai hallgatók számára 2001. évben is pályázatot hirdetett. A bizottság az értékes pályamunkák elismerésére az alábbi díjakat adományozza: Diplomaterv pályázat 2001. év I.d(j Feldmann Márton: "AGyör-Sopron-Ebenfurti Vasút Részvénytársaság vontatási áramellátásának vizsgálata különös tekintettel a villamos energia minőségére" (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamosművel; Tanszék) Tanszéki konzulens: Dr. Dán András egyetemi docens Ipari konzulens: Hartyáni György H.díj Schmidt Gábor; "Katódhőmérséklet közvetett mérése kompakt fénycsövekben optimális dimmelési karakterisztika meghatározása céljából" (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Tanszék) Konzulens: Cserteg István, Farkas Lajos Ill-díj Oláh Tamás: "Az ELMÜ Rt. észak-budai 10 kV-os kábelhálózatának modellezése. A 2000. január 26-i állapot részletes vizsgálata, ahálózat kihasználtságának értékelése." (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamosművek Tanszék) Tanszéki konzulens: Szabó László egyetemi adjunktus Dicséret Vörös Csaba: "Automatikus ütemidő mérése gyártósoron" (Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék) Konzulens: Maczkó László Tervezésvezető: Dr. Jónap Károly egyetemi adjunktus Szakdolgozat pályázat 2001. év
I.dü
Horváth Imre: "A villamosenergia-elosztás veszteségeinek vizsgálata" (BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Villamosenergetikai Intézet) Konzulens: Dr. Morva György H.díj Szabó Zoltán: "Koksz konténeremelő berendezés működésének átalakítása PLC vezérlésre" (BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Automatika Intézet) Konzulens: Zalotay Péter IILdíj Mohácsi Péter; "Szekvenciális befecskendező rendszer vezérlő egység tervezése" (BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Villamosenergetikai Intézet) Konzulens: Dr. Frank Tibor
393
Szabványosítás
Az elektrotechnika területeit érintő, 2001. II. negyedévben közzétett magyar szabványok jegyzéke Összeállította a Szabványügyi Közlöny számai alapján: Littvay Alajos (MSZT) Jelmagyarázat: MSZ EN... Európai szabványt szöveghűen bevezető magyar szabvány jelzete. MSZ HD... Európai harmonizációs dokumentumot szöveghűen bevezető magyar szabvány jelzete. MSZ IEC... IEC szabványt szöveghűen bevezető magyar szabvány jelzete. idt: (az angol identical szó rövidítése) a szerkezet és a műszaki tartalom teljes azonosságának a jele. Jóváhagyó közleményes bevezetés: Európai vagy nemzetközi szabvány angol nyelvű változatának bevezetése. Az ezentúl megjelenő európai szabványokat az MSZT automatikusan bevezeti , mint jegyzékes jóváhagyó közleményes, angol nyelvű szabványokat. Az így bevezetett nemzeti szabványok itt történő felsorolása e rovat helyhiánya miatt nem lehetséges. Ezen szabványok mindig a Szabványügyi Közlöny havonta megjelenő számában, szürke alapon találhatók. Az MSZT honlapjáról a "Jegyzékek" linkre kattintva, megtalálhatók az összes honosított európai szabványok jegyzékei, amelyeket rendszeresen frissítünk. Fordításos bevezetésre akkor kerül sor, ha annak költségeit az érdekelt felek biztosítják.
Fordítással bevezetett szabványok: MSZ EN 50160:2001 A közcélú elosztóhálózatokon szolgáltatott villamos energia feszültségjellemzői - Az MSZ EN 50160:1995) helyett ( idt EN 50160:1999) E szabvány meghatározza a feszültség normál üzemi körülmények közötti fő jellemzőit a közcélú kisfeszültségű és közé feszültségű villamos elosztóhálózatok fogyasztói csatlakozási pontjaiban. Ez a szabvány azokat a ha- tárokat vagy értékeket adja meg, amelyekkel kapcsolatban elvárható a fogyasztók részéről, hogy a feszültségjellemzők belül maradnak, de nem adja meg a jellemző állapotot a közcélú táphálózatra csatlakozott fogyasztó szamára. E szabvány nem vonatkozik a következő rendellenes üzemi viszonyokra: - hiba (zárlat) által okozott körülményekre és azokra az ideiglenes táphálózatokra, amelyek karbantartás és építkezés (szerelés) idejére látják el a fogyasztókat energiával. - a vonatkozó szabványoknak nem megfelelő fogyasztói villamos berendezésekre vagy villamos készülékekre (szerkezetekre) - a vonatkozó szabványoknak, nem megfelelő energiatermelő berendezésekre (pl. saját célú energiatermelés); - az energiaszolgáltató hatáskörén kívül eső kivételes helyzetekre, amelyek elsősorban a következők: • kivételes időjárási körülmények és egyéb természeti katasztrófák; • harmadik fél által okozott zavarok; • hatósági intézkedések; • ipari műveletek (jogi előírások szerint); • kényszerítő körülmény (vis major); • külső események miatti energiakimaradás. E szabvány tárgya meghatározni és leírni a tápfeszültség jellemzőit, köztük: frekvenciáját; - nagyságát; - hullámformáját; - a háromfázisú feszültség szimmetriáját. Ezen jellemzők értékei a táphálózat normál üzeme idején változhatnak a terhelés változása, egyes villamos szerkezetek által keltett zavarok és főleg külső események által okozott hibák előfordulásának következtében.
394
MSZ EN 60034-1:2001 Villamos forgógépek, l.rész: Névleges és üzemi jellemzők (IEC 60034-1:1996, módosítva) - Az MSZ EN 60034-1:2000, az MSZ EN 60034-1:1998/A1:2000 és az MSZ EN 60034-1: 1998/A2:2000 helyett (idt EN 60034-1:1998; idtEN60034-l:1998/Al:1998; idt EN 60034- 1:1998/A2: 1999; idt IEC 60034-1: 1996, módosítva) E szabvány minden villamos forgógépre kiterjed, kivéve azokat, amelyekre más IEC szabvány vonatkozik, például az IEC 60349. Az e szabvány szerinti gépekre más szabványokban - például az IEC 60079-ben és az IEC 60092-ben megfogalmazott helyettesítő, módosító vagy kiegészítő követelmények is vonatkozhatnak. MSZ EN 60034-14:1998 Villamos forgógépek. 14. rész: 56 mm és annál nagyobb tengelymagasságú forgógépek mechanikai rezgéserőssége. Mérés, kiértékelés és határértékek (IEC 34-14:1996) Az IEC 34 e része rezgésvizsgálati eljárásokat és határértékeket ír elő, meghatározott feltételek mellett működő, a következőkben meghatározott villamos gépek esetére, ha azok se terhelésre, se erőgépre nincsenek kapcsolva. Ez a rész olyan egyenáramú és háromfázisú váltakozó áramú gépekre vonatkozik, amelyek tengelymagassága legalább 56 mm, és névleges teljesítménye 50 MW-ig, névleges fordulatszáma 600 fordulat/min-től egészen 3600 fordu!at/min-ig bezárólag terjed. A függőleges tengelyű gépek és a peremes gépek esetében e szabvány csak a szabad felfüggesztés állapotában mért gépekre vonatkozik. E szabvány nem vonatkozik a helyszínen szerelt gépekre, a háromfázisú kommutátoros motorokra, az egyfázisú gépekre, az egyfázisú rendszereken működő háromfázisú gépekre, a függőleges tengelyű, vízi-erőműi generátorokra, az állandó mágnesű generátorokra vagy a soros egyenáramú gépekMSZ EN 60309-1:2000 Csatlakozódugók, csatlakozóaljzatok és csatlakozóeszközök ipari célokra. 1. rész: Általános követelmények (IEC 60309-1:1999) Ez a szabvány olyan csatlakozódugókra és -aljzatokra, vezetékcsatlakozókra és készülékcsatlakozókra vonatkozik, amelyek névleges üzemi feszültsége a 690 V egyenfeszül tséget vagy váltakozó feszültséget továbbá az 500 Hz váltakozó áramú frekvenciát és a névleges áram a 250 A-t nem haladja meg, és amelyek elsősorban ipari használatra szolgálnak, belső térben vagy szabadtéren. Ezeknek a csatlakozóknak a használata építőipari felvonulási helyszíneken, továbbá mezőgazdasági, kereskedelmi és háztartási alkalmazási területeken nincs kizárva. Villamos készülékekbe beépített vagy azokhoz rögzített csatlakozóaljzatok vagy készülékcsatlakoző-dugók e szabvány alkalmazási területe alá tartoznak. E szabvány a törpefeszültségű berendezésekben való használatra szánt csatlakozókra is vonatkozik, azonban nem vonatkozik az elsődlegesen háztartási és hasonló általános használatra szolgáló csatlakozókra. MSZ EN 60309-2:2000 Csatlakozódugók, csatlakozóaljzatok és csatlakozóeszközök ipari célokra. 2, rész: Csapos és érintkezőhüvelyes csatlakozók méret-csereszabatossági követelményei (IEC 60309-2:1999) Ez a szabvány olyan csatlakozódugókra és aljzatokra, vezetékcsatlakozókra és készülékcsatlakozókra vonatkozik, amelyek névleges üzemi fe-
ELEKTROTECHNIKA
Szabványosítás szüksége 690 V-ot, 500 Hz váltakozó áramú frekvenciát és 125 A névleges áramot nem halad meg, és elsősorban ipari használatra szolgálnak, belső térben vagy szabadtéren. Ez a szabvány a szabványos elrendezésű csapokkal és érintkezőhüvelyekkel rendelkező csatlakozódugókra, -aljzatokra, vezetékcsatlakozókra és készülékcsatlakozókra vonatkozik. MSZ EN 60947-1:2000 Kisfeszültségű kapcsoló-és vezérlőkészülékek. 1. rész: Általános előírások (IEC 60947-1-1999, módosítva) E szabvány, ha a vonatkozó termékszabvány megköveteli, olyan kapcsoló- és vezérlőkészülékekre, vonatkozik, amelyek legfeljebb 1000 V névleges váltakozó vagy 1500 V névleges egyenfeszültségű áramkörökhöz való csatlakoztatásra szolgálnak. E szabvány nem vonatkozik a kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőkészülékekből összeépített berendezésekre, amelyek az IEC 60439 tárgyát képezik. E szabvány tárgya azoknak az általános előírásoknak és követelményeknek a megadása, amelyek a megnevezett kisfeszültségű készülékekre közösek, beleértve például: - a fogalommeghatározásokat; - ajellemzőket; - a készülékekre vonatkozóan szolgáltatandó adatközlést; - a rendeltetésszerű üzemi, szerelési és szállítási feltételeket; - a szerkezeti és működési követelményeket; - a jellemzők és a működés ellenőrzését. MSZ EN 60947-3:2000 Kisfeszültségű kapcsoló-és vezérlőkészülékek. 3. rész: Kapcsolók, szakaszolók, szakaszolókapcsolók és biztosító-kapcsolókészülék kombinációk (IEC 60947-3:1999) E szabvány olyan kapcsolókra, szakaszolokra, szakaszolókapcsolőkra és biztosító-kapcsolókészülék kombinációkra vonatkozik, amelyek legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű vagy 1500 V egyenfeszültségű elosztóáramkörökben és motoráramkörökben való alkalmazásra szolgálnak. A gyártónak meg kell adnia az esetlegesen beépített biztosítók típusát, névleges adatait és jelleggörbéit a vonatkozó szabványok szerint. E szabvány alkalmazási területe alá tartozó készülékekre szerelt segédkapcsolóknak meg kell felelniük az IEC 60947-5-1 szerinti követelményeknek. E szabvány tárgya, hogy meghatározza a) a készülékek jellemzőit; b) azokat a feltételeket, amelyeknek a készülékeknek meg kell felelniük; c) azokat a vizsgálatokat, amelyek megerősítik, hogy ezek a feltételek teljesülnek, d) azt a tájékoztatást, amelyet a készüléken fel kell tüntetni MSZ EN 60456:1999 Mosógépek háztartási használatra. A működési jellemzők mérési módszerei (IEC 60456: 1998, módosítva) Ezen európai szabvány a fűtéssel ellátott vagy anélküli, háztartási mosógépekre érvényes. Foglalkozik a centrifugális erő alkalmazásával víztelenítő készülékekkel is. Érvényes továbbá a textíliáknak mind a mosását, mind a szárítását elvégző készülékekre (mosó-szárító gépek) is a mosási teljesítményük szempontjából. A cél a háztartási villamos mosógépek és centrifugák alapvető használati jellemzőinek megállapítása és meghatározása, továbbá e jellemzők szabványos mérési módszereinek leírása. Eszabvány nem foglalkozik sem a biztonsággal, sem aminőségi követelményekkel. MSZ EN 61121:1999 Forgódobos szárítógépek háztartási használatra. A működési jellemzők mérési módszerei (IEC 61121:1997, módosítva) E szabvány az automata és a nem automata típusú, hidegvíz-betáplálással ellátott vagy el nem látott, fűtőtestet tartalmazó, háztartási, villamos, forgódobos szárítókra érvényes. A cél a háztartást villamos forgódobos szárítók azon. alapvető használati jellemzőinek számbavétele és meghatározása, továbbá e jellemzők szabványos mérési módszereinek leírása, amelyek a felhasználókat érdeklik. E szabvány nem foglalkozik sem a biztonsággal, sem a minőségi követelményekkel. MSZ EN 60811-4-2:2001 Villamos és fényvezető kábelek és vezetékek szigetelés- és köpenyanyagai. Közös vizsgálati módszerek. 4. rész: Polietilén és polipropilén anyagkeverékekre
2001. 94. évfolyam 11. szám
vonatkozó módszerek. 2. főfejezet: Szakítószilárdság és szakadási nyúlás előzetes kondicionálás után. Tekercselési vizsgálat levegőben végzett termikus öregítés után. Tómegnövekedés mérése. Hosszú idejű stabilitás vizsgálata. Rézzel katalizált oxidatív degradáció vizsgálati módszere (IEC 60811 -4-2: 1990, módosítva) - Az MSZ HD 505.4.2 S1:2000 helyett (idtEN6081 1-4-2:1999) E szabvány a villamosenergia-elosztó és a távközlési hálózatokban használt villamos és fényvezető kábelek és vezetékek (beleértve a hajókon használt kábeleket és vezetékeket) polimer szigetelés- és köpenyanyagainak vizsgálati módszereit írja elő. Ez a 4-2. rész módszereket ad poliolefin szigetelések előzetes kondicionálás utáni szakítószilárdságának és szakadási nyúlásának mérésére, előzetes kondicionálás utáni tekercselési vizsgálatára, levegőben végzett termikus öregítés utáni tekercselési vizsgálatára, tömegnövekedésének mérésére, hosszú idejű stabilitásának vizsgálatára és rézzel katalizált oxidatív degradációjának mérésére. MSZ EN 61242:2000 Villamos szerelési anyagok. Vezetékdobos hosszabbítók háztartási és hasonló célokra (IEC 1242:1995, módosítva) Ez a nemzetközi szabvány csak váltakozó áramú, nem leszerelhető hajlékony vezetékkel felszerelt, egyfázisú kivitel esetén 50 V-nál nagyobb, de 250 V-nál nem nagyobb névleges feszültségű, minden más esetben pedig 50 V-nál nagyobb, de 440 V-nál nem nagvobb névleges feszültségű, 16 A-nél nem nagyobb névleges áramú vezetékdobos hosszabbítókra vonatkozik. Ezek a vezetékdobos hosszabbítók háztartási, kereskedelmi, nem nehéz ipari körülmények között történő, és hasonló felhasználásra vannak előirányozva, épületen belül vagy szabad téren, különös tekintettel a biztonságra rendeltetésszerű használat esetén. MSZ HD 361 S3:2000 Vezetékek megnevezési kódrendszere Ez a harmonizációs dokumentum a legfeljebb 450/750 V névleges feszültségű, harmonizált erősáramú vezetékek és zsinórvezetékek megnevezési kódrendszerét adja meg. A vezetékeknek és zsinórvezetékeknek csak a harmonizált típusaira vonatkozik. MSZ HD 407 S1.-200I Az ívhegesztés és rokon eljárásai berendezéseinek használatára vonatkozó biztonsági előírások -Az MSZ 19317: 1998 helyett (idt l-ID407Sl:1980) Ez a harmonizációs dokumentum azokat a biztonsági szabályokat foglalja össze, amelyek a villamos ívhegesztés és rokon eljárásai berendezéseinek ipari célú használatához kell alkalmazni. További vagy kiegészítő előírások, amelyek a különleges eljárásokra (pl. plazmahegesztés és -vágás) és a különleges alkalmazási teriiletekre (pl. víz alatti hegesztés, nem szakképzett személy által végzett villamos ívhegesztés) vonatkoznak, megfontolás alatt állnak. MSZ HD 427 SÍ: 2001 Az ívhegesztés és rokon eljárásai berendezéseinek létesítésére vonatkozó különleges biztonsági előírások -Az MSZ 19318: 1998 helyett (idtHD427Sl:1981) A villamos berendezések és létesítmények lehető legnagyobb biztonsága és megfelelő működése érdekében a tervezést, a szerkezeti kialakítást és a létesítést szabályozó harmonizációs dokumentumok készültek. E dokumentumokban lefektetett előírások általában a villamos ívhegesztésre is érvényesek. Mindazonáltal az fvhegesztés különleges feltételei következtében egyes esetekben el kell térni ezektől az előírásoktól. E dokumentum célja, hogy meghatározza ezeket az eltéréseket és a szükséges kiegészítő intézkedéseket. MSZ 374-2:1981/lM:2001-09-17 Villámvédelem. Épületek és egyéb építmények villámvédelmi csoportosítása -Az MSZ 274-2:1981 módosításaMSZ 2 74-3-.1981/2M2001 Villámvédelem. A villámhárító berendezés műszaki követelményei - Az MSZ 274-3:1981 módosítása
395
Egyesületi élet Teljesítmény növelés és élettartam-hosszabbítás a Paksi Atomerőműben Kovács András, Paksi Atomerőmű Rt. A villamos energia piac nemzetközi tendenciái, a Magyarországon 2003 elején tervbe vett piacnyitás és a közelgő EU csatlakozás várható következményei a Paksi Atomerőmű számára szükségessé tették az erőmű jövőjét meghatározó stratégia felülvizsgálatát. A Társaság kidolgozta új jövőképét és a jövőképben meghatározott célok megvalósításának programját. A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság alapvető célja, hogy a lehető legnagyobb biztonsági színvonal mellett, az elérhető legalacsonyabb villamos energia önköltségen, minél tovább az ország legnagyobb villamos energia termelője maradjon. A biztonsági színvonal nemzetközi átlagnak megfelelő szintre hozása a 2002-ben befejeződő „biztonságnövelő intézkedésekkel" megvalósul, (gy anyagi és szellemi erőforrásainkat mindinkább a versenyképességet és a fennmaradást biztosító fejlesztésekre összpontosíthatjuk. Jelen előadás a kél legjelentősebb, az erőmű jövőjét meghatározó fejlesztés bemutatására vállalkozik. A paksi atomerőműben termelt villamos energia önköltség csökkentésének eszköze a blokkok teljesítmény növelése. Az atomerőmű vezető piaci pozíciójának megtartása elengedhetetlen ahhoz, hogy alaperőműként nagy kihasználtsággal üzemeljen, ami fontos a nagy tőkelekötés és az átlagot meghaladó állandó költség megtérítéséhez. Középtávú stratégiai cél a paksi blokkok teljesítőképességének növelése a biztonsági elemzések és a főberendezések terhelhetősége állal biztosított mértékig. A megvalósított szekunderköri korszerűsítésekkel a paksi blokkok villamos teljesítménye eléri a 470 MW-ot. A finn Loviisa-i atomerőmű példája azt mutatja, hogy - kihasználva a WER-440/V213 reaktor tartalékait, kedvező tulajdonságait - a reaktor hőteljesítménye és így a villamos teljesítmény is biztonságosan mintegy 7-9 %-kal növelhető. Az elérhető megnövelt teljesítmény blokkonként 500-510 MW lehel, így a kapacitás növekedés a négy paksi blokkra vetítve elérheti egy átlagos gázturbinás egység 150 MW-nyi teljesítményét. A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság legfontosabb hosszú távú célja, hogy a blokkokat a műszaki, gazdasági és a biztonsági kövelel menyeknek megfelelően a lehető leghosszabb ideig üzemeltesse, hatékony élettartam gazdálkodás megvalósításával. A megvalósítás eszköze - a nemzetközi trendeknek megfelelően - a működő blokkok élettartamának meghosszabbítása. Egy 2000-ben készült tanulmány megvizsgálta az atomerőmű élettartam hosszabbításának lehetőségét és alternatíváit, az alternatívák műszaki és üzleti megvalósíthatóságát. Megállapítható, hogy a Paksi Atomerőmű üzemi élettartama 30-40-50 éves alternatíváinak kiválasztását döntő műszaki akadály, teljesíthetetlen biztonsági határ nem korlátozza. Az atomerőmű más ipari létesítményektől eltérő színvonalú, a megkövetelt biztonsági szintet garantáló, egyedi ellenőrzési, karbantartási, illetve rendszeres felújítási gyakorlata és az ahhoz tartozó típusévi költségek az élettartam hosszabbítás kiugró költségigény nélküli megvalósítását lehetővé teszik. A berendezések, rendszerek kis hányadánál a jelenlegi állag megőrzési gyakorlat mellett is szükség lehet cserére, jelentősebb mértékű felúj ításra. A biztonság és a cserélhetőség szempontjából kritikus reaktortartályok és gőzfejlesztők élettartamának biztosítása nem jelent megvalósíthatósági, vagy költség korlátot. A pénzügyi modell alapján elvégzett gazdaságossági számítások legfontosabb végkövetkeztetése, hogy 5,85 Ft/kWh feletti reál termelői áramár (2000 éves szint) felett már gazdaságosabb az élettartam hosszabbítás megvalósítása, mint az erőmű leállítása. Az alternatív beruházásként figyelembe vett kombinált ciklusú gázturbinás erőmff létesítéshez képest, mind a fajlagos beruházási kiadások terén, mind a működési költségek esetében igen jelentős előny mutatkozik a Paksi Atomerőmű élettartam hosszabbító beruházás révén megvalósuló további üzemelése mellett. Kitűzött cél az üzemi élettartam és működési engedély meghosszabbítása 30-ról 50 évre. IA Vándorgyűlésen elhangzón előadás kivonata.)
Új fogyasztói kiszolgálási modell. Ügyfélszolgálati /mobil/szerelők Király Gyula, DÉDÁSZ Rt. Az E-ON csoport szervezet-átalakítási projektje az úgynevezett "START" projekt kidolgozása kapcsán merült fel az új ügyfél kiszolgálás igénye. Acél az volt, hogy költségtakarékos, ügyfélbarát kirendeltségi működést dolgozzunk ki: - lényegesen csökkenjen a telephelyek száma. - a lehetséges legtöbb tevékenységet végeztessünk külső vállalkozókkal. A lehetőség a kommunikációtechnika fejlődésében, valamint a szerelőknek biztosított önállóságban, bizalomban láttuk. Ki kívántuk használni az objektum felelősségben rejlő gazdaszemléleli előnyöket. A szerelőpárokra fogyasztói, hálózati területet bíztunk. Munkájukat elsősorban ezen a területen végzik, de a napi munkában az un. ügyfélszolgálati csoport területén is kaphatnak feladatot, valamint készenlétet is az egész csoport területén tanának. A csoportok létszáma 9-25 fő között van.
396
Az ügyfélszolgálati szerelők a munkautasításukat lakásukra kapják E-mail formájában. A szerelő otthonról indulva párját felveszi és közvetlenül a munkaterületre mennek. A szóbeli utasításokhoz minden szerelő rendelkezik GSM telefonnal, valamint gépkocsijaik fel vannak szerelve URH berendezéssel. A munkához szükséges anyagokkal a kocsik fel vannak készítve, pótlásukat a szerelő 2-3 naponként a közelben lévő támaszponton teheti meg. A csoportos szerszámokat és műszereket is a támaszpontokon tartjuk. A fenti működéssel ügyfélszolgálati szerelőink közelebb kerültek ügyfeleinkhez, a hálózathoz, mert területük lakóhelyük közelében lett kijelölve. Tevékenységük elsősorban ügyfeleink kiszolgálása: fogyasztói szolgálat, hibaelhárítás, kis üzemzavar elhárítás, új fogyasztó bekapcsolás, mérőhely ellenőrzés, elosztó hálózati üzemviteli tevékenység, alállomás kezelés, kivitelezők részére munkaterület biztosítása /FMU/, kereskedelmi igények helyszíni kiszolgálása /adat pontosítás, ellenőrzés, kikapcsolás / és helyszíni közműegyeztetések. Az ügyfélszolgálati szerelők 2 hetente 1 napot a kirendeltségen töltenek. Ekkor oktatások, szociális ügyeik intézése, gépkocsi szerviz, egyéb megbeszélések történnek. Az ügyfélszolgálati szerelőket koordinátorok irányítják a kirendeltségek központjából. Ők biztosítják az ügyfél kiígérkezések teljesülését, egyéb határidők betartását. Gyűjtik, szétosztják, szervezik az ügyfélszolgálati munkákat. Az új modell olcsóbb működést biztosít, ugyanakkor ügyfeleink kiszolgálása javul (A Vándorgyűlésen elhang&tt előadás kivonata.)
Ethernet és Web technológia az alállomás automatizálásban Mármarosi István, Schneider Electric Rt. A Schneider Electric neve méltán ismert a közép- és kisfeszültségű energia elosztásban, de legalább ennyire aktívan részt vesz az automatizálás és az ipari informatika fejlesztésében is . Ennek gyümölcseként született meg a Transparent Factory a Schneider Electric Ethernet- és Web-technológián alaputó nyitott hálózati architektúrák fejlesztésével és alkalmazásával foglakozó területe, mely a termelés pontosabbá, gyorsabbá és gazdaságossá fordítását hivatott szolgálni. Az automatizálás felvirágoztatásában a Schneider Electric-nek néhány évtizede nagyon fontos szerepet játszott, amikor a Modicon kifejlesztette a világ első PLC-jét, és ezzel új fejezetet nyitott meg az ipari termelés történetében. Az ezredforduló éveiben hasonlóan nagy célt tűzött a zászlajára, amikor elképzelte a jövő átlátható vállalatát - Transparent Factory - és megtette az első lépéseket a megvalósítás felé. ATransparent Factory azonban több, mint az Ethernet és Web-technológia ipari alkalmazása. A program filozófiája a megfelelő információk, megfelelő személyeknek, a megfelelő időben történő eljuttatása a megfelelő helyre minden alkalmazásban. A megfelelő információk a PLC programok, alkalmazási nézetek, diagnosztikai ablakok, gyártási adatok, a termelés trendjei, riportok, figyelmezető üzenetek vagy akár különböző beállítások lehetnek. A megfelelő személyek a karbantartók, tervezők, programozók, a vállalati menedzsment emberei vagy a kezelő személyzet lehet. A megfelelő időben mára azt jelenti, hogy a változás pillanatában azonnal. A megfelelő hely lehet a termelés szintje a gyárban, a vállalatvezetés irodáiban, de szükség lehet arra. hogy akár otthonról vagy mobil irodából, például az autónkból férjünk hozzá az adatokhoz. Acél az volt, hogy az ipar minden területén, az energiaelosztás, infrastruktúra és az épület felügyeleti rendszerek számára ez a gondolat megvalósuljon. A vízió mára már valóság. A Schneider Electric kínálatában szerepel mindazon eszköz, amellyel a termelés minden folyamata ellenőrizhető a vállalatirányítás különböző szintjein. Az ehhez szükséges eszköz az Bthemet és a WEB-technológia. Az utóbbi években a közszolgáltatók látóterébe egyre inkább bekerül az informatika és az automatizálás is a műveletek optimalizálása és a rendelkezésre állás növelése érdekében. A hagyományos SCADA és energiahálózat-menedzsment rendszer (ENM) alkalmazások egyre meghatározottabb automatizálási sémák szerint integrálódnak, míg a valósidejű és hisztorikus adatgyűjtés a vállalatirányítási rendszerekhez kapcsolódó eszközök fel közelít a ma változó üzleti környezete igényeinek kielégítésére. Ezért az innovatív technika energiaeloasztásban való elterjesztése különösen fontos a Schneider Electric számára, ezt bizonyítja, hogy "Transparent Energy" néven külön kampányt indított az energia elosztó hálózatok felügyeletéhez és automatizálásához szükséges eszközök kifejlesztésére. Az Ethernet és WEB-technika energiahálózat-menedzsment rendszerben való alkalmazása mind a nagy- és középfeszültségű alállomási hálózatban, mind a kisfa középfeszültségű épület felügyeleti rendszerekben kulcsfontosságú lehet. A KOF energia rendszerekben a cél az energia-el látás folyamatosságának és megbízható minőségének biztosítása a fogyasztó számár. A cél eléréséhez elkerülhetetlen az energia rendelkezésre állásának és költségének figyelése, a kWh mennyiség menedzsmentje és végül, de nem utolsó sorban az áramszolgáltató és a fogyasztó közötti egyértelműen "átlátható" kapcsolat létesítése az Ethernet és Web-technológiára alapuló rendszeren keresztül. Az intelligens épület üzemeltetése során is a legfontosabb az energia "kézben tartása", de emellett a komfortérzet kialakulásához szükséges légkör kialakítása, a világítás kezelése, valamint a katasztrófa és a bűncselekmény elleni biztonság felügyelete egyaránt fontos feladatok. Ezeket sem kell ezután külön-külön alrendszereknek tekinteni, hanem az újgenerációs technikának köszönhetően egy rendszerbe lehet foglalni.. (A Vándorgyűlésen elimngwti eiőtulds kivonata.)
ELEKTROTECHNIKA
Egyesületi élet Természetvédelem, tájvédelem, villamos vezetékek Szügyi Kálmán, DÉMÁSZ Rt. MOTTÓ: "A környezetvédelem, ezen belől a madárvédelem már hagyományosnak számít a DÉMÁSZ Rt.-nél, a vállalati kultúra szerves része," Hogyan fér meg békében egymás mellett a tájvédelem a környezetünk és a benne elhelyezkedő villamos szabadvezeték? Milyen megoldásokat válasszunk, hogy az ökológiai egyensúly a táj és a vezeték minél kisebb sérülést szenvedjenek el? Párhuzamosan kerül terítékre a folyamatok mindkét iránya, a vezeték hatása a környezetre és a környezet változásainak hatása a villamos energiaszolgáltatásra. Ismertetésre kerülnek az egyedenként milliós értékeket érő madár fajok. Elemzésre kerülnek a veszélyek, melyek ezekre leselkednek és ezen fajok által az energiaszolgáltatásra irányuló kellemetlen hatások. A talaj világtól a növényeken át az állalvilágig, és maga a táj. Külön kiemelve a transzformátorok olajszennyezését, a nyiladékok, fák, madarak és a vezetékek egymásra hatásait. Madárvédelem vonatkozásában feszültség szintenként elemzi a kiválió okokat, amelyeket az elmúlt 50-60 év egyéb változásaiban kell keresni. Ilyen például a gólyák fészkeinek a 80%-os áttelepedése 20 év alatt a kisfeszültségű hálózat bakoszlopaira, vagy a vándorlásuk idején a nagyfeszültségű vezetékekkel való kölcsönös káros hatások megjelenése. Ellentélben néhány környezetvédő elfogult állításával szemben, a madarak és a vezetékek között kialakult káros kapcsolatok meglétének az okát elsődlegesen nem a vezetékek megjelenésében kell keresnünk. Sokkal nagyobb szerepe van a táj megváltozásának ami a sokoldalú technikai - gazdasági fejlődés hatására alakultát. Ez kényszeríti rá a madarakat a vezetékek oszlopainak használatára. Éppen ezért a vezetékeknek nem csak veszélyei hanem előnyei is vannak a madárvilág számára. Főleg az alföldön sok ragadozó számára beülő heíyül szolgálnak az oszlopok. Ezért meg kell találnunk azokat a hálózati típusokat, amelyekkel nem veszélyeztetjük hanem óvjuk a környezetet és a hálózaiot. Ezen túl még más, környezetet - nem a villamos energia szállítása miatt - rontó hatást is kompenzálni tudunk. Erre már van megfelelő szabadvezeték típus. A többi csak finanszírozás kérdése. Több megoldást mutat be a meglévő hálózatok egyszerű átalakítására, valamint az új létesítések típusának és helyének megválasztására. A létesítést és kezeiést szabályozó legfontosabb természetvédelmi jogszabályok is ismertetésre kerülnek. Bemutatja a DÉMÁSZ Rt. és a MME {Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) közötti kapcsolatot, gyakorlatot és néhány védelmi közös akciót. Ez főleg a szigetelőpapucsok kihelyezésével és a gólyafészek tartó kosarak és riasztók felszerelésével foglalkozik. Kiemelten kezeli középfeszültségen a burkolt szabadvezeték használatát, új szigetelő alkalmazásával. A burkolt sodronyt bonyolult oszlopképnél áramkötő elemeknek is ajánlja. Említésre kerül a föld-levegő kábel és kötegelt 20kV-os szigetelt szabadvezeték. A felszíni vizek védelme rákényszeríti a szakmát száraz transzformátorok alkalmazására főleg oszlopokon, de az olaj hűtőközegű gépeknek is olajfelfogó kell, amit már a táj képe miatt is földben, vagy kis beton esetleg fém dobozban, épületben elrejtve kell elhelyezni, és úgy, hogy ne lehessen észrevenni. A nagy olajmennyiséget tartalmazó meglévő berendezések szennyezés védelmi átalakítására már konkrét beruházási tervvel rendelkezik az Rt. Végül külön fejezetet szentel a XIX. és a XX. század első felében élö nép által oly nagy mitikus tisztelettel szeretett gólyamadárnak, melynek hajlékot ma szinte csak az áramszolgáltatók tudnak adni. Környezetvédelmi törekvésünk Európa szerte a földkábelek illetve a szigetelt kisfeszültségű hálózatok felé tart. Hát akkor mi lesz veled gólyamadár? Vagy mégis van környezetvédő jelentősége a jól átgondolt és megtervezett szabadvezeték hálózatoknak? Hiszen a fecskék is ezt használják gyülekezési helynek. (A Vdfídor$yÚUstH elhangzón előadás kivonata.)
Vontatási célú transzformátorállomásokba telepített felharmonikus szűrők Szilágyi Ferenc, ETV ERŐTERV Rt.
A vasúti energiarendszer -mint aszimmetrikus fogyasztó- a 120 kV-os hálózati csatlakozási ponton "szennyezi" a hálózatot (negatív sorrendű áramok, felharmonikus áramok, induktív meddöteljesítmény). A wattos és a meddő terhelés időben ill. térben egyaránt igen gyorsan változik, miközben jelentős mértékben függ az indítások, a megállások, a tápszakaszon lévő mozdonyok számától, egyidejűségétől, a pályaadatoktól. Az alapharmonikus induktív meddőteljesítmény növekedésével egyidejűleg pedig nő a kis rendszámú felharmonikus áramok amplitúdója. Az 1999-ben megjelent 9/1999.(111.19.) GM rendelet megszüntette az un. vontatási tarifa fogalmát. Az induktív meddőenergiáért is fizetni kell, amennyiben az meghaladja a vételezett wattos energia 40 %-át (ez kb. 0,92 teljesítménytényezőt jelent). A kapacitív meddőenergiával szemben büntetőtarifát alkalmaz a túlkompenzálások, kapacitív visszatáplálások megakadályozása érdekében. A többi fogyasztó védelme érdekében pedig maguk az áramszolgáltatók írják elő az 1EC 61000-3-6 jelű, EMC-vel foglalkozó szabványban foglaltak betartását (tervezési értékként a szabványos érték 20-25 %-át). A koncessziós vasútvülamosítás keretén belül a fővállalkozó SIEMENS Rt. megbízta ERŐTERV Rt.-t, hogy készítsen egy elemző-tanulmányt, amelyben a vontatási terhelés hálózati visszahatásait méréssel, számítással (vonalanként)
2001. 94. évfolyam 11. szám
elemezve kialakítja a megoldás alapelveit, figyelembe véve a rendelet, a szabvány és az áramszolgáltatók követelményeit, javaslatot tesz a berendezések telepítés helyére, kapcsolatára a vontatási hálózattal. ETV Rt. bevonta a tanulmány készítésébe a MÁVTI Kft-t és az INNOTECH Kft-t, melynek során: elkészültek a menetdinamikai számítások a menetrend, apályaadatok, a mozdonytípusok és az egyes mozdonyok jellemzőinek ismeretében; sor került a fázisjavításhoz szükséges alapharmonikusu kompenzáló meddöteljesílmények meghatározására, a felharmonikus tartalmat elemző számításokra és rezonancia vizsgálatokra, ill. mérésekre; a 2x25 kV-os vontatási rendszerben a vizsgálatnak azt is tisztáznia kellett, hogy a beépítendő berendezések 50 kV-os vonali feszültségre vagy 25 kV-os fázisfeszültségre legyenek-e telepítve. (A vizsgálat szerint 2x25 kV-os vontatási rendszerben az 50 kV-os hurokba kell beépíteni a berendezéseket). Az elvégzett vizsgálat eredményei alapján a beépítendő felharmonikus szűrő és meddökompenzáló berendezések (angol megnevezése: SVC Static Var Compensator) egy lehetséges megoldásként a következő részegységekből állhatnak: Szélessávú szűrő (a MÁV vontatási hálózatban már "standardnak" tekintendő kialakítás) Szelektív szűrők a 3.; 5.; 7. harmonikusukra hangolva (angol megnevezése: TSC Thyristor Switched Capacitor) Tirisztoros induktív egysegek (a kialakítástól függően az angol megnevezések: TCR Thyristor Controlled Reactor, vagy TSR Thyristor Switched Reactor) A vizsgálat eredményeinek, ill. a szakiiai zsűri határozatainak ismeretében a beruházó VIACOM Rt. úgy döntött a fővállalkozó készíttessen ajánlati kiírást, és versenyeztesse meg a beépítendő berendezéseket. Az ajánlati kiírás műszaki részét ETV Rt. állította össze. Az ajánlattévők által adott ajánlatokat két csoportba lehetett sorolni: Tirisztorvezérlésű passzív szűrőkörök, azaz SVC-k (2 ajánlattevő) IGBT (Insulated Gate Bipolar Transistor) blokkokat tartalmazó aktív szűrők (3 ajánlattevő). Az IGBT egység impulzus szélesség (PWM, PulseWidh Modulated) modulációval vezérelt feszültséginverter ami áramgenerátorként működik, és a beépítés helyén mindig a fellépő igénybevétel (meddőáram, felharmonikus áram) ellentettjét "mínusz egyszeresét" táplálja be a hálózatba. Az IGBT {mivel áramgenerátorként működik) nem módosítja a fogyasztó (mozdony) és a szűrő beépítési helye közötti hálózati impedanciát, azaz csak a beépítés helyétől a táppont irányába fejti ki hatását. Ennek az a következménye, hogy IGBT-k alkalmazása esetén is be kell építeni a szélessávú szűrőt, függetlenül attól, hogy mekkora a berendezés kapcsolási frekvenciája. A SIEMENS Rt. a nyertes pályázó kiválasztása után megbízta az ETV Rt.-t a felharmonikus szűrő és meddőteljesítmény kompenzáló berendezéseknek az alállomási primer/szekunder rendszerekbe történő komplex villamos/építész illesztésének megtervezésére, a rendszerintegrátor feladatkör ellátására. Az elkészült berendezések 2001 második félévében kerültek üzembe. (A Vándorgyűlésen elhangzóit előadás kivonata.)
Egyedi megállapodások, "kvázi szerződések" összefoglalása 1992-2000. között Marton Ferenc - Dr. Forgó Ilona, DÉDÁSZ Rt.
Egyedi megállapodások, "kvázi szerződések"összefoglalása 1992-2000. között Az ügyfél a király! másképpen fogalmazva: Őfelsége a Király a Fogyasztó! (Az idézet egy angol úriember, Chris Morris úr 1990-ben elhangzott MEE előadásából származik.) A sikeres vállalatvezetők a következetes ügyfél-orientáltságban látják a lényeges sikertényezőt egy vállalat fennállásához: " A vállalaton belüli folyamatokat az ügyfél szükségleteihez kell igazítani." Az ügyfél tehát a lényeges és egyetlen üzleti energiaforrás, amelyre minden fáradozást koncentrálni kell, hiszen: no client - no company Az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz kapcsolódóan a villamosenergia-piac évek óta beharangozott és 2003-tól várható liberalizációja elindította azt a folyamatot, amelyet egy szóval piaci versenynek neveznek: Már most megjelentek a kvázi-piacon azok a cégek, amelyek energetikai és tarifális tanácsadással, energia audittal, és ún. ESCO tevékenységgel foglalkoznak. Ily módon az áramszolgáltató cégek monopolhelyzete megingott, leendő piaci pozícióik megtartásáért, illetve új piacok- értsd: ügyfelek - megszerzéséért jól átgondolt stratégia alapján kemény, kitartó, következetes harcot kell folytatniuk és főleg: hitelesnek, korrektnek, megbízhatónak, kiegyensúlyozottnak kell lenniük. Ezzel párhuzamosan, sőt már ezt megelőzően is, a fogyasztói oldalról felmerült egy nagyon komoly - és tegyük hozzá: az energetikus! szervezet megszűnése miatt megalapozott - igény az energetikai, tarifális tanácsadás, audit stb. iránt. Cégünk szakemberei számára- akkor még állami (!) tulajdonban voltunk - ez a magatartás- és gondolkodásmód nem új keletű, hiszen az országban elsőként a DEDÁSZ Rt. kötött 1992-ben (!) önkéntes terheléskorlátozáson alapuló díjegyezményes megállapodást (mai szóhasználattal élve: egyedi szerződést). Az ezt követő években több, módszerében és tartalmában ugyan eltérő, de elveiben azonos: kölcsönös üzleti érdekeken alapuló egyedi megállapodás megkötésére került sor a kiemelt nagyfogyasztókkal, elsősorban tapasztalatgyűjtési célból, bár 1995. óta az Üzletszabályzatban deklarált módon a 200 kW teljesítmény feletti fogyasztási helyen "élesben" kerülhetett sor erre az "aktusra". A rendel kezesünkre álló adatok, információk és a gazdag tapasztalat bizonyos szempontok szerinti értékelést, összegzést tesz lehetővé, mellyel reményeink szerint hozzájárulunk az üzletileg korrekt egyedi szerződéskötések gyakorlati bevezetéséhez. (A Vándorgyűlésen elhangzón előállás kivonata.)
397
Hírek Az áramszolgáltatói kisfeszültségű szabadvezeték hálózatra telepített távközlési és kábel TV hálózatok műszaki kérdései Czirják János, DÉDÁSZ Rt.- Urbán László, MATÁV Rt.- Dömők József, Zelka Rt.-Kökény László, ETV-ERŐTERV Rt. A légkábeles távközlési és kábel TV hálózatok az alépítményben vezetetteknél kedvezőbb létesítési költség, a gyorsabb kivitelezhetőség, stb. miatt igen nagy számban terjedtek el. A távközlési és a kábel TV szolgáltatások bővülésével azok hálózatainak folyamatos fejlesztéséről és kiépítéséről is gondoskodni kell. Az új hálózatok légkábelei számára azonban egyre nehezebb új nyomvonalat találni. A megoldás egyikformájaaz áramszolgál tatok tulajdonában lévő, közterületen található, legtöbbször meglévő kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok oszlopain történő elhelyezés. Ilyen módon, de különböző műszaki megoldásokkal igen sok helyen épültek már közös oszlopsoros hálózatok. ETV-ERŐTERV Rt. a Magyar Áramszolgáltatók Egyesületének kezdeményezésére irányterv szintű egységes műszaki megoldás kialakításán dolgozik. Az irányterv kidolgozását irányító munkabizottság munkájában a hat hazai áramszolgáltató mellett a MATÁV Rt., a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség és a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség (ezen belül a UPC Magyarország Kft.) is részt vesz, amely biztosítja azt, hogy a kialakított egységes műszaki megoldás az ország minden részén alkalmazható lesz. A légkábelek közös oszlopsoron való elhelyezésének kialakításakor számos szempontot kellett figyelembe venni, amelyeknek a meglévő közös oszlopsoros hálózatok nem minden esetben felelnek meg. Ezek közül négy fontos szempontot emelünk ki:
Növekvő érdeklődés a felvonós szemináriumok iránt AMEE felvonó munkabizottság 1968-óta folyamatosan működik. A ma is érvényes munkarend az első néhány év alatt formálódott ki. Eleinte évi 10 munkabizottsági ülést tartottunk, melyen a résztvevők létszáma 20 - 30 fő között mozgott. Ez a részvételi szám mintegy 50 fős körből került ki, amit annak ellenére sem sikerült szélesíteni, hogy jó kapcsolatban voltunk az akkor még mindössze három vállalatból álló hazai felvonóiparés az oktatási intézmények vezetőivel is. Például éveken keresztül mi rendeztük a szakma ifjú mestere vetélkedőket. Néhány évi kísérletezés után alakult ki az a gyakorlat, amit ma is alkalmazunk. Ahavi munkabizottsági üléseket megtartva évente egyszer sort kerítünk egy kétnapos szemináriumra, valamint 3-4 évenként egy-egy nagyobb nyilvánosságot jelentő Felvonó Konferenciára. Ezen utóbbi jól bevált a széles közvélemény érdeklődésének fenntartására, míg az előbbivel a szakmának egy, a munkabizottsági ülések által elértnél egy lényegesen szélesebb körét sikerült megmozgatnunk. A szemináriumokon a havi alkalmakon részleteiben kimunkált és szűkebb körben kialakított véleményeket mód van olyanokkal is egyeztetni, akik a rendszeres munkában nem vesznek részt. Ők messzebbről nézvén a folyamatokat esetenként nagyobb rálátással, vagy legalább is más nézőponttal rendelkezve érdekes véleményeket, kritikákat fogalmaznak meg. Ezekből sokat lehet tanulni. 398
-
az oszlopok a szabványokban megadott számítások alapján fellépő mechanikai igénybevételekre feleljenek meg, - a szabványokban előírt föld feletti magasságok legyenek betartva, - a közös oszlopsoros hálózat vezetékeinek és különböző elemeinek elrendezése biztosítsa mindegyik üzemeltető részére az oszlopokra való biztonságos feljutást és munkavégzést, - a meglévő gyengeáramú hálózatról később létesülő előfizetői vezetékek feszültség közeli munkavégzéssel létesíthetők legyenek. A felmerült igények és a szabványokban rögzített előírások figyelembevételével a légkábelek olyan optimális elrendezését alakítottuk ki, amely a kisfeszültségű hálózaton két, távközlési és/vagy kábel TV rendszer elhelyezését teszi lehetővé. Adott fogyasztó villamosenergia ellátását, valamint a távközlési és a kábel TV szolgáltatást biztosító fogyasztói csatlakozó vezetékek feszítése a közös oszlopsoros hálózat azonos oszlopáról történik. Az oszlopközben vezetett távközlési és/vagy kábel TV légkábeleket szolgáltatónként kötegelni kell. Az adott fogyasztóhoz csatlakozó távközlési és kábel TV légkábeleket szintén kötegelni kell. A távközlési és kábel TV légkábelek, valamint ezen hálózatokhoz tartozó berendezések oszlopon való felerősítései is optimalizálásra kerültek. A készülő irányterv a meglévő kisfeszültségű hálózatok és az újonnan létesülő közös oszlopsoros hálózatok esetén is alkalmazható lesz, továbbá a különböző időpontban történő létesítésekre is lehetőséget ad. A kialakított elrendezéssel egyszerre biztosítjuk az oszlopok mászhatóságát és a földfeletti magasságok betarthatóságai. Az iránylerv szerinti műszaki megoldásokkal kialakított közös oszlopsoros hálózat mentesíti a közterületet az újabb oszlopsorok létesítésétől, ezáltal több hely marad az utcákon növényzet telepítésére, és egyben rendezett utcaképet biztosít. így az iránytervben alkalmazott korszerű műszaki megoldás a környezetvédelem és a lakosság érdekeit is szolgálja ,(A Vándorgyűlésen elliangzoit előadás kivonata)
Ezek iránt a kétnapos rendezvények iránt, melyek a kötetlen beszélgetésre is alkalmat adnak, és elsősorban a szakma elméleti és műszaki szabályozási kérdéseit tárgyaljuk meg az érdeklődés mindig is jelentős volt, és szerencsére, mint azt a számok mutatják, ez az utóbbi években sem csökkent. Év
1996
1997
1998
1999
2000
2001
Résztvevők
63 fő
71 fő
76 fő
74fíS
79 fő
84 fő
Ez a jelentős, és ha lassan is de folyamatosan növekvő létszám annál is inkább örvendetes, mert mit köztudott, a jelenlegi viszonyok között, más szakmákhoz hasonlóan itt, a mi területünkön is a korábbi szervezetek mellett, mint az ÉTE, vagy a GTE, továbbiak is alakultak, mint például, a Felvonógyártók Egyesülete, a kisvállalkozásokat tömörítő LIFT-S Egyesület és természetesen a Magyar Mérnöki Kamara Anyagmozgató-, Építőgép és Felvonó Tagozata. Ezek elszívó hatása úgy tűnik, hogy nem érvényesül, ami a konkrét programokon túlmenően, nyilvánvalóan a fenti szervezetekkel való jó együtt működésnek is köszönhető. A hagyományos munkarenden belül azonban a változó világ megváltozott viszonyait is figyelemmel kísérjük, és azokhoz igyekszünk igazodni is. így került sor a lassanként éledező hazai felvonó alkatész gyártók és egyéb kisvállalkozások minden év szeptemberében sorra kerülő seregszemléjére. Ezeknek a Szolnokon megtartott szimpóziumoknak a tapasztalatait ma még korai lenne Összegezni, de rövid beszámolóval a következő számban jelentkezünk. Némethy Zoltán okl.gm, okl.vm. a MEE tagja, a Felvonó munkabizottság vezetője
ELEKTROTECHNIKA
PR cikk
Célkészülékek és univerzális eszközök a villamos biztonságtechnikában Harmóniában a hazai előírásokkal és az európai szabványokkal is Az MSZ EN 61557 szabvány 2001 .január elsejével történt hatáiyba lépésével időszerűvé válhat az eddig használt műszerpark egy részének cseréje, illetve új, a szabványnak megfelelő kiegészítő műszerek beszerzése. Az alább említett műszerek megfelelnek a hazai előírásoknak, szervizük és kalibrálásuk - a forgalmazó C+D Automatika Kft-n keresztül - megoldott.
Szigetelésvizsgálók Az 1 kV maximális mérőfeszültségű szigetelési ellenállásmérők között megemlítjük a viszonylag újnak számító C.A 6525 típust, melynek méréshatára - 250, 500, 1000 V vizsgáló feszültség mellett - 0,05 ... 2000 MQ -ig terjed. A felhasználót 10 percig beállítható beépített időzítő, ALARM funkció, háttérvilágításos nagyméretű kijelző, a digitális mellett analóg értékmutatás és hangjelzéses folytonosságmérési üzemmód segíti.
Alább látható az 5 kV-os mérőfeszültségű szigetelési ellenállásmérők összehasonlító táblázata. Közülük a szlovéniai Metrel cég TeraOhm 5 kV típusát említjük, mint újdonságot. Szolgáltatásai az előbb ismertetett 1 kV-os Chauvin Arnoux műszerhez valamelyest hasonlóak, de finomabbak a feszültség lépcsők (50 V, 250-5000 V-ig, 50 V-os lépésekben), 1 s- 30 perc a beállítható időzítés, 50 mmF a mérhető kapacitás és 5 TQ az ellenállásmérés legfelső tartománya. Polarizációs index és dielektromos kisülési tényező, Pl és DP számítás is lehetséges. Nagyon fontos, hogy feszültségállóság vizsgálatára is alkalmas, max. 5,5 kV feszültséggel. (KÉP: TeraOhm)
Nagyfeszültségű szigetelési ellenállásmérők (max. 5 kV vizsgáló feszültségig) XS 5000
HT 2060
ISOL 5000
ISOL 5002/5003
1000, 2500
500, 1000
500.1000
500,1000
és 5000
2500 és 5000
2500 és 5000
2500 és 5000
50
500
3000 100 W
-
-
Feszültségmérés
-
600VA[m
533 Vrt; .,•
600VAODC
6Ü0VAÜK
Időzítő
-
-
-
stopper
1 s — 3 0 perc
Kapacitás mérés
-
-
-
-
50 mF
ISOL 5003 EDF minősítéssel
Polarizációs index számítás, feszültségállóság. Pl és DD számítás
Mérőfeszüllség l. ábra C.A 6541
Abszolút újdonság viszont a C.A 6541 és a C.A 6543. A mostoha körülményeket is bíró (IP 54) lezárható táskába épített készülék 4 TQ-ig méri a szigetelési ellenállást, 50, 100, 250, 500 és 1000 V mérőfeszültségekkel. Ha kimenő kapcsaira külső feszültség kerül, azt is megméri 1000 V AC/DC értékig. Hagyományos ellenállásmérésre is képes 400 kíi-ig, folytonos ságmérésre 0,01 ... 20 Q -ig, kapacitásmérésre 4,999 |j,F-ig. A 6543-as modell különleges tulajdonsága a szigetelés minőségének vizsgálata, a polarizációs indexnek (Pl) és a dielektrikum abszorbciós tényezőjének (DAR) a mérése/számítása. A készülék 128 kB-os belső tárolóval és RS 232 interfésszel rendelkezik. Az opcionális szoftver mind a tárolt adatok kiolvasását és feldolgozását lehetővé teszi (pl. R(t) függvény ábrázolása). A műszert terepen, beépített akkumulátoros táplálással is üzemeltethetjük és a mérések kényelmesebb elvégzését egy opcionális, mérőpont megvilágítással és mérésindító gombbal ellátott mérőfej segíti kedvezőtlenebb körülmények között is. 2001. 94. évfolyam 11. szám
(VDC)
Max. szigetelési ellenállás
(GQ) Folytonosságmérés
Egyéb
-
-
-
3000 (5002) 3 (5003)
TeraOhm
250-5000 (50V lépések)
5000
A fentieknél is nagyobb feszültségen üzemelő vizsgálókészülékek esetében a konkrét igények ismeretében tudunk megfelelő típust ajánlani. 399
PR cikk Készülék vizsgálók "Külön szakma" a villamos biztonságtechnikai méréseken belül a készülékvizsgálat, ahol nem egy nagyméretű hálózat, hanem
5. ábra CE tesler
Hírek
* ^
A MEE köszönti a 10 éves VAV UNIONA VAV UNION a Villamos Állomásszerelő Vállalat szellemi utódjának tartja magát. Azon sikeres 100 %-ban magyar tulajdonban lévő középvállalatok közé tartozik, amelyek a múltat szerencsésen felvállalva kiemelkedő eredményeket tudnak felmutatni szakterületükön. Főbb tevékenységi területük: kis- és középfeszültségű berendezések gyártása, helyszíni szerelés, villamos felügyeleti rendszerek, villamos fővállalkozás. Nem véletlen, hogy olyan nagy cégek, mint a MOL, Ferihegyi Repülőtér, MATÁV, Antenna Hungária és még sokan mások visszatérő üzletfelei a vállalatnak. A vállalat vezetése jó érzékkel felismerte, hogy a megnövekedett piaci versenyben a vállalat kiválóan tud érvényesülni azokon a területeken, amelyeket a nagy multik nem tudnak lefedni, a kicsik pedig nem alkalmasak a feladatok színvonalas megoldására. Ezek pedig nem mások, mint az üzletfelek egyedi igényeire kialakított magas műszaki színvonalú megoldások cs folyamatos üzemvitel mellett végzett kivitelezés. A VAV UNION ISO 9001 Minőségbiztosítási Rendszerrel és ISO 14001 Környezetközpontú Irányítási Rendszerrel rendelkezik és tervezik a TQM Rendszer bevezetését. A folyton változó világban szükség van a vállalat fejlődésére is. A VAV UNION a szakma egyik dinamikusan fejlődő és elismert vállalata, szükségünk van rá. Csak így tovább! Sok sikert a következő 10 évre! 400
egy adott elektromos készülék biztonságos működését szavatoló paramétereket kell mérni/ellenőrizni. A speciális feladathoz speciális eszközök szükségesek, melyek közül a szintén Metrel gyártmányú hordozható CE Multiteszterre hívjuk fel a figyelmet. A készülék kisfeszültségű orvosi, háztartási, irodai, berendezések, kapcsoló szekrények, motorok, stb. ellenőrzésére alkalmas. A max. 1 kV-os szigetelési ellenállás mérés és a max. 5 kV AC feszültségállósági vizsgálat mellett még a készülék funkcionális ellenőrzését is (teljesítmény, cos (p, U, I, stb.) megoldhatjuk vele, az eredményeket pedig tárolhatjuk a mintegy 1600 memória helyen. A tárolt eredmények kiolvasása Windows alatt futó szoftverrel történhet. így a dokumentálás is megoldható, ami szervizek és vizsgálólaboratóriumok számára igen fontos szempont. A készülék a földelővezeték nagyáramú (25 A) folytonosság vizsgálatára, szivárgóáram mérésére is alkalmas. További információ kérhető: C+D Automatika Kft. 1191 Budapest, Földvári u. 2. Telefon: 282-9896, 282-9676 Fax: 282-3125 E-mail: [email protected] Honlap: www.cdaut.hu "Végelláthatatlan méretű szélkerék mezők Kaliforniában" címmel, fényképpel kiegészített rövid tájékoztatás jelent meg lapunk ez évi (94. évfolyam) 7 -8 száma 267 .oldalán. A rövid hír végén kértem Olvasóinkat, hogy amennyiben valaki tud érdemben tájékoztatni bennünket ( már mint olvasókat és szerkesztőket) a szélkerék mező adatairól, az tegye közzé lapunk hasábjain. Hát megtörtént. Akadt egy kollégánk aki ismeri a kaliforniai szélkerék mezők adatait. Bartsch Miklós a "Califomia Energy Commission" munkatársa -tehát a legkompetensebb személy ebben az ügyben -adatokat küldött e-mail útján a szóban forgó szélkerék mezőről, illetve még további információkat is kaptunk kaliforniai szélkerék mezőkről, melyeket ez úton -szó szerint -közkincsé teszek. "Ön az Altamon mezőt látta az 580-as országút mellett, San Francisco közelében. Ez a mező jelenleg 4788 szélkerékből áll, 476,9 MW összkapacitással, ami kb. 1/3-a a Kaliforniában lévő szélkerekek összkapacitásnak. E mező teljes termelése ( output) 2000-ben 724 millió kWh volt. Az aktuális kapacitás faktor 2000-ben 17% volt. A mezőn lévő turbinák három "zöld", megújuló energiaforrásokkal foglalkozó cég tulajdonában vannak, és a termelt áramot a Pacific Gas and Electric Company (Kalifornia legnagyobb energia szolgáltató részvénytársasága) veszi át, egy előre meghatározott, a fogyasztók által támogatott szerződési áron. A kaliforniai törvény szerint az összes megújuló energia forrásból termelt áram vételárát ( ami jóval magasabb mint az atom- vagy gázturbinás erőmüvei termelt áram) támogatják egy, az összes energiafogyasztóra kirótt adó alapból. Remélem a fenti információm hasznos. Ha kell tudok még több, részletesebb információt szerezni. Üdvözlettel, Bartsch Miklós, Califomia Energy Commission" Eddig az üzenet. Kedves Bartsch Miklós az Elektrotechnika olvasói és szerkesztői nevében Köszönjük szépen! Dr. Bencze János ELEKTROTECHNIKA
