Összefogással a közoktatás színvonalának emeléséért

2010/1

TÖOSZ MÓDSZERTANI FÜZET

Dr. Steiner Erika Farkasné Szabó Ildikó

Összefogással a közoktatás színvonalának emeléséért

DR. STEINER ERIKA FARKASNÉ SZABÓ ILDIKÓ

Összefogással a közoktatás színvonalának emeléséért

POLGÁRMESTER AKADÉMIA Tapasztalatcsere Program Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége 2010

Tapasztaletcsere Program

Tartalomjegyzék Bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 A program célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 A program megvalósítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 A résztvevők kiválasztása – pályázati feltételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 A program módszere és a résztvevők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 A jó gyakorlatok bemutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mátyásdomb Község Önkormányzata mint önálló intézményfenntartó . . . . . . . . . . . Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata mint egy megyei jogú város és vonzáskörzete közoktatási intézménystruktúrájának működtetője . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás mint a kistérségi társulás integrált közoktatási feladatellátásának koordinátora . . . . . . . . Kistokaj Község Önkormányzata mint önálló intézményfenntartó . . . . . . . . . . . . . . .

10 10

12 14 16

A programok értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Ajánlások megfogalmazása a tapasztalatok alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 A kiadványt szerkesztette: dr. Steiner Erika – Farkasné Szabó Ildikó A sorozat szerkesztője: dr. Steiner Erika Kiadja a TÖOSZ megbízásából a Demax Művek Copyright Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Felelős kiadó: TÖOSZ főtitkár Nyomdai előkészítés és kivitelezés: Demax Művek Felelős vezetők: Miklóssy János és Tábori Szabolcs ISBN szám: 978-963-08-0176-8 A kiadvány az „Önkormányzati kapacitás-építési program norvég tapasztalatok alapján 2009-2010” című projekt keretében készült az EGT és Norvég finanszírozási Mechanizmusok támogatásával. Projektszám: 0142/NA/2008-3/ÖP-4 Projektpartnerek: Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar (BCE KIK), Norvég Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetsége (KS).

Melléklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Függelék: Tanulói kérdőív . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Külön köszönetünket szeretnénk kifejezni a programban közreműködőknek . . . . . . . . . . 33

6

„Minden egyes gondolatunk a jövőnket formálja” Louise L. Hay



7

Bevezető A hosszas értékelési eljárásokat követően 2009. április 30-án döntés született arról, hogy a TÖOSZ és partnerei, a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara és a Nor vég Helyi és Regionális Önkormányzati Szövetség Önkormányzati kapacitás-építési program norvég tapasztalatok alapján 2009–2010 című pályázata támogatást nyert. A TÖOSZelnökség 18/2009. (V. 19.) számú határozatával döntött a támogatási ajánlat elfogadásáról és egyetértett a projekt végrehajtásával. A projekt célja az önkormányzatok által nyújtott közszolgáltatások hatékonyabbá és átláthatóbbá tétele, az önkormányzati fejlesztések ösztönzése, a helyi demokrácia erősítése, az esélyegyenlőség megvalósítása az önkormányzatoknál a foglalkoztatás terén a nők és fér fiak között. A helyi. önkormányzatok kapacitásépítési rendszerének kiépítése, amely elősegíti a menedzsmentszemlélet fejlődését, és a szakmai felkészültséget erősíti. Hosszú távra kia lak í tott és fenntartható polgármesterképzés: Polgármester Akadémia működtetése. A rendszer hosszú távú, hatékony működtetésére a norvég és a magyar önkormányzati szövetség között tapasztalatcsere valósul meg. A projekt négy fő tevékenységet tartalmaz: 1. Polgármester Akadémia kiépítése – képzési program kialakítása, képzés. 2. Workshopok szervezése a legjobb gyakorlatokról, és tapasztalatcsere a helyi önkor mányzatok között négy területen: oktatás, szociális ügyek, egészségügy és környezet védelem–energetika. 3. Képviselő-testületek tréningje. 4. Projektmenedzsment és nyilvánosság. A tapasztalatcsere programok 2010. januártól kezdődtek meg a kiválasztott önkormányzatok részvételével. Szövetségünk 2003-ban indította el a JÓtár módszertani füzetek sorozatát, amely az önkormányzati jó gyakorlatokat gyűjti össze. Jelen kiadvány is e módszertani sorozat részeként jelenik meg.

8



9

A program célja

A program megvalósítása

Az önkormányzati tapasztalatcsere-program a TÖOSZ kapacitásfejlesztési komponensében fontos szerepet játszik, mivel a projekt lezárását követően a TÖOSZ a tagtelepülések között az információáramlás egyik jelentős láncszemeként jelenik meg. Az önkormányzati tapasztalatcsere-program alapvető célja az volt, hogy a települési önkormányzatok vezetői és szakemberei egymástól tanulhassanak, az egyes szakterületek te kintetében hasznos adatokat, valamint a többi önkormányzat számára is használható eredmé nyeket nyerjenek, és ily módon fejlődjön az egyes önkormányzati közszolgáltatások minősége, saját képességeik, motivációjuk. Az egymástól való tanulás az ismeretszerzés egyik leghatékonyabb formája. Nagy előnye – szemben az egyéb tapasztalatcserén alapuló módszerekkel –, hogy középpontjában a közvet len és az egyéni igényekre, sajátosságokra alapozó tanulás áll. A TÖOSZ az önkormányzati tapasztalatcsere-programokat az intézményi közszolgálta tásokhoz kötődően oktatás, szociális ügyek, egészségügy, valamint környezetvédelem–ener getika területén valósította meg. Jelen módszertani kiadvány a közoktatás – óvodai nevelés, alapfokú oktatás – meg szervezésével kapcsolatos jó megoldásokat – különös tekintettel az ellátás színvonalára és az ezzel kapcsolatos infrastrukturális háttérre, a finanszírozhatóságra – és az e területen végzett kérdőíves kutatás eredményeit hivatott bemutatni. Szándékunk továbbá a közoktatás területén egy olyan szakmai háló létrehozása, amely jelen program befejezését követően is működni tud, és a gyakorlatból érkező javaslatokkal fo lyamatosan, hatékonyan segíti a jogalkotói és jogalkalmazói munkát.

A résztvevők kiválasztása – pályázati feltételek A norvég partnerek részvételével munkacsoportot hoztunk létre, és folyamatosan megvitattuk az egyes workshopok (továbbiakban: munkacsoportülések) módszerét és pontos témáit. Ezeken a megbeszéléseken kristályosodtak ki a négy közszolgáltatáson belüli konkrét témák. Az oktatási rendszerben az önkormányzatok, mint fenntartó-szabályozó szereplők van nak jelen. E rendszer méreténél, kiterjedésénél és szereplői körének összetételénél fogva a tár sadalom egyik leghangsúlyosabb alrendszere. A közoktatási területen arra kerestük a választ, hogy a résztvevő települések a saját társadalmi-gazdasági, anyagi körülményeik, demográfiai és földrajzi adottságaik összef üggésé ben hogyan tudják megoldani a közoktatási feladatellátást úgy, hogy az a gyermekek számára a lehető legfejlesztőbb, legperspektivikusabb, a továbbhaladás szempontjából a legmagasabb színvonalú legyen. A résztvevők kiválasztására pályázatot tettünk közzé. A pályázati feltételek tartalmazták a pályázni kívánó település, valamint az általános iskolai oktatás megszervezésével kapcsolatos jó megoldások bemutatását, kitérve természetesen az ellátás színvonalára és az infrastrukturális háttérre. A benyújtott pályázati felhívás alapján az oktatási területre 6 pályázat érkezett. A nyertes pályázók kiválasztásában döntő tényező volt a településszerkezet, a bemu tatásra kerülő modell reprezentativitása Magyarország viszonylatában, valamint a részt vevő önkormányzatok területi elhelyezkedése. Mindezek figyelembevételével kerültek kiválasztásra a következő résztvevők: • Mátyásdomb Község Önkormányzata mint önálló intézményfenntartó, • Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata mint egy megyei jogú város és vonzáskörzete közoktatási intézménystruktúrájának működtetője, • a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás mint a kistérségi társulás integrált közoktatási feladatellátásának koordinátora és • Kistokaj Község Önkormányzata mint önálló intézményfenntartó.

A program módszere és a résztvevők A munkacsoportülések szervezését megelőzően minden szakterületen – így a közoktatás területén is – egy nyitó megbeszélést tartottunk, amelyen részt vettek az érintett önkor mányzatok képviselői, polgármesterek, jegyzők, valamint az egyes területek szakmai vezetői.

10


Ezen a megbeszélésen ismertettük a program célját, kijelöltük a fő irányvonalakat és meghatároztuk a munkacsoport ülések konkrét helyszíneit, időpontjait. Ennek megvalósítására 2010 márciusának végére a részt vevő önkormányzatok kölcsö nös látogatásokat tettek, ahol a vendéglátó település ismertette a helyi gyakorlatot. Így összesen négy látogatásra került sor, melynek folyamatában a résztvevők megismerték egymás helyze tét és kicserélték tapasztalataikat. A megbeszéléseket a TÖOSZ-titkárság munkatársai koordi nálták és moderálták. A szakmai koordinátorok feladatai közé tartozott az egyes ágazati témák szerinti találkozók megszervezése, irányítása és a megbeszélések tartalmi rögzítése. A munkát külső szakértő is segítette. A program végén egy záró, összegző megbeszélésre is sor került, a munkacsoportüléseknek helyt adó települések polgármestereinek, oktatási szakembereinek, a TÖOSZ munkatársainak és a program szakértőjének részvételével. Az oktatásügyi tapasztalatcsere-programot kérdőíves felmérés zárta, amely más szemszögből világíthatott rá a munkacsoportüléseken bemutatott intézmények helyzetére. A kérdőíves felmérés összegző táblázatait és az ebből levont tapasztalatok összesítését e kiadvány Melléklete tartalmazza.


11

Az önkormányzat tervszerűen fejleszti a települést, ennek érdekében racionálisan gaz dálkodik, ami vonatkozik az iskolára is. A normatív támogatáshoz hozzátett összeg tíz év alatt szinte megduplázódott. Az önkormányzat az általános iskolát 2007-ben teljesen felújította, amelyben azóta esz tétikus környezetben, hat tanteremben és egy informatikateremben folyik a tanítás, valamint rendelkezésre áll egy nyelvi labor is. Az iskolában kis létszámú osztályok működnek, ahol az egyéni készség- és képességfejlesztés – az igazgató elmondása szerint – jobban megvalósítható, mint egy nagyobb közösségben.

A jó gyakorlatok bemutatása MÁTYÁSDOMB KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MINT ÖNÁLLÓ INTÉZMÉNYFENNTARTÓ Mátyásdomb község Fejér megye egyik legfiatalabb települése, amely 1952-ben alakult köz séggé. A településnek 825 lakosa van, ebből a munkacsoportüléseken elhangzottak szerint az iskolás gyerekek létszáma 9 évfolyamon 83 fő, óvodás 33 fő. Az 1990-től önálló település addig közigazgatásilag Enyinghez tartozott. A településen azóta dinamikus fejlődés tapasztalható. Bekötötték a gázt, a vizet, a telefont. Önállóan működik az óvoda, iskola, háziorvosi és védőnői szolgálat, társulási formában csak a családsegítő szolgá latot láttatja el az önkormányzat. A településnek önálló postahivatala is van. A mátyásdombi iskola 1990-ben nyerte vissza önállóságát és azóta is önállóan működik Az állami finanszírozás mértéke a mai napig igen nagy gondot jelentett és jelent ma is a településen. Az önkormányzat a kisiskolát és magát az oktatást mindig is szívügyének és elsőrendű feladatának tekintette, a többi közfeladatát is ennek rendeli alá. Ma, amikor a központi szabályozás az önkormányzatokat arra ösztönzi, hogy a közoktatási intézményeket társulásban tartsák fenn, a Lonkai Ármin Általános Iskola Mátyásdombon meg szorításokkal ugyan, a pedagógusok szakmai elhivatottságával – ellenszolgáltatás nélkül plusz órákat vállalnak délutánonként –, akaratával önállóan tud működni, hozzáadva a korszerű infrastruktúrát.

Ballag a nyolcadik osztály Az idegen nyelv oktatása a 2. évfolyamon kezdődik, 5. évfolyamtól két nyelvet tanulnak a gyere kek és 7-8. évfolyamon a nyelvtanulás emelt szinten történik. 3. évfolyamtól a helyi pedagógiai program szerint informatikát tanulnak, alapfokú művészetoktatás klasszikus zene ágazatban zongora, furulya tanszakon, valamint modern tánc szakágon is folyik a Violin Művészeti és Zeneiskola (Dunaújváros) telephelyeként. Az integrált nevelésben részesülő gyerekeket gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus segíti. Az iskolának 9 évfolyama van, tervezik a 10., 11. és a 12. évfolyam bevezetését. Miért működik – a közoktatás-finanszírozás nehézségei ellenére – mégis önállóan a má tyásdombi iskola, erre kerestük folyamatosan a választ a munkacsoport ülésén. Az intézményfenntartó társulás nem tudott megvalósulni, mert a korábbi közös tanács működésének negatív tapasztalatai miatt a térségi települések „zsigerből” utasítják el az együttműködést. Sajnos a térségben a kilenc település között nincs meg a bizalom, nem tudják

12


egymást egyenrangú partnerként fogadni. Vannak ugyan pozitív elmozdulások az együttmű ködés terén, ezt mutatja az is, hogy az elmúlt egy évben már megoldották a közös logopédiai ellátást, a pályaválasztási tanácsadást és a belső ellenőrzést. Az iskolát egyre több pályázatból zárják ki, mivel a település lakosságszáma nem éri el az 1500 főt. Az önkormányzat így erején felül finanszírozza közoktatási feladatait. Az együtt működés nagyon hiányzik. Nincs egy olyan szakmai bázis, amely összefogná a térséget. Óriási gondot jelent a speciális feladatok ellátása, és a településen kívül zajló kulturális, szabadidős programok megszervezése és finanszírozása is (pl. úszásoktatás, színházlátogatás, kirándulá sok, sportversenyek).

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MINT EGY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS VONZÁSKÖRZETE KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYSTRUKTÚRÁJÁNAK MŰKÖDTETŐJE A „hódmezővásárhelyi modell” Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város az Alföld délkeleti részén, Szegedtől 25 km-re található. Az ország legnagyobb közigazgatási területével rendelkező megyei jogú városa máig megőrizte mezővárosi jellegét, kiterjedt tanyarendszer övezi napjainkig. A második világháború utáni építkezések határozzák meg a település struktúráját, a belvárost lakótelepek és lakóházas övezetek egyaránt körülveszik, a kertváros és a tanyavilág fokozatosan összenő. A rendszerváltozás után Hódmezővásárhely erőteljes fejlődésnek indult, elsősorban az infrastruktúra terén, Szeged közelsége ellenére is a dél-alföldi régió jelentős oktatási, gazdasági, kulturális és művészeti centruma, amit az Európa Tanács 1997-ben az Európa-díj Becsületzászló fokozatával ismert el. A város lakosságának száma közel 48 000 fő. Megközelítőleg 10 000 fő a 18 év alatti és ugyanennyire tehető a 60 év feletti lakosság létszáma is. A természetes fogyás tekintetében a 23 megyei jogú város között a 17. helyen szerepel, 1990 és 2006 között az állandó népesség száma közel 4000 fővel csökkent. A település megtartóereje jónak mondható, az adatok szerint Csongrád megyén belül Hódmezővásárhelyről távoztak el a legkevesebben. A népsűrűségi mutató: 100 fő/km2, legjobb a megyei jogú városok között. A város a kompetenciamérések iskolánként szignifikánsan eltérő eredményei és a negatív demográfiai tendenciák miatt, ezzel összefüggésben a hatékony finanszírozás érdekében úgy döntött, hogy mind szerkezetileg, mind tartalmilag átalakítja az oktatási intézmények struktúráját. Kitartottak a mellett, hogy a közoktatási koncepció újragondolásával – modell értékűen, elsőként a megyei jogú városok körében – települési szinten biztosítják a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (HHH) integrált oktatásának feltételrendszerét, ezzel együtt a hatékony működtetést.


13

Hódmezővásárhelyen a halmozottan hátrányos helyzet nem etnikai hátterű, hiszen három körre különíthetők el: a belterületen lakó, nehéz körülmények között élő gyermekek csoportja, a tanyavilág külterületi családjainak gyermekei és a szerény körülmények között élő cigány családok gyermekei. Az intézmények átalakítását alapos helyzetfelmérés és elemzés előzte meg. Tényadatok mutattak rá, hogy az első osztályba beiratkozó gyermekek száma 10 év alatt 1000-ről 400-ra csökkent, az iskoláskorúak 42%-a részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, a támo gatottak 30%-a halmozottan hátrányos helyzetű, a városban nagyfokú a szegregálódás. E tendenciákat felismerve, az új hódmezővásárhelyi közoktatási koncepció a hatékony intézményfinanszírozással egyenrangú feladatként kezelte a HHH-s tanulók integrált oktatá sának települési szintű biztosítását, ezért rendeletileg újra szabályozták a beiskolázási körze teket is. Az általános iskolák tekintetében alapvetően új alapokra kellett helyezni a feladatellátást, így a 2006/2007. tanév befejezésével valamennyi általános iskola megszűnt és a 11 intézmény helyett 5 új intézményt alapított a közgyűlés, miközben valamennyi iskola (a városi beiskolázású intézmények is) körzeti feladatellátási kötelezettséget kapott. A közoktatási feladatellátásba bevonták a kistérségi társulást, valamint az egyházat is. Jelenleg a városban 5 önkormányzati, 1 kistérségi és 2 egyházi fenntartású iskola működik. A megmaradt intézményekben új osztályok indultak, mindenhol nőttek a kapacitáskihasználtsági mutatók, középtávon meghaladják a 85%-ot. Valamennyi újjáalakuló intézményben párhuzamos osztályokkal, a közoktatási törvény szerinti maximálishoz közelítői létszámmal tudnak osztályt/csoportot indítani. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek kiegyenlített arányának biztosítása ér dekében a körzethatárok meghatározásához elkészítették a HHH-térképet, amely alapján elhatározták a szegregálódásnak indult intézmények megszüntetését, a körzethatárok újjáa la kítását. Alapvető célkitűzés volt, hogy minden iskolában közel hasonló legyen a HHH tanulók aránya és a cigány származású tanulók integrációja is megvalósuljon. Az integráció a város összes diákját érintette. A sikeres integráció alapkövetelménye a befogadó iskolák nyitottsága és szakmai hozzá értése, melynek biztosítására Hódmezővásárhely Önkormányzata megvalósítja a „Halmo zottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése HEFOP 2.1.5/B” pályázat keretében támogatott szakmai programot. A program kiemelt célja az Integrációs Pedagógiai Keretrend szer (IPR) települési szintű menedzsmentjének létrehozása révén valamennyi intézményben az integráció megteremtése, a pedagógusok módszertani felkészítése, a befogadó és újonnan érkező gyermekek közös programjainak biztosítása még az új tanév megkezdése előtt, s olyan hátránykompenzációs programok kidolgozása városi szinten, amelyek az óvodától a közé piskoláig tartó utat építik ki a gyermekek számára.

14


KOPPÁNY-VÖLGYE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS MINT A KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS INTEGRÁLT KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSÁNAK KOORDINÁTORA A „tabi modell” A Koppány-völgye kistérség a dél-dunántúli régióhoz tartozó Somogy megye északkeleti ré szén, a Balatontól délre, Somogy-Tolna határán helyezkedik el. 24 települést foglal magába, közülük egyedüli város Tab, a kistérség központja. Itt él a 13 926 fős lakosság 34,48%-a. Jellemzi a közepes méretű városok hiánya, az aprófalvas településszerkezet (a települések 2/3-ának lélekszáma nem éri el az 500 főt), az alacsony népsűrűség (33 fő/km 2), a kedvezőtlen demográfiai és foglalkoztatási mutatók. Tabon kívül említésre méltó gazdasági potenciállal egyetlen település sem rendelkezik, idegenforgalma, turizmusa fejletlen. A kistérség a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet szerint fejlettségi mutatóit tekintve hátrányos helyzetű besorolású. A rendszerváltozást követően fokozatosan romlott a foglalkoztatottság, a munkanélküliség drasztikusan nőtt. A térségre ál talánosan jellemző az alacsony színvonalú infrastruktúra, az alacsony képzettségű aktív kereső réteg jelenléte, az öregedő népesség. Az előzőekből következően a természetes népességfogyás és elvándorlás, következményként 2004-ben a 13 önállóan működő önkormányzati közoktatási intézmény férőhelyeinek átlagos kihasználtsági foka az iskolák viszonylatában csak 48,9%, az óvodákéban 76,9% volt. A kistérség gazdasági-foglalkoztatási helyzetéből, a szülők iskolai végzettségéből követ kezően magas arányban vannak jelen a közoktatási rendszerben a HH és HHH gyermekek/ tanulók (óvodába járók 62,7%-a, az iskolába járók 60,4%-a). 6 évvel ezelőtt 24 település polgármestere nézett szembe a negatív demográfiai viszo nyokkal, a helyi közoktatási hálózat és ellátórendszer, valamint a központi finanszírozás okoz ta nehézségekkel és meghozta azt a döntését, hogy a 2003-ban indult IDEA programhoz csat lakozik. A 2004. február–áprilisban zajló közoktatási modellkísérlet helyzetértékelése a követke zőket tárta fel: • kötelező önkormányzati közoktatási feladatellátásra 12 település működtet intézményt, tehát a közös feladatellátásnak vannak előzményei, • a közoktatás-irányítás jogi környezete: jellemzően hiányzó fenntartói döntések, szabálytalan intézményi alapdokumentumok, hiányzó fenntartói alapdokumentáció, • közoktatás-szervezés: a településszerkezetnek megfelelő, széttagolt, rossz fizikai kapacitáskihasználtságú intézményhálózat, • alacsony szintű infrastrukturális feltételek,


15

• a közoktatás szakmai színvonala és a szolgáltatás kínálata nagyon eltérő, egyenlőtlen, nem a szükségleteknek megfelelő, vannak ellátatlan feladatok, • jellemző az innovatív műhelyek és szemlélet hiánya, • nem megfelelő szintű szakos ellátottság, • közoktatás-finanszírozás: a rossz kapacitáskihasználtság következtében irreálisan magas fajlagos költségek, irreálisan magas intézményi működési költségek, szemben a hiányos szakmai kínálattal (általánosan 60%-os önkormányzati forrásigény), • jelentős intézményi beruházások nem jellemzőek, • általános az intézmények szakmai elszigeteltsége. A rendszer eltolódott arányokkal működött a finanszírozás és a szolgáltatás tekintetében. A Koppány-völgye kistérség speciális helyzetben volt azáltal, hogy a települések földrajzilag csoportokban nagyon közel helyezkednek el egymáshoz. A közös feladatellátásnak már vol tak hag yományai, azonban ezek még nem voltak társulások, hanem csak feladatellátási megállapodás alapján történt az együttműködés. A Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megalakulásakor társulási megá llapodá sában felvállalta a térség közoktatási feladatainak racionalizálási folyamatában a szakmai koordinációt, a fenntartók és irányításért felelős szakemberek segítését, a közoktatás sze replőivel történő kooperációt a következő alapértékek megtartásával: • valamennyi óvodás helyben ellátott legyen, a kiinduló helyzethez viszonyítva több te lepülésről ne utazzon, • az 1–4. évfolyam a jelenlegi oktatási helyeken tagintézményként megmaradjon, • a szülőkre és az önkormányzatokra többletteher ne háruljon, • lehetőség szerint egzisztenciális sérelem, hátrány nélkül menjen végbe a folyamat (fokozatosság, önkéntesség, következetesség), • csökkenjen az önkormányzatok fajlagos működtetési költsége, • a meglévő épületállomány kihasznált legyen. A program szakmai célkitűzései: • az eltérő közoktatás-szolgáltatás kínálat a 24 település vonatkozásában kiegyenlített legyen, • az 5–8. évfolyamon szűnjön meg az osztályösszevonás, • csökkenjenek az ellátás fajlagos költségei, • a rendelkezésre álló épületállomány fizikai kihasználtsági mutatói nőjenek, • forrásbővítés történjen infrastrukturális fejlesztésekre, • emelkedjen a nevelő-oktató munka színvonala, • váljon lehetővé a pedagóguskompetenciák fejlesztése,

16


• valósuljon meg a törvényes működés feltételrendszere, • minden önkormányzat saját döntése alapján folyamatosan csatlakozhasson, • az integráció a lehető legkevesebb veszteséget okozza.

KISTOKAJ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MINT ÖNÁLLÓ INTÉZMÉNYFENNTARTÓ Kistokaj község közvetlen Miskolc határánál fekszik, a 3-as számú fő közlekedési út Miskolc– Budapest szakasza a település külterületét szeli át. A település kertvárosias jellegű, 1980-ban 1045-en lakták, lélekszáma jelenleg megköze líti a 2100 főt, az utóbbi 5 évben 200 fővel gyarapodott. A lakosság összetételére nem jellemző a hátrányos helyzet. A település teljes közművel ellátott (aszfaltos utak, víz-, szennyvízhálózat, korszerű közvilágítás). Az önkormányzat korszerű intézményhálózatot működtet (óvoda, iskola, házi orvosi szolgálat, fogorvosi szolgálat, védőnői szolgálat, könyvtár, közművelődési tevékenység biztosí tása, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat). Önállóan tartja fenn az általános iskolát folyamatosan kiegyenlített, 110-120 fős gyer meklétszám mellett. A település ezt – a nehézségek ellenére is – mindig kiemelkedő feladatának tekintette és tekinti a mai napig is. Mivel napjainkra a normatív támogatás az éves működési költségek 50%-át sem éri el, ezért az önkormányzat a befolyó adót és egyéb bevételeinek nagy részét az iskolára fordítja. Kistokajban 1989-től működik önállóan az általános iskola, amely folyamatosan bővül, fejlődik. Ma 119 gyerek tanul a kistokaji iskolában, közülük 24 fő bejáró. Miskolc város elszívó hatása erősen érződik, azonban eredményként értékelik, hogy Miskolcról már érdeklődnek olyan szülők a kistokaji iskola iránt, akik egy kistelepülési iskolába, családias környezetbe sze retnék beíratni gyermekeiket. 2005-ben az önkormányzat létrehozta az Általános Művelődési Központot, melynek ke retében működik – a szakmai színvonal megtartása mellett – az általános iskola, könyvtár, mű velődési ház. Az óvoda, a gyermekjóléti és a családsegítő szolgálat feladatait Miskolc város látja el kistérségi társulásban. Az óvodás gyermekek a kistokaji tagóvodában helyben maradhattak, a szakmai irányítást és a munkáltatást a miskolci óvoda végzi. Mivel az önkormányzat a kistérségben biztosított támogatásokat sem tudta igénybe ven ni jogi státusa és az alacsony osztálylétszámok miatt, ezért 2007. január 1-je után felmerült az önálló iskola tagintézménnyé szervezésének kérdése, de a közoktatási törvény szerint többlet anyagi forráshoz csak akkor jutottak volna, ha a 7. és 8. évfolyamot egy központi intézménybe járatják. A szülők ragaszkodtak a tanulók helybeni ellátásához, így az iskola továbbra is önálló maradt, és 2010-ben már 18 első osztályos gyermeket írattak be.

17


Az iskolában jó infrastrukturális körülmények között folyik az oktatás, 2006tól emelt szintű angol nyelvoktatással, egyes tantárgyakból külön felzárkóztató foglalkozásokkal. A népi táncot a Diósgyőri Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény keretei között szervezik. A kompetencia alapú oktatást a szülők megkérdezése alapján három területen vezették be: matematika-logika, olvasás-szövegértés, életpálya-építés.

Nyílt nap a kistokaji iskolában

A programok értékelése Az alapfokú oktatás bemutatása során a program résztvevői abból indultak ki, hogy az önkormányzati kapacitásnövelést mi motiválta és mi késztette a változtatás melletti döntésre a fenntartókat. A magyar közoktatás egyik típusos és súlyos problémája a központi finanszírozás nem megfelelő volta, ami társul az országosan jellemző, negatív demográfiai tendenciákkal. A program négy helyszínén egyedi fenntartói és intézményi szintű szakmai kérdéseket is meg kellett oldani a minőségi oktatás megteremtése és a hátránykompenzáció érdekében, amelyek természetesen összefüggésben álltak az előzőekben leírt tényezőkkel. Különböző gyökerű probléma együttesekre különböző megoldások születtek, amelyek ebben a részben kerülnek felvázolásra.

18


MÁTYÁSDOMB KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MINT ÖNÁLLÓ INTÉZMÉNYFENNTARTÓ Mátyásdombon adott volt egy társadalmi-politikai elhatározás, egy helyi politikai koncepció (lokálpatriotizmus), amely alapján az önkormányzat önerőből tartja fenn az intézményeit. A kistérségi települések között nincs meg a konszenzus, kölcsönösen nem tudtak megállapodni a feltételekben. Helyi összefogással, pályázatokkal, jelentős önkormányzati forrásbevonással alakult ki a mai intézményrendszer a maga infrastrukturális, pedagógiai feltételeivel, támogató szülői szervezettel. Az önkormányzat – kényszerből – nem minden ponton tud eleget tenni a közoktatási törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény kötelező rendelkezéseinek. A gyerekek jó teljesítménye relatív, a tanórán kívüli foglalkozások, a szabadidős tevé kenység személyi erőforrás hiányában korlátozott. Az önkormányzat az intézmény fizikai működtetésébe öli bele az anyagi forrásait, így a szakmai tevékenység finanszírozására nem jut elegendő pénz. Az önkormányzat többlettámogatást bizonyos szinten felül nem tud jut tatni, leginkább a helyi adóból tudja működtetni az oktatási intézményeit. Többletforrásra lenne szükség ahhoz, hogy a gyerekek olyan pedagógiai feltételek mentén haladhassanak, mint azokban az intézményekben, ahol a közoktatási törvény által megszabott feltételeknek megfe lelő a közoktatás-szervezés és finanszírozás. Mátyásdomb önkormányzata és az iskola tantestülete a település erőforrásait meghaladó intenzitással igyekszik megtartani intézményét, de valamennyi társadalmi szereplő belátja, hogy a jelenlegi intézményi státus és szakmai színvonal fenntarthatósága érdekében valamilyen irányú változtatásra szükség van. Megoldási javaslatok: 1. részleges integráció (a jelenlegi szabályozók alapján, helyben 6 évfo lyamos, osztott évfolyamokkal működő iskola); 2. kooperáció nagyobb intézménnyel (szabad idős programok, pedagógiai szakmai szolgálat); 3. a gyerekek bizonyos foglalkozásainak lebo nyolításához legyenek mobilizálható kisbuszok (úszásoktatás, tanórán kívüli foglalkozások, tanulmányi versenyek, ügyességi versenyek, közös rendezvények szervezése, kézműves-foglal kozások, drámajáték).

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MINT MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS VONZÁSKÖRZETE ÁLTAL FENNTARTOTT KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYSTRUKTÚRA Hódmezővásárhely a korszerű tudás közvetítése és a társadalmi különbségek konzerválásának megszüntetése érdekében alakította ki jó gyakorlatát. Egyrészt az országos kompetenciamérések


19

tudatos elemzése révén hangsúlyt helyez az új pedagógiai módszerek alkalmazására, másrészt kiemelt szerepet kap a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, esély egyenlőségének megteremtése. A város egy komplex, az iskolarendszer teljes átszervezésén és teljes szakmai megújulásán alapuló, hosszú távú projektet valósított meg, mellyel elérte, hogy valamennyi városrész iskoláiban, minden gyermeknek ugyanolyan színvonalú oktatást biztosít. A jó gyakorlat alappillérei: • az új intézményrendszer igazodik a megváltozott társadalmi követelményekhez, • jól felkészült pedagógusok maradtak a pályán, • megvalósult a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja, • több szereplő – nagyobb hatékonyság (az integrációs feladatokon osztoznak a nem ön kormányzati fenntartók is), • mára már külterületen nincs tanítás, a diákokat iskolabusz szállítja. A folyamat eredményei A „jó gyakorlat” eszközeinek alkalmazásával – az átszervezést előkészítő dokumentációkkal, a kommunikációs stratégia elkészítésével, az önkormányzati és uniós források bevonásával, a pedagógus teljesítményértékeléssel, a pedagógus-továbbképzésekkel, az infrastrukturális és eszközbeli fejlesztésekkel és a kontrollvizsgálatokkal – szakmai és szakmaközi kapcsolati értékek keletkeztek. Elkészült egy átfogó koncepció (térkép a demográfiai adatokról, a szociális háttérről és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről). Független szakértő cég elkészítette minden általános iskolai pedagógus teljesítményér tékelését. A szerkezeti átalakítás következtében nőtt a kapacitáskihasználtság, magasabb haté konyságú lett a finanszírozás. Az átszervezést szakmai megújulás követte, melynek főbb prioritásai: • kompetencia alapú oktatás bevezetése, fejlesztése, • pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése, • befogadó környezet kialakítása, • erdei iskola program, • mentorhallgatói program, • tanoda típusú intézmények kialakulása, • mindennapos testnevelés.

20


21


A jelenlegi struktúra 2009. szeptember 1-jére alakult ki úgy, hogy 6 közoktatási mikrocentrum működik 6 önálló intézménnyel, amelyek közül 3 integrált feladatrendszerű (Törökkoppány, Andocs, Tab) 2 óvodai (Kisbárapáti, Tengőd) 1 pedig iskolai (Kánya).

Elért eredmények

Interaktív személyiségfejlesztő drámajáték a Varga Tamás Általános Iskolában

Megvalósított infrastrukturális fejlesztések: • épület, sportlétesítmények: – bábonymegyeri aszfaltos sportpálya, – tabi sportkomplexum, – törökkoppányi játszóudvar, – vizesblokk-, burkolatfelújítások a központi intézményekben, – andocsi tornaszoba, játszóudvar, • eszközfejlesztés: valamennyi intézményben és tagintézményben megtörtént a jog szabályban előírtak teljesítése, és autóbuszok beszerzése (napjainkra a három nagy mikrocentrum mindegyike rendelkezik 20-33 fős nagy szállítóeszközzel).

Megvalósult a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek városi és körzeti arányának folya matos koordinálása a jogszabályok betartása mellett. Érvényesül az oktatási esélyegyenlőség, a hatékony működtetés, valamint javult az ok tatás eredményessége. A változások alkalmassá tették a közoktatási rendszert a különböző pályázatokon való részvételre, az ezekből származó támogatások a további fejlődést biztosítják. Az integráció folyamatában a szerkezeti változás köré épült a szakmai megújulás. Min dig újabb és újabb programokat alkalmaznak, módszereket vezetnek be, amelyek segítik az integrációs törekvéseket (pl.: kettős mentorálás, ovi-suli program). A jó gyakorlat folyamatos felülvizsgálata, megújítása is elengedhetetlen, ezért 2008 végén egy független szakértő cég utóvizsgálatot végzett a városban, amely a célok megvalósítása te kintetében pozitív eredménnyel zárult.

KOPPÁNY-VÖLGYE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS MINT A KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS INTEGRÁLT KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSÁNAK KOORDINÁTORA 2005 szeptemberében elindult és 2006 januárjától folyamatos volt a térség 12 településén mű ködő 13 önkormányzati fenntartású intézmény átszervezése.

Sportuszoda Tabon, amely a sportkomplexum része

22


Kiegyenlített közoktatás-szolgáltatás kínálat: • teljes körű, helyben igénybe vehető pedagógiai szakszolgálati ellátás, • szakmai szolgáltatás a rendelkezésre álló éves költségvetési előirányzat és pályázati támogatás felhasználásával, • valamennyi mikrocentrumban alapfokú művészetoktatás, felzárkóztató foglalkozások igénybevételének lehetősége, • helyben maradt az óvodai feladatellátás és az általános iskolai oktatás 1–4. évfolyamon (egy intézmény, a Kapolyi Általános Iskola szűnt meg létszámhiány miatt), • megszűntek az összevont osztályok az 5–8. évfolyamokon (Kisbárapáti, Nágocs, Bá bonymegyer, Bedegkér vonatkozásában), • nőtt az egy főre, az egy tanulócsoportra jutó pedagóguslétszám, • megerősödött a kapcsolat az egyes intézmények és intézményi szintek között. Törvényes működés feltételrendszerének megvalósítása: • nőtt a szakosellátottság szintje (96-98%), • ellenőrzötten és irányítottan elkészültek a fenntartói és intézményi szintű alapdoku mentumok, • elkészült a kistérségi közoktatási intézkedési terv, az esélyegyenlőségi terv, • a kistérségi minőségirányítási program, amely tartalmazza az intézményfenntartó mikrocentrumok minőségirányítási programját is, • kidolgozták és bevezették a kistérségi mérési-értékelési rendszert. Az átszervezés költségcsökkentő hatása: • megteremtődött a többlet, működési célú normatívák igénylésének feltételrendszere, • a magasabb kapacitáskihasználtság magasabb önkormányzati normatív támogatást eredményezett, • a törvénynek megfelelő intézményméretek kialakításával nőtt a pályázati potenciál, • mérséklődött a kiadástömeg, az önkormányzati hozzájárulás lényegesen csökkent, első évben 13 %-kal • a foglalkoztatás racionalizálása jelentős kiadáscsökkenést vont maga után. Közvetett eredmények: • kistérségen belül nőtt az együttműködési készség (nem csupán a közoktatás-szolgáltatás területén),


23

• fejlődött a települések közötti kommunikáció a havi rendszerességgel megtartott társulási tanácsülések folyamatában, • kiteljesedett a humán közszolgáltatások terén a problémalátás, a megoldások komplexitása. A folyamatos stratégiai tervezés erősítette a fenntartók pályázati potenciálját, ösztönözte a pályázatok benyújtását. A kistérségi szintű, horizontálisan és vertikálisan összehangolt programok segítik az átjárhatóságot, megteremtik a hátránykompenzáció lehetőségét. A szakmai szolgáltatások közös ellátása révén az intézményközi munkaközösségek meg szervezésével nyitottá és átjárhatóvá vált a rendszer, innovatív műhelyek alakultak, helyben történnek a képzések, továbbképzések, jelentősen nőtt a második diplomások száma, meg valósult az áttanítás és a kistérségi közoktatási munkaerő-gazdálkodási rendszer. A pedagógiai szakszolgálat helybeni ellátással teljes vertikumban kialakult. Érdemben jav ult a közoktatási szolgáltatások minősége, az infrastruktúra, a jogi feltételrendszer és a gazdaságosság, ellátatlan közoktatási feladat nincs.

KISTOKAJ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MINT ÖNÁLLÓ INTÉZMÉNYFENNTARTÓ Méreteinél fogva működtetésre alkalmas, finanszírozható és szakmailag korrekt munkát vég ző, törvényesen működő kisiskolát tartanak fenn megfelelő számú tanulóval – 1l0-120 közötti létszám – és 8 évfolyam esetén egészségesen szervezhető tanulóközösségekkel. Az oktatás-nevelés feltételei mind tárgyi, mind személyi erőforrások tekintetében biztosítottak. A jó példa bemutatására azért került sor, mert az önkormányzat próbált nagyobb iskolához csatlakozni, de a helyi döntéshozókban dilemmát vetett fel az, hogy a 7-8. évfolyamnak utazni kellett volna. Lemondtak a többletforrásról a 7. és 8. évfolyam kötelező utaztatása miatt. A teljes struktúrájú alapfokú oktatást helyben biztosítják. A település perspektíváit – növekvő lakosságszám, jó intézményi referencia, nagyvárosi gyerekek fokozott beíratása – te kintve helyes döntés, de a további út a jelenlegi finanszírozási viszonyok között nehéz, kiszá míthatatlanná teszi az intézmény létét, jelentősen megnehezíti a tervezést. A nagyvárosi agglomerációban a település oktatási intézményei versenyképesek, a ter vezhetőség szempontjából folyamatos problémát jelent a beiskolázási körzetek meghatározott sága, ezzel együtt a szabad iskolaválasztás jogának érvényesülése.

24


Összefoglalás A munkacsoportüléseket követő záró megbeszélésen a négy „útkereső” modell értékelése során a hozzászólások az egymástól tanulás, valamint tapasztalatszerzés folyamatában tük rözték a magyar oktatáspolitika, közoktatás-szerkezet és finanszírozás, valamint a rendszer szakmai-tartalmi kritikáját. A munkacsoportüléseken az önkormányzatok azt igyekeztek bemutatni, hogy a saját körülményeik, demográfiai és földrajzi, gazdaságpolitikai adottságaik alapján hogyan tudják megoldani a közoktatási feladatellátást úgy, hogy az a gyerekek számára belátásuk szerint a legjobb legyen. Megállapítható • Az alapfokú oktatási feladatellátással kapcsolatos önkormányzati kötelezettségeknek a programban részt vevő önkormányzatok eltérő módon tesznek eleget. • Minden településnek szembe kellett néznie a finanszírozás nehézségeivel, a demográfiai változások (csökkenő gyermeklétszám) következtében az állami normatív támogatás csökkenésével. • A jelenlegi, hazai közoktatás-finanszírozás alapjában ellentéteket generál a feltételrend szer megteremtése tekintetében az esélyegyenlőség elvével a jó anyagi helyzetű és sze gény területek, települések és fenntartók intézményeinek szakmai kínálata, a működ tetés színvonala terén. • Nem fogadható el, hogy a fenntartók gazdasági potenciáljából adódó különbségek ked vezőtlenül befolyásolják az önkormányzati közoktatási feladatellátás közép- és hosszú távú stabilitását, az általánosan elérhető, a mindenki számára megfelelő és közel azo nos színvonalú hozzáférést. • Nincs egyetlen „üdvözítő” megoldás a közoktatási feladatellátásban, minthogy eltérőek a feltételek is. Előnyök és hátrányok a koncepciók megvalósítása során mindenhol vannak, viszont nem mindegy az arányuk és nagyon sok múlik a partnerségen. • A közoktatásban a jövő útja sokféle lehet. Leszögezhető azonban, hogy egy jó méretű kisiskolát, ahol a szakmaiság biztosított és a demográfiai viszonyok is kedvező pers pektívát mutatnak, állami szinten támogatni kell ahhoz, hogy fennmaradhasson. • A fenntartók nem képesek megfelelni a jogszabályokban előírt fenntartási, irányítási, szakmai ellenőrzési feladataiknak. • Az iskola értékközvetítő szerepe (kulturális, sport, életmód, szabadidős) településtípustól függetlenül kiemelkedő és meghatározó fontosságú. • A családi és intézményes nevelés következetes, egységes alapértékrenden szerveződő kapcsolata a jelenlegi jogszabályi környezetben nehéz, helyenként megvalósíthatatlan.


25

• Kiemelt jelentősége van a helyi és területi érdekegyeztetésnek, konzultációknak, a kü lönböző fenntartók közötti jó kommunikációs kapcsolatoknak. • Figyelmet érdemel a HH és HHH gyermekek hátránykompenzációja, szocializációja, ami a kisiskolák közösségében különösen eredményesnek bizonyul. • A pedagógusképzés sem színvonalában, sem irányultságában nem igazodik a közoktatás igényeihez, szükségletrendszeréhez. • Minden önkormányzat próbálná emelni a közoktatás színvonalát, amit stabilan, hosszú távon fenn kellene tartani, de sajnos nincs rá anyagi fedezet. Az oktatás olyan folyamat, amelyet hosszú távra kell tervezni. • Az önkormányzatok jelenleg erejükön felül fektetnek be forrásokat a közoktatásba, mivel egyes helyeken nagyon kevés a gyerek, a finanszírozás létszámfüggő, így helyen ként már a működési költségek 50%-át sem fedezi a központi normatíva. • Nyilvánvalóvá vált, hogy bizonyos méreten alul nem lehet sem szakmailag, sem pedig pénzügyileg iskolát működtetni. • A pályázattal történő forrásokhoz (fejlesztési, működési) való hozzáférés több szem pontból – jogszabályi összefüggések, településbesorolás, településméret – korlátozott.

Ajánlások megfogalmazása a tapasztalatok alapján • Szükséges a közoktatás-finanszírozás rendszerének átalakítása az önkormányzatiság elvének tiszteletben tartása mellett úgy, hogy a definiáltan megfelelő méretű kisiskolák is legalább az évfolyamaik számával azonos időtávon, biztonságosan tervezhessenek és működhessenek. • Figyelembe kell venni a települések jelentősen eltérő gazdasági potenciálját, az alacsony önkormányzati bevételi forrásoknak az állami, kötelező feladatellátásokra gyakorolt negatív hatását és a hasonló szintű hozzáférhetőség érdekében azt mérsékelni/kompen zálni szükséges. • Szükséges lenne – a feladatellátás racionális és hatékony megszervezése érdekében – helyi, területi szintű érdekegyeztető, konzultációs rendszer kialakítása tényleges együttműködéssel. • Össze kell kapcsolni, finanszírozási szempontból is hatékonnyá kell tenni területi és helyi szinten az intézményi, tanórán kívüli és szabadidős programokat. • Vissza kell állítani az intézmények fenntartótól független, külső, szakmai ellenőrzését. • Az oktatás hatásvizsgálattal együtt elfogadott pontos, helyi tervek mentén váljon hosszú távra stabilan tervezhető, kiszámítható folyamattá az állami feladatvállalás és finanszí rozás alapján.

26


• A hatékony intézményműködtetés és színvonalas szakmai munka érdekében az önkén tes és racionális társulási lehetőség további fenntartása szükséges. • A közoktatási intézmények feladatstruktúráját át kell vizsgálni, ezt követően csak a ne velés-oktatás területére az adminisztrációval összefüggésben a feladatokat törvényben meghatározni. • Szükséges a pedagógusmunka presztízsének visszaállítása törvényben deklarált intéz ményi, illetve pedagógusi jogosítványokkal. • Törvényben megfogalmazottan jelenjen meg a szülő – mint a közoktatásban közvetett szereplő – kötelezettsége és felelőssége, ezzel együtt felelősségre vonhatósága. • Szükséges a minimális önkormányzati szolgáltatási kör törvényben történő meghatáro zása, amelyre építhető az egyéni továbbhaladás (megfelelő szintű, elérhető közszolgál tatási rendszer meghatározása). • A pedagógusképzési, -továbbképzési rendszert át kell alakítani a szükségletek preferá lásával (életszerű, az iskolák szakmai igénye szerinti, nem egyéb érdekű pedagóg us képzés). • A kisiskolák számára is elérhető pályázati feltételeket kell meghatározni • Meg kell teremteni országos fórum lehetőségét az önállóan fenntartott kisiskolák jó gyakorlatának bemutatására, tapasztalatok átadására, típusproblémák megoldására. • Egyszerűsíteni és gyorsítani kell a pályázati eljárások rendszerét, harmonizálni a pá lyázati támogatással megvalósuló fejlesztések célterületeit, feltétel- és jogszabályi kör nyezetét.

27


Melléklet A Helyi Obszervatórium közreműködésével egy kísérleti jellegű, módszertani kérdőív ké szült, amelyben ugyanazon kérdések szerepeltek az iskolahasználók három, meghatározott csoportba tartozó szereplőinek. A kiválasztott kérdések kapcsán egyszerre került vizsgálatra a tantestületek, a diákok, valamint a szülők véleménye, így ugyanazt a témát három, egymástól eltérő nézőponton keresztül nyílt mód megfigyelni. A hármas felosztást a szereplők iskolához való viszonyának különbözősége indokolta. A csak néhány pontban, árnyalatnyi különbségeket tartalmazó háromféle kérdőívvel szemben szerkesztési követelmény volt, hogy az egyes csoportok által adott válaszok összevet hetőek legyenek a csoportok között, és esetleg láthatóvá váljanak azok a pontok, amiket teljesen másként ítélnek meg a felek. A kérdések között vegyesen szerepeltek attitűdökre, tényekre vo natkozók, valamint szabad szavas, az egyének válaszát, annak mondatkörnyezetében vizsgálni kívánt kérdések. A tanulók számára készült kérdőívmintát a Függelék tartalmazza. Az egyszerűbb feldolgozás érdekében valamennyi iskola (mérettől függetlenül) egy vég zős osztálya, az ő szüleik és a tantestület válaszolt a kérdésekre. A kutatás összesen 10 iskolára terjedt ki. A tabi kistérségből három település (Andocs, Tab és Törökkoppány), a mátyásdombi általános iskola, a kistokaji általános iskola, valamint Hódmezővásárhelyről 5 általános iskola töltötte ki a kérdőíveket. A kijelölt határidőig 675 kérdőív érkezett vissza, az 1. sz. táblázatban található bontás szerint. 1. táblázat: a beérkezett kérdőívek száma A kitöltő személye szerint Település

diák

szülő

tanár

összesen

Andocs

20

14

13

47

Hódmezővásárhely*

172

125

96

393

Kistokaj

12

10

11

33

Mátyásdomb

53

43

8

104

Tab

26

25

8

59

Törökkoppány

15

15

9

39

Összesen

298

232

145

675

* az öt iskola adatai együtt

28


Módszertani tapasztalatok Az oktatási intézmények kapacitásvizsgálatára, állapotfelmérésére végzett kérdőíves kutatással a módszertani kísérlet – több kisebb észrevétel mellett – két komolyabb tapasztalati eredményt is hozott: 1) Az oktatási intézmények vizsgálatakor egyszerre, de mégis külön-külön kell figyelembe venni az iskolát napi rendszerességgel használó diákokat, azt a munkahelyüknek, va lamint hivatásuknak tekintő tanárokat, valamint a szolgáltatást megrendelő szülőket. A kérdőíves elemzés során több helyütt is visszaköszön, hogy e három csoport vélemé nye, meglátása élesen elkülönül egymásétól. 2) A kérdőívek a közreműködőknek köszönhetően könnyedén eljutottak a megfelelő he lyekre. A diákoknak szánt kérdőívek helyszíni kitöltése a tanári segítség miatt kimutat hatóan tükrözte a pedagógusok véleményét.

29


2. táblázat: Az iskola megfelelő oktatásban részesíti a diákokat? település

diák

szülő

tanár

összesen

Andocs

4,1

4,1

4,5

4,2

Hódmezővásárhely

4,2

4,5

4,7

4,4

Kistokaj

5,0

4,9

5,0

5,0

Mátyásdomb

4,3

4,3

5,0

4,3

Tab

4,1

4,4

4,8

4,3

Törökkoppány

4,5

4,5

5,0

4,6

összesen

4,2

4,5

4,8

4,4

5: megfelelő az oktatás, 1: nem megfelelő

3. táblázat: Az iskola megfelelő mértékben segíti a diákok továbbtanulási esélyeit? település

diák

szülő

tanár

összesen

Andocs

4,1

4,1

4,7

4,3


4,4

4,6

4,7

4,6

Kistokaj

4,8

4,9

5,0

4,9

Mátyásdomb

4,2

4,2

4,8

4,2

Eredmények

Tab

4,4

4,6

4,8

4,5

Törökkoppány

4,8

4,8

4,8

4,8

A kérdőíves felmérés eredménye nem feltétlenül egyezik az egyes munkacsoportüléseken elhangzottakkal és a helyszíni tapasztalatokkal.

összesen

4,4

4,5

4,8

4,5

További módszertani tapasztalat, hogy azon iskolai kutatásoknál, ahol diák és tanár is kitölti (esetleg ugyanazt) a kérdőívet, nehezen küszöbölhető ki a tanár hatása a diák válaszaira. Bevett statisztikai eljárásokkal átvizsgálva a beérkezett válaszokat, kimutathatóak arra utaló jelek, hogy egyes esetekben a tanárok órán töltették ki tanítványaikkal a kérdőívet, és azt – vélhetően – meg is beszélték.

A módszertani kísérletből, annak tapasztalati eredményein túl három témakör kiemelést érdemel, amelyek a következők: 1) az oktatás minőségének megítélése az iskolákban, 2) a tanárok, pedagógusok megítélése, 3) a kutatásban részt vevő települések iskoláinak néhány jellemzője: a) az iskolák felszereltségének, állapotának megítélése. b) a kiegészítő oktatási tevékenységek megléte, illetve hiánya. A továbbiakban az első két témakört emeljük ki, és az azok eredményeit tükröző összesítő táblázatokat (2–6. táblázat) közöljük (nem intézményenként) azzal a céllal, hogy a kiadvány olvasója saját szempontrendszerű összevetéseket tehessen, és vonhasson le ezek alapján egyéni következtetéseket. Akit a Helyi Obszervatórium részletes elemzése érdekel, az a TÖOSZ Titkárságán (1067 Budapest, Teréz krt. 23., telefonszám: +36-1-321-2496) hozzájuthat.

5: megfelelő továbbtanulási esélyek 1: nem megfelelő

4. táblázat: Megfelelő-e a jelenlegi iskola a diákok számára? település

diák

szülő

tanár

összesen

Andocs

3,8

4,4

4,2

4,1


3,7

4,0

4,3

3,9

Kistokaj

3,5

4,8

4,8

4,3

Mátyásdomb

4,0

4,4

4,3

4,2

Tab

4,0

4,6

5,0

4,4

Törökkoppány

4,2

4,9

4,3

4,5

összesen

3,8

4,3

4,4

4,1

5: megfelelő a jelenlegi iskola 1: nem megfelelő, inkább váltana tanárok esetében: inkább választják a diákok/szülők az iskolát, vagy inkább elhagynák

30



Függelék

5. táblázat: Az iskolában megfelelő számú tanár van? település

diák

szülő

tanár

összesen

Andocs

4,3

4,4

3,5

4,1


4,5

4,5

3,6

4,3

Kistokaj

5,0

3,4

2,5

3,7

Mátyásdomb

4,2

4,2

3,6

4,2

Tab

4,8

4,8

4,7

4,8

Törökkoppány

4,6

4,8

3,2

4,3

összesen

4,5

4,4

3,6

4,3

5: megfelelő számú tanár van 1: nem megfelelő

6. táblázat: Az iskolában megfelelő számú jó pedagógus van? település

diák

szülő

tanár

összesen

Andocs

3,6

4,1

3,6

3,8


4,0

4,1

4,3

4,1

Kistokaj

4,7

3,1

4,3

4,1

Mátyásdomb

4,1

4,0

4,2

4,1

Tab

3,8

4,1

4,8

4,1

Törökkoppány

3,7

4,1

4,6

4,0

összesen

4,0

4,1

4,3

4,1

5: megfelelő számú jó pedagógus van 1: nem megfelelő

A kutatás legnagyobb eredményeit talán nem is a mért adatok bemutatása jelenti, hanem azon tapasztalat, amely a kérdőív elkészítésének folyamatától kezdve, a terjesztésen, a visszajuttatá son, a feldolgozáson, illetve ezek erényein, nehézségein keresztül mint tapasztalat jelent meg a kutató oldalán.

Tanulói kérdőív

31

32



33

Külön köszönetünket szeretnénk kifejezni a programban közreműködőknek Mátyásdomb Község Önkormányzatának képviseletében: Tilhof István – polgármester Magyarósi Klára – jegyző Reiber Józsefné – pénzügyi vezető Kósáné Hujber Katalin – a Lonkai Ármin Általános Iskola igazgatója Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviseletében: Tóthné Kecskeméti Katalin – az oktatási, kulturális és sportbizottság elnöke, a Varga Tamás Általános Iskola igazgatója Patócs Anikó – Hódmezővásárhely Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola igazgatója Báthoryné Licska Anikó – a polgármesteri hivatal oktatási csoportjának vezetője Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás képviseletében: Schmidt Jenő – Tab város polgármestere, a Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának elnöke Törőcsik Ferencné – Andocs község polgármestere, a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának általános elnökhelyettese Ifj. Varga György – Törökkoppány község polgármestere, a Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának elnökhelyettese Schmuck Ferenc – Kánya község polgármestere, a Többcélú Kistérségi Társulás Humán Bizottságának elnöke Csizmadia Nándor – a Takáts Gyula Integrált Közoktatási Központ főigazgatója Hlatky Ágnes Melinda – a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezetének titkársági ügyintézője Kistokaj Község Önkormányzatának képviseletében: Bajor Józsefné – polgármester Eremiás Sándor – alpolgármester Csáti-Ersók Károly – a művelődési bizottság elnöke Sándor Józsefné – a Kistokaji Általános Iskola igazgatója A Helyi Obszervatórium képviseletében: Dr. Kovács Róbert – ügyvezető Sipos Ivett – ügyvezetői asszisztens Gazsó István – munkatárs

34


A kiadvány szerkesztői: Dr. Steiner Erika Diplomáját az Államigazgatási Főiskolán, majd a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtu dományi Karán szerezte. 2006-ban a jogi szakvizsgát is letette. 2002 óta dolgozik a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségénél jogi tanácsadóként és közigazgatási szakértőként. Előtte tíz évig dolgozott önkormányzati hivatalokban jogi és szervezési területen. Tagja a BCE Közigazgatás-tudományi Kar Államvizsga-bizottságának. 2008 óta rendszeresen köz reműködik a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ által szervezett közigazgatási alapvizsgáztatásban vizsgáztatóként.


35

JEGYZET ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ...................................................................................

Farkasné Szabó Ildikó Öt éve dolgozik jelenlegi munkahelyén, a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Munka szervezetének vezetőjeként. Előtte nyolc évig városi önkormányzati humán közszolgáltatásokat irányított, korábban egy összetett, közös igazgatású közoktatási intézmény igazgatója volt. Tanári diplomái mellett közoktatás-vezetői végzettsége és közigazgatási szakvizsgája is van. 11 év óta folytat tanügy-igazgatási szakértői tevékenységet, középpontba helyezve – összhangban az intézményi szakmai érdekekkel – a fenntartói törvényességi és finanszírozási feladatokat. 2004-ben a Koppány-völgye 24 települése önkormányzatának és közoktatási intézményeinek együttműködésével kialakította a térség új, komplex közoktatási feladatellátási struktúráját, megalapozva a többcélú kistérségi társulás létrehozását, stabil működését.

................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ...................................................................................

36


JEGYZET ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ................................................................................... ...................................................................................

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége 2003-ban elindította az önkormányzati jó gyakorlatokat összegyûjtô JÓTÁR módszertani füzetek sorozatát, amelynek részeként jelenik meg ezen kiadványunk is. Dr. Steiner Erika és Farkasné Szabó Ildikó módszertani kiadványa a közoktatás (óvodai nevelés, alapfokú oktatás) megszervezésével kapcsolatos jó megoldásokat – különös tekintettel az ellátás színvonalára és az ezzel kapcsolatos infrastrukturális háttérre, a finanszírozhatóságra – és az e területen végzett kérdôíves kutatás eredményeit mutatja be. A programban részt vevô önkormányzatok – Hódmezôvásárhely, Kistokaj, Mátyásdomb és Tab – azt igyekeztek láthatóvá tenni, hogy a saját körülményeik, demográfiai és földrajzi, gazdaságpolitikai adottságaik alapján hogyan tudják megoldani a közoktatási feladatellátást úgy, hogy az a gyerekek számára, belátásuk szerint a legjobb legyen. 2010-ben e módszertani kiadvánnyal egyidejûleg a következô három füzet is megjelenik: • Dr. Boda Boglárka – dr. Kovárik Erzsébet: Lépésrôl lépésre (Az Út a munkához program megvalósításával kapcsolatos kezdeti jó gyakorlatok) • Tóth Karolina – dr. Vadász Mária: Lehetôségek az orvosi ügyelet hatékony mûködtetésére • Keil Szilvia: Geotermális Tapasztalatcsere Program A JÓTÁR kiadvány eddig megjelent kötetei: • Vigvári András: Költségmegosztási technikák az önkormányzati társulásoknál (2003) • Dr. Futó Péter – Szeszler Zsuzsa: A településfejlesztési koncepció készítésének módszerei az EU-ban és Magyarországon (2003) • A Finn Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetségének EU-politikája (2004) • Dr. Steiner Erika – Darázs Ida: A magyar önkormányzati rendszer és az önkormányzati gazdálkodás jellegzetességei – angol nyelvû kiadvány (2004) • Ágh Attila – Rózsás Árpád – Zongor Gábor: Európaizálás és regionalizálás Magyarországon (2004) A JÓTÁR-kötetetek a TÖOSZ-titkárság szakkönyvtárában az érdeklôdôk számára rendelkezésre állnak.

Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Polgármester Akadémia Tapasztalatcsere Program HU-0142/NA/2008/-3/OP-4 1067 Budapest, Teréz krt. 23. email: [email protected] telefon: 06 1 322 3843, fax: 06 1 413 0482, 322-7407 www. toosz.hu

Összefogással a közoktatás színvonalának emeléséért

Recommend Documents