Összeállította: Kozák András köznevelési szakértő

A nemzeti köznevelési törvény módosításai a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény (3. Nkt.-novella) 13. alcíme alapján

Összeállította: Kozák András köznevelési szakértő

I. 2012. december 8-i hatályba lépéssel Új rendelkezés: 76/A. § A Központ együttműködik a települési önkormányzattal a helyi közösségi és kulturális élet feltételeinek biztosítása érdekében oly módon, hogy a használatában vagy vagyonkezelésében lévő önkormányzati tulajdonú ingatlan használatát tanítási időn kívül és a pedagógiai programban, továbbá egyéb jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtásának veszélyeztetése nélkül külön megállapodás alapján biztosítja a tulajdonos települési önkormányzat számára.

Az iskola fenntartásának feladatait ellátó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: Központ) és a működtető települési önkormányzat együttműködési kötelezettségének új tartalmára vonatkozó szabály szerint a települési önkormányzatok a továbbiakban is használhatják – a tankerületi igazgatósággal kötött megállapodás alapján – a saját tulajdonukban lévő iskolaépületet a helyi közösségi és kulturális élet rendezvényeinek helyszínéül, feltéve, hogy ezzel az állami köznevelési feladatellátást nem veszélyeztetik. A jogalkotó ezáltal a kistelepülések iskolaközpontú helyi kulturális életét kívánja fokozott védelembe részesíteni, ezáltal is erősítve az iskola közösségformáló, a közművelődés alakításában kiemelkedő szerepét. Tételes szövegmódosítás: Megelőző jogszabályi állapot:

2012. december 8-i állapot:

70. § (1) A nevelőtestület a nevelésioktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

70. § (1) A nevelőtestület a nevelésioktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben az önálló jogi személyiséggel rendelkezõ szervezeti egységnek egy nevelõtestülete van. A nevelésioktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény /a továbbiakban: Nkt./ 3. § (9) bekezdése a köznevelés rendszerének egyik alapvető garanciális működési elveként nevesíti a szakmai autonómia biztosítását, mely magába foglalja a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb szakmai fórumának, a nevelőtestületnek a döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörének széles terrénumát. Ebből a generális elvből fakadóan volt szükség annak deklarálására, hogy a Központ által fenntartott, egy költségvetési szerven belüli önálló szervezeti egységként funkcionáló köznevelési intézményeknek önálló jogi személyiségükhöz kötötten önállóan működő saját nevelőtestületük van, melynek döntési, véleményezési és javaslattevő jogköre szuverén, tehát a nevelőtestületek korábbi működési elveit és

2

jogosultságait illetően az állami fenntartásba vétel semmilyen változást nem eredményez. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartoznak az Nkt. 70. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításáról, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, összefüggő döntések meghozatala. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117. § (2) bekezdése értelmében a nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a a) az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, b) a tantárgyfelosztás, kollégiumi feladatmegosztás elfogadása előtt, c) az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, d) az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásának visszavonása előtt, valamint e) egyéb jogszabályban meghatározott kérdésekben. Megelőző jogszabályi állapot:


74. § (2) A köznevelési feladatokat az állam intézmény alapításával és fenntartásával, továbbá egyházi vagy magánintézmény fenntartójával kötött köznevelési szerződés útján látja el. Az óvodai nevelésről a települési önkormányzat intézmény alapítása és fenntartása, vagy köznevelési szerződés révén gondoskodik.

74. § (2) A köznevelési feladatokat az állam intézmény alapításával és fenntartásával, továbbá egyházi vagy magánintézmény fenntartójával kötött köznevelési szerződés útján látja el. Az óvodai nevelésről a települési önkormányzat intézmény alapítása és fenntartása vagy köznevelési szerződés révén gondoskodik. A fenntartó az általa fenntartott intézménybe járó gyermek lakóhelye szerinti önkormányzattól az óvoda fenntartásához hozzájárulást kérhet.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2013. január 1jével hatályba lépő 13. § (1) bekezdésének 6. pontja – csakúgy, mint a jelenleg hatályban lévő önkormányzati törvény – az óvodai ellátást a települési önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatok között említi, melyre a települési önkormányzat nem csak a saját területén lakó gyermekek vonatkozásában kötelezett, ám központi költségvetési támogatást e feladathoz csak saját területi illetékessége alapján kapott eddig. Annak érdekében, hogy a más 3

települési önkormányzat területén lakó gyermek óvodai ellátása ne jelentsen aránytalan terhet a feladatellátásra kötelezett számára, a törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a települési önkormányzat, mint óvodafenntartó a más települési önkormányzat területén lakó gyermekek vonatkozásában a gyermek lakóhelye szerinti települési önkormányzattól hozzájárulást kérjen az óvodai feladatok ellátásához. Megelőző jogszabályi állapot:


79. § (1) Az oktatásért felelős miniszter egyes külön jogszabályban meghatározott feladat- és hatásköreit az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatala útján látja el.

79. § (1) Az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatait a hivatalon és az állami intézményfenntartó központon keresztül látja el.

94. § (4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy … k) kijelölje a hivatalt és a 79. § (1) bekezdése szerint átruházható feladatokat, … rendeletben állapítsa meg.

94. § (4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy … k) az oktatásért felelős miniszter egyes feladat- és hatásköreit ellátó központi hivatal és az általa ellátott feladat-és hatáskörök kijelölését, … rendeletben állapítsa meg.

A törvénymódosítás nevesíti, hogy az oktatásért felelős miniszter tanügyigazgatási és irányítási hatásköreinek ellátása az Oktatási Hivatal és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ között oszlik meg. A vonatkozó részletes feladat- és hatásköri listákat a nemzeti köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei, így különösen az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet határozza meg. Megelőző jogszabályi állapot:


96. § (3) A működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadására vonatkozó eljárásban, a nevelésioktatási programok akkreditálásával, a tankönyvek jóváhagyásával, a kerettanterv jóváhagyásával összefüggő eljárásokban, a pedagógus-továbbképzési programokkal összefüggő eljárásokban, valamint a törvényességi és hatósági ellenőrzések során az ügyintézési határidő két hónap.

96. § (3) A működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadására vonatkozó eljárásban, a nevelésioktatási programok akkreditálásával, a tankönyvek jóváhagyásával, a kerettanterv jóváhagyásával összefüggő eljárásokban, a pedagógustovábbképzési programokkal összefüggő eljárásokban, a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos elsõ és másodfokú eljárásokban, valamint a törvényességi és hatósági ellenőrzések során az ügyintézési határidő két hónap.

4

A törvénymódosítás a közigazgatási hatósági eljárás általános 30 napos ügyintézési határideje alól a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos első és másodfokú eljárásokat is kiveszi, s helyette az eljárás lefolytatásához két hónapot jelöl meg, úgy mint a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadására vonatkozó eljárásban, a nevelési-oktatási programok akkreditálásával, a tankönyvek jóváhagyásával, a kerettanterv jóváhagyásával összefüggő eljárásokban, a pedagógus-továbbképzési programokkal összefüggő eljárásokban, valamint a törvényességi és hatósági ellenőrzések esetén. Megelőző jogszabályi állapot:


97. § (4) E törvény hatálybalépését követően a fenntartó négy hónapon belül felülvizsgálja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2012. augusztus 31-én hatályos szövege szerinti közoktatási intézmény alapító okiratát, annak érdekében, hogy megfeleljen az e törvényben foglaltaknak, és megküldi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek, a hivatalnak vagy a kormányhivatalnak. Ha a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján a köznevelési intézmény a nyilvántartásba vételét követően megkezdhette működését, a fenntartó köteles 2013. április 30-ig működési engedély iránti kérelmet benyújtani vagy a közoktatási intézményt megszüntetni.

97. § (4) E törvény hatálybalépését követően a fenntartó négy hónapon belül felülvizsgálja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2012. augusztus 31-én hatályos szövege szerinti közoktatási intézmény alapító okiratát, annak érdekében, hogy megfeleljen az e törvényben foglaltaknak, és megküldi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek, a hivatalnak vagy a kormányhivatalnak. Ha a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján a köznevelési intézmény a nyilvántartásba vételét követően megkezdhette működését és e törvény szerint működési engedéllyel kell rendelkeznie, a fenntartó köteles 2013. április 30-ig működési engedély iránti kérelmet benyújtani vagy a közoktatási intézményt megszüntetni.

Az Nkt. átmeneti rendelkezései között kapott helyet az a norma, amely előírja, hogy azon köznevelési intézmények vonatkozásában, amelyek a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) alapján a nyilvántartásukba vételüket követően kezdték meg a működésüket, a fenntartójuk 2013. április 30-ig működési engedély iránti kérelmet kell, hogy benyújtson vagy meg kell szüntetnie a közoktatási intézményt. Számos jogértelmezési probléma forrásául szolgált a szöveg pontatlansága, hiszen nem került kihangsúlyozásra a jogalkotó részéről az a fontos körülmény, hogy ez a szabály nem az összes egyházi jogi személy, alapítvány, egyesület, egyéni vállalkozó, illetőleg más szervezet által fenntartott köznevelési intézményre vonatkozik, amely a Kt. alapján, tehát 2012. augusztus 31-ig kezdte meg a nyilvántartásba vételét követően – jogerős működési engedély alapján – a tevékenységét, hanem csak azon intézményi fenntartókra, amelyek a régi törvényi szabályozás szerint a jogerős nyilvántartásba vételi határozatot követően működési engedély nélkül kezdhették meg, illetve kezdték meg a közoktatási feladatuk ellátását. Ezen intézmények pedig kizárólag a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású pedagógiai szakmai-szolgáltatók. A törvénymódosítás egyértelművé teszi – az Nkt. 97. § (4) bekezdése második mondata második fordulatának beiktatásával –, hogy a működési engedélyezési eljárás lefolytatásának 2013. április 30-i határidővel meghatározott kötelme csak és kizárólag a nem állami, nem települési fenntartású pedagógiai intézetek fenntartóira vonatkozik. Más nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartónak (egyházi és magánfenntartók) ilyen kötelezettsége nincs. A közoktatási megállapodások illetve a

5

köznevelési szerződések közfeladat-ellátásra kötelezetti pozíciójában a települési önkormányzat jogutódja a Központ. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény 19. §-a kimondja, hogy az állami köznevelési alapfeladatnak minősülő feladat ellátására a települési önkormányzatnak nemzetiségi önkormányzattal, nem állami, nem önkormányzati köznevelési intézményfenntartóval kötött közoktatási megállapodásában vagy köznevelési szerződésében a települési önkormányzat helyébe 2013. január 1-jével a Központ lép. E jogutódlás a közoktatási megállapodás, köznevelési szerződés 2012. szeptember 30-án hatályos állapota szerint következik be. Megelőző jogszabályi állapot:


97. § (15) A tíznél több szakmai munkaközösséggel működő nevelésioktatási intézmény 2012. december 31-ig felülvizsgálja és módosítja az SZMSZ-ét annak érdekében, hogy megfeleljen a 71. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

97. § (15) A nevelési-oktatási intézmény 2013. március 31-ig felülvizsgálja és módosítja az SZMSZét annak érdekében, hogy megfeleljen az e törvényben és a végrehajtási rendeletben foglaltaknak.

A törvénymódosítás új határidőt szabott meg a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának átdolgozása vonatkozásában, mely szerint valamennyi intézmény az SZMSZ-ét 2013. március 31-ig felülvizsgálja és módosítja aszerint, hogy megfeleljen az Nkt. 25. § (4) bekezdésében, továbbá a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §ában és a vonatkozó többi jogszabályhelyen meghatározottaknak. Az új szabály szerint tehát a nevelési-oktatási intézménynek a szervezeti és működési szabályzatát teljes egészében át kell dolgoznia 2013. március 31-ig, szemben a korábbi, csupán a szakmai munkaközösségek számára felülvizsgálati kötelezettséget előíró, 2012. december 31-i határidőt szabó normával. Megelőző jogszabályi állapot:


98. § (11) Aki az oktatásért felelős miniszter által kiállított igazolás alapján a Kormánnyal kötött, törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy tárcaközi megállapodás keretében idegen nyelven folytatott nevelési, oktatási tevékenység ellátására anyanyelvi tanárként érkezik Magyarországra, mentesül a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben szabályozott elismerési eljárás alól. Az elismerési eljárás alóli mentesítés az oktatásért felelős miniszter által kiállított igazolásban megjelölt időtartamra, összesen maximum öt tanévre szól.

98. § (11) Aki az oktatásért felelős miniszter által kiállított igazolás alapján a Kormánnyal kötött, törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy tárcaközi megállapodás keretében idegen nyelven folytatott nevelési, oktatási tevékenység ellátására anyanyelvi tanárként érkezik Magyarországra, mentesül a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben szabályozott elismerési eljárás alól. Az elismerési eljárás alóli mentesítés az oktatásért felelős miniszter által kiállított igazolásban megjelölt időtartamra, összesen maximum öt tanévre szól. Az e bekezdés szerinti anyanyelvi tanárral létesített óraadói megbízási jogviszonyra nem kell alkalmazni a 4. § 21. pontban az óraszámra vonatkozóan meghatározott korlátozást.

6

Az anyanyelvi tanárok alkalmazásának eljárási nehézségein csökkentő, 2012. szeptember 2án hatályba léptett szabály módosítása értelmében e pedagógusok esetében az óraadó tanárokra vonatkozó előírást, – mely szerint óraadó a megbízási szerződés keretében legfeljebb heti tíz óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazott pedagógus, oktató – nem kell alkalmazni. Szövegpontosító-jobbító változtatások: [A módosított szövegrész áthúzva, az új szöveg vastag betűvel van kiemelve.] 14. § (7) Köznevelési Hídprogramok általános és középfokú iskolában – az oktatásért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon – szervezhetők. A programokban közreműködő intézményeket az állami köznevelési közfeladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a továbbiakban: állami intézményfenntartó központ) az állami intézményfenntartó központ jelöli ki. 27. § (4) A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát a 6. melléklet határozza meg. Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét egyéb foglalkozás tanórai foglalkozás, egyéb foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe. 61. § (5) A köznevelési intézmények feladatainak ellátásában gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak vesznek részt. Gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörökben az ellátandó feladatoktól függően ajánlott megoldani a foglalkoztatást. Az állami fenntartású nevelési-oktatási és pedagógiai szakszolgálati intézményekben – a honvédelemért vagy a rendvédelmi szerv irányításáért felelős miniszter által alapított és fenntartott intézmények kivételével a honvédelemért felelős miniszter vagy a rendvédelmi szervet irányító miniszter által alapított és fenntartott, valamint a települési önkormányzat által működtetett intézmények kivételével – gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörökben alkalmazottak létszáma legfeljebb a pedagógusok teljes munkaidőre számított létszámának húsz százaléka, szakközépiskolában harminc százaléka, kollégiumban ötven százaléka lehet. 4. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez Osztály- és csoportlétszámok

1

A

B

Intézménytípus/Oktatási forma

Osztály- és csoportlétszámok

4 Gyógypedagógiai osztály Gyógypedagógiai óvodai csoport, iskolai osztály

5

13

9

E jogszabályi rendelkezések 2013. szeptember 1-jén lépnek hatályba. Hatályon kívül helyezett rendelkezés: 22. § (3) A köznevelési intézmény, ha nem sérti az alapfeladatainak ellátását, anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az ebből a tevékenységből származó nyereséget – ha azt a köznevelési intézmény alapfeladatainak ellátásához vagy a tevékenységben részt vevő tanulók díjazására használják fel – a köznevelési intézmény alapfeladatainak ellátására szolgáló költségvetés megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, és azt az intézménytől nem lehet elvonni.

7

II. 2013. január 1-jei hatályba léptetéssel Új rendelkezés: 4. § 29a. taneszköz: a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programban foglaltak alapján és annak végrehajtására szolgáló szemléltetõ, a nevelés-oktatás céljait szolgáló pedagógiai szakmai eszköz,

Az értelmező klauzulában meghatározott taneszköz fogalom értendő a következő törvényhelyek vonatkozásában:  az iskolai nevelés-oktatás közös szabályai: Nkt. 9. § (3) bekezdése  az egyházi fenntartású intézmények különös szabályai: Nkt. 32. § (1) bekezdés c) pontja  a működtetői feladatkör meghatározása Nkt. 76. § (1) és (3) bekezdése  a működtető tulajdonának körét képező eszközök körülhatárolása: Nkt. 97. § (23) bekezdése Tételes szövegmódosítás: Megelőző jogszabályi állapot:

2013. január 1-jei állapot:

61. § (1) Nevelő-oktató munka – óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás – pedagógus-munkakörben, az óraadó tanár kivételével, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el. Pedagógus-munkakör ellátására – az óraadó tanár kivételével – polgári jogi jogviszony nem létesíthető.

61. § (1) Nevelõ-oktató munka – óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás – pedagógus-munkakörben, az óraadó kivételével, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el. Pedagógus-munkakör ellátására – az óraadó kivételével – polgári jogi jogviszony nem létesíthető. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben köznevelési alapfeladatellátásra létesített munkakörben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyban állnak.

Az állami intézményfenntartó központ foglalkoztatási állományába tartozó pedagógusok és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak – továbbá, amennyiben az állami intézményfenntartó központ látja el a működtetői feladatokat is, a technikai alkalmazottak – foglalkoztatásának jogi kerete a közalkalmazotti jogviszony. Ennek törvényi meghatározására azért volt szükség, mert a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet 1. §-a kimondja, hogy a Központ az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal, s mint ilyen a központi államigazgatási szervekről és a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (2) bekezdésének g) pontja szerint központi államigazgatási szervnek minősül, mellyel foglalkoztatási jogviszonyban állók főszabály szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény hatálya alá tartoznak, tehát közszolgálati tisztviselők. E személyi hatály alól emeli ki az említett célcsoportba tartozó foglalkoztatottakat a módosító jogszabály a törvény anyagi jogi rendelkezéseivel összhangban, így a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi

8

CLXXXVIII. törvény 7. § (1) bekezdése kimondja, hogy az állami fenntartásba vétel nem érinti az intézmény foglalkoztatásában állók közalkalmazotti jogviszonyát, valamint magasabb vezetői, vezetői megbízását. Megelőző jogszabályi állapot:


61. § (6) A köznevelési intézményben végzett munka jellegén, természetén nem változtat az a körülmény, hogy a köznevelési intézménynek ki a fenntartója.

61. § (6) A köznevelési intézményben végzett munka jellegén, természetén nem változtat az a körülmény, hogy a köznevelési intézménynek ki a fenntartója. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben az e törvényben foglalt kivétellel a munkáltatói jogokat az állami intézményfenntartó központ vezetője gyakorolja. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője az állami intézményfenntartó központ által az adott köznevelési intézményben alkalmazottak felett a helyi munkaszervezéssel összefüggő egyes átruházott munkáltatói jogokat gyakorol.

Megelőző jogszabályi állapot:


69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője … b) gyakorolja a munkáltatói jogokat,

69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője … b) önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény vezetője kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett,

A Központ alkalmazásában álló közalkalmazottak feletti munkáltatói jogkörgyakorlás megosztott formában történik, melynek értelmében a Központba beolvadó önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységként működő köznevelési intézmény vezetője, az igazgató kizárólag – a főszabály szerinti munkáltatói jogkört gyakorló tankerületi igazgató által delegált – munkaszervezéssel összefüggő egyes jogosítványokat gyakorolhat, amely elsősorban a gyors reagálású, azonnali intézkedést kívánó vezetői döntéseket foglalja magába. Ezek körét az állami intézményfenntartó központ vezetőjeként nevesített tankerületi igazgató jogosult a maga diszkrecionális jogkörében meghatározni. A szakmai szokások, a kialakult gyakorlat és a racionális munkaszervezés alapján e megosztott munkáltatói jogkör tartalma az alábbiakban differenciálható, összhangban a köznevelésben való foglalkoztatás jogszabályaival. A felsorolás természetesen példálózó jellegű. A munkaszervezéssel összefüggő munkáltatói jogkörbe tartozó jogosultságok köre: - utasítási, ellenőrzési és beszámoltatási jog; - a köznevelési intézményben dolgozó alkalmazottak munkaköri leírásának véleményezése; - foglalkoztatás rendjének, így az iskolában történő benntartózkodás, a munkaidő-beosztás egyes kérdéseiben való döntés (neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, a kötelező óraszám, a

9

kötött munkaidő további részében végzendő teendők meghatározása az Nkt. 2013. szeptember 1-jén hatályba lépő 62. § (5)-(7) bekezdései alapján); - eseti helyettesítés elrendelése. A munkáltatói jogkör át nem ruházható tartalma: - közalkalmazotti jogviszony létesítése, megszüntetése, módosítása (kinevezés); - munkaköri leírás jóváhagyása; - a közalkalmazott bérének, illetményének, juttatásainak megállapítása; - szabadság, rendkívüli munkaidő-kedvezmény kiadása, - törvény által nevesítetten kizárólag a munkáltató által gyakorolható jogok gyakorlása (pl. munkáltatói kölcsön jóváhagyása). Ez a rendelkezés természetesen nem vonatkozik azokra az iskolákra, melyeknek nem a Központ a fenntartójuk: így az alkalmazottak felett az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat az egyházi és magánfenntartású, a nemzetiségi önkormányzatok, továbbá – a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kivételével – a központi államigazgatási szervek és az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott köznevelési intézményekben az Nkt. 69. § (1) bekezdésének g) pontja értelmében. Megelőző jogszabályi állapot:


76. § (3) A működtető feladata a köznevelési intézmény épülete állagának megóvása, az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése már nem kötelessége, de ehhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat. A taneszközök beszerzését az állam finanszírozza. A működtető az általa működtetett intézménybe járó tanulók lakóhelye szerinti önkormányzattól a működtetéshez hozzájárulást igényelhet.

76. § (3) A működtető feladata a köznevelési intézmény épülete állagának megóvása, az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése már nem kötelessége, de ehhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben az állami intézményfenntartó központ költségvetésében az erre a célra tervezett keret erejéig az intézményvezető javaslatára, az állami intézményfenntartó központ jóváhagyásával a működtető által beszerzett, külön jogszabályban meghatározott eszközöket, felszereléseket, továbbá a taneszközöket az állam finanszírozza. A működtető az általa működtetett intézménybe járó tanulók lakóhelye szerinti önkormányzattól a működtetéshez hozzájárulást igényelhet.

A jogszabály-módosítás a taneszközök, a működtető települési önkormányzat által beszerzett – külön jogszabályban meghatározott - eszközök, felszerelések állam általi finanszírozását két feltételhez köti: egyrészt a Központ által fenntartott nevelési-oktatási intézmény költségvetésében e célra tervezett keretet ne lépje túl, másrészt a megvételt az intézményvezető javasolja.

10

Megelőző jogszabályi állapot:


76. § (5) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlanra vonatkozóan [az állami intézményfenntartó központot ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg, mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik. 76. § (5) a) pontjába került át e szövegrész] E rendelkezés nem alkalmazható, ha az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlant a települési önkormányzat működteti. [Az állami intézményfenntartó központ vagyonkezelői jogának fennállása alatt vagy mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik, a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlant a települési önkormányzat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, bérbe csak abban az esetben adhatja, ha az a köznevelési feladat ellátását nem veszélyezteti. Nkt. 76. § (6) bekezdésébe került át.]

76. § (5) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó vagyonra vonatkozóan az állami intézményfenntartó központot a) ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg, ha a köznevelési intézményt települési önkormányzat nem működteti, b) ingyenes használati jog illeti meg, ha a köznevelési intézményt települési önkormányzat működteti, mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat állami intézményfenntartó központ részéről történő ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik.

A települési önkormányzat telekkönyvi tulajdonát képező ingatlanban folyó iskolai nevelésoktatás szempontjából az ingatlan és ingó vagyon Központot illető dologi jogi jogosultságai tekintetében a következő tipizálás érvényesül: 1. A Központ által fenntartott intézmény működtetője a települési önkormányzat: ebben az esetben a Központot ingyenes használati jog illeti meg a közfeladat-ellátás időtartamára 2. A Központ fenntartója és működtetője a települési önkormányzati tulajdonban lévő, a feladatellátáshoz szükséges ingó és ingatlan vagyonnal működő köznevelési intézmények: ez esetben a Központ ingyenes vagyonkezelői jogot gyakorol. Ehhez kapcsolódó új rendelkezések a 76. § (6) és (7) bekezdései, amelyek javarészt a 76. § (5) bekezdéséből kerültek át szövegcserés változtatással: 76. § (6) Az állami intézményfenntartó központ ingyenes vagyonkezelői vagy ingyenes használati jogának fennállása alatt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a települési önkormányzat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, bérbe csak abban az esetben adhatja, ha a köznevelési intézményt működteti és a bérbeadás a köznevelési feladat ellátását nem veszélyezteti. A bérbeadás az érintett köznevelési intézményben folyó köznevelési feladatellátást akkor nem veszélyezteti, ha nem gátolja a pedagógiai programban, az SZMSZ-ben vagy a házirendben meghatározott feladatok végrehajtását. (7) A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat megtéríti a kötelező felvételt biztosító óvodába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísérő személyről a gyermek részére, ha az óvoda a településen kívül található, és az óvodába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja. A kötelező felvételt biztosító iskolába való utaztatásról a fenntartó gondoskodik.

11

Pontosításra került a működtető települési önkormányzat tulajdonában lévő intézményi épület bérbeadásának lehetősége, továbbá az, hogy mind a kötelező felvételt biztosító óvoda, mind az iskola vonatkozásában a gyermekek, tanulók utaztatásának költsége a fenntartót terheli. Jogtechnikai jellegű szövegváltoztatások: [A módosított szövegrész áthúzva, az új szöveg vastag betűvel van kiemelve.] 2. § (1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az az érettségi megszerzéséig, az érettségi megszerzéséig illetve az első szakképzettség megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata. 7. § (5) Köznevelési alapfeladatot csak a 7. § (1) bekezdésben felsorolt köznevelési intézmény láthat el. A vidékfejlesztésért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskolában kizárólag az agrárpolitikáért, az élelmiszeriparért, az erdőgazdálkodásért, a halgazdálkodásért, a földügyért és térképészetért, a környezetvédelemért és vízgazdálkodásért, valamint a vadgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések oktathatóak, ezen túli szakképzések indításához az állami intézményfenntartó központ állami köznevelési közfeladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a továbbiakban: állami intézményfenntartó központ) hozzájárulását ki kell kérni. 21. § (2) A köznevelési intézmény alapítását az alapító okirat, továbbá – ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el – a köznevelési közszolgálati tevékenység folytatására jogosító okirat, a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy nevének és képviseletének jogosultságát igazoló dokumentum, az állandó székhely meglétét igazoló okirat megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény esetében az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatalánál a Kormány által az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szervnél (a továbbiakban: hivatal), más esetben a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi fővárosi és megyei kormányhivatalnál (a továbbiakban: kormányhivatal) kell teljesíteni. A nem állami szerv által alapított intézmény csak akkor vehető nyilvántartásba, ha működése összhangban van a fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervben (a továbbiakban: köznevelés-fejlesztési terv) foglaltakkal. 23. § (1) Ha a köznevelési intézményt nem az állami intézményfenntartó központ állami intézményfenntartó központ, települési önkormányzat alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges. 97. § (13) Az e törvény hatálybalépésekor működő nyelvi előkészítő évfolyamon, továbbá – a nemzetiségi nevelés-oktatás kivételével – a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban a 2014/2015. tanév 2016/2017. tanév végéig teljesíteni kell a külön jogszabályban meghatározott feltételeket. A külön jogszabályban meghatározott feltételeket nem teljesítő intézményekben a nyelvi előkészítő évfolyam vagy a két tanítási nyelven folyó oktatás felmenő rendszerben megszűnik. (14) Az iskola 2012. december 31-ig 2013. március 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen.

A jobbító célú módosítások között nyelvhelyességi és a jogszabály szövegének pontosabb értelmezését segítő változtatások egyaránt vannak. Lényeges módosítás azonban, hogy a települési önkormányzatok által alapított köznevelési intézmények működésének megkezdéséhez nem kell működési engedélyeztetést lefolytatni a fenntartónak, valamint az, hogy az iskolák pedagógiai programja kötelező felülvizsgálatának határideje 2012. december 31. helyett 2013. március 31-re módosult (az SZMSZ-szel együtt). A pedagógiai program tartalmi elemeire és a legitimációs eljárásrendre az Nkt. 26. §-a, valamint a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 6-11. §-ai vonatkoznak.

12

Összeállította: Kozák András köznevelési szakértő

Recommend Documents