Összeállította: Kozák András köznevelési szakértő

Összeállította: Kozák András köznevelési szakértő [email protected]

jó AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK ELKÉSZÍTÉSÉNEK, ÁTDOLGOZÁSÁNAK METODIKÁJA A jó dokumentum: 1. eleget tesz a kritériumának, vagyis a jogalkotó által meghatározott normáknak megfelelően, a jogszabályi környezettel összhangban készül; 2. az intézmény többi szabályozó dokumentumával, szabályzatával ; 3. a elve alapján csak a vonatkozó szabályozási területeket – és csak azokat – kezeli; 4. a kívánalmának megfelelően megszövegezése világos, s korrelál a többi szabályozó normával és dokumentációval, 5. a , érthető és – írott dokumentum révén - a helyesírás normáit /AKH. 11./ kifogástalanul betartó a megszövegezése;

jó AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK ELKÉSZÍTÉSÉNEK, ÁTDOLGOZÁSÁNAK METODIKÁJA

6. a elvárása szerint nem túlszabályozott, szükséges mennyiségű rendelkezést tartalmaz, azaz kerüli a redundanciát; 7. a helyi feltéteken, sajátosságokon, elvárásokon alapul ( ), így megfelelően épít a széles partneri együttműködésre (horizontális kapcsolatrendszer); 8. tervszerűen, szükség esetén ,a jogszabályi és partneri elvárásoknak megfelelő korrekciója a PDCA-ciklus (tervezés, megvalósítás, ellenőrzés, beavatkozás) rendje szerint valósul meg; 9. elkészítését és átdolgozását kellő jellemzi; 10. elvárható publicitás, révén minden érintett számára hozzáférhető.

 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.)  110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (Nat rendelet)  363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról  51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (kerettantervi rendelet)  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

 Valamennyi nevelési-oktatási intézmény 2013.március 31ig átdolgozza és az új jogszabályi előírásoknak megfelelően elfogadja a szervezeti és működési szabályzatát.  Az SZMSZ elfogadásának eljárásrendje: 1. az intézményi tanács, vagy az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék és a diákönkormányzat véleményének (nem az egyetértésének!) a kikérésével (kiv. tankönyvrendelés, -ellátás és –támogatás helyi rendje) 2. a nevelőtestület fogadja el (érvényesség), míg a 3. a fenntartó, a működtető egyetértése kizárólag többletkötelezettség telepítése esetén szükséges (kiv. egyházi intézmény, ahol a fenntartói jóváhagyás érvényességi kellék).

AZ SZMSZ LEGITIMÁCIÓJÁRA VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK  Az SZMSZ előírásai: ◦ nem ütközhetnek jogszabályba, ◦ nem lehetnek ellentétesek az intézmény alapító okiratában foglaltakkal (quasi lex superior).  Ebből következően az SZMSZ nem felel meg a törvényességi követelményeknek, ha ◦ kötelezően szabályozandó kérdésre nem tér ki, ◦ megsérti a partnerszervezek jogait, ◦ olyan kérdést szabályoz, amelyet jogszabály szerint más szabályzatban kell vagy lehet szabályozni.  A véleményezési és egyetértési jogosultságok gyakorlásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, vagy az SZMSZ záró rendelkezései között pontosan kell hivatkozni a gyakorolt jogra.

 Az SZMSZ közérdekből nyilvános, részét képezi a KIR-en publikált intézményi közzétételi listának.  Az SZMSZ egyetlen kötelező melléklete az irat- és adatkezelési szabályzat.  Nem az SZMSZ-ben kell meghatározni azt, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a házirendről, az SZMSZ-ről, illetve – ha van – az intézményi minőségirányítási programról.  A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatályában fenntartott 118. § (12) bekezdése értelmében a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítását és a teljesítménypótlék összegét (ha nincs kollektív szerződés) továbbra is az SZMSZ-ben kell szabályozni (2013. aug. 31ig).  A SZMSZ-ben pontosítani szükséges a jogszabályi hivatkozásokat is.

Változatlan a szabályozásban, hogy  az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, melynek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat;  az SZMSZ állapítja meg a tanuló díjazásának szabályait, ha a tanuló által – a tanulói jogviszonnyal összefüggésben – előállított dolog értékesítéséből a nevelési-oktatási intézmény bevételre tesz szert.

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 4. § szerint a nevelésioktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának kötelező tartalmi elemei a következők: a) a működés rendje, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelésioktatási intézményben való benntartózkodási rendje, [a rendelet nem az intézmény nyitva tartásáról és a gyermekek, tanulók fogadásáról szól, ezzel is kifejezve, hogy a nevelési-oktatási intézmény nem a szolgáltató szférához tartozik; az alkalmazottak benntartózkodásának meghatározása a belső munkajogi normalizálás szerepére utal]

b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje, [a pedagógiai programmal való koherencia egyik területe]

c) a belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendje, [tagintézmény: az az intézményegység, ahol a székhelytől való távolság vagy a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem, vagy csak részben láthatók el, intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a köznevelési intézmény, többcélú intézmény valamely alapfeladatát látja el]

e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, [kiadmányozás: hivatalos iratok továbbításának és irattározhatóságának formális engedélyezése képviselet: az intézménynek a hivatalos ügyekben, más szervekkel, intézményekkel való kapcsolattartása során az intézményvezető helyetti képviselése]

f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje, g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje, [intézményi tanács: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 121. § szerinti egyeztető fórum az iskolában a kapcsolattartás formája: az a mód, kapcsolati-érintkezési helyzet ,amely tervezhető, pl. értekezletek, megbeszélések, fórumok stb.]

h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések, i) a külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, j) az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok, k) a szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében,

l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, m) az intézményi védő, óvó előírások, n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők, [a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet 6. § (1) a) pontja rendelkezik arról, hogy az intézmény vezetője meghatározza a katasztrófa-, tűz- és a polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, irányítja és ellenőrzi a felkészülési és a védekezési időszakra meghatározott feladatok végrehajtását]

o) annak meghatározása, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, [az IMIP kikerült e rendelkezésből]

p) azoknak az ügyeknek a meghatározása, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel, [kikerült az egyetértési jogkör kiv. 2001:XXXVII.tv. 29. § (3) bek.]

q) iskolában, kollégiumban a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai, [a fegyelmi egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni, de egyéb , fegyelmi eljárással kapcsolatos alaki normákat is]

r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje, [a hitelesítés részletes eljárásrendjét kell szabályozni]

s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje, [az elektronikus okirat a miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az SZMSZ-ben meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat, melynek szabályait - pl. elektronikus aláírás - tartalmazza a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet, de lényeges az intézmény iratkezelési szabályzatával való koherencia is]

t) az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, a munkakörileírás-minták, [fontos , hogy a kiadott munkaköri leírások tartalmilag lényegesen ne térjenek el e mintáktól]

u) mindazoknak a kérdéseknek a meghatározása, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni.

Az SZMSZ további szabályozási terrénuma: a) az egyéb foglalkozások céljának, szervezeti formáinak, időkeretének meghatározása [egyéb foglalkozás: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja pl. szakkör, énekkör, művészeti kör, önképző kör, tömegsport, versenyre felkészítés, stb. ]

b) a felnőttoktatás formái, c) a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), d) az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje, [a mindennapos testedzés formái kikerültek innen]

e) szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje,

f) a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend, g) az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-e. Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. [Átkerült e szabály törvényi szabályozásból a rendeleti szintre]

Az óvoda, iskola, kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni a nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén.

 A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXXVII. törvény 8/E. § A kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskolák részére eljuttatott tankönyveket az iskolai könyvtárban, könyvtárszobában kell elhelyezni, és könyvtári kölcsönzés útján kell a tanulókhoz eljuttatni. A tankönyv az iskolai könyvtártól megvásárolható az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feltételekkel és használati idő eltelte után.

 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 23. § (5) A tankönyvrendelés elkészítésének - e rendeletben nem szabályozott - kérdéseit az iskolai szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.  Mit érdemes még – praeter legem – az SZMSZ szabályozási tárgykörébe rendelni nevelőtestületi döntésként? Pl:

kulcskezelési szabályzat bélyegzőhasználati szabályzat telefonhasználati szabályzat reklámlehetőségek szabályozása az intézménybe hozható hozható használati eszközök bevitelének szabályozása stb.

 Az intézményi könyvtárról szóló szabályok Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-e az iskolai SZMSZ része, melynek tartalmi elemeit a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 167. § (3) bekezdése tartalmazza.

A könyvtári SZMSZ mellékletét képezi: a) a gyűjtőköri szabályzat, b) a könyvtárhasználati szabályzat, c) a könyvtárostanár, könyvtáros munkaköri leírása, d) a katalógus szerkesztési szabályzata, e) a tankönyvtári szabályzat. Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét - elfogadása előtt iskolai könyvtár szakterületen köznevelési szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértővel kell véleményeztetni.

A fenntartó nem sértheti a nevelési-oktatási intézmény szakmai önállóságát, szakmai kérdésekben való döntési jogkörét. Vizsgálható – vizsgálandó – azonban az, hogy • gyakorolták-e a jogosult szervezetek egyetértési, véleményezési jogukat; • van-e erről megfelelő jegyzőkönyv vagy jognyilatkozat; • határozatképes volt-e a nevelőtestület a szabályzat elfogadásakor (nevelőtestület összes szavazati jogú tagja plusz egy fő együttes jelenléte); • rendelkezik-e az SZMSZ a jogszabályokban meghatározott melléklettel (adat- és iratkezelési szabályzat).

 A szervezeti és működési szabályzat készítése során előforduló gyakori hibák: • az alapító okirat az SZMSZ melléklete (lehetetlen, mert más az elkészítője, nevezetesen a fenntartó) • a munkaköri leírások az SZMSZ mellékletei (csak minták), célszerű a munkakörileírás-mintákat függelékbe helyezni, • a házirend az SZMSZ melléklete (diszfunkcionalitás) • az SZMSZ szabályozza a szülői szervezet, az iskolaszék, a diákönkormányzat működésének egyes kérdéseit, holott erre jogszabályi felhatalmazással nem rendelkezik (autonómia sérelme), hiszen jogszerűen az SZMSZ-ben az intézmény részéről követendő kapcsolattartás rendjét kell megállapítani.

 Az iskola 2013. március 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint a nemzeti köznevelési törvény rendelkezéseinek megfeleljen [Nkt. 97. § (14)].  Az iskola a további felvételi, átvételi kérelmek teljesítésének, továbbá a tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásának szempontjait, elveit, prioritásait 2012. december 31-ig rögzíti és fogadja el a pedagógiai programjában az Nkt. 26. §-ában foglalt eljárásrendben [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 193. § (4)].

 Információgyűjtés: a jogszabályi környezet megismerése  Helyzetelemzés: az intézmény alapító okiratában foglalt feladatokon és az intézmény partneri rendszerének elvárásain alapuló önmeghatározás  DOKUMENTUMALKOTÁS: 1. a nevelési program és a helyi tanterv általános részének kimunkálása 2. a tantárgyi kerettanterv implementációja, az egyes tantárgyi programok meghatározása  Véleményeztetési periódus: egyeztetés, esetleges szakértői dokumentumelemzés  DÖNTÉSHOZATAL (jóváhagyás): a nevelőtestület elfogadó aktusa és annak adminisztratív levezetése  Közzététel (honlap, KIR, irattár, h. sz. m.)  ALKALMAZÁS

 Az átdolgozott pedagógiai programot a 2013/2014. tanévben az 1., 5. és 9. évfolyamon, majd ezt követően tanévenkénti előreléptetéssel kell bevezetni, így lényegében a tantervi szabályozás dichotómiája fog érvényesülni 2016. augusztus 31-ig: 1. 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (új Nat) 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (régi Nat) 2. 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (új ktr.) 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról (régi ktr.)

Régi szabályozás – új szabályozás Tanév/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6.

7.

8.

9.

10. 11. 12.

2013/2014. 2014/2015. 2015/2016. 2016/2017.

Az adminisztratív levezetés módja: a 2015/2016. tanév végéig kivezetett és a 2013. szeptember 1-jén periodikus rendben hatályba lépő helyi tantervet el kell látni egy ún. alkalmazhatósági záradékkal, amelyben feltüntetésre kerül, hogy az adott szabályozó norma 2016. augusztus 31-ig milyen szakaszokban lép hatályba, illetve veszti hatályát.

 A pedagógiai program átdolgozásának négy fázisa: o a nevelési program és a helyi tanterv új tartalmi elemekkel történő bővítése és a sajátos implementációjú programelemek kiválasztása (pl. egész napos iskola programja, Köznevelési Hídprogram stb.) - mint érdemi változtatás – valamint a technikai, pontosító jellegű változtatások (pl. jogszabályi hivatkozások, megnevezések); o választás a kerettantervi kínálatból és ehhez kapcsolódóan döntés a szabadon tervezhető órakeret felhasználásáról valamint az óraterv helyi kialakításáról; o a tantárgyi kerettantervek helyi adaptációja az intézményi sajátosságoknak megfelelően, melynek keretében a kétéves ciklusok tanévekre való bontását, az egyes tematikai egységek évenkénti óraszámának meghatározását és a rendelkezésre álló tantárgyi minimális órakeret 10 %-ának tartalommal való megtöltését kell elvégezni; o jóváhagyás és nyilvánosságra hozatal.

„Egy program mind felett…” A pedagógiai program az intézmény által kidolgozott és elfogadott szabályzatok és dokumentációk hierarchiájának élén áll.

A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik, tehát a pedagógiai program az iskola szakmai munkájának alapprogramja, a pedagógiai programmal kell összhangban lennie a többi intézményi dokumentumnak. A pedagógiai program a nevelési-oktatási intézmény életének alaptörvénye, tehát jogszerűségi kritérium az is, hogy a többi intézményi dokumentum a pedagógiai programmal koegzisztens legyen, a pedagógiai program pedig az alapító okirattal egyezzen (finanszírozott köznevelési feladatok). Az intézményi ellenőrzés során az alapdokumentumok vonatkozásában külön vizsgált terület a szakmai munka helyi normája.

AZ SZMSZ KAPCSOLÓDÓ TARTALMI ELEMEI: • a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje • az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete AZ HÁZIREND KAPCSOLÓDÓ TARTALMI ELEMEI: • az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje, • az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás, Az ÉVES MUNKATERV: az iskola az éves munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat.

 A pedagógia program részei:

HELYI TANTERV

NEVELÉSI PROGRAM SZAKMAI PROGRAM

Speciális implementációjú programelemek: •az egész napos iskola nevelési-oktatási programja •Köznevelési Hídprogramokban részt vevő iskola részére kiadott nevelési-oktatási program

 Az iskola a pedagógiai programjának részeként a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít, tehát NEM a Nemzeti alaptanterv alapján készíti el a helyi tantervét. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat, és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról.  A legitimációs eljárásrend: A pedagógiai programot – az egyeztető fórumok véleményének kikérésével - a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá (fenntartói jóváhagyásra nincs szükség, kivéve az egyházi intézményeket). A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.

 A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni, publikálni kell a KIR közzétételi listáján, valamint az intézményi honlapon.  A pedagógiai program megismerése alapvető fontosságú a szakmai munkavégzés szempontjából, így • a nevelési-oktatási intézmény a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék; • az intézményvezető vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról; • az SZMSZ-ben kell rögzíteni, hogy a pedagógiai programról hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni (h.sz.m.).

 Új prioritások a pedagógiai programban: • a helyi értékeken, elvárásokon, igényeken alapuló, az adottságokhoz kapcsolódó nevelési-oktatási elvek (lex loci kritériuma) • egészségnevelés és környezeti nevelés (az egészségnevelési program nem melléklete, hanem szerves része a nevelési programnak) • esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések • a nevelőtestületek szakmai autonómiáját erősíti, hogy az általuk fontosnak ítélt érdemi kérdéseket a szabályozásba bevonhatják • teljeskörű egészségfejlesztés programja • elsősegélynyújtás-nyújtási alapismeretek • tanulmányok alatti vizsgák szabályai (vizsgaszabályozás) • a pedagógusok intézményi feladatai, osztályfőnöki munka tartalmai

 Az iskola pedagógiai programja meghatározza a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül aa) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, ac) az alapfokú művészeti iskola kivételével a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,

Az iskola nevelési programja tartalmazza (folyt.) ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit, ai) a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit, aj) a felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit, ak) az alapfokú művészeti iskola kivételével az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet,

b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül ba) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését, bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát, bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét,

Az iskola helyi tanterve tartalmazza (folyt.) bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait, be) az alapfokú művészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg, bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait, bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát,

Az iskola helyi tanterve tartalmazza (folyt.) bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit, bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elveit, bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit, bk) a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, bl) az alapfokú művészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, bm) az alapfokú művészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket,

Az iskola helyi tanterve tartalmazza (folyt.) bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elveket, bp) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket, c) szakképző iskola esetén a szakmai programot, d) amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és az Nkt.-ben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási programot.

Lényeges fogalmak az óratervezéskor: Rendelkezésre álló órakeret: a tanuló számára kötelező és választható tanórai időkeret törvényileg meghatározott minimumküszöbe. Az osztály számára engedélyezett foglalkozási időkeret: a rendelkezésre álló órakeret és a további tanórákra, osztálybontásra és egyéb foglalkozásra (pl. korrepetálás, szakkör, napközi, sportkör stb.) tervezhető időkeret. A tanulói terhelhetőség maximumszáma a Nat. rendelet által évfolyamonként meghatározott küszöbszám, amely megmutatja, hogy a kötelező tanórai minimumtól hány órával lehet eltérni, tehát lényegében óraszámemelésre ad lehetőséget.

Az osztály számára engedélyezett heti időkeret és a tanuló heti tantárgyi kötelező óraszáma különbségeként kapott óraszám (differenciakeret) fordítható: - tantárgyi órákra (benne emelt szintű oktatásra), osztálybontásra (de csak a tanulói terhelhetőség határáig) s az ezen felüli órák: - napközis, tanulószobai foglalkozásokra és/vagy - tanórán kívüli más foglalkozásokra (korrepetálás, szakkör, egyéni foglalkozás stb.) de csak a heti időkeretet meg nem haladó mértékig.

A szabadon tervezhető órakeret a következő lehetőségek mentén használható fel az iskola nevelőtestületének döntése alapján: •Elosztható az adott évfolyamon tanítandó tantárgyak között, azaz megemelhető ezzel az órakerettel a minimális óraszámmal közölt tantárgyak heti óraszáma; •Fordítható az emelt szintű tantárgyak óraszámának növelésére (pl. idegen nyelvi többletóra); •Felhasználható az adott évfolyamon nem szereplő, de korábban vagy később tanított tantárgy tanítására (pl. informatika 5. oszt., technika 8. oszt.); •Tervezhető a kerettantervi rendeletben szereplő szabadon választható tantárgyak tanítására; •Fordítható nem a kerettantervi rendeletben, hanem más, akkreditált kerettantervben szereplő tantárgyakra (pl. alternatív kerettanterv);

A szabadon tervezhető órakeret a következő lehetőségek mentén használható fel az iskola nevelőtestületének döntése alapján (folyt.): •Alkotható ezen időkeret terhére saját – intézményi – tantárgy, anélkül, hogy tantervet kéne akkreditálni (pl. 9. évfolyamon irodalmi szövegelemzés tantárgy); •Felhasználható e foglalkozási keret terhére az iskola gyakorlatában korábban kidolgozott és használt vagy más iskola illetve iskolatípus gyakorlatából származó tantárgyi tanterv, akár a 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben kivezetett tantervből is átemelhetők elemek (pl. szakmai előkészítő tárgy tanítása a gimnázium 9. évfolyamán a felhasználható 4 óra terhére vagy az általános iskolában alkalmazható a természettudományi integrációra 7. és 8. osztályokban 2-2 óra).

Alsó tagozat: Dráma és tánc 1-4. évf. Tánc és mozgás 1-4. évf. Informatika 4. évf. Felső tagozat: Dráma és tánc 5-8. évf. Tánc és mozgás 5-8. évf. Természettudományi gyakorlat 5-8. évf. Gimnáziumi nevelés-oktatás: Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek 11-12. évf. Tánc és mozgás 9-10. évf. Dráma és tánc 9-12. évf. Filozófia 11-12. évf. Szakközépiskolai nevelés-oktatás: Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek 11-12. évf. Második idegen nyelv 9-12. évf.

 Az iskoláknak a szabadon tervezhető órakeret felhasználására vonatkozó döntéseiket az egyes osztályokra kell meghozniuk.  Ha azonos évfolyamon több osztályt indítanak, az egyes osztályok esetén eltérő módon is felhasználhatják a szabad órakeretet.  A szabadon tervezhető órakeretnek az egyes osztályokra vonatkozó felhasználásáról – a nevelőtestületnek kell döntést hoznia.

•Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt, minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négy tanórai foglalkozást kell biztosítani. •Az emelt szintű oktatásnál az emelt óraszámnak a kötelező tantárgyi óraszám feletti része is be kell, hogy férjen a napi illetve a heti tanulói terhelhetőségi maximumba. •Az emelt szintű ének-zene oktatáshoz szükséges tanórai foglalkozásokba (heti bontásban minimum 4 óra) az énekkari vagy kórusfoglalkozás összesen legfeljebb heti egy óra erejéig beszámítható. •Az emelt szintű oktatás nem azonos az emelt óraszámú oktatással: a gimnáziumi és szakközépiskolai kerettantervek emelt óraszámú kerettantervekkel is bővülnek a következő tantárgyakból: idegen nyelv, matematika, biológia-egészségtan, fizika, kémia, informatika.

A kerettantervi rendeletben szereplő tantárgyak kerettantervei kétéves ciklusokra vonatkozóan tartalmazzák az egyes tematikai/fejlesztési egységek elsajátíttatása céljára rendelkezésre álló (minimális) órakeret 90 %-át. Ebből fakadóan a nevelőtestület lehetősége és minimálisan kötelező feladata: 1. A kerettanterv két évfolyamos ciklusának tanévekre bontása, a tematikai-fejlesztési egységek óraszámának meghatározása. 2. Az egyes tematikai egységek óraszámának és tartalmának kiegészítése a rendelkezésre álló minimális tantárgyi óraszám 100 %-ára, tehát döntés a tantárgyi kötelező óraszám fennmaradó 10 %-áról.

A tantárgyi óraszám 10 %-ának kitöltése történhet: • a megadott tematikai egységek helyi jelentőségű ismeretekkel való kiegészítésével; • a kerettantervi programban szereplő tematikai egységek korábbi gyakorlat vagy más okok miatt fontosnak ítélt fejlesztési tartalmakkal történő bővítésével; • az egyes tematikai egységek közötti elosztással pl. elmélyítés, gyakorlás, képességfejlesztés stb. céljára; • a tantárgyi kerettantervekben szereplő tematikai egységek óraszámainak legfeljebb 10 %-os csökkentésével, s a helyi sajátosságoknak nagyobb teret engedő beépítésével (így valójában 20 %-os a bővítési lehetőség).

A tanuló napi és heti – kötelező és választható – óráinak maximuma (terhelhetőségi küszöbszám) főszabály szerint át nem léphető korlát az óraterv készítésénél. Ez azt jelenti, hogy a tanórák megszervezése céljából rendelkezésre álló időkeret csak a tanulói terhelhetőség felső határaként meghatározott óraszámig bővíthető, természetesen opcionálisan.

Mindezt PÉLDÁVAL SZEMLÉLTETVE : Az 1. évfolyamon a tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló órakeret 25 óra, amely magába foglalja a 23 kötelező tanórát és a kötelezően 2 órában szabadon tervezhető órakeretet. Az 1. osztály számára engedélyezett heti időkeret 52 óra. E kettő különbsége 27 óra, amelyet osztálybontásra, további tanórára, emelt szintű oktatásra és egyéb foglalkozásokra lehet döntés szerint fordítani. Mivel azonban az 1. évfolyamon a tanuló kötelező és választható tanóráinak száma egy héten nem lehet több mint 30 óra (vagyis napi 6 óra), így a 25 óra felett további 5 óra tervezhető tanórai keretben, melyből 2 óra a jogszabályban biztosított többletórakeret, s további 3 óra adódik a terhelhetőségi maximumból. Miután az engedélyezhető heti időkeret nem változtatható meg, azokkal az órákkal kell csökkenteni a tanórán kívüli foglalkozások számát, amellyel a kötelező minimum emelkedett, így a példánkban szereplő 1. osztályban már csak 22 óra tervezhető a tanórán kívüli foglalkozás céljára.

• A kerettantervi rendelet által meghatározott kötelező tantárgyak minimális heti óraszámai csak pozitív irányban változtathatók meg olyan mértékben, amely nem lépi túl a tanuló napi és heti kötelező és választható tanórai terhelhetőségére meghatározott óraszámot. • Fontos, hogy az egyes tantárgyak jogszabályban előírt heti minimális óraszáma teljesíthető kétéves átlagban is, tehát két tanév alatt valamennyi tantárgynak a minimális óraszámát teljesíteni kell, így például annak ellenére, hogy a kerettantervi rendelet által előírt fizika órák minimális száma 7. évfolyamon 2 óra, 8. évfolyamon 1 óra (kétéves ciklusban 3 óra, 2:1 arányban), jogszerűen rendelkezhet az iskola úgy, hogy a 7. és 8. évfolyamon heti 1,5 -1,5 fizikaórát tervez, hiszen az eredmény kétéves ciklusban ugyancsak 3 óra.

• A kötelező tantárgyak közül választható tantárgyi programok (A és B variáns) az alsó tagozaton: ének-zene; felső tagozaton: magyar nyelv és irodalom, biológia-egészségtan, fizika, kémia, ének-zene; a gimnáziumi és a szakközépiskolai nevelésben-oktatásban mindez kiegészül azzal, hogy 6 és 8 osztályos gimnáziumok tantárgyi kerettantervei emelt óraszámú kerettanterveivel. • A tantárgyi kerettantervek igen gyakran jelölnek választhatóságot az ismeretek, fejlesztési követelmények egyes elemei között (pl. választható művek felsorolása az irodalomban). Ezekről a helyi tantervekben lehet döntést hozni, illetve úgy is lehet rendelkezni, hogy az ilyen szintű döntést az iskola a szaktanár kompetenciájába sorolja, és ezt a helyi tantervben rögzíti.

 Az iskola pedagógiai programja meghatározza továbbá: • az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait • az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is, • az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét,  Az alapfokú művészeti iskola pedagógiai programja a kötelező iskolai elemeken kívül meghatározza a) az iskola nevelési programján belül az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszerét, b) az iskola helyi tantervén belül ba) az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményeit, bb) a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményeit és témaköreit.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!