Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna augusztus 30

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM – PEDAGÓGIAI PROGRAM– 2016.

Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna 2016. augusztus 30.

1


Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK......................................................................................... 2. oldal Bevezető .................................................................................................................... 5. oldal Az intézmény bemutatása .......................................................................................... 5. oldal Az iskola adatai ......................................................................................................... 6. oldal Iskolánk jövőképe ...................................................................................................... 7. oldal A Jankó János Általános Iskola és Gimnázium küldetése ......................................... 7. oldal I. NEVELÉSI PROGRAM .....................................................................................9. oldal 1. Az iskola nevelési programja ....................................................................10. oldal 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .. ..................................................................................................................... 10. oldal 1.1.1. Nevelő-oktató munkánk alapelvei ............................................................... 10. oldal 1.1.2. A nevelő-oktató munka célja ...................................................................... 10. oldal 1.1.3. A nevelő-oktatómunka eszköz- és eljárásrendszere .................................... 14. oldal 1.1.4. A NAT kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. ........ 16. oldal 1.1.5. Az alapműveltséghez szükséges, a személyiségen belüli feltételrendszer fejlesztése ..................................................................................................................... 19. oldal 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................... 20. oldal 1.2.1. Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok .............................. 20. oldal 1.2.2. A test, a lélek harmonikus fejlesztése ......................................................... 21. oldal 1.2.3. A szocializáció folyamatainak elősegítése .................................................. 21. oldal 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................... 22. oldal 1.3.1. Mindennapos testnevelés ............................................................................. 27. oldal 1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ....................................... 29. oldal 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................ 30. oldal 1.4.1 A közösségfejlesztés fő területei ................................................................. 30. oldal 1.4.2. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok............................. 30. oldal 1.4.3. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai .................................. 31. oldal 1.4.4. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai ....................... 34. oldal 1.4.5. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ............................... 34. oldal 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ........................... 35. oldal 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ......... ..................................................................................................................... 36. oldal 1.6.1 A sajátos nevelési igényű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység, valamint a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelése-integrált oktatásuk. ..... ..................................................................................................................... 36. oldal 1.6.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .................... 39. oldal 1.6.3 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok ...... 40. oldal 1.6.4. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése .. 41. oldal

2


Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása ........................................................... 42. oldal A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .................................. 44. oldal Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje .............. 45. oldal Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel .................. 45. oldal A tanulmányok alatti vizsgaszabályzat ........................................................ 47. oldal Az osztályozóvizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a Házirend A melléklete tartalmazza ............................................................................. 47. oldal 1.9.2. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje ...................................................................................... 47. oldal 1.9.3. A vizsgaszabályzat célja .............................................................................. 48. oldal 1.9.4. A vizsgaszabályzat hatálya .......................................................................... 48. oldal 1.10. Az értékelés rendje ...................................................................................... 49. oldal 1.10.1. Az értékelés alapelvei .................................................................................. 49. oldal 1.10.2. Az értékelés célja ......................................................................................... 50. oldal 1.10.3. Az értékelés típusai ...................................................................................... 50. oldal 1.10.4. Az értékelés formái ...................................................................................... 50. oldal 1.10.5. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei ....................................... 51. oldal 1.10.6. A vizsgatárgyak részei és követelményei .................................................... 54. oldal 1.10.7. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ............................ 54. oldal 1.11. A felvételi eljárás különös szabályai ........................................................... 54. oldal 1.11.1. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei ....................................... 54. oldal II. HELYI TANTERV .................................................................................... 56. oldal 1.6.5. 1.6.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.9.1

2. 2.1. 2.2. 2.3 2.3.1. 2.4. 2.4.1. 2.5. 2.6. 2.7. 2.7.1 2.8. 2.8.1

Az intézmény helyi tanterve ......................................................................57. oldal A választott kerettanterv megnevezése ........................................................ 58. oldal A választott kerettanterv feletti óraszám ..................................................... 64. oldal Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... ..................................................................................................................... 76. oldal Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ................................................................................... 76. oldal A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ..................................................................................................................... 78. oldal Az 1-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása......................... 81. oldal Mindennapos testnevelés ............................................................................. 88. oldal A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ........... ..................................................................................................................... 89. oldal A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................... 89. oldal Helyzetelemzés ............................................................................................ 89. oldal Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ..................................................................................................................... 91. oldal Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje és korlátai, szerepük a tanulók értékelése minőségi csoport ajánlásai alapján ............................................. 91. oldal

3


2.8.2. A tanulók értékelése ................................................................................... 92. oldal. 2.9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása........... ..................................................................................................................... 95. oldal 2.10. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei ....................... 95. oldal 2.11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ....... ..................................................................................................................... 96. oldal 2.12. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................. 96. oldal 2.12.1. A egészségfejlesztés fő feladatai ................................................................. 96. oldal 2.12.2. Az iskola környezeti nevelés elvei .............................................................. 98. oldal 2.13. Az tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elve .......... ................................................................................................................... 102. oldal 2.13.1. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei ... ................................................................................................................... 102. oldal 2.13.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei ............................................... 103. oldal 2.13.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskola elvei ..................................................... 104. oldal 2.14. A Pedagógiai Program legitimációja, érvényessége .................................. 108. oldal 2.15. Hatálybalépés ............................................................................................. 110. oldal

4


A 2010-ben elfogadott pedagógiai programunkat négyévenként terveztük áttekinteni, aktualizálni. A jelenlegi program módosítását a 2011. évi december 29. CXC. köznevelési törvény hatályba lépéséből adódóan megváltozott a jogszabályi környezet indokolta. A magyar közoktatás tartalmi szabályozását szolgáló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról módosította a NAT korábbi rendeletét. Ebben a dokumentumban újabb fejlesztési prioritások fogalmazódtak meg, amelyek a jövő generációja számára a mindennapi élethelyzetekben való eligazodást, a modern gazdaságban, társadalomban való boldogulást, a személyes önmegvalósítást, az aktív és tudatos állampolgári lét megélését segítik elő. Pedagógiai programunk megújításakor a hatályos jogszabályok mellett figyelembe vettük a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásáról, neveléséről szóló irányelveket. A program kidolgozásában az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesek Lehoczki Katalin és Tuska Mária vállaltak szerepet, a helyi tanterv írását a munkaközösség-vezetők és a pedagógusok segítették. A tantestület elfogadásával, a véleményezési jogkörrel rendelkező szervezetek (szülői közösség és diákönkormányzat) egyetértésével, a fenntartó egyetértésével, az intézmény vezetőjének jóváhagyását követően lép életbe iskolánk alapdokumentuma. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA A Jankó János Általános Iskola és Gimnázium 1945 őszén a polgári iskolában általános iskolai oktatás kezdődött, osztályai a következő években fokozatosan felváltották a polgári iskolai osztályokat. 1948-ban az utolsó osztállyal a polgári iskolai oktatás megszűnt. 1972 decemberében a helyi vezetés határozatot hozott egy 6 tantermes iskola építésére. Ünnepélyes átadása 1975. augusztus 20-án volt. Az iskola fennállásának 50. évfordulójára felvette Tótkomlós szülöttének, Jankó János rajzoló- és festőművésznek a magyar karikatúra megteremtőjének nevét. A gimnázium létrehozása 1977 nyarán a IV. osztály kifutásával a középiskola megszűnt, s így a megye közös igazgatású iskolái közül az utolsók között fejezte be a működését. A középfokú oktatás újraindítása: 1992 Az önkormányzat 1992. január 13-án az 1/1992-es számú testületi döntéssel – mondta ki a gimnázium létesítését. Így 15 évnyi szünet után Tótkomlósnak ismét lett középiskolája. A képviselő-testület gondoskodott az iskolaépület bővítéséről is. A középiskolai oktatás 1992 szeptemberében újraindult.

5


Kollégium Az Általános Iskolai Diákotthont a körzetesítés szellemében hozták létre 1966-ban. Jelenleg működése szünetel. AZ ISKOLA ADATAI Az intézmény pontos neve és címe: Az intézmény neve: Jankó János Általános Iskola és Gimnázium Az intézmény székhelye: 5940 Tótkomlós, Erzsébet u. 2. Az intézmény működési körzete: Tótkomlós város közigazgatási területe és igény szerint a környező települések Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor u. 32. Az intézmény működtetője: Tótkomlós Város Önkormányzata, Tótkomlós, Fő út 1. Az intézmény típusa: összetett iskola (általános iskola és gimnázium) Típus szerinti besorolása A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény Jogszabályban meghatározott közfeladata: Alaptevékenységi szakágazat: Alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás kivételével) 852010) Intézményegységei: általános iskola alsó tagozat 1-4 osztály felső tagozat 5-8 osztály napközi otthon 1-5 csoport gimnázium nappali tagozat 9-12 osztály esti tagozat 9-12 osztály kollégium 16 fő / 1 csoport Évfolyamainak száma: 8 évfolyamos általános iskola 4 évfolyamos gimnázium nappali és esti tagozaton A KLIK az alap - és középfokú oktatási intézményt közös igazgatással, egy intézményként működteti. OM azonosító: 028396 Az intézmény alapító okiratának kelte: 2012.02.29 Alapítvány „Iskoláért, a jövő polgáráért” Alapítvány Adószám:19061546-1-04 Bankszámlaszám: 11733182-20038210 Elnök: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna Bírósági nyilvántartási szám: PK 60197/1998/2 Békés Megyei Bíróság Gyula

6


ISKOLÁNK JÖVŐKÉPE Iskolánk jövőképének meghatározásakor alkalmazkodunk a bennünket körülvevő társadalmi, gazdasági, demográfiai hatásokhoz, a személyi és tárgyi feltételek alakulásához. Újabb szakmai szerepvállalással (kistérségi együttműködés a pedagógiai szakmai szolgáltatásban, szakos ellátottság biztosítása, a nemzeti fejlesztési projektekben való részvétel) igyekszünk megerősíteni pozícióinkat a város alap-és középfokú közoktatásában. Sokszínű programkínálattal, a humánerőforrás fejlesztésével szeretnénk megfelelni a szülők és tanulók elvárásainak, igazodni a 21. század alap-és középfokú oktatási követelményeihez. Bízunk abban, hogy a tanulók egyéni képességeihez, adottságaihoz illeszkedő képzés eredményeként a tehetséges, illetve a hátránnyal küzdő gyerekek iskolai eredményessége biztos alapot teremt a továbbtanuláshoz, a munkavállaláshoz, az egész életükre kiható tudás megújításhoz. Reméljük, hogy az alkalmazott metodikának, a modern tanulásszervezésnek és a helyes tanulási technikák elsajátításának eredményeként kiegyenlítődnek az esélyek, tanítványaink körében elfogadottá válik az állandó tanulás követelménye. Feltételezzük, hogy az oktatáshoz európai színvonalú tantermek, felszerelés és infrastruktúra áll a majd a rendelkezésünkre. Tantestületünkre jellemző a szemléletbeli váltás, a módszertani megújulás iránti igény. Egyre többen képesek használni a digitális taneszközöket, alkalmazni a digitális tananyagrendszert. Többek rendelkeznek ECDL vizsgával, a fiatal kollégák – a nyelvszakosokon kívül is- társalgási szinten beszélnek egy idegen nyelvet. A szakos ellátottság, a szakmai hozzáértés további fejlesztése érdekében tanulóink speciális igényeihez igazodó kiegészítő szakok, korszerű módszertani tanfolyamok elvégzésére vállalkoznak pedagógusaink. Megőrizzük az emelt óraszámú oktatást a gimnáziumban, a csoportbontást az idegen nyelv, az informatika, az technika-életvitel oktatásában, a differenciált és egyéni képességfejlesztést, az ismeretekbe ágyazott készség-és képesség fejlesztést. Szolgáltatásaink színvonalával kívánjuk megnyerni az iskola használóinak bizalmát, a közvetett partnerek elégedettségét és a fenntartói megbecsülést. A JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM KÜLDETÉSE A tanítás és tanulás élményt jelentsen pedagógusnak, tanítványnak egyaránt. Motivált, közreműködő és együttműködő gyermek és pedagógus közösségek vegyenek részt az iskola életében. Pedagógusaink - szakítva a hagyományos tanár szereppel - rugalmasabban, megfelelő belső és külső motiváltsággal végzik munkájukat. A tanítási folyamatban irányító, támogató, kísérletező és reflektív szereplőkké válnak. Olyan programokat, módszereket alkalmazunk, melyek igazodnak a tanulók egyéni adottságaihoz. A személyiségfejlesztés eredményeként azt szeretnénk, hogy tudjanak beilleszkedni a felnőttek világába, és váljanak boldog, sikeres emberekké. Fontos feladatunknak tartjuk a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását és szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet. Ennek érdekében biztosítjuk a sajátos

7


nevelési igényből eredő hátrányok csökkentéséhez szükséges egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozásokat. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátásánál a többi gyermekkel történő együtt nevelést és oktatást részesítjük előnyben. Valljuk, hogy a sokoldalú és az új helyzetekhez alkalmazkodni tudó emberek állják meg a helyüket. Ehhez stabil tudás szükséges, melyre egy életen át lehet építeni. Olyan tanulókat kívánunk nevelni, akik szeretik és védik az épített és természeti értékeket, elfogadják önmagukat és másokat, kudarctűrők, testileg és lelkileg egészségesek. Tápláljuk a tudásvágyat, toleráljuk a másságot, támogatjuk és bátorítjuk a megtorpanókat, és elismerjük a sikereseket – legyen ez tanuló vagy munkatárs. A tantestület felkészültsége, az igényes környezet, a korszerű eszközrendszer, a programfejlesztés biztosítja, hogy a jövő nemzedékét a szülők és a fenntartó elvárásainak megfelelően tudjuk nevelni, oktatni.

8



9


1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1. 1. 1. Nevelő-oktató munkánk alapelvei  Valamennyi tanulónknak egyenlő lehetőséget biztosítunk a minden ember számára nélkülözhetetlen, igényes, korszerű, továbbépíthető alapműveltséget nyújtó tudás elsajátításához.  Tiszteletben tarjuk a gyermekek személyiségét, emberi méltóságát, vallását, világnézetét és jogait.  Tiszteletben tartjuk a szülőnek azt a jogát, hogy gyermekeik világnézeti neveléséről döntsenek. Az iskolának a pedagógiai programjában biztosítani kell a vallási, illetve világnézeti ismeretek, tudás tárgyilagos és többcélú átadását anélkül, hogy állást foglalna, vagy tanulóit állásfoglalásra kényszerítené ezek igazságtartalmát illetően.  Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szánunk a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, különös tekintettel a magyar nyelv ápolására, megőrzésére.  Fontos feladatuknak tartjuk a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását és a szociális hátrányok enyhítését, segítő tevékenységet.  A sajátos nevelési igényű tanulók ellátásánál a többi gyermekkel, tanulókkal történő együtt nevelést és oktatást részesítjük előnyben.  Programunkban fontosnak tartjuk a más népek, kultúrák iránti nyitottságot, megértést, a településünkön élő szlovák nemzetiségi hagyományok megismerését. Tanítványainkat, más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére neveljük.  Nyitottak vagyunk a család felé. A tanulói személyiség harmonikus fejlesztésének feltétele: a nevelés két alapvető közösségének – a család, szülők és az iskola, pedagógusok– koordinált, aktív együttműködése.  Munkánkat a demokrácia értékei hatják át, mert egyrészt a demokrácia értékrendjére építve, a demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, másrészt olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a közösség érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak.  Az egyén és a közösség számára fontos értéknek tartjuk az egészséget, amely testi, lelki és szociális harmónia állapota.  Részt kívánnunk venni lakóhelyünk (Tótkomlós város) életében.  Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai. 1.1.2. A nevelő-oktató munka célja A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is.

10


E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. 

Az erkölcsi nevelés

A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. 

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését.

11




Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 

A családi életre nevelés

A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. Intézményünknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. 

A testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Ösztönözzük a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. 

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás,

12


önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 

Pályaorientáció

Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. 

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében az intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. 

Médiatudatosságra nevelés

Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű

13


megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. 

A tanulás tanítása

A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.  Tanulóink egyéni képességeinek megfelelően olyan használható tudás birtokába jussanak, amely alkalmassá teszi őket tanulmányaik folytatására, a majdani társadalmi munkamegosztásba való bekapcsolódásra.  Tanítványaink rendelkezzenek olyan anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs kultúrával, amely a műveltség, a tudás alapja, a kapcsolatteremtés eszköze. Ismerjék a magyarság múltját, a jeles történelmi személyeket és eseményeket.  Tiszteljék nemzeti értékeinket és legyenek azoknak méltó továbbítói. Életkoruknak megfelelően legyen nemzeti azonosságtudatuk.  Váljanak nyitottá, megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások és a másság iránt.  Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához.  Célunk az egész életen át tartó, fizikai aktivitás igényének kialakítása, fenntartása, a mozgás, a játék, a versenyzés által kiváltott élmények értékelése.  Egészséges önismerettel, önképpel, és az élsportolói attitűdhöz szükséges személyiségjegyek kialakításával segítjük tanulóinkat helytállásra, sportkarrierjük megalapozásához. 1.1.3 A nevelő-oktatómunka eszköz- és eljárásrendszere Eszközök: - Nyelvi (verbális) eszközök: a) beszéd, b) beszélgetés, - Nem nyelvi (nonverbális) eszközök: a) arckifejezés (mimika),

c) interjú b) szemmozgás,

14


c) tekintet, e) térközszabályozás, g) mozdulatok (gesztusok)

d) testközelség, f) testhelyzet, testtartás,

- Szociális technikák: Ezeket, a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben, a családban, majd az iskolai közösségben. Ezért nagyon fontos, hogy a tanulók milyen mintát kapnak otthon és az iskolában. Technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez: Ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit.  Fejlesztő interjú.  Fejlesztő beszélgetés.  Szociális készségfejlesztő technikák: A tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése: minta- és modellnyújtás, megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), szerepjáték, dramatizáló tevékenység. Eljárások: 

A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei (az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló).  A tevékenység megszervezésének módszerei (megbízás, ellenőrzés, értékelés, követelés, gyakorlás)  A magatartásra ható módszerek:  Ösztönző módszerek: ígéret, helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret, jutalmazás  Kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés  Gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, tilalom, elmarasztalás. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős tanulóinak legalább nyolcvan százaléka az évfolyam végén: Minden tantárgyból megfelel az alap – és középfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

15


1.1.4 A NAT kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek: A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Több kompetencia egymásba fonódik, így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez elengedhetetlen készségek formálódását, fejlődését. Hasonló egymásra építettség jellemzi a képességek kibontakoztatására és a tanulás fejlesztésére irányuló célok és az egyes műveltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési területet említhető, amely valamennyi műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia.  Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességeinek fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok sajátosságainak, valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét. A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio - és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát. 

Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását. A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. E kompetencia teszi

16


lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére. 

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint pl. a közvetítés, más kultúrák megértése.



Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajlódó kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, s irányítsuk cselekvéseinket. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve. A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben is.



Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és - megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül.

17




Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Az állampolgári kompetencia kialakítása során olyan képességekre és készségekre is támaszkodni kell, mint a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. E kompetencia alapja az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük.



Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben, abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és - vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás.



Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése is. Olyan képességek és készségek értendők ide, mint a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása.

18


a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az azt támogató készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete, emberi kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban. 

A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT - eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

1.1.5 Az alapműveltséghez szükséges, a személyiségen belüli feltételrendszer fejlesztése:        

az értelmi képességek (különös tekintettel a gondolkodás és a megfigyelési képességre), a biztonságos szó és írásbeli nyelvhasználat és kommunikáció, a vizuális kommunikáció készségei, képességei, a kisiskolás korban kitüntetetten fejleszthető ritmusérzék, hallás és mozgáskoordináció, az önálló tanulás és önművelés igénye és képessége. Erősítsük tanulóinkban a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés és a számítógépes érintkezés fontosságát. Alapozzuk meg a tanulási szokásokat. Életkoruknak megfelelően fejlesszük tanulóinkban a nemzeti azonosságtudatot. Ezzel együtt fontos feladatunk a nemzethez való kötődés érzésének kialakítása, a hazaszeretet érzésének erősítése, a hagyományok ápolása, a múlt megbecsülése és a jövőbe vetett remény táplálása.

19


 

 

Tudatosítsuk Európához való tartozásunkat és neveljük tanítványainkat más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak megismerésére, tiszteletére. A neveltségi szint emelése érdekében a következő viselkedési formákra és szokásokra fordítsunk nagy gondot: udvariasság, a másik ember tisztelete, megbízhatóság, tolerancia, empátia, kitartás, együttműködési készség, segítőkészség. Erősítsük a humánus magatartásmintákat és szokásokat. Alakítsuk tanulóink környezettudatos magatartását, életvitelét, és segítsük elő a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulásuk megerősödését. Alakítsunk ki tanulóinkban olyan pozitív szemléletet, amely az egészség megőrzésére, a károsodások megelőzésére, a káros szenvedélyektől való teljes tartózkodásra irányul.

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg:  a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása,  valamint az ezekre épülő differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink     

a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A tananyag feldolgozása, összefüggésének feltárása megalapozza a tanulók     

műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolatát, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

1. 2.1. Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok      

a megismerési vágy fejlesztése: tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, a figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet és a képzelet fejlesztése, a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség fejlesztése, a kreativitás fejlesztése

20


1.2.2. A test, a lélek harmonikus fejlesztése:      

a mozgásigény kielégítésével és a mozgáskultúra megalapozásával, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítésével, az ezt elősegítő szokások alakításával, az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatásával, az érzelmi élet gazdagításával, az érzelmi intelligencia mélyítésével, az önismeret fejlesztésével, alakításával, a reális önértékelés képességének fejlesztésével, a társas kapcsolatok igényének erősítésével, az együttműködés értékeinek tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban.

1.2.3. A szocializáció folyamatainak elősegítése  

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával, az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével.

Az erkölcstan oktatása A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint az általános iskola 1-8. évfolyamán az erkölcstan tantárgy oktatása kötelező tanórai keretben történik. Az erkölcstan tantárgy anyagához 1-4. osztályban a NAT műveltségterületének azok a fejlesztési követelményei és közműveltségi tartalmai az irányadók, amelyek az életkori sajátosságoknak megfelelő beszélgetési témákat, magatartásmintákat, életvezetési szokásokat közvetítik. Az 5-8. az erkölcstan tantárgyra, valamint a 11. évfolyamon etika közműveltségi tartalmai érvényesek. A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok A hit- és erkölcstan oktatási területének tartalmát és követelményeit a NAT szabályozza. A hit- és erkölcstan oktatáson belül a tanuló által választható hitoktatás kereteiről a Nk. szóló tv. a hitoktatás szervezését, tartalmának meghatározását és felügyeletének ellátását minden nevelési-oktatási intézménytípus esetén az adott egyház és az adott egyház nevében eljáró jogi személy hatáskörébe utalja.  Az erkölcsi ismeretek.  A családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok, és azok részét képező ismeretek.  Az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség.  A testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés.  A bűnmegelőzés.  A drogprevenció.  A fogyasztóvédelmi nevelés.

21


1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés célja: Korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit alkalmazva képessé tenni tanulóinkat az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és egészségük javítására. Hosszú távú: 

Elsősorban az egészséges állapot örömteli megélésére, a harmonikus élet értékként való felfogására nevelünk.  Az egészségromboló szokások valós veszélyként történő elfogadtatására törekszünk. Rövid távú: 

Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása.  Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánlani (gyakorlással, segítéssel, példamutatással).  Motiválni, ösztönözni a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással. Egészségnevelési feladataink feltételrendszere Tárgyi feltételek: biológia szaktanterem, osztálytermek, tornaterem, könyvtár. Személyi feltételek: biológia tanár, osztályfőnökök, szaktanárok, Nevelési Tanácsadó szakemberei, logopédus, gyógypedagógusok, iskolaorvos, iskolai védőnő, gyermek-és ifjúságvédelmi felelős pedagógusok. Egyéb erőforrások: 1. Kapcsolattartás:  az iskola és a család,  szülői közösség  iskolaorvos, védőnő,  gyermekjóléti szolgálat,  rendvédelmi szervek,  városi, megyei ÁNTSZ,  fenntartó önkormányzat, 2. Pályázati lehetőségek:  Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET)  Nemzeti Együttműködési Alap (NEA)  Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCSSZI)  Minden egyéb pályázati lehetőség… Iskolánk pedagógiai rendszerébe az alábbi területek tartoznak:  önmagunk és egészségi állapotunk ismerete,  az egészséges testtartás, a mozgás fontossága,  az értékek ismerete  az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe  a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat  a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben 22


      

a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás szerepe és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

Egészségnevelési program

Tanórai 1. évfolyam

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Tanórán kívüli 1. évfolyam 2. évf.

3. évf.

4. évf.

Feladatok

Módszerek

A test működésének, változásainak megfigyelése különböző hatásokra. A leggyakoribb balesetek megelőzésének módja. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai. Sérült embertársaink elfogadására való nevelés. A környezet változásainak hatása életünkre. Egészséges életmód, helyes napirend megismerése. Az egészség és a sport szoros kapcsolatának tudatosítása.

Játékok, dramatikus helyzetgyakorlatok, beszélgetés, kooperatív technikák alkalmazása Előadás, mérések, dramatikus gyakorlatok, kooperatív technikák alkalmazása Életjelenségek változásainak megfigyelése, mérése. Saját tapasztalatok megbeszélése, kooperatív technikák alkalmazása Megfigyelés, mérés a testen. Dramatikus játékok az életkorok jellemzőiről, kooperatív technikák alkalmazása Bemutatás, szemléltetés, plakátkészítés.

Az ember életkori szakaszainak megismerése. Az egészséget károsító szokások kialakulása, veszélyei, felkészülés az elutasításukra. Helyes táplálkozási szokások kialakítása

Szükséges eszközök Tankönyv, film

képek,

Házirend, viselkedési kódex, film

Feladatlap

Feladatlap, házirend, film

Ételkóstoló, applikációs film

képek,

Helyes közlekedési megismerése

ismeretek Bemutatás, gyakorlás, Applikációs képek, dramatikus játék, film, kerékpár tablókészítés, plakátkészítés,, projektmódszer alkalmazása, közlekedési délután. Egészséges életkörülmények Tapasztalatszerzés, igényeinek kialakítása kiállítás, kooperatív technikák alkalmazása. Egészséges életmódra nevelés. DÖKvetélkedő, Feladatlap, film filmvetítés, projektmódszer alkalmazása,

23


Feladatok 1-4 évf.

Szükséges eszközök

Módszerek

Szakkörök: közlekedési ismeretek Jankó hét

Tanórai 5. évfolyam Oszt. főnöki

Technika

6. évf. Oszt. főnöki

Technika


Az egészség értékének tudatosítása. Veszélyes anyagok, helyzetek megismerése. Személyes biztonság, jogok, kötelezettségek megismerése. Az ember legfontosabb szükségleteinek, és alapvető higiéniai szabályainak megismerése. A tanulók helyes szemléletformálása az egészséges életmódról és táplálkozásról.

Önismeret: hogyan változom, fejlődöm? Pozitív én bemutatása a társadalomnak. Életrend, életritmus ismerése, egészségmegőrző szokások kialakítása A következetes és rendszeres testápolás igényeinek kialakítása. Egyszerű ételek elkészítésének elsajátítása. Konyhai és étel higiénés szabályok elsajátítása E témakörök megismerésével felkészítjük a tanulókat az egészséges életvitelre, annak megtartására, a harmonikus élet értékként való elfogadására.

Egészséget károsító szokások veszélyei, kritikus helyzetek és döntések. Visszautasítási technikák és a helyes döntéshozatal megismerése. A nemet mondás

Előadás, dramatikus Film, házirend játék projektmódszer alkalmazása,

Alkati jellemzők mérése, beszélgetés, napi és heti étrendek összeállítása. Gyümölcssaláta készítése, egyszerűbb ételek és italok készítése.

Videofilmrészletek, szakácskönyvek, élelmiszerek gyümölcsök.

Életjelenségek Képek változásainak megfigyelése, saját tapasztalatok megbeszélése, dramatikus gyakorlatok. Öltözködési módok megbeszélése. Egyszerű ételek elkészítése. Divatlapok Ételkészítés közben a szabályok megbeszélése. Élelmiszerek,

konyhai eszközök.

Bemutatás, dramatikus Film játékok. kooperatív technikák alkalmazása.

24


Feladatok


Módszerek

módjainak megismerése

Technika

Biológia


Technika

Biológia

A környezetbarát kertművelés és az egészségmegőrzés közötti összefüggés felismerése. A kellemes közérzet feltételeinek megismerése. Az egészséges táplálkozási szokások alkalmazása.

Képek, szakkönyvek megfigyelése, kiselőadás. Mérések a lakásban, megfigyelések előre megadott A természet és az ember szempontok szerint. kapcsolata, természet és Saláták készítése. környezet védelem közötti összefüggések felismerés. A Kiselőadás, interjú, civilizáció káros olvasmány-feldolgozás. következményeinek megismerése.

Képek szakkönyvek mérő eszközök, meteorológiai adatok, mélyhűtött termékek.

Barátság- párkapcsolat, a tanulók felkészítése a felelős felnőtté válásra.

Beszélgetés, dramatikus játékok, projektmódszer alkalmazása

Film

Személyi higiénia szabályainak elsajátítása, bőrápolás, ruhatisztítás legfontosabb szabályai. Az egészséges táplálkozás konyhatechnikai berendezések megismerése.

Textil kezelési szimbólumok tanulmányozása, folttisztítási módszerek megismerése, kozmetikumok bemutatása. Konyhatechnikai berendezések használata.

Tankönyv, szakkönyvek, kozmetikumok, modern konyhatechnikai eszközök.

Film, szakkönyvek, tankönyv

Kiselőadás, interjú, Az óra keretén belüli témakörök: életjelenségek, Folyóiratok,  bőr, haj, a köröm testfelépítés megfigyelése, kooperatív könyvek, képek, egészsége technikák alkalmazása. modell, applikációs  vázrendszer egészsége

25


Feladatok

Módszerek



egészséges étrend, étkezési szokások keringési rendszer egészsége  kiválasztó rendszer egészsége  szexuális viselkedés  idegrendszer egészsége  fertőző betegségek kialakítása, elsősegélynyújtás E témakörök feldolgozásával felkészítjük a tanulókat az egészséges életvitelre és annak megtartására. 9-12. évfolyam Oszt. főnöki

Biológia

Párkapcsolat, a tanulók Beszélgetés, témahét és felkészítése a szülői szerepre, projektmódszer felelős felnőtté válásra, nemek alkalmazása közötti kapcsolatok, magatartásformák alakítása

Családi életre, társsá, szülővé nevelés  nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok, szexuális kultúra  a család funkciója, jelentősége a szocializációban  családtípusok, a szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás)  konfliktusok, válságok a családban, feloldási lehetőségek Függőséghez vezető motívumok

Kiselőadás, interjú, életjelenségek, testfelépítés megfigyelése, kooperatív technikák alkalmazása.

Szükséges eszközök készlet, transzparens, film.

Filmélmény feldolgozása

Folyóiratok, könyvek, képek, modell, applikációs készlet, transzparens, film.

26


Feladatok

Módszerek


feltárása illetve szokások megelőzése  egészségkárosító élvezeti szerek mértéktelen fogyasztása, serkentők, nyugtatók, drogok, szenvedélybetegségek  a függőség egészségkárosító következményei  fertőző betegségek kialakulása, elsősegélynyújtás E témakörök feldolgozásával felkészítjük a tanulókat az egészséges életvitelre és annak megtartására. 1.3.1 Mindennapos testnevelés Erőforrásaink: A tornaterem és a tornaszobák 700 – 2000 óráig az iskola tanulóifjúságát szolgálják. Az iskola betonozott pályáján szabadtéri kézilabda, - kosárlabda és futballpálya, futásra, görkorcsolyázásra alkalmas területek. Testmozgásra használhatjuk az iskola füves udvarait (lányudvar, fiúudvar) is. A sportfoglalkozásokhoz (kötelező és szabadon választott) az iskolán kívüli városi sportlétesítményeket is használjuk. A sportuszodát az egész tanév folyamán használjuk testnevelés órákon és délutáni úszószakkörön. A mindennapos testedzést végző testnevelő tanárok munkáját segíti a mozgásfejlesztés ellátását szolgáló utazó SZIT, Ayres-terepeuta, aki 2-4 fős csoportokban egyéni fejlesztési terv alapján speciális mozgásfejlesztő eszközökkel végezi az alapozó terápiát, javítja a gyermekek mozgáskoordinációját. A napközis csoportvezetők is végeznek játékos mozgásfejlesztést. Diákjaink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, az 1-12. évfolyamokon. 2016-2017 tanévben heti öt órát az órarendbe iktatva osztálykeretben az alábbi módon szervezzük:  a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott sportágban heti 1-1 órás sportköri foglalkozást is biztosítunk  a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történő részvétellel, a választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza

27




a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával legfeljebb heti 2 óra alól mentesülhet az iskolai testnevelés óra alól  a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2-2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is nem vehetnek részt. 2015 szeptemberétől minden testnevelés óra órarendbe iktatva kerül megszervezésre. Az öt testnevelés órából hetente 1 úszás órán vesz részt minden tanuló. Sportköreink minimálisan minimum heti 1-1 óra időtartamban biztosítanak testedzési lehetőséget diákjaink számára. A sportfoglalkozások megtartásához szükséges óraszámot a kötelező órák keretéből is biztosíthatjuk. Biztosítjuk sportköreink számára az országos és a megyei, valamint a városi sportversenyeken, a diákolimpián történő részvétel feltételeit. Lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, hogy a mindennapos testnevelés követelményeit diáksportkörünkben teljesítsék. A jelentkezések alapján a sportköri foglalkozást választó diákok számára a heti foglalkozás kötelező a megadott időtartamban. A testnevelés órákon eddig is nagy gondot fordítottunk a szakszerű bemelegítésre, a keringésfokozó blokkra, a megfelelő légző rendszeri terhelésre, s a tantervben előírt anyagok mellett az órák végén mindig szakítottunk időt az örömteli játékra. Minden testnevelési órának része a gimnasztika, benne a légző torna és a tartásjavító torna. A gyógytestnevelést városunkban iskolánk képzett szakembere látja el, a könnyített testnevelésben részesülők differenciált egészségfejlesztő testmozgásáról testnevelőink a testnevelés órákon gondoskodnak. Tanórán kívüli testnevelés színterei: a)

Alsó tagozaton A tanítók és az egyéb délutáni foglalkozást vezetők az egészséges testtartás, légzés, és keringés érdekében naponta igyekeznek megmozgatni csoportjaikat. Célunk: a tanórákon szellemi koncentrációban elfáradt gyerekek felfrissítése, fizikai aktivitásuk fokozása, az örömteli közös játék biztosítása. A csoportkohézió nő az együtt végzett mozgás révén. A tanulók együttműködése, együttdolgozása fejlődik a tanórán kívül végzett tevékenységben is. A különböző mozgáskészségű és aktivitású gyerekek segítik, motiválják egymást a foglalkozás során, mellyel toleranciájuk is nő.

b) A felső tagozaton és a gimnáziumban a mindennapos testnevelés délutáni tömegsport órákon történik. Az intézményben az iskolai diáksportkörnek - a magántanulók kivételével minden tanuló tagja. Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a diáksportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben a diáksportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője. 28


c) Sportolási lehetőségek az iskolai diáksportkörben: Intézményünk a Jankó János Általános Iskola és Gimnázium Diáksportkörrel történt megegyezés alapján hét diákszakosztály működését támogatja igény szerint az alábbi lehetőségek közül:  asztalitenisz sportkör  floorball sportkör  kispályás labdarúgás  röplabda sportkör  kosárlabda sportkör  szertorna szakkör  úszó szakkör Saját sportköreinken kívül együttműködünk a városban működő asztalitenisz, labdarúgó és úszó szakosztályokkal. Rendszeresen szervezünk, kerékpártúrát közvetlen környezetünk természeti és kulturális értékeinek felkeresésére. Iskolai kirándulások alkalmával távolabbi régiók megismerése, hegymászás, barlang túrák stb. A tömegsport egészség-, és személyiségfejlesztő hatását még tovább erősítik a sportversenyek, melyeknek hagyománya van iskolánkban. 

Házibajnokság, játékos sportvetélkedők A választott sportkörök évente házibajnokságot, játékos sportvetélkedőt szerveznek sportágukban.

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg a gyermekvédelmi felelős és védőnő közreműködésével összeállított tematika alapján. Tanulóink felmenő rendszerben 5. osztálytól vesznek részt a foglalkozásokon. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:  Megismerkedni az alapvető elsősegély-nyújtási technikákkal  Célszerű alkalmazása enyhe balesetek alkalmával  Biztonság kialakítása az alkalmazási technikák megvalósításában

29


Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Elsősegély-szakkör keretében b) Versenyeztetési helyzetek megteremtésével c) Más elsősegély-nyújtó csapatokkal együttműködés d) Mentőállomásokkal való együttműködés A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

1.4

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Ennek során sajátítják el a tanulók a közösség demokratikus működésének általános szabályait. 1.4.1 A közösségfejlesztés fő területei    

Tanórák: szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák, csoportos oktatási forma a jellemző. Tanórán kívüli foglalkozások: napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulások, iskolai sportkör, versenyek, bemutató foglalkozások. Diák-önkormányzati munka. Szabadidős tevékenységek.

Mind a négy területnek tevékenyen hozzá kell járulnia az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához:  véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,  a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),  a másság elfogadásához,  az együttérző magatartás kialakulásához,  a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. 1.4.2 A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok A tanórán résztvevő tanulók egy osztályközösség/csoport tagjai. Célunk olyan valódi közösséget formálni, amely képes a közös cél érdekében a közös értékrend elfogadására, és az iskola szervezett keretein (tanórák) belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. E cél megvalósítása érdekében feladatunk:       

a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, a tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével, a tanulók kezdeményezéseinek segítése, a közvetlen tapasztalatszerzés segítése, a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítésével), a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése, a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés, különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, versenyek stb.) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. 30


Tagozati vagy osztály keretben rendezendő ünnepélyek / rendezvények A) B) C) D) E) F)

Mikulás (december 6.) Szalagavató ünnepély (január vége) Farsang (február) Kommunista diktatúra áldozatainak emlékéről (február 25.) Holokaluszt áldozatainak emlékéről (április 16.) Anyák napja

1.4.3 Az egyéb tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai A tanórán kívüli foglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladatok:  Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére, ellenőrzésére.  Átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését.  Ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek.  Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Működésüket, céljukat, feladatukat az alapszabályzatuk tartalmazza.  A sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.  A tanulmányi kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését. A tanulmányi kirándulás önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. 

Tanévenként pályázunk az Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek pályázati felhívására valamint Együttműködés gimnáziumok között pályázati felhívására. Nyertes pályázatok megvalósítása esetén a kirándulásokkal kapcsolatban előkészítő és értékelő órákat szervezünk az utazó diákoknak. Nemzeti összetartozás – Határtalanul! című témanapot valósítunk meg, amelyet egy teljes tanítási nap időtartamban teljesítünk.

Egész napos nevelés és oktatás (1-4. évfolyamok „a” osztályai számára) Az oktatás megszervezése a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban - melyben a tanulók elsajátítják az új ismereteket, tananyagot, és a következő tanítási napra is felkészülnek- a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások, a mindnapos testedzés foglalkozási időkeretben történik.

31


Ez az oktatási forma megkönnyíti a gyermekek beilleszkedését az iskolába, a délutáni szabadidőprogramokat a gyermekek és a szülők időbeosztásához, igényéhez igazítják, a szakkörök is szerves részét képezik a délutáni foglalkozásoknak. Kevésbé megterhelő a gyerekek számára, mint a hagyományos délelőtti oktatás. Egész napos oktatás esetében a gyermek egész napos nevelése történik, a tanítási órák és a szabadidő összefüggő rendszert alkot. A tanulás és a szabadidő váltakoznak, szem előtt tartva ezzel a gyermekek terhelhetőségét.  A két tanító között egyenlően oszlanak meg a feladatok minden esetben két tanító váltja egymást, a tanórákon, a szabadidős foglalkozásokon és az önálló tanuláson is.  Az egész napos nevelés keretei között házi feladat adásának nincs helye mivel a tanuló az egész napos felkészítés során készül fel a következő tanítási napokra. A tanítási órák megosztása: 

A délelőtt és a délután folyamán két –két tanítási órát kell tartani, s a közötte lévő szabadidő idő eltöltésének számtalan lehetősége biztosított a gyerekeknek. Két pedagógus foglalkoztatása szükséges a feladat elvégzéséhez.

A gyermekeknek lehetőségük van beszélgetni problémájukról, nem olyan kötött és rideg az órarend, illetve a napirend. Az osztályfőnökök értesülhetnek miden gondról, bajról, késésről, megfigyelhetik a diákokat a szabadidős tevékenységek eltöltése közben is-így jobban megismerve a tanulókat, a nevelésük is hatékonyabbá válhat. A szabadidőben végezhető tevékenységek között vannak a mozgást számos formája, könyvtárlátogatás, zenehallgatás, játékok, és más kreatív foglalkozások. Az egész napos 8 órától délután 16-ig foglalkoztatjuk a gyermekeket, táskájukat a könyvekkel, munkafüzetekkel csak hétvégén viszik haza, hogy a szülő is lássa, hogyan haladnak az gyerekek. Ez az oktatási forma kedvező szervezeti feltételt biztosít a tanulmányi munka hatékonyabb irányításához:  Az óvodai életrend szerves folytatásává válik. (Megkönnyíti az óvoda és az iskola közötti zökkenőmentes átmenetet.)  Egyenletes megterhelést nyújt. (Az egyéni fejlesztésen és a tehetséggondozáson van a hangsúly.)  A gyermekek tevékenykedtetésén alapuló, egész nap kedvező pedagógiai hatást nyújtó munkarend kialakítása válik lehetővé.  A tanítás, a tanulás, az aktív pihenés, a szabadidős tevékenységek célszerűen váltogatják egymást.  Meghitt viszony alakul ki a pedagógus és a tanuló között. ( A szülőkkel szoros és harmonikus együttműködésre törekszünk.)  Minden gyermek különböző, más fejlettségű más-más terület: így ennek megfelelően foglalkozunk velük

32




Az étkezések közül a tízórait és az uzsonnát nem kötelező, az ebédet kötelező igénybe venni.

Egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét. Az „egész napos” felkészítés keretei között otthoni tanulásra sincs szükség, házi feladat adásának nincs helye, tekintettel arra, hogy a tanuló az egész napos felkészítés során készül fel a következő tanítási napokra. A gyermek hét közben nem viszi haza a táskáját, ami igencsak kedvező. A munkavállaló szülők szánára nagy segítséget jelenthet, ha gyermekeik – hasonlóan az óvodához - egész nap a biztonságos iskolában maradatnak. A napközi otthoni és tanulószobai nevelés Napközi otthon (1-4. évfolyamok „b” osztályai, 5-6. évfolyamok számára) Tanulószoba (7-8. évfolyamok tanulói számára)  Céljai – az általános iskolai nevelés-oktatás céljának megvalósítása; a családi nevelés részbeni pótlása; szocializáció és a pozitív irányú személyiségformálás; gyermekvédelmi és szociális funkció betöltése  Feladatok:  értelmi nevelés; hátrányos helyzetű tanulók fejlődésének segítése; tanulási zavarok megoldása; tanulmányi előmenetel segítése; az ismeretek felhasználása és alkalmazása; az aktivitás és kreativitás erősítése; erkölcsi nevelés; a szabadidő kulturált eltöltésére nevelés; egészséges életmód megalapozása  Az otthonosság megteremtése a napközi otthonban – pszichés légkör; tárgyidologi feltételek  A szabadidő – elősegíti a személyiségfejlődést; biztosítja a pihenést, a szórakozást, a játékot, a művelődést  A szabadidő tevékenységek biztosítsák a tevékenységek szabad megválasztását; oldják a napi tevékenységek okozta feszültségeket; kielégítsék az egyéni érdeklődést; segítsék a tehetségek fejlődését; biztosítsanak szervezeti kereteket az egyéni neveléshez  Aktív tanulás-művelődés – szakkörök, versenyek, pályázatok, művészeti tevékenységek  Sportolási és testedzési alkalmak  A tanulási környezet kialakítása – megfelelő tér; világítás, szellőztetés; a tanulási környezet gazdagítása, tompítása, szűkítése, tágítása, egyszerűsítése Iskolai keretben rendezendő ünnepélyek / rendezvények A) B) C) D) E)

Tanévnyitó ünnepély (június) Az aradi vértanúk napján megemlékezés (október 6.) Nemzeti ünnep (október 23.) Karácsony (december 21-22.) Nemzeti ünnep (március 15.)

33


F) G) H) I) J) K)

Jankó bál-jótékonysági rendezvény Jankó-napok (április első hete) Város napja (április 24.) Ballagás (május, június) Családi nap, gyermeknap (május, június) Tanévzáró ünnepély (június)

1.4.4 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Iskolánk diákönkormányzata alulról építkező közösségi szervezet, amelynek tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolai demokrácia működésének egyik fontos színtere. Feladatok: 

Olyan közös érdekeken alapuló közös konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak.  A kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése.  Az iskola közösségi életének szervezése  A régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése.  Olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes élményeket keltenek a közösség tagjaiban, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség.  A közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése.  A tanulók segítése jogaik gyakorlásában és képviseletük.  Olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire. 1.4.5 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A szabadidős tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. Feladatok:      

Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal. Olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé teszik kulturális örökségünket. A csoporton belüli kapcsolatok erősítése. A csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak elfogadása, az együttműködés megalapozása, fejlesztése. A tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés. A tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön.

34


Olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására.

1.5

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.                       

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában 1-4 évre, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

35


    

     

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A sajátos nevelési igényű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység, valamint a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelése-integrált oktatásuk. Abban a kérdésben, hogy a tanuló sajátos nevelési igényű (SNI) vagy beilleszkedési-, tanulási-, magatartási (BTM) nehézséggel küzd, jogszabályban megállapított munkamegosztás szerint a TKVSZRB illetve a Nevelési Tanácsadó dönt. Sajátos nevelési igényűnek minősül minden olyan tanuló, akinek a szakértői és rehabilitációs bizottság megállapította a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességét. Függetlenül attól, hogy organikus okokra visszavezethető vagy vissza nem vezethető okok miatt alakult ki a tanuló rendellenessége, meghatározott ellátásra (tankönyvtámogatás), habilitációs, rehabilitációs fejlesztésre jogosult. A megismerési funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető és nem visszavezethető súlyos és tartós rendellenességével küzdő tanulók a TKVSZRB szakvéleménye alapján rehabilitációs célú órakeret terhére sérülés specifikus ellátásra, fejlesztésre jogosult. Integrált iskolai oktatásuk eltérő (speciális) tanterv-, illetve fejlesztésük egyéni fejlesztési terv alapján történik. A tervezéskor tekintettel kell lennünk a diagnózisban megállapított hiányosságokra, rendellenességekre, fejlődési ütemükre. Szakember szükségletük gyógypedagógus, gyógypedagógus/terapeuta illetve sérülés specifikus szakemberek.(mozgásfejlesztő- beszédfejlesztő tanár, logopédus, szociálpedagógus, mentálhigiénés tanár, pszichológus).

36


A Szakértői Bizottság ellenőrzi a sajátos nevelési igényűnek minősített tanulók fejlődését (kontroll vizsgálatok), rehabilitációs foglalkozatásának eredményességét, az integrált oktatás feltételeit (személyi és tárgyi) valamint az által kiadott szakvéleményekben megjelölt fejlesztési területek és tantárgyi mentesítések megvalósulását. A nevelési tanácsadó gyógypedagógiai és pszichológiai módszerek beépítésével, pedagógiai konzultációkkal, esetmegbeszéléssel, nevelési tanácsadással segíti a sajátos nevelési igényű tanulók integrált iskolai oktatásának megvalósítását. A beilleszkedési-, tanulási-, magatartási nehézséggel küzdő tanulók esetében organikus okra visszavezethető fejlődési eltérés nem mutatható ki, a tünetek kevésbé súlyosak és a fejlesztési szükséglet rövidebb időtartamú. Az iskolai eredménytelenség azonban kifejezett. A korai felismerés és vizsgálat a nevelési tanácsadó feladata. Az általuk készített szakvélemény az egyéni fejlesztési terv alapja. Felzárkóztató fejlesztésük differenciáló pedagógiai megsegítéssel, egyéni haladási tempó meghatározásával és egyéni fejlesztési terv alapján történő fejlesztéssel valósul meg. Szakember szükséglet: fejlesztő pedagógus, speciális végzettségű tanító, tanár, logopédus, szociálpedagógus, mentálhigiénés tanár, pszichológus). A nevelési tanácsadó a gondozásába tartózó tanulók körében kontroll vizsgálatok útján követi a fejlesztés eredményességet és meghatározza további szükségességét. A BTM nehézséggel küzdő tanulók szakvéleményben rögzített fejlesztési tervének megvalósulást, személyi és tárgyi feltételeit évente ellenőzi és a tapasztalatok összegzésével segíti az iskolát a felzárkóztató feladatának megvalósításában. Célunk Inkluzív iskola megvalósítása a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink felzárkóztatása az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő tanítási program alkalmazása révén. Olyan nevelési és oktatási gyakorlat megvalósítása, amelynek eredményeképpen a pedagógiai hátrányt szenvedő tanulóink fejlődésbeli elmaradása csökken, segítve őket ezzel a továbbtanulásukban. A pedagógus, a gyermek és a szülő kölcsönös együttműködésén alapuló pedagógiai gyakorlatunk elfogadtatásával, a megfelelő szakemberek bevonásával iskolánk elismertségének fokozása. Feladataink 

A speciális nevelési igényű tanulók időbeni felismerése, vizsgálata, a diagnózisnak és szakértői javaslatnak megfelelő fejlesztési terv készítése.  A feltárt okok megszüntetése egyéni bánásmód, a fokozatosság, a motiváció elve alkalmazásával, valamint az időbeli korlátok oldásával.  Az eltérő fejlődési ütemű és fejlettségi szintű tanulókhoz differenciáló eljárással, megfelelő időkerettel kell alkalmazkodni.  A tanulás optimális feltételeinek megteremtése, a tanulók tanulási szokásainak felmérése, a helyes tanulási szokások és technikák elsajátíttatása.  Az önértékelés fejlesztése.  A pozitív magatartási jegyek megerősítése. 37






 

Fokozott kapcsolattartás a szülőkkel és a szakemberekkel (konzultáció, esetmegbeszélés). A szülők részére olyan támogatás biztosítása, amely a kapcsolattartást segíti a támogatott tanuló érdekében, hozzáférhetővé téve számára az iskolapszichológiai szolgáltatást. A tanulók megértésén, támogatásán alapuló pedagógusi viselkedés előtérbe helyezése, a szorongást keltő pedagógusi magatartás elutasítása. A beilleszkedés, a sikeresség segítése. A másság helyes kezelése. A pedagógus, a tanulótársak, a szülő elfogadó magatartása. Az osztályok, csoportok szervezésekor kettőnek számítanak azok, akik beszédfogyatékosok, enyhe értelmi fogyatékosok, sajátos nevelési igényűnek minősültek. Háromnak csak az ennél súlyosabb állapotú tanulók számítanak (testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozott fogyatékos)

Az ellátás lépései Felismerés  Módszerek: szűrő vizsgálatok, megfigyelés, dokumentumelemzés, pedagógiai mérés, konzultáció a szülővel, az óvónővel, Nevelési Tanácsadóval, tanítóval, fejlesztőkkel, a tanulói szokások felmérése.  Színtér meghatározás (előkészítő jelleg, szakértői biz. vizsgálata szükséges)  Felelősök meghatározása (osztálytanító, fejlesztők, családgondozó, gyermekvédelmi felelős) Fejlesztés  Módszerek: gyógypedagógiai módszertan alkalmazásával differenciáló felzárkóztatás, rehabilitáció, csoportos kognitív, beszéd - vagy mozgásfejlesztés, képességkibontakoztató foglalkozás, pszichológiai gondozás.  Fejlesztésbe vontak: szakvéleménnyel rendelkező tanulók.  Szintér meghatározás: integráltan, egyénileg vagy kiscsoportban és a napköziben; tanítási órán és tanórán kívül.  Felelősök meghatározása: igazgató, pszichológus, gyógypedagógus.  Ellenőrzés: DIFER, pedagógiai mérés, kontroll vizsgálat.  Értékelés: mentesítés, egyéni haladási ütem figyelembe vétele. A bevezető, kezdő szakaszban az egyéni fejlesztés az érzékelési tapasztalás, a tárgyakkal történő manipulálás, a késleltetett haladási tempó alkalmazásával történik. Az alapozó, fejlesztő szakaszban előtérbe kerül a sokoldalú megismerés módszere, a szemléletes képi gondolkodás, a képzelő erő fejlesztése. A tanulási nehézséggel küzdő tanulók jellemzői  Egyenetlenül fejlett képességek.  Fejletlen kognitív képesség, határeseti intellektus.  Szociális, kulturális, és/vagy nyelvi hátrányok (környezeti ártalom).  Figyelemzavar és a koncentrációs képesség alacsony szintje.  Hiperaktivitás figyelemzavarral vagy anélkül.  Önértékelési és emocionális problémák.

38




Részképesség zavarok: a hosszú távú tanulási nehézségek: diszlexia, diszgráfia diszkalkúlia, súlyos beszédhibák,  Emocionális problémák. Beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók jellemzői  Egyenetlenül fejlett képességstruktúra.  Komplex bio - pszicho- szociális ártalmak.  Korai személyiségfejlődés sérülései.  Családi szocializáció zavarai: családi biztonság hiánya, elégtelen szülői nevelés, gyermekbántalmazás, családon kívüli nevelés.  Érzelmi – és indulati élet kontrolljának gyengesége.  Impulzuskontroll zavarai: hiperaktivitás és kényszeres viselkedések.  Pszichoszomatikus tünetek.  Alacsony tanulási motiváció- magas iskolai hiányzás.  Negatív énkép és az önbizalom hiánya.  Deviáns szubkulturális környezet, értékvesztés.  Empátia és reciprok kommunikációs készség fejletlensége.  Szélsőséges beilleszkedési zavarok: introvertált, visszahúzódó, szorongó, passzív, verbálisan nem kommunikáló; ellenséges, agresszív, opponáló magatartású tanulók.  Életkornak nem megfelelő nemi szerep- és viselkedés tanúsítása. Tevékenységek a tanulási problémák enyhítésére Egyéni fejlesztési tervek készítése.  Tanórai és tanórán kívüli (napközi) differenciált foglakoztatás, tantárgyi fejlesztés.  Egyéni haladási tempó meghatározása.  Kiscsoportos (3-4-fős) részképesség fejlesztés.  Első évfolyamon hangoztató-elemző-szótagoló olvasási tanítás: Meixner dyslexia reedukációs módszer alkalmazása.  Logopédiai ellátás (beszéd- és hangképzés fejlesztése, részképesség zavarok terápiája).  Nevelési tanácsadás, pszichoterápia, családterápia.  Szülő konzultáció- tanácsadás.  Mérések, kontroll vizsgálatok.  Pedagógus továbbképzéseken való részvétel.  Fejlesztő eszközök pályázati forrásból történő beszerzése. 1.6.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek E tevékenység első és egyben nagyon fontos fázisa, hogy minél előbb felismerjük a tehetségeket. Ehhez ismerni kell azokat a tulajdonságokat, amelyek a tehetségígéretre utalnak. Fontos tehát, hogy mi, pedagógusok ezen a területen is megfelelő pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel rendelkezzünk. A tehetséggondozás elvei:  Nevelő-oktató munkánkat a sokoldalú, sokszínű képességfejlesztés kell, hogy jellemezze, mert minél sokoldalúbb a képzés, annál többféle tehetség mutatkozik meg.

39


     

A kiemelkedő képességek, tehetségek korai felismerése kedvező hatást gyakorol a tehetségeses tanulók fejlődésére. A fejlesztés legyen komplex, ne csupán egy-egy képesség kibontakozását szolgálja. Az általános képzés és a speciális képességek fejlesztése egy időben történjék. A tehetséggondozás folyamatos, a teljes iskolai periódusra kiterjedő legyen. Érvényesüljön az egyéni bánásmód elve, legyen egyénre szabott. Igazodjon a gyermekek, a szülők igényeihez, és ehhez biztosítsuk a személyi és tárgyi feltételeket.

A megvalósítás módjai:  A tehetség korai felismerése (kreativitás, kíváncsiság, független gondolkodás).  Tanítási órákon: - a differenciálás módszerének alkalmazása - differenciált házi feladat adása - kooperatív technikák alkalmazása - projektmódszer alkalmazása  Tanítási órán kívül:  A tanulók igényei alapján változatos tematikájú, gazdagtevékenységi rendszerre épülő, sokszínű tapasztalati lehetőséget biztosító szakkörök működtetése.  Felkészítés tanulmányi versenyekre, sportversenyekre.  A tanulók pályáztatása versenyekre,  Minél több lehetőséget biztosítani a tehetséges gyerek számára, hogy versenyeken, egyéb szerepléseken próbálja ki rátermettségét. 1.6.3 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A felzárkóztatást, korrepetálást valamennyi rászoruló tanulónak biztosítanunk kell a továbbhaladás szempontjából. A felzárkóztatás elvei:      

Minden gyermekben van valami érték. Tanulási nehézségekkel küzdő, vagy a tanulásban valamilyen okból lemaradt tanulók minél előbbi kiszűrése. Érvényesüljön az egyéni bánásmód, a fokozatosság, a motiváció elve, a gyermek önmagához mért fejlődésének elismerése. A felzárkóztatásban biztosítani kell a folyamatosságot, rendszerességet. A felzárkóztatást jellemezze a tapintatosság, személyközpontúság, a probléma sokoldalú megközelítése, a hatékonyság. A felzárkóztatás során érjük el, hogy valamennyi tanuló képességeinek megfelelő tudásszintet érjen el, illetve teljesítse a tantervi minimumot.

A megvalósítás módja: 

A lemaradás lehetséges okainak feltárása, a hiányosságok felmérése.

40




Fejlesztő foglalkozások: személyre szabott, a tanuláshoz szükséges készségeket (logikai problémamegoldó, szóbeli és írásbeli készség stb.) fejlesztő feladatok megoldása.

Az egyéni fejlesztő program kidolgozásának menete: - Helyzet, dokumentációelemzés: minél hamarabb megismerni a tanuló és tanulói csoportok egyéniségét és szükségletüket. (tanulói munkák elemzése, a tanuló „előéletének” feltárása, konzultáció a tanulóval már foglalkozó kollégákkal, szülőkkel, szakemberekkel.) - Probléma gyökereinek feltárása, probléma megfogalmazás: megismerni és feltárni a megismerés során jelentkező hiányosságokat megkeresve azt a pontot ahol a hiányosság keletkezett. A probléma (hiányosság) lehetséges okai: - sérülés, - részképesség hiánya, - nevelési, művelődési hátrány, - az előzőek együttes jelenléte. Fejlesztés meghatározása: - pszichés funkciók, - gondolkodási művelet, - tevékenység területén. A fejlesztendő terület megjelölése, a fejlesztés tartalmának meghatározása, a követelmények kijelölése, fejlesztési terv készítése: annak eldöntése, hogy a fejlesztés színtere mi legyen (tanórai, tanórán kívüli, napközi, korrepetálás, stb. - döntés arról, hogy ki végezze a fejlesztést, (szakember: fejlesztő pedagógus, szaktanár, logopédus, pszichológus, stb.). Értékelés: folyamatos.  Kiscsoportos foglalkozások (korrepetálás, páros, csoportos foglalkozások).  Egyéni bánásmód, differenciálás a tanítási órákon, napköziben és a tanulószobai foglalkozásokon.  Együttműködés a családdal, a nevelési tanácsadóval. 1.6.4 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A BTM nehézséggel küzdő tanulók szakvéleményben rögzített fejlesztési tervének megvalósulást, személyi és tárgyi feltételeit évente ellenőzi és a tapasztalatok összegzésével segíti az iskolát a felzárkóztató feladatának megvalósításában. Célunk Inkluzív iskola megvalósítása a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink felzárkóztatása az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő tanítási program alkalmazása révén. Olyan nevelési és oktatási gyakorlat megvalósítása, amelynek eredményeképpen a pedagógiai hátrányt szenvedő tanulóink fejlődésbeli elmaradása csökken, segítve őket ezzel a továbbtanulásukban.

41


A pedagógus, a gyermek és a szülő kölcsönös együttműködésén alapuló pedagógiai gyakorlatunk elfogadtatásával, a megfelelő szakemberek bevonásával iskolánk elismertségének fokozása. Feladataink       



 

A speciális nevelési igényű tanulók időbeni felismerése, vizsgálata, a diagnózisnak és szakértői javaslatnak megfelelő fejlesztési terv készítése. A feltárt okok megszüntetése egyéni bánásmód, a fokozatosság, a motiváció elve alkalmazásával, valamint az időbeli korlátok oldásával. Az eltérő fejlődési ütemű és fejlettségi szintű tanulókhoz differenciáló eljárással, megfelelő időkerettel kell alkalmazkodni. A tanulás optimális feltételeinek megteremtése, a tanulók tanulási szokásainak felmérése, a helyes tanulási szokások és technikák elsajátíttatása. Az önértékelés fejlesztése. A pozitív magatartási jegyek megerősítése. Fokozott kapcsolattartás a szülőkkel és a szakemberekkel (konzultáció, esetmegbeszélés). A szülők részére olyan támogatás biztosítása, amely a kapcsolattartást segíti a támogatott tanuló érdekében, hozzáférhetővé téve számára az iskolapszichológiai szolgáltatást. A tanulók megértésén, támogatásán alapuló pedagógusi viselkedés előtérbe helyezése, a szorongást keltő pedagógusi magatartás elutasítása. A beilleszkedés, a sikeresség segítése. A másság helyes kezelése. A pedagógus, a tanulótársak, a szülő elfogadó magatartása. Az osztályok, csoportok szervezésekor kettőnek számítanak azok, akik beszédfogyatékosok, enyhe értelmi fogyatékosok, sajátos nevelési igényűnek minősültek. Háromnak csak az ennél súlyosabb állapotú tanulók számítanak (testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozott fogyatékos)

1.6.5 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési oktatási intézményünk pedagógiai tevékenységéhez. Összefügg azzal, hogy az iskolánkban olyan légkört kell kialakítanunk, amely eleve kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyerek, bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. Ez alatt a közoktatási törvény 11. § (1) h) pontjának betartását értjük, amely a tanulók vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságának tiszteletben tartását fogalmazza meg. A veszélyeztetettség meghatározása, jellemzői: Veszélyeztetett gyermekek, akik testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja. Kialakulásához vezető tényezők a családjára, szűkebb társadalmi környezetére jellemző elhanyagoló nevelés, gondozás, valamint a családban a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). Következménye lehet a gyermekeknél is meglévő deviáns magatartási formák kialakulása, negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, alkoholizálás, kábítószerélvezet.

42


A gyermek- és ifjúságvédelem elvei:  a gyermek alapvető jogainak (szociális, egészségügyi), testi, lelki és szellemi fejlődésének biztosítása,  a megítélés etnikai hovatartozástól független,  nagy hangsúlyt fektetünk a megelőzésre,  tevékenységünket a folyamatosság, a rendszeresség, a bizalom kell, hogy jellemezze Feladatok:  Biztosítsuk minden gyermek részére a fejlődéshez szükséges - feltételeket, - lehetőségeket – a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához.  Folyamatos, rendszeres kapcsolattartás a családdal, a szülőkkel,  Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős együttműködése az ez irányú társadalmi szervekkel,  A tanulót veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása, megszüntetése: - nyilvántartásba vétel, - a hátrányos, illetve veszélyeztetettség típusának, súlyosságának mérlegelése - Szakemberek bevonása a veszélyeztetett gyermekek életesélyeinek fejlődési lehetőségeinek javítása érdekében. - Szabadidős tevékenységek szervezése – hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása (könyvtárak, művelődési házak, táborozás) Szociális ellátások számbavétele, (étkeztetés, tankönyvvásárlási támogatás, segélyek). - Felzárkóztató programok, korrepetálás szervezése – az indulási hátrányok csökkentésére. A gyermek és ifjúságvédelmi felelősök feladata: Az iskolában működő felelősök tanári diplomával és szociálpedagógus illetve gyermekvédelmi képzettséggel rendelkeznek. Pedagógus munkakörben, órakedvezménnyel dolgoznak jelenleg. Felmérik és nyilvántartják a veszélyeztetett tanulókat  Szükség esetén családot látogatnak  Fogadó óráikat jól látható helyen közzé teszik  A gyermekvédelemmel foglalkozó intézmények és szakemberek elérhetőségéről tájékoztatást adnak a szülőknek és a tanulóknak.  Az átmenetileg nehéz helyzetbe került családok részére kezdeményezik fizetési kötelezettségeik egyszeri átvállalását, anyagi veszélyeztetettség esetén a települési önkormányzattól kérnek nevelési támogatást.  Közreműködnek a szabadidős és egészség nevelési, drogmegelőzési programok szervezésében.  Intézkednek a veszélyeztetettség feltárásának folyamatában.  A tanulóval szembeni fegyelmi ügyben meghívják a családsegítő szolgálat vagy a gyámhatóság illetékes szakemberét a fegyelmi tárgyalásra.  Tankönyv vagy tanszer hiányosság esetén, tartozás esetén eseti segélyezés elindítása.  Intézkedés szemüveg beszerzése ügyében.

43


 

A normatív étkezési támogatás és a kiegészítő családi pótlékra való jogosultság ellenőrzése. Védelembe vétel kezdeményezése.

Kapcsolatot tartanak: 

A tanulók családjával, az osztálytanítókkal, az osztályfőnökökkel, a roma koordinátorokkal.  A gyermekjóléti szolgálattal és a gyámhatósággal.  A polgármesteri hivatal szabálysértési előadójával, a rendőrséggel, az ÁNTSZ-szel. A támogatás jelenlegi formái:  A gyermekjóléti szolgálat segítségével eljuttatni a tanulót szakorvosi vizsgálatokra, a szakértői- bizottsághoz. Részletes feladatkörüket az iskolai a munkaköri leírás tartalmazza. 1.6.6

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Iskolánkban sajnos évről évre nő a munkanélküli szülők gyermekeinek, illetve az egyre nehezebb körülmények között élő tanulók száma. A mélyszegénységi szint egyre több családot érint. Hátrányos helyzetű gyermekeknek tekintjük azokat, akiknek alapvető szükségletkielégítési lehetőségei korlátozottak. Családjuk szűkebb társadalmi környezetük az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális, kulturális téren. Családi körülményeik miatt a jegyző védelembe vette a tanulókat, és rendszeres gyermekvédelmi jogosultságukat megállapította, segítve ezzel a szülő gyermeke nevelésével kapcsolatos kötelezettségeit. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulóra vonatkozóan a jegyző a szülői nyilatkozat alapján állapíthatja meg a jogosultságot, ha a hátrányosság mellett a szülők iskolázatlansága a tanköteles korba lépéskor nem megfelelő (nyolcadik évfolyamnál nem több). Kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelmi, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. Következménye lehet a tanuló esélyegyenlőtlensége. Célunk: Segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek vagy halmozottan hátrányos helyzetűek.  családi mikrokörnyezetből adódóan hátrányos helyzetűek,  családon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek,  iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek, csonka családban felnövő gyermekek, (elvált szülők, árva, félárva gyerekek),  munkanélküli szülők gyermekei  átmenetileg hátrányos helyzetűek  áttelepült, beköltözött (új) tanulók  tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják:

44


           

napközis és tanulószobai foglalkozások szervezése, iskolaotthonos ellátás motiválás arra, hogy a tanulók minél többen vegyék igénybe a napközis és tanulószobai ellátást, a tehetséggondozó szakköröket kompetencia-alapú oktatás, kooperatív technikák, projekttanítás, drámapedagógiai módszerekkel csoportos (páros munka) formában önismereti csoportok létrehozása (működtetése) drog- és bűnmegelőzési programok pályaorientációs tevékenység ösztöndíj és mentorálás biztosítása táborozási, kirándulási lehetőségek biztosítása a tankönyvtámogatás és étkezési támogatás biztosítása együttműködés a szociális szolgáltató központtal, a Nevelési Tanácsadóval rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, családlátogatás pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon.

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A diákönkormányzat döntési jogkörét csak a nevelőtestület véleményének kikérésével gyakorolhatja. A nevelőtestület véleményét - a döntést igénylő ügyben - a diák-önkormányzati ülés előtt legalább 15 nappal ki kell kérni. A nevelőtestület véleményezési jogával a diák-önkormányzati ülés megkezdéséig, illetve magán az ülésen élhet. (A nevelőtestület véleménye a diákönkormányzat döntésére nézve nem kötelező.) A diákönkormányzat joga, hogy döntsön: - saját működéséről, - a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, - hatáskörei gyakorlásáról, - egy tanítás nélküli munkanap programjáról, - a diák-önkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanuló vezetőjének, munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat - a fentieken túl - dönthet: - munkatervének elfogadásáról, - tisztségviselőinek megválasztásáról, - külső segítők felkéréséről, - szövetségekhez való csatlakozásról. További jogok és kötelességek, a működés elvei a Diák-önkormányzati SzMSz-ben részletezve. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A családot pedagógiai partnerként ismerjük el. A család az elsődleges szocializáció színtere. Erre épül a másodlagos, harmadlagos szocializáció, mint például az iskolai nevelés. Az iskolai nevelés tervezése során szervesen kapcsolódnunk kell a családéhoz, figyelembe vesszük annak hatásait, építünk rá, megerősítjük vagy korrigáljuk azt.

45


Iskolánk, mint nevelő-oktató intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés  alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség,  megvalósulási formái: - a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység,  feltétele: - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség  eredménye: - a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Az együttműködés formái: A nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el a szülők részéről:  aktív részvétel az iskolai rendezvényeken,  őszinte véleménynyilvánítást,  együttműködő magatartást,  nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását,  a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését,  érdeklődő, segítő hozzáállást  szponzori segítségnyújtást. Iskolánk a gyermekek neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja:  rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanulók előmeneteléről, magatartásáról,  előre tervezett szülőértekezletek (osztály, pályaválasztási, leendő elsősök és ötödikesek szüleinek tájékoztatója, SZMK választmányi szülőértekezletek),  rendkívüli szülői értekezletek  családlátogatás,  fogadóórák,  nyílt napok, nyílt órák szervezése,  pályaválasztási tanácsadás,  közös kirándulások,  iskolai rendezvények, melyekre a szülők meghívottak (évnyitó, évzáró ünnepségek, ballagás, farsang, anyák napi ünnepségek, Jankó napi rendezvény, jótékonysági bál)  A Szülői Szervezet tisztségviselői évenként kerülnek megválasztásra. Az időközben kiváló szülőket következő év szeptemberében pótoljuk. A szervezet elnökét és vezetőségét az osztályfőnökök és a szülők javaslata alapján az igazgató által megtartott összevont szülői értekezlet választja meg. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei:  Előzetes megbeszélés után a szülő bármely tanórán részt vehet.  Tanórát/foglalkozást vezethet, a szülők bemutatkozhatnak valamilyen ismerettel, „produkcióval”. 46




Projektjeink és témaheteink megvalósításában aktívan részt vállalhatnak.

Előadások szervezése szülők részére:  logopédus  nevelési tanácsadó  pszichológus  egészségügyi szakember (orvos, védőnő) meghívásával. 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9.1 Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a Házirend A melléklete tartalmazza. 1.9.2 A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje Tanulmányok alatti vizsga A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani (20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 64. § (1). 

Osztályozó vizsga Jogszabályi háttér

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához (az Nkt. 55.§, és a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 64.§ (2) értelmében), ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet (51. § (7)), d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. 

Osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje

Egy tanévben igény esetén három alkalommal szervezünk osztályozó vizsgát: az első félévben (január 1-2. hete), április utolsó hete az előrehozott érettségi vizsgára jelentkezők számára, és a tanítási év végén (június 1. hete). Az osztályozó vizsgát az iskola a tanuló törvényes képviselőjének írásbeli kérelme esetén szervezi meg. A szülő minden tanév elején - legkésőbb szeptember 15-ig - írásban, kérelemmel fordulhat az iskola igazgatójához az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel felmentése ügyében. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezést követően írásban tájékoztatni kell.

47


A kérelmet d) pont esetén a félév vagy a tanév utolsó napját megelőző 30. napig, a c) pont esetén az engedély megadását követő öt napon belül adhatja be, hogy osztályzatának megállapítása céljából milyen tárgyból kíván vizsgát tenni (20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 73.§ (2) 

Különbözeti vizsga

Különbözeti vizsgát a tanuló abban az esetben tehet, ha a tanulmányait egy másik intézményben / csoportban kezdte, nem tanulta tantárgyat, alacsonyabb óraszámban tanulta átvételéig, de az adott évfolyamon kívánja folytatni megkezdett tanulmányait. Az átvétel feltétele, ha teljesíti az adott tantárgy követelményeit. 

Javítóvizsga

Javítóvizsgát tehet a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet 64.§ (7) értelmében az a tanuló, aki a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A tanuló javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. 1.9.3

A vizsgaszabályzat célja

Vizsgaszabályzatunk célja, hogy szabályozza a diákok tanulmányok alatt tett vizsgáinak lebonyolítási rendjét. A fenti jogszabály szerint a tanulmányok alatti (osztályozó-, javító-, különbözeti) vizsga  követelményeit;  (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) részeit;  értékelési rendjét Nevelőtestületünk a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon – az iskola honlapján is – nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelembe vesszük a vonatkozó jogszabályokat. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon diákok osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az iskola pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. 1.9.4

A vizsgaszabályzat hatálya

E vizsgaszabályzat az iskolánk által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozóvizsgákra;  különbözeti vizsgákra;  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az iskola valamennyi diákjára,  aki osztályozóvizsgára jelentkezik;  akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít; 48




akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan diákjaira,  akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az igazgató különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az iskola nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításának szabályait a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet határozza meg. A tanulmányok alatti valamennyi vizsga háromtagú vizsgabizottság előtt zajlik. A bizottság tagjait – az összeférhetetlenség szabályait figyelembe véve – az igazgató írásban bízza meg a vizsgát megelőzően. A két bizottsági tagnak és az elnöknek titoktartási kötelezettsége van. A vizsgáról jegyzőkönyvet készítünk az elnök és a tagok aláírásával. A jegyzőkönyvhöz, amelyet az irattárban a jogszabálynak megfelelően megőrizünk, mellékletként csatoljuk a vizsgázó diák írásbeli dolgozatát, a szóbeli felkészülés alatti jegyzeteit, valamint a munkaközösség-vezető hitelesítő aláírását. Az írásbeli dolgozatot a diák megtekintheti, az értékeléssel kapcsolatban írásban észrevételt tehet. A szülő – kérésre – a vizsgaanyagba betekinthet. 1.10 Az értékelés rendje 1.10.1 Az értékelés alapelvei  Legyen összhangban a NAT-ban megfogalmazott követelményrendszerrel, valamint az iskolai pedagógiai programban meghatározottakkal.  Az értékelés személyre szóló legyen.  Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen.  Folyamatos legyen.  Legyen tényszerű.  Figyelembe kell venni minden esetben az életkori sajátosságokat, valamint a tanulónak az előző teljesítményszintjéhez képest történő fejlődését.  Az értékelés kritériumait ismerjék a tanulók, sőt ezeknek megfelelően ők maguk is végezzenek önértékelést, illetve folyamatosan sajátítsák el társaik értékelésének a tapintatos formáit.  A tanulók külön értékeljék az önálló tevékenységeket, önálló teljesítményeket és a közös, ill. csoporttevékenységet.  Fontos, hogy a tanulók az ellenőrző, értékelő feladatok elvégzése után maguk is pontosabb képet alkothassanak saját és társaik képességeiről, felismerjék hiányosságaikat, érezzék szükségét a hiányok pótlásának, a hibák javításának.  A tanulók értékelésére, illetve tudásuk ellenőrzésére havonta legalább egyszer kerüljön sor.  Az egyes témakörök lezárásakor minden évfolyamon egységes tantárgyi tudásszintmérő feladatlapos ellenőrzéssel kell értékelni, melyek a különböző képességek mérésére is lehetőséget adnak.  A tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyakat külön-külön érdemjeggyel osztályozzuk.

49


1.10.2.

Az értékelés célja

Az értékelés célja összhangban áll a nevelési tervben megfogalmazottakkal, ezek közül a legfontosabbak a következők:  A személyiségfejlődés elősegítése.  Ezzel összefüggésben az önértékelésre nevelés.  A tudás minősítése.  Informálás, informálódás az elért eredményekről.  A lemaradás feltárása és orvoslása.  A tehetség felismerése és fejlesztése.  Pálya-és iskolaválasztás elősegítése.  A pedagógiai tevékenység fejlesztése. 1.10.3.

Az értékelés típusai:

A műveltségi területek tanterveinek értékelési célja határozza meg, hogy az értékelésnek milyen típusát kell választani. 1. Diagnosztikus értékelés: Azt mutatja meg: mi az, amit a tanuló tud, amire képes, honnan indítható a fejlesztés. Az év eleji felmérés során mutatkozó problémák milyen okokra vezethetők vissza. Erre a korrekciók elvégzéséhez, a hiányosságok pótlásának tervezéséhez van szükség. 2. Formatív értékelés: Célja elsősorban a tudás, a teljesítmény változásának követése, visszaigazolása a megerősítés, a fejlesztés és a korrigálás érdekében. 3. Szummatív értékelés: A tantervi követelményekből kiinduló, pontos kritériumrendszeren alapuló értékelés. Céljától függően lehet szintfelmérő, témazáró, év végi felmérés. 1.10.4.

Az értékelés formái:

Az értékelés formái harmonikusan, a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével jelenjenek meg a nevelési folyamatban.  szóbeli feladatmegoldás  írásbeli feladatmegoldás  cselekvés  vizuális megjelenítés  szóbeli felelet  írásbeli felelet  szóbeli beszámoló  írásbeli házi feladat  témazáró dolgozat  csoportmunka  projektmunka  füzetvezetés

50


1.10.5.

Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei

A magasabb évfolyamba lépés feltételei 

2-12. évfolyam végén azok a tanulók, akik legfeljebb három tantárgyból (20/2012 EMMI rendelet) nem teljesítik a minimum követelményeket, a nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgát tehetnek, melynek eredményességétől függően folytathatják tanulmányaikat.



Akik egy vagy több tantárgyból nem teljesítik a minimum követelményeket, a javítóvizsga sikertelen letétele után az évfolyamot ismételni kötelesek.



A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről alapján járunk el, ha a tanuló igazolt vagy igazolatlan mulasztás miatt nem értékelhető. Igazolt mulasztás esetén a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.



A sajátos nevelési igényű tanulók esetében, akik szakértői javaslat alapján valamelyik tantárgyból értékelés alól teljes vagy részleges felmentést kaptak, az adott tantárgytól, illetve tantárgyi területektől az értékeléskor eltekintünk.



A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet alapján, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kettőszázötven tanítási órát, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, és emiatt a teljesítménye tanítási év közben nem volt értékelhető, a nevelőtestület engedélyezheti, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az osztályozó vizsga letétele akkor tagadható meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát.) Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie.



Az iskolának ahhoz, hogy évfolyamismétlésre utasítás döntését meghozza, előzetesen a tanköteles tanuló szülőjét értesítenie kell, amennyiben gyermeke igazolatlanul mulasztott a tanítási órákról.



Az idegen nyelv tanulásának első évében idegen nyelv tantárgyból elért teljesítmény miatt a tanuló évfolyamismétlésre, javítóvizsgára utasítható.



Az iskola magasabb évfolyamába lépő tanulót nem kell évenként beíratni.



A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola kettő vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.

51




A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. (Az iskola igazgatója nem mérlegelheti a szülő kérését, hanem lehetővé kell tennie az évfolyam megismétlését.)



Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – az igazgató mentesítheti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez.



Egyéni továbbhaladás esetén az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat.



Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte.



Az első évfolyamon félévkor és évvégén, második, évfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.



Az egyes tanulók év végi osztályzatát (2. osztálytól) a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamra lépésről.

Megjegyzés: Ezek a rendelkezések a magántanulókra is érvényesek. 8 évfolyamos általános iskola Továbbhaladás feltételei

Minősítés módja

1. évfolyam

A továbbhaladás feltételeit nem határozzuk meg, mivel az első és a második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekintjük.

2-4. évfolyam

A továbbhaladás feltételeit határozzuk meg minden évfolyam végén.

Kiválóan teljesít Jól teljesít Megfelelően teljesít Felzárkóztatásra szorul, Az értékelés szövegesen történik. Osztályzattal (1-5) minősítünk.

5-8. évfolyam

A továbbhaladás feltételeit határozzuk meg minden évfolyam végén.

Osztályzattal (1-5) minősítünk.

4 évfolyamos középiskola

52


Továbbhaladás feltételei 9-12. évfolyam

A továbbhaladás feltételeit határozzuk meg minden évfolyam végén

Minősítés módja Osztályzattal (1-5) minősítünk.

A beszámoltatás, ellenőrzés, a számonkérés alapja a Helyi Tanterv követelményrendszere. Az intézményben a Helyi Tanterv elsajátításának szintjeit szöveges értékeléssel, illetve érdemjeggyel minősítjük. A gyermekek érdekében a legmagasabb érték (5) elérésének alapja a Helyi Tantervben megfogalmazott követelmény. A szöveges értékeléshez és az érdemjegyekhez a követelmény hozzárendelését a tantárgyak helyi tanterve tartalmazza. A minden tanuló számára kötelezően elsajátítandó ismeretanyagot a NAT követelményrendszere tartalmazza. Az ismeretek számonkérésének az intézményben folyamatosnak kell lennie. A folyamatosságot jelenti a következő: Tanítási órákon legyen lehetősége és kötelessége a gyermeknek számot adni felkészültségéről, tudásáról, a felmerülő hiányok közös pótlására, korrekciójára. Legyen lehetősége a meg nem értett összefüggéseknek újbóli magyarázatát hallani, közösen feltárni. Ebből következően nem minden számonkérés vonja maga után az érdemjeggyel vagy írásos formában megjelenő értékelést. A számonkérésnél minden esetben figyelembe kell venni a tantárgytömbösített oktatás formáját, amennyiben az adott tantárgyból egy napon több tanóra is van, az aznap tanult tananyag nem kérhető számon. Elengedhetetlennek tartjuk viszont a jelenleg érvényben lévő felmenő rendszer szerint már általános iskolás korban az érdemjeggyel történő értékelést a törvényben megfogalmazottak szerint. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell adni, kivéve az 1. évfolyamon valamint -2. évfolyamon félévkor. A számonkérésnél minden nevelő kötelessége a szóbeli és írásbeli számonkérés megfelelő arányú alkalmazása. Értékelésnél: magyar, matematika, idegen nyelv tárgyakból – havi két osztályzat, kisebb óraszámú tárgyakból félévenként minimum 3-4 érdemjeggyel kell rendelkeznie a tanulónak. Első osztályban a szülő számára érthető; a továbblépés, segítés lehetőségét konkrétan megfogalmazó módon köteles a nevelő a tájékoztató füzetet vezetni. A tanulónak lehetőséget kell biztosítani év végén a beszámolásra, ha a hiányzása eléri a 250 órát, vagy a tantárgyi óraszámának 30 %-át, ha elégtelen vagy kétes az érdemjegye. Az egyes tantárgyak követelményét illetve a követelményhez párosuló érdemjegyet az adott tantárgy helyi tanterve tartalmazza.

53


1.10.6. A vizsgatárgyak részei és követelményei A 11-12. évfolyamon a közép - és emelt szintű érettségire történő felkészítéshez a közép -. és emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben találjuk. 1.10.7 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Tanulók átvétele: Tanulók átvételéről az igazgató dönt Tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a Köznevelési törvényben előírt létszámok lehetőséget biztosítanak erre. Az átvételhez a tanuló év végi vagy félévi bizonyítványát be kell mutatni. Kiskorú tanuló átvételét szülő és tanuló együtt kérheti írásban. Különböző iskolatípusokból történő átvétel különbözeti vizsga letételéhez kötött, abban az esetben, ha van olyan tantárgy, amelyet a tanuló nem tanult a korábbi iskolájában. A különbözeti vizsgát három hónapon belül köteles a tanuló letenni. Indokolt esetben az igazgató hosszabb felkészülési időt is engedélyezhet. Az átvételt az igazgató helyhiány miatt azonnal megtagadhatja. 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai 1.11.1 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei A tanulók felvételével és átvételével kapcsolatos szabályozás Tanulói jogviszony felvétel, vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel vagy átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. Az általános iskolai felvétel rendje Az iskola a Tótkomlós közigazgatási területéről minden tanköteles korú tanulót az általános iskolai tagozatra felvesz. A fennmaradó helyeket a környékbeli kistelepülésekről igény szerint feltöltheti.  Az első osztályba beiratkozás a fenntartó által meghatározott időpontokban a törvényi előírásoknak megfelelően történik. Tanköteles az, aki a tanévet megelőző augusztus 31-ig 6. életévét betölti. A szülő köteles a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára beíratni. A beíratáshoz szükséges dokumentumok: személyi azonosító és lakcímkártya, (ennek hiányában a tanuló anyakönyvi kivonata), óvodai szakvélemény, nevelési tanácsadó szakvéleménye, a tanuló egészségügyi törzskönyve, egyéb.  Az általános iskola köteles felvenni azt a tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik. (Nkt. CXC/2011. 50.§ (6)  2-12. évfolyamba történő átvételkor szükséges iratok: a tanuló bizonyítványa és ellenőrző könyve, az előző iskola értesítője, a szülő személyi igazolványa (lakcím igazolása). A középiskolába történő felvétel alapelvei: A gimnáziumi tagozatra bejutni csak az alábbi módokon lehetséges: 1. felvételi eljárás keretében; 2. azonos középiskolai tagozat esetén átvétellel; 54


3. különbözeti vizsga letételével 4. felvételi eljárás nélkül felvételt nyerhetnek, akik tanulmányi eredménye nem gyengébb 3-as hozott átlagnál. 5. az érdeklődők számára november és december hónap folyamán nyílt nap keretében biztosítunk lehetőséget az iskola megismeréséhez. A középiskolába a tanulói jogviszony sikeres felvételi alapján, a felvételi bizottság javaslatára, az igazgató felvételről szóló döntésével jön létre. A gimnázium sikeres elvégzése adjon alapot sikeres egyetemi főiskolai továbbtanulásra, illetve magas szintű szakmai végzettség megszerzésére. Az iskola a 9-12. évfolyamon alapvetően a kerettantervi tananyaggal működő középiskola, melyben van: a) Az iskola gimnáziumi tagozattal működik, idegen nyelvi emelt óraszámú képzés 4 évfolyamos gimnáziumi osztály (az első idegen nyelvből folyik emelt óraszámú képzés, heti óraszáma 5); Az iskola OM kódja: 028396 Tagozat kódja 01

tagozat megnevezése Gimnázium: 4 évfolyamos angol és német nyelv emelt óraszámban történő oktatása

A felvétel rendje a gimnázium esti tagozatán A tagozatra felvételt nyer minden jelentkező, aki rendelkezik általános iskolai végzettséggel. A tagozatra felvételkor be kell számítani a már megkezdett iskolai éveket; a 910.évfolyamot. A más intézményből érkező hallgatóknak különbözeti vizsgát kell tennie, amennyiben az adott tantárgyból még nem szerzett érdemjegyet. A törzslapra, bizonyítványba záradékolni kell mi alapján vettük fel a hallgatót az intézménybe. Amennyiben a hallgató felvételt nyer, az intézmény vele tanulói jogviszonyt létesít. Beiratkozáskor minden jelentkezőnek beiratkozási díjat kell fizetnie, ami fedezi az adminisztrációs költségeket. A 11-12. évfolyamon térítési díjat kell fizetni, melyet az intézmény SZMSZ-e szabályoz. Az érettségiztetési díj is a Köznevelési Törvény által szabályozott, a mindenkori minimálbér 10%-a.

55



56


2. Az intézmény helyi tanterve A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet alapján A kerettantervek meghatározzák: a) a nevelés-oktatás céljait, b) a tantárgyi rendszert, c) az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, d) a tantárgyak egy vagy két évfolyamonkénti követelményeit, e) a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, f) a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, továbbá az ajánlott időkerete az egyes iskolatípusok és nevelési-oktatási szakaszok szerint határozzák meg. A kerettantervek a) értékrendszere tükrözi a NAT-ban meghatározott közös értékeket, b) biztosítják az adott pedagógiai szakaszt lezáró vizsgák követelményeire való felkészítést, felkészülést, c) azonosítható – koherens és indokolt – szaktudományi és tantárgy-pedagógiai tudományos világképet, műveltségképet közvetítenek, d) segítik a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel való foglalkozást, e) kijelölik mind a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatokat, f) továbbfejleszthetők, adaptálhatók.

57


2.1 A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

58


Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 1 5 1 2 28

5 1 3 31

59


Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek* Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4 3 3 3

4 3 3 3

4 3 3 3 1

4 3 3 3

2

2

3

3

2 2

2 2 2 2 1 1

2

2 1 1

2

2

2

2

5 1 6 35

1 5 1 8 35

1 1 5 1 4 35

1 5 1 4 36

*11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene

Változat A változat A változat A változat B változat A változat A változat

60


Kerettanterv az iskolarendszerű felnőttoktatás számára Középfokúfokú nevelés-oktatás szakasza, 9–12. évfolyam Évfolyam/ Tantárgyak

9.

10.

11.

12.

esti

levelező

esti

levelező

esti

levelező

esti

levelező

Anyanyelv, kommunikáció

1

0,5

1

0,5

1

0,5

0,5

0,5

Magyar irodalom

2

2

2

2

2

2

2

1

Matematika

3

2

3

2

3

2

2

2

Fizika

1

0,5

1

0,5

1

0,5

1

0,5

Kémia

1

0,5

1

0,5

1

0,5

-

-

Földrajz

1

0,5

1

0,5

1

0,5

-

-

Biológia

1

0,5

1

0,5

1

0,5

-

-

Történelem és állampolgári ismeretek

1

1

1

1

1

1

1

1

Művészeti ismeretek

1

-

1

-

1

-

-

-

Idegen nyelv (Angol/Német)

2

2

2

2

2

2

2

2

Osztályfőnöki óra

1

0,5

1

0,5

1

0,5

1

0,5

Szabadon tervezhető órakeret

-

-

-

-

-

-

5,5

2,5

Összesen

15

10

15

10

15

10

15

10

61


Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a speciális tagozat 1–4. évfolyamán Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évfolyam 7 4 1 2 2 1 1 5 2 25

2. évfolyam 7 4 1 2 1 2 1 5 2 25

3. évfolyam 6 3 1 2 2 2 1 5 2 25

4. évfolyam 7 4 1 2 2 2 1 1 5 2 27

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a speciális tagozat 5–8. évfolyamán Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évfolyam 4 4 1 2

6. évfolyam 4 4 1 2

7. évfolyam 4 2 4 1 2

8. évfolyam 4 2 4 1 2

1 2 2 2 1 1 5 1 2 28

2 1 2 2 1 1 5 1 2 28

4 1 1 1 1 2 5 1 2 31

4 2 1 1 1 1 5 1 2 31

62


Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok speciális tagozat 1–8. évfolyamán A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet

Életvitel és gyakorlat Természeti környezet Művészetek

Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Kommunikáció Olvasás-írás Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlat Környezetismeret

4 2 2 2

4 2 2 2

4 3 2 2

4 3 2 2

4 4 3

4 4 3

5 2 3

5 2 3

1

1

2

2

2

2

3

3

1

1

2

2

2 2

2 2

2 2

2 2

1

1

5 4 31

5 4 31

Ének-zene Ábrázolásalakítás Informatika Információs eszközök használata Testi nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Szabadon tervezhető órakeret Összesen

2

2 2

2 3

5 3 25

2 3

5 3 25

2 2

5 3 25

2

2 2

5 4 26

5 4 28

5 4 28

63


2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. ÓRATERV A KERETTANTERVEKHEZ – 1–4. ÉVFOLYAM Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7+1

7+1

6+1

6+0,5

**Idegen nyelv I.

+0,5

+0,5

+1

2

**Idegen nyelv II.

+0,5

+0,5

+1

+1

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1+0,5

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

**Informatika

+0

+0

+0

+1

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

2

2

3

3

25

25

25

27

52

52

52

55

Magyar nyelv és irodalom

Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Felhasználható órakeret

64


A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. A szabadon tervezhető órakeretből  Az 1.-2.-3 évfolyamon megnöveltük a magyar nyelv és irodalom tantárgy óraszámát 1 órával, 4. évfolyamon 0,5 órával.  Az idegen nyelvek bevezetésére 1.-2. évfolyamon 0,5-0,5 órát terveztünk. 3 évfolyamon az idegen nyelv óraszámát 1-1 órával növeltük meg. 4. évfolyamon 1 órát biztosítunk a II. idegen nyelv tanítására.  A 4. évfolyamon a környezetismeret tantárgy óraszámát 0,5 órával növeltük meg.  4. évfolyamon 1 órát biztosítunk az informatika tantárgy bevezetésére. Az 1-4. évfolyamon az I. és II. idegen nyelvet, az informatikát csoportbontásban tanítjuk. A felhasználható órakeret terhére osztályonként

2 óra tehetséggondozás 2 óra felzárkóztatást biztosítunk.

65


ÓRATERV A KERETTANTERVEKHEZ – 5–8. ÉVFOLYAM Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.


4

4

3

4

**I. Idegen nyelv

3

3

3

3

**II. Idegen nyelv

+1

+1

+1

+1

Matematika

4

3+1

3+1

3

Erkölcstan

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2+1

Fizika

2

1+1

Kémia

1

2

Biológia-egészségtan

2

1+1

1+1

2

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret

Földrajz Ének-zene

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

**Informatika

+1

1

1

1

**Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1


2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

Felhasználható órakeret

51

51

56

56

66


A szabadon tervezhető órakeretből  A II. idegen nyelvet 1 órában tanítjuk az 5.-8. évfolyamon  5. évfolyamon heti 1 órát biztosítunk az informatika tantárgy tanítására.  A 6.-7 évfolyamon a megnöveltük a matematika tantárgy óraszámát 1 órával.  A természetismeret tantárgy óraszámát 6. évfolyamon 1 órával növeltük meg.  A földrajz tantárgy óraszámát 7. évfolyamon 1 órával növeltük meg.  A biológia tantárgy óraszámát 8. évfolyamon 1 órával növeltük meg.  A fizika tantárgy óraszámát 8. évfolyamon 1 órával növeltük meg. Az 5-8. évfolyamon az I. és II. idegen nyelvet, az informatikát és technikát csoportbontásban tanítjuk. A felhasználható órakeret terhére osztályonként

2 óra tehetséggondozás 2 óra felzárkóztatást biztosítunk.

67


Az iskola speciális tagozatának 1-8. évfolyamain tanított tantárgyak rendszere és az óraszámok ÓRATERV AZ 1-4. ÉVFOLYAMON / ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA Tantárgyak 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 7 Matematika 4+1 4+1 3+1 4+1 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 2 2 2 2 Ének-zene 2 1 2 2 Vizuális kultúra 1 2 2 2 Informatika 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1+1 1+1 1+1 1+1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Szabadon tervezhető órakeret 2 2 2 2 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 Felhasználható órakeret 51 51 56 56 A szabadon tervezhető órakeretből  Az 1.-4. évfolyamon megnöveltük a matematika tantárgy óraszámát 1 órával,  Az 1.-4. évfolyamon megnöveltük a technika, életvitel és gyakorlat tantárgy óraszámát 1 órával.

Ha az iskolai nevelés-oktatást összevont osztályban szervezik meg, a tanórai foglalkozásokat az osztatlan nevelés-oktatás sajátosságainak figyelembevételével, a közös és az osztott órák arányát meghatározva kell beépíteni a helyi tantervbe.

68


ÓRATERV AZ 5-8. ÉVFOLYAMON / ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA TANTÁRGYAK Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv

5évf. 4+1

6évf. 4+1

7évf.

8évf.

4+1

4+1

20

2

2

4

Matematika

4+1

4

4

4+1

18

Erkölcstan

1

1

1

1

4

2

2

2

2

8

Történelem,társ. államp. ism. Hon-és népismeret Természetismer et

1

1

2

2

4

4

12

Földrajz

-

1+1

1+1

2

6

Ének-zene

2

2

1

1

6

Vizuális kultúra

2

2

1

1

6

Informatika

1

1

1

1

4

1

1

2

1

5

5

5

5

5

20

1

1

1

1

4


2

2

2

2

8


28

28

31

31

118


51

51

56

56

Technika, életvitel és gyak. Testnevelés és sport Osztályfőnöki Korrepetálás

A szabadon tervezhető órakeretből  Az 5. és 8. évfolyamon megnöveltük a matematika tantárgy óraszámát 1 órával,  Az 5.-8. évfolyamon megnöveltük a magyar nyelv és irodalom tantárgy óraszámát 1 órával,  A 6.-7. évfolyamon megnöveltük a földrajz tantárgy óraszámát 1 órával. 69


ÓRATERV AZ 5-8. ÉVFOLYAMON/ KÖZÉPSÚLYOSAN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA TANTÁRGYAK

5évf.

6évf.

7évf.

8évf.

Kommunikáció

4

4

5

5

18

Olvasás-írás

4+1

4+1

2+1

2+1

16

Számolás és mérés

3+1

3+1

3+1

3+1

16

Társadalmi ismeretek

1

1

2

2

6

Életvitel és gyakorlat

2

2

3

3

10

Környezetismeret

1+1

1+1

2+1

2+1

10

Ének-zene

2

2

2

2

8

Ábrázolásalakítás

2+1

2+1

2+1

2+1

12

1

1

2

Információs eszközök hasz. Mozgásranevel.

5

5

Testnevelés

10 5

5

10


4

4

4

4

16


28

28

31

31

118


51

51

56

56

A szabadon tervezhető órakeretből  Az 5. - 8. évfolyamon megnöveltük a számolás és mérés tantárgy óraszámát 1 órával,  Az 5.-8. évfolyamon megnöveltük az olvasás-írás tantárgy óraszámát 1 órával,  Az 5.-8. évfolyamon megnöveltük a környezetismeret tantárgy óraszámát 1 órával,  Az 5.-8. évfolyamon megnöveltük az ábrázolás-alakítás tantárgy óraszámát 1 órával. 70


Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és óraszámok a 9–12. évfolyamon ÓRATERV A KERETTANTERVEKHEZ – 9–12. ÉVFOLYAM, GIMNÁZIUM Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4

4

4

4+1

**I. Idegen nyelv

3+2

3+2

3+2

3+2

**II. Idegen nyelv

3

3

3

3

3+1

3+1

3+1

3+1


**Matematika Etika

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

3+1

Fizika

2

2

2

Kémia

2

2

Biológia – egészségtan

2

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret

1

Művészetek* **Informatika

1+1

1+1

3+2

2

2

2

2

+2

+2

**Életvitel és gyakorlat

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1


4

4

6

8


35

36

35

35

Felhasználható álló órakeret

57

57

58

58

*11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a 71


pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. A szabadon tervezhető órakeretből  A magyar nyelv és irodalom tantárgy óraszámát 12. évfolyamon 1 órával növeltük meg.  Az I. idegen nyelv óraszámát 2-vel növeltük meg a 9.-12. évfolyamon  A 9.-12 évfolyamon a megnöveltük a matematika tantárgy óraszámát heti 1 órával.  A Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek óraszámát 11. évfolyamon 1, órával 12. évfolyamon 2, órával növeltük meg.  A 9.-10 évfolyamon heti +1 órát, 11.-12. évfolyamon heti +2 órát biztosítunk az informatika tantárgy tanítására. Az 9-12. évfolyamon az I. és II. idegen nyelvet, az informatikát és a matematika tantárgyat csoportbontásban tanítjuk. 12. évfolyamon a technika életvitel tantárgy tanítását csoportbontásban szervezzük. A 11. és 12. évfolyamon a Művészetek tantárgy keretein belül a Vizuális kultúra és Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyakat oktatjuk 1-1 órában. A felhasználható órakeret terhére osztályonként 2 óra tehetséggondozás 2 óra felzárkóztatást biztosítunk.

72


Középiskola (9 – 12. évfolyam) –Esti tagozat - óraszámok a kerettantervekhez A Jankó János Általános iskola és Gimnázium helyi tantervének a NAT által műveltségterületenként meghatározott követelményeket az alábbi tantárgyakba rendezi: 9.

10.

11.

12.

esti

esti

esti

esti

Anyanyelv, kommunikáció

1

1

1

0,5+0,5

Magyar irodalom

2

2

2

2+1

Matematika

3

3

3

2+1

Fizika

1

1

1

1

Kémia

1

1

1

-

Földrajz

1

1

1

-

Biológia

1

1

1

-

Történelem és állampolgári ismeretek

1

1

1

1+2

Művészeti ismeretek

1

1

1

-

Idegen nyelv (Angol/Német)

2

2

2

2+1

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1


-

-

-

5,5

Összesen

15

15

15

15

Évfolyam/ Tantárgyak

A szabadon tervezhető órakeretből  A magyar nyelv óraszámát +0,5; a magyar irodalom tantárgy óraszámát 12. évfolyamon 1 órával növeltük meg.  Az idegen nyelv óraszámát 1-el növeltük meg a 12. évfolyamon  A 12 évfolyamon a megnöveltük a matematika tantárgy óraszámát heti 1 órával.  A Történelem és állampolgári ismeretek óraszámát 12. évfolyamon 2, órával növeltük meg.

73


ÓRATERV A KERETTANTERVEKHEZ – 1–4. ÉVFOLYAM Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.


8

8

7

6,5

Idegen nyelv I.

0,5

0,5

1

Idegen nyelv II.

0,5

0,5

Matematika

4

Erkölcstan

Környezetismeret

Ének-zene

Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

29,5


4

4

3

4

2

4

Idegen nyelv I.

3

3

3

1

1

3

Idegen nyelv II.

1

1

4

4

4

16

Matematika

4

1

1

1

1

4

Erkölcstan

1

1

1

1,5

4,5

Természetismeret

2

2

2

2

ÓRATERV A KERETTANTERVEKHEZ – 9–12. ÉVFOLYAM


8

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

15


4

4

4

5

17

3

12

Idegen nyelv I.

5

5

5

5

20

1

1

4

Idegen nyelv II.

3

3

3

3

12

4

4

3

15

Matematika

4

4

4

4

16

1

1

1

1

4

Etika

2

3

5

Természetismeret

Fizika

2

2

4

Fizika

2

2

Kémia

1

2

3

Kémia

2

2

Biológiaegészségtan

2

2

4

Biológiaegészségtan

Földrajz

2

2

4

Földrajz

2

2

2


2

2

2

2

8


2

2

Ének-zene

1

1

1

1

4

Ének-zene

1

1

1

1

2

6 4

2

2

6

4

4

5

13

2

74


ÓRATERV A KERETTANTERVEKHEZ – 1–4. ÉVFOLYAM Vizuális kultúra

2

2

2

2



8

Vizuális kultúra

1


1

1

1

1

4

Vizuális kultúra

1

1


1

1

1

Művészetek Életvitel és gyakorlat

1

1

1

Informatika


5

5

5

2

2

2

4

1

1

3

Technika, életvitel és gyakorlat

1

4

Informatika

2

2

2

2

8

5

5

20


5

5

5

5

20

1

1

1

4

Osztályfőnöki

1

1

1

1

4

1

4

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

5

20


5

5

Osztályfőnöki

1


2

2

3

3

10


2

3

3

3

11


4

4

6

8

22


25

25

25

27

102


28

28

31

31

118


35

36

35

35

141

Osztályok heti időkerete

52

52

52

55

211

51

51

56

56

214

57

57

58

58

230

422

428

230

75


2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkást segítő eszközök és felszerelések kiválasztásának szempontjai A kötelező felszerelés és eszközjegyzék hiányzó elemeiről jelentés készült a fenntartó részére. A nevelő-oktató munka alapvető feltételei biztosítottak. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése érdekében folyamatosan pótolni kell a fejlesztő eszközöket. A számítógéppel végzett informatika korszerű oktatásához folyamatosan frissíteni kell a gépparkunkat. A problémás tanulók oktatása több szemléltetést, munkáltatást, kísérletezést, ezekhez társuló eszközt igényel. A modern szemléltetés eleme a multimédiás eszközök alkalmazása (szoftverek, SDT, CD-k, DVD-k). A kompetencia-alapú oktatás további szélesítéséhez aktívtáblák, projektorok, note-book-ok beszerzése indokolt. A kompetencia-alapú oktatáshoz programcsomagokat és kiegészítő tanári és tanulói segédleteket kell tanulóink rendelkezésére bocsátanunk. Szövegértés-szövegalkotás, matematika-logika és szociális, életviteli kompetencia területen felmenő rendszerben került bevezetésre. A kerettanterv tartalmazza a legszükségesebb eszközszükségletet tantárgyanként, témakörönként. A részletes lista a kerettanterv és a kötelező eszközjegyzék szerint mellékletként csatolódik a pedagógiai programhoz. 2.3.1 Az alkalmazható kiválasztásának elvei

tankönyvek,

tanulmányi

segédletek

és

taneszközök

Tartalmi kritériumok:         

Szakmailag hiteles tananyagot közvetítsenek. Kompetencia alapú fejlesztésre alkalmas legyen. Építsenek az életkori sajátosságokra. A tantervi célokra és követelményekre épüljenek. Jellemezze szakmai és didaktikai kimunkáltság. Tanulhatók és taníthatók legyenek. A tananyag feldolgozását illetően elsősorban az induktív, a heurisztikus és a kooperatív tanulásra épülő módszereket részesítsék előnyben. Nyelvezetük ne legyen bonyolult vagy nehezen érthető a gyerekek számára. Legyen életszerű, a gyerekekhez közelálló.

Formai kritériumok:  Jellemezze a jól strukturált szerkezet, megfelelő betűtípus, betűméret.  Legyenek alkalmasak a mindennapi munkára.  Az ábra és képanyag igazodjon a tananyag tartalmához.

76


  

Legyen a taneszköz modern és újszerű. Jellemezze az esztétikus külső és belső megjelenítés. Elfogadható, reális áron kínálják. Funkciók

Motiváció

Ismeretátadás Rendszerezés Koordináció Differenciálás Tanulásirányítás Tanulási stratégiák tanítása Az önértékelés elősegítése Értékekre nevelés

A minőség összetevői Illusztráltság Érdekesség Problémák bemutatása Gondolkodás ösztönző egyéb megoldások Érthetőség Életszerűség Tudományos pontosság Strukturáltság A többi tankönyvekkel való összehangoltság Szintezett tananyag A tanórai és az otthoni tanulás folyamatát orientáló eszközök Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, illetve összefoglaló kérdések és feladatok Érzelmi hatást keltő eszközök

Tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A szakmai munkaközösségek feladata, hogy megválassza, és javaslatot tegyen az alkalmazott tanulmányi segédletekre, taneszközökre, ruházati és más felszerelésekre, amelyet minden tanév végén ismertet a szülőkkel és a tanulókkal. A javaslat elfogadása esetén az intézmény nem határozhatja meg, hogy a szülő milyen típusú, minőségű, korú, állapotú eszközt, felszerelést, tanulmányi segédletet köteles választani, vásárolni. Olyan eszközök alkalmazása indokolt, amelyek felhasználása megkönnyíti a pedagógusok számára a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztését, az ismeretanyag átadását, a tanulók számára pedig a gondolkodás fejlesztését, a digitális írástudás és az ismeretek elsajátítását. A taneszközök összeállításánál kiemelten kezeltük az alábbi szempontokat:  Az eszközök hatásosan szolgálják a kerettantervi követelmények elsajátítását.  Kompetencia alapú oktatásra alkalmas legyen.  Az IKT (Info-kommunikációs Technológia) támogatására alkalmas legyen.  A tanulók rendszeresen alkalmazzák az adott eszközt a tanítási órákon.  Lehetőséget adjanak a tanítás során elengedhetetlen önálló tanulói tapasztalatszerzésre, csoportban való tevénykedtetésre, megfigyelésre.  Lehetővé tegyék a már korábban kipróbált, bevált és az iskolában meglévő eszközkészlet felhasználását.  Az eszközök beszerzése ne jelentsen túlzott anyagi terhet az intézmény és a szülők számára.

77


    

Sokoldalúan használható legyen. A helyi sajátosságokat, lehetőséget vegye figyelembe. A tanulók életkori sajátosságainak, adottságainak megfeleljen. Új, korszerű szemléletű legyen. Könnyen beszerezhető legyen.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 

Az erkölcsi nevelés

A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A tanuló erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát. 

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népe megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. 

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése

A tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz és stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni. Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diáktanár). Képes felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait. 

Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra

Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel.

78


A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. 

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A tanulók életkoruknak megfelelő ismereteket szerezzenek az állam demokratikus szervezeteiről, intézményeiről /helyiekről is/, azok működéséről, az állampolgári jogokról, kötelességekről. Sajátítsanak el néhány olyan technikát, amivel saját és mások mindennapos ügyeit elintézhetik, amivel egyetértési, véleményezési jogaikat gyakorolhatják. 

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között. 

Környezettudatosságra nevelés

A tanulóban kifejlődnek a környezetharmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyagés energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság fogalmát. 

A tanulás tanítása

A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

79




Testi és lelki egészség

Az iskola személyi és tárgyi környezetével segíti azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakítását, amelyek a gyermek egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Amikor ők maguk is az egészség megőrzését, a preventív szemléletet tartják fontosnak, és ennek érdekében képesek az elvárható normák szerint élni, és környezetükre személyes példával hatni. Jellemezze őket kitartás, terhelhetőség, a kudarctűrés, az újrakezdés, a győzni tudás attitűdje. 

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is. 

Családi életre nevelés

A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat, megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni. A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. 

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola-és pályaválasztását. A tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal kapcsolatban. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Érti a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit. 

Médiatudatosságra nevelés

A tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével. Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően.

80


Differenciált egyéni bánásmóddal segítsük elő a tanulóink között meglévő esélybeli különbségek kiegyenlítését. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontok emelhetők ki: - Olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. - A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. - Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. - Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása. - A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. - A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. - Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. - Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. - Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. 2.4.1 Az 1-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A köznevelési törvény a kötelező oktatás első nyolc, általános iskolai évfolyamát négy, a középiskolát további egy pedagógiai szakaszra tagolja. A törvényi megfogalmazásban kifejeződő iskolapolitika a következőkben látja az egyes szakaszok legfontosabb jellegzetességét. I. 1-2. évfolyam Az első két évben történő meghatározása az óvodából az iskolába való sikeres átmenet előfeltétele: az első két évet az óvodára jellemző időigényesebb tevékenység- és tanulásszervezési formák felé orientálja. A teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén a szabályozás nagy teret enged az egyéni érdeklődésnek, és lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A szakasz végén funkciójából fakadóan - még nincs szükség az iskolai teljesítmények követelményként történő

81


meghatározására, minősítő jellegű értékelésére. Ez az oka annak, hogy a NAT az első két évfolyamot nem tekinti önálló képzési szakasznak. II. 3-4. évfolyam Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat, a NAT fejlesztési feladataiban is kifejeződő teljesítményekre összpontosít. III. 5-6. évfolyam A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás (és a tanítás folyamatának) erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő képességnyalábok, kompetenciák célzott megalapozását.

IV. 7-8. évfolyam A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. V. A középfokú nevelés oktatás szakasza (9-12 évfolyam) az iskolai nevelés oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza. A középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdődik, és szakiskolában a tízedik, középiskolában a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végén fejeződik be. A középfokú nevelés-oktatás szakasza két részre tagolódik, melyek a következők: a.) a kilencedik évfolyamon kezdődő és a tízedik vagy a tizenegyedik évfolyam végéig tartó, általános műveltséget megszilárdító, b.) a tizenegyedik vagy a tizenkettedik évfolyamon kezdődő és a tizenkettedik, évfolyam végéig tartó, általános műveltséget – a tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően – elmélyítő, pályaválasztást segítő szakasz.

82


Célok a nevelés-oktatás bevezető szakaszában (1-2. évfolyam) Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.  Az iskolába lépő kisgyermekekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megóvása, továbbfejlesztése.  A gyermekek átvezetése az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe.  A tanulók fogékonnyá tétele saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok értékei iránt.  Lehetőségekhez mérten a gyermekek játék- és mozgás iránti igényeinek kielégítése.  A gyermekek fejlődésének segítése.  Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe.  Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.  A gyermek egészséges életmódra nevelése. Célok a nevelés-oktatás kezdő szakaszában (3-4. évfolyam) Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.  A tanulók fogékonnyá tétele saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt.  Szűkebb és tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékek tudatosítása.  A gyermekek fejlődésének segítése.  A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismeretek közvetítése, alapvető képességek és alapkészségek fejlesztése.  Megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;  A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;  Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni. Célok a nevelés-oktatás alapozó szakaszában(5-6. évfolyam) A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.  Az első szakasz nevelő-oktató munkájának, a képességek, készségek fejlesztésének folytatása.  A jogok és kötelességek törvényes gyakorlására való felkészülés megalapozása.  A környezettel való konstruktív kapcsolathoz szükséges képességek fejlesztése.  A nemzeti hagyományok tudatosítása, azok ápolására való nevelés.

83


 Önálló és irányított ismeretek szerzése, az ehhez szükséges képességek és készségek megerősítése.  Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.  A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával.  Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni.  A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása.  Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.  A szerzett ismeret új feladathelyzetben való alkalmazási képességének a fejlesztése. Célok a nevelés-oktatás fejlesztő szakaszában (1-2. évfolyam) A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.         



Az első szakasz nevelő-oktató munkájának, a képességek, készségek fejlesztésének folytatása. Felkészítés a továbbtanulásra, a tanulók érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően. A közösségre vonatkozóan a demokratikus működés értékének és szabályainak tudatosítása. A jogok és kötelességek törvényes gyakorlására való felkészülés megalapozása. A környezettel való konstruktív kapcsolathoz szükséges képességek fejlesztése. A nemzeti hagyományok tudatosítása, azok ápolására való nevelés Önálló és irányított ismeretek szerzése, az ehhez szükséges képességek és készségek megerősítése. Az idegen nyelv tanulásakor a társalgási szint elérése vagy megközelítése Az elvont gondolkodási képességet megalapozó gondolkodási műveletek alkalmazása: önálló gondolkodás, probléma megoldás fejlesztése (elemzés, összehasonlítás, általánosítás, következtetés, fogalom-és szabályalkotás. Logikai és kommunikációs készség fejlesztése az együttműködő probléma-és feladatmegoldás sikerességéért.

84


 







Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. Az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. Szöveggel való kritikai, elemző viszony kialakítása, a szerzett ismeret új feladathelyzetben való alkalmazási képességének a fejlesztése.

Célok a középfokú nevelés-oktatás szakaszában (9-12 évfolyam) 

Cél a nevelés-oktatás középfokú szakaszában az általános műveltséget megszilárdító ismeretek elsajátíttatása.  A tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően elmélyítő, az érettségi vizsgára felkészítő, pályaorientációt, pályaválasztást segítő ismeretek megszerzése, olyan ismeretekkel rendelkező tanulókat feltételez, akik az itteni tanulmányok befejezése után képessé válnak magasabb rendű összefüggések megismerésére és megértésére, a teljes életüket átszövő folyamatos önképzésre, szakképzésre, a kompetenciák rugalmas gyakorlati megvalósítására.  Cél a kétszintű érettségi sikeres megvalósítása  A gimnázium mindkét tagozatán gondoskodunk arról, hogy az emelt szinten érettségizni akaró diákok is megfelelő képzésben részesüljenek. Az iskolavezetés és az fenntartó gondoskodik az igényeknek megfelelő időkeretről. A nevelő-oktató munkánk feladata  Sokoldalú tanulási tevékenységgel alapozzuk meg tanulóinkban azt a továbbépíthető, alapvető képesség- és elemi ismeretrendszert, amelyre a következő iskolaszakasz pedagógiai munkája biztonsággal épülhet.  A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés álljon, támogassuk az egyéni képességek kibontakozását.  Kiemelt fejlesztési feladatok a NAT szerinti képesség-és készség területeken a következő fejezetben szerepelnek.  Célok a nevelés-oktatás középfokú szakaszában az általános műveltséget megszilárdító ismeretek elsajátíttatása. A tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően elmélyítő, az érettségi vizsgára felkészítő, pályaorientációt, pályaválasztást segítő ismeretek megszerzése.

85


Tanulásszervezési eljárásaink, módszereink:  Tanórai differenciálás  Kooperatív technikák  Tevékenységközpontú pedagógiák  Drámapedagógia  Egyéni és csoportos projektmunka  Prezentációs technikák  IKT technológiák, digitális tananyagok, taneszközök alkalmazása  Hatékony tanuló-megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnózis  Attitűdváltást segítő programok pedagógusok számára  Habilitációs és rehabilitációs tevékenységek  Együttnevelés, inklúzió  Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés  Óvoda-iskola átmenet támogatása  Témanap a Nemzeti Összetartozásról. Módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére: mentorálás (Lehetőség szerint Útravaló programban való részvétel) A módszerek közül kiemelt fontosságúként kezeljük a kooperatív technikák, a csoportmunka, a páros munka és a differenciált egyéni munka alkalmazását. A kooperatív technikák alkalmazásának helye, szerepe minden tantárgy /műveltség terület/ esetében felértékelődött, motiváló hatású. A pedagógus és tanítvány, a tanuló-tanuló, az egyén és csoport sikeres együttműködését eredményezi. Lehetséges szinterei: új ismeret feldolgozása, ismeretek új feladat helyzetben történő alkalmazása, gyakorlás, témanap, témahét, projektoktatás, kísérlet, gyakorlat, számonkérés alkalmával. A csoportmunka módszerei  Munkalappal irányított csoportmunka.  Csoportos problémamegoldás  Vita  Játék  Szituációjáték, döntésjáték, szerepjáték  Projekt  Esettanulmány  Beszélgetés, megbeszélés  Kísérletezés  Kiállítás  Kirándulás A differenciált egyéni munka módszerei  Munkalappal végzett tevékenység  Problémamegoldás egyéni munkában  Játék  Kísérletezés  Kirándulás 86


 Kiállítás  Tárgykészítés, történetírás, rajzolás  Esettanulmány  Verseny  Számítógéppel végzett munka A differenciált tanulásszervezés helye, szerepe a tanulók eltérő fejlődési üteme, szokásai, készség szintje miatt fontos szempont. Minden tanórai vagy tanórán kívüli foglakozás megszervezésének alapja az egyéni képességek, készségek, sajátos problémák és haladási tempó számbavétele az egyes gyermek esetében. A tanulási folyamat hatékonysága az egyes gyermek fejlődési eredményességén mérhető le. A fejlesztési területek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák kialakításának egyik feltétele az említett célok szolgálatába állított pedagógiai folyamat. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat ajánlatos figyelembe venni:  olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését;  a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket;  a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére;  az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit;  váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;  a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat;  sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában;  a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását;  különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

87


A differenciáló eljárások kiválasztásának szempontja: a szövegértés-szövegalkotás, a kommunikáció, a kreativitás, az önállóság, a probléma megoldási képesség szintje. Differenciáltan lehet gyakoroltatni, ellenőrizni, számon kérni, feladatot, házi feladatot megoldatni. Szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás 1-4. évfolyam: nem szakrendszerű oktatás 5-8. évfolyam: szakrendszerű oktatás 9-12. évfolyam: szakrendszerű oktatás Alkalmazott tanulásszervezési módszerek: Kooperatív tanulási technikák, páros munka, egyéni munka, kiscsoportos munka, projektmunka, személyre szabott differenciálás, bizalomfejlesztő játékok, témahét, témanap 2.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Diákjaink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, az 1-12. évfolyamokon. 2016-2017 tanévben heti öt órát az órarendbe iktatva osztálykeretben az alábbi módon szervezzük:  a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott sportágban heti 1-1 órás sportköri foglalkozást is biztosítunk  a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történő részvétellel, a választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza  a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával legfeljebb heti 2 óra alól mentesülhet az iskolai testnevelés óra alól  a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 1 óra gyógyúszás foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is nem vehetnek részt. Intézményünk a Jankó János Általános Iskola és Gimnázium Diáksportkörrel történt megegyezés alapján hét diáksportkör működését támogatja az alábbiak szerint:  asztalitenisz sportkör  floorball szakkör  kispályás labdarúgás  kosárlabda sportkör  röplabda sportkör  szertorna szakkör  úszó szakkör

88


Sportköreink minimum heti 1-1 óra időtartamban biztosítanak testedzési lehetőséget diákjaink számára. A sportfoglalkozások megtartásához szükséges óraszámot a kötelező órák keretéből oldjuk meg. Biztosítjuk sportköreink számára az országos és a megyei, valamint a városi sportversenyeken, a diákolimpián történő részvétel feltételeit. Lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, hogy a mindennapos testnevelés követelményeit diáksportkörünkben teljesítsék. A benyújtott jelentkezések alapján a sportköri foglalkozást választó diákok számára a heti foglalkozás kötelező a megadott időtartamban. Saját sportköreinken kívül együttműködünk a városban működő asztalitenisz, labdarúgó és úszó, szakosztályokkal. Biztosítjuk diákjaink számára a könnyített- és gyógytestnevelés oktatását, a feladat ellátása érdekében saját gyógy-testnevelővel rendelkezünk. Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a diáksportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben a diáksportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője. 2.6

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

Az intézmény külön lehetőséget nem ajánl fel a pedagógusválasztással kapcsolatban. A mindenkori tantárgyfelosztásban szereplő szakos tanítás kritériumainak megfelelő beosztásban kötelező vagy szabadon választott órát tanító pedagógus. 2.7

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

2.7.1 Helyzetelemzés Hátrányos helyzetű tanulók száma: x fő (tanévenként változó) Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma: x fő (tanévenként változó) SNI tanulók száma: x fő (tanévenként változó) A hátrányos, halmozottan hátrányos és az SNI igényű tanulók iskolánk azonos értékű tagjai, hátrányt semmiben nem szenvednek. Az iskola tanulmányi átlaga: 3,73 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi átlaga ennél alacsonyabb. A tanulmányi eredmények közötti különbségek elsősorban az otthoni környezet ingerszegénysége miatt alakul ki. Ezeknek a gyerekeknek alacsonyabb a koncentráló képességük, ezért nehezen illeszkednek be az iskola közösségeibe a különböző egyéni foglalkozások ellenére. Iskolánk kiemelten kezeli a tanulói esélyegyenlőség megvalósítását. Nevelési – oktatási tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátránykompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a tanulási - tanítási folyamat eredményesebbé tehető.

89


Céljaink:  az esélyt teremtő támogató lépések megtétele a nevelő-oktató munka minden területén  egyenlő bánásmód elvének érvényesítése  a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási hiányainak kompenzálása  a SNI-s tanulók integrált oktatásának megvalósítása  a lemorzsolódás csökkentése illetve megelőzése  az oktatás hatékonyságának növelése érdekében kompetencia alapú oktatás megvalósítása  megfelelő pályaorientációval a sikeres pályaválasztás elősegítése  az intézményben tanuló hátrányos helyzetű és HHH tanulók bevonása az iskolán kívüli programokba  együttműködés a szülői házzal A tanulók esélyegyenlőségének biztosításában csak a pedagógusok, a szülők és a gyermekvédelmi intézmények összehangolt tevékenységével érhető el eredmény. A szülők, a család szerepe ebben a tevékenységben alapvető fontosságú. A szülőkkel való kapcsolattartás, a tanulók megismerése a gyermekvédelmi jelzőrendszer első lépcsője. Ezért az iskolánkba bekerülő veszélyeztetett vagy/és hátrányos helyzetű tanulók feltérképezése az elsődleges feladat. A jelzőrendszer segítségével feltérképezett hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók az ifjúsági- és gyermekvédelmi felelős tanár gondozásába kerülnek. Emellett felderítjük a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő tanulókat, és kérjük a vizsgálatukat a Nevelési Tanácsadónál vagy a Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnál. A véleményezésük alapján fejlesztjük az érintett tanulókat. Az élethosszig tartó tanulás alapkészségeinek elsajátításához nagyon fontos feladatunk a képességek kibontakoztatása. Az eredményes tanulás további feltétele a helyes szövegértés és logikus gondolkodás képességének kialakítása, továbbfejlesztése. Kompetencia alapú oktatásunk lehetővé teszi, hogy a szükséges készségeket minél eredményesebben fejlesszük tanulóinknál. Ennek érdekében elsősorban a tanítási órákon alkalmazott differenciált foglalkozásokkal, vagy tanórán kívüli egyéni és felzárkóztató foglalkozásokkal kívánjuk a hátrányt csökkenteni. Felzárkóztatást biztosítunk egyéni foglalkozás formájában diszlexiás, diszgráfiás tanulóink számára is. A lemorzsolódás csökkentésének lehetősége a tanulók motiválása, az általunk kínált tanórai és tanórán kívüli felzárkóztató programok igénybe vétele, valamint az igényes, színvonalas nevelő-oktató munka. A rászoruló tanulók között vannak olyanok is, akiknek nincs szükségük felzárkóztatásra, inkább tehetségük kibontakoztatása az elsődleges feladat. Számukra tehetséggondozást végzünk. Ennek tradicionális módja a tanítási óra, illetve a tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások: szakkörök, sportkörök, versenyek, vetélkedők tantárgyi pályázatokon való részvétel. Az iskola szakmai és társadalmi kapcsolatrendszere nyitott. A tapasztalat szerint a társadalmi 90


helyzet befolyásolja az oktatás eredményességét. Az eredmények rosszabbak ott, ahol problémás és nem együttműködő a szülői háttér. Ezért együttműködésre törekszünk az iskolába járó tanulók szüleivel és az oktatási intézményeken kívül az alábbi társadalmi szervezetekkel:  Családsegítő Szolgálat  Gyermekorvos  Védőnői Hálózat  Nevelési Tanácsadó  Gyermekjóléti Szolgálat  Rendőrség A kialakított kapcsolatokat az iskola rendszeresen ápolja a tanulók érdekében. Az iskola esélyegyenlőségi törekvéseinek célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, figyelembe véve a szülők igényeit és a törvényi előírásokat. A közvetlen célcsoport: a sajátos nevelési igényű gyermekek és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és pedagógusaik. A hátrányos helyzetű gyerekek problémáinak kompenzálását és az esélyegyenlőség előmozdítását az iskola minden tevékenysége során figyelembe veszi és alkalmazza. Az esélyegyenlőségi célok elérésének érdekében vállaljuk, hogy iskolánkban a hátránnyal élők semmilyen módon nem lesznek megkülönböztetve társaiktól, faji, vallási, egészségi, és szociális helyzete miatt hátrányos megkülönböztetés nem érheti a tanulókat. Társadalomismeret tantárgy illetve osztályfőnöki órák keretében a tanárok különös hangsúlyt fektetnek az etnikai és egyéb diszkrimináció társadalmi ellentmondásaira, ezek leküzdésére. Megismertetjük tanulóinkkal az „Útravaló” ösztöndíjprogramot és mindkét programban („Út az érettségihez”és „Út az középiskolába”), pályázunk tanulóinkkal. Törekszünk a jövőben az iskola akadálymentesítésére anyagi lehetőségeink függvényében. Az iskola esélyegyenlőségi törekvéseinek megvalósítása az intézmény minden nevelőjének feladata. A tantestület minden tagjának kötelessége betartani az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítani a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkör kialakítását. 2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.8.1. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje és korlátai, szerepük a tanulók értékelése minőségi csoport ajánlásai alapján: A tanév során a tanulók tudásszintjének mérésére évfolyamonként minden tantárgyból egy – egy témakör megkezdése előtt diagnosztizáló mérést végzünk, majd témazáró dolgozattal (tudáspróbával) zárjuk a témakört. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

91


Teljesítmény 0 – 39 % 40 – 59 % 60 – 74 % 75 – 89 % 90 – 100 %

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

A mérés eszköze: feladatlap    

Az írásbeli felméréseket vagy témazáró dolgozatokat lehetőség szerint a következő tanítási órára ki kell javítani, de legkésőbb két héten belül. Egy tanítási napon írható felmérések, témazárók száma: alsó tagozaton 1, felső tagozaton és gimnáziumban 2. A témazárók érdemjegyeit pirossal jegyezzük a naplóban. A tanulók félévi és év végi minősítésében az írásbeli számonkérések közül a felmérések eredménye dominál.

2.8.2.

A tanulók értékelése

A tanulmányi munka értékelése     



A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. 5. osztályban az átmenet megkönnyítése érdekében október hónapig minden tantárgyból, felsőbb évfolyamon a belépő új tantárgyakból elégtelent nem adunk. A tanulók értékeléséhez kiinduló pontnak tekintjük a követelmények egyértelmű és világos megfogalmazását A tanulók teljesítményét, a tantárgyi rendszerben elért eredményét a tantárgyak követelményrendszerének megfelelően ellenőrizzük, minősítjük. Első –évfolyamon – félévkor és évvégén, a második, évfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A szöveges értékelés a tanuló teljesítményének, szorgalmának és magatartásának minősítését is tartalmazza, illetve azt, hogy melyik tantárgyból kapott dicséretet. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló fejlődését, haladását, akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Mivel a kisiskolás korosztály fejlesztésében különösen fontos szerepe van a fejlesztő értékelésnek, arra törekszünk, hogy az értékelés értékrendet közvetítsen, segítve ezzel az elvárások megértését, értelmezését, és ösztönzést adjon a teljesítéshez.

92


A szöveges értékelés koncepciójának elvi kiindulópontjai:      

Az értékelés a gyerekekért, s elsősorban a gyerekeknek szóljon. Alakítsa a helyesen értékelést, segítse a reális önismeretet. Nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart. A gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének. A szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről. A félévi és év végi szummatív értékelés a tanulást folyamatosan kísérő szóbeli és írásbeli értékelésekre épül.  A 2 évfolyam végétől 12. évfolyamig a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanév végén érdemjeggyel értékeljük, az ötfokú osztályzat skáláját alkalmazzuk. Az év végi minősítés: Tantárgyakból: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen.  Az értékelés rendszeres, a tanítók, tanárok havonta adnak értékelő tájékoztatást, osztályzatot.  Az osztályfőnökök a tanév rendjéhez igazodva a félév és a tanév lezárása előtt legalább egy hónappal értesítik azon tanulók szüleit, akik egy vagy több tantárgyból bukásra állnak.  A tantestület a közoktatási törvénynek megfelelően tanév végi osztályozó értekezleten dönt a tanulók továbbhaladásáról. Az ellenőrzés lehetséges módozatai: 

Tesztlap (nyílt végű kérdések, egyszerű feleletválasztás, hibakutatás, többszörös választás, asszociációs típusú feladatok, mennyiségi összehasonlítás, relációanalízis, igaz-hamis állítások, rajzos feladatok, számítási-logikai feladatok, vegyes feladatok, esszé)  Szóbeli felelet  Írásbeli felelet  Témazáró dolgozat (résztéma vagy témakör végén)  Csoportmunka  Egyszerű kísérlet  Gyakorlat  Otthoni munka (megfigyelés, gyűjtőmunka, házi feladatok)  Verseny, vetélkedő szervezése, ill. azokon való részvétel Várható eredmények:       

növekszik a nevelő-oktató munka hatékonysága tanulók képességeiknek megfelelő eredményt érnek el, használható, versenyképes kompetencia-alapú tudás birtokába jutnak megteremtődnek az egész életen át tanulás feltételei javulnak a továbbtanulási mutatók erősödik az inkluzív szemléletmód a hátrányos helyzetű csoportok integrációja fejlődik pedagógusaink módszertani kultúrája

93




fejlesztésorientált módszerek bővítése (tanulásszervezés, differenciálás, egyéni fejlesztés)  a digitális kultúra alkalmazása az oktatásban  nő a közvetlen és közvetett partnerek elégedettsége A kompetencia-alapú oktatásban résztvevő pedagógusok, ill. csoportok kiválasztásánál figyelembe vesszük nevelő-oktató munkánk célját, iskolánk sajátosságait, kollégáink eddigi pedagógiai, szakmai munkáját, innovációs készségüket, valamint a tanulócsoportok összetételét. Az iskolai vizsgák, mérések és értékelések helyi rendje tantárgy neve írásbeli magyar nyelv és irodalom idegen nyelv történelem matematika választható érettségi tárgy

szóbeli

A 10. évfolyam végén a tanulók vizsgát (kis érettségi) tehetnek az alábbiak szerint: A gimnáziumi munkaközösség minden tanév elején a munkatervben meghatározza, hogy mely időpontban és mely tantárgyakból tesznek vizsgát a 10. évfolyam tanulói. A 12. évfolyamos tanulók külső vizsga keretében érettségi vizsgát tesznek az érvényes miniszteri utasítás szerint emelt vagy közép szinten. tantárgy neve írásbeli magyar nyelv és irodalom X idegen nyelv X történelem X matematika X választható érettségi tárgy X

szóbeli X X X X X

A vizsgákra az érettségi vizsgaszabályzat előírásait kell alkalmazni!

94


2.9

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elveit az adott tantárgyak helyi tanterve tartalmazza. Korlátok:  Az egész napos oktatásban részesülő tanulók nem vihetnek haza házi feladatot.  A hét utolsó tanítási napján a tanulók nem kapnak házi feladatot a következő hét első tanítási napjára.  A tantárgytömbösített oktatás keretén belül írásbeli és szóbeli házi feladatot a következő tanítási ciklusra kaphatnak a tanulók. A házi feladatik kijelölésénél figyelembe kell venni:  a tanulók életkori sajátosságait  egyéni képességeit (mennyiségi és minőségi differenciálás)  a feladat megoldásához szüksége időt  a szóbeli és írásbeli feladatok arányát  a tantárgyak ciklusonkénti óraszámát (felkészülési idő) Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai  A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.  Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.  A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál. 2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a technika-életvitel valamint középiskolában még a matematika tantárgyat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

95


2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Minden ősszel és tavasszal a tanulók fizikai állóképességét felmérjük. A mindenkori tanév rendjében meghatározott NETFIT mérés az 5.-12. évfolyamon. A szempontok az alábbiak: Tevékenység

Módszerek, eszközök

Aerob állóképesség

Cooper-teszt

Gyorsasági erő Erő Erő-állóképesség

Helyből távol ugrás Tömött labdadobás hátra Karhajlítás, nyújtás fekvő támaszban Hanyattfekvésből felülés Hason fekvésből törzsemelés

Mérésértékelés 12 perces futás, 10 méteres pontossággal Centiméteres pontossággal 5 cm-es pontossággal Hány db-ot tud a tanuló szabályosan megcsinálni Négy perc alatt mennyit tud megcsinálni a tanuló

Értékelésnél figyelembe vesszük a tanuló önmagához képest történő fejlődését. Általános vizsgálati szempontok 1. A vizsgálat megkezdése előtt a próbázónak tisztában kell lenni a vizsgálat céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. A teljes próbarendszert egy (max.) két héten belül kell elvégezni. 2. A vizsgálati módszert, az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján kell elvégezni. A próbákat az év folyamán kétszer, ősszel és tavasszal kell elvégezni. 3. Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik. 4. A motorikus próbákat sportöltözetben, jól szellőző, nagy teremben, illetve szabadtéren célszerű végrehajtani. 5. Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előzze meg. 6. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák közül a dinamikus erő mérésére alkalmazott próbák közül több, (legalább három) kísérleti lehetőséget kell biztosítani, melyből a legjobb teljesítmény alapján kell a pontértékeket a táblázatban megkeresni és az adatlapra feljegyezni. A pontérték táblázatok az EMMI kiadványában találhatók. 2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.12.1 Az egészségfejlesztés fő feladata: Egészségfejlesztő környezet teremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése és szemléletváltoztatás elérése.

96


Az egészségfejlesztés alapelvei:  



az egész közösségre irányul, és együttműködésére épít, az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdaság), az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban. Az iskolánk funkciója az egészségnevelésben

Az egészségi állapotot a következő tényezők határozzák meg:  genetikai tényezők  környezeti tényezők  életmód  egészségügyi ellátó rendszer működése. Az iskoláskor- elsősorban a 6-14 korosztály esetében- a szocializáció döntő időszaka. Ebben a nagyon érzékeny és „képlékeny” életkorban a prevenció nem elsősorban az ismeretközlésre, hanem a pozitív irányú befolyásolásra kell, hogy támaszkodjon, ezért az egészségfejlesztés módszere inkább készség, képességfejlesztést kell, hogy szolgáljon. Az iskolánk teljes szellemével, környezetével - a pedagógusok és az iskolához kapcsolódó más személyek viselkedés mintáival együttesen - fejti ki alapvető feladatát az egészségmegőrzésben, prevencióban, ebben a legfogékonyabb életkorban. A prevenció területei A WHO meghatározása szerint az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására, az egészség megőrzésére irányul. Az iskolának a primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál nagy hangsúlyt fektetünk a következő területekre:          

egészséges táplálkozás aktív szabadidő eltöltés mindennapos testmozgás személyi higiéné lelki egyensúly megteremtése harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása családtervezési módszerek egészséges és biztonságos környezet kialakítása egészség károsító magatartásformák elkerülése járványügyi és élelmiszerbiztonság megvalósítása.

Az egészségnevelést szolgáló témakörök a gimnáziumban: Az alábbiakban szereplő tartalmakat beépítjük iskolánk helyi tantervébe.

97


Harmonikus emberi kapcsolatokra nevelés  az ember fő biológiai, pszichológiai jellemzői,  az ember viszonya önmagához, családjához, embertársaihoz (kortárscsoportok, munkatársak, stb.), a társadalomhoz, intézményekhez,  emberismeret, empátia, alkalmazkodóképesség,  egyén és közösség, a közösségbe való beilleszkedés, a közéletben való aktív részvétel,  kulturált viselkedés (beszédmodor, érintkezés, stb.) a felnőttekkel, tanárokkal és diáktársakkal minden élethelyzetben,  normális embertársi, nemek közötti kapcsolatok, magatartásformák alakítása (szolidaritás, kooperáció, barátság),  viselkedésünket, viszonyainkat szabályozó értékek, erkölcs, hagyományok, szokások, vallási előírások, divat, normák, jog,  a társadalmi értékrend; az értékek, normák változó világa,  saját és mások testi épségének óvása. 2.12.2. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés célja: megismertetni tanulóinkkal természeti és kulturális értékeinket, rávilágítva a primer és szekunder környezet közötti összefüggésekre. Tanítványaink környezetükért felelős, tájékozott, a fenntartható természetvédelem és természethasználat alapjait ismerő gyerekekké váljanak. A környezeti nevelés jellemzői és követelményei:  A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, melyet gyermekkorban kell megalapozni.  Intézményes és nem intézményes hatások érvényesülése  Tudomány és tantárgyköziség a környezeti nevelésben  Együttműködésre serkent. A környezeti nevelés hármas tagolású alapelveit szem előtt tartva a környezetről, a környezetben, a környezetért szellemében valósítjuk meg céljainkat.  

A kulturális és természeti örökség védelme, különös tekintettel a szóbeli és tárgyi kulturális örökségünkre. Tiszteletben tartani, megőrizni, elismerni a hagyományos ismeretek szerepét, különös tekintettel a természeti erőforrások felhasználására, és elősegíteni a kapcsolódást a tudomány és a helyi ismeretek között. Az oktatáshoz digitális információhordozókat használunk.

A környezeti nevelés feladatai: Olyan szemlélet és attitűd közvetítése a feladatunk, amely a hagyománytiszteletre építve hozzájárul ahhoz, hogy a gyerekek figyeljenek a jelen értékeire, szem előtt tartva a fenntarthatóság elvét. A természeti és kulturális diverzitás bemutatása a városban. Az információs társadalmakra jellemző "részvételi demokrácia" gyakorlásának lehetőségét kínáljuk.

98


   



Ökológiai tudatformálás és természeti nevelés Érzékeltetni a természet és az ember kapcsolatát, különös tekintettel, annak néprajzi és képzőművészeti vetületeire. Aktív élményszerzésen keresztül megvalósítani a természetvédelmi oktató- és nevelőmunkát. Megismertetni a gyerekekkel az adott terület, nemzeti park vagy védett terület flóráját, faunáját, geológiai-, régészeti-, történelmi-, kulturális-, társadalmi- és gazdasági értékeit. Ennek érdekében a nemzeti parki bemutatóhelyek tanösvények megtekintése. Aktív élményszerzés, cselekvés révén a fenntarthatóság elvének megismertetése. Tanulmányi kirándulások alakalmával megismertetni tanulóinkat a szűkebb és tágabb környezet kulturális és természeti értékeivel (nemzeti parkok).

Tótkomlós város környezetvédelmi programjával összhangban a gyermekek életkorának megfelelően az egyes tanórák tanmenetébe beépítjük azokat az elemeket, amelyek megfelelnek a műveltségi anyagnak, azt kiegészítik.  A város környezeti elemeinek értékelése, a környezetterhelés tényezői.  A természetes- és ivóvizek, a levegő védelme; a település és az épített környezet védelme és fejlesztése; hulladékgazdálkodás, szennyvízelvezetés és ártalmatlanítás; környezetbiztonság, zaj és rezgés elleni védelem; energiagazdálkodás, alternatív energia felhasználásának előnyei, zöldfelület gazdálkodás kérdéseivel való ismerkedés.  A város értékeinek megismertetése, séták, gyűjtőmunkák és feladatmegoldás során, kiemelten a helyi védettségű értékek.  Az egészséges és fenntartható városi környezet megteremtése, annak megőrzése, ebben aktív, cselekvő részvétel lehetősége.  Tájvédelem, Száraz-ér Társaság célkitűzései.  Bekapcsolódunk diákjainkkal a városi programokba, jeles napok megünneplésébe.

99


Célkitűzéseink érdekében alkalmazott tevékenységek, módszerek:

Alsó tagozat Rajz és technika órán természetes anyagokból munkadarab készítése. Természetismeret tantárgy: Változás, kölcsönhatás megfigyelése a természetben (élettelen természet). Tanulmányi séta: A víz, vízpart, időjárás megfigyelése Lakóhelyünk A környezetszennyezés jelei Kapcsolatok megfigyelése Vízminta vizsgálata Állatok a vízben, vízparton

Tanórai tevékenység Felső tagozat A műveltségi anyag elsajátítása során az egyes műveltségterületek tanmeneteiben rögzített tartalmak elsajátítása. Fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi logók szerepe. Megemlékezés a környezetvédelem jeles napjairól. Gyűjtőmunka, csoportmunka, kiselőadás tartása, megbeszélés, kooperatív tanulási technikák, projektmódszer alkalmazása. Riport. Kreatív

Gimnázium Fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi logók szerepe. Megemlékezés a környezetvédelem jeles napjairól. Gyűjtőmunka, csoportmunka, kiselőadás tartása, megbeszélés, kooperatív tanulási technikák, projektmódszer alkalmazása. Riport. Kreatív tevékenységek.

Tanórán kívüli tevékenység Felső tagozat

Alsó tagozat Ünnepekhez kapcsolódóan ajándékkészítés. Kirándulás. Közvetlen környezet tisztaságának, berendezésének megóvása. Tabló készítése: A víz természetes előfordulásáról. Környezetünk védelméről. A vizek szennyezettségéről. Hazánk szép tájairól. Országunk, megyénk nevezetességeiről. A Biológia-földrajz munkaközösség szervezésében: Városunk nevezetességei,

Szakköri tevékenység.

Gimnázium

Szituációs drámajátékok.

és

Kézműves foglakozások Vetélkedők, természetes anyagok versenyek, pályázatok, felhasználásával. kutatómunka. Feladatmegoldó és rajz versenyeken való részvétel. Szituációs és drámajátékok.

Természeti, helyismereti népismereti barangolások, üzemlátogatás.

és

Vetélkedők, versenyek, pályázatok, Kerékpáros túrák, kutatómunka. gyalogtúrák, Természeti és tanulmányi séták népismereti Megemlékezés a jeles barangolások, napokról. üzemlátogatás. Kerékpáros túrák,

Környezetvédelmi megfigyelések.

gyalogtúrák,

100


Alsó tagozat Növények élőhelyei. Az élő természet megfigyelése.

Tanórai tevékenység Felső tagozat tevékenységek.

Gimnázium

Tanórán kívüli tevékenység Alsó tagozat Felső tagozat műemlék épületek, tanulmányi séták kulturális intézmények Megemlékezés a jeles megismerése. napokról. A közvetlen környezetünk Környezetvédelmi múltjának megfigyelések. megismerése. Tisztasági, hulladék, Ismeretterjesztő szemétgyűjtési akciók előadások szervezése. szakemberek

Gimnázium

meghívásával. Kiállítások megtekintése. Terepgyakorlat (szeméttelep, bemutatóhely, szennyvíztisztító, stb.).

101

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM – PEDAGÓGIAI PROGRAM – 2015.

2.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.13.1 A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái A magatartást és a szorgalmat 2. évfolyam II. félévétől-12. évfolyamon havonta érdemjeggyel értékeljük. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök, az osztályban tanító pedagógusok, az osztály diákönkormányzat véleményének kikérésével és a gyermek személyiségének figyelembe vételével végzi. 

Az év végi minősítés Magatartásból: példás, jó, változó, rossz Szorgalomból: példás, jó, változó, hanyag A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei Példás az a tanuló:  akinek magatartása, cselekedetei elismerést váltanak ki társaiból, tanáraiból  aki kerüli a durvaságot, szeretettel közelít társai felé  aki tiszteli és elismeri mások értékét  aki nyelvi fordulataiban kerüli a durva, trágár kifejezéseket  aki jóindulattal segíti társait, aki tudásával, a közösségben elért helyzetével soha nem él vissza  aki szívesen vállal munkát osztálya, iskolája, közössége érdekében, aki öregbíti iskolánk hírnevét  aki szándékosan nem okoz kárt  aki betartja az illemszabályokat és az iskola házirendjét  akinek nincs írásbeli figyelmeztetése  aki igazolatlanul nem mulasztott Jó az a tanuló:  aki ismeri és betartja az iskola házirendjét, az életkorának megfelelő illemszabályokat  aki a tanórán, vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik  aki feladatait a tőle elvárható módon teljesíti  akinek legfeljebb egy szaktanári figyelmeztetése van  aki igazolatlanul nem mulasztott. Változó magatartású az a tanuló:  aki az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be  aki a tanórán, vagy a tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik  aki a felnőttekkel és társaival szemben türelmetlen, tiszteletlen,  a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik  legmagasabb büntetése egy osztályfőnöki figyelmeztetés  1 –5 órát mulasztott igazolatlanul

102

JANKÓ JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA és GIMNÁZIUM – HELYI TANTERV – 2016.

Rossz a magatartása annak a tanulónak:        

aki és nem is akarja betartani az iskolai házirendet és az illedelmes viselkedési szabályokat akinek magatartása fegyelmezetlen, rendetlen aki társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik akinek viselkedése romboló hatású, az iskolai oktatást, nevelést akadályozza akinek 5 óránál több igazolatlan mulasztása van aki több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van több osztályfőnöki figyelmeztetése, vagy ennél magasabb fokozatú büntetése aki nem becsüli közössége értékeit aki rongálja környezetét

2.13.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei Példás szorgalmú az a tanuló, aki:  képességeihez mérten tanul  a tanítási órákra rendszeresen, jól felkészül, s azokon aktívan közreműködik  szívesen olvas szakirodalmat, s így szerzett tudását megosztja társaival  aktív önművelődéssel fejleszti tudását, műveli adottságait  hibátlan munkavégzésre törekszik  szívesen, aktívan részt vesz a tanulmányaihoz kapcsolódó tanórán kívüli programokban, akár szervezőként is  ha alkalma adódik, jól felkészülve, versenyeken öregbíti iskolánk hírnevét  jó eredmények elérésére törekszik (játékban, tanulásban, munkában) Jó a szorgalma annak a tanulónak, aki:  általában a képességeihez mérten tanul  a tanítási órákra rendszeresen felkészült, s azokon aktívan részt vesz  felszerelése általában hiánytalan  a házi feladatot rendszeresen elvégzi, esetleges mulasztás esetén pótolja  a tanulmányaihoz kapcsolódó, tanórán kívüli programokban szívesen részt vesz  érdeklődési körében aktív önművelődéssel fejleszti tudását  rendszeresen, megbízhatón dolgozik Változó a szorgalma annak a tanulónak, aki:  tanulmányi eredménye elmarad képességeitől  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik  érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból is lerontja  önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik  önállótlan, csak utasításra kezdi meg a munkát 103


Hanyag a szorgalma annak a tanulónak, aki:  aki tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen  a házi feladatait rendszeresen nem végzi el,  minimum követelményt nem teljesíti  érdektelen, közömbös eredménytelenségével szemben 1. évfolyamon valamint a -2. évfolyam I. félévében mindez szöveges értékeléssel történik. A szorgalom elbírálásánál figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat, az életkörülményeket, a képességeket, az önállóság és otthoni felkészülés szintjét. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelését az osztályfőnöki tanterv tartalmazza. 2.13.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Az értékelés egyéb formái: Intézményünkben a magatartás és szorgalom szóbeli és írásbeli illetve érdemjeggyel történő értékelése mellett élünk a tanulmányi szintre vonatkozó szöveges értékelés lehetőségével is. Ezek tartalma is lehet dicsérő és elmarasztaló, azonban törekszünk arra, hogy alapvetően jellemezze az intézményt a pozitív értékek erősítése, kiemelése. A büntetésnek minden helyzetben egyéni probléma-megbeszéléssel kell párosulnia, elengedhetetlen a család bevonása a hogyan tovább keresésében. Ha a tanuló tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, és kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, az iskola dicséretben részesíti. Jankó Plakett Az adományozás szempontjai: Tanulók:  Tanulmányi munkájáért és az iskolai közösségi életben való aktív részvételéért  Jankó Plakettet kapnak azok a középiskolai tanulók, akiknek 4 éven keresztül legalább jeles volt a tanulmányi eredményük, és 4éven át kimagasló közösségi munkát végeztek iskolai szinten. A két feltételnek egyszerre kell teljesülnie. A DÖK könyvjutalma: Az egész évben tartó kiemelkedő közösségi munkáért az osztály, osztályfőnök, DÖK javaslata alapján. Díszoklevél Az a végzős tanuló kapja, aki 4-8 éven keresztül kitűnő tanuló volt.

104


Osztályfőnöki dicséret: Közösségben végzett munkáért:  Az osztályban, az osztályért végzett folyamatos, rendszeres tevékenység (pl. teremdekorálás, osztályprogramok szervezése, lebonyolítása, felelősi munka) A részvételért nem adunk dicséretet.  Kiemelkedő munkavégzés (pl.: iskolai rendezvényen, udvarrendezés, hulladékgyűjtés, egyéb).  Iskolai versenyen elért eredményért (házi bajnokság, nem szaktárgyi vetélkedők). A részvételért nem adunk dicséretet.  DÖK tisztségviselők kiemelkedő munkavégzéséért félévente. Szaktanári dicséret szempontjai: A szakmai munkaközösség éves munkaterve tartalmazza. Nevelőtestületi dicséret: Adható:  Kitűnő tanulmányi munkáért és példamutató magatartásért.  3-4. évfolyamon minden tantárgyból jeles értékelésben részesülő és példamutató magatartású tanulónak, és a tantárgyi dicséretek számának legalább a tanult tantárgyak 50%-ának kell lennie. Igazgatói dicséret: 

Az intézmény hírnevét öregbítő (szaktárgyi, sport, kulturális) területen elért teljesítményért. Az OM által meghirdetett versenyek közül! Városi versenyen elért: 1-3. helyezésért Megyei versenyen elért: 1-6. helyezésért Országos verseny 1-6. helyezésért való részvételért

Elmarasztalás formái A házirend súlyos megsértése, kirívó magatartás esetén az elmarasztalás következő fokozatait alkalmazzuk: Osztályfőnöki figyelmeztetés:        

Vállalt, de önhibájából nem teljesített feladat, mellyel a közösségi program megvalósulását veszélyezteti. Közösség egységét tudatosan romboló tevékenységéért. Tanórai magatartás (5 beírás után a magatartás füzetben.) Tanórán kívüli fegyelmezetlen magatartás (óraközi szünetek, ebédelés, rendezvények, stb.) Szándékos rongálás Folyamatos késés a tanórákról, az 5. alkalom után Tanítási időben az intézmény engedély nélküli elhagyása. Igazolatlan hiányzásért az 1. alkalom után (Ez esetben a tanulónak az adott hónapban változónál (3) jobb magatartásjegye nem lehet.) 105


Szaktanári figyelmeztetés 

Ha a tanuló a tanórán a házirendet megszegi. (Ez esetben a tanulónak az adott hónapban egy jeggyel rosszabb magatartási jegy adandó.)

Napközis figyelmeztetés 

Ha a tanuló a napközis foglalkozás ideje alatt a házirendet megszegi. (Ez esetben a tanulónak az adott hónapban egy jeggyel rosszabb magatartási jegy adandó.)

Igazgatói intézkedések:   

igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás

Nevelőtestületi intézkedések:  nevelőtestületi figyelmeztetés  nevelőtestületi intés Az intézménybe és annak rendezvényeire, az egészségre ártalmas anyagok behozatala, fogyasztása pl.: alkohol, cigaretta, drog, energiaital Ha a házirendet annak ellenére többször, súlyosan megszegi, hogy azokért már osztályfőnöki figyelmeztetésben részesült Ez esetben a tanulónak az adott hónapban rossz (2) magatartásjegyet kell adni. Az osztályfőnöki, illetve igazgatói intést írásban kell megfogalmazni, azt a szülővel láttamoztatni kell, valamint az osztályfőnök a naplóba bejegyzi. Az igazgatói intést az egész tanulói közösség tudomására kell hozni. Fegyelmi eljárás 1. A kötelesség vétkes és súlyos megszegése képezheti a fegyelmi eljárás alapját. A vétkességnek két fajtája van:  szándékosság  gondatlanság A szándékosság akkor állapítható meg, ha a tanuló:  előre tudja és látja cselekményének következményeit, és azokat kívánja (egyenes szándék)  előre tudja és látja cselekménye következményeit és azokba belenyugszik (eshetőleges szándék) A vétkesség megállapíthatóságának feltétele az, hogy a tanuló egyáltalán alkalmas, képes legyen cselekménye következményeinek felmérésére. 2. A fegyelmi eljárás résztvevői:  a Nevelőtestület, mint a fegyelmi jogkör gyakorlója  az eljárás alá vont tanuló  az eljárás alá vont tanuló szülője, megbízottja  a Diákönkormányzat

106


3. Kiszabható büntetések:  megrovás  szigorú megrovás  meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, ill. megvonása  áthelyezés másik osztályba A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb:  a meghatározott kedvezmények juttatások csökkentése, ill. megvonása fegyelmi büntetés esetén 6 hónapnál  áthelyezés másik osztályba 12 hónapnál 4. A fegyelmi eljárás menete:  megindítás  meghallgatás  a fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira. Ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést és az addig rendelkezésre álló bizonyítékokat. A fegyelmi eljárás során a tanulónak joga van arra, hogy meghallgassák.  a Diákönkormányzat véleménye A jegyzőkönyv tartalmazza:  a helyszínt  a tárgyalás idejét  jelenlevők nevét és minőségét  az elhangzott nyilatkozatokat, vallomásokat 5. A fegyelmi határozat A tárgyaláson szóban ki kell hirdetni, de írásba is kell foglalni. A határozat részei:  A határozatot hozó szerv megnevezése  a határozat száma  a határozat tárgya  a tanuló személyi adatai  a fegyelmi büntetés fajtája  a fegyelmi büntetés időtartama Indoklás tartalma:  a kötelességszegés leírása  a bizonyítékok ismertetése

107


2.14

A Pedagógiai Program legitimációja, érvényessége

A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatalának módja (44. § (2)) Hatályossági záradék A pedagógiai program és a helyi tanterv 4 évre készült. Évenként lehetőség van a felülvizsgálatára, átdolgozására a következőképpen:  A teljes dokumentáció (pedagógiai program, helyi tanterv) felülvizsgálata akkor lehetséges, ha a nevelőtestület 75%-a kezdeményezi.  A részterületek felülvizsgálata akkor lehetséges, ha az érintett munkaközösség 50 %-a kezdeményezi. A pedagógiai program módosítása történhet törvényi változások esetén is. A pedagógiai program módosítása a tantestület hatásköre, de ehhez is be kell szereznie a szülők, diákok, a illetőleg a fenntartó jóváhagyását. A program módosítását kezdeményezheti, a szülők közössége, az igazgató vagy a fenntartó. Érvényessége: A pedagógiai program elfogadása a tantestület hatásköre. A szakmai munkaközösségek véleményezési jogot gyakorolnak. A programmal kapcsolatosan a szülői közösségek képviselői véleményezési jogot gyakorolnak. Ugyancsak véleményezési jogot gyakorol a diákönkormányzat. Az erről tanúskodó jegyzőkönyvi kivonat a mellékletben található. A pedagógiai program érvényessége: a fenntartó jóváhagyását követően 2013. szeptember 1-jétől lép életbe. Nyilvánossága: A dokumentum nyilvános az iskola iránt érdeklődő szülők, az iskolahasználók, a fenntartó részére. Az SZMSZ-ben meghatározott módon biztosítjuk az írásos program hozzáférhetőségét. Az erről történő tájékoztató megtartása az igazgató feladata, az SZMSZ-ben megjelölt helyeken, és az ott felsorolt személyektől kérhető el megtekintésre. Az évindító szülői értekezleten minden osztályfőnök ismerteti a Pedagógiai Program rövid tartalmát.

108


Legitimáció 1. számú melléklet 2. számú melléklet 3. számú melléklet 4. számú melléklet 5. számú melléklet

Alapító Okirat A módosított pedagógiai programot a nevelőtestület 100 %-kal 2016. augusztus 30-án elfogadta. A Szülői Közösség véleményezése DÖK véleményezése Iskolatanács véleményezése

Tótkomlós, 2016. augusztus 30. __________________________________________ Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna igazgató

Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen PP változtatása nélkül módosíthatók. Tótkomlós, 2016. augusztus 30. __________________________________________ Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna igazgató Nyilatkozat A Jankó János Általános Iskola és Gimnázium Szülői Közösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a PP elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk, annak módosítási javaslatával egyetért. Tótkomlós, 2016. augusztus 30. ___________________________________ Szegedi Erika a Szülői Közösség elnöke

109


Nyilatkozat A Jankó János Általános Iskola és Gimnázium Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat a PP módosítását 2016. augusztus 30-i ülésén megtárgyalta, a PP módosítási javaslatát elfogadta. Tótkomlós, 2016. augusztus 30. _____________________________________ Bobor Bertold a diákönkormányzat vezetője Nyilatkozat A Jankó János Általános Iskola és Gimnázium Intézményi Tanácsa képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az Intézményi Tanács a PP módosítását 2016. augusztus 30-i ülésén megtárgyalta, a PP módosítási javaslatát elfogadta. Tótkomlós, 2016. augusztus 30. _____________________________________ Koszár Enikő az Intézményi Tanács elnöke 2.15. Hatálybalépés Jankó János Általános Iskola és Gimnázium pedagógiai programjának módosítását az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület 2016. augusztus 30-án elfogadta – a Szülői Közösség és a Diákönkormányzat véleményezési jogának gyakorlása mellett, az intézményvezető jóváhagyásával. Ezen szabályzat a fenntartó egyetértésével lép érvénybe és határozatlan időre szól. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

Tótkomlós, 2016. szeptember 1. _____________________________________ Bánki András tankerületi igazgató P.h.

110

Összeállította: Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna augusztus 30

Recommend Documents