SPECIÁLIS KATONAI BEOSZTÁSOK ORVOSI ÉS PSZICHOLÓGIAI ALKALMASSÁGVIZSGÁLATÁNAK TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON

SPECIÁLIS KATONAI BEOSZTÁSOK ORVOSI ÉS PSZICHOLÓGIAI ALKALMASSÁGVIZSGÁLATÁNAK TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON

NAGYNÉ BERECZKI SZILVIA

SPECIÁLIS KATONAI BEOSZTÁSOK ORVOSI ÉS PSZICHOLÓGIAI ALKALMASSÁGVIZSGÁLATÁNAK TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON THE HISTORY OF MEDICAL AND PSYCHOLOGICAL APTITUDE TESTS FOR SPECIAL ARMY ASSIGNMENTS IN HUNGARY A katonák kiválasztását minden civilizációban fontosnak tartották. Gondoljunk csak az ószövetségben a bírák hetedik könyvére, ami a katonák kiválasztásáról szól, vagy a görög Spárta városállamára, ahol gyerekeket katonai nevelésben részesítették. Minden állam figyelmet fordított arra, hogy a megfelelő embereket képezzék ki katonának a veszteségek csökkentése és a hatékonyság érdekében. Selecting the proper personnel to be soldiers was important in every civilization. Let us just consider the selection of soldiers in the Seventh Book of Judges in the Old Testament, or the Greek city of Sparta where children were raised as soldiers. It was an important issue for every state to train the right persons to be soldiers, in this way to minimize losses and increase effectiveness.

NEMZETKÖZI KATONAPSZICHOLÓGIA TÖRTÉNET INTERNATIONAL HISTORY OF MILITARY PSYCHOLOGY Bevezető A katonai alkalmasság vizsgálatok során először csak az egészségi állapotot és a jó fizikumot tartották fontosnak. Katonai szolgálatra való felvételnél pszichológiai vizsgálatokat csak az 1879-ben megnyitott müncheni pszichológiai laboratórium létrehozása után és a képesség tesztek elterjedése kapcsán végeztek. A teszteket az amerikai James McKeen Cattel terjesztette el, és magát a teszt-szót is ő használja először (Reuchlin, 1987) William Stern vezette be 1911-ben az intelligencia-hányados fogalmát, valamint tőle ered a pszichotechnika kifejezés is (Lénárd, 1989). OKTATÁS, NEVELÉS

7


A pszichológiai alkalmasságvizsgálatok elméleti alapja szerint az emberek egyéni különbségei minden területen igen nagyok, amelyek a különböző munkaterületeken különböző mennyiségű és minőségi eredményekben nyilvánulnak meg. Az alkalmassági vizsgálat célja, hogy tesztek, műszerek, munkapróbák segítségével előre jelezze a későbbi magatartást, teljesítményt, minőséget. Az alkalmassági vizsgálat pszichológiai értékét az előrejelzés pontossága, a beválás adja meg. A beválást valószínűsíti a hosszabb időn keresztül végzett, legalább átlagos, balesetmentes sikeres munkavégzés, ami nem okoz egészségügyi károsodást. Rókusfalvy szerint „a pályaalkalmasság az egyén és a pálya potenciális, a beválás a pedig a valóságos megfelelést jelenti.” A világon elsőként az első világháború idején 1917-ben alkalmaztak katonai alkalmasságvizsgálatban pszichológiai tesztet az Amerikai Egyesült Államokban. A nagy tömegű sorozások hatékonyságának fokozása céljából bevezették az általános intelligenciamérésre kifejlesztett csoportos Army- Alpa és Army- Beta tesztet. 1919. januárig ezzel a teszttel mintegy 1.7 millió embert vizsgáltak meg, ebből 42000 volt tiszt. Az egyre több harci gép alkalmazása szükségessé tette, hogy az egyes speciális beosztásokba helyezés előtt képesség vizsgálatokat is végezzenek. Ehhez nagy segítséget nyújtott a pszichotechnikai irányzat, ami Németországból indult el. Ekkor alkottak meg több képességvizsgáló műszert és tesztet is. Míg az USA-ban a pilóták vizsgálatára fordították a legnagyobb hangsúlyt, addig Németországban főleg a gépkocsivezetők és pilóták egyéni kiválasztását tartották fontosnak. Németország területén több városban hoztak létre pszichológiai laboratóriumokat. Több mint 10 000 egyéni vizsgálatot végeztek, olyan speciális beosztásokhoz, mint: gépjárművezető, repülőgép-vezető, repülésirányító, hangbemérő, fénymérő, rádiós, tüzér, lövegirányzó. A I. világháború után az Amerikai Egyesült Államokban a katonaság létszámának csökkentésében kapott szerepet a pszichológia. Az 1930-as években a munkapszichológiát főként a kiválasztás, minősítés és beosztásba helyezés eldöntésére alkalmazták. A II. világháború idején ismét felértékelődtek a pszichológiai vizsgálatok. Mintegy 20 millió embert vetettek alá ilyen vizsgálatoknak. Az USAban új csoportosan alkalmazható tesztet fejlesztek ki figyelembe véve az Alfa-teszt jellemzőit. Az új teszt neve: Army General Classification Test (AGCT). Ebben az időszakban ezzel a teszttel mintegy 12 millió embert vizsgáltak meg. A haditengerészet és légierő számára kidolgozott NGCT 8

OKTATÁS, NEVELÉS


(Navy GCT) speciális teszttel a motorikus-, kézi ügyességet, gyorsaságot, koordinációt vizsgálták a repülő személyzetnél, rádiósoknál (Andó, 1998). Magyarország 1900-as évektől Az Osztrák–Magyar Monarchiában csapat orvosi szolgálatot hoztak létre a betegségek és járványok gyógyítására és kiszűrésére, de később a katonai szolgálatra való alkalmasság megítélésére is őket kérték fel. A Magyarországon kiadott 1903-a utasítás szerint a honvéd orvos feladata a szolgálatképesség vizsgálatán kívül az időszakos vizsgálatok végzése: szállítmánykísérés előtt, fogházba vonulás előtt, illetve a tanintézetbe való /hangász (zenész), utász/ jelentkezők esetén. Külön megemlítik azoknak a jelentkezőknek a vizsgálatát, akik a hadi tengerészeti, hajó-, gép-, zene-tanoncz felvételre, a magyar királyi koronaőrséghez, császári és királyi testőrséghez vagy ezeket kiszolgáló legénységhez jelentkeznek. Ezen kívül a rövid látók és polgári állami szolgálatara alkalmazott altisztek vizsgálatát, valamint az orvosi ösztöndíjra jelentkezőket említik külön orvosi vizsgálati szabályozás szerint. Az I. világháború Az I. világháború idején a csapatorvosok feladata volt kiszűrni a gyenge értelmi képességűeket, illetve pszichiátriai betegeket. Ha a csapat orvos egészségügyi problémát talált, akkor szakorvoshoz küldte a katonát. A külföldi, főként németországi pszichológiai alkalmasságvizsgálatok sikerére és fontosságára Magyarországon Gustav Kafka és Révész Géza hívta fel a figyelmet, de igazán csak azután kezdték megszervezni a vizsgálatokat miután Cettinje's (Cattaro)-ból való kitöréskor több szállító jármű zuhant le egy völgybe. A pilóták és a gépkocsivezetők vizsgálatára, az I. sz. bécsi hadikórházban illetve a baumgarteni III. sz. hadikórházban hoztak létre egy-egy pszichotechnikai laboratóriumot, amelyek csak a háború végéig üzemeltek. A pszichotechnikai vizsgálatok főleg a repülőgép személyzetre, gépjárművezetőkre, telefonosokra, távírászok vonatkoztak. A légierőtől sok visszajelzés érkezett a vizsgálatok és szűrések fontosságáról. Magyarországon 1927-től Bálint Antal segítségével több honvédségi pszichotechnikai laboratóriumot hoztak létre. Egyik fő feladatuk az volt, hogy pályaválasztási tanácsadást adjanak a leszerelő katonák számára. OKTATÁS, NEVELÉS

9


Egy 1931-es, a Magyar Királyi Honvédelmi Miniszterhez írt előterjesztés1 szorgalmazta először hivatalosan a pszichológiai alkalmasságvizsgálatok átfogó bevezetését. Ebben az anyagban utalás történik arra, hogy a katonák kiválasztásánál a testi alkalmasságon és szakmai előképzettségen túl kerüljenek be a pszichotechnikai vizsgálatok is. Hivatkozások történnek a német, angol és amerikai vizsgálatok eredményeire, amelyek igazolják a pszichotechnikai laboratóriumok létjogosultságát. A Magyar katonai pszichotechnikai bevezetésének első úttörői a vitéz. Szinai Béla tábornok, v. Rákosi Viktor dr. vkszt. ezredes, és Tihanyi Kiss Sándor főlelkész volt. Ők szorgalmazták a jutasi altisztképzőben működő pszichotechnikai laboratórium létrehozását is. A sorozott katonák vizsgálata nagyon sokáig kimerült általános orvosi vizsgálatokban, amelyben az alkalmatlanok kiszűrése volt a cél. Az orvosi sorozás célja csupán az volt, hogy minél több embert katonai szolgálatra alkalmasnak találjanak. Olyan kategóriákat hoztak létre, amelyek bizonyos testi funkciók, illetve károsodások esetén kizárták egyes szolgálati ágak betöltését. Ezért bevezették a korlátozással alkalmas fogalmát is. Erre jó példa az 1933-as toborzási utasítás, mely szerint: Honvédségi szolgálat teljesítésére csak olyan önként jelentkezőket lehetett felvenni, akik a honvédségi szolgálat követelményeinek teljesen megfeleltek. Legelső szempont a fogyatékosságok megállapítása volt. Ha olyan fogyatékosságot állapított meg az orvos, amely a jelentkezőt a szolgálatra alkalmatlanná tette, akkor a további vizsgálatok elmaradtak és nem lett felvéve az egyén. Ha az orvos nem tudott döntést hozni a fogyatékosság vagy betegség kapcsán, akkor szakorvoshoz utalhatta a jelentkezőt. Az alkalmasság osztályozási fokozatai a következők voltak: 7. §. 1. Arcvonal szolgálatra alkalmas: „..akik erős és kitartást ígérő testalkat mellett egészségesek és … csak csekélyebb fogyatkozásaik vannak, úgy, hogy testileg és szellemileg a honvédségi szolgálat követelményeire teljesen alkalmasnak látszanak.” (A fogyatkozás mértékét az A) melléklet szabályozta.) 2. Segédszolgálatra alkalmas: „…akik honvédségi szolgálatra általában még alkalmasak, mégis állandó fogyatkozásuk következtében, amely egészségüket ugyan nem befolyásolja, de az illetők teljesítőképességét korlátozza, csak fegyveres őr- vagy a foglalkozásuk szerinti segédszolgálatra alkalmasak.” (A fogyatkozás mértékét a B) melléklet szabályozta.) 10

OKTATÁS, NEVELÉS


3. Jelenleg alkalmatlannak „… kell nyilvánítani, akiknek gyenge testalkotása még elegendő megerősödésre nyújt kilátást, ….akiknek oly betegségeik, vagy fogyatkozásaik vannak, amelyek utóbb vagy meggyógyulhatnak, vagy legalább annyira javulhatnak, hogy honvédségi szolgálatra alkalmasakká válhatnak.” (A fogyatkozás mértékét C) és D) melléklet tartalmazta.) 4. Fegyvernélküli szolgálatra alkalmas „…akik olyan fogyatkozásban, vagy betegségben szenvednek, amely a test szabad mozgását… akadályozza, vagy a szervezet fontos működését zavarja, továbbá azok, akik nem rendelkeznek a szellemi és testi erő kellő mértékével annyira, hogy úgy a mindennemű fegyveres szolgálatra, valamint segédszolgálatra való alkalmasságuk is tartósan ki van zárva, azonban tekintettel a polgári élethivatásukra a népfölkelési szolgálatban alkalmazhatók.” (A fogyatkozás mértékét C) melléklet tartalmazta.) 5. Minden szolgálatra alkalmatlanok „…akik a mellékelt D) jegyzékében felsorolt valamely nagyfokú fogyatkozásban szenvednek és ez által az illetőnek kereset-, illetőleg munkaképessége is tartósan akadályozva van.” (Tervezet. Utasítás, 1933. 10-11.) Ebben az osztályozásban ráismerhetünk a 2004-ben eltörölt sorkatonai szolgálat sorozásán alkalmazott A, B, C, D, E kategóriákra. Az alkalmasságvizsgálatokban sokszor felvetődött az organikus károsodás miatti kizáró ok. Kevéssé figyeltek a csökkent képességekre, személyiségszerkezetre, melyben jelentős eredményeket tudott volna a pszichológiai vizsgálat felmutatni a beosztásba helyezés során. Bizonyos speciális beosztások esetén plusz orvosi vizsgálatot írtak elő. Már ebben a korszakban is érte kritika az akkori alkalmasság vizsgálatot. Egyesek szerint a katonai szolgálatra való alkalmasság elbírálása jó részben nem egységes. A megvizsgált egyén katonai szolgálatra alkalmas kijelentés, egy pozitív és egy negatív téltelt foglal magában. A negatív tétel a status presens-re vonatkozik és csak azt állapítja meg, hogy a kérdéses egyén katonai alkalmasságot kizáró betegségben vagy fogyatékosságban jelenleg nem szenved. Ez az alkalmasság előfeltétele, de ebből még nem feltétlenül következik az alkalmasság megállapítása. 1933-ban kezdte meg működését a Magyar Királyi Honvéd Központi Képességvizsgáló Intézet, melynek vezetője Harkai Schiller Pál illetve OKTATÁS, NEVELÉS

11


fő munkatársai Steif (Gőnyei) Antal, Zörgő Benjámin volt. Az intézetet a Mária Terézia laktanyában helyezték el, ez a mai budapesti Petőfi laktanya. „Fő feladata, a katonai alkalmasság vizsgálatok végzése mellett, a Bálint Antal által a húszas években kezdeményezett, később abbamaradt civil életbe való visszairányítás volt. Ez az intézet korának, és a magyar viszonyok lehetőségeit tekintve, rendkívül jól felszerelt volt, és kiemelkedett a hasonló célú intézmények közül.” (Andó 1998) A vizsgálatokat két részre osztották: I. szint: általános részletes értelmességi vizsgálat, amely a felfogás, emlékezés, megfigyelés, áttekintés, számtani és műszaki hajlam megállapítását célozta. II. szint: szakosított speciális katonai szolgálatra való rátermettséget vizsgált. Csak az átlagon felüli adottságú egyének kerültek részletes ügyességi vizsgálat alá, amely során a speciális beosztásokhoz kerestek személyeket. „... a cél pedig az, hogy minden ember a bevonulás első percétől kezdve, azon a helyen legyen, olyan kiképzésben részesüljön, amelyekre a legalkalmasabb... a beosztás számára nem lesz nehéz... Éppen ezért megérdemli az a vele való beható foglalkozást.” (Varga, 1939; 75.o.) A pszichotechnika az emberi magatartás vizsgálatát két részre osztotta fel: teljesítmény vizsgálatra és jellemkutatásra. Ez alapján tett kísérletet Harkai beosztások szerinti jellem és képességvizsgálatok végzésére, amely beválási eredmények kimutatására is alkalmas volt. Meggyőződése volt, hogy a képességek, motivációk, és személyiség egysége befolyásolja a munkavégzést. Minden vizsgálat előtt megállapították azokat a követelményeket, amelyeket a vizsgálandó egyénnel szemben a gyakorlati életben támasztottak, és erre dolgozták ki a vizsgálati módszereket, amelyek különböző kategóriánként eltérőek (tiszt, altiszt jelöltek), de kategórián belül elvileg azonosak voltak. Az ebben az időben végzett beválás vizsgálatok 80%-os eredményt mutattak. A legkisebb megegyezés a beváltak és a teszteredmények között az ügyességi vizsgálatokban volt. Az ügyesek egy része hanyag volt, míg mások szorgalmukkal javítani tudtak teljesítményükön. Beváltnak tekintették azokat a személyeket, akik jól végezték munkájukat az adott beosztásban. A gépkocsivezetőknél ezen vizsgálatok hatékonysága kb. 90%-ot ért el, és leghatékonyabbnak a tüzér távmérőknél bizonyultak a próbák előrejelzései. (Andó, 1998.) Másik fontos terület volt a jellemvizsgálat. Harkai 12

OKTATÁS, NEVELÉS


és Steif jellemvizsgálatainak a cselekvés közbeni megnyilvánulások, a szociális viselkedés adták az alapját. „Ott ismerhetjük meg az embert, ahol alkalma van megnyilatkozni.” (Harkai Schiller, 1935. 135. o.) Több kérdőívet és csoportok munkavégzést követelő gyakorlati példát dolgoztak ki. A gyakorlatban ezen jellemvizsgálatok 80-90%-os beválást igazoltak. (Andó, 1998.) Jól láthatóak azok a törekvések, amelyek a szakma szerinti alkalmasságvizsgálatok irányában mutattak mind a képesség, mind a jellemvizsgálatokban. Az I. világháború után Nemzetközi kitekintés Nyugat Európában az 50-es években hoztak létre alkalmasság-vizsgáló központokat. Feltárták azokat a tulajdonságokat, vonásokat (konstruktumokat), amelyek a munkaköri tipikus feladatok végrehajtásához szükségesek. Ezeket vizsgálták a következőkkel: szimulációs helyzetek elemzés, képesség tesztek, ajánlólevél jellemzés, életrajz adatok, iskolai eredmények, minősítések, interjú. A speciális beosztásoknál más jellegű vizsgálatokat /munkapróba, AC/ is végeztek. Például Németországban az ICA 90 /Instrument Coordination Analyzer/ részei a következők: pszichomotoros koordináció, kognitív stratégia rugalmassága, téri képzelet, téri tájékozódás, információ feldolgozás komplexitása, kapacitása, műveleti intelligencia, következtetés szorongás, teljesítmény motiváció. Az USA és a NATO légierőinél a BAT /Basic Attributes Test/ használják, aminek vizsgálati részei a következők: két kéz koordináció, komplex koordináció kéz-láb-testhelyzet, információ feldolgozó folyamat pontossága, gyorsasága, észlelési sebesség, személyiség jellemzők /kockázat vállalás, önbizalom/. A képességeket nemcsak elkülönülten, hanem komplex élethelyzeteket szimulálva egyidejűleg mérik. Magyarország a II. világháború után Pszichológiai vizsgálatok Magyarországon az 50-es évektől a polgári életben főként a közlekedés és gyári termelés területén folytak. Minden nagyobb állami vállalatnak volt alkalmasság vizsgáló laboratóriuma /MÁV, BKV, MALÉV, MAHART, PÁV, Csepel, Tungsram, Telefongyár, Kohó és Gépipari Minisztérium/. Ezekben a laboratóriumokban a termelékenységet és a balesetmentes munkavégzés feltételeit kutatták. OKTATÁS, NEVELÉS

13


A katonai alkalmasságvizsgálatot először csak orvosok folytatták az 1953-as utasítás szerint /Utasítás, 1953, 14-17./ Az alkalmasságra vonatkozólag határozatot a betegség táblázatban nem a rendfokozat, hanem a beosztás szerint vették figyelembe. Ebben ki is merült a szakma specifikus alkalmasságvizsgálati rendszer. E szerint a következő határozatot hozhatták: A) A tényleges katonai szolgálatra behívottaknál: 1. Fegyveres szolgálatra alkalmas 2. Szakszolgálatra alkalmas (fizikai munkára korlátozással, vagy korl. nélkül alkalmas.) 3. Háborúban szakszolgálatra alkalmas (II. fokú tartalék) 4. Jelenleg alkalmatlan (halasztás meghatározott időre) 5. Alkalmatlan, létszámból törlendő. Több vizsgálati kategória létezett és ezekben eltérő alkalmassági fokozatot különböztettek meg. /Például: Tiszti iskolába jelentkezők, tiszthelyettesi állományúak, honvédorvos és honvéd állatorvos és a tartalékos nyilvántartásba vett nők./ Az 1964-es utasításban még mindig csak orvosi vizsgálatokról esett szó. /Utasítás 1964, 16-19./ A sorkötelesek fegyvernemi besorolása a következő lehetett az alkalmasság fokától függően: rakéta-légvédelmi rakéta egység, harckocsizó-, gépkocsizó lövész egység, híradó egység, légideszant, határőr, flottila. Külön pályaalkalmassági vizsgálat történt a gépkocsi-, és harckocsi vezetőknél. A speciális beosztások ellátásához külön orvosi vizsgálatot rendeltek el. Ide tartoztak: 1. A légideszant-csapatoknál a csapatorvos évenkénti szűrű vizsgálatot végezett több szakorvosok /belgyógyász, tüdőgyógyász, sebész, ideggyógyász, orr-fül-gégész, szemész/ bevonásával. 2. Honvédbúvár minősítését évente búvárbizottság minősítette, aminek elnöke a flottilla fiziológus szakorvosa volt. A bizottság tagjai: belgyógyász, sebész, fogorvos, ideggyógyász, orr-fül-gégésze, szemész és a búvároktató. 3. De ilyen bizottságok vizsgálták a harckocsi személyzetét víz alatti átkelés előtt, illetve a radioaktív anyagokkal, ionizáló sugárforrásokkal vagy rakéta-üzemanyaggal dolgozókat is. Tehát nem alkalmazták azokat pszichológiai alkalmasságvizsgálati módszereket, ismereteket, amit az 1933-as évben alapított Magyar Királyi

14

OKTATÁS, NEVELÉS


Honvéd Központi Képességvizsgáló Intézetben Harkai, Schiller és munkatársai nagy gondossággal kidolgoztak. Csak az 1960-as években jelent meg először a katonai tanintézeti hallgatók felvételénél a pszichológiai alkalmasságvizsgálat. A három főiskolán külön rendszer volt, amit az ott dolgozó pedagógia-pszichológia szakos tanárok készítettek. A folyamatos, nagyarányú fejlődés állandóan fokozódó, egyre magasabb követelményeket támasztott a beiskolázásra jelentkezőkkel szemben, ami felvetette a tudományosan megalapozott kiválasztás igényét is. 1961-ben Dr. Kovács Gyula alezredes és Dr. Laky Zoltán alezredes munkatársaival /Sánta V. Ildikó, Angyal István, Pirigyi Dezső/ kísérletet tett egy komplex képességvizsgálati eljárás összeállítására a katonai tanintézetekbe felvételizőknél. A különböző ismeretek írásbeli felmérése mellett vizsgálták a jelentkezők figyelmét, gondolkodását, emlékezetét, megfigyelőképességét, szervezőképességét, valamint fizikai állóképességét is. A műszeres vizsgálatok elvégzéséhez a MÁV Pályaalkalmasság Vizsgáló Intézet saját műszereit és pszichológusait ajánlotta fel. 1966-ban a legeredményesebb vizsgálatokat kísérleti jelleggel kiegészítették a parancsnoki és technikusi szak szerinti vizsgálattal, valamint kiadtak egy fegyvernemekről szóló tájékoztató füzetet. 1968-ban a tanintézeti felvételin bevezetették az alkalmasságvizsgáló rendszert, mely a következő részekből állt. — egészségügyi alkalmassági vizsgálat; — fizikai erőnlét és állóképesség vizsgálat; — matematika (repülőknél orosz nyelv) és fizika írásbeli; — Pszichológiai vizsgálat: intelligencia, érdeklődés és hivatásválasztás motívum vizsgálat, Moede-teszt vizsgálat /speciális ügyesség teszt/ és exploráció /interjú/; Fentieken kívül a parancsnoki szaknál szervező- és döntési képességvizsgálat, a technikai szaknál műszaki értelmességvizsgálat szerepelt. Ebben az időszakban a légvédelmi rakétakezelők, tüzérek vizsgálatára mozgó laboratóriumot hozott létre Dr. Laki Zoltán és Dr. Kovács Gyula. Az 1970-es évektől kezdtek újból azzal foglalkozni, hogy ne csak a tanintézeti hallgatók, de a sorkatonákat is megvizsgálják pszichológiai szempontból. A folyamatosan változó követelmények és az eddigi tapasztalatok felhasználásának igénye hozta létre 1972-ben a Központi Katonai Kórház területén azt a pszichológiai laboratóriumot, melynek a OKTATÁS, NEVELÉS

15


feladata a katonai alkalmasságvizsgálati rendszer kidolgozása és végrehajtása volt. Itt dolgozott Szántó Ferencné, (laboratóriumvezető), Rábel Mária, Koós Ivánné/Imréné, Görög Éva és Varga Éva. Ebben az időszakban több napos külön pszichológiai vizsgálatokat folytattak a felderítők, kémek kiválasztására. A sorozások továbbra is csak orvosi vizsgálatokat tartalmaztak, amint ezt a 1975 és utasítás is hangsúlyozta. „Az egészségügyi alkalmasság megállapítása orvosi feladat, ezt a döntést a katonai munkakörökbe történő beosztásnál, a kiképzési feladatok végrehajtásánál figyelembe kell venni. …A korlátozással alkalmas katonák beosztásánál vonják be az egészségügyi szolgálat főnököt. Az egészségügyi döntésnek nem megfelelő beosztásba helyezni a katonát nem lehet.” Cél az volt, hogy minél több személyt sorkatonai szolgálatra alkalmasnak találjanak. A szűrés lényege a teljesen alkalmatlanok kiszűrése volt. /Utasítás 1975, 3-4./ Alkalmassági Kategóriák: — „Alkalmas; — Alkalmas fogyatkozással fizikai korlátozás nélkül; — Alkalmas fizikai korlátozással; — Alkalmas csak saját szakmájában; — Ideiglenesen alkalmatlan …ig; — Alkalmatlan”. A speciális beosztásokba vezényeltek esetén /gépkocsivezető, harcjármű vezető, légi-deszant csapatok, honvédbúvár, hadihajós/ további szakorvosi vizsgálatokra került sor. 1978-ban létre hozták a Központi Sorozóbizottságot, amelynek vezető Lakatos György volt. A bizottság katonai, egészségügyi és pszichológiai osztályokból állt. Az egészségügyi osztályt Dr. Bontai László főorvos, a pszichológiai osztályt Dr. Kovács István vezette. A pszichológiai osztály feladata volt beosztás profilok, munkaköri leírások, vizsgálati eszközök bemérése. Feltérképezték a katonai beosztások sajátosságait és meghatározták az ehhez szükséges követelmény rendszert. Itt dolgozott Máté Péter, Szabó Margit, Kovács Gyula, Laky Zoltán, és tartalékos katonai szolgálatos pszichológusként: Antalovics Miklós, Szakács Ferenc, Varga András. 1979-ben egy alap és célvizsgálati rendszert dolgoztak ki, ahol 12 fontosabb beosztási csoportba soroltak kb. 600 beosztást. Az alapvizs16

OKTATÁS, NEVELÉS


gálat az állapította meg, alkalmas-e az egyén sorkatonának. A célvizsgálat megállapította, hogy a 12 csoportból melyikbe nem alkalmas az egyén. Példa a 12 csoportból: gépesített lövés rajparancsnok, gépkocsivezető, akna szedő, tűzszerész, pilóta …Itt tehát megint az volt a cél, hogy minél több katonai szolgálatra alkalmas személyt találjanak. Azt szűrték ki, hogy ki mire nem alkalmas, ami nem azt jelenti, hogy kinek melyik beosztás a legjobb. A katonai főiskolára, tiszthelyettes képzőkbe, katonai középiskolákba jelentkezőket a Központi Sorozóbizottság vizsgálta másfél napon keresztül. Ez magába foglalta az egészségügyi, pszichológiai és a szakképzettségi vizsgálatokat is. A második nap délutánján a katonai bizottság a vizsgálati eredmények tükrében hozott döntést az alkalmasságról. Az 1980-as évek elejétől a sorozást és a fontosabb sorkatonai szolgálatokra behívott fiatalok vizsgálatát három sorozóközpont vette át. Debrecenbe 1980-tól a III. sorozóközpont vezetője dr. Kovács László volt. Veszprémben működött a II. sorozó központ Czige Edit vezetésével, és Budapesten a Petőfi Laktanyában működött az I. sorozóközpont Bolgár Judit vzetésével. A sorozóközpontokban tartalékos katonai szolgálatra behívott pszichológusok (többek között Antalovits Miklós, Radnai János, Viniczay Ferenc, Rókusfalvy, Percel, Bagdi, Kapusi, Bugán…) bevonásával folytak a vizsgálatok. 1992-ben a sorozóközpontok megszüntetése után hozták létre az MH Egészségügyi Alkalmasságvizsgáló Intézetet. 1993-ban megfogalmazódott az igény, hogy a sorozáson pszichológusok is vegyenek részt, ezért katona tiszteket iskoláztak be a debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen pszichológia szakára. A cél az volt hogy minden megyében legyen sorozó pszichológus, de csak minden második megyében sikerült betölteni az állásokat. 1997-ben egy integrációs törekvés eredményeként megalakult a MH Egészségvédelmi Intézete (MH EVI) a MH Katonaorvosi és Közegészségügyi Kutató Intézet (MH KÖKKI) és az Egészségügyi Alkalmasságvizsgáló Intézet összevonásával. Ezen belül került kialakításra az AVI /Alkalmasság Vizsgáló Intézet/. 12/1997. (V.16.) HM rendelt alapján hivatásos és szerződéses katonákat, illetve katonai tanintézetekbe jelentkezők egészségügyi, pszichológiai és fizikai minősítése háromfokozatú lehetett: — teljes: minden általános beosztásra jó — korlátozott: egészségügyi okok miatt, bizony terület alól felmentet OKTATÁS, NEVELÉS

17


— speciális: különleges megterhelést jelentő feladatokat is képes ellátni. A pszichikai alkalmasság megállapításához a pályaalkalmassági és a munkapszichológiai vizsgálatok körében használatos mentális és egyéb teszteket, műszeres vizsgálatokat, valamint célzott beszélgetést (exploráció) használtak. Pszichikai alkalmasság ellenőrzésére volt szükséges: — hivatalos állományba vételkor — tiszt minősítéskor — 5 évente tiszthelyettes, zászlós beosztásban szolgálóknál — szerződéses katonák szerződés hosszabbításánál. A 12/1997. (V.16.) HM rendelt 1.sz. melléklete tartalmazta a katonai pszichikai alkalmasság alap- és egyes fegyvernemi követelményei (A) és a pszichikai alkalmasságot kizáró okokat (B)-t. Ezen a mellékleten szerepelnek a következő speciális beosztások: búvár, hadihajós, harckocsizó, tűzszerész, ejtőernyős, pilóta. Például a tűzszerész pszichikai vizsgálatához tartozott a praktikus intelligencia, műszaki érzék, érzelmi, indulati élet kiegyensúlyozottsága, szenzomotoros képesség vizsgálata. Speciális egészségi alkalmasságvizsgálatra volt szükség egyes beosztások betöltése előtt, például: harckocsi kezelőszemélyzet, légimozgatású katonai szervezet: ejtőernyős, kiugró, szállított, búvár és hadihajós, tűzszerész és aknakutató. A repülő-hajózó, ejtőernyős, búvár beosztások esetén az AVI katonai szolgálatra alkalmas minősítése után a KRK /Kecskeméti Repülő Kórház/végezte a speciális orvosi, pszichológiai vizsgálatokat. 1998-ban jelent meg az első munkakörtérkép amely alapján kidolgozásra került egy részletes pszichológiai vizsgálati protokoll az egyes munkakörökre vonatkozólag. Meghatározásra került 3 nagy vizsgálati kör. 1. Általános pszichikai vizsgálat minden katona számára kötelező jelleggel, ami rendfokozat szerinti szintkülönbségeket határoz meg. 2. Munkakör specifikus pszichikai vizsgálata: missziós, tűzszerész, búvár, ejtőernyős beosztások esetén. 3. Vezetői alkalmasság vizsgálat: magas parancsnoki beosztás esetén vezetői képességek mérése A 9/2002. (II.28) HM-EüM együttes rendelete szólt a hadkötelezettség alapján sor-, tartalékos- és póttartalékos , a katonai oktatási intézményi

18

OKTATÁS, NEVELÉS


tanulmányokra jelentkezők és egyes speciális fegyvernemi szolgálatra való egészségi alkalmasság elbírálásáról. A vizsgálatok minősítése háromfokozatú lehetett: — teljes, — korlátozott, — speciális, „ha a hadköteles egészségi, pszichés állapota azt is lehetővé teszi, hogy olyan speciális (kiemelt) katonai tevékenységet is végezzen, amely az általános fizikai vagy pszichés megterheléseket intenzitásában meghaladja, illetve más összetételben jelentkeznek, vagy az átlagostól eltérő fizikai, pszichológiai adottságokat kíván.” 1. az általános hadkötelezettség alapján „A katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság: a hadköteles olyan egészségi állapota (fizikai és pszichikai adottságai), amely alapján a hadköteles alkalmas a katonai szolgálat teljesítésére, az ezzel kapcsolatos sajátos fizikai és pszichikai terhelésekhez történő zavartalan alkalmazkodásra és a katonai szakmai szabályok teljesítésére.” Sorozáson orvosi és pszichológiai minősítés sorozó szakorvos, sorozó szakpszichológus hozott. A pszichikai vizsgálat célja volt: kiszűrni azokat, aki szellemi fogyatékosság, éretlen, durva magatartászavar, ideggyengeség, narkománia vagy elmebetegsége miatt véglegesen vagy ideiglenesen alkalmatlanok katonai szolgálatra. Meg kellett határozni a hadköteles értelmi képességeit, kórjelző élettörténeti adatait, magatartási anomáliáit, a szubjektív környezeti viszonyulását leginkább meghatározó érzelmi és akarati jellemzőit. Az első és másodfokú sorozóbizottságok munkájában tagként szakpszichológus vett részt, akinek feladata a sorozásra rendelt hadköteles pszichológiai szűrővizsgálata és ennek alapján a pszichológiai alkalmassági fokozat megállapítása volt. 2. A középfokú és felsőfokú katonai oktatási intézményekbe, illetve ösztöndíjasokra jelentkezők esetére külön pszichológiai vizsgálati eljárást határoztak meg. A pszichológus mentális és személyiség vizsgáló teszteket, motivációs kérdőívet és képességeket mérő műszereket, valamint célzott beszélgetést (exploráció) végzett. 3. Az egyes speciális fegyvernemi szolgálatra csak olyan személyt lehetet vizsgálni, aki „A” (alkalmas katonai szolgálatra korlátozás nélkül) alkalmassági fokozatot szerzett. OKTATÁS, NEVELÉS

19


Ilyen speciális egészségügyi vizsgálatok voltak szükségesek a következő beosztásokhoz: — Légimozgatású katonai szerveztek: ejtőernyős, kiúgró, szállított /A vizsgálatokat a Kecskeméti Repülő Kórházban végezték/ — Búvár — Harckocsival történő víz alatti kiképzés Tehát a hadkötelesek alkalmasságvizsgálata bármely beosztásra alkalmas minősítést jelent, kivétel egyes speciális beosztások, amelyekre külön orvosi vizsgálatokat folytattak. Ebben az időszakban a deviáns (társadalmi beilleszkedési zavarban szenvedő, TBZ) hadköteles alkalmasságának előzetes elbírálását az MH EVI sorozó orvosai és sorozó pszichológusai végezték. Ebben az esetben a pszichikai vizsgálatok kiterjedtek: — értelmi képesség; — egyéni érzelmi-indulati élet; — konfliktusmegoldó képesség; — adaptációs képesség; — önismeret, énkép, egyéni értékrendszer; — életút és családi háttér jellemzőinek vizsgálatára. A 20/2002. (IV. 10.) H.M. rendelet a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről részletes meghatározást adott és a következő alkalmassági minősítést tartalmazta: — kiemelt: olyan adottságokkal rendelkezik, ami magasabb terheléssel járó követelményeknek is megfelel; — teljes; — korlátozott. Pszichikai alkalmassági követelmények csoportosítása ez volt: — Pa: alapkövetelmények valamennyi rendfokozat és beosztás esetén; — Pv: vezető beosztásokban, átlagot meghaladó vezetési, szervezési készség; — Pm: egyes fegyvernemi munkakörökben, az adott munkakörre jellemző pszichikai készségek; — C Pk: az átlagos megterheléstől lényegesen eltérő beosztások speciális pszichikai elvárások /pl. felderítő, elektronikai hadviselés/. A honvédelmi miniszter 4/2003. (I.31) H.M. rendelete megtartotta az eddigi alkalmasság fokokat. A (7) §. 4. számú melléklete szerinti a részletes pszichikai követelményeket a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz 20

OKTATÁS, NEVELÉS


kapcsolódó munkaköri követelményeiről szóló 20/2002. (IV. 10) HM rendelet 2. sz. mellékletének (A MH Munkaköri Térkép alapján meghatározott munkakörcsaládok és az abban foglalt követelményrendszer) alapján kell elvégezni. A jelentkezővel ezt a pszichológiai vizsgálatot kell elvégezni az állományba vétel előtt és a katonai szolgálat teljesítése közben felmerülő (felülvizsgálat, célzott pszichikai szűrővizsgálat, pszichikai alkalmasság ellenőrzés, rendfokozati állománycsoportba, illetőleg kiemelt (fegyvernemi beosztási) feladatokra való vezénylés) vizsgálat során. Ebben a rendeletben szerepel először az ejtőernyősökre, búvárokra, tűzszerészekre vonatkozó Pk. (különleges pszichikai megterhelés) vizsgálat kifejtése. Ez meghatározza azokat a képességeket, készségeket, amik ezekben a beosztásokban fontosak. A tűzszerész és aknakutató katona esetén beosztásba helyezés előtt, illetve kétévente időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálatot kell végezni.

Jelenleg A sorkatonai szolgálat eltörlése utána a hivatásos és szerződéses katonák alkalmasság vizsgálatát a jelenlegi szabályozása átfogó munkakörcsaládok és állománykategória szintek szerint határozza meg a 7/2006 H. M. rendelete alapján. A komplex pályaalkalmassági vizsgálat alapját az orvosi, a pszichikai és a fizikai állapot felmérése szolgálja. „A hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra valamint a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság elbírálás...” hatálya kiterjed: — a hivatásos és szerződéses, valamint az önkéntes tartalékos katonai szolgálatra jelentkezőkre; — katonai középfokú oktatási intézménybe, felsőoktatási intézménybe jelentkezőre; — a katona Hjt. 83.§ (1) bekezdése szerinti új beosztásba történő kinevezés megelőzően; — külföldi katonai szolgálat előtt és után. Katonai szolgálatra „…azok alkalmasak, akiknek nincs olyan egészségi, fizikai vagy pszichikai elváltozásuk, betegségük vagy fogyatékosságuk, amely a katonai szolgálat teljesítését kizárja, illetve annak során egészOKTATÁS, NEVELÉS

21


ségi, fizikai és pszichikai állapotuk jelentős rosszabbodásának veszélye nem várható.” /7/2006 H. M./ A katonai szolgálatra való alkalmasság foka: — teljes: az általános követelményeknek maradéktalanul megfelel; — kiemelt: egyes kiemelt (haderőnemi, fegyvernemi, beosztási) katonai tevékenység sajátosságaiból adódó speciális követelményeknek is megfelel; — korlátozott: egészségi fogyatékosság a katonai szolgálatra való alkalmasságot valamennyi beosztás tekintetében nem zárja ki. Pszichikai alkalmasság: katonai szolgálatara pszichikailag az a személy alkalmas, aki megfelel a katonai szolgálat által támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli, értékrendi és pályamotivációs követelményeknek. Pszichológiai vizsgálati követelmények: a) valamennyi beosztásban (rendfokozatban) a pszichikai alapkövetelményeknek (Pa) b) az egyes fegyvernemi munkakörökben az adott munkakörre jellemző pszichikai készségeknek is (Pm) c) az átlagos megterheléstől lényegesen eltérő beosztásokban különleges pszichikai elvárásoknak is (Pk) d) a vezető beosztásokban az átlagot meghaladó vezetői, szervezői készségeknek is (Pv) A pszichológiai alkalmasságvizsgálat a taníthatósági, tanulási - értelmi képességeket, az ép személyiségszerkezet meglétét és képességek / figyelem és szenzomotoros reakció idő/ szintjét vizsgálja. A pszichológiai vizsgálatokon, a Magyarországon elterjedt, a szervezet személyi állományán újra standardizált tesztek, vizsgálati eljárások, műszerek kerülnek alkalmazásra. A rendelet értelmében két munkaköri tartozik a különleges követelmények (Pk) körébe. Ez a külszolgálat és a tűzszerész beosztás. A rendelet előírja a tűzszerészek és aknakutató katonák vizsgálatát és kétévenkénti szűrését. Ez utóbbi célja a munkaköri ártalmak és burnout kiszűrésére.

Összegzés A Magyar Honvédség alkalmasság-vizsgáló rendszere tehát sokat fejlődött. A tisztán orvosi vizsgálatoktól, napjainkig eljutottunk a komplex

22

OKTATÁS, NEVELÉS


orvosi, pszichológia, fizikai pálya-alkalmassági vizsgálati rendszerhez. Ennek a rendszernek azonban tovább kell fejlődnie. A hivatásos és szerződéses katonákat már beosztásokra tervezik, így szükséges egy a beosztásokat figyelembe vevő és nem csak az alkalmatlanok kiszűrésére vonatkozó kompetencia alapú pszichológiai alkalmasságvizsgálati rendszer. A jelenlegi munkakörcsaládok több munkakört is magukba foglalnak, amik eltérő kompetencia profilt tartalmaznak. Szükséges az egyes munkakör családokon belüli konkrét beosztás és munkakör ismeretében beválás és kompetencia vizsgálatokat végezni. Ez alapján kidolgozható egy szakma-specifikus kompetencia alapú pszichológiai alkalmasság-vizsgálati rendszer, amivel csökkenthető a fluktuáció és növelhető a teljesítmény a honvédségen belül.

OKTATÁS, NEVELÉS

23


Felhasznált irodalom 1. Andó Sándor: A pszichológia érvényesülése a katonai alkalmasságvizsgálatok kezdeteitől 1945-ig. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem, szakdolgozat, 1998. 2. Csirszka János: Pályalélektan, Budapest, Gondolat kiadó, 1966. 3. Dr. Erdélyi Mihály: A pszichotechnika alapkérdései, In: Dr. Kiss Gy. (szerk.): Tanulmányok a pszichológia hazai gyakorlati alkalmazásának múltjáról, Budapest, BME. Mérnöktovábbképző Intézet. 1988. 57-86. o. 4. Harkai Schiller Pál: Képességvizsgálat és munkateljesítmény, In: Dr. Kiss Gy. (szerk.): Tanulmányok a pszichológia hazai gyakorlati alkalmazásának múltjáról. Budapest, BME. Mérnöktovábbképző Intézet, 1988. 87-93. o. 5. Dr. Kiss György: A pszichológia ipari alkalmazásának kezdetei Magyarországon, In: MPSZ. 4. sz. 1983. 28-39. o. 6. Klein Sándor: Pályalélektan. Pályaválasztási tanácsadás és alkalmasságvizsgálat, In: Munkapszichológia I. Budapest, Gondolat kiadó, 1980. 345-380. o. 7. Kun Miklós-Szegedi Márton: A felnőttek vizsgálatára szerkesztett intelligenciateszt szükségessége, In: Kun M.-Szegedi M. (szerk.): Az intelligencia mérése, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1983. 22-27. o. 8. Lénárd Ferenc: A mai lélektan főbb irányai, In: A lélektan útjai, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989. 139-263. o. 9. Lénárd Ferenc: Az Egyetemi Lélektani Intézet 1932-1947 között végzett munkájáról, In: Kiss Gy. (szerk.): Tanulmányok a magyar pszichológia történetéből, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988. 37-57. o. 10. Nagy Tamás A magyar katonai vezető és tisztképzés története, In: Akadémiai Közlemények 211.sz., 1996. 7-13. o.

24

OKTATÁS, NEVELÉS

SPECIÁLIS KATONAI BEOSZTÁSOK ORVOSI ÉS PSZICHOLÓGIAI ALKALMASSÁGVIZSGÁLATÁNAK TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON 11. Reuchlin, Maurice: A differenciális pszichológia, In: A pszichológia története, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987. 49-67. o. 12. Varga László: Az emberkiválogatásról, In: MKSZ. IX. évf. 7.sz. 1939. 70-75. o. 13. Völgyesy Pál A pályaválasztási tanácsadás történetének áttekintése hazánkban, In: Kiss Gy. (szerk.): Pszichológia Magyarországon, OPKM., Budapest, 1995. 73-97. o. 14. Szabályzat a Magyar Királyi Honvédség Egészségügyi Szolgálatára, I. rész: Egészségügyi szolgálat a honvéd hatóságok, parancsnokságok, csapatoknál és honvédségi intézeteknél Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság 1903. 6-7, 16-17. p. 15. Tervezet: Utasítás a toborzás útján önként jelentkezettek próbaszolgálatra való alkalmasságának elbírálására, A magyar király honvédelmi minisztérium kiadványa, Budapest, Pallas Részvénytársaság Nyomdája, 1933 3.p. 10-11.p 16. Utasítás az általános katonai és fegyvernemi alkalmassági vizsgálatokhoz H-2, Honvédelmi Minisztérium, Budapest, 1953, 14-17p 17. Utasítás az általános katonai és fegyvernemi alkalmassági vizsgálatokhoz II-2, A honvédelmi minisztérium kiadása, 1964, 16-19.p 18. Utasítás a katonai egészségügyi alkalmassági vizsgálatokhoz, I. A honvédelmi minisztérium kiadás, 1975, 3-4. 19. 12/1997. (V. 16.) Honvédelmi Miniszter rendelte 20. 9/2002. (II. 28) Honvédelmi Miniszter – Egészségügyi Miniszter együttes rendelete 21. 20/2002. (IV. 10.) Honvédelmi Miniszter rendelete 22. 4/2003. Honvédelmi Miniszter rendelete /Honvédelmi Közlöny, CXXX. Évf. 6. sz. 2003. március 21./ 23. 7/2006 Honvédelmi Miniszter rendelete /Magyar Közlöny, 31. sz. I. köt. 2006. március 21. / 24.

6

Hadtörténeti Levéltár Eln. 1 108969 sz. előterjesztés.

OKTATÁS, NEVELÉS

25

SPECIÁLIS KATONAI BEOSZTÁSOK ORVOSI ÉS PSZICHOLÓGIAI ALKALMASSÁGVIZSGÁLATÁNAK TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON

Recommend Documents