BALOGH ÁDÁM, kuruc kapitány Presits Tamás CSINOM PALKÓ, szegénylegény Gulyás Attila CSINOM JANKÓ, szegénylegény Vadász Gábor ROSTA MÁRTON, mézeskalácsos, Piperec báró Csomós Lajos ÉDUSKA, a leánya; BÁLOZÓ NÔ 1 Vígh Zsuzsanna szh. ZSUZSIKA, Balogh Ádám mátkája; BÁLOZÓ NÔ 2 Tóth Zsófia TYUKODI PAJTÁS, strázsamester Tege Antal FÖRGETEG, bandavezér Szôke Pál DARU, korcsmáros Gajdacsi Pál ÖRZSE, szolgálója; BÁLOZÓ NÔ 3 Nagy Erika KATI, a leánya; BÁLOZÓ NÔ 4 Bányai Ágota KOHÁRY GRÓF, császári marsall Czitor Attila KOHÁRY GRÓFNÔ Cseh Adrienn szh. RÉZANGYAL; TÁROGATÓS Szokolay Dongó Balázs / Cserta Balázs GÖCS PISTA, szegény legény; KURUC 5 Szabó Lajos LUDAS, szegénylegény Szabó Gábor szh. PETÁK, szegénylegény Nagy Róbert szh. KUCUG BALÁZS, „labanc sógor” Szabó Gábor szh. LANGE ÔRNAGY, császári futár Nagy Róbert szh. KURUCZ 1; BÁLOZÓ 1 ifj. Mlinár Pál KURUCZ 2; BÁLOZÓ 2 Mlinár Péter KURUCZ 3; BÁLOZÓ 3 Hankó Tamás KURUCZ 4; BÁLOZÓ 4 Vaszkó János / Szabados Péter Súgó: Gyaraki Lívia Ügyelô: Csipke Sándor Díszletszobrok: Hatvany Csaba Díszlettervezô: Greifenstein János Jelmeztervezô: Olga Gonobolin Design asszisztensek: Kovács Márta, Kollárovszky Éva Hangképzô: Czeglédi Katalin
Somogyi-Tóth Dániel Koreográfus: Mlinár Pál Meghívott vendég: Szokolay Dongó Balázs
Zenei vezetô – Karmester – Korrepetitor:
Rendezôasszisztens: Czitor Attila
Rendezô:
Greifenstein János
A Rákóczi szabadságharc idején, 1705-ben járunk. Kuruc és labanc viaskodik magyar földön. Béri Balogh Ádám és Tyukodi pajtás küzdenek Gróf Koháryval és Kucug Balázzsal, Komáromtól Újvárig. Az legnagyobb csaták persze a szívekben dúlnak! Ármányos cselek és küzdelmek között így kiderül, hogy Csínom Palkó és Éduska egymásra találnak-e, és önök ekkor még mindig izgulhatnak, vajon ostromlott várban lehet-e bált rendezni! Sok kitûnô színész, hófehér mesevilágban adja elô a népszerû daljátékot. Farkas Ferenc zenéjét a Békés Megyei Szimfonikusok mellett kuruckori hangszereken Szokolay Dongó Balázs szólaltatja meg, közremûködnek Mlinár Pál koreográfiájában a Balassi Táncegyüttes táncosai. Nagyszabású, szórakozató elôadásunkat, idôsebbeknek – fiataloknak egyaránt jó szívvel ajánlhatjuk.
BÉKÉS MEGYEI JÓKAI SZÍNHÁZ 5600 Békéscsaba, Andrássy út 1. Már az interneten is válthat jegyet: www.jokaiszinhaz.hu Telefonos jegyértékesítés: 06-66/519-550 Fotó & design:
www.ateam.hu
Mit üzen nekünk a kuruc kor? Kedves nézôink! Valljuk be, a magyarok között szép számmal akad, aki a Rákóczi-szabadságharcot összetéveszti az 1848-as szabadságharccal. Pironkodva vállaljuk be mi is, hogy a plakáton a 48-as nemzeti színû lobogósávokat használtuk, de vajon hányan asszociáltak volna a magyar nemzetre Rákóczi kék-piros hadilobogója láttán? Furcsa idôszak ez a magyar történelemben, és jelezzük, idén még találkozhatnak vele a színházbarátok, hiszen Móra Ferenc Rab ember fiai címû drámája is kötôdik e korszakhoz. A regény színpadi változatán Zalán Tibor dolgozik. Rendezô: Greifenstein János
Elôrebocsátom, a következô sorokért senki ne kérje rajtunk számon egy történész semleges, szakszerû nézôpontját. Ez ugyanis – színház. Egy színpadi mûben kellenek az ellenpontok, valaki, akiért izgulhat a közönség, más, akit utálhat, és kitekintésünk most erre alapozva lesz kellôen szubjektív.
Nos, tegyük tisztába a dolgokat! 1703-ban járunk, és a magyar nép a Habsburg házzal meglehetôsen ellenséges viszonyba került. I. Lipót abszolutista törekvései, fogalmazzunk úgy, Magyarországot a Habsburg birodalom egy tartományává silányítanák. Még a magyar nyelvet is megszüntetnék, ha lehetséges volna. Az ország törvénytelenül kivetett adók alatt roskadozik, és szétszakítottsága, Erdélyben az osztrák és török érdekek között ôrlôdve, egyre csak nô. A nép nem tudja tovább tûrni az esztelen zsarnokságot, melyet csak tetéz a protestánsok üldözése, így II. Rákóczi Ferencet 1703-ban Esze Tamás 3000 harcosával hazahívja Lengyelországból, és kezdetét veszi a szabadságharc. I. Lipót két év múlva (1705) sírba száll, és az erôszakos apát a felvilágosultabb, de legalábbis taktikusabb, fiatal I. József követi a trónon. A szabadságharc folytatódik, miközben mindkét fél legalább négy-öt európai érdekkörben keresi támogatóit. Az egyik oldalon Ausztria Angliával és Hollandiával szövetkezik a franciák ellen, a másik oldalon – a Rákóczit is támogató – XIV. Lajos francia király a lengyelekkel, oroszokkal, 2
szászokkal és bajorokkal oldalán küzd a Német-római császárság ellen. A helyzetet persze bonyolítja, hogy e közben, változó intenzitással, a svédek az oroszokkal, a lengyelekkel és a szászokkal is csatáznak, legvégül az oroszok még a törökökkel is háborúba keverednek (a svédeknek köszönhetôen). Ez a tábor tehát, finoman szólva is, megosztott volt, így szegény Rákóczinak (és társainak) nagyon is labilis, pillanatnyi nemzetközi érdekek mentén ingadozó szövetségesekkel kellett fenntartania a Habsburgok elleni hadat. Ezt 1711-ig meg is tudta tenni. Ekkor, az erôsen szorongatott sereget rövid idôre magára hagyva, Lengyelországba utazott I. Péterrel, minden oroszok cárjával tárgyalni. Ám közben, május elsején, a kuruc hadak a majtényi síkon leteszik a fegyvert. A sors iróniája, hogy ekkor az elméletileg gyôztes császár, I. József, már két hete halott, de halálát az osztrákok sikeresen eltitkolták. Nem folytatom, történetünk szempontjából most legyen anynyi elég, vajon mit is tudjunk kezdeni egy elvesztett szabadságharccal, hogyan tudjuk tisztelni, megünnepelni ezt a heroikus küzdelmet? Nos, nehéz feldolgozni egy ilyen nehéz örökséget, de akár egy ember, a nemzet is megkönynyebbül, ha beszélni tud róla. Nem csak szavakkal. Vajon, kinek ne lett volna kedvence egy Eke Máté? Hogy ki ô? A Tenkes kapitánya! Aki mindig ôrületbe kergette az ostoba labancokat fortélyos cseleivel, rettenthetetlen vitézségével. Ha nem is nyertük meg ezt a harcot, mégis, milyen jó arról beszélni, mi magyarok, milyen vitéz módon küzdöttünk a labancok ellen, milyen büszkén, szépen vágtunk rendet köztük. Hogy mindez saját magunk költötte legenda? Az, de nem baj. Ha a Csínom Palkó hôseit nézzük, közülük egy sem élte túl a szabadságharcot. Béri Balogh Ádám alatt 1710-ben a Cinka patak iszapjában összerogy híres, Murza nevû lova. Ôt elfogják és Bécsben lefejezik. Esze Tamás, az egyetlen csetepatéban, amelyik Rákóczi táborában katolikusok és protestánsok között tör ki, életét veszti, miközben szétválasztani igyekszik a verekedôket. Vak Bottyán 1709-ben hal meg – és sorolhatnánk a szomorú sorsokat. Az emberek meghalnak, az eszmék nem. Az egyetlen, amit ebbôl a kedves „mesébôl” leszûrhetünk, hogy küzdeni kell. Mert nem minden vereség az, amilyennek akkor és ott látszik. Ha háromszáz éve Rákóczi zászlaja alatt nem ragadnak fegyvert a parasztok, most talán mindannyian németül beszélünk. Ami persze szép nyelv, de mégse magyar.
3
Szokolay Dongó Balázs A tótkomlósi mester népzenét, valamint népzenei ihletésû improvizatív zenét játszik dudán, furulyán és szaxofonon. A kárpát-medencei folklór mélyebb tanulmányozása során kezdett népzene-feldolgozással foglalkozni. Így születtek saját kompozíciói, és azok az improvizatív zenei alapok, amelyek magukon hordozzák a régmúlt zenei kultúráját, és ugyanakkor modern, kortárs hangvételûek. Népzenészként 1990 óta rendszeres szereplôje a magyar zenei életnek. Békéscsabán is minden jelentôsebb táncházi eseményen hallhattuk egyedi játékát. Fontos megemlíteni azt a mûhelymunkát, amelyben a népzene a történeti zenében és az improvizációban teljesedik ki. A koncertezés mellett zeneszerzéssel és alkalmazott zeneírással (tánc- és színházi zenék) is foglalkozik. 1994-ben lett a Népmûvészet Ifjú Mestere cím birtokosa. 2001ben Glasgowban, az „Academy of Music and Drama” Népzenei Tanszékén adott szóló-koncertet magyar és horvát dudán. 2003-tól 2007-ig az Óbudai Népzenei Iskola dudatanára. 2005ben Artisjus-díjat kapott. Jelenleg Palya Bea és Sebestyén Márta mellett aktív alkotótárs, de az underground elektronikus zene pápája, Dj Palotai is imádja játékát. Nemsokára Amerikába megy, ahol a Carnegie Hallban fog játszani. Feltûnôen szerény. Hangszerei: furulya, duda, szopránszaxofon, tárogató.
Harminc év szünet után ülnek ismét a Jókai Színház zenekari árkába a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar tagjai. Míg évtizedekkel korábban rendszeresen játszottak operákat is Békéscsabán, addig, az utóbbi idôben, nem kísérte zenekar élôben a színházi produkciókat. Azért még akad olyan muzsikus is a zenekarban, aki már részt vett régen is színházi kíséretben. Nem volt kis feladat a népes együttest a viszonylag kisméretû helyen elhelyezni, mégis tökéletes hangzásra számíthat a közönség, az eredeti partitúrából ugyanis egy szólamot sem hagytak ki.
Somogyi-Tóth Dániel
karmester még ismerte Farkas Ferencet, a Csínom Palkó zeneszerzôjét. A komponista fiával pedig szoros munkakapcsolatban van. A zenekar mûvészeti vezetôje számára is nagy kihívás a Jókai Színház bemutatója, hisz a Zeneakadémián nem tananyag színpadi produkciók dirigálása, az ifjú karmesterek e mûvekkel csak „élesben” találkoznak. Somogyi-Tóth Dániel megtisztelônek tartja, hogy a darab rendezôje, Greifenstein János az elsô perctôl kezdve bevonta a közös dramaturgiai alkotás folyamatába. A Csínom Palkó a zenei szakterületen belül is különleges produkció: a nagyzenekari hangzás vegyül a népzenével, a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar mellett ugyanis Szokolay Dongó Balázs is muzsikál.
Ez a zene tánc alá termett A lüktetése, dinamikája, népzenei ihletése táncra inspirál. A történelmi kornak megfelelô, korabeli magyar és nemzetiségi hagyományaink pedig tökéletes alapot biztosítanak mind a kuruc, mind a labanc, mind a harci, mind a báli jelenetek mozgásvilágának kialakításához. A próbák végtelen jó hangulatban, mindenki részérôl nagy odaadással zajlottak. A munka egy táncos csapattá kovácsolta a két társulatot, így aztán a koreográfiák beállítása sem okozott nagyobb gondot a szokásosnál, amit nagyban segített a rendezô által kialakított kitûnô alkotói légkör. Köszönet minden résztvevônek!
Mlinár Pál
koreográfus
4
5
6
7
A látvány magáért beszél A látvány magáért beszél – magyarul és oroszul is. A Csínom Palkó címû produkcióhoz a meseszerû színpadi megjelenés 2008 nyarán fordult meg a fejekben, amikor a Jókai Színház csapata Kapolcson találkozott Hatvany Csaba paHatvany Csaba: Kirigami pírszobraival. A mûvész munkáiról így vallott: – Minden papírlap titokzatos világokat rejt. A hasítások és hajtások révén egy síkból akár több száz keletkezik, de a papír csak akkor engedelmeskedik, ha minden hajtás a kellô méretben, jó irányban, a megfelelô helyen van. Évek óta kutatom ezeket a szabályszerûségeket, és közben mindig elkápráztat a lehetôségek végtelen változatossága. Hatvany Csaba a színpad és díszlet méreteitôl elôször visszahôkölt. Majd, egy nagy lélegzetvétel után, munkához látott, és ahogyan keze alatt születni kezdtek a szobrok, az addig kétkedôk számára is világossá vált: igen, nyugodtan mondhatjuk, hogy a papír lehetôségei messze túlmutatnak azon, amire egy színdarabban eddig gondoltunk volna. Hatvany Csaba A díszlet ügye ezzel egyenesbe került, ám még mindig nyitott kérdés volt, hogy mi lesz a ruhákkal. A koncepció egyértelmûvé tette: a rendezô hófehér mesevilágot akar láttatni. A hófehérség kérdésre a megoldást Fekete Péter tudta, aki már dolgozott együtt Olga Gonobolinnal. Az Ukrajnai Khersoni Állami Egyetemen tanító orosz mûvész egészen más oldalról közelítette meg a témát. Legnagyobb meglepetésünkre a XVIII. század magyar és osztrák ruházatának tökéletes ismeretérôl tanúskodó – természetesen papír – jelmeztervekkel állt elô. A mûvésznô ezután, Békéscsabán, a Színitanház design-csapatának és tanárának, Klemm Szilviának minden idejét és segítô kezét lefoglalva, egy héten keresztül dolgozott a jelmezeken, amelyeknek, túl azon, hogy szépek, tartósaknak és viselhetôknek is kellett lenniük. Nem elhanyagolható, hogy nincs belôlük két egyforma darab! Figyelmükbe ajánlhatjuk például a bál-jele- Olga Gonobolin 8
netet, ahol a táncosok a legkülönbözôbb égövi jegyeket viselik maszkjukon. Biztosak vagyunk benne, ennek a közös kísérletnek a haszonélvezôje, mint mindig, maga a közönség lesz. Mit is mondatnánk mást? Meglátjuk!
Klemm Szilvia SZÍNITANHÁZ, design szak, tanár
Farkas Ferenc A XX. század második felét jellemzô magyar zenei élet egyik meghatározó alakja. 1949-tôl 1975-ig a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakának vezetôjeként – és tanáraként – a ma ismert magyar zeneszerzôk többségét tanította, így Ligeti Györgyöt, Kurtág Györgyöt, Szokolay Sándort, Petrovics Emilt, Vujicsics Tihamért. A zeneszerzôi pályáját meghatározó hatások között egyaránt ott találjuk a magyar népzene elemeit, a klasszikus hagyományt, az olasz – és általában a mediterrán – dallamosságot, valamint a tizenkétfokú technikát. A zenei élet legkülönbözôbb területein végzett munkáinak köszönhetôen egyedülállóan biztos, szuverén kompozíciós technikára tett szert valamenynyi mûfajban. Tudása, stílusismerete, széleskörû mûveltsége és humanizmusa a nemzetközileg elismert, jelentôs zeneszerzôk sorába emelte. Egyes zenei adatbázisokban a Csínom Palkóra a „romantikus népopera” meghatározást találjuk. Az operettet, mint mûfajt, a Csínom Palkó születése idôpontjában burzsoá csökevénnyé bélyegezték. A Magyar Rádió mûsorából a kor kulturpolitikusai számûzték, viszont szükség volt olyan zenemûvekre, amelyek pótolhatták ezt a hiányt. A Csínom Palkó, miközben támaszkodik a magyar népzenei értékekre, megjegyezhetô, ha tetszik, fütyörészhetô melódiákkal szolgál. Nem csoda, hogy hamar közkedvelt darabbá vált, és hosszú idôn keresztül tartották mûsoron a magyar színházak. 1973-ban meg is filmesítették, olyan fiatal színészekkel a fôszerepekben, mint Hûvösvölgyi Ildikó, Huszti Péter, Haumann Péter. A Csínom Palkó ezután lassacskán kikerült a repertoárból, és nem tudunk arról, hogy az elmúlt harminc évben mûsorra tûzte volna valaki. Pedig a zenéje értékálló, minôségébôl semmit sem vesztett, Farkas Ferenc sem véletlenül kapott Kossuthdíjat érte. 9
Presits Tamás
Gulyás Attila
Vadász Gábor
Csomós Lajos
Vígh Zsuzsanna szh.
Tóth Zsófia
Tege Antal
Szôke Pál
Gajdacsi Pál
Nagy Erika
Bányai Ágota
Czitor Attila
Cseh Adrienn szh.
Szokolay Dongó Balázs
Szabó Lajos
Szabó Gábor szh.
Mlinár Péter
ifj. Mlinár Pál
Nagy Róbert szh.
Papír-varázs-gömb
Vaszkó János
Hankó Tamás
Dongó az árok felett
A mélység titka...
10
11
