Székely láSzló
Séták a lélekben Válogatott Versek
Martinus Kiadó Szombathely, 2011
Szerző székely lászló a verseket válogatta szauer ágoston
kiadja Martinus könyv- és Folyóirat kiadó 9700 szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. telefon: 94/513-191, 30/864-5605 e-mail:
[email protected] Internet: www.martinuskiado.hu Felelős kiadó: teklits tamás igazgató Minden jog fenntartva! Jelen könyvet vagy annak részleteit bármely formában reprodukálni vagy közölni csak a kiadó előzetes írásbeli engedélyével lehet.
nyomdai munkák Z-roX Nyugat kft. 9700 szombathely, Mátyás király u. 16. Felelős vezető sákovits lászló
HU ISbn 978-615-50911-0-0
Püspöki előszó székely lászló neve egyházmegyénk hívei és papjai számára jól ismert. talán csak az ifjabb generáció nem hallott eddig róla. kortársai számára nemcsak mint szeretett és buzgó lelkipásztor volt ismert, hanem írói és költői tevékenysége által is. ezzel a válogatással szeretnénk a mai fiatalokkal is megismertetni székely lászló költői munkásságát. korának olyan személyisége ő, aki emberi és papi példakép volt sokak számára. Mély papi lelkisége versein keresztül is átsugárzik. Verseinek költői szépsége olyan emelkedett erkölcsi magaslatokba juttat, ahova minden jó szándékú ember vágyakozik. Ma különösen szükség van erre az erkölcsi útmutatásra. reményeink szerint ezek a válogatott versek alkalmasak arra, hogy a költői képek és gondolatok által Jézus evangéliumi örömhírét azokhoz is közel vigyék, akik még nem jutottak el Isten ismeretére és szeretetére. kiadónknak ez a legújabb könyve bizonyíték arra, amiért a kiadót alapítottuk, hogy ti. a szombathelyi egyházmegyének vannak bőséggel olyan maradandó, az évszázadokon átnyúló 4
értékei, amelyeket korunk emberének is ismerni kell. szombathely, 2011. szeptember 15.
Dr. Veres András megyéspüspök
5
Mindenen át beszél az Isten... — írja székely lászló egyik verscímében, és mindenen át beszél ő maga is, kihallgatva fákat, sziklákat, felhőket, hogy a rácsodálkozással versbe írt természet jelenségeivel példázza a megbocsáthatóan gyarló emberi világ sokféleségét. Hangja is sokféle, a szelíden bölcstől a kifakadóan harsányig, megszólal dalban és oldottabb versformákban, tanul a kései aranytól és a társtalanul zseniális adytól, miközben már az első kötetétől megtalálja saját, természetes kifejezésmódját, mely egyaránt tetszhet a kora almanachlíráján felnőtt közönségnek és a Nyugat újításait is befogadó, üdvözlő olvasónak, s hisszük, hogy a mai versbarátok számára is érvényes üzenetet hordoz. Séta a lélekben a címe költőnk egyik versének, s e címet választva próbáljuk most válogatásunk révén átmenteni a székely lászló által teremtett értékeket a 21. századba. remetei, kételyekkel teli, szorongó, a világot mégis derűs odafordulással szerető lélek tájait járhatjuk be a verssorok mentén egy olyan úton, melynek egyetlen biztos viszonyítási pontja Isten örök jelenléte. Szauer Ágoston
6
alázattal és őszinte szóval székely lászlóra jelen korunkban – Istennek hála – egyre nagyobb figyelem irányul. a szombathelyi egyházmegye e kiváló tehetségű papja ugyanis nemcsak hatalmas és igen változatos életművet hagyott maga után, de megvolt benne az a tulajdonság is, ami manapság oly sokakból hiányzik: az őszinteség. székely lászlóról mindenkinek el kell ismernie: ő mind magáról, mind az őt körülvevő környezetről csak a saját hiteles véleményét, megélt élményeit írta le. Pedig apát urat megpróbálta az élet! közvetlen családtagjainak szánt memoárjában a tisztességes ám rendkívül balszerencsés szabómester édesapjára vonatkoztatva, saját magáról a következőket írja: „(jelen sorok írójának) Mint költőnek és meseírónak annyi sikere volt az irodalomban, mint az apjának a szabóiparban.” számtalan kérdést felvet, hogy miután elvégezte középiskolai tanulmányait, budapesti létére vajon miért a szombathelyi egyházmegyébe kérte felvételét? a 2009-ben megjelent Emlékezés Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspökről című munkájában a következőket írja szeretett főpásztoráról: „Nem akasztotta meg a püspök (Mikes János) pályájukon azokat, akik papi hivatást éreztek, sőt oly kedves megértéssel, szeretettel fogadta őket, hogy más egyházmegyéből is jöttek jelentkezők.” lehet, hogy a fenti sorokat székely apát úr saját példája ihlette. 7
Mindenesetre a tehetséges fiatalembert Mikes püspök Innsbruckba küldte tanulni, ahol jóval korábban ő maga is végezte tanulmányait. 1916ban meg is szerezte filozófiai doktorátusát, majd ezt követően 1918-ban szentelték fel szombathelyen. káplán lett Vízlendván, majd Pinkakertesen. 1919-ben kinevezték Pehm József – a későbbi Mindszenty hercegprímás – mellé gimnáziumi hitoktatónak. a gimnáziumi cserkészcsapat parancsnoka és az iskola Mária-kongregációjának felügyelője volt. Már itt megnyilvánult írói vénája, a Mindszenty által szerkesztett Zala Megyei Újságban, illetve a Cserkészfiúban jelentek meg kisebb írásai. 1922-ben szombathelyre került, s a szeminárium tanára lett. szinte azonnal bekapcsolódott szombathely pezsgő irodalmi életébe. 1927-ben már ő volt a kultúregyesület Irodalmi szakosztályának elnöke, s az ő javaslatára vette fel a társulat a Faludi Ferenc Irodalmi társaság elnevezést. ennek rendezvényein kezdetben Vas megyei, később országos ismertségnek örvendező írók, költők tartottak felolvasásokat, előadásokat. olyan neves írók és költők tették tiszteletüket szombathelyen mint kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Dsida Jenő, tamási áron, Illyés gyula és még lehetne folytatni a sort. ez a prosperáló irodalmi közeg minden bizonynyal nagy hatást gyakorolt székely lászló munkásságára is. 1929-ben kiadta első verseskötetét A szirtnek álma van címmel, amely akkora sikert 8
aratott az olvasók körében, hogy még ugyanabban az évben újra kiadták. 1932-ben jelent meg A parton ülő panasza, két évvel később az És a mi lelkünk nyughatatlan, majd 1937-ben a Sziromeső című műve. sill aba Ferenc írja nagyon találóan székely lászló 91. születésnapjára készült tanulmányában: „Hivatása rányomta bélyegét egész költészetére. Az egyszerű versformák, a csilingelő rímek filozofikus töprengéseit közvetítették. Gondolatai mégis olyan áttekinthető hasonlatokban, képekben bontakoztak ki, hogy a legegyszerűbb olvasó is azonosult velük. Gyöngyözően és kristálytisztán kínálta könnyű asztali borát. Nem kisérték modern stílusirányzatok, nem tette patikamérlegre szavait, azok bőven, természetes könnyedséggel folytak lelkéből, mint forrás vize a hegyekben.” a meseírással is ekkor kezdett foglalkozni. a Táltoslovak hátán, a Felhők felett, a Paca Pali vitézi tettei és a Lepkeszárnyon című meséskönyvei mind-mind székely apát úr mesélőkedvéről, gyermekszeretetéről árulkodnak. szombathelyen mélyedt el alaposabban a történettudományban is. a géfin gyula által szerkesztett A Szombathelyi Egyházmegye története című írás több fejezete is az ő munkáját dicséri. e mellett azonban nem szabad elfeledkeznünk bibliafordításairól, s lelkiségi munkáiról sem. Mind a szombathelyen fordított Énekek éneke, mind pedig a kőszegi munkásságát dicsérő Jób könyve kivívta a kritikusok elismerését. talán kevésbé is10
mertek lelki olvasmányai, az 1934-ben megjelent A nyolc boldogság című, valamint az 1936-os kiadású Mindennapi imádságod. lehetőség szerint ezeket újra elérhetővé kellene tenni a széles olvasóközönség számára is. 1937-ben elkerült szombathelyről, s rábakovácsi plébánosa, majd pedig 1938-ban a neves író, kincs István után kőszeg város lelkipásztora volt. az öregedő plébános meglehetősen zűrzavaros helyzetet hagyott maga után. ennek rendbetétele, illetve a nagyszámú, buzgó hívősereg vezetése sem gátolta meg székely lászlót abban, hogy írjon. Írt is szakadatlanul. Újságot szerkesztett a kőszegieknek, részletesen vezette a plébánia historia domusát, és irodalmi munkásságát sem hanyagolta el, bár verseskötettel ebben az időszakban nem jelent meg. kőszegi távozásához rossz élmények kötődnek. ahogy nagy alázattal írja rokonságának szánt visszaemlékezésében: „1938-ban kőszegi plébános lett, ahonnan az Állami Egyházügyi Hivatal kívánságára 1952-ben Győrvárra került.” győrváron is folytatta az írást. Helytörténeti munkákkal foglalkozott, szerkesztette a kis falu hírharangját, és nem utolsó sorban az asztalfióknak dolgozott. Minden bizonnyal itt készült a 2010-ben megjelent, fentebb már említett Mikes püspökről szóló visszaemlékezése is. a neves irodalomtörténész, lőcsei Péter nemrégiben közölt egy levelet, amit székely lászló Domonkos Jánosnak, az irodalmi lexikon szer11
kesztőjének írt: „A Szent István Akadémia 1932-ben választott tagjai közé. 1945 óta nem jelent meg könyvem, kiadatlan műveim felsorolásával talán nem untatom.” egy másik levelében – 1967-ben – mégis közölte kiadatlan műveinek jegyzéket. tekintélyes a lista: „kiadatlan könyveim jegyzékét mellékelem. Nem sorolom fel ott a nem-költői, hanem hitbuzgalmi könyveket. Itt fölemlítem, ezek: 1. Ószövetségi elmélkedések. 2. Papi rekollekciók. 3. Sparsi Verbi Semine, 4 kötet prédikáció nyomdára elkészítve. 5. Győrvár múltja és jelene. 6. Anekdoták a szombathelyi egyházmegye életéből. 7. Papi anekdoták. 8. Egy életrajz. 9. Boethius, A bölcselet vigasztalása c. könyvének fordítása bevezető tanulmánnyal, kb. 25 verssel (Egy rész megjelent a Vigiliában).” székely lászlót 1972-ben saját kérésére gasztonyba helyezték. Itt rendezte sajtó alá Íme a te anyád című verses elbeszélését, majd 1983-ban, 89 éves korában fogyni érezte erejét, s a székesfehérvári papi otthon lakója lett. alkotókedve itt sem hagyta nyugodni: összeállította Szolgáló költészet című kötetét. a verseket bátran lehet szavaltatni gyerekekkel különböző egyházi ünnepeken, megemlékezéseken. székely lászló nem pusztán az írással szolgálta a magyar irodalmat. gazdag erzsi, Weöres sándor támogatása is az ő nevéhez fűződik. Volt benne akkora alázat, hogy észrevegye a nála is tehetségesebb írókat. ritka adomány ez. 12
az a sokoldalúság, különböző tudományágakban való tájékozottság és széleskörű műveltség, ami apát urat jellemezte, egészen ritka. De még ritkább az a hihetetlen alázat és őszinteség, amely minden munkájából kitetszik. Mind saját magát, mind pedig az őt körülvevő világot a legtermészetesebben és a legőszintébben tudta megragadni, leírni. Dicséret illeti a Martinus könyv- és Folyóirat kiadót, hogy a szombathelyi egyházmegye e jeles papjának hagyatékát gondozásába vette, s igyekszik azt a széles közönséggel is megismertetni. Jövőre lesz apát úr halálának 20. évfordulója. a Martinus kiadó segítségével talán elérhetővé válik, hogy székely lászló emléke, munkássága végre az őt megillető, méltó helyre kerüljön. Pál Ferenc
13
Verskötetemre kis könyvecském, tán száz év múlva, szegény kis gramofon-lemez, Valaki eljön s felfedez. Valaki jön a nagy könyvtárba, elállt szíveket exhumál, s poros lapok közt rádtalál. Érzi, hogy elvarázsolt dal vagy, Megszólaltatja néma ajkad, s az alvó korong titkait. a betűsorok útrakelnek, Neki, csak neki énekelnek, s feltárnak régvolt dolgokat. te kedves, késő valaki, kinek dalolok, vallok holtan, szeress engem, teérted voltam. koldusútján mindig megrokkant, amit a szívem rímbe dobbant. Most annál jobban megszeress.
14
a szirtnek álma van
a lelkem a lelkem szikla. Nem omlós-puha. sást, szittyót véd, de nem terem soha. Hóvihar verte: el nem mállhatott s bírja sorsát, a zord magaslatot. s tudjátok-e: a szirtnek álma van! szélvész vagy szellő ha felé suhan, Magot kér tőle: életmagvakat s hogy megörül, ha egy is rajtakad. Ir kell, jófű kell, a világ beteg! szívjátok vérem, jóság-gyökerek s ti emberek, nem fáj, csak szabjatok: Csak addig élek, amíg adhatok. Mert tűzből jöttem, s fáj, hogy fagy vagyok. azért szívom sziromba a napot És most kitárom mindet reszketeg: Ha befogadtok, mind a tietek.
16
katángok Ma szépek vagytok, kis katángok, Ég selyméből szőtt csillagok. Ha rátok nézek, jobb vagyok. tegnap, tudom, még száraz, árva, elaggott kórók voltatok. De jött a hajnal, végigszántott s most szépek vagytok, kis katángok. a hajnal mind, mind visszaadja amit kiszítt a nyári dél, amit kiszítt a déli szél. (a déltől az égbolton is Minden csillagszem bújva fél.) De amit ellop égő ajka, a hajnal mind, mind visszaadja. ti fölemeltek, kis katángok. Égszín-szemetek rámragyog. szerényen súgja ajkatok: Ha szirmaim az égre tárom, salamonnál is szebb vagyok. engem a nyár már porba rántott s ti fölemeltek, kis katángok. erő van a mosolyban, bájban. katáng, akácfa, cipruság Mind azt susogja: ifjuság! szeresse a harmatos hajnalt, akit lesújt a gondhusáng. katángban, tölgyben vagy fűszálban: erő van a mosolyban, bájban. 17
a kutya ahol előbb mosolygott az erény, Mint szende tóra tisztatűzű nap, ádám szemének zord holttengerén Most megriadt felhők kavarganak. ki költözött be s néz ki ablakán, Hogy az oroszlán most olyan mogorva, a párduc dúl-fúl, vészesen morogva És rejtett fészkén sír a csalogány? Bukott király, nincs hűség, mire vársz? szolgáid most már áruló sereggel Vesznek körül — és nem lesz utitárs. szegény ádámnak könnye könnyre hullott. De lám, a hű eb meghökkent szemekkel Nézi gazdáját és — utána kullog.
42
az átok Menni kellett s tövist termett a róna. a zord jóslat hamar valóra vált. ádám komor volt, Éva sirdogált: Ó sors, ó bűn, ó, ha csak álom volna! tüske tépdeste Éva lábait. az éj közelgett. Jaj, ha mégis várna Bojtorjánnál, tövisnél puhább párna Vagy ha még élne vígasznak a hit! a bogáncsok közt ádám lehajol. Mit rejt magában e sátánvetés? Vagy tréfa volt a zord fenyegetés? rózsaillatot érez valahol! egy rózsaszál! a sátán fölkacag: gyöngeszívű vagy, emberek Ura, ez a bojtorján túlságos fura. Hol itt az átok s hol marad szavad? egy rózsaszál! Mint régi, édes kincsen Fölujjong ádám s szívja illatát, szivén elfeledt ima villan át: Hát gondolsz még rám? Hála néked, Isten!
43
Három hegyem Napjaim addig hánykolódtak, Életem addig remegett, Mig megláttam a foszló füstben Három hegyet, három hegyet. az egyikre a sátán vitt fel. Vár állt alattam, tarka pompa. tántorogtam a kísértéstől: — Magasra viszlek, dőlj karomba. Másik volt a Boldogság halma, ahol mézük van a szavaknak, ahol krisztus szíve harangoz, ahol a könnyek is kacagnak. Harmadik volt a getszemáni. ott hörögtem, porba borultam, Hítt a kehely s én kemény lábbal a golgotára megindultam. Utaimban már nincsen kétség. Isten szeme virraszt fölöttem. Hozom a bércek levegőjét. testvéreim, hegyekből jöttem.
74
Pacsirtaszó „et inquietum est cor nostrum” s. aug.
Ó Istenem, szerelmes szép napom! Hozzád vergődöm én, pacsirta-szárnyakon. Pedig a föld vonz, és én lenn lakom. De csak tebenned iszik dalt a lelkem, És lenn csak gubbaszt, ténfereg, Hallgatagon, hallgatagon. Ugyan, elérlek egyszer, szép napom? a levegőt szilaj szárnnyal csapom. sugarad jön, arany fénnyel belep. a fészek törpül, eltünik alattam, De te, Uram, csak nem léssz közelebb Hát nem kell Néked az én kis dalom? s ami nekem dal, Neked unalom? szavamban verdes, lüktet a szivem. oly bársonyos, oly kék az égi pálya! Mégsem lehet keresztültörni azon a kék iven? ... tudd meg, pacsirtám, tudd meg, lélek: amíg a föld vonz, ez az élet: egyre keresni és repesni, Csak dalolni, csak le nem esni Mezőbe, mézbe, szép virágba — Vagy esetten is visszavágyva az örök fény-hont emlegetni, Vergődni, várni s úgy szeretni! azért komoly a földi utazó, És édes, és bús a pacsirtaszó. 75
Cédrusok közt És érnek a narancsok, és érnek a fügék, És mélyen kék az égbolt, és a berkek üdék. sok bút, bajt elaltatnak a kékes ligetek, az olajfák lombjáról erő s öröm csepeg. elsétál itt poéta és koldus és diák, Mindnyájukat megáldják a méla pineák. Ha szellőt küld a tenger, zsongnak a cédrusok, győzelmes törzsük ujjong, lombjuk halkan susog. Mind erős, mint a szikla, komor, mint ravatal. Mégis oly halkan zendül húrjaikon a dal. Ők némák, nem dalolnak. Csak ha rájuk lehel egy pihegő, hatalmas és hánytorgó kebel. a tenger nagyot sóhajt. Itt azt mondják: zefir. De a cédrus fölérez, és halkan vele sír. az élet nagy. a cédrus nem énekelni van, s ha mégis himnusz támad merev ágaiban, Ő jobb, ő más, ő mélyebb — egy más világa van.
76
a nap szemével a nap benéz a pocsolyákba, s kigyúl bennük a vörös fáklya. lenéz rétre, kertre, virágra, s színek nőnek lenn: lila, sárga ... Mélyen néz be a tó vizébe, s a tó kép lesz, az égbolt képe. Betekint kis szegény-szobákba, s ráront a gyilkos miazmákra. Ó mindenható szép tekintet! Világosítsd meg szemeinket, Hogy földi szemünk kicsi mécse Így ragyoghasson szűk körébe. legyen jósága, halk varázsa, s az embereket szebbé lássa.
77
Szív Nem kérek én, csak egy kegyet: Mindig, mindenben szív legyek! a szív csodás kis húsdarab. Hű ritmusa ki nem marad. Nem únja borda-ketrecét, És piros vért küld szerteszét, Örök hűséggel, csendesen, s őt meg nem látja senkisem. Ha meghajszolják, néha fáj, De még akkor sem kiabál. Halálig fáradatlanul. Halálig láthatatlanul. Nem kérek én, csak egy kegyet: Mindig mindenben szív legyek!
98
élhetsz! elbódultam a réti illatoktól, ezer bogárka zümmögő dalától, a nyár rikoltó, boldog himnuszától. Most fűvön fekve élvezem a békét, a kis hangyát, amely kezemre mászott, az életet, az egész szép világot. Most nem rág rajtam eredendő méreg. az angyal, lángos pallosát leejtve Beeresztett a paradicsomkertbe. Felugrom. Most, most mennék, egyre mennék, s ha szembejönne testvér, bús zarándok, Fülébe zúgnám, mint megszállott látnok: testvér, szenvedj, küszködj csak, viaskodjál, De egy eszmét örök-újonnan élvezz: Boldog halandó, élhetsz, élhetsz, élhetsz!
99
Sziromeső Még alig volt tavasz, De már a szilvafa Fehér sziromhava Halkan reámhavaz. Megindul és pereg s mindig alább, alább tiporja durva láb, tiporják emberek. Ó, kicsiny feladat: Új magnak lenni pólya, aztán lehullni róla, Ha hív a pillanat; Menni, ha kész a munka, Menni, ha itt az este, s remegve és repesve eszmélni holt magunkra, s míg meg nem esz a sár, szőnyegbe sorakozva terülni rá a porra, Hogy szebb legyen a nyár.
100
Ciklámen Úgy ring most bennem a szívem, Mint bölcsőben a gyermek. Mint csónak síma, szép tavon, Melyet szellőcske renget. Mintha mély zenét hallanék És hullámain úsznám, a hegy felől, a völgy felől Boldogság, béke hull rám. Pedig levél se zizzen, Pedig madár se moccan, Csak cikláment szagoltam Mámorittasan, hosszan.
101
az imádság Palatáblára írta versét sappho, Dante, Balassi, goethe. Már nyúl a kéz, hogy letörölje. az idő sodrából kiálló Zátonyok, hegyek merész orma Nem a mérték és nem a forma. Meghalnak dalok, költemények, szobrok, dómok, képek és gúlák, elpendül, elhal minden ének. Jön a nagy Moly és mindent átrág. Csak egy fut át a végtelenbe, az imádság.
122
tartalomjegyzék Püspöki előszó .................................................. Mindenen át beszél az Isten ............................ alázattal és őszinte szóval .............................. Verskötetemre ...................................................
4 6 7 14
a szirtnek álma van a lelkem .......................................................... katángok ......................................................... Északi szél ....................................................... a Perint-parton .............................................. Férfikor ............................................................ Beteszda partján ............................................. a pálma .......................................................... kísértés ............................................................ anyánk ............................................................ költészet .......................................................... Versek .............................................................. Mindenen át beszél az Isten ......................... a mocsarak költészete .................................. kis karácsonyi dal ......................................... Cél .................................................................... ádám ébredése .............................................. Éva ébredése ................................................... az Isten szava ................................................ a kutya ............................................................ az átok ............................................................ a gyermek .......................................................
16 17 18 20 22 23 24 26 27 28 30 31 32 34 36 37 38 40 42 43 44
a parton ülő panasza a belső kert......................................................
46
124
Út a homályból ............................................... a bánat mögé nézek ...................................... a kármel-hegyen ........................................... kallodó kincsek .............................................. az örök Üdvözlégy ....................................... az oltár előtt ................................................... Betegségben .................................................... Évek ................................................................. szavak és dolgok ........................................... Várj ................................................................... Mint az útszéli fák ......................................... Felhőfoszlány ................................................. Holdas éj ......................................................... a gyík megijed ............................................... Június ............................................................... Őszi eső ........................................................... az idő partján ................................................. Imádság szegénységért ................................ Végrendelet ....................................................
48 50 52 53 54 56 58 59 60 62 63 64 65 66 68 69 70 71 72
És a mi lelkünk nyughatatlan Három hegyen ............................................... Pacsirtaszó ...................................................... Cédrusok közt ................................................ a nap szemével .............................................. az én jámborságom ...................................... síkságon .......................................................... Naplemente .................................................... sirokkó ............................................................ Vihar előtt ........................................................ a föld útja ........................................................
74 75 76 77 78 79 80 82 84 86 125
közös utakon .................................................. a bója .............................................................. Családi körben ............................................... sivár napok ..................................................... Hegycsúcs ....................................................... séták a lélekben .............................................. anyóka ............................................................ Zsilipek közt ...................................................
88 89 90 92 93 94 95 96
sziromeső szív ................................................................... Élhetsz! ............................................................ sziromeső ........................................................ Ciklámen ......................................................... Jáki álmok ....................................................... Éjszaka ............................................................. Mi fáj a napnak? ............................................. Felhőszellemek .............................................. az ember ......................................................... Idők végezetén ............................................... Vándor a kert előtt ......................................... kísértés ............................................................ Őszi színek ...................................................... töviskoszorú .................................................. Mindig magammal kergetődzöm ............... Magunk alatt .................................................. Papsajtos árokszélen ..................................... Nagyboldogasszony ..................................... a kályha mellett ............................................. leoltom a villanyt .......................................... Hullámokon ...................................................
98 99 100 101 102 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119
126
az Isten háza .................................................. 120 az imádság ..................................................... 122 tartalomjegyzék ............................................... 124
127
