Sérülékeny gazdaság: sérülékeny állam, sérülékeny háztartások „ A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU összehasonlításban” Budapest, november 22-23.
Oblath Gábor MTA KRTK KTI és ELTE TÁTK Közgazdaságtudományi Tanszék
Palócz Éva KOPINT-TÁRKI
Fı témakörök • A gazdasági sérülékenységről (2008 októbere: miért éppen Magyarország vált célponttá?) • Gazdasági növekedés/felzárkózás és makrogazdasági sebezhetőség: hazai vs. V3 tapasztalatok • A háztartási devizahitelezés és annak makrogazdasági következményei • A sérülékenység „kezelődése” és kormányzati kezelése: további sérülékenységek forrása
A gazdasági sérülékenységrıl • Általában: sokkoknak való kitettség – Makrogazdasági nézıpont – Mást jelent egy monokultúrás/nyersanyag-exportır, mint egy diverzifikált gazdaságú ország számára
• Utóbbi esetben: 3 tényezı szerencsétlen kombinációja: – Magas adósságráták – Kockázatos szerkezető adósság – Gyenge növekedési potenciál
• Miért vált Magyarország célponttá 2008-ban? – Mert a három tényezı együttállása (és potenciálisan egymást fokozó hatása) jellemezte
Gazdasági fejlettség és államadósság az EU-ban
1. ábra: Államadósság/GDP és a relatív fejlettségi szint (GDP/fı vásárlóerı-paritáson, EU15=100) az EU tagországaiban 2001-ben és 2007-ben Államadósság/GDP(%)
Államadósság/GDP (%)
2001
120
2007
120 IT BE
GR
GR
100
100
80
80
IT BE
BU 60 SK
MT PT
HU
CY
PL
40 RO 20
ES
EE 40
80
100
120
FR DE
PL ES SK
GDP/fő (EU15=100) 60
CY
40 BU RO
20
0 20
60
CZ SI
LT LV
PT MT
HU
AU DE FR SE DK NL FI UK IE
140
LT LV
CZ
SI
NL UK SE FI DK
EE
40
60
IE
GDP/fő (EU15=100)
0 20
AU
80
100
120
140
Gazdasági felzárkózás és az államadósság/GDP változása a V4 országokban 2000-2007 között 80 70 60 50
GDP/fő (EU15=100) 2000 GDP/fő (EU15=100) 2007
40
Államadósság/GDP 2000
30
Államadósság/GDP 2007
20 10 0 CZ
HU
PL
SK
Egyes szektorok nyitott devizapozíciója (árfolyamkitettsége) a GDP %-ában: mely szektorok, milyen arányban viselik a nettó külsı adósság árfolyamkockázatát? 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
Külföld+ Államháztartás+ Vállalat+ Háztartások =
2004. I. III. 2005. I. III. 2006. I. III. 2007. I. III. 2008. I. III. 2009. I. III. 2010. I. III. 2011. I. III.
Nettó külső adósság
Az EU15-höz viszonyított GDP/fı szintek a V4 országokban 2011. évi vásárlóerı-paritáson és árakon (bal oldal) és a GDP növekedése (2000=100, jobb oldal) Magyarország felzárkózását az államadósság gyors növekedése kísérte; a költségvetési kiigazítás a felzárkózás elakadására vezetett 80
CZ
HU
PL
SK
170
75
160
70
150
65
CZ HU
60
140
55 50
130
PL SK
45 120
40 35
110
Forrás: Eurostat alapján saját számítás
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
30 100 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
A GDP-arányos állami és magánszektorbeli megtakarítás-beruházás egyenleg és a folyó fizetési mérleg egyenlege a V4 országokban az 1990-es évek második felében és a 2001-2011-es idıszak három részperiódusában 6% Sg-Ig +
4%
Sp-Ip =
CA
2% 0% -2% -4% -6%
CZ
HU
PL
SK
2009-11
2007-08
2001-06
96-2000
2009-11
2007-08
2001-06
96-2000
2009-11
2007-08
2001-06
96-2000
2009-11
2007-08
2001-06
96-2000
-8%
A GDP-arányos államadósság (bal oldal) és nettó külföldi adósság (jobb oldal) a visegrádi országokban (százalék)
90 80
70 CZ
HU
PL
SK
EA
50
60
40
50
30
40
20
30
10
20
0
10
-10
2000Q1 2000Q3 2001Q1 2001Q3 2002Q1 2002Q3 2003Q1 2003Q3 2004Q1 2004Q3 2005Q1 2005Q3 2006Q1 2006Q3 2007Q1 2007Q3 2008Q1 2008Q3 2009Q1 2009Q3 2010Q1 2010Q3 2011Q1 2011Q3 2012Q1
70
Forrás: Eurostat
CZ
HU
PL
SK
60
-20 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Háztartási devizahitel: A háztartások reáljövedelme és nettó finanszírozási képessége (megtakarítása) 8,0 6,0 4,0 A háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP százalékában Reáljövedelem éves növekedése
2,0 0,0 -2,0 -4,0
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
-6,0
Háztartási hitelek állománya és szerkezete a GDP %-ában 45 Other FX loans Other Forint loans
40 35
FX housing loans Forint housing loans
30 25 20 15 10 5
2012Q1
2011Q1
2010Q1
2009Q1
2008Q1
2007Q1
2006Q1
2005Q1
2004Q1
2003Q1
2002Q1
2001Q1
2000Q1
0
Háztartási devizahitel-tranzakciók és a forint árfolyama 150
Mrd Ft
Árfolyam 320
100
300
50
280
0
260
-50
240
Devizahitel (bal tengely)
-100
220
EUR/HUF
-150
200
CHF/HUF
-200
180
-250
160
476
140
júl..12
jan..12
júl..11
jan..11
júl..10
jan..10
júl..09
jan..09
júl..08
jan..08
júl..07
jan..07
júl..06
jan..06
júl..05
jan..05
júl..04
jan..04
-300
A sérülékenység „kezelıdése” és kormányzati kezelése: további sérülékenységek forrása •
Makrogazdasági „kezelődés”: nettó külső adósság – BF csökken -> NX nagy többlet -> CA többlet – Nettó külföldi tőkekiáramlás -> nettó külső adósság csökken
•
Állami kezelés – Háztartási devizaadósság: • Végtörlesztés 180/250 ft svájci frank, illetve euró árfolyamon: 1.350 md ft, a teljes devizahitel-állomány kb. egynegyede. A bankszektor vesztesége 260 md ft, de 2012 szeptemberében a devizahitel-állomány még mindig megközelíti az 5 ezer md ft-ot • Fix árfolyamos törlesztés: 2012. szept. végéig mintegy 610 md ft, de ennek a tőkerészét 2014 után ki kell fizetni
– Államadósság-csökkentés • Magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása (a GDP 10%-a) • 2011-ben közvetlen hatás: kb. 5%-pont, de forint leértékelődés miatt csak 0,8%pont csökkenés (80,6%-ra) [kb. 50% állami devizaadósság!] • A forint leértékelődéshez a magánynyugdíj-vagyon államosítása miatti bizalomhiány is hozzájárult
Összegzés (I) • Azok az országok, amelyek nagy és „rossz” szerkezetű adósságot örököltek, sérülékenyek, szűk mozgástérrel rendelkeznek • Az ilyen országok kormányai azzal javíthatják helyzetüket,hogy – nagyobb makrogazdasági stabilitásra és kiszámíthatóságra törekednek, – vállalkozás- és befektetésbarát intézményi, gazdálkodási környezetet igyekeznek létrehozni (ez idővel megindíthatja a gazdasági növekedést)
Összegzés (II) • A nagyobb makrogazdasági stabilitás – a kamatokat/hozamokat viheti lejjebb és – csökkenti a devizaadósság felfúvódására vezető valutaleértékelődés kockázatát;
• Az intézményi környezet javulása az FDI-beáramlást és a hazai beruházásokat mozdíthatja elő; • A gyorsabb növekedés (az alacsonyabb kamatokkal együtt) – az adósságok fenntarthatóságához, majd – az adósságráták fokozatos mérséklődéséhez járulhat hozzá
• Ezek a megfontolások jelzik: Magyarországon milyen területeken indokolt gazdaságpolitikai fordulat a gazdaság egésze (és egyes szektorai) sérülékenységének tartós csökkentéséhez
Köszönjük a figyelmet
