K I S E B B KÖZLEMÉNYEK
SEMMELWEIS FELFEDEZÉSÉNEK TÖRTÉNETE: A TAN KIALAKULÁSA FEKETE SÁNDOR
l~Vdaktikus szempontból sokszor célszerű az események sorozatának a leegyszerűsítése, azoknak nagy vonásokban tárgyalása. A részleteknek az el hagyása azonban felidézi a veszélyt, hogy hamis képet adunk az összefüggések ről. Bizonyos mértékben ez történt Semmelweis felfedezésének leírásában is: nem veszik figyelembe, hogy bár a felfedezés lényege már az első közlés idejében is tisztán állott, mégis az idők folyamán a tan tovább fejlődött, s csak akkor érte el teljes kifejlődését, akkor biztosította a gyakorlati eredmények teljességét, ami kor a hullából származó bomlott szerves anyag és vizsgáló kéz mellett felderítette a szülő nő nemző szerveivel érintkező egyéb anyagok (fehérnemű, eszközök stb.) közvetítő szerepét is. A fejlődés idejének az elhúzódása késleltette a tan elter jedését és diadalát, bár kétségtelen, hogy ebben nagy szerepe volt egyes kortársak féltékenységének, sértődöttségének, nemtörődömségének és felületességének is. A következőkben a fejlődés részleteivel foglalkozunk.
A FEJLŐDÉS TÖRTÉNETE Sokan, akik nem olvasták Semmelweis leírását felfedezésének minkéntjéről, abban a téves hitben voltak, hogy a felfedezés a véletlen műve volt. Ez a feltevés teljesen alaptalan. Semmelweis velencei utazása előtt intenzíven fog lalkozott a gyermekágyi láz rejtélyének felderítésével. Feldolgozta az All gemeines Krankenhaus fél évszázadra visszamenő statisztikai adatait, s abból megállapította, hogy az addig feltételezett tellurikus, atmospherikus, koz mikus okok nem szerepelhetnek kórokozó gyanánt, mert ezek nem tor pannak meg a szomszédos klinika ajtaja előtt, ahol pedig csak szórványo san mutatkoznak lázas esetek olyankor is, amikor az I. osztályon 18—30% halálozás volt. Kimerülten utazott Velencébe 1847. márc. 3-án, s onnan márc. 20-án vagy valamivel előtte jött vissza, hogy átvegye szolgálatát. Bécsbe való visszatérése után néhány órával értesült arról, hogy a törvény széki orvostan professzora, Kolletschka, boncolás közben megsérült, s a fertőzés következtében meghalt. Semmelweis nem ír arról, hogy jelen volt-e a boncolásnál, a boncjegyzőkönyvet azonban alaposan tanulmányozta. Akkor született meg agyában a gondolat, hogy a gyermekágyi láz tünetei megegyeznek
a Kolletschka halálát o k o z ó t ü n e t e k k e l . E b b ő l k ö v e t k e z t e t e t t arra, hogy a gyer m e k á g y i láz a pyaemia egyik alakja. Ezt Semmelweis k ü l ö n b ö z ő szavakkal, de e g y é r t e l m ű e n í r t a le 1858-ban az Orvosi Hetilapban és 1800-ban az A e t i o l o g i á b a n . Az O r v o s i Hetilapban így í r t : „Megrázkódtatva egész valómban és izgatott kedélyem szokatlan hevével gon dolkozván e felett, midőn lelkem előtt állt meg egy gondolat s egyszerre világos lön előttem, hogy a gyermekágyi láz és Kolletschka tanár betegsége ugyanegy, miután viszéra gyermekágyi láz bonctanilag ugyanazon alakokból áll, t.i. nyirokedény-, lob, genny vér, áttételek stb" (1). A z Aetiologia megfelelő szövege így s z ó l : „Még Velence műkincseiért váló lelkesedésemben, de még inkább megindulásomban Kolletschka halála miatt — ez izgatott állapotban ellenállhatatlan erővel tolult lelkem elé azonossága annak a láttam elhunyni. Hiszen a betegségnek, melyben annyi sok száz gyermekágyast gyermekágyasok is vivőér-, nyirokedény, hashártya-, mell-hártya-, szívburok-, agykéreggyulladásban halkak el s a gyermekágyasoknál is fejlődtek metastasisok. Éjjel-nappal üldözött Kolletschka betegségének képe s egyre növekvő határozott sággal kellett elismernem, hogy az a betegség, amelyben Kolletschka meghalt és az a betegség, amelyben annyi száz gyermekágyast láttam elpusztulni, egy és ugyanaz." (2). E. Podach magyar s z á r m a z á s ú S e m m e l w e i s - k u t a t ó azon a v é l e m é n y e n van, hogy ez a leírás nem pontos, s 10 évvel a felfedezés m e g t ö r t é n t e u t á n k e r ü l t le írásra. Podach a bécsi pathologiai i n t é z e t b e n t ö r t é n t v i z s g á l a t o k b ó l levont k ö v e t k e z t e t é s e k e t h a n g s ú l y o z z a a romantikusnak feltűnő Kolletschka-eset h a t á s a helyett. T ö b b k ö z l e m é n y b e n s egy kis k ö n y v b e n foglalkozik Semmelweissel (3), K ö n y v e c s k é j é b e n leírja a felfedezés t ö r t é n e t é t , ú g y a m i n t azt Semmelweis az A e t i o l o g i á b a n és az O r v o s i Hetilapban ismerteti. „Ezt a leírást eddig aggály nélkül elfogadták mint a tényállás ismertetését. A Semmelweis által adott leírást mint a lelki működés nagy értékű adatát is értékel ték." (4). M a j d t o v á b b í g y ír Podach : „Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a felfedezés 1847 márciusában történt, de csak 1857—1860 között vetették papírra. Teljesen jogos a kérdésnek a felvetése, hogy Semmelweis a maga állapotát és teljesítményét helyesen ítélte-e meg" (ob er dabei sich selbst und seiner Leistung gerecht wurde"). T o v á b b : „A Semmelweis által megadott leírás nem pontos. A visszaemlékezés, amikor leírta, legalább tíz évre tekintett vissza. A leírás inkább a felfedezés időpontjában fennálló kétségbeesett és izgatott hangulatára jellemző, mint a gyermekágyi láz okának felismerésére irányuló tudományos ismertetés." (5) M a j d : „A felfedezés első részletes ismertetése — C. H. F. Routh angol orvos (1848), Skoda (1849), — de mindenekfölött maga Semmelweis sem említi Kol letschka boncjegyzőkönyvének döntő jelentőségét. Egyáltalában nem emlékeznek meg a halálesetről. Ehelyett száraz, de annál valószínűbb leírását adják a felfedezés nek. Skoda pontos kórbonctani közléséből kitűnik, hogy a gyermekágyi láz bonyolult problémájának megoldását az segítette elő, hogy Semmelweis a gyermekágyi láz okát nemcsak a klinikán, hanem a boncteremben is kutatta" (6) Skoda a bécsi A k a d é m i á n megtartott e l ő a d á s á b a n — , , A b é c s i i n t é z e t e k b e n
szokatlanul gyakran e l ő f o r d u l ó g y e r m e k á g y i m e g b e t e g e d é s e k Semmelweis által felfedezett igazi o k á r ó l " — előtérbe állította a felfedezés t u d o m á n y o s előfeltéte leit. Semmelweis felfedezésének alapját a b é c s i k ó r b o n c t a n i iskola e r e d m é n y e k é n t lehet b e á l l í t a n i . (Die Grundlagen der Entdeckung der Ursache des Kindbettfiebers durch Semmelweis werden hineinbezogen in die Erfolge der „Wiener pathologisch anatomischen Schule" — írta Podach.) Erna Lesky Skodára hivatkozik, aki a k a d é m i a i előadásának m e g i n d o k o l á s á b a n ezt írja: „Er (Skoda) hat sich daher, wie wir aus der schriftlichen Begründung seines Antrages vom 20. Jänner 1849. und aus seinem Akademie-Vortrag wissen, wissenschaftlich und humanitär in höchsten Masse verantwortlich gefühlt, diesen geburtshilflichen Praxis zu erobern" Senki sem tagadja, hogy Semmelweis felfedezéséhez a m e t h o d i k á t a bécsi iskola adta meg. Ellenben indokolt, hogy a S k o d a - i d é z e t b e n e m l í t e t t szellemi kisajátí tás {„diesen geistigen Eigentum der Wiener Schule") a reálisnak megfelelőbb é r t e l met nyerjen. Rokitansky a krasis tan ú t j á n igyekezett m a g y a r á z n i a b e t e g s é g e k e t . Virchow, aki Rokitansky k ó r b o n c t a n i k ö n y v é r ő l igen e l i s m e r ő v é l e m é n y t adott, a krasis tant teljesen elvetette, ú g y h o g y maga Rokitansky sem emlegette azt k é s ő b b . Ez zel szemben Semmelweis a „ b o m l o t t szerves anyag"-ban olyan reális okot adott meg, amelyet a k é s ő b b i vizsgálatok teljes m é r t é k b e n igazoltak. Ez az e l g o n d o l á s m á r nem az „ i s k o l a " t e r m é k e , hanem Semmelweis eredeti e l g o n d o l á s a . A S k o d a - f é l e kizárásos diagnostika és a statisztikai eljárás k é t s é g t e l e n ü l elegen d ő volt arra, hogy Semmelweis elvesse a r é g i hypothesiseket. Ez a methodika azonban csak a n e g a t í v u m o k k i k ü s z ö b ö l é s é r e alkalmas. A z új kapcsolatok fel i s m e r é s é n e k nincs m e t h o d i k á j a , az a geniális a g y m ű k ö d é s e r e d m é n y e . Semmel weis egy d ö n t ő lépéssel t o v á b b ment, m i n t amennyire az iskola m e t h o d i k á j a eljuttatta. Semmelweis kétségtelenül sokat k ö s z ö n h e t a bécsi iskola v e z e t ő i n e k , de a világ m é g i s c s a k Semmelweis s z e m é l y é n e k k ö s z ö n h e t i a g y e r m e k á g y i láz k ó r o k t a n á n a k felismerését és a prophylaxis m e g a d á s á t . E. Podach nyilván nem t u d o t t arról — l e g a l á b b i s írásaiban sehol sem említi — , hogy Semmelweis maga mondotta el Routh dr.-nak, milyen hatalmas izgalmat váltott k i benne Kolletschka halála és bonclelete. 1908-ban Tuszkai Ödön j á r t L o n d o n b a n és m e g l á t o g a t t a Semmelweis hajdani m u n k a t á r s á t , dr. Routhot, Tuszkai m e g í r t a ezt a G y ó g y á s z a t - b a n „ S e m m e l v e i s egy b a r á t j a " c í m e n . A f e l fedezésre v o n a t k o z ó adatok a k ö v e t k e z ő k : (Tuszkai szövege a Routh-tal való b e s z é l g e t é s a l a p j á n ) : „Mikor Kolletschka barátja teteménél, illetőleg annak boncolásánál villámszerűén hatotta át a gondolat, hogy a gyermekágyi lázban meghalt anyák ugyanilyen hullafertőzés áldozatai, mint jó barátja, akkor távolról sem gondolt, sőt hetek, hónapok múlva sem arra, hogy a gondolatot, amely mint láz járta át testét, lelkét, valami nagy felfedezésnek tartsa, hanem csak az járt eszében, hogy az osztályon levő, még nem beteg gyermekágyasokat mentse meg a további fertőzéstől. Alig volt nyugalma a tetembontást végig nézni, midőn izgatottan rohant osztályára és az ott alkalmazott személyzet nagy ámulatára magából kikelve, piros arccal, szikrázó szemekkel, lihegése által megtört mondatokban adta ki a paran-
csot, hogy e pillanattól kezdve az osztályra se orvosnövendék, se bába ne bocsátamelyek között azokat tassék mindaddig, amíg ő meg nem ismerteti a feltételeket, be szabad engedni. Azután szobájába ment, ahol másfél óráig járt fel és alá, erős belső izgalmak között azon gondolkozván, mily intézkedéseket kellene tennie, hogy az orvosnövendékek bejárhassanak az osztályra, de mégse fertőzzék meg a gyermek ágyasokat. Másfél óra alatt azonban nem tudott más határozatra jutni, minthogy előbb ki fogja oktatni az osztály ápoló személyzetét, hogy lehető legnagyobb tiszta ságot fordítsanak saját magukra és a szülő nőkre, gyermekágyasokra és azután meg tiltotta, hogy bármelyikük vizsgáljon vagy az orvosok bármilyen műtétet végezzenek addig, míg ő személyesen meg nem győződik azok tisztaságáról. Egyben kijelentette, rájött a gyermekágyi láz okára, melyet a boncolással foglalkozó hogy világosan orvosnövendékek hurcolnak át hullák boncolása által szennyezett kezeiken és ruhá jukon. Majd lesz rá gondom, hogy a jövőben ez ne történjék." (7). M i n d e z t maga Semmelweis beszélte el Routh dr-nak és h o z z á t e t t e , hogy ő , a jó a l v ó , m é g a k ö v e t k e z ő éjjel sem t u d o t t jól a l u d n i . M i l y e n emberi leírása ez a felfedezésnek, a nagy z a v a r t s á g n a k , ami a t e n n i v a l ó kat illetően m e g n y i l v á n u l t \ Routh dr.-nak ezen tájékoztatása teljesen megfosztja minden a l a p j á t ó l Podach feltételezését, és t á r g y i bizonyítékot szolgáltat a Semmel weis-féle l e í r á s h e l y e s s é g é r e v o n a t k o z ó l a g . Bizonyos, hogy Semmelweist nem a K o l l e t s c h k a - f é l e b o n c j e g y z ő k ö n y v t a n í totta meg s nem ez világosította fel a g y e r m e k á g y i láz keletkezését illetőleg. Azonban m é g i s a Kolletschka halála által k i v á l t o t t idegrendszerbeli állapot v o l t az, amely meghozta a tapasztalatokat ö s s z e k a p c s o l ó utolsó l á n c s z e m e t Semmelweis gondolkodásában. A z idegrendszer physiologiájából ismeretes, hogy az a g y k é r e g izgalmi á l l a p o t a mennyire befolyásolja az i n g e r ü l e t e k k a p c s o l á s á t . A m i n d e n n a p i élet is mutatja, hogy e r ő s izgalom, p l . vizsga előtti félelem, m e g n e h e z í t i az e g y é b k é n t k ö n n y ű szerrel v é g b e m e n ő k a p c s o l á s o k a t . Ismeretes ennek az ellenkezője is: bizonyos m é r t é k ű k ö z p o n t i izgalom (vitatkozás, e l ő a d á s stb.) elősegíti a gondolatkap csolást. M i n d e n k i , aki intensiven foglalkozik valamely p r o b l é m á v a l , é s z r e v e h e t t e , hogy o l y a n k o r k ö n n y e b b e n j ö n létre olyan g o n d o l a t t á r s í t á s , amely m á s k o r a figyelmét e l k e r ü l t e . Ez t ö r t é n t Semmelweissei is. A m i k o r h ó n a p o k o n át intensiven foglalkozott a g y e r m e k á g y i l á z keletkezésének kérdésével, i d e g r e n d s z e r é n e k egy sajátos á l l a p o t á b a n l é t r e j ö t t a geniális g o n d o l a t k a p c s o l á s a pyaemia és a gyermek ágyi láz a z o n o s s á g a k ö z ö t t . Nincs o k u n k arra, hogy Semmelweis l e í r á s á b a n k é t e l k e d j ü n k , m é g kevesebb a l e h e t ő s é g , hogy azt megcáfolja valaki. U t ó v é g r e Semmelweis csak egyedül t u d hatta, m i t é r z e t t és gondolt a felfedezés p i l l a n a t á b a n . E l g o n d o l á s u n k a t oly m ó d o n foglalhatjuk ö s s z e , hogy a Kolletschka-féle b o n c j e g y z ő k ö n y v nem „ a l a p v e t ő t é n y e z ő j e " , h a n e m csak „ e l ő s e g í t ő t é n y e z ő j e " a nagy felfedezésnek. Semmelweis genialitását k ü l ö n b e n Podach sem vonja k é t s é g b e . í g y í r : „ . . .Sem melweis teremtő szellem volt". M a j d : „A felismerő szellem nem úgy dolgozik, mint a számoló gép. A teremtő felismerés nem tudatos megfontolás vagy már egyes tisz tázott adatok jól megfontolt összekapcsolása. Nem is rész-ismeretek fokozatos
összeillesztésében nyilvánul meg az, hanem az addig különböző természetűnek hirtelen észrevevésében" M a j d : „Minél teremtőbb vélt adatok összetartozásának valamely megismerés, annál kevésbé tudatos az, annál inkább része van abban az öntudatlan lelki erőnek. Tudományos és művészi alkotás közeli rokonságban van nak a lelki életben: (8). M e g e g y e z ü n k Podachhal abban, hogy a „ K o l l e t s c h k a - e s e t " n e m kezdete, hanem a befejező l á n c s z e m e v o l t a S e m m e l w e i s - f é l e felfedezésnek. N e m v o n j u k azonban k é t s é g b e a Semmelweis által megadott leírást, m é g ha az 11 eszten dővel k é s ő b b k e r ü l t is k ö z l é s r e . 1
A
FERTŐZÉS
FORRÁSA
ÉS A MOSAKODÁSI
RENDSZABÁLYOK
A fertőzés forrása g y a n á n t Semmelweis b é c s i e l ő a d á s á n a k j e g y z ő k ö n y v é b e n „die Resorption eines faulanden thierisch organischen Körper szerepel. A magyar e l ő a d á s b a n ( 1858) Semmelweis „rothadt szerves anyagról beszél. A z A e t i o l o g i á b a n n é m e t s z ö v e g é b e n „zersetzte organische Stoffe" szavakkal írja le a f e r t ő z ő anyagot. Ez a kifejezést Győry Tibor „bomlott állati szerves anyag ''-nak f o r d í t o t t a . Győrynek ez a kifejezése helyesebb, m i n t a „ r o t h a d ó anyag", s teljesen megfelel az A e t i o l o g i á b a n alkalmazott kifejezésnek. 1847 őszén a rákos beteggel való foglalkozás m ó d o t adott a fertőző forrás k i b ő v í t é s é r e é s m e g á l l a p í t o t t a Semmelweis, hogy az é l ő b e n is keletkezhetik „bomlott szerves anyag". A k k o r m é g csak az osztályba való b e l é p é s előtt hasz n á l t á k a chloros m o s a k o d á s t . „A velős rák evjét nem roncsolta szét a szappanos víz, a vizsgálatok révén az evet átvittük a többi vajúdóra, s ily képen a gyermek ágyi láz megsokszorozódott". (9). A fertőzés forrásának kiterjesztése a m o s á s o k megszigorításával j á r t . T o v á b b i kiterjesztést n y e r t a fertőző forrás m e g i s m e r é s e 1847 november h ó n a p j á b a n , amikor a bal t é r d í z ü l e t e v e s e d ő s z u j á b a n s z e n v e d ő e g y é n t vettek fel. „A szuvas térdízület exhalatioi azonban oly erősek voltak, hogy a gyermekágyas szoba levegője melyben a nő a gyermekágyat feküdte, rendkívüli mértékben telítve volt velők s ezáltal gyermekágyas társainál oly mértékben idézte elő a gyermekágyi lázat, hogy csaknem valamennyi ebben a szobában fekvő gyermekágyas meg halt . . . A szülőszoba eves anyagokkal telített atmospherikus levegője behatolt a szülés után tátongó nemi részeken át a méhüregbe, ebben az eves anyagok felszívódtak s gyermekágyi lázat okoztak... Ez után már az ilyen egyének elkülönítése által elejét tudtuk venni a hasonló szerencsétlenségeknek" (10). A vizsgáló ujj mellett t e h á t a l e v e g ő ú t j á n való fertőzés l e h e t ő s é g é t is felismerte Semmelweis. Ú j a b b m e g i s m e r é s r ő l az 1856/57. é s 1857/58. évi jelentések s o r á n í r t Semmelweis* 1856/7 iskolai é v b e n 514 s z ü l ő n ő k ö z ü l 16 halt meg g y e r m e k á g y i l á z b a n . A k ö v e t kező é v b e n 457 szülés u t á n 18 halt meg g y e r m e k á g y i l á z b a n . E r r ő l így í r : „1856j7iki év november havában a szülészeti kóroda oly okokból, melyeket tar tózkodás nélkül közzé tenni nem lehet, annyira szennyes fehérneművel látattatott el, hogy valóban a gyermekágyi láznak szükségképpen kellett uralkodnia, de azon 11
11
1
pillanatban, mihelyt tiszta fehérneműt kaptunk, megszűnt a megbetegedés." (11) A m e g b e t e g e d é s t t e h á t a szennyes f e h é r n e m ű is terjeszti. A fertőző anyag i n d i k á t o r a a b ű z ö s szag v o l t , a m i a b o m l o t t szerves a n y a g t ó l s z á r m a z o t t . M i n d e z azt is mutatja, hogy Semmelweis tana m á r az első i d ő b e n fejlődésen ment k e r e s z t ü l . A f e r t ő z ő anyag első f o r r á s á h o z ( b o m l o t t állati szerves anyag) hamarosan hozzá a d ó d o t t az é l ő b e n k e l e t k e z ő ev, rothadt anyag. A fertőző u j j mellett csakhamar k i d e r ü l t a levegő k ö z v e t í t ő szerepe, majd — jóval k é s ő b b , a pesti t a n á r k o d á s i d e j é n , 1856-ban — a f e r t ő z ö t t f e h é r n e m ű , az eszközök s m i n d e n olyan anyag, amely a n e m z ő szervekkel é r i n t k e z é s b e k e r ü l . A teljességet Pas teur tana hozta meg. K i m u t a t t a a f e r t ő z ő mikroorganizmusok ubiquiter e l ő f o r d u l á s á t , és ezáltal a v é d e k e z é s kiterjesztésének s z ü k s é g é t m i n d e n olyan anyag ra, amely a szülő n ő v e l é r i n t k e z é s b e j u t h a t . Gyakorlatilag is nagy j e l e n t ő s é g e van annak, hogy Semmelweis a m o s a k o d á s t illetően szigorítani v o l t k é n y t e l e n állásfoglalását. Eleinte, „1847 május közepén, a napra már nem emlékszem, elrendeltem a chlórmosásokat." (12). A k k o r m é g e l e g e n d ő n e k tartotta, hogy a hallgatók és az orvosok az osztályra való b e l é p é s alkalmával mosakodjanak. A z Orvosi H e t i l a p b a n közölt s z ö v e g b ő l az is k i t ű n i k , hogy „a halvannyali mosás rendesen csak egyszer és közvetlen a vizsgálataink megkezdése előtt alkalmaztatván és szükségeltetvén" (13), azt csak az o s z t á l y r a való b e l é p é s k o r k ö v e t e l t e . Ezen csak akkor v á l t o z t a t o t t , amikor rájöttek, hogy a r á k o s betegben is t e r m e l ő d i k „rothadt szerves anyag", s az orvos ezt átviszi a k ö v e t k e z ő vizsgálat alkalmával m á s betegre. Ez u t á n írja: „Tehát nemcsak a kézhez tapadó hullarészek, idéznek elő gyermekágyi lázat, hanem az élő szervezetből származó ev is. Ezért a vizsgálók nemcsak a hullával váló foglal kozás, hanem oly egyének vizsgálása után is meg kellett chloroldattal, hogy mossák kezüket, kik azokat evvel mocskolták be ; csak ezután volt szabad egy másik egyén vizsgálatához fogniok." (14) Ez v o l t a m o s a k o d á s i r e n d s z a b á l y o k m á s o d i k fázisa. A t o v á b b i alakulásról az Aetiologia így í r : 1857 j ú n i u s á b a n a sebészeti osztállyal ( R ó k u s - k ó r h á z ) való összefüggés m e g s z ű n t . „Ekképpen az ezen az osztályon uralkodott gyermek ágyi láz kóroktani momentuma — vagyis a sebészeti osztály bomlott állati szerves anyagai — kiküszöböltetett, ennek következtében a gyermekágyi láz nagyobb kiterjedésben nem fordult többé elő. A chlormosásokat rendes körülmények közt nem is vettük alkalmazásba, mint hogy kezeinket nem mocskoltuk be állati szerves anyagokkal. Csupán néhány boncolat után, melyeket el kellett végeznünk, használtunk kezeink megtisztítására chlor mosást." (15). E b b e n az i d ő b e n a R ó k u s - k ó r h á z b a n 933 szülő k ö z ü l g y e r m e k á g y i l á z b a n 0,85% halt meg. A h a l á l o z á s t e h á t az akkori i d ő h ö z k é p e s t k e d v e z ő volt. Ennek e l l e n é r e ezt az i n t é z k e d é s t visszafejlődésnek kell t e k i n t e n ü n k . T o v á b b h a l a d v a m e g t u d j u k : „A chlormosások azon három esztendő alatt, amely a alatt a szülészeti klinika főnökeként működtem, nagyon szorgalmasan vétettek alkal mazásba, az annak dacára fellépett 2,90%-nyi halandóság az 1856/7 tanévben és a 4,05 százaléknyi az az 1857/58-iki tanévben nem szól a chlormosások hasz nossága ellen, mert azok csak a kezeket, a bomlott állati szerves anyagok vivőit
voltak képesek azoktól megszabadítani, másik vivőikre, t. i. a lepedőkre, a kezek chlormosása nem lehetett befolyással" (16) N e m t u d j u k , hogy m i t jelent a „nagyon szorgosan vétettek alkalmazásba," de lehet, hogy a k l i n i k á n megint v i s s z a t é r t e k a minden eset előtt m e g k ö v e t e l t mosásokhoz. Kreutzer Ferenc, a k l i n i k a assistense referentumaiban azonban m á r 1858ban és 1859-ben is szó szerint megírja, hogy m i n d e n v i z s g á l a t előtt m e g k ö v e t e l ték a chloros vízzel való m o s a k o d á s t (17). I l y e n r e n d e l k e z é s t tartalmaz az 1861. m á j u s 2 7 - é n k i a d o t t „ M i h e z t a r t á s i r e n d s z a b á l y o k a pesti k i r á l y i magyar t u d o m á n y - e g y e t e m s z ü l é s z e t i k l i n i k á j á n a gyakorlati szülészet t a n u l ó i és b á b a n ö v e n d é k e i r é s z é r e , a g y e r m e k á g y i l á z elhárítása v é g e t t , " amelyben ez á l l : „Köteleztetnek a gyakorlati szülészeti tanfolyam tanulói és bábanövendékei, hogy minden egyes szülészi vizsgálat előtt és után kezeiket a vajúdó szobában tartott chlorvízzel addig mossák, míg a kéz sikamlós lesz. A mosás elmulasztása a gyakorlati szülészeti tanfolyamról való kizárással lesz büntetve." (18) (harmadik fázis). A m o s a k o d á s , illetve a sterilisatio s z ü k s é g e s s é g é t m é g s z é l e s e b b k ö r b e n teszi szükségessé a H e l y t a r t ó t a n á c s 1862. szept. 1-Í r e n d e l k e z é s e , amely k i m o n d j a , hogy „nemcsak a vizsgáló ujj által történhetik fertőzés, hanem minden egyéb anyagokkal érintkezésbe jönnek, ezek tehát a tárgy által is, melyek fertőzött nemzőrészekkel való érintkezésük előtt fertőtlenítendők, avagy alkalmazáson kívül helyezendők ; ide tartoznak sebészi műszerek, ágynemű, szivacsok stb." (19) Semmelweis bécsi e l ő a d á s á n a k d ö n t ő sikere u t á n mai szemmel nézve é r t h e t e t len a nagy i d e g e n k e d é s a „bomlott szerves anyag" fertőző v o l t á n a k e l i s m e r é s é t illetően és a lassú t é r h ó d í t á s , amelyet m é g a N y í l t levelek sem t u d t a k m e g g y o r s í tani. Bizonyos, hogy ennek személyi okai is voltak, í g y Klein professzor fél t é k e n y s é g e é s é r d e k l ő d é s é n e k h i á n y a , Scanzoni r é g e b b i állásfoglalása és s z e m é l y e s s é r t ő d ö t t s é g e , Kiwisch r a g a s z k o d á s a a r é g e b b i közlések b e t ű j é h e z , amely szerint a chlort r é g e b b e n is a j á n l o t t á k m á r . H o z z á j á r u l t ehhez, h o g y a tan csak teljes kiépítése u t á n v á l h a t o t t i g a z á n hatásossá. A m í g Semmelweis é s z r e nem vette, hogy a f e h é r n e m ű , szivacs ú t j á n is t ö r t é n h e t i k fertőzés, é r t h e t ő m á s o k gyenge e r e d m é n y e . A m í g rá n e m j ö t t arra, hogy m i n d e n vizsgálat e l ő t t pontosan k e l l mosakodni, é r t h e t ő , hogy az e r e d m é n y e k elmaradtak. 11 é v i g tartott, a m í g Semmelweis a m o s a k o d á s m a i formáját kialakította s t o v á b b i k é t év m ú l v a r e n delte el az eszközök sterilizálását (negyedik fázis). E m e l l e t t az is n y i l v á n v a l ó lett, hogy a kéz mosása n e m e l e g e n d ő , gondoskodni kell az e s z k ö z ö k , f e h é r n e m ű s m i n d e n , a szülő nővel é r i n t k e z é s b e k e r ü l ő anyag f e r t ő t l e n í t é s é r ő l . Ennek csak k é s ő b b , a h ő által t ö r t é n ő fertőtlenítés u t á n j ö t t meg az ideje. A m i k o r k é s ő b b gondos bakteriológiai v i z s g á l a t o k alapján m e g á l l a p í t h a t t á k , h o g y a kezet n e m lehet m o s a k o d á s s a l biztosan c s í r t a l a n í t a n i , kiegészítették a m o s a k o d á s t a n o n i n fectio m e g k ö v e t e l é s é v e l és a g u m i k e s z t y ű alkalmazásával. B á r m á r a bécsi előadás megadta a m ó d o t a B é c s b e n u r a l k o d ó massiv infectiok e l h á r í t á s á r a , m á s u t t , ahol i l y e n t é n y e z ő n e m szerepelt, az e r e d m é n y e k sem lettek annyira s z e m b e t ű n ő e k , k ü l ö n ö s e n m é g ha a chloros m o s á s o k a t sem v i t t é k
pontosan k e r e s z t ü l . Ez n é m i o b j e k t í v m a g y a r á z a t o t ad a S e m m e l w e i s - f é l e tan teljes d i a d a l á n a k k é s l e k e d é s é r e . A m i a m o s a k o d á s t i l l e t i , n e m felesleges m e g á l l a p í t a n i , hogy Semmelweis előtt, 1814-ben Zsoldos János, „ V e s z p r é m v á r m e g y e első rendes o r v o s a " „ D i a e t e t i k a " c. k ö n y v é b e n ajánlotta az orvosoknak és b á b á k n a k , hogy m i n d e n szülés vagy sebkezelés e l ő t t mossák m e g kezeiket ecetes vízzel és szappannal. H a a b á b a másik s z ü l ő n ő h ö z megy, o t t is langyos k o r p á s v í z b e n mossa m e g kezeit. I g y e kezzék m a g á t tisztán tartani (20). B á r a k ö n y v 1818-ban m á s o d i k k i a d á s b a n is megjelent, é s Fodor Gábor verses f o r m á b a n is kiadta ugyanebben az é v b e n S á r o s p a t a k o n , a m o s a k o d á s m é g s e m terjedt el. Ez persze n e m c s ö k k e n t i Semmelweis é r d e m e i t , aki h a t h a t ó s a b b f o r m á b a n rendelte el a m o s a k o d á s t é s be is b i z o n y í t o t t a annak e r e d m é n y e s s é g é t .
JEGYZETEK 1. Semmelweis összegyűjtött m u n k á i . Összegyűjtötte s egy részét n é m e t b ő l fordítot ta Győry Tibor. Bp. 1906. 33. 2. Győry : Összes művek i . m . 116. :Î. E. F. Podach : Die Entdeckung der Verursachung und V e r h ü t b a r k e i t des K i n d bettfiebers durch I . P H . Semmelweis Wschr. 1947. — Z u r Geschichte der Semmelweis Lehre. — Zeitschr. f. Geburtsh, 129. 59. — 1947. — I , Ph. Sem melweis. = Volk und Wissen. Berlin. 1947. 4. E. F. Podach .* Die Entdeckung stb. i . m . 36. 5. i . m . 37. 6. i . m . 39. 7. Gyógyászat. 1908. 48. 552. 8. Podach. i . m . 44. 9. Semmelweis 120. 10. u . o. 11. i . m . 44. 12. i . m . 130. 13. i . m . 4 L 14. Semmelweis u . o. 15. i . m . 138. 16. i . m . 151. 17. Gyógyászat 1861.1. 91 és O r v . H e t i l . 3. 802. 1859. 18. i . m . 714. 19. Gortvay György—Zoltán Imre : Semmelweis élete és m u n k á s s á g a . B p . 1966. 115. 20. Csillag István : Orv. H e t i l . 1968. 109. 874.
Zusammenfassung Ein dreifaches wird i m Zusammenhang m i t der Entdeckung von Semmelweis behandelt: 1. Die Frage, wie s i c h die Entdeckung ereignet hat. 2. D i e Entwicklung der Lehre von Semmelweis zu seines Lebzeiten. 3. D i e Entwicklung der antiseptischen Praxis, welche Semmelweis eingeführt hat.
1. Podach behauptet, Semmelweis' eigene Beschreibung seiner Entdeckung, wie er sie i m J. 1858 (in „ O r v o s i Hetilap") u n d i m 1860 (in seiner "Aetiologie") mitteilt, sei höchst romantisch, unpräzis und eher für die i m Zeitpunkt der Entdeckung vorherr schende geistige Verfassung von Semmelweis charakteristisch, als ein wissenschaftlich fundierter Bericht. Eine ähnliche M e i n u n g vertretet E. Lesky, indem sie m i t Beru fung auf Skoda die Entdeckung von Semmelweis für einen "geistigen Eigentum der Wiener Schule" erachtet. Hingegen ist es festzustellen, dass als Ödön Tuszkai, der i m J. 1908 i n L o n d o n war und C. H. F. Routh, einen englischen Arzt und ehemaligen Mitarbeiter von Semmelweis besuchte, jener i h m das grosse Ereignis lediglich ebenso schilderte, wie Semmelweis selbst. Ja, er gab aus seiner persönlichen Erinnerung, auf G r u n d von G e s p r ä c h e n m i t Semmelweis noch einige, gar menschliche Einzelheiten hinzu, die eine Vermutung i m Sinne Podachs völlig ausschliessen. Tuszkai teilte seine Information i m Jahrgang 1908 der ungarischen medizinischen Zeitschrift „ G y ó g y á szat" m i t . — Was die Wiener medizinische Schule anbelangt, so ist es nicht zu be zweifeln, dass Semmelweis ihrer L e i t e r n vieles zu danken hat, aber die Welt kann die Erkennung der Aetiologie des Kindbettfiebers u n d dessen Prophylaxe wiederum Semmelweis verdanken. 2. Zuerst wurde als Ursache der Infektion "die Resorption eines faulenden thie risch organischen K ö r p e r s " angegeben. I m Herbst 1847 kommt dazu die Feststel lung, dass "zersetzte organische Stoffe" auch i m lebenden K ö r p e r vorhanden sein k ö n n e n . I m November desselben Jahres wurde auch die L u f t des Krankenzimmers als ein mögliches M i t t e l für die Ü b e r t r a g u n g der Krankheitserreger erkannt. Dann folgen die schmutzigen Wäschestücken (1856), die Untersuchungsmittel und ü b e r haupt jedes Material, das irgendwie m i t den Genitalien der M ü t t e r i n B e r ü h r u n g kommt (1861). 3. Demzufolge hat auch die Praxis der Waschungen eine Entwicklung durchge macht. Zunächst erfolgten sie nur vor dem Zutritt der Ä r z t e und Medizinstudenten i n die Abteilung. D a n n nach jeder Untersuchung. I m Pester Rochus-Spital kam es zunächst zu einer gewissen Lockerung der strengen Vorschrift (im Juni 1857, als sich die geburtshilfliche Abteilung von der chirurgischen trennte), aber bereits i m 1858 wurde die u r s p r ü n g l i c h e Strenge widerhergestellt. Dabei blieb es m i t der i m J. 1861 zugefügten Sanktion, dass "die Vernachlässigung der Abwaschung w i r d m i t dem Ausschluss v o m praktischen geburtshilflichen Lehrgang geahndet". N o c h wei ter w i r d die Notwendigkeit der Sterilisation durch die Verordnung der Statthalterei vom 1. 9. 1862 ausgedehnt, indem alle M i t t e l und G e g e n s t ä n d e , die m i t den Genita lien i n B e r ü h r u n g kommen k ö n n e n , vorher zu strerilisieren sind. Alldies bedeutet zugleich einigermassen eine objektive Deutung der Tatsache, dass man die Lehre von Semmelweis nur so zögernd anerkannte. Denn nur i n der E n d phase seiner theoretischen und praktischen Entwicklung konnte sie w i r k l i c h aus schlaggebende F r ü c h t e zeitigen. Endlich sei es bemerkt, dass laut einer Mitteilung v o n / . Csillag i m „ O r v o s i H e t i l a p " (109, 874, 1968.) hat schon vor Semmelweis, i m J. 1814 der erste ordentliche Arzt des Komitates V e s z p r é m , János Zsoldos i n seinem zu Raab (Győr) erschienenen Buch "Diaetetika" den Ä r z t e n und Hebammen anempfohlen, dass sie vor jeden E n t b i n dung oder Wundbehandlung ihre H ä n d e i m Essigwasser m i t Seife, bzw. Kleie ab waschen sollen. Obschon sein Buch i m J. 1818 auch z u m zweiten M a l erschien und i m selben Jahre es Gábor Fodor auch i n Versen gedichtet zu Sárospatak herausgab, konnte sich das H ä n d e w a s c h e n dennoch nicht verbreiten. Freilich werden dadurch die Verdienste von Semmelweis keineswegs geschmälert.
